Az1 ősatyák nemzetségi táblázata Ádámtól Izsákig.Adám1 Seth, Énós. Kénán,2 Mahalaléel, Járed. Énók,3 Metusélákh, Lámek. Nóé,4 Sem, Khám és Jáfet. Jáfetnek5 fijai : Gómer, Mágog, Madai, Jáván, Tubál, Mések és Tirás. Gómernek6 pedig fijai : Askenáz, Difát és Togárma. Jávának7 pedig fija : Elisa, Társisa, Kittim és Dódanim. Khámnak8 fijai : Khús, Misraim, Pút, és Kanaán. Kúsnak9 fijai : Séba, Hávila, Sábra, Rahéma, és Sabtéka. Rahémának pedig fijai : Séba és Dédán. Annakfelette10 Kús nemzé Nimródot ; e kezde e földön lenni hatalmassá. Misraim11 pedig nemzé a Ludeusokat, Hanameusokat, Lehabeusokat és a Naftukheusokat. A12 Patruseusokat is és a Káslukheusokat, kiktől származának a Filiszteusok, és a Kaftoreusok. Kanaán13 pedig nemzé Sídont az ő elsőszülöttét, és Hétetk, És14 a Jebuzeust, Emoreust és Grigazeust. Hiveust15 is, Arkeust és Sineust. És16 Arvadeust, Semareust, és Hamateust. Semnek17 fijai, Elám és Assur, Arfaksád, Lúd, Arám. Ennek fijai Úr, Húl, Géter és Mések. Arfaksád18 pedig nemzé Sélákhot, és Sélákh nemzé Ébert. Ébernek19 pedig lőnnek két fijai, kik közzűl egyiknek Péleg vala neve : mert az idejében oszla el a föld népe : a másiknak neve Joktán. Joktán20 pedig nemzé Almodádot és Sélefet, Hasármávetet és Jérákhot. És21 Hadorámot, és Uzált, és Diklát, És22 Ebált, Abimáelt és Sébát. És23 Ofirt, Havilát, és Jobábot ; ezek mind Joktán fijai voltak. Sem,24 Arfaksád, Selákh. Éber25 Péleg, Réu. Sérug,26 Nákhor, Táré, Ábrám,27 ez az Ábrahám. Ábrahám28 fijai Izsák és Ismáel. Ezeknek29 pedig nemzetségei ezek : Ismáelnek elsőszülötte Nébajót és Kédár, és Adbeél, és Mibsám. Misma30 és Dúma, Massa. Hadád és Téma. Jétur,31 Náfis és Kedma ; ezek az Ismáel fijai. Keturának32 pedig az Ábrahám ágyasának fijai, kiket szüle, ezek : Zimrán, Joksán, Médán, Midián, Isbák és Súah. És a Joksán fijai : Séha és Dédán. És33 a Midián fijai : Efa, Efer, Hánok, Abída és Eldáa ; mind ezek Ketura fijai voltak. Ábrahám34 pedig nemzé Izsákot ; Izsák fijai pedig ezek : Ézsaú és Izráel. Ézsau fiai és az edomita királyok.Ézsaúnak35 fijai ; Elifáz, Réhuel, Jéus, Jaalám és Kórákh. Elifáz36 fijai : Temán, Omár, Sefi, Gaátám, Kénáz, és Timnának fija Amálek. Réhuel37 fijai : Náhát, Zérah, Samma és Mizza. Seir38 fijai : Lotán és Sobál, Sibon, Ana, Dison, Eser és Disán. Lótán39 fijai pedig : Hori és Hómám : Lótánnak huga pedig Timna. Sobál40 fijai : Alián és Manakhát, Ebál, Séfi és Onám ; Sibón fijai pedig : Aja és Ana. Ana41 fija : Dison. Dison fijai pedig, Hamrán és Esban, Itrán és Kérán. Eser42 fijai : Bilhán és Zaaván, Jaakán. Disán fijai : Us és Arán. Ezek43 pedig a Királyok, kik uralkodának Edom földén minekelőtte az Izráel fijai közzűl Király támadna : Béla Beór fija, és az ő városának neve Dinhába vala. És44 meghala Béla, és uralkodék helyette Jobáb a Bozrából való Zéráh fija. És45 hogy Jobáb meghala, uralkodék helyette a Témán tartománybeli Húsám. Meghala46 Húsám is, és uralkodék helyette Hadád a Bédád fija, ki megverte vala a Midiánitákat a Moáb mezején ; és az ő városának neve vala Avit. Hadád47 is hogy meghala, uralkodék helyette a Masrékabeli Sámla. Sámla48 is pedig meghala, és uralkodék helyette Saul, a Rehóbot folyóvíz mellől való. Saul49 is meghala, és uralkodék helyette Baál-hanán az Akbor fija. Meghala50 végezetre Baál-hanán is, és uralkodék helette Hadád : és az ő városának Páhi vala neve : feleségének pedig neve Mehetábel, Mátréd leánya, melly vala Mézaháb leánya. Meghala51 végezetre Hadád is. Voltak pedig Edom földének Herczegei : Timna Herczeg, Hália Herczeg, és Jéteth Herczeg ; Aholibáma52 Herczeg, Ela Herczeg, és Pinon Herczeg ; Kénáz53 Herczeg ; Témán Herczeg ; és Mibsár Herczeg ; Magdiel54 Herczeg, és Hirám Herczeg : Ezek Herczegek voltak az Edomeusoknak földökben. Jákób2 és Júda fiai.Ezek1 az Izráel fijai : Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Issakhár és Zebulon. Dán,2 József, Benjámin, Nafthali, Gád és Áser. Júdának3 fijai : Ér, Onán és Séla ; e három fiak szüleetének néki Suának leányától, melly Kanaánbeli vala. Vala pedig ez Ér, Júdának elsőszülötte, igen gonosz az Úrnak szemei előtt, mellyért őtet megölé. Támár4 pedig az ő menye szülé néki Pérest és Zérát : A Júdának fijai mindnyájan öten valának. Péres5 fijai, Hesron és Hámul. Zérah6 fijai pedig : Zimri és Etán, és Hémán, és Kálkól és Dára ; mindenestől öten. Kármi7 fijai : Akám Izráelnek megháborítója, ki az átok alatt megtiltott marhának lopásában vétkezék. Etán8 fija : Azária. Hesron9 fijai, kik születtenek néki : Jérákhméel, Rám és Kélubai. Rám10 nemzé Amminádábot, Amminádáb pedig nemzé Naassont, a Júda fijainak Fejedelmét. Naasson11 nemzé Sálmát, Sálma pedig Bozát ; Boáz12 nemzé Obedet ; Obed nemzé Isait ; Isai13 pedig nemzé Eliábot az ő elsőszülöttét, és Abinádábot másodikat, Simeát harmadikat. Natenéelt14 negyediket, és Raddait ötödiket, Osémot15 hatodikat, és Dávidot hetedik fiját ; És16 ezeknek nénnyeiket Séruját és Abigáilt. Serujának pedig fijai voltak : Abisai, Joáb és & ; Asáel, e három. Abigáil17 nemzé Amasát : Amasának pedig vala attya az Ismáel nemzetségéből való Jéter. Káleb18 pedig a Hesron fija nemzett vala az ő Azuba nevű feleségétől és a Jéríóttól, és ezek az ő fijai : Jéser, és Sobáb és Ardon. Azuba19 meghala, és Káleb vevé magának feleségűl Efratát, és e szülé néki Húrt. Húr20 nemzé Urit, Uri pedig Basaléelt. Azután21 béméne Hesron Mákirnak Gileád attyának leányához ; mert ő ezt elvette vala hatvan esztendős korában, és szülé néki Ségubot. Ségud22 pedig nemzé Jáirt, kinek voltak huszonhárom városai a Gileád földén. Megvevé23 pedig a Gessureusoktól és Siriabeliektől Jáirnak városait, Kénát várost is, és annak faluti, mindenestől hatvan várost. Mind ezek a Mákir fijáé, ki vala Gileádnak attya. Minekutánna24 pedig meghala Hesron Káleb-Efratában, akkor a Hesron felesége Abija szülé néki Ashúrt, a Tékoa attyát. Voltak25 pedig Jérakhméelnek a Hesron előszülöttének fija ; elsőszülött Rám, és Búna, és Orem, és Osem, és Akhija. Volt26 más felesége is Járakhméelnek, Atára nevű ; ez az Onám annya. Voltak27 pedig rámnak Jérakhméel elsőszülöttének fijai : Maás, Jámin és Héker. Voltak28 az Onám fijai : Sammai, Jáda, és Sammai fijai : Nádáb és Abisúr. Abisúr29 feleségének neve Abihail, ki szülé néki Akhbánt és Mólidót. Nádáb30 fijai : Séled és Appaim : de meghala Séled magtalanúl. Appaim31 fija : Isi ; Isi fijai : Sésán ; Sésán leánya : Ahálai. Jáda32 fijai, ki vala Sammai attyafia : Jéter és Jónathán, és Jéter meghala magtalanúl. Jónathán33 fijai : Pélet és Záza. Ezek voltak a Jérakhméel fijai. Nem34 voltak pedig Sésánnak fijai, hanem leányai ; ennekfelette Sésánnak vala egy Égyiptombeli szolgája, Járha nevű. És35 adá Sésán az ő leányát feleségűl e Járha nevű shzolgájának, ki szülé néki Athait ; Athai36 pedig nemzé Nátánt ; Nátán nemzé Zabádot ; Zadáb37 nemzé Efált ; Efál nemzé Obedet ; Obed38 nemzé Jéhut ; Jéhu nemzé Azáriát. Azária39 nemzé Hélest ; Héles nemzé Elását ; Elása40 nemzé Sisémait ; Sisémai nemzé Sallumot ; Sallum41 nemzé Jékámiát ; Jékámia pedig nemzé Elisámát. A42 Káleb fijai pedig, ki Jérakhméel attyafia vala, elsőszülötte Mésa ; e volt a Zifnek és Maresa fijainak attyok, Hebronnak is attya. Hebron43 fijai : Kórah : Tappuah, Rékem és Séma. Séma44 pedig nemzé Rahámot a Jorkeám attyát ; és Rékem nemzé Samait. A45 Samai fija pedig Máon ; ez a Máon volt a Bethsúr attya. Hésa46 pedig, a Káleb ágyastársa szülé Háránt és Mósát, és Gázezt ; és Hárán nemzé Gázezt. Jaddai47 fijai pedig : Régem, Jotám, Gésán, Pélet, Héfa és Saáf. A48 Káleb ágyasa Maaka, szülé Sébert és Tirhánát. Saáfnak,49 a Madména attyának felesége pedig szülé Sévát, a Makbéna attyát, és a Gibea attyát : A Káleb leánya pedig vala Aksa. Ezek50 voltak a Káleb fijai, ki Húrnak, az Efrata elsőszülöttének fija volt : Sobál, Kirját-jeárim attya. Sálma,51 Betlehem attya ; Háref, Bethgáder attya. Voltak52 pedig Sobálnak is a Kirját-jeárim attyának fijai : Haroé, ki Menuhót földének felét bírja vala. Ezek53 a Kirját-jeárim háznépei : Jitreusok, Puteusok, Sumateusok, Misraiteusok : ezektől származának a Sorateusok és az Estaoliteusok. Sálme54 fijai, Bethlehem és Nétófáti, Joáb házának koronái, és Sóreus, ki Menuhótnak felét bírja vala. És55 Jaábesben lakozó tudós embereknek cselédei ; a Tirateusok, Simateusok, Sukateusok ; ezek a Kineus jövevények, kik származtak Hámáttól, a Rékáb házának attyától. Dávid3 fiainak és Júda királyainak névsora.Ezek1 voltak pedig a Dávid fijai, kik születének néki Hebronban ; elsőszülötte vala Amnon, Jezréelből való Ahinoámtól ; második vala Dániel, Kármelből való Abigáiltól. Harmadik2 Absolon, ki Maakának a Gessurbeli Talmai Király leányának fija vala ; negyedik Adónia, Haggittól vaó. Ötödik3 Sefátia, Abitáltól való ; hatodik Jitreám, Egla feleségétől. E4 hat fiak születének néki Hebronban, a hol uralkodék két esztendeig s hat hónapig ; Jérusálemben pedig harminczhárom esztendeig uralkodék. Ezek5 születének pedig néki Jérusálemben : Simea, Sobab, Nátán és Salamon, négyen Bathsuától, Amielnek leányától. És6 Jikhár, Elisáma, és Elifélet. Nógah,7 Néfeg és Jáfia. Ismét8 Elisáma, Eliáda és Elifélet, kilenczen. Mind9 ezek a Dávid fijai, az ő ágyastársainak fijain kivűl : és Támár ezeknek hugok vala. Salamonnak10 pedig fija volt Roboám ; ennek fija Abija, ennek fija Asa, ennek fija Jósafát. Ennek11 fia Jórám, ennek fija Akháziás, ennek fija Joás. Ennek12 fija Amáziás, ennek fija Azáriás : ennek fija Jotám. Ennek13 fija Akház, ennek fija Ezékiás, ennek fija Manasse Ennek14 fija Amon, ennek fija Jósiás. Jósiásnak15 pedig fijai : elsőszülötte Johanán, második Jójákim, harmadik Sédékiás, Sallum negyedik. Jójákim16 fija : Jékóniás, ennek fija Sédékiás. Jékóniásnak17 fija : Assir, ennek fija Saálthiel. Ennek18 pedig fijai : Málkirám, Pedája, Sénasár, Jékámia, Hosáma, és Nédábia. Pedája19 fijai ! Zerubábel és Símei. Zerubábel fijai : Messullám, Hanánia : és az ő hugok vala Selómit. És20 Hásuba, Ohel, Berekia, Hasádia, és Juseb-Hésed, ezek öten. Hanánia21 fijai : Pelátia és Jésai ; ennek fija Refája ; ennek fija Arnám, ennek fija Obádia, ennek fija Sekánia. És22 Sekánia fija : Semája. Semája fijai : Hattus, Jigeál, Báriah, Neárja és Sáfát, ezek hatan. Neárja23 fijai : Elohénai, Ezékiás, és Azrikám, ezek hárman. Eljohénai24 fijai : Hódajéva, Eliásib, Pelája, Akkub, Johanán, Delája és Anáni : ezek heten. Júda4 utódai.Júda1 fijai ezek : Péres. Hesron, Kármi, Húr és Sobál. Reája2 pedig a Sobál fija nemzé Jahátot ; Jahát nemzé Ahumáit és Lahádot ; ezek a Soráteusok nemzetségei. Etám3 attyának cselédei ezek : Jezréel, Jisma, Jédbás : és az ő hugoknak neve Sélelponi. Pénuel4 pedig Gédor attya, és Ezer, Húsa attya. Ezek Efrata elsőszülöttének tudniillik Húrnak fijai, ki vala a Bethlehemiták attyok. Ashúrnak5 pedig a Tékoa attyánask volt két felesége, Heléa és Naára. És6 Naára szülé néki ezeket : Ahuzámot, Héfert, Teménit, és Ahastárit : ezek a Naára fijai. Heléa7 fijai ; Séret, Jésohár, és Etnán, és Kócz. Kócz8 pedig nemzé Hánubot, Hásobébát, és Ahárhel nemzetségeit, ki Hárumnak fija vala. Volt9 pedig Jábes az ő attyafiainál becsületesebb ; és azért nevezé őtet az ő annya Jábesnek mondván : Mivelhogy nagy fájdalommal szülém őtet, azért így kell nevezni. És10 Jábes az Izráelnek Istenét hívá segítségűl, mondván : Ha engemet igen megáldándasz, és az én határomat megszélesíténded, és a te kezed én velem lejénd, és engem minden veszedelmtől megoltalmazándasz, hogy bút ne lássak ! És megadá Isten néki, a mit kért vala. Kélub11 pedig, a Súkha attyafia, nemzé Méhírt : ez az Eston attya. Eston12 nemzé Rafának és Páseákhnak, és Tehinnának a Náhás város attyának háznépét : Ezek a Rékától való férjfiak. Kénáz13 fijai : Otniel és Serája, Otniel fijai Hatát és Meonótai. Meonótai14 nemzé Ofrát : Serája pedig Joábot, ki a mesteremberek völgyében lakozóknak attyok vala ; mert azok mesteremberek valának. Káleb15 fijai, ki Jefunné fija vala : Iru, Ela és Naám. Ela fija : Kénáz. Jéhalélel16 fijai : Zif, Zifa, Tirja és Asárel. Ezra17 fijai : Jéter, Méred, Efer és Jálon ; és szülé a Méred felesége Mirjámot, Sammait, és Isbát, Estemóa attyát. Ennek18 felesége pedig Jehudéja szülé Jéredet, a Gédor attyát, és Hébert a Sókó attyát, Jékuthielt is a Zánoah attyát : s ezek Bithiának a Faraó leányának fijai, kit Méred elvett vala. Hódia19 nevű feleségének pedig fijai : ki vala a Naám nénnye, ki ismét Kéhila attya vala, ezek : Hagármi és Maakátbeli Estemóa. Simon20 fijai : Amon, Rinna, Benhanán és Thilon. Jishi fijai : Zohét és Benzohét. Júda21 fijának Sélának fijai : Er, Léka attya és Laáda, Marésa attya, az Asbéa házában a bibor szövők háznépének is attyok vala. És22 Jókim, és Kozebának lakosai, és Jóás és Saráf, kik uralkodtak Moábnak földében, és Jásubi, Léhem. De ezek immár régi dolgok. Ezek23 fazekasok voltak és lakoztak a plánták között és a kertek meleltt : és ott maradtak a Királlyal az ő dolgában. Simeon utódai.Simeon24 fijai : Némuel Jámin, Járib, Zérah, Saul. Sallum25 ennek fija, Mibsám ennek fija : Misma ennek fija. Misma26 fijai : Hamjúel ennek fija, Zakkur ennek fija, és Simi ennek fija. Siminek27 voltak tizenhat fijai s hat leányai : az ő attyafiainak pedig nem voltak sok fijai ; minden nemzetségek is nem volt annyi, mint a Júda fijai. Lakoznak28 vala pedig Beersebában és Móladában és Hasársuálban. Bilhában,29 Esemben és toládban. Bétuelben,30 Hormában és Siklágban. Beth-markabótban,31 Hásársusimban, Beth-biriben és Sabáraimban : ezek valának az ő városaik mind addig míg Dávid Királlyá lőn. Faluik32 pedig ezek : Etám, Ain, Rimmon, tóken és Assán, öt városok. És33 minden faluk, mellyek valának a városok körűl szintén Bálig : e volt az ő lakóhelyek, nemzeségek is ő nékik : Mesobáb,34 Jámlek és Jósa, Amásia fija. És35 Jóel és Jéhu a Jósibia fija, ki Serája fija, ki Asiel fija vala. És36 Eljoénai, Jaákoba, Jésohája, Asája, Adiel, Jesiméel és Benája. Ziza37 a Sifi fija, ki Alon fija, ki Jedája fija, ki Simre fija, ki Semája fija. ezek38 voltak kik nevezetes Főemberek valának az ő nemzetségekben, s kik igen megsokasodtak vala az ő attyoknak házokban. Elindulának39 azért Gédorba, hogy bémennének annak a völgynek szinte napkelet felől való részéig, hogy keresnének az ő barmaiknak legeltető helyet. Találának40 is zsiros és jó legeltető helyet, (az a föld pedig vala tágas, nyugodalmas és békeséges) mert Hámnak nemzetségei laktak vala az előtt ott. Elmenvén41 pedig e megírattatott személyek, Ezékiásnak a Júda Királyának idejében, azoknak sátoraikat megverék, és a lakóheleket, mellyek ott találtatának, és levágák őket minde napig, és helyettek ott lakának ; mert az ő barmaiknak ott jó legeltető mezejek vala. Ennekfelette42 a Simeon fijai közzűl némellyek elmenének a Seir hegyére, úgymint ötszázan : Kiknek előjáróik valának a Jesi fijai, Pelátja, Nehárja, Refája és Uzriel. És43 valakik az Amálek nemzetében megmaradtak vala, mind levágák azokat, és ott letelepedének mind e mai napig. Rúben5 utódai.Rúbennek1 pedig az Izráel elsőszülöttének fijai : (mert ő volt elsőszülött : mikor pedig megfertéztette volna az ő attyának ágyasházát, adaték az ő elsőszületésének méltósága a József fijainak, ki Izráel fija vala, mindazáltal nem azért, hogy őnéki tulajdoníttatnék egészen az elsőszületés. Mert2 Júda vala méltóságosb az ő attyafiai között, és ő belőle volt a Fejedelem, jóllehet az elsőszületésnek haszna Józsefé lőn.) Ezek3 mondom Rubennek, Izráel elsőszülöttének fijai : Hánók, Pallu, Hesron és Kármi. Jóel4 fijai : Semája ennek fija, Góg ennek fija, Simei ennek fija. Mika5 ennek fija, Reája ennek fija, Baál ennek fija. Beára6 ennek fija, kit fogva elvitt volt Tiglát-Pilnéser, az Assiriabeli Király ; e vala Fejedelmek a Rúbenitáknak. Az7 ő attyafiai pedig az ő házoknépe szerint, mikor nemzetségenként számláltatnának, akkor vala Fejedelem köztök Jéhiel és Zakariás. Bla8 is, Azáz fija, ki Séma fija, ki Jóel fija vala, ki lakik vala Aróerben Nébóig és Baál-Meónig. Napkelet9 felől is lakik vala a pusztában való bémenetelig, az Eufrátes folyóvíztől fogva ; mert az ő barmaik Gileád földén igen megszaporodtak vala. Saul10 Királynak idejében pedig támasztának hadat a Hágárénusok ellen, és elhullának azok az ő kezek miatt, és lakának azoknak sátoraikban, Gileádnak napkelet felé való egész tartományában. Gád utódai. Harc a Hágárénusokkal.A11 Gád fijai pedig ő ellenekben laknak vala a Básán földén Salkáig. Jóel12 vala előjárójok, Sáfán második az után ; Jahánai pedig és Sáfát Básánban lakának. Ezeknek13 pedig attyokfiai, az ő attyaiknak cselédjek szerint, valának, Mikáel, Mésullám, Séba, Jórai, Jaékán, Zia és Éber, heten. Ezek14 az Abihail fijai, ki Húri fija, ki Jároáh fija, ki Gileád fija, ki Mikáel fija, ki Jésisai fija, ki Jahadó fija, ki Búz fija vala. És15 mikor Ahi, a Gúni fijának, tudniillik, Abdielnek fija, Fejedelem volna az ő attyok háznépe között. Mikor16 lakának Gileádban, Básánba, és ezekhez tartozó falukban : és Sáronhoz tartozó helyekben, ind az ő határokig. Kik17 mind megszámláltatván, Jótámnak a Júda Királyának idejében : és Jéroboámnak az Izráel Királyának idejében. A18 Rúben fijai közzűl és a Gáditák közzűl, és a Manasse félnemzetsége közzűl, erős paizs és fegyverhordozó férjfiak, kézívesek, és a hadakozásban tudósok, negyvennégy ezeren, hétszázan és hatvanon harczra kimehető férjfiak. Hadakozának19 a Hágárénusok ellen, Jétúr, Náfis, és Nódáb ellen. És20 győzedelmesek levének azokon, és kezekbe adatának a Hágárénusok, és mind azok, kik ezekkel valának : mert az Istenhez felkiáltottak vala a hadban, mellyért Isten is őket meghallgatá : mert ő benne bíztak vala. És21 zsákmányt vetének az ő barmaikban, a tevék közzűl nyerének ötvenezeret, a juhok közzűl kétszáz s ötvenezeret, a szamarak közzűl kétezeret, és százezer embert. A22 seb miatt pedig sokan elhullának : mert Istentől vala az a harcz ; és azok helyett lakának mind addig, míg őket Isten fogsába viteté. Manasse félnemzetsége.A23 Manasse nemzetsége felének fijai laktak a földön, melly hívatik Básánnak, Baál Hermonig és Senirig, azaz Hermon hegyig ; mert igen megsokasultak vala. És24 ezek voltak az ő attyok házanépének Fejedelmei : Efer, Jishi, Eliel, Azriel, Irméja, Kódávia és Jahdiel, igen erős férjfiak, nevezetesek, kik az ő attyok házanépe között fők voltak. Vetkezének25 pedig az ő attyoknak Istene ellen : mert a föld lakóinak bálványisteneivel paráználkodának, kiket Isten szemek elől elvesztett vala. Felindítá26 azért az Izráelnek Istene Pulnak az Assiriabeli Királynak szívét, és Tiglát-Pilnésernek az Assiriai Királynak szívét, és fogva elvivé őket, a Rúbenitákat, a Gáditákat, és a Manasse félnemzetségét is : és elvivé őket Heláhba és Háborba és Hárába, és a Gozán folyóvizéhez mind e mai napig. Lévi6 utódai.Lévi1 fijai ; Gerson, Kéhát és Mérári. Kéhát2 fijai pedig : Amrám, Ishár, Hebron és Uzziel. Amrám3 fijai : Áron, Mózes és Mária. Áron fijai : Nádáb, Abihu, Eleázár és Itamár. Eleázár4 nemzé Fineást, Fineás nemzé Abisuát ; Abisua5 pedig nemzé Bukkit, Bukki nemzé Uzzit ; Uzzi6 nemzé Zeráhiát ; Zeráhia nemzé Mérajótot ; Mérajót7 nemzé Amáriát ; Amária nemzé Ahitúbot ; Ahitúb8 nemzé Sádókot ; Sádók nemzé Ahimáhást ; Ahimáhás9 nemzé Azáriát, Azária nemzé Jóhanánt ; Jóhanán10 nemzé Azáriát, e vala Pap a házban, mellyet Salamon Jérusálemben épített vala. Azária11 nemzé Amáriát ; Amária nemzé Ahitúbot ; Ahitúb12 nemzé Sádókot, Sádok nemzé Sallumot ; Sallum13 nemzé Hilkiát ; Hilkia nemzé Azáriát ; Azária14 nemzé Sáráját, Sérája nemzé Jéhozadákot ; Jéhozadák15 pedig fogsába méne, mikor az Úr Júdát és Jérusálemet fogságba viteté Nabukodonozor által. Lévi és Áron fiainak nevei és lakhelye.Lévi16 fijai, mondom, Gerson, Kéhát és Mérári. ezek17 a Gerson fijainak neveik : Libni és Simi. Kéhát18 fijai : Amrám, Ishár, Hebron és Uzziel. Mérári19 fijai : Mákhli és Musi. Ezek azért a Lévi háznépei az ő Eleik szerint. Gersonnak20 fijai : Libni az ő fija, Jáhát ennek fija, Zima ennek fija. Jóáh21 ennek fija, Iddó ennek fija, Iddó ennek fija, Zérah ennek fija, és Jéathérai ennek fija. Kéhát22 fijai : Amminádáb az ő fija, Kórah ennek fija és Assir ennek fija : Elkána23 ennek fija, Ebiásáf ennek fija, és Assir ennek fija. Tákhát24 ennek fija, Uriel ennek fija, Uzzija ennek fija, és Saul ennek fija : és Elkána ennek fija. Elkána25 fijai : Amása és Ahimót. Amásainak26 fija Elkána : Elkána fija : Sófai az ő fija, és Náhát ennek fija. Eliáb27 ennek fija, Jérohám ennek fija, Elkána ennek fija, Sámuel ennek fija. Sámuel28 fijai pedig : elsőszülött Vásni, és Abija. Mérári29 fijai : Mákhli az ő fija, Libni ennek fija : Simmi ennek fija, és Uzza ennek fija. Siméa30 ennek fija, Haggija ennek fija és Asája ennek fija. Ezek31 pedig a kiket Dávid válogata az Úr házában az énekléshez, minekutánna az Isten ládája megnyugovék. Szolgáltak32 pedig énekléssel a gyülekezet sátorának hajléka előtt, míg Salamon építé az Úr házát Jérusálemben, és állottak az ő szolgálatjoban, kiki mind az ő rendi szerint. Ezek33 pedig a kik szolgáltak és ezeknek fijai, a Kéhátiták fijai közzűl, Hémán főéneklő, Jóel fija, ki Sámuel fija. Ki34 Elkána fija, ki Jérohám fija, ki Eliél fija, ki Thóa fija. Ki35 Czúf fija, ki Elkána fija, ki Mahár fija, ki Amásai fija. Ki36 Elkána fija, ki Jóel fija, ki Azárja fija, ki Séfánia fija. Ki37 Takhát fija, ki Assia fija, ki Ebiásáf fija, ki Kóra fija. Ki38 Ishár fija, ki Kéhát fija, ki Lévi fija, ki Izráel fija. És39 ennek attyafia Asáf, ki jobbkeze felől áll vala : Asáf a Berekiás fija, ki Simea fija vala. Ki40 Mikáel fija, ki Bahásia fija, ki Melkija fija. Ki41 Ethni fija, ki Zérah fija, ki Adája fija. Ki42 Etán fija, ki Zimma fija, ki Simei fija. Ki43 Jábát fija, ki Gerson fija, ki Lévi fija. Továbbá44 a Mérári fijai, kik azokkal atyafiasok valának, balkéz felől állnak vala ; Etán, Kisi fija, ki Abdi fija, ki Malluk fija. Ki45 Kasábja fija, ki Amásia fija, ki Hilkia fija. Ki46 Amsi fija, ki Báni fija, ki Sémet fija. Ki47 Makhli fija, ki Musi fija, ki Mérári fija, ki Lévi fija. Némellyek48 pedig a Léviták közzűl, kik ezeknek attyokfiai valának, rendeltetnek vala az Isten háza hajlékának egyéb szolgálatjára. Áron49 pedig és az ő fijai az egészen megégetendő áldozatnak oltára mellé, és a füstölő oltár mellé a legszentségesb helynek szolgálatja mellé, és az Izráelnek megszentelésére rendeltetének mind a szerint, valamint Mózes az Isten szolgája megparancsolta vala. Áron50 fijai pedig ezek : Eleázár, ennek fija Fineás, ennek fija Abisún. Ennek51 fija Bukki, ennek fija Uzzi, ennek fija Zerája. Ennek52 fija Merájót, ennek fija Amárja, ennek fija Akhitúb. Ennek53 fija Sádók, ennek fija Ahimaás. És54 ezek az ő lakhelyeik, az ő házok és határok szerint, tudniillik az Áron fijaié a Kéhátiták nemzetsége szerint : mert e jutott volt nékik sors által. Adák55 azért nékik Hebront a Júda földében és a körülte való hostátot. De56 azért a városnak mezeit és annak faluit Kálebnek a Jéfunne fijának. Az57 Áron fijainak azért a Júda városai közzűl adák, a gyilkosok mentségére rendeltetett városokat, Hebront, Libnát és a mellette való hostátot, Jathirt és Esthemoát, és ezeknek is hostátit. És58 Hilent és annak hostátit, és Débirt és annak hostátit. Asánt59 és annak hostátit, és Bethsémest és annak hostátit. A60 Benjámin nemzetségéből : Gébát és annak hostátit ; Alémetet és annak hostátit : Anatót várost is és annak hostátit. Ezeknek vala az ő nemzetségek szerint tizenhárom városok. A61 Kéhát több fijainak az egy nemzetségnek cselédjéből, és a félnlemzetségből, tudniillik a Manasse nemzetségének feléből sors által tiz várost adának. A62 Gerson fijainak pedig az ő nemzeségek szerint az Issakhár nemzetségéből, az Áser nemzetségéből, a Nafthali nemzetségéből és a Manasse nemzetségéből Básákban tizenhárom várost. A63 Mérári fijainak az ő nemzetségek szerint, a Rúben nemzetségéből, a Gád nemzetségéből és a Zebulon nemzetségéből sors által tizenkét várost. Adának64 mondom az Izráel fijai a Lévitáknak városokat ; azoknak hostátjaikkal egybe. (Minekutánna65 adtak volna sors által a Júda nemzetségéből, a Simeon nemzetségéből és a Benjámin nemzetségéből) bizonyos nevű városokat. Először66 azoknak, kik valának a Kéhát fijainak házoknépe közzűl, (voltak pedig ezeknek városaik és határok az Efraim nemzetségéből.) Ezeknek,67 mondom, adák a mentségre rendeltetett városokat, Sékemet és annak hostátit az Efraim hegyén : Gézert és annak hostátit. És68 Jokmeámot és annak hostáti ; Beth-horont és annak hostátit. Ajalont69 és annak hostátit ; Gáthrimmont is és annak hostátit. A70 Manasse nemzetségének feléből, Anert és annak hostátit, Bileámot és annak hostátit, a Kéhát megmaradott fijai cselédjének. A71 Gerson fijainak pedig a Manasse félnemzetségéből Gósánt Básánban, és annak hostátit : és Astarotót és annak hostátit : Az72 Isskhár nemzetségéből adák Kédest és annak hostátit ; Dobrátot és annak hostátit ; Rámótot73 és annak hostátit, Anémet és annak hostátit. Az74 Áser nemzetségéből Mását és annak hostátit, és Abdont és annak hostátit ; Hukókot75 és annak hostátit : Réhobot és annak hostátit. A76 Nafthali nemzetségéből Kédest Galileában, és annak hostátit : Hammont és annak hostátit ; és Kirjáthaimot és annak hostátit. A77 Mérári megmaradott fijainaka Zebulon nemzetségéből Rimmonót és annak hostátit ; s Thábort és annak hostátit. A78 Jordánon túl Jerikó ellenében, a Jordánnak napkelet felől való részében, a Rőben nemzetségéből Bésert a pusztában, és annak hostátit ; Jahását és annak hostátit ; Kedemótot79 és annak hostátit ; Mefaátot és annak hostátit. A80 Gád nemzetségéből Rámótot Gileádban, és annak hostátit ; Mahanaimot és annak hostátit. Hesbont81 és annak hostátit ; Jaázert és annak hostátit. Jákób7 többi hat fiának nemzetségi táblázata.Issakhár1 fijai : Thóla, Pua, Jásub és Simron, négyen. Thóla2 fijai pedig : Uzzi, Réfája, Jériel, Jakhmai, Jibsán és Sámuel, kik Fejedelmek valának az ő attyaiknak cselédjekben : A Thóla fijai valának igen erős férjfiak az ő nemzetségek szerint, ezeknek pedig számok Dávid Király idejbéen huszonkét ezer és hatszáz vala. Az3 Uzzi fijai ; Izráhja ; és az Izráhja fijai Mikáel, Obádja, Joel, Issia, öten : kik mind főemberek valának. Kikkel4 valának az ő nemzetségek szerint, az ő attyaiknak cselédjek szerint hadakozó férjfiak harminczhat ezeren : mert sok feleségeik voltak, és azért sok fijaik is. ezeknek5 attyokfiaik is, Issakhárnak egész nemzetsége szerint erős férjfiak valának, nyolczvanhét ezeren szám szerint mindenestől. Benjámin6 fijai : Béla, Béker és Jediáel, hárman. Béla7 fijai : Esbon, Uzzi, Uzziel, Jérimot és Hiri, öt főemberek az ő nemzetségekben igen erősek, kik mikor rendel nemzetségek szerint megszámláltattak, voltak huszonkét ezeren és harmincznégyen. Béker8 fijai : Zémira, Joás, Eliézer, Eljoénai, Omri, Jeremót, Abija, Anatót és Alémet : ezek mindnyájan Béker fijai. Szám9 szerint pedig, az ő nemzetségeknek rendi szerint, az ő attyoknak cselédjekben erős főemberek találtattak húszezeren és kétszázan. Továbbá10 Jédiáel fija : Bilhán ; Bilhán fijai : Jéus, Benjámin, Éhud, Kénaána, Zetán, Társis és Ahisahár. Ezek11 mind Jédiael fijai, az ő attyok nemzetségében főemberek és igen erősek, kik tizenhétezeren, és kétszázan mehetnek vala ki a viadalra. Ir12 fijai : Suppim és Huppim : Húsim Ahernek fija. Nafthali13 fijai : Jakhcziel, Gúni, Jéser, Sallum : Bilha fijai. Manasse14 fijai : Asriel, kit szüle az ő felesége. (Az ő ágyastársa pedig a Siriabeli asszony szüle Mákirt, a Gileád attyát. Mákir15 pedig vevé feleségűl Huppimnak és Suppimnak hugát, kinek neve Maáka.) A másiknak neve Sélofhád. A sélofhándnak leányai voltak. Maáka16 a Mákir felesége szüle fiat, kit neveze Péresnek ; annak pedig öcssét Séresnek. Ennek fijai : Ulám és Rékem. Ulám17 fija : Bédán. Ezek a Gileád fijai, ki Mákir fija volt, ki Manasse fija volt. Az18 ő huga pedig Moléket szülé Ishodot, Abiézert, és Makhlát, és Sémidát. Sémidának19 fijai voltak : Ahián, Sékem, Likhi és Aniám. Efraim20 fijai pedig : Sútelákh, kinek fija Béred, ennek fija Táhát, ennek fija Elhada, ennek fija Táhát. Ennek21 fija Zábád, ennek fija Sutelákh és Ezer, és Elhád. És megölék ezeket a Gáthbeliek a földnek lakosai ; mert alámentek vala, hogy a Gáthbeilieknek barmaikat elhajtanák. Efraim22 azért az ő attyok sokáig siratá őket, kihez elmennek vala az ő attyafiai és őtet vigasztalják vala. Béméne23 azért az ő feleségéhez, ki fogada méhében és szüle fiat : és nevezé Bériának, mivelhogy nagy keserűségben volt volna az ő háznépéért. Leányának24 neve Seére vala, ki megépíté mind az alsó s mind a felső Beth-hóront, Uzen-Seérát is. Réfah25 is ő fija, és Resef, ennek fija Théla, ennek fija Táhán. Ennek26 fija Laadán, ennek fija Ammihud, ennek fija Elisáma. Ennek27 fija Nún, ennek fija Jósué. Ezeknek28 pedig birodalmok és lakóhelyek Béthel és annak falui ; napkeletre Naarán, napenyészetre Gézer és ennek falui, Sékem és ennek falui, szintén Gázáig, és ehez tartozó falukig. És29 a Manasse fijai birodalmok mellett birják vala ezekeet : Beth-seánt és ennek faluit, Thanákot és ennek faluit. Megiddot és ennek faluit, Dórt és ennek faluit. Ezekben laktak az Izráel fijának Józsefnek fijai. Áser30 fijai : Jimma, Jisva, Jisvi. Béria : és Sárah az ő hugok. Béria31 fijai : Héber és Malkhiel, ki volt Birzávit attya. Héber32 pedig nemzé Jaflétet, Sómert, Hótámot és Suát az ő hugokat. Jaflét33 fijai : Pásák, Bimhál, Asvát ; ezek Jaflét fijai. Sómer34 fijai : Ahi és Róhega, Jehubba és Arám. Ennek35 pedig attyafiának Hélemnek fija vala Sófákh, Jimna, Séles és Amál. Sófákh36 fijai : Suákh, Harnéfer, Suál, Béri és Imra. Béser,37 Hód, Samma, Silsa, Ittrán és Beéra. Jéter38 fijai : Jéfunne, Pispa és Ara. Ulla39 fijai : Ara, Hanniel és Risja. Ezek40 mind Áser fijai főemberek az ő nemzetségekben, válogattattak, erősek a főembereknek is fejek ; és megszámláltatván az ő nemzetségeknek rendi szerint viadalra, számok volt huszonhat ezer férjfiak. Benjámin8 családja és Saul.Benjámin1 pedig nemzé Bélát az ő elsőszülöttét, másodikat Asbélt, harmadikat Akhráhot. Negyedik2 Nóhát, és Ráját ötödiket. (Bélának3 fijai voltak : Adár, Géra és Abihúd. Abisua,4 Naámán, Ahóah.) Gérát,5 Sefufánt és Hurámot. Ezek6 az Ehud fijai : (Ezek voltak főemberek a Géba városban lakó nemzetség között, kiket költöztetének Manahátba.) Naámánt7 és Ahiját, és Gérát elköltözteté : Nemzé pedig Uzzát és Akhihúdot. Saharáim8 pedig nemzé a Moáb mezején, minekutánna azokat elhagyá az ő két feleségétől Húsimtól és Baarától. Nemzé,9 mondom, a Hódes nevű feleségétől Jobábot és Sibját, Mésát és Malkámot. Jéust10 is, Sobját és Mirmát. Ezek az ő fijai ; főemberek az ő nemzetségekben. Húsimtól11 nemzé Abitúbot és Elpaált. Elpaál12 fijai : Eber, Miseám és Sémed : E rakatá Onot és Lódót s ennek faluit. Béria,13 Séma, (ezek voltak az Ajalonban lakozók attyaiknak Fejei, és ezek üzték vala el Gáthnak lakóit). Ahio14 pedig, Sasák, Jeremót. Zebádia,15 Arád, Ader, Mikáel,16 Isba, Jóha, Béria fijai. Zebádia,17 Mésullám, Hizki, Héber. Ismérai,18 Izlia és Jobáb ; Elpaál fijai. Jákim19 pedig, Zikri, Zabdi, Eliénai,20 Silletai, Eliel : Adája,21 Berája és Simrát, Simei fijai. Jispán22 pedig, Eber, Eliel. Abdon,23 Zikri, Hanán, Hanánja,24 Elám, Anatótija, Ifdéja,25 Pénuel, Sesák fijai, Samsérai26 pedig, Sahárja, Atália. Jaarésia,27 Elia és Zikri, Jérohám fijai. Ezek28 voltak az atyáknak Fejei az ő nemzetségek szerint, és ezek laktak Jérusálemben. Gibeonban29 pedig laktak a Gibeonnak attya, kinek feleségének neve Maáka vala. És30 az elsőszülötte Abdon, azután Súr, Kis, Baál, Nádáb. Gédor,31 Ahio és Zéker, És32 Miklót, a ki nemzé Simámot : Ezek is az ő attyokfiainak ellenekben laktak Jérusálemben, az ő attyokfiaival. Nér33 pedig nemzé Kist : Kis nemzé Sault, Saul nemzé Jónatánt, Malkisuát, Abinádábot és Esbaált. Jónatán34 fija : Méribbaál : Méribbaál nemzé Mikát. Mika35 fijai : Pitón, Mélek, Tárea és Akház. Akház36 nemzé Jehoádát. Jehoáda pedig nemzé Alémetet és Azmávetet, és Zimrit : Zimri nemzé Mósát. Mósa37 pedig Binát, ennek fija Ráfa, ennek fija Elása, ennek fija Asel. Továbbá38 Aselnek voltak hat fijai, kiknek ezek neveik : Azrikám, Bókru, Ismáel, Seárja, Obádia és Hanán, ezek mind Asel fijai. Az39 ő attyafiának Eseknek fijai ezek : Ulám az ő elsőszülötte, Jéus második, és Elifélet harmadik. És40 voltak az Ulám fijai igen erős férjfiak, kézívesek, és sok fiakat és unokákat szaporítnak vala százig és ötvenig : Mind ezek a Benjámin fijai közzűl valók voltak. Jeruzsálem9 lakói.Fejenként1 azért az Izráel fijai megszámláltatattak vala nemzetségek szerint, a mint meg is irattattak az Izráel és Júdabeli Királyok könyvében, kik az ő sok gonsozságokért Babilóniába vitetének fogságra. A2 kik pedig elein laknak vala az ő jószágaikon s városaikban, ezek : Izráeliták, Papok, Léviták és Nétineusok. Mert3 Jérusálemben laktak a Júda fijai közzűl s Benjámin fijai közzűl. Efraim és Manasse fijai k valók. Utái,4 Ammihúd fija, ki Omri fija, ki Imri fija, ki Báni fija, a Péres fijai közzűl való, ki Júda fija vala. A5 Sláhiták közzűl, Asája, ki elsőszülött vala s ennek fijai. A6 Zérah fijai közzűl : Jéuel és az ő attyafiai hatszázan s kilenczvenen. A7 Benjámin fijai közzűl : Salu, Mésullám fija, ki Hodávia fija, ki Hasénua fija. Ibnéja,8 Jérohám fija, és Ela, Uzzi fija, ki Mikri fija, és Mésullám, Séfátja fija, ki Reuel fija, ki Ibnija fija vala. Ezeknek9 pedig attyokfiai, az ő nemzetségek szerint valának kilenczszázan és ötvenhatan ; ezek fejenként igen főemberek vaának az ő attyok háznépe szerint. A10 Papok közzűl is : Jedája, Jéhojárib és Jákin. Azária,11 Hilkia fija, ki Mésullám fija, ki Sádok fija, ki Mérajót fija, ki Ahitubnak az Isten házának főgondviselőjnéek fija vala. És12 Adája Jérohám fija, ki Pashúr fija, ki Malkija fija : Maassai, Adiel fija, ki Jahzéra fija, ki Mésullám fija, ki Mésillémit fija, ki Immer fija. Ezeknek13 attyokfiai az ő attyok háznépe között igen főemberek, ezezr hétszáz hatvanan valának, erősek az Isten háza dogának munkájában. A14 Léviták közzűl Sémája, Hásub fija, ki Azrikám fija, ki Hasábia fija, a Mérári fijai közzűl. Bakbakkár,15 Héres és Galál : és Mattánia a Mika fija, ki Zikri fija, ki Asáf fija vala. Obádia16 a Sémája fija, Galál fija, ki Jéduton fija ; és Bérékia, Asa fija, ki Elkána fija : ki lakik vala Nétofáti faluiban. Templomi hivatalnokok.Továbbá17 ajtónállók : Sallum, Akkúb, Talmon, Abimán, és ezeknek attyokfiai : Sallum pedig fő vala. És18 ennek mind ez ideig a Király kapuján vagyon állása napkelet felől, amazok ajtónállók a Lévitáknak rendek szerint. Sallum19 pedig a Kóré fija, ki Ebiásáf fija, ki Kórákh fija, és ennek rokonságai az ő attyának házából valók : tudniillik a Kóriták a szolgálatnak munkájában a Hajlék ajtajának őrizői valának, mint az ő attyaik az Úr seregében őrizték vala a Sátornak bémenetelit. Mikor20 Fineás az Eleázár fija azok előtt járó volna régen, kivel vala az Úr. Továbbá21 Zakariás a Meselémia fija a Gyülekezet sátorára való ajtónak őrizője. Mindenestől22 ezek választott ajtónállók voltak, kétszázan és tizenketten ; kik az ő faluikban nemek szerint megszámláltattak volt ; kiket Dávid rendelt volt a Sámuel Próféta az ő tisztekben. Miképen23 az ő attyok azért, azonképen a fiak őrizik vala renddel az Úr házának és a sátornak kapuit. Négy24 felé valának az őrizők ; napkeletre, napnyugotra, északra és délre. És25 ezeknek attyokfiai, az ő faluikban valának, hogy minden hetednap amazokkal felmennének Jérusálembe bizonyos ideig. E26 négy Lévitákra bízatott vala, mind a kapunállóknak sámok, és őrizik vala a kamarákat és az Isten házának kincsét. És27 az Úrnak háza körűl hálnak vala, mivelhogy az őrzés ő tisztek volna ; és minden reggel ők nyitják vala meg az ajtókat. És28 ő közzűlök némellyek az egyházi szolgálatra csinált edényekre viselnek vala gondot ; mert mind ki, s mind bé, számán viszik vala azokat. Ugyanazok29 közzűl választattak vala némellyek másféle edényeknek gondviselésére, minden szent edényekhez is, némellyek a zsemlyéhez, borhoz, olajhoz, temjénhez és fűszerszámokhoz. A30 Papok fijai közzűl valók csinálják vala fűszerszámokból a drágakenetet is. Továbbá31 Mattitja a Léviták közzűl való, (ki elsőszülötte a Kóriták közzűl való Sallumnak) a serpenyőkre visel vala gondot. A32 Kéhátiták fijai és azoknak attyokfiai közzűl rendeltettek volt a szent kenyérnek gondviselésére, hogy minden Szombaton megkészítenék azt. Ezek33 közzűl valók valának az éneklők is, a Léviták közzűl az ő attyok cselédjének Fejei, kik szabadosok valának egyéb tiszttől az ő kamarájokban ; mert éjjel és nappal szolgálattal tartoznak vala. Ezek34 a Léviták között az ő attyok háznépe közzűl fők voltak az ő nemzetségek szerint, és ezek laktak Jérusálemben. Gibeon lakói és Saul családja.Gibeonban35 pedig laktak, a Gibeon attya Jéhiel, és az ő feleségének neve Maáka. Az36 ő elsőszülött fija Abdon, azután Súr, Kis, Baál, Nér és Nádáb. Gédor,37 Ahió, Zékária és Miklót. Miklót38 pedig nemzé Simámot, s ezek is az ő attyokfiainak ellenekben laktak Jérusálemben az ő attyokfiaival. Nér39 nemzé Kist, Kis pedig nemzé Sault, Saul Jónatánt, Málkisuát, Abinádábot és Esbaált. Jónaát40 fija Méribbaál ; és Méribbaál nemzé Mikát. Mika41 fijai : Piton, Mélek és Táréa. Akház42 pedig nemzé Jahrát, Jahra nemzé Alémetet, Azmávetet, Zimrit, Zimri pedig nemzé Mósát. Mósa43 nemzé Bineát, ennek fija Réfája, ennek fija Elása, ennek fija Asel. Aselnek44 voltak hat fijai, kiknek ezek neveik : Azrikám, Bókru, Ismáel, Seárja, Obádia és Hanán : Ezek Asel fijai. Saul10 veszedelme a Filiszteusokkal való ütközetben.A1 filiszteusok pedig hadakoznak vala az Izráel népével, és megfutamodék az Izráel a Filiszteusok előtt, és egynáhányan a sebek miatt is elhullának a Gilboa hegyén. Elérék2 pedig a Filiszteusok Sault és az ő fijait ; és megölék a Filiszteusok Jónatánt, Abinádábot és Malkisuát, a Saul fijait. És3 megsúlyosodék Saul ellen a viadal, és találkozának ő reá az ívesek, kik nyilakkal meg is sebesíték őtet. És4 monda Saul az ő fegyverhordozójának : Vond ki fegyveredet, és verj által engem vele : mert ne talán eljőnek e körülmetéletlenek, és megcsúfolnak engemet. Nem akará pedig az ő fegyverhordozója : mert szertelen fél vala : Ragadá ezért Saul a maga fegyverét, és belé bocsátkozék. Látván5 pedig az ő fegyverhordozója, hogy Saul immár megholt volna, ő is a maga fegyverébe bocsátkozék s meghala. Meghala6 azért Saul és az ő három fijai, és egész háznépe is egyetemben meghala. Melly7 dolgot mikor megláttak volna az Izráel fijai, kik laknak vala azon a völgyön, hogy tudniillik ők megfutamodtak volna : és hogy Saul s az ő fijai megholtak volna : pusztán hagyák városaikat és elfutának. Akkor eljövének a Filiszteusok és azokba beszállának. Lőn8 pedig másodnap, eljövének a Filiszteusok, hogy a holtakat megfosszák : és megtalálák Sault és az ő fijait halva feküdvén a Gilboa hegyén. És9 őtet megfosztván, fejét elvevék és fegyvereit, s elküldözék a Filiszteusoknak minden tartományokra köröskörűl, hogy az ő bálványaiknak megmondanák, és a népnek. És10 feltevék az ő fegyvereit az ő isteneiknek templomában : fejét pedig a Dágon kápolnájában feltevék. Meghallván11 pedig mindnyájan a Jábes Gileádbeliek, a miket a Filiszteusok cselekedtek vala Saullal : Feltámadának12 fejenként az erős férjfiak, és elvivék Saulnak és az ő fijainak testeket : és Jábesbe vivén eltemeték azoknak csontjaikat egy tölgyfa alatt Jábesben, s böjtölének hetednapig. Meghala13 azért Saul az ő hamisságáért, mellyel az Urat igen megbántotta vala, azaz, az Úrnak igéje ellen vétkezett vala, mellyet meg nem őrízett vala, és hogy az ördöngöstől is tanácsot kérdett volna. És14 nem kérde tanácsot az Úrtól, emllyért őtet el is veszté, és adá az ő országát Dávidnak az Isai fijának. Dávid11 egy szívvel királlyá kenetik, Siont beveszi és ott lakik.Gyűlének1 pedig mindnyájan az Izráeliták Dávidhoz Hebronba, mondván : Ímé te csontod és te tested vagyunk. Ennekelőtte2 is, még mikor Saul Király vala is, te viszed vala ki, s te hozod vala bé is az Izráelt : és ezt mondotta a te Urad Istened néked : Te legelteted az én népemet Izráelt, és te lészesz vezér az énm népemen az Izráelen. Elmenének3 azért mindnyájan az Izráelnek Vénei a Királyhoz Hebronba, és szövetséget tőn Dávid velek Hebronban az Úr előtt ; és megkenék Dávidot a királyságra az Izráelen, az Úrnak Sámuel által való beszéde szerint. Elméne4 pedig Dávid és az egész Izráel Jérusálembe, ez a Jebus, (hol a föld népének lakosai közzűl való Jebuzeusok laknak vala.) És5 mondának a Jebus lakói Dávidnak : Ide bé nem jösz ! De megvevé Dávid a Sion várát, ez a Dávid városa : Mert6 ezt mondotta vala Dávid : Valaki legelőször a Jebuzeusokat megveréndi, utánnam Fő és Hadnagy lészen. Felméne azért legelőször Joáb a Séruja fija ; és lőn Hdnaghgyá. Azután7 lakék Dávid a várban, azért nevezék azt Dávid városának. És8 megépíté Dávid a várost Millótól fogva mind körül : Joáb pedig megépíté a városnak maradékát. És9 szüntelen nevekedik vala Dávid : mert a seregeknek Ura vala ő vele. Dávid hősei.Ezek10 pedig erős férjfiak közzűl a Hadnagyok, kik Dávid mellett valának, kik erősen forgolódának vele az ő országáért az egész Izráellel, hogy Királlyá választanák őtet az Izráelen, az Úrnak beszéde szerint. E11 pedig az erős férjfiaknak számok, kik Dávid körül valának : Jásobéám, Hakhamoni fija, harmincz férjfiúnak előljárója : ez emelte vala fel az ő kopjáját háromszáz ellen, kiket mind egyszer meg is sebesíte. Ezután12 Eleázár, az Ahóhita Dodó fija ; ki a három erősek közzűl vala. E13 vala Dáviddal Pasdamimban, a hová gyültek vala a Filiszteusok viadalra, melly mezőnek darabja árpával vala tele, s a lakos nép elfutott vala a Filiszteusok előtt. És14 megállottak vala ott a darab mezőnek közepén, mellyet meg is szabadítának, és megverék a Filiszteusokat ; és az Úr megszabadítá azokat nagy szabad1tással. Továbbá15 mikor alámentek volna hárman a haarmincz Főemberek közzűl Dávidhoz, a kősziklához az Adullám barlangjába ; a Filiszteusok pedig tábort járának a Réfaim völgyben. (Dávid16 pedig akkor vala az ő erősségében, és a Filiszteusok hada vala Bethlehemnél.) Kíváná17 Dávid vizet, s monda : Óh ki adhatna nékem innom a Bethlehem kapuja előtt való forrásnak vizéből ! Általvágák18 azért a három fő erős férjfiak magokat a Filiszteusok táborán, és vizet merítének a Bethlehem forrásából, melly vala a kapu előtt, és vivék Dávidnak : de nem akara Dávid inni, hanem kitölté azt az Úrnak. És19 monda : Távoztassa el tőlem az én Istenem, hogy ezt cselekedném : Avagy ezeknek véreket innám é meg, kik életeket halálra vetették ? Mert ők ezt életek veszedelmével hozták : És semmiképen nem akara inni. Ezt cselekedék a három erős férjfiak. És20 Abasai a Joáb attyafia, ő vala e háromnak előljárójok : e ragadott vala dárdát háromszáz ellen, kiket megsebes1te : és ő híres és nevezetes vala a három között. A21 három közzűl a kettőnél becsületesb vala, azért volt azoknak előljárójok ; de azért ő magaaa nem ér vala a hárommal. Benája22 a Jójada fija, erős férjfiúnak fija, ki nagy dolgokat cselekedett vala, és vala Kábséelbeli : ő ölte vala meg a két erős Moábitákat, ugyanez ment vala alá, és megölte vala az oroszlánt a veremben havas időn. Ugyanez23 ölé meg az Égyiptombeli férjfiakat, kinek magassága öt sing vala, és ollya dárda vala az Égyiptombeli férjfiúnak kezében, mint a szövö zugoly. Szembe szállott vala pedig egy pálczával s kiragadá az Égyiptombeli ember kezéből a dárdát, és az ő maga dárdájával általveré. Ezeket24 cselekedte Benája a Jójada fija, ki is vala nevezetes a három erősek között. A25 harmincz közzűl ímé tiszteletes vala ő, de nem ér vala a hárommal ; annakokáért Dávid Hadnaggyá tevé őtet, az ő szavát halgató vitézeken. A26 seregnek pedig erősei közzűl valók ezek : Asael a Joáb attyafia ; Elhanán, Dódónak fija, ki Bethlehembeli vala. Haróritból27 való Sammót, Pélonból való Héles. tékoabeli28 Hira, Ikkés fija, Anatótbeli Abiézer. Húsatbeli29 Sibbékai, Ahóhitbeli Ilai. Nétofátbeli30 Maharai, Nétofátbeli Héled, Bahána fija. Ittai,31 Ribai fija, a Benjámin fijainak Gibea városokból való ; Pirátonbeli Benája. Húrai,32 a Gaás völgyéből való : Arbátbeli Abiel. Baharumi33 Azmávet, Saálbonitbeli Eliáhba. Gisonbeli34 Hásem fijai közzűl, Jónathán, Hararitbeli Ságé fija. Hararitbeli35 Ahiám, Sákár fija : Elifál, Ur fija. Mekerátbeli36 Héfer, Pélonbeli Ahija. Kármelből37 való Hésró, Naárai, Ezbái fija. Jóel,38 Nátán attyafia ; Mibhár, Géri fija. Sélek,39 Ammon nemzetségéből való : Berótbeli Naárai, Joábnak ki Séruja fija vala, fegyverhordozója. Itrébeli40 Hira, Itrébeli Gáreb. Hitteus41 Uriás, Zabád, Ahlai fija. Hadina,42 a Rúben nemzetségéből való Siza fija, ki a Rúbenitáknak Hadnagyok vala, és vele harminczan valának. Hanán,43 Maaka fija, és Mitnibeli Jósafát. Asterátbeli44 Uzzija ; Sáma és Jéhiel, Aroerbeli Hótám fija. Jidiháel,45 Simri fija, és az ő attyafia Joha Tisibeli. Mihávimbeli46 Eliel, Jéribai és Jósávia, Elnaám fija, és Jitma, Moáb nemzetéből való. Eliel47 és Obed, és Jaásiel, Mésóbájából valók. Dávid12 segítségére levő vitézek.Ezek1 pedig azok, a kik mentek volt Dávidhoz Siklágba, mikor Saultóla Kis fijától való félelem miatt még számkivetésben volna, kik amaz erősekkel az ő hadakozásában segítői voltak. Ívesek,2 kik mind jobb, mind balkézre kővel hajítanak vala, és nyillal lőnek vala, kik a Saul attyafiai k valók valának, Benjámin nemzetéből. Hadnagy3 vala Ahiézer és Joás, a Gibeabeli Semáa fijai : és Jézel és Pélet, Azmávet fijai ; Beráka és Jéhu Anatótbeli. És4 a Gibeonbeli Ismája a harmincz közzűl való eerős, kiknek előljárójok is vala ; Irméja, Jaháziel, Johjanán és Gederátbeli Józabád. Elúzai,5 Jérimót, Behália, Semária és Hárufbeli Sefátja. Elkána,6 Isija, Azaréel, Jóézer, és a Kóré nemzetéből való Jásobéám. Joéla7 és Zebádja, a Gédobról való Jérohám fijai. A8 Gáditák közzűl is hajlának Dávidhoz, mikor volna a pusztában az erősségben, erős és hadakozó férjfiak, paizsosok, dárdások : kiknek orczájok mint az oroszlánnak orczája, és hasonlók a hegen lakozó vadkecskékehez a gyorsaságra. Ézer9 az első, Obádia második, Eliáb harmadik. Mismanna10 negyedik, Jirméja ötödik. Aftai11 hatodik, Eliel hetedik. Nyolczadik12 Johanán, kilenczedik Elzabúd. Tizedik13 Jirméja, tizenegyedik Makbánnai. Ezek14 voltak főembereka seregben a Gád fijai közzűl : egy, a ki kissebb vala, százért vala, a nagyobbik ezerért. Ezek15 voltak, kik a Jordánon általmentek volt az első hónapban, noha az árvíz a partot felűlmulta volna, és elüzték vala mind azokat, kik a völgyet napkelet felől és napnyugot felől lakják vala. Jövének16 Dávidhoz a Benjámin és a Júda fijai közzűl is, szintén az erősségig, mellyben Dávid akkor vala. És17 kiméne Dávid elejekbe, és mond nékik : Hogyha békességnek okáért jöttök hozzám, hogy segítségemre lennétek ; az én szívem egy lészen ti veletek ; ha pedig meg akartok csalni, hogy eláruljatok az én ellenségeimnek, holott semmi hasmisságomat nem esmérem : lássa meg a mi atyáinknak Istene, és titeket büntessen meg. A18 lélek pedig felindítá Amásait a harmincznak Fejedelmét, s monda : Óh Dávid, tiéid vagyunk, és te veled lészünk Isai fija ! békesség, békesség néked, békesség a te segítőidnek is, mert megsegít téged a te Istened ! Magához fogaá azért őket Dávid, és főemberekké tevé a seregben. ennekfelette19 a Manasséból is hajlának Dávidhoz, mikor ment volna a filiszteusokkal együtt Saulra ; de nem seegéllék őket ; mert tanácsot tartván felőlök, haza küldék Dávidot a Filiszteusok Fejedelmei, mondván : A mi fejünk veszésével fog visszamenni az ő urához Saulhoz. Mikor,20 mondom, visszatérne Siklágba, hajlának ő hozzá a Manasse fijai közzűl Adna, Józabád, Jediháel, Mikáel, Józabád, Elihu és Sillétai, kik a Manasse nemzetségéből való vitézeknek Hadnagyai voltak. És21 ezek voltak Dávidnak segítséggel az ellenségnek seregei ellen : mert fejenként mind válogatott erős vitézek valának, és főhadnagyok voltak a seregben. Annakfelette22 minden napon mennek vala Dávidhoz, hogy segítségére lennének néki, míg az ő népe megsokasulna, mint az Istennek tábora. Ezek23 pedig számok a viadalhoz készült Hadnagyoknak, kik Dávidhoz mentek vala Hebronba, hogy őtet Saul helyett az országban Királlyá választanák, az Istennek igéreti szerint. A24 Júda fijai közzűl, kik viselnek vala paizst és kopját, hatezer és nyolczszáz vala, kik a viadalhoz készültek vala. A25 Simeon fijai közzűl erős férjfiak a viadalra, hétezer és száz. A26 Lévi fijai közzűl, négyezer és hatszáz vala. Jójada27 is, ki az Áron fijai között Fejedelem vala, és ő vele háromezer és hétszáz. És28 az ifjú Sádók, ki igen erős vala, és az ő attya házából huszonkét Főemberek. A29 Benjámin fijai közzűl, kik Saul attyafiai valának, háromezer : mert még azok közzűl sokan erősen őrizik vala a Saul házát. Az30 Efraim fijai közzűl húszezer vala és nyolczszáz, igen erősek, kik az ő nemzetségekben igen nevezetesek valának. Manassénak31 pedig félnemzetségéből tizennyolczezer, kik egyenként válogattattak voltak, hogy elmenének, és Dávidot Királlyá választanák. Az32 Issakhár fijai közzűl, kik az időknek alkalmatosságát tudják vala, annyira hogy jól tudnák, az Izráel népének mihez kellene magát tartani, főemberek kétszázan ; és mind azoknak attyokfiai az ő beszédekhez hallgatnak vala. A33 Zebulon fijai közzűl a harczra kimehetők, minden hadiszerszámokkal felkészültek, valának ötvenezeren : készek a viadalra állhatatos szívvel. A34 Nafthali nemzetségéből ezer Főember vala ; és ő velek paizzsal, s kopjával harminczhétezer vala. A35 Dániták közzűl, kik a viadalhoz készek valának, huszonnyolcz ezeren voltak és hatszázan. És36 az Áser fijai közzűl, a hadakozók, és az ütközethez készek, negyvenezeren valának. A37 Jordánon túl lakozók közzűl, azaz, a Rúbeniták, gáditák, és a Manasse nemzetségének fele közzűl, minden viadalhoz való szerszámokkal egyetemben jöttek százhúszezeren. Fejenként38 ezek hadakozó férjfiak, harczrendelésnek tudói, tiszta szívvel mentek vala Hebronba, hogy Dávidot az egész Izráel népén Királlyá választanák, sőt ezeken kivűl is, az egész Izráel fijai, egy szívvel valának, hogy Dávidot Királyságra választanák. És39 lőnek ott Dáviddal harmadnapig, és ezsnek s isznak vala ; mert az ő attyokfiai készitettek vala nékik élést ; Sőt40 azok is, a kik ott szomszédságban laknak vala. Issakhárig, Zebulonig, és Nafthaliig, hoznak vala kenyereket szamarakon, tevéken, öszvéreken és ökrökön, eleséget, lisztet, figét, asszúszőlőt, bort, olajt, vágóbarmokat, juhokat, számtalan sokat : mert az Izráel nagy örömben vala. Dávid13 meghozza a frigyládát és Obed-Edom házában helyezi el.Tanácsot1 tarta pedig Dávid az Ezeredesekkel, Századosokkal és mind a Hadnagyokkal. És2 monda Dávid az egész Izráel népének : Ha néktek tetszik, és ha a mi Urunktól Istenünktől vagyon : küldjünk el széllyel a mi több atyánkfiaihoz is, az Izráelnek minden tartományaira ; és azokkal egybe a Papokhoz s a Lévitákhoz az ő városaik és hostátjaik szerint, hogy ők is gyűljenek hozzánk. Hogy3 hozzák meg a mi Istenünknek ládáját mi hozzánk ; mert a Saul idejében mi azt meg nem kerestük. És4 monda az egész sokaság, hogy bátor úgy cselekednék :mert igaznak láttaték e dolog mind a sokaság előtt. Öszvegyüjté5 azért Dávid mind az Izráel népét Égyiptomnak Nílus folyóvizétől fogva szintén Hámátig, hogy az Urnak ládáját elhoznák Kirját-Jeárimból. Felméne6 azért Dávid és vele az Izráel sokasága Baalába vagy Kirját-Jeárimba, melly Júdában vagyon, hogy onnan elhoznák az Úr Istennek ládáját, ki a két Kérubimok között ül, melly az ő nevéről neveztetik. És7 helyhezteték az Isten ládáját az Abinádáb házából egy új szekérre : Uzza pedig és Ahió vezetik vala a szekeret. Dávid8 pedig és az Izráelnek minden népe az Isten előtt teljes erejekből éneklésekben, hegedűlésekben, dícséretekben, dobolásokban, czimbalomverésben és kürtölésekben valának foglalatosok. Mikor9 pedig jutottak volna a Kidon mezejére, Uzza veté kezét reá, hogy megtartaná a ládát ; mert az ökrök félre tértek vala. És10 az Istennek haragja felgerjede Uzza ellen, és őtet megveré, hogy kezét vetette volna a ládára, s meghala ugyan ott az Isten előtt. Azért11 magában igen megbúsula Dávid, hogy az Úr Uzzát megölte volna : annakokáért azt a helyet mind e mai napig nevezik Péres Uzzának. És12 Dávid az napon megrettene az Istentől, mondván : Miképen merjem hozzám bévinni az Isten ládáját. És13 nem vivé bé Dávid magához a ládát a Dávid városába, hanem téríté azt a Gitteus Obed-Edom házához : És14 volt az Isten ládája Obed-Edom házában három hónapig ; és megáldá az Úr Obed-Edom házát, és mindenét valamije vala. Dávid14 palotája, feleségei és gyermekei.Külde1 pedig Hírám, Tírusnak Királya Dávidhoz követeket : és czédrusfákat, kőmíveseket, ácsmestereket, hogy néki házat csinálnának : Megesméré2 azért Dávid, hogy az Úr őtet megerősítette volna a Királyságban az Izráel népén, mivel hogy igen felmagasztaltatott vala az ő országa az ő népéért az Izráelért. Vőn3 pedig Dávid mégis több feleségeket Jérusálemben, és nemze mégis több fiakat és leányokat. És4 ezek neveik azoknak, kik születtek néki Jérusálemben : Sammua, Sobáb, Nátán és Salamon. Ihhár,5 Elisua és Elpélet. Nógah,6 Néfeg és Jáfia. Elisáma,7 Beheljada és Elifélet. Dávid győzelmei a Filiszteusokon.Megtérvén8 pedig a Filiszteusok, hogy Dávid megkenettetett vona a Királyságra az egész Izráel népén, fejenként felindulának a Filiszteusok, hogy Dávidot megkeresség. Melly dolgot mikor Dávid meghallott volna, azonnal kiszálla elekikbe. A9 Filiszteusok pedig eljutánakés a Réfaim völgyében mind elszéledének. Dávid10 azért tanácsod kérede az Istentől, mondván : Reájok induljak é a Filiszteusokra, és őket kezembe adod é ? És monda néki az Úr : Menj fel reájok, és őket kezedbe adom. Felmenének11 azért Baál-perásimba, és ott Dávid őket igen megveré, és monda : Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem miatt, mint a vizet ; azért nevezék azt a helyet Baál-perásimnak. És12 ott hagyák az ő bálvány isteneiket, és Dávid megparancsolá, és mind megégeték azokat. Ismét13 feltámadának a Filiszteusok, és azon völgyön elszéledének. Azért14 Dávid ismét tanácsot kérde Istentől, és monda az Isten néki : Utánnok ne menj fel ; hanem őket vedd körűl, és menj reájok a szederjfák ellenéről. És15 mikor hallándod valami indulásnak dobogását a szederjfák tetéjén : akkor indulj reájok a vidalra : mert az Isten akkor megyen ki te előtted, hogy megverje a Filiszteusok táborát. Dávid16 azért szintén úgy cselekedék, a mint néki Isten meghagyta vala, és vágák a Filiszteusok táborát Gibeontól fogva szintén Gézerig. És17 Dávidnak kiméne híre neve minden földnek szegeletire, és az Úr a Dávid hírével megrettente minden Pogányokat. A15 frigyládát helyére viszik.Csináltata1 pedig Dávid magának házakat az ő városában : és píttete helyet az Isten ládájának, és annak sátort vonata. Akkor2 monda Dávid : Nem szabad senkinek hordozni az Isten ládáját, hanem csak a Lévitáknak : mert az Úr őket választotta, hogy hordozzák az Isten ládáját, és néki szolgáljanak mind örökké. Gyüjteté3 azért Dávid Jérusálembe mind az egész Izráel népét, hogy az Úr ládáját az ő helyére vitetné, mellyet néki csináltatott vala. Öszvegyüjteté4 Dávid az Áron fijait is és a Lévitákat. A5 Kéhát fijai között vala fő Uriel, és az ő attyafiai százhuszan valának. A6 Mérári fijai között Asája fő, és az ő attyafiai kétszázan s húszan valának. A7 Gerson fijai között Jóel fő, és az ő attyafiai százan s harminczan valának. Az8 Elisáfán fijai között Sámája fő, és az ő attyafiai kétszázan valának. A9 Hebron fijai között fő Eliel és az ő attyafiai nyolczvanan valának. Az10 Uzziel fijai között fő Amminádáb, és az ő attyafiai száz tizenketten avalának. Hivatá11 azért Dávid Sádok és Abjatár Papokat, a Léviták közzűl pedig Urielt, Asáját, Jóelt, Sémáját, Elielt és Amminádábot. És12 monda nékik : Ti vagytok a Léviták attyainak előljárói : Szenteljétek meg magatokat s a ti atyátokfiait, és vigyétek az Izráel Urának Istenének ládáját e helyre, mellyet készitettem néki : Mert13 mivelhogy eleitől fogva nem miveltétek ezt, a mi Urunk Istenünk eloszlatott minket, mert nem kerestük őtet a tőle szabott rendtartás szerint. Megszentelék14 azért magokat először a Papok és a Léviták, hogy vinnék az Izráel Urának Istenének ládáját. És15 felvevék a Lévitáknak fijai az Isten ládáját, a szerint, a mint Mózes meghagyta volt az Úrnak beszéde szerint, vállokra a rudakkal egybe, mellyek abban valának. Parancsola16 ennekfelette Dávid a fő Lévitáknak, hogy válogatnának az ő attyokfiai közzűl éneklőket éneklő szerszámokkal egyetemben, tudniillik náblumokkal, hegedűkkel és czimbalmokkal, hogy énekelnének felszóval nagy örömmel. Választák17 azért a Léviták Hémánt a Jóel fiját : és az ő attyafia közzűl Asáfot a Berekiéás fiját, és a Mérári fijai közzűl, kik azoknak attyokfiai valának Etánt a Kusája fiját. És18 ő velek egybe az ő attyokfiai másod renden, Zakariásm Bén, Jeáziel, Semmirámot, Jéhiel, Unni, Eliáb, Benája, Maaséja, Mattithja, Eliféle, Miknéja, Obed-Edom és Jehiel, ajtónállók valának. Éneklők19 pedig : Hémán, Asáf és Etán, réz czimbalmokkal zengedeznek vala. Zakariás,20 Aziel, Semirámot, Jéhiel, Unni, Eliáb, Maaséja és Benája, vékony szavú náblumokkal énekelnek vala. Mattithja,21 Eliféle, Miknéja, Obed-Edom, Jéhiel és Azaziás, hegedűlnek vala öreg szavú hegedűkkel. Kéniás22 pedig a Léviták Fejedelme, a prófétálásban fő vala, mivelhogy tudós volna. Berekiás23 és Elkána a Láda előtt való ajtónállók valának. Sébániás24 pedig és Jósafát, Nétánéel, Amásia, Zakariás Benája és Eliézer Papok kürtölnek vala az Isten ládája előtt : Obed-Edom és Jéhija, kik kapunállók valának, a láda után mennek vala. A25 kik pedig viszik vala és költöztetik vala az Úr szövetségének ládájátaz Obed-Edom házából nagy örömmel, ezek valának : Dávid, az Izráelnek Vénei és Fejedelmei. Lőn26 pedig, mikor az Isten felsegéllette volna a Lévitákat, kik az Úr szövetségének ládáját viszik vala, ezokáért áldozának hét tulokkal, és hét kossal. Dávid27 pedig bíborból csinált ruhába öltözvén : és mind a Léviták, kik a ládát viszik vala, az éneklők is, és Kénániás, ki fő vala az éneklésben, énekelnek vala, (Dávidon pedig vala gyolcsból csinált Efód.) És28 mind az Izráel népe viszik vala az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtöknek, trombitáknak, czimbalmoknak, hegedűknek és náblumoknak felható zengésében. Mikor29 pedig immár az Úr szövetségének ládája jutott volna szintén a Dávid városához, és Mikál a Saul leánya kitekintvén az ablakon, látt volna hogy Dávid Király tánczolna és vígadna szívében megútálá őtet. Dávid16 zsoltára a frigyláda elhelyezésekor ; az isteni szolgálat elrendezése.Mikor1 azért bévitték volna az Isten ládáját, és helyheztették volna azt a sátor közepén, mellyet Dávid annak felvonatott vala : áldozának egészen égő és engesztelőáldozatokkal az Isten előtt. És2 mikor Dávid elvégezte volna az egészen égőáldozatot, és az engesztelőáldozatot, az Úrnak nevében megáldá a népet. És3 osztogata minden Izráelitának, mind férjfiúnak s mind asszonynak, egy-egy lepényt és egy-egy darab húst és egy-egy palaczk bort. Rendele4 ennekfelette az Úr ládája eleikbe a Léviták közzűl szolgákat, kik hirdetnék, tisztelnék és dícsérnék az Izráelnek Urát Istenét. Asáf5 fő vala, ő utánna másod renden Zakariás. Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom : Jéhiel pedig a náblumokkal és hegedűkkel, Asáf czimbalmokkal énekel vala. Továbbá6 Berája és Jaháziel Papok kürtölnek vala szűntelen az Isten szövetségének ládája előtt. Akkor7 azon napon legelőször Dávid ez Éneket adáa az Úrnak dícséretére, Asáfnak és az ő attyafiainak kezekbe. Tiszteljétek8 az Urat, hívjátok segítségűl az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait. Énekeljetek9 néki, örvendezzetek néki, szóljatok minden csudálatos dolgairól. Dicsekedjetek10 az ő szent nevében, örvendezzen szívek azoknak, kik az Urat keresik. Keressétek11 az Urat és az ő hatalmasságát ; keressétek az ő orczáját szüntelen. Emlékezzetek12 meeg örökké az ő csudálatos dolgairól, mellyeket cselekedett, az ő csudáiról, és az ő szájának ítéletiről. Óh13 Izráelnek, ő szolgájának magva ! Jákóbnak ő választottjának fijai ! Ez14 a mi Urunk Istenünk, az ő ítéletei mind e széles földön vagynak. Emlékezzetek15 meg örökké az ő szövetségéről és az ő beszédéről, mellyet parancsolt, ezer nemzetségig. Mellyet16 szerzett Ábrahámmal ; és esküvéséről emlékezzetek, mellyet szóla Izsáknak. Mellyet17 megerősített Jákóbnak örök végzéssel, Izráelnek örökké való szövetséggel. Mondván :18 A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek. Jóllehet19 kevesen volnátok, mindenestől igen kevesen, és zsellérek azon a földön ; Mert20 járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba : Nem21 engedé mindazáltal senkinek őket bántani, sőt még a Királyokat is megbünteté érettek. Ezt22 mondván : Az én megkeneetteimeet ne bántsátok, Prófétáimnak se ártsatok. Mind23 ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról napra hirdessétek az ő szabadítását. Beszéljétek24 a Pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait ; Mert25 nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett : Mert26 a pogányoknak minden isteneik csak bálványok : de az Úr termettte az egeket. Dicsőség27 és tisztesség vagyon ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén. Adjatok28 az Úrnak népeknek nemzetségei, adjatok, mondom, az Úrnak dicsőséget és erősséget ! Adjatok29 az Úr nevének dicsőséget : hozzatok ajándékokat és jöjjetek eleibe, hajtsátok meg magatokat az Úrnak az ő szentségének ékes helyén. Rettegjen30 mind az egész föld az ő orczájától ; a föld is megerősíttetik, hogy meg ne induljon. Örüljenek31 az egek és örvendezzen a föld, és mondják a Pogányok között : Uralkodik az Úr ! Zengjen32 a tenger, minden benne valóval egybe ; örvendezzen a mező, minden benne valólva egybe. Akkor33 örvendezi kezdnek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövénd megítélni a földet. Tiszteljétek34 az Urat : mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága. És35 mondjátok : Tarts meg mindket, mi szabadító Istenünk, gyüjts öszve minket, és szabadíts meg a Pogányok közzűl, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben ! Áldott36 legyen az Izráelnek Ura Istene öröktől fogva mind örökké : És mondja a sokaság, Ámen ! Dícséret az Úrnak ! Hagyá37 pedig ott Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő attyafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgálnának. Obed-Edomot38 és Hósát, ezeknek hatvannyolcz attyokfiaival egybe, Obed-Edomot, mondom, a Jéduton fiját, és Hósát hagyá ajtónállóknak. Sádók39 Papot pedig és az ő Pap attyafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magasságban, melly vala Gibeon hegyén ; Hogy40 áldoznának az Úrnak szüntelen tüzes áldozattal a tüzes áldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mind a szerint cselekednének a mint meg volna írattatva az Úr törvényében, mellyet parancsolt vala az Izráelnek. Hémánt41 is és Jédutunt velek hagyá, és többeket is választva, kik nevek szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérnék : mert az ő irgalmassága örökkévaló. Ezekkel,42 mondom, hagyá Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és egyéb zengő szerszámokkal : A Jédutun fijait pedig kapunállókká tevé. Azért43 az egész sokaság eloszla, kiki mind házához : Dávid pedig megtére, hogy az ő háznépét is megáldaná. Dávid17 templomot akar építeni és ígéretet vesz magvának örökkévaló királyságáról.Lőn1 pedig, mikor Dávid az ő házában laknék, monda Nátán Prófétának : Ímé én czédrusfából csinált házban lakom, az Úr szövetségének ládája pedig vagyon sátor alatt. Akkor2 monda Nátán Dávidnak : Valami vagyon a te szívedben, cselekedd meg : mert az Isten veled vagyon. Azon3 éjjel pedig lőn az Istennek szava Nátánhoz, mondván : Menj4 el és mond meg az én szolgámnak Dávidnak : Ezt mondja az Úr : Te nem csinálsz nékem lakni való házat ; Mert5 nem laktam én attól fogva házban, miolta az Izráel fijait kihoztam, mind e mai napig : hanem egy hajlékból más hajlékba mentem ; sátorból sátorba. A6 melly helyeken jártam az Izráel népével, szólottam é vagy egyszer valakinek az Izráel Bírái közzűl, (kiknek parancsoltam vala, hogy az én népemet legeltetnék,) mondván : Miért nem csináltatok nékem czédrusfából házat ? Most7 azért ezt mondjad az én szolgámnak Dávidnak : Ezt mondja a seregeknek Ura : Én választálak téged a juhok mellől a pásztori házacskából, hogy lennél Vezére az én népemnek az Izráelnek ; És8 veled voltam mindenütt valahová mentél, minden ellenségeidet is a te orczád elől elvesztettem, ennekfelette olly hírt nevet szerzettem néked, a minémű hírek vagyo a hatalmasoknak, a kik vagynak a földön. Lakóhelyet9 is adtam az én népemnek az Izráelnek, és elplántálám őtet ; és lakja az ő helyét és többé helyéből ki nem mozdíttatik s nem sanyargattatik a hamisságnak fijaitól mint ez előtt. És10 az időtől fogva, miolta megparancsoltam vala, hogy Bírák lennének az én népemen az Izráelen ; minden te ellenségeidet megalázám, és ezt is jelentém néked, hogy az Úr házat épít néked. És11 lészen, mikor bételjesedéndenek a te életednak napjai, hogy a te atyáidhoz elmenj ; a te magodat feltámasztom te utánnad, melly lészen a te fijaid közzűl való, és az ő országát megerősítem. Ő12 csinál nékem háza ; és megerősítem az ő kiszélyiszékit mind örökké. Én13 lészek néki attya, ő nékem fiam lészen ; és az én irgalmasságomat ő tőle el nem vészem, mint a te előtted valótól elvettem. Hanem14 megerősítem őtet az én házamban, és az én országomban mind örökké, és az ő királyiszéke erős lészen mind örökké. Dávid imája#1000701713.Mind15 e beszédek szerint, és mind e látás szerint szóla Nátán Dávidnak. Béméne16 azért Dávid és leüle az Úr előtt, és monda : Ki vagyok én, óh Uram Isten, s micsoda az én házam is, hogy engemet erre méltóztattál ? Még17 ezt is kevésled, óh Isten, hanem ennekfelette szólál jövendőt is a te szolgád háza felől, és minden emberek között tekintetessé tettél engemet, óh én Uram Istenem ! És18 mit kérhetne Dávid többet te tőled, a te szolgádnak tisztességére, holott te jól esméred a te szolgádat ? Óh19 Uram, a te szolgádért, és a te szíved szerint cselekedéd mind e nagy dolgokat, hogy minden te csudálatos dolgaida kijelentenéd. (Óh20 Uram, nincsen senki hasonló hozzád, és nincsen Isten náladnál több,) mind a szerint, a mint füleinkkel hallottuk. És21 kicsoda ollyan nép a földön, mint a te néped az Izráel, kinek Istene elment volna, hogy magának népet szabadítana : hogy magadnak nagy és rettenetes nevet szerzenél, kiüzvén a Pogányokat a te néped elől, mellyet Égyiptomból megszabadítál ! És22 választád az Izráel népét te magadnak kiváltképen való népeddé mind örökké, és te Uram, votál nékik Istenek. Most23 azért Uram, a szó, mellyet szólál a te szolgád felől és az ő háza felől, erősíttessék meg mind örökké, és úgy cselekedjél, a mint szóltál. Maradjon24 meg és magasztaltassék fel a te neved mindörökké, hogy mondhassák : A seregeknek Ura az Izráel Isene, Isten az Izráelen ; és Dávidnak a te szolgádnak háza legyen erős előtted. Mert25 te, én Istenem, a te szolgádnak füle hallására megjelentetted, hogy néki házat csinálnál : ezokáért indula meg a te szolgád, hogy könyörgene előtted. Most26 azért én Uram, te vagy az Isten, és te szólád e jó dolgot a te szolgád felől. Most,27 mondom, mivelhogy akarád megáldani a te szolgádnak házát, hogy legyen állandó mind örökké előtted ; mivelhogy te, Uram, megáldottad, legyen azért áldott mind örökké. Dávid18 szerencsés csatákon aranyat, ezüstöt és rezet zsákmányol és azt a templomépítésre szenteli. Hivatalnokai és papjai.Ezekután1 pedig meveré Dávid a Filiszteusokat és megalázá őket ; és Gáth városát faluival egybe elnyeré a Filiszteus kezekből. A2 Moábitákat is megveré ; és a Moábiták voltak Dávidnak adófizető szolgái. Továbbá3 megveré Dávid Hámátban Hadarézert is Sóbának Királyát, mikor elindult volna, hogy az Eufrátes folyóvízig vetné birodalmának határát. Dávid4 pedig nyere ő tőle ezer szekeret és hétezer lovagokat, és húszezer gyalogokat ; és minden szekeres lovaknak inaikat elvagdaltatá Dávid : és megtarta azokban csak száz szekérbe valókat. Eljövének5 pedig Damaskusból a Siriabeliek, hogy megsegéllenék Hadarézert a Sóba Királyát ; és levága Dávid a Siriabeliekben huszonkét ezer férjfiakat. És6 rendele Dávid Tiszttartóka Siriában, mellyben vagyon Damaskus ; és lőnnek a Siriabeliek Dávidnak adófizető szolgái : és megtartja vala az Úr Dávidot mindenütt, valahová megyen vala. És7 elnyeré Dávid az arany paizsokat, mellyeket a Hadarézer szolgái viselnek vala, és vivé Jérusálembe. És8 hoza Dávid Tibhátból és Kúnból a Hadarézer városaiból igen sok rezet, mellyből Salamon a résztengert csinálá, az oszlopokat és a rézedényeket. Mikor9 meghallotta volna pedig Tóhu a Hámáthbeli Király, hogy Dávid megverte volna Hadarézernek, a Sóba Királyának egész hadát ; Küldé10 Dávid Királyhoz az ő fiját Hadarámot, hogy köszöntené őtet nagy tisztességgel, és hogy néki minden jót is kívánna, mivelhogy megharczolt volna Hadarézerrel, és megverte vala őtet ; mert Tóhu is hadakozik vala Hadarézer ellen. És külde Dávidnak sok aranya, ezüst és rézedényeket. Mellyeket11 Dávid Király szentele az Úrnak az ezüsttel és az arannyal, mellyet nyert vala a pogányoktól, az Edomitáktól, a Moábitáktól, az Ammon fijaitól, a Filiszteusoktól és Amálekitáktól. Abisai12 pedig a Séruja fija, az Edomiták közzűl, a Sónak völgyében megvere tizennyolczezeret. És13 rendelet Edomban Dávid Tiszttartókat, és lőnnek az Edombeliek Dávidnak szolgái. És megtartá az Úr Dávidot mindenütt, valahová megyen vala. Uralkodék14 azért Dávid az egész Izráelen és szolgáltat vala ítéletet és igazságot az ő egész népén. Joáb15 pedid Séruja fija vala Hadnagy a seregben : Jósafát az Ahilud fija vala Kanczelláriusa Dávidnak. Sádok16 az Ahitub fija, és Abimélek az Abjátár fija, Papok valának ; Sausa vala Íródeák. És17 Benája a Jójada fija vala Hadnagy a Kereteusokon és Peleteusokon. A Dávid fijai pedig legközelebb járnak vala a Királyhoz. Dávid19 bosszút állt az Ammonitákon követeinek megcsúfolásáért.Lőn1 továbbá, meghala Náhás az Ammon fijainak Királya, és uralkodék az ő fija helyette. És2 monda Dávid : Minden jóval lészek a Náhás fijához Hánunhoz ; mert az ő attya is jól tett volt velem. - Ennekokáért Dávid külde követekeet ő hozzá, kik vigasztalnák őtet az ő attyának halála felől, és elmenének a Dávid szolgái az Ammon fijainak földökbe Hánunhoz, hogy őtet vigasztalnák. Akkor3 mondának az Ammon fijainak Főemberei Hánunnak : A vagy az t álítod é, hogy Dávid tiszteli ezzel a te megholt atyádat a te szemeid előtt, hogy küldött hozzád viasztalókat ? A vagy nem azért jöttek é az ő szolgái hozzád, hogy e föld felől jól megértekezzenek, tudakozzanak és megkémleljék ? Hozatá4 azért Hánum a Dávid szolgáit, és azokat megnyíreté, és ruhájokat félbe elmetélteté mind az ő alfelekig és elbocsátá őket. Elmenének5 pedig és megbeszélék Dávidnak e dolgot e férjfiak felől : és külde elejekbe, (mert azok a férjfiak felette nagy gyalázattal illettek vala) és ezt izené a Király : Maradjatok Jérikóban, míg szakállatok megnövénd, akkor jöjjetek hozzám. Látván6 pedig az Ammon fijai, hogy éktelen dolgot fselekedtek volna Dávidon ; külde Hánum és az Ammon fijai ezer tálentom ezüstöt, hogy fogadnának szekerekeet és lovagokat Mésopotámiból, a Siriai Maakából, és Sobából. Fogadának7 azért magoknak harminczkét ezer fegyvere szekeret, Maakának Királyát is az ő népével egybe, kik eljövének és tábort járának Medeaba ellenében : Az Ammon fijai is pedig öszvegyülének az ő városaikból, és jövének az ütközetre. Mellyet8 ávid mikor meghallott volna elbocsátá Jóábot és minden erős népét. És9 az Ammon fijai kimenvén rendet állának a város kapuja előtt ; a melly Királyok pedig segitségre jöttek vala, külön valának a mezőn. Látván10 pedig azt Joáb, hogy mind elől, mind hátul elensége volna ; válogata az egész Izráelnek erősei közzűl egynéhányat, és sereget rendele a Siriabeliek ellen. A11 több népet pedig bízá az ő attyafiára Abisaira, mellyet rendelének az Ammon fijai ellen. És12 monda : Ha a Siriabeliek rajtam erőt vennének, nékem segítséggel légy : ha pedig az Ammon fijai rajtad erőt vennénék, én is megsegélek. Légy13 erős, sőt legyünk bátorságosok mindnyájan a mi népünkért, és a mi Istenünk városaiért ; az Úr pedig cselekedje azt, a mi néki tetszik. Indaula14 azért harczra Joáb és az ő hada a Siriabeliek ellen, kik ő előtte mind megfutamodának. Az15 Ammon fijai pedig mikor látták volna, hogy megfutamodtak volna a Siriabeliek : ők is a Joáb attyafia előtt, ki Abisai vala, megfutamodának, és bészaladának a városba, Joáb is azután Jérusálembe méne. Látván16 pedig a Siriabeliek hogy az Izráel előtt megverettettek volna, küldének követeket, és kihozák a Siriabelieket, kik a folyóvízen túl laknak vala, és Sófák, a Hadarézer seregeinek Hadnagya vala előljáró. Megmondák17 ezt Dávidnak : ki öszvegyüjté az egész Izráelt és a Jordán vizén általköltözvén hozzájok érkezék : és sereget rendele azok ellen ütközetre : És mikor sereget rendelt volna Dávi a Siriabeliek elen, ők is megütközének ő vele. De18 a Siriabeliek megfutamondának az Izráel előtt ; és levága Dávid azok közzűl hétezer szekeret és negyvenezer gyalogot ; annakfellette Sófákot is a seregek Hadnagyát megölé. Mikor19 pedig látták volna a Hadarézer szolgái, hogy az Izráel miatt illyen igen megromlottak volna : megbékéllének Dáviddal és szolgálának néki, és nem akarák többször a Siriabeliek megsegélleni az Ammon fijait. Az20 Ammoniták Rabba városának bevétele.És1 lőn ennekfelette az esztendőnek fordulásában, mikor a Királyok szoktak hadakozni indulni, elindítá Jóáb a hadat, és elpusztítá az Ammon fijainak földöket : És elmenvén megszállá Rabbát, (Dávid pedig maradott vala Jérusálemben,) és megvevé Jóáb Rabbát, és elrontá azt. Elvivé2 pedig Dávid az ő Királyoknak koronáját az ő fejéből, melly egy tálentom aranyat nyomó vala, mellyben valának drágalátos kövek, melly a Dávid fejébe téteték : a városból is igen sok nyereséget vőn el. A3 népet pedig, melly a városban vala kihozatá, és fűrésszel metélteté azokat, és vasgereblyékkel és sarlókkal. Így cselekedék Dávid az Ammon fijainak minden városaival : azután megtére Dávid mind az egész néppel Jérusálembe. Három diadal a Filiszteusokon.Ezután4 ismét had támada Gézeerben a Filiszteusok ellen ; és akkor ölé meg a Husátites Sibbékai az Óriások nemzetségéből való Sippait, és illyen módon meegaláztatának. Ismét5 lőn hada a Filiszteusok ellen, mellyben megölé Elhanán a Jáir fija, a Gáthbeli Lákhmit a Góliát attyafiát, kinek az ő dárdájának nyele hasonló vala a szövőknek zúgolyfájokhoz. Ezek6 után ismét lőn viadal Gáthnál : Vala pedig ott a városban egy igen nagy magas ember, kinek hat-hat ujjai valának, azaz huszonnégy : ez is Óriás fija vala. És7 szidalommal illeti vala az Izráelt, kit megöle Jónathán, Dávid attyafiának Simeának fija. Ezek8 ugyanazon egy Óriásnak fijai voltak Gáth városban, kik elveszének Dávidnak és az ő szolgáinak kezek miatt. Dávid21 népszámlálásának büntetése döghalál.Támada1 pedig a Sátán az Izráel ellen, és felindítá Dávidot, hogy megszámlálná az Izráelt. Monda2 azért Dávid Jóábnak és a nép Hadnagainak : Menjetek el, számláljátok meg az Izráelt, Beersebától fogva szintén Dánig : és hozzátok hozzám, hadd tudjam számát. Akkor3 monda Jóáb : Az Úr száz ennyivel szaporítsa meg az ő népét, a mennyin vagynak. A vagy nem mind te shzolgáid é azok, uram Király ? s miért tudakoznék ezen az én uram ? Miért lenne ez az Izráelnek büntetésére ? De4 a Király szava erősebb lőn a Jóábénál. Kifordula azért Jóáb a Király elől, és eljárá az egész Izráelt : azután megtére Jérusálembe. És5 adá Jóáb a népnek számát Dávidnak : És volt az egész Izráel népének száma ezerszer való ezer ; és százezer fegyverfogható : a Júda fijai pedig négyszáz hetvenezer fegyverfogható férjfiak. A6 Lévi és Benjámin fijait pedig közikbe nem számlálá : mert nem tetszik vala Jóábnak a Király parancsolatja. Sőt7 az Istennek is nem tetszék e dolog, mellyért megveré az Izráelt. Monda8 pedig Dávid az Istennek : Igen vétkeztem, hogy ezt mívelém : s te pedig most a te szolgádnak hamisságát bocsásd meg, kérlek, mert felette igen bolondúl cselekdtem ! Ennekokáért9 szóla az Úr Gádnak a Dávid Prófétájának mondván : Eredj10 el, szólj Dávidnak e képen : Ezt mondja az Úr : Hármat vetek elődbe ; válassz magadnak egyet ezek közzűl, mellyet veled cselekdjem. Elméne11 azért Gád Próféa Dávidhoz, és monda néki : ezt mondja az Úr : válaszd el magadnak : Vagy12 három esztendeig való éhséget, vagy hogy ellenségeidtől három hónapig megemésztessél, és a te ellenséged fegyvere rajtad legyen : vagy az Úr fegyvere harmadnapig, és a döghalál kegyetlenkedjék földedben, és az Úr Angyala pusztítson az Izráelnek minden határiban ? Azért lássad most, mit feleljek annak, a ki engemet hozzá küldött. És13 monda Dávid Gádnak : Mindenfelől nékem keresűség ; kérlek, hadd essem az Úr kezébe (mert igen sok és nagy az ő irgalmassága) és ne essem embereknek kezekbe. Bocsáta14 azért az Úr döghalált az Izráelre : és meghalának az Izráel közzűl hetvenezer férjfiak. Dávid áldozata Ornán (Arauna) szérűjén.Bocsáta15 annakfelette Angyalt az Úr Jérusálembe, hogy elpusztitaná azt : És mikor vágná a népet, meglátá az Úr, és könyörűle az ő veszedelmeken ; és monda a pusztító Angyalnak : Elég immár, szünjél meg. Az Úrnak Angyala pedig áll vala a Jebuzeus Ornánnak szérűjénél. Akkor16 Dávid felemelé az ő szemeit, és látá az Úr Angyalát állani a föld és az ég között, kinek kezében mezítelen tőr vala, mellyet Jérusálem elen emelt vala fel : Leesék azért Dávid és a Vének is, zsákba öltözvén, az ő orczájokra. És17 monda Dávid az Istennek : Nemde nem én számláltattam é meg a népet ; Én vagyok, a ki vétkeztem és igen gonoszúl cselekedtem : ímez juhoknak mi vétkek vagyon benne ? óh én Uram Istenem, kérlek, forduljon reám a te kezd, és az én atyám háznépére, és ne legyen a te népeden a csapás. Az18 Úr Angyala pedig parancsolá Gádnak, hogy megmondaná Dávidnak : Hogy sietne felmenni Dávid oltárt rakatni az Úrnak a Jebus Ornán szérűjén. Felméne19 azért Dávid a Gád beszéde szerint, mellyet az Úr nevében szólott vala. Mikor20 pedig Ornán hátratekintvén látta volna az Angyalt, és az ő négy fijai, kik vele valának, elrejtezének. (Ornán pedig búzát csépel vala.) És21 juta Dávid Ornánhoz. Mikor azért feltekintett volna Ornán, Dávidot meglátá, és kimenvén a szérűről, meghajtá magát Dávid előtt, a földre arczal leborúlván. És22 monda Dávid Ornánnak : Add nékem e szérű helyet, hogy építsek oltárt rajta az Úrnak : igaz árán adjad nékem azt, és megsünik azonnal e csapás a népen. Monda23 Ornán Dávidnak : Legyen bátor tiéd, és az én uram a Király azt cselekedje, a mi néki tetszik : annakfelette ez ökröket adom az eegészen égőáldozatra, és fa helyett e cséplőszerszámokat, e gabonát is Minhának ; mind ezekeet ajándékon adom. És24 monda Dávid Király Ornánnak : Nem akarom azt, hanem ugyan igaz áron akarom megvenni tőled ; mert a mi tiéd, el nem veszem tőled az Úrnak, és nem akarok tüzes áldozattal áldozni néki a máséból. Ada25 azért Dávid Ornánnak a szérűért hatszáz arany siklust. És26 építe ott oltárt Dávid az Úrnak, és áldozék tüzes és engesztelő áldozatokkal, és segítségűl hívá az Urat, ki meghallgatá őtet, mennyből tüzet bosátván a tüzes áldozat oltárára. És27 parancsola az Úr az Angyalnak ; és bétevé az ő tőrét hüvelyébe. Akkor28 látván Dávid, hogy az Úr őtet meghallgatta volna a Jebuzeus Ornán szérűjén, mikor ott áldoznék. (Az29 Úr sátora pedig, mellyet csinált vala Mózes a pusztában, és a tüzes áldozatnak oltára is akkor ala fenn a magassában Gibeonban. És30 Dávid akkor oda fel nem mehetett vala, hogy az Istent megengesztelné : mert igen megrettent vala az Úr Angyalának mezítelen tőrétől.) Dávid22 intézkedik a templom leendő építéséről és oktatja Salamont.Monda1 Dávid : Ez az Úrnak, az Istennek háza, és az Izráelnek tüzes áldozatjára való oltár is itt vagyon. Megparancsolá2 azért Dávid, hogy öszvegyüjtének az Izráel földén való jövevényeket, kiket kővágókká tőn, hogy faragni való köveket vágának, hogy az Isten házát megcsinálnák. Továbbá3 bőséges vasat szerze Dávid szegeknek, ajtóknak és foglalásoknak : rezet is bőségesen szerze inden mérték nélkűl. Számtlaan4 czédrusfákat is : mert a Sídon és Tírus városbeliek czédrusfákat bőségesen hordanak vala Dávidnak. Akkor5 monda Dávid : Az én fiam Salamon, gyermek és igen gyenge, az Úrnak pedig felette igen nagy házat kell építeni, mellynek híre neve elterjedjen ez egész földön : elkészítek azért mindeneket néki. Dávid azért mindeneket nagy bőségesen megszerze, minekelőtte meghala. Hivatá6 azért Dávid az ő fiját Salamont és meghagyá néki, hogy az Izráel Urának Istenének házat csináltatna. És7 monda Dávid Salamonnak : Édes fiam, én elgondoltam vala szívemben, hogy az én Uram Istenem nevének házat építsek : De8 az Úr szóla nékem illyenképen : Sok vért ontottál és sokat hadakoztál ; nem csinálsz az én nevemnek házat ! mert sok vért ontottál ki a földre én előttem. Ímé9 fiad lészen néked, kinek csendessége lészen : mert nyugodalmat adok néki minden körűle vaó ellenségeitől : azért neveztetik Salamonnak ! mert békességet és nyugodalmat adok az Izráelnek az ő idejében. Ő10 cisnál az én nevemnek házat : ő lészen nékem fiam, és én néki lészek attya, és megerősítem az ő országának királyiszékit, az Izráelen mind örökké. Most11 édes fiam az Úr veled lészen ; és szerencsés lészes, és te építed meg a te Uradnak Istenednek házát, a mint ez előtt meeg nem mondotta felőled. De12 adjon az Úr néked értelmet és bölcseséget, mikor néked parancsol az Izráel felől, hogy a te Uradnak Istenednek törvényét megőrizzed. Akkor13 jól lészen dolgot, mikor a parancsolatokat és az ítéleteket megőrizénded, és megcselekedénded, a mellyeket az Úr Mózes által parancsolt volt az Izráelnek : légy bátor, légy erős, ne félj s ne rettegj ! Ímé14 én is az én szegénységem szerint készitettem az Úr házának építésére száz ezer tálentom aranyat, és ezerszer való ezer tálentom ezüstöt, rezet s vasat mérték nélkűl, mert igen bőven vagyon ; fákat is, köveket is szerzettem ; te is szerezz ezekhez. Vagynak15 néked sok míveseid, kővágóid, kő- és fafaragóid, és mindenféle dologban bölcs mesterembereid. Az16 aranynak, ezüstnek, vasnak és réznek száma nincsen : azért kelj fel, láss hozá, és az Úr legyen veled. Megparancsolá17 pedig Dávid az Izráel minden Főembereeinek, hogy ők is segítséggel lennének az ő fijának Salamonnak, ezt mondván : A18 vagy nincsen é a ti uratok Istentek ti veletek, ki néktek békességet adott köröskörűl ? Mert az én hatalmam alá adá e földnek lakosait, és meghódoltattuk e földet az Úr előtt, és az ő népe előtt. No19 azért keressétek a ti Uratokat Istenteket teljes szivetek és lelkete szerint, és felkelvén, az Úr Istennek szentséges helyét csináljátok meg, hogy vigyétek az Úr szövetségének ládáját, és az Istennek szenteltetett edényeket a házba, melly építtetik az Úr nevének. A23 Léviták száma, rendei és hivatala.Megvénhedék1 pedig Dávid, és mikor igen koros volna : Királlyá tevé az ő fiját Salamont az Izráelen. És2 öszvegyűjté az Izráelnek minden Fejedelmeit, a Papokat is és a Lévitákat. És3 megszámláltatának, a Léviták, harmincz esztendőstől fogva és a kik annál idősebbek valának ; és volt azoknak számok fejenként harmincznyolczezer. Ezek4 közzűl huszonnégy ezeren az Úr háza körűl való dolgosoknak pallérai valának : és hatezeren igazgatók és bírák valának. Négyezeren5 ajtónállók valának : négyezeren dícsérik vala az Urat minden zengő szerszámokkal, mellyeket Dávid készíttetett vala a dícséretre. És6 Dávid őkt három részre rendelé a Lévi fijai szerint : Gersonitákra, Kéhátitákra, és Méráritákra. A7 Gersoniták közzűl valók valának Lahdán és Simhi. Lahdán8 fijai : Jéhiel fő, Zétám és Joel hárman. És9 a Simhi fijai : Selómit, Hásiel és Hárán, hárman : ezek voltak a Lahdán háznépe között fők. Simhi10 fijai : Jahát, Zina, Jéus és Béria ; ezek négyen voltak Simhi fijai. Vala11 pedig Jahát fő, Zina második ; de Jéus és Béria, mivelhogy nem sok fiakat nemzének, azért az ő attyoknak háznépe között csak egy ágért számláltattak. Kéhát12 fijai : Amrám, Ishár, Hebron és Uzziel, négyen. Amrám13 fijai : Árón és Mózes : Elválasztaték pedig Áron, hogy szenteltetnék szenteséges dolgoknak cselekedeteire, ő és az ő fijai mind örökké ; és hogy jóillatot tennének az Úr előtt, hogy szolgálnának néki, és az ő nevében, a népet megáldanák mind örökké. Mózesnek14 az Isten emberének fijai pedig számláltatának a Lévi nemzetségei közzé. Mózes15 fijai : Gerson és Eliézer. Gerson16 fijai : Sébuel fő. Voltak17 pedig Eliézer fijai : Rhábia fő : nem is voltak Eliézernek több fijai : de a Rehábia fijai igen megsokasodtak vala. Ishár18 fijai : Selómit, ki fő vala. Hebrón19 fijai : Jéria fő, Amárja második, Jaháziel harmadik, és Jékámám negyedik. Uzziel20 fijai : Mika fő, és Isija második. Mérári21 fijai : Mákhli és Músi : Mákhli fijai : Eleázár és Kis. Meghala22 pedig Eliázár, és nem voltak néki fijai, hanem leányai, kiket elvevének a Kis fijai, azoknak attyokfiai. Músi23 fijai : Mákhli, Eder és Jeremót, ez három. Ezek24 a Lévi fijai az ő cselédjek szerint, kik az ő tisztekben, az ő neveknek száma szerint főemberek voltak ; kik az Úrnak házában szolgáltak, a kik húsz esztendősök és annál idősebbek voltak. Mert25 ezt mondotta vala Dávid : Az Izráelnek Ura Istene im megnyugotá az ő népét, és lakozik Jérusálemben mind örökké. A26 Lévitáknak is nem szükség lészen többé az Isten sátorát hordozni, sem az edényeket, mellyek annak szükségére szereztettek volt. Annakokáért27 Dávidnak utolsó rendelése szerint számláltattak a Lévi fijai, húsz esztendőstől fogva, és a kik idősebbek volnának. Annakfelette28 ezeknek rendek vala az Áron fijainak birodalmokban, hogy szolgálnának az Úr házában, és annak pitvaraiban, kamaráiban, minden szent edényeknek tisztításában és az Isten házának szolgálatjában : Azaz,29 a szent kenyereknek elrendelésében, a Minhának, kovász nélkűl való lepényeknek, serpenyőben főzött és szépen felhólyagzott pogácsáknak való zsemlyelisztnek megszerzésében, és mindennek mértékében : És30 hogy állanának minden reggel az Úrnak tiszteletére, és dícséretére, azonképen estve is ; És31 hogy áldoznának az Úrnak minden tüzes áldozattal, minden szombatnapokon, a hónapoknak első napjain, és a szokott innepeken bizonyos szám szerint, a mint szükség ala szünetlen az Úr előtt. És32 hogy a Gyülekezetnek sátorát szorgalmatosan őriznék, és a szent állatokat ; és hogy az ő attyokfiainak az Áron fijainak szolgálatjok mellett vigyáznának az Úr házánk szolgálatjában. A24 huszonnégy papi rend főemberei.Az1 Áron fijainak pedig ezek az ő elrendelések : Áron fijai : Nádáb, Abihú, Eleázár és Itamár. Meghala2 pedig Nádáb és Abihú az ő attyok előtt, kiknek fijai nem valának : azért Eleázár és Itamár viselék a Papságot. És3 elrendelé őket Dávid, és Sádók, ki az Eleázár fijai közzűl vala, és Ahimélek, ki az Itamár fijai közzűl vala, az ő tisztek szerint a szolgálatra. Találtatának4 pedig az Eleázár fijai közzűl sokkal több főemberek, hogysem mint az Itamár fijai közzűl, mikor elrendelnék őket. Az Eleázár fijai között voltak főemberek, az ő attyok háznépe szerint tizenhatan ; az Itamár fijai közzűl, az ő attyok háznépe szerint, nyolczan. Eloszták5 pedig őket sors által válogatás nélkűl : jóllehet a Szenthelynek Istentől választatott Fejedelmei volnának, mind az Eleázár s mind az Itamár fijai közzűl valók. És6 béírá őket Semája Nétanéel fija, a Lévi nemzetségéből való Íródeák, a Király előtt és a Fejedelmek előtt, Sádók Pap előtt, Ahimélek előtt ki Abjátár fija vala, és a Papoknak és Lévitáknak attyai nemzetségeknek Fejedelmei előtt, minden attyai cselédet, melly sors által az Eleázár nemzetségéből esett, hasonlatosképen melly az Itamár nemzetségéből esett. Esék7 pedig az első sors Jojáribra ; a második Jedájára. Hárimra8 a harmadik : Seórimra a negyedik. Málkijára9 az ötödik : Mijáminra a hatodik. Hakkósra10 a hetedik ; Abijára a nyolczadik. Jesuára11 a kilenczedik : Sekániára a tizedik. Eliásibra12 a tizenegyedik : Jámikra a tizenkettődik. Huppára13 a tizenharmadik : Jésebeábra a tizennegyedik. Bilgára14 a tizenötödik : Immérre a tizenhatodik. Hézirre15 a tizenhetedik : Hápisesre a tizennyolczadik. Petáhiára16 a tizenkilenczedik : Jéhezkelre a huszadik. Jákinra17 a huszonegyedik : Gámulra a huszonkettődik. Délájára18 a huszonharmadik : Maáziára a huszonnegyedik. Ez19 az ő tiszteknek rende az ő szolgálatjokban, hogy az Úr házába béjárnának az ő attyoknak Áronnak birodalma alatt való tiszt szerint ; int megparancsolta volt néki az Izráel Ura Istene. A Léviták főemberei.A20 mi néz a Livinek több fijaira ; az Amrám fijai közzűl vala Subáel : A Subáel fijai közzűl Jehdéja. A21 mi néz pedig Rehábiára : A Rehábia fijai közzűl Issija vala fő. Az22 Ishár fijai közzűl vala Selómot : És a Selómót fijai közzűl Jahát. A23 Hebron fijai közzűl vala első Jérija, Amárja második, Jaháziel harmadik, Jehámám negedik. Uzziel24 fijai : Míka : A Míka fijai közzűl Sámir. Míka25 attyafia Issija : Issija fijai közzűl Zékáriás. Mérári26 fijai : Mákhli és Músi ; Jaázija fija, Bénó. Mérárinak27 Jaázijától az ő fijától való fijai : Sohám, Zakúr és Hibri. Mákhlitól28 vala Eliázár és ennek nem valának fijai. Kistől29 a Kis fijai közzűl való volt Jérakhméel. Músi30 fijai : Mákhli, Eder és Jérimót ! E Léviták fők voltak az ő attyaiknak házoknépe szerint. Ezek31 is sorsot vetének az ő attyokfiaival az Áron fijaival együtt Dávid Király előtt, Sádok és Ahimélek előtt, a Papok és Léviták attyainak Fejedelmei előtt, a fő a kissebbikkel egyaránt. Az25 éneklők huszonnégy rende.Elválasztá1 pedig Dávid, és a seregnek Fejedelmei, szolgálatra az Asáf Hémán és a Jédutun fijait, kik prófétálnak vala hegedűkkel, náblumokkal, czimbalmokkal. Ezeknek pedig az ő szolgálatjokban bizonyos számok vala. Az2 Asáf fijai közzűl ezek voltak : Zakkúr, József, Nétánia, és Asaréla ; az Asáf fijai voltak az Asáf birtokában ; ki a Király akaratja szerint prófétál vala. A3 Jédutun fijai közzűl : A Jédutun fijai : Gedália, Séri, Jésája, Hasábia, Mattithia és Simei, hatan az ő attyoknak Jédutunnak birtokában valának hegedülésben, ki prófétál vala, az Urat tisztelvén és dícsérvén. A4 Hémán fijai közzűl : Hémán fijai : Bukkija, Mattánia, Uzziel, Sébuel, Jérimót, Hanánia, Hanáni, Eliáta, Giddálti, Romámti-Ezer, Josbekása, Mallóti, Hótir, Maháziót. Ezek5 mind Hémán fijai, ki az Isten beszédeiben a Király Nézője vala az ő királyi méltósága felől : és ada az Isten Kémánnak tizennégy fiakat és három leányokat. Ezek6 mindnyájan az ő attyoknak hatalmában valának, kik az Úr házában énekelnek vala czimbalmokkal, náblumokkal és hegedűkkel, az Isten házának szolgálatjára ; a Királynak, Asáfnak, Jédutunnak, és Hémánnak parancsolatjok szerint. Volt7 pedig ezeknek számok, az Úrnak dícséretében tudós attyokfiaival öszve minden tanitóknak kétszáz nyolczvannyolcz. És8 sorsot is vetének közöttök a vígyázásban való tisztre, mind kicsiny s mind nagy, mind a tanitó s mind a tanítvány. És9 esék az elsősors az Asáf fijára Józsefre : Gedáliára a második, ki az ő attyafiaival és fijaival öszve tizenketted magával vala. A10 harmadik Zakkúrra, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Negyedik11 Jifrire esék, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Ötödik12 Nétániára, kinek fija és attyafiai tizenketten valának. Hatodik13 Bukkijára, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Hetedik14 Jésarelára, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Nolczadik15 Jésaiára, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Kilenczedik16 Mattániára, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Tizedik17 Simeire, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Tizenegyedik18 Azárelre, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Tizenkettődik19 Hasábiára, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Tizenharmadik20 Subáelre, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Tizennegyedik21 Mattithiára, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Tizenötödik22 Jérimótra, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Tizenhatodik23 Hanániára, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Tizenhetedik24 Jósbekására, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Tizennyolczadik25 Hanánira, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Tizenkilenczedik26 Mallótira, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Huszadik27 Elijátánra, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Huszonegyedik28 Hótirra, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Huszonkettődik29 Giddáltire, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Huszonharmadik30 Maháziótra, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Huszonnegyedik31 Rómámti-Ezerre, kinek fijai és attyafiai tizenketten valának. Az26 ajtónállók elrendezése.Az1 ajtónállóknak elrendelések ez : A Kóriták közzűl Meselémiás a Kóré fija, ki az Asáf fijai közzűl való volt. A2 Meselémiás fijai közzűl elsőszülött Zekária, Jédiáel második, Zebádia harmadik, és Játniel negyedik. Elám3 ötödik, Jóhanán hatodik, Eljehoénai hetedik. Obed-Edom4 fijai közzűl : Sémája elsőszülött, Józabád második, Jóah harmadik, Sákár negyedik, Nétanéel ötödik. Ammiel5 hatodik, Issakhár hetedik, Pehullétai nyolczadik : mert az Isten őtet megáldotta vala. Az6 ő fijának is Sémájának születtetének fijai, hasonlók az ő attyának fiaihoz : mert igen erősek valának. Sémája7 fijai : Othni, Refáel, Obed, Elzabád, kinek attyafiai igen erős férjfiak valának, Elihu és Sémákiás. Mindnyájan8 zek Obed-Edom fijai közzűl valók, mind ő magok, mind fijaik, s mind attyafiai igen erősek valának a szolgáltara ; hatvanketten valának mind Ebed-Edomtól. Meselémiásnak9 is fijai és attyafiai tizennyolczan valának erős férjfiak. Hósának10 is pedig, ki vala a Mérári fijai közzűl, valának fijai, kik között Simri fő vala, nemhogy elsőszülött volna, hanem hogy az őt attya ugyan őtet akará választani főnek. Hilkiás11 a második, Tebáliás a harmadik, Zekária negyedik : mindnyájan a Hósa fijai és attyafiai tizenhárman. Ezek12 között osztaték el az ajtónállásnak tiszte a Főemberek által, kik az ő attyafiaival egybe vigyáznának é szolgálnának az Úr házában. És13 sorsot vetének mind kicsiny s mind nagy egyaránt, az ő attyaiknak cselédjek szerint mindenik kapura. És14 esék a napkelet felé való kapunak őrizete sors szerint Selémiásra : Zekáriára pedig a Selémiás fijára, ki bölcs és jótanácsú vala, mikor sorsot vetnének, esék az északi kapu sors szerint. Obed-Edomnak15 a délre való kapu : az ő fijainak pedig a kincstartó ház. Suppimnak16 és Hósának a napnyugotra való kapu, a Salléketh kapuval egyetemben a felmenő pádimentomos úton, hogy egyik őrzőhely lenne a másiknak ellenében. Napkelet17 felé vala hat Lévita : észak felé minden napra négy : délre is minden napra négy ; A kincstartó háznál ketten-ketten valának. A18 tárháznak őrizetiért napnyugot felé, a töltött felmenő útnál négyen voltak ; ketten a tárháznál. Így19 rendeltettek volt el az ajtónállók a Kóriták és a Méráriták között. A kincstartók elrendezése.Ami20 a több Lévitákra néz ; Ahija volt az Isten háza kincsének, és az Istennek szenteltetett kincsnek főgondviselője. A21 Lahdán fijai közzűl, azaz, Lahdántól való Gersoniták fijai, kik Lahdánnak nemzetségéből fők valának, ezek : Gersonita Jéhiéli. Jéhiéli22 fijai : Zétám és Jóel az ő attyafia, kik voltak az Úr háza kincsének gondviselői. Az23 Amrám, Ishár, Hebron és Azziel nemzetségéből valók is. Hasonlatosképen24 Sébuel a Gerson fija, ki vala Mózes fija, a kincsnek vala főgondviselője. Az25 ő attyafiai pedig, Eliézertől valók, ezek : Rehábiás az ő fija, kinek fija Jésáisa, kinek fija Jórám, kinek fija Zikri, kinek fija Selómit. Ez26 a Selómit és az ő attyafiai valának gondviselői a szemteltett egész kincsnek, mellyet Dávid Király, a nemzetségeknek Fejedelmei, az Ezredesek Századosok, és a hadakozó népnek Fejedelmei szenteltek vala Istennek. Mellyet27 a haadban való nyereségből szenteltek vala az Úr házának ép1tésére. És28 valamit szentelt vala Sámuel Próféta és Saul a Kis fija, és Abner a Nér fija, és Jóáb a Séruja fija ; és fejenként a kik valamit szenteltek vala Istennek, mind Selómitnak és az ő attyafiaimak gondviselésekben vala. A bírák elrendezése.Az29 Isháriták közzűl vala Kenániás és az ő fijai, kik az Izráel között külső dolgokban való Tiszttartók és Bírák valának. A30 Hebroniták közzűl Hasábiás és az ő attyafiai, igen erős férjfiak, ezeren és hétszázan valának, kik az Izráel népe között a Jordán vizén túl napenyészetre gondviselők voltak az Úrnak minden dolgában, és a Király szolgálatjában. A31 Hebroniták közzűl, Jéria vala fő a Hebroniták nemzetségekben az Atyák között, Dávid Királyságának negyvenedik esztendejében kerestetének meg, és találtatának ő közzűllők erős férjfiakat Gileádnak Jaézer városában. És32 az ő attyafiai kétezeren és hétszázan valának, kik az ő attyai nemzetségekben erős férjfiak és fők valának ; kiket Dávid Király gondviselőkké választa a Rúben és Gád nemzetségén, és a Manasse nemzetségének felén, mind az Istennek s mind a Királynak minden dolgaiban. A27 hadsereg tizenkét rendének vezetői.Ezek1 pedig az Izráel fijai az ő számok szerint, kik az ő attyai nemzetségekben Fejedelmek, Ezredesek, Századosok, és előljáróik valának mind azoknak, kik szolgálnak vala a Királynak a seregeknek minden dolgaiban, mellyek béjőnek vala és kimennek vala mindenik hónapban az esztendőnek minden havaiban ; melly seregek közzűl egy-egy, áll vala huszonnégy ezer emberből. Az2 első seregben, az első hónapban vala Fejedelm Jasobeám Zabdiel fija, melly sereg áll vala huszonnégy ezerből. A3 Péres fijai közzűl vala az első hónapbeli seregben való minden Hadnagyoknak Fejedelme. A4 második hónapbeli seregnek vala Fejedelme Dódai Ahóhites, és ő utánna az ő seregében második Fejedelem Miklót. Ez is huszonnégy ezerből áll vala. A5 harmadik seregnek, a harmadik hónapban vala Fejedelme Benája, ki vala a Főpapnak Jojadának fija ; ennek is sereg áll vala huszonnégy ezerből. Ez6 a Benája vala erős a harmincz erős férjfiak között, sőt azoknak Fejedelmek is vala. És Amizabád az ő fija vala fő az ő seregén. A7 negyedik hónapbeli seregnek vala Fejedelme Asáel a Joáb attyafia, és az ő fija Zebádia ő utánna való ; ennek is serege huszonnégy ezerből áll vala. Az8 ötödik hónapbeli seregnek Fejedelme vala Jizráhites Samhut ; ennek is serege huszonnégy ezerből állott. A9 hatodik hónapbeli seregnek Fejedelme aTékuabeli Ira, az Ikkés fija, ennek is serege huszonnégy ezerből áll vala. A10 hetedik hónapbeli seregnek Fejdelme a Pélonbeli Héles, ki az Efraim fijai közzűl vala ; ennek serege huszonnégy ezerből áll vala. A11 nyolczadik hónapbeli seregnek Fejedelme vala a Húsátbeli Sibbékai, ki a Zárhiták féle vala ; és az ő seregében huszonnégy ezer ember vala. A12 kilenczedik hónapbeli seregnek Fejedelme az Anatótbeli Abiézer a Benjáminiták közzűl ; és az ő seregében huszonnégy ezer ember vala. A13 tizedik hónapbeli seregnek Fejedelme vala a Nétofátbeli Maharai, a Zárhitákból való : kinek is seregében huszonnégy ezer vala. A14 tizenegyedik hónapbeli seregnek Fejedelme vala a Pirathonbeli Benája, az Efraim fijai közzűl való ; kinek seregében huszonnégy ezer ember vala. A15 tizenkettődik hónapbeli seregnek Fejedelme vala a Nétofátbeli Héldai Othniel nemzetségéből való ; kinek seregében huszonnégy ezer ember vala. Törzsfők.Valának16 ennekfelette az Izráel nemzetségein Fejedelmek : A Rúbenitákon Eliézer, a Zikri fija : a Simeonitákon Sefátiás, a Maaka fija ; A17 Lévi nemzetségén Hasábia, a Hémuel fija : az Árón fijain Sádók ; A18 Júdán Elihu, a Dávid attyfiai közzűl ; az Issakháron Omri, a Miáel fija ; A19 Zebulonon Ismája, az Obádiás fija ; a Nafthalin Jérimót, Azriel fija ; Az20 Efraim fijain Hósea, az Azáziás fija ; a Manasse félnemzetségén Jóel, a Pedája fija : Manassénak21 Gileád földén való félnemzetségén Iddó, a Zekáriás fija ; a Bénjáminon Jaásiel az Abner fija ; A22 Dán nemzetségén Azáréel, a Jerohám fija. Ezek valának az Izráel nemzetségeinek Fejedelmei. Nem23 számláltatá meg pedig Dávid azokat, a kik húsz esztendőn alól valánka : mert az Úr mondotta volt ezt, hogy megsokasítaná az Izráelt, mint az égnek csillagait. Joáb24 a Séruja fija kezdette vala őket számlálni, de véghez nem vivé : mivelhogy e dologért Istennek nagy haragja gerjedett volna az Izráel népe ellen : Ez okon bé sem jegyzék számát a népnek, a Dávid Király históriáiában. A25 Király kincsének gondviselője vala Azmávet, az Adiel fija ; a kivűl való kincseknek pedig, a városokban, falukban és várakban valóknak, Jónatán az Uzziás fija vala gondviselője. A26 mezőn való paraszti munkásoknak Fejedelmek vala Ezri, a Kélub fija. A27 szőlőmívesek gondivselőjök vala a Rámátbeli Simei, és a szőlők hasznának, azaz, a borospinczéknek gondviselője vala a Sifmitbeli Zabdi. Az28 olajfák és a mezőn való figefák míveseinek a Gideritbeli Baálhanán ; az olajos pinczéknek Joás vala gondviselője. A29 Sáron mezején való barmoknak a Sáronbeli Sitrai ; a mellyek pedig a völgyekben legeltetnek vala, Sáfát az Adlai fija vala gondviselője. A30 tevéknek az Ismáel nemzetéből való Obil, a szamaraknak a Méronótbeli Jehdéja. A31 juhoknak a Hágárénus Jaziz. Mindnyájan ezek valának a Dávid Király jószágainak gondviselő Fejedelmei. Jónatán32 pedig, a Dávid attyának báttya főtanácsos vala, ki okos és a törvényben tudós vala : Jéhiel pedig a Hákhmóni fija vala a Király fijával. Akhitófel33 is a Királynak tanácsosa vala, az Arkites Khúsai pedig barátja vala a Királynak. Akhitófel34 után volt Jójada a Benája fija, és Abjátár ; a Király hadának Főhadnagya vala Joáb. Dávid28 utódjául bemutatja a népnek Salamont.Egybe1 hívatá pedig Dávid Jérusálembe az Izráelnek minden Fejedelmeit, a nemzetségeknek Fejedelmeit, a Királynak udvarló seregeinek Fejedelmeit, az Ezeredeseket, a Századosokat, a Király minden jószágának és marhájának gondviselőit, maga fijait is, udavariszolgáival és minden erős vitézivel egyetembe. Felálla2 azért Dávid Király az ő lábaira, és monda : Halljátok meg szómat atyámfiai és én népem ! Én magamban elvégeztem nagy szívem szerint, hogy az Úr szövetsége ládájának nyugodalmas házat csináltatnék, és a mi Istenünk lábainak zsámolyt ; hozzá is készítettem vala mindent, valami szükség volna ; De3 az Isten engemet megszólíta, s monda : Nem csinálsz te házat az én nevemnek : mert hadakozó ember vagy, sok vért is ontottál immár. Választa4 pedig engemet az Izráelnek Ura Istene az én atyámnak egész házából, hogy lennék Királya az Izráel népének mind örökké ; mert a Júdát választotta főnek, és a Júda cselédei közzűl az én atyámnak háznépét ; az én atyámnak fijai közzűl pedig engemet akara Királlyát tenni az egész Izráelen. És5 az én fiam közzűl (mert az Úr sok fiakat adott nékem) választotta Salamont az én fiamat, hogy ülne az Úr országának székiben az Izráel között. És6 monda nékem : Salamon a te fijad építi meg az én házamat és az én pitvarimat ; mert én őtet magamnak fiamúl választottam, én is néki attya helyett lészek : Megerősítem7 az ő országát mind örökké ; ha az én parancsolatimat és ítéletimet szorgalmatosan megtartándja, amint e mai napon. Most8 azért intlek az Izráelnek, az Úr népének egész Gyülekezete előtt, és a mi Istenünknek hallására, őrizzétek s keressétek a ti Uratoknak Istenteknek minden parancsolatit, hogy bírhassátok e jó földet : és hogy ti utánnatok fijaitokat is örökösíthessétek meg abban mind örökké. Te9 azért édes faim Salamon, esmérd még a te atyádnak Istenét, és szolgálj néki tökéletes szívvel és jó kedvvel ; mert az Úr minden szíveket általlát, és minden emberi gondolatot jól ért. Hogyha őtet keresénded, megtalálod ; de ha viszontag őtet elhagyándod, ő is elhagy téged mind örökké. Most10 azért mivelhogy az Úr választott téged, hogy néki szent házat csinálj ; légy erős és készítsd meg azt. Dávid Salamonnak adja a templom tervrajzát és hozzá való készleteket.Akkor11 adá Dávid az ő fijának Salamonnak a tornácznak, annak házacskáinak, kincstartó helyeinek, felházainak és belső kamaráinak, a kegyelem táblája helyének is formáját. És12 mindenek formáját, mellyeket szívében elgondolt vala, az Úr házának pitvarai felől, az Isten háza kincsének, és minden szent kincseknek köröskörűl való házai felől. A13 Papoknak és a Lévitáknak seregekért való házaknak, az Úr háza szolgálatjára való minden munkának, és az Úr háza szolgálatjára való minden eszközöknek formái felől. Ada14 aranyat mérve, a külömb-külömbféle szolgálatoknak edényeire, ezüstöt is mérve minden ezüst edényekre, a külömb-külömbféle szolgálatnak inden edényeire. Azaz,15 ada aranyat mérve, az arany gyertyatartókra, és azoknak szövétneikire, mindenik gyertyatartóra és annak szövétneikre, a mint mindenik gyertyatartóhoz kívántatott. Ismét16 ada aranyat mérve, a szent kenyereknek asztalaira, minden asztalra : azonképen ezüstöt az ezüst asztalokra. Ismét17 a szigonyokra, csészékre, és füstölő szelenczékre tiszta aranyat ; az aranymedenczékre is bizonyos mérték szerint ada aranyat, minden medenczére ; és az ezüst medenczékre ezüstöt bizonyos mértékkel, minden medenczére. Annakfelette18 a temjénező oltárra ada igen szép tiszta aranyat mérték szerint : a széknek csináltatására is, azaz, a Kérumibokra ada aranyat, hogy kiterjesztvén az ő szárnyaikat az Úr szövetségének ládáját béfedeznék. Mind19 ezek az Úrnak kezétől írattattak meg, ki engemet megtanított mind az egész alkotmány formájára. Monda20 ezek után Dávid Salamonnak az ő fijának : Légy bátor és erős, és kezdj hozzá, semmit ne félj, és ne rettegj : mert az Úr Isten, az én Istenem veled lészen, téged el nem hágy, tőled el nem távozik, míg az Úr házának minden mesterségének míve elvégeztetik. És21 ímé a Papok és a Léviták seregei az Isten házának minden szolgálatjára, és inden tudós emberek szabad akaratjok szerint, a Fejedelmek is és az egész község a te beszéded szerint veled lésznek minden szolgálattal. Bő29 adakozás a templomépítésre.Azután1 monda Dávid Király az egész sokaságnak : Ím látjátok, hogy egyedűl az én fiamat Salamont választotta Isten, ki igen gyermek és gyenge ; e pedig nagy dolgo : mert nem ember háza lészen, hanem az Úr Istené. Én2 pedig teljes tehetségem szerint az én Istenem házának építésére készítettem bőségesen aranyat az arany szerszámokra, rezet a rézre, vasat a vasra, fákat a fákra : sárdoniks köveket, foglalni való köveket, veres köveket, különb-különb színű köveket : mindenféle drágaköveket, márványköveket is bőséggel. Még3 ennekfelette, mivelhogy nékem nagy kedvem vagyon az én Istenem házához, kiváltképen való kincsem is vagyon nékem, aranyom és ezüstöm, mellyeet adok az én Istenem háza szükségére, azoknak felette, mellyeket ez előtt készítettem vala a szent háznak épületire. Tundiillik4 háromezer tálentom Ofirból hozott aranyat : és hétezer tálentom tiszta azüstöt, a házak falainak béborítására. Aranyat5 adtam az arany szerszámokra, ezüstöt az ezüstre és minden szükségre, a mesteremberek kezéhez. És ha valaki ajándékot adni akar szabad akaratja szerint, töltse meg az ő kezét ma, és adjon a mit akar az Úrnak. Azért6 szabad akaratjok szerint adának ajándékokat az atyáknak Fejedelmei, az Izráel nemzetségeinek Fejedelmei, az Ezeredesek, Századosok, és a Király dolgosainak is Fejedelmei. És7 adának az Isten házának szükségére ötezer tálentom aranyat, és tízezer arany pénzt ; tízezer tálentom ezüstöt, és tizennyolcezezer tálentom rezet, és százezer tálentom vasat. És8 valakinél drága kövek találtatának, adák az Úr házának kincséhez ; a Gersoniták közzűl való Jéhiel kezébe. Dávid hálaimája.És9 örvendeze a sokaság, hogy szabad akaratjokból adnának ; mert tiszta szívekből adakozának az Úrnak : Dávid Király is lőn ezen nagy örömben. Hálákat10 ada azért Dávid az Úrnak mind a sokaság előtt, és monda Dávid : Áldott vagy te, óh Izráelnek a mi atyánknak Ura Istene, öröktől fogva mind örökké ! Óh11 Uram, tiéd a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és máltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön vagyon, tiéd : Tiéd mondom, óh Uram az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden Fejedelmek felett ! A12 gazdagság és a dicsőség mind te tőled vagynak és te uralkodol mindeneken : a te kezedben vagyon mind az erősség és mind a birodalom ; a te kezedben vagyon mindenek felmagasztaltatása és megerősítetése. Most13 azért óh mi Istenünk, vallást tészünk előtted, és dícsérjük a te dicsőséges Nevedet ; Mert14 micsoda vagyok én és micsoda az én népem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szerint való ajándéknak adására, a mint ezt adtuk ? Mert tőled vagynak mindenek, és a miket a te kezedből vettünk, azokat adtuk most néked. Mert15 mi csak jövevények vagyunk te előtted és idegenek, a mi fejenként a mi atyáink is : a mi életünknek napjai olyanok e földön mint az árnyék, melyben állandóság nincsen. Óh16 mi Urunk Istenünk ! mind ez, a mit készitettünk, hogy néked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedből való, és mind azok tiéid ! Jól17 tudom pedig ezt is, óh én Istenem, hogy te a szívet nézed és az igazságot szereted : Én adatam mind ezeket tiszta szívemből nagy jó kedvvvel : e te itt jelen való néped is, láttad, hogy nagy örömmel szabad akaratja szerint adta ezeket néked. Óh18 Ábrahámnak, Iszáknak és Izráelnek a mi atyáinknak Ura Istene, tartsd meg ezt mind örökké, tudniillik a te népednek hozzád való ilyen jó akaratját, és az ő szíveket igazgassad te hozzád. Salamonnak19 pedig az én fiamnak adja tökéletes szívet, hogy a te parancsolatidat, bizonyságtételeidet és rendelésidet megőrizhesse, és hogy mind azokat megcselekedhesse, és hogy megépíthesse azt a házat, mellyet én elilndítottam. Salamon felkenetése.Ezek20 után monda Dávid a sokaságnak : Kérlek, hogy ti is áldjátok a ti Uratokat Istenteket. Áldá azért az egész Gyülekezet az ő attyaiknak Urát Istenét, és fejeket lehajtván meghajták magokat, és tisztelék az Urat, és a Királyt. És21 áldozának az Úrnak véres áldozatokkal, és áldozának az Úrnak tüzes áldozatokkal másodnapon : ezer tulkokkal, ezer kosokkal, ezer bárányokkal, azoknak italiáldozatjokkal egybe ; és sokféle áldozatokkal, az gész Izráel népéért. És22 evének s ivának az Úr előtt azon a napon nagy vígaságban. Azután Salamont a Dávid fiját Királlyá tevék másodszor is, és megkenék őtet az Úrnak, hogy lenne Fejedelem : Sádókot is megkenék a Főpapságra. És23 üle Salamon az Úr székibe mint Király az ő attyának Dávidnak helyében, és mindenbe szerencsés vala ; mert enged vala néki az egész Izráel népe. Fejenként24 a Fejedelmek is, és a hatalmasok, annakfelette mindnyájan a Dávid Király fijai is kezekeet adák, hogy Salamon Királynak engedelmesek lennének. És25 igen felmagasztalá az Úr Salamont mind az egész Izráel népe előtt, és ollya királyi méltóságot szerze néki, mellyhez hasonló méltósága egy Királynak sem vot ő előtte Izráel országában. Dávid halála.Minekutánna26 pedig Dávid az Isai fija uralkodott volna az egész Izráelen : (A27 napok pedig, mellyeken uralkodott az Izráelen, negyven esztendők voltak : Hebronban uralkodott vala hét esztendeig, Jérusálemben pedig harminczháromig uralkkodott. Meghala28 Dávid jó vénségben, életével, gazdagságával és minden dicsőségével megelégedve : És uralkodék az ő fija Salamon helyette. Dávid29 Királynak pedig mind első s mind utolsó dolgai, ímé meg vagynak írattatva a Sámuel Próféta könyvében, és a Nátán Próféta könyvében, és a Gád Próféta könyvében : Minden30 ő országlásával, hatalmasságával és változásoknak idejével, mellyek ő rajta, az Izráelen, és a földnek minden országain estek.