Isten1 jótettei és a nép hálátlansága.Ezek1 az ígék, mellyeket szólott Mózes az egész Izráelnek, a Jordán vizén innét a pusztában, a sík mezőségen a veres tenger ellenébe, Párán és Tófel, és Lábán, és Haseróth, és Dizaháb között. Tizenegy2 napi járó földön Hórebtól fogva a Seir hegyének útán Kádes-Barneáig. Lőn3 pedig negyvenedik esztendőben, tizennegedik hónapban a hónapnak első napján, szóla Mózes az Izráel fijainak mind a szerint, a mint parancsolt vala az Úr néki azok felől. Mindekutánna4 megverte volna Sihont az Emoreusoknak Királyát, a ki lakik vala Hesbonban, és Ogot Básánnak Királyát Edreiben, a ki lakik vala Asthárotban. A5 Jordán vizén innét Moábnak földén, kezdé Mózes magyarázni a törvényt, mondván : A6 mi Urunk Istenünk szólott nékünk a Hóreb hegyén, ezt mondván : Elég néktek hogy ez ideig laktatok e hegy alatt ; Térüljetek,7 indúljatok útra, és menjetek az Emoreusok hegyére, és annak minden szomszéd viékeire, a mezőségre, és a hegyes-völgyes földre : és dél felé, és a tengernek partjaira : a Kananeusok földére, és a Libánusra, mind az Eufrátes neű nagy folyóvizig. Ímé8 a földet, melly előttetek vagyon, néktek adom ; menjetek bé, és bírjátok azt a földet, mellyről megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy azt jövendőre nékik adná, és ő utánnok az ő magyaroknak. És9 szólottam vala néktek abban az időben, ezt mondván : Nem viselhetlek ön magam titeket. A10 ti Uratok Istentek megsokasított titeket, elannyira, hogy olly sokan legyetek ti most, mint az égnek csillagai. A11 ti atyáitoknak Ura Istene sokasitson meg titeket ezerszerte is inkább hogy nem mint most vagytok, és áldjon meg titeket, a miképen igéretet tett néktek. Miképen12 viselhetem el én magam a ti dolgaitokat, és a ti terheteket, és a ti törvénykezésteket ? Adjatok13 közzűletek bölcs embereket és értelmeseket és a ti nemzetségtek között esméreteseket, kiket tisztviselőkké tegyek ti előttetek. És14 felelétek nékem s mondátok : Jó dolog a mit mondál hogy míveljük azt. Választván15 annakokáért a ti nemzetségteknek fejeit, bölcs embereket és esméreteseket, őket fejedelmekké tevém előttetek, ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké, tizedesekké, és a ti nemzetségtek között való tiszttartókká. És16 megparancsolám az időben a ti Biráitoknak, mondván : Hallgassátok a ti atyátokfiainak ügyöket, és ítéljetek igazat a férjfiú között, és az ő attyafia között, a jövevény között is. Ne17 legyetek személyválogatók az ítéletben : a mint a kicsinyt, úgy a nagyot is meghallgassátok ; ne féljetek senki személyétől : mert az ítélet az Istené ; a mi pedig nehéznek tetszik néktek, én előmbe hozzátok, és én meghallom azt. És18 megparancsoltam néktek az időben mindeniket, a mellyeket kellene cselekednetek. Elindulván19 pedig a Hóreb hegyétől, mind eljártuk ama nagy és rettenetes pusztát, a mellyet láttatok, az Emoreusok hegyének után, a miképen parancsolta volt a mi Urunk Istenünk nékünk ; és végre jutánk Kádes-Barneához. És20 megmondám néktek : Eljutottatok szinte az Emoreusok hegyéig, mellyet a mi Urunk Istenünk ád nékünk. Ímé21 megadta néked a Te Urad Istened azt a földet, menj fel, bírjad azt, a miképen megondotta a te atyáidnak Ura Istene néked : Ne félj és meg ne rettenj ! Járulátok22 pedig én hozzám mindnyájan ti, és mondátok : Bocsássunk embereket mi előttünk, és kémleljék meg nékünk azt a földet, és beszéljék meg nékünk a dolgot, és az utat a mellyen felmenjünk, és a városokat mellyekbe menjünk. Melly23 dolog tetszék nékem, és választék ti közzűletek tizenkét embereket, minden nemzetségből egy-egy embert. Kik24 elindulván felmentek arra a hegyre, és mentek az Eskól völgyéig, és megkémlelték azt a földet. És25 hoztak az ő kezekben anna a földnek gyümölcséből : és megbeszélették nékünk a dolgot, és mondának : Jó az a föld, mellyet a mi Urunk Istenünk ád nékünk. És26 mindazáltal nem akarátok felmenni ; hanem ellene tusakodátok a ti Uratok Istentek beszédének. És27 zúgolódátok a ti sátoraitokban, mondván : Mivelhogy gyűlölt minket az Úr, azért hozott ki minket Égyiptomnak földéből, hogy adna minket az Emoreus kezébe, hogy elvesztene minket. Hová28 mennénk fel mi ? A mi attyánkfiai megrettenték a mi szíveinket, mondván : Az a nép nagyobb és szálasb nálunknál : a városok nagyok és az égig rakattattak ezeknek erőségeik ; még Anakimok fijait is láttunk ott ! Akkor29 mondottam néktek : Ne rettegjetek és ne féljetek azoktól ; A30 ti Uratok Istentek lészen a ki előttetek megyen, ő hadakozik ti érettetek mindenestől fogva, úgy a miképen cselekedett veletek Égyiptomban a ti szemeitek előtt. És31 miképen a pusztában, holott láttad hogy hordozott téged a te Urad Istened, miképen hordozni szokta az ember az ő fiját, mind az egész úton, mellyen jártatok, míg jutnátok e helyre. Mindazáltal32 nem hivétek a ti Uratoknak Istenteknek. A33 ki előttetek jár vala az úton, hogy helyet rendelne néktek a hol tábort járnátok, tűzben éjjel, hogy megmutatná néktek az útat mellyen járnátok, és felhőben nappal. Meghallá34 pegig az Úr a ti beszédetek szavát ; és megharaguvék, és megesküvék mondván : E35 gonosz nemzetségből való emberek közzűl, egy sem látja azt a jó földet, melly felől megesküdtem, hogy jövendőre adnám a ti atyáitoknak. Kálebtől36 a Jefunné fijától megvála ; mert ő meglátja azt, és ő néki adom azt a földet, mellyeet tapodott, és az ő fijainak ; azért mert tökéletes volt az Úr útán való járásban. (Még37 én reám is megharaguvék az Úr miattatok, ezt mondván : Te sem mégy oda bé !) Jósué38 a Nún fija, a ki áll te előtted, ő megyen bé oda ; azért őtet bíztassad : mert ő osztja el azt a földet az Izráelnek örökségűl. A39 ti kicsinkéitek pedig, a kikről szólátok hogy prédára valók lésznek, és a ti fijaitok, a kik nem tudnak most sem jót, sem gonoszt, azok mennek bé oda : nékik adom azt, és ők bírják azt. Ti40 azért megtérvén menjetek a pusztába, a veres tengernek útán. És41 azt felelétek és azt mondátok nékem : Vétkeztünk az Úr ellen, a mi felmegyünk és hadakozunk mind a szerint, a mint parancsolta nékünk a mi Urunk Istenünk : és mindnyájan elkészülétek hadakózó fegyverekkel, és készek valátok felmenni arra a helre. Monda42 pedig az Úr nékem : Mond meg nékik : Ne menjetek fel, és ne harczoljatok : mert nem vagyok közöttetek ; hogy meg ne verettessetek a ti ellenségeitektől. És43 ezeket megmondám néktek és nem fogadátok : sőt inkább ellene tusadodátok az Úr beszédének, és vakmerőképen felmenétek a hegyre. Annakokáért44 kijöve az Emoreus, a ki lakik vala azon a heyen, ti előtökbe, és megkergetének titeket nem külömben mint a néhek szoktak cselekedni : és vágának titeket Seirben mind Hormáig. És45 megtérvén onnét, sírátok az Úr előtt, és nem hallgatá meg az Úr a ti szótokat, és nem figyelmeze a ti beszédetekre. És46 lakátok Kádesben sok napig a napoknak számok sezrint, mellyekben másutt laktatok. Pusztai2 vándorlás a Szihonon vett diadalig.Annakutánna1 megtérvén menénk ama pusztába a veres tengernek útán, a mi képen szólott vala nékem az Úr : és megkerültük a Seir hegyét sok napokig. Azután2 szóla az Úr nékem illyenképen : Eléggé3 kerültétek e hegyet, térüljetek észak felé. És4 a népnek parancsold meg, mondván : Ti majd általmentek a ti atyátokfijainak, az Ézsau fijainak határokon, kik lakoznak Seirben : jóllehet tartanak ti tőletek, mindazáltal meglássátok, hogy őket meg ne bántsátok. Ne5 ingereljétek őket : mert nem adok az ő földökben néktek csak egy talpnyomdoknyit is ; mert örökségűl Ézsaúnak adtam a Seir hegyét. Ételt6 pénzen vegyetek ő tőlök, hogy egyetek, és még vizet is pénzen vegyetek ő tőlök, hogy igyatok ; Mert7 a te Urad Istenned megáldott téged a te kezednek minden munkájában és jól tudja, hogy e nagy pusztán jársz : Urad Istened volt te veled, és semmi nélkűl nem szűkölködtél. És8 általmenénk a mi atyánkfiai között, és az Ézsaú fijai között kik lakoznak vala Seirben, a pusztának útán Eláthtól és Ésiongábertől fogva. Eltérólvén pedig általmenénk a Moáb pusztájának útára. És9 monda az Úr nékem : Ne hadakozzál Moáb ellen és ne ingereljed őtet haddal : mert nem adok az ő földében néked semmi örökséget : mert a Lót fijainak adtam Art örökségűl. (Emimek10 laktak abban annak előtte, nagy nép, sok és magas mint az Anakimok. Óriásoknak11 állíttatnak vala azok is mint az Anakimok, és a Moábiták hívták őket Emimeknek. Seirben12 pedig laktak Hórimok az előtt kiket az Ézsaú fijai kiüztek ; és elvesztették őket az ő színek elől, és azoknak helyekben laktak, a miképen cselekedék Izráel is az ő örökségének földében, a mellyet adott nékik az Úr.) Most13 keljetek fel és menjetek által a Záred patakán ; és általmenénk a Záred patakán. Ez14 időtől fogva pedig, hogy elindultunk Kádes-Barneától, míg általmenénk a Záred patakán, harmincznyolcz esztendő tölt el : míg mind megemésztetnek a hadakozó férjfiaknak nemzetségek a táborból, a mint megesküdt vala az Úr nékik. Ennekfelette15 az Úrnak keze is vala ő rajtok, hogy elvesztené őket a táborból, míg mindenestől megemésztetnének. Minekutánna16 pedig meghalván megemésztettek volna mind a hadakozó férjfiak a nép közzűl : Szóla17 akkor az Úr nékem, ezt mondván : Ma18 te általmégy a Moáb határán Ar felé. És19 mikor közel jutsz az Ammon fijaihoz, meg ne háborgassad őket, ne is ingereljed őket : mert nem adok néked az Ammon fijainak földökből semmit örökségűl : mert a Lót fijainak adtam azt örökségűl. (Óriások20 földének tartották azt is ; óriások laktak azon régenten, kiket az Ammoniták Zanzummimoknak hívtak. Ez21 a nép nagy, sok és magas, valamint az Anakimok, és kivesztette őket az Úr azoknak színek elől ; és birták őket, és laktak az ő helyekben. A22 miképen cselekedett az Ezsaú fijaival is, kik Seir hegyén laknak, kiknek színek elől elveszté a Horeusokat, hogy az ő örökségeket bírván, laknának azoknak helyekben mind e mai napon. Az23 Aveusokat is, kik laknak vala Házerimben mind Azáig ; a Káftorim nemzetségei, a kik kijöttek volt Káftorból, elveszték és lakának az ő helyekben.) Keljetek24 fel azért, induljatok, költözzetek által az Arnon patakán, lássad, imé kezedbe adtam Sihont Hesbonnak királyát, az Emoreust és annak földét, foglalt el és hadakozzál ő ellen. E25 mai napon kezdem néked ezt adni, hogy féljenek és rettegjenek te előtted minden népek, kik az ég alatt vagynak : és fognak te előtted félni és rettegni, valakik a te híredet hallják. Ezokáért26 követeket küldék a Kedemót pusztából a Hesbonbeli Sihon Királyhoz békességes beszéddel ezt izenvén : Hadd27 menjek által a te földeden, csak az ország útán megyek, nem hajlok sem jobbra, sem balra. Eleséget28 pénzen adj nékem, hogy egyem, vizet is pénzen adj nékem, hogy igyam, csak gyalog megyek által. A29 miképen cselekedtek én velem az Ézsaú fijai, kik lakoznak Seírben ; és a Moabiták, kik Arban laknak ; míglen általköltözöm a Jordán vizén arra a földre, mellyet a mi Urunk Istenünk ád nékünk ; De30 nem akará a Hesbonbeli Sihon Király hogy általmennénk az ő földén ; mert megkeményítette volt a te Urad Istened az ő lelkét, és engedetlenné tette az ő szívét, hogy adná őtet a te kezedbe a mint most nyilván látod. Monda31 pedig az Úr nékem : Lássad, íme te birtokodba kezdettem adni Sihont és az ő földét : foglalt el azt örökségűl, hogy az ő földe örököd legyen. Annakokáért32 kijöve Sihon mi előnkbe minden népével egyetembe Jáhásba, hogy velünk megvívna. De33 a mi Urunk Istenünk adá őtet mi kezünkbe, és levágánk őtet és az ő fijait, minden népével egyetembe : Megvevénk34 minden ő városait is azon időben, és elrontottuk azokat mind : sem férjfiakat, sem asszonyokat, sem a kicsinkéket nem hagytuk elevenen. De35 mindazáltal a barmokat prédára vetettük közöttünk, a városokbeli ragadományokkal egyetembe, mellyeket megvettünk vala. Aróertől36 fogva, melly vagyon az Arnon patakának partján, és a völgyben való várostól fogva mind Gileádig, egy város sem volt, melly megmenekedett volna mi előttünk : Mind azokat a mi Urunk Istenünk adta a mi birtokunkba. De37 mindazálta az Ammon fijainak földére nem mentél, tudniillik a Jabbók patak mentében való egész földre, sem a hegyen való városokra, sem pedig azokra a helyekre, mellyektől a mi Urunk Istenünk megtiltott. A3 básáni Óg ellen való diadal.Megtérvén1 pedig felmenénk a Básán útán, és kijöve előnkbe a Básánbeli Og Király minden ő népével egyetembe, hogy megharczolna velünk Edreiben. De2 az Úr monda nékem : Ne félj tőle : mert te kezedbe adtam őtet minden ő népével és földével egyetembe : és úgy cselekedjél ő vele, a mint cselekedtél Sihonnal az Emoreusok Királyával, ki Hesbonban lakik vala. Kezünkbe3 adá annakokáért a mi Urunk Istenünk a Básánbeli Og Királyt is minden ő népével egyetembe : és annyira megverénk őtet, hogy egy sem maradna elevenen bennek. Azon4 időben megvevénk minden ő városait : Nem volt csak egy város is, mellyet meg nem vetünk volna ő tőlök : hatvan várost, Argóbnak minden tartományát, a Básánbeli Og Királynak országában. Ezek5 a városok pedig mind meg valának erősíttetve magas kőfalakkal, kapukkal és zárokkal, egyéb kőfal nélkűl való sok városoktól megválva. Mellyeket6 elrontánk, a mint cselekedtünk vala a Hesbonbeli Sihon Királlyal, elrontván minden várost, és levágván férjfiakat, asszonyokat és a kisdedeket. De7 minden barmokat és a városoknak minden ragadományait elprédálánk magunknak. Elfoglalánk8 annakokáért az időben ezt a földet az Emoreusok két Királyainak kezekből, melly a Jordán vizén innét vala, az Arnon pataktól fogva a Hermon hegyéig. (A9 Sidon városbeliek a Hermont Sirjonnak, és az Emoreusok Senirnek hívják.) A10 síkmezőségnek minden városait és egész Gileádot, és Básánt mindenestől fogva Salkáig és Edreig, mellyek a Básánbeli Og Király országának városai voltak. Mert11 csak egyedűl a Básánbeli Og Király maradt volt a több Óriások közzűl : Ímé az ő ágya vasból csináltatott ágy, melly nemde nem itt Rabbátban az Ammon fijainál vagyon é ? mellynek hosszasága, férjfiúi könyöknek mértéke szerint, kilencz sing, széle pedig négy sing. A Jordántól keletre eső országrész felosztása.Azt12 a földet pedig, mellyet akkor örökségűl megvettünk vala, Aroertől fogva, melly vagyon az Arnon patak mellet, és a Gileád hegyének hasonfelét, és annak városait adám a Rúben és Gád nemzetségeinek. Gileádnak13 pedig maradékát, és az egész Básánt az Og Királynak országát adán a Manasse fél nemzetségének, Argóbnak minden tartományát egész Básánnal egyetembe, melly Óriások földének hívattatik vala. Jair,14 Manassének fija elfoglalá Argóbnak egész tartományát, a Gessuriták és Maakátiták határáig : és nevezé azokat a Básánnal együtt az ő nevéről Jair faluinak mind e mai napig. Továbbá15 Mákirnak adtam Gileádnak megmaradott részét. A16 Rúben és a Gád nemzetségeinek pedig adtam, Gileádtól fogva Arnonnak patakáig, a víz között való földet határával egybe a Jabbók patakáig, melly azAmmon fijainak határok. A17 lapáczot is és a Jordán vizét határával egybe, Kinnerettől fogva a lapácznak tengeréig, tudniillik a Sós tengerig, a Fásga hegy alatt való forrásokig napkelet felé. És18 parancsolék akkor néktek, és mondék : A ti Uratok Istentek adja néktek ezt a földet hogy bírjátok azt : Felfegyverkezvén annakokáért menjetek által az Izráel fijai előtt, a ti atyátokfijai előtt, valamennyin hadakozásra valók vagytok. Csak19 a ti feleségeitek és a ti kicsinkéitek, és a ti barmaitok (mert tudom hogy sok barmaitok vagynak,) maradjanak a ti városaitokban, mellyeket én néktek adtam. Míglen20 nyugodalmat adánd az Úr a ti atyátokfiainak, miképen néktek, hogy bírhassák ők is a földet, mellyet a ti Uratok Istentek ád nékik a Jordánon túl ; azután térjetek ismét hátra, kiki az ő örökségébe, mellyet néktek adtam. Jósuénak21 is parancsolék az időben, és mondék : Szemeiddel látod mind azokat, mellyeket cselekedett a ti Uratok Istentek ama két Királyokkal : a képen cselekeszik az Úr minden országokkal, a mellyekre általmégy. Ne22 féljetek tölők : Mert a ti Uratok és Istenetek lészen az, a ki ti éretettek hadakozik. Mózes nem mehet be az igéret földjére.Könyörögék23 is az Úrnak az időben, illyenképen : Uram24 Isten, te kezdetted megmutatni szolgádnak a te nagyságodat, és hatalmas kezedet !Mert kicsoda az Isten vagy menyben vagy földön, a ki követhetné a te cselekedeteidet, és a te erősségedet ? Engedd25 meg kérlek, hogy mejek által, és lássam ama jeles földet, melly a Jordánon túl vagyon, és amma jeles hegyet, és a Libánust ! Megharagudtvala26 pedig az Úr én reám ti miattatok, annakokáért nem halgata meg ; hanem ezt mondá az Úr nékem : Legyen elég ez tenéked. Ne szólj nékem többet ezután e dolog felől. Menj27 fel a Pisgahegyének tetejére, és emeld fel a te szemeidet napnyugot felé, és lásd meg a te szemeiddel : mert nem mégy által a Jordánon. Hanem28 parancsold meg Jóusénak, és bátorísd meg ötet és erősítsd meg ötet : mert ő megyen által a nép előtt, és ő adja birtrokokalá a földet, a mellyet látándasz. És29 úgy telepedénk meg e völgyben, melly Beth-Peor ellenében vagyon. Intés4 a törvényhez való engedelemre.Most1 azért, óh Izráel, hallgasd mega parancsolatokat és az ítéleteket, mellyekre én tanítalak titeket, hogy a szerint cselekedjetek ; és élhessetek és bémehessetek a földre, és bírhassátok azt mellyet a ti atyáitoknak Ura Istene ád néktek. Ez2 igéhez, mellyet én parancsolok néktek, semmit ne tegyetek, semmit se vegyetek el abból : hogy megőrizzétek a ti Uratoknak Isteneteknek parancsolatait, mellyeket én parancsolok néktek. Szemeitekkel3 láttátok a mint cselekedett az Úr a Bál-Peorért, mert minden embert, valaki indult vala a Bál-Peor után, elveszte a te Urad Istened te közzűled. Ti4 pedig valakik a ti Uratokhoz Istentekhez ragaszkodtatok, e mai napig mindnyájan éltek. Meglássátok,5 és megtanítottalak titeket e parancsolatokra és ítéletekre, a mint megparancsolta nékem az és Uram Istenem, hogy úgy cselekedjetek azon a földön mellyre bémentek, hogy örökségűl bírjátok azt. Annakokáért6 megőrizzétek azokat és a szerint cselekedjetek : mert a ti bölcseségtek és értelmetek e lészen a népek előtt, kik hallván mind e parancsolatokat, ezt fogják mondani : Bizonyára bölcs ez a nép, értelmes és nagy nemzetség ez ! Mert7 micsoda nagy nemzetség vagyon olly, mellyhez ollyan közel volna az Isten, mint a mi Urunk Istenünk mi hozzánk mindenekben, a mellyekért segítségűl hívjuk őtet : És8 mellyik volna az a nagy nép, a mellynek ilyen randtartásai és igaz törvényei volnának, mint ez egész törvény, mellyet én ma adok előtökbe ? De9 oltalmazd meg magadat és őrízd meg a te lelkedet nagy szorgalmatossággal, ne felejtkezzél el azokról a dolgokról, mellyeket láttak a te szemeid : és el ne távozzanak a te szívedből teljes életedben : és megtanítsa azokra a te fijaidat, és a te unokáidat. El10 ne felejtkezzés a napról mellyen állottál a te Urad Istened előtt a Hóreb hegyén, mikor az Úr azt hagyta volna nékem : Gyüjtsd egybe nékem a népet, hogy számláljam eleikbe az én beszédeimet, mellyeket megtanuljanak, és engemet féljenek teljes életekben míg e földön élnek, és az ő gyermekeiket azokra megtanítsák. Annakokáért11 előjárulátok és megállátok a hegy alatt : a hegy pedig tűzzel ég vala mind az égnek közepéig, melly hegyen setétség, köd és homályosság vala. És12 szóla az Úr néktek a tűznek közepéből : az ő beszédének szavát ti is halljátok vala, de semmi ábrázatot nem láttok vala, a szüzattól megválva. És13 ő megjelenté néktek az ő szövetségét, mellyet parancsola hogy megtartanátok, tudniillik ama tíz igéket, mellyeket két kőtáblára íra. Nékem14 is parancsola az Úr azon időben, hogy megtanítálak titeket a parancsolatokra és az ítéletekre, hogy a képen cselekednétek azon a földön, mellyre általmentek hogy bírjátok azt. Oltalmazzátok15 annakokáért szorgalmatosan a ti lelkeiteket : mert semmi hasonlatosságot nem láttatok a napon, mellyen néktek szólott az Úr tűznek közeepéből a Hóreb hegyén. Hogy16 meg ne fertéztessétek magatokat, csinálván magatoknak valami faragott képet, vagy valami bálványnak ábrázatját, azaz férjfiünak vagy asszonynak képét. Vagy17 a földi akárminémű lelkes állatnak és az égen repdeső madárnak képét. Vagy18 a földön csüszómászó akárminémű állatnak, és a föld alatt a vízben lakozó akárminémű halnak hasonlatosságát. Se19 pedig fel ne emeljed a te szemeidet az égbe, hogy látván ott a napot és holdat, és a csillagokat, az égnek minden seregeit, meg ne csalattassál, és meg ne tiszteljed azokat, mellyeket a te Urad Istened közlött minden népekkel, kik az egész ég alatt vagynak. Titeket20 pedig az Úr magához fogadott, és kihozott titeket a vas kemenczéből, azaz Égyiptomból, hogy legyetek néki örökös nmépe, miképen e mai napon vagytok. De21 az Úr megharaguvék én reám ti miattatok, és megesküvék azon, hogy a Jordánon által nem mennék ; és hogy arra a jeles földre nem mennék, mellyet a te Urad Istened ad néked örökségűl. Én22 azért meghalok e földön, és által nem megyek a Jordánon ; ti pedig általmentek azon, és azt a jeles földet bírjátok. Meglássátok,23 hogy a ti Uratoknak Istenteknek szövetségéről, mellyet tett ti veletek, valamiképen el ne felejtkezzetek, csinálván magatoknak faragott képet, vagy akárminémű állatnak ábrázatját, a miképen megparancsolta néked a te Urad Istened ; Mert24 a te Urad Istened megemésztő tűz, erős bosszúálló Isten. Mikor25 azért fiakat és unokákat nemzesz, és megvénhedtek azon a földön, ha megfertéztetik magatokat, bálványt csinálván akárminémű állatnak képére, és e képen gonoszt cselekedéndesz a te Uradnak Istenednek szemei előtt, haragra ingerelvén őtet : Bizonyságul26 hívom ti ellenetek e mai napon a mennyet és a földet, hogy hamarsággal elveszvén elvesztek a földről, amellyre általmentek a Jordánon, hogy azt b1rjátok : nem laktok sok ideig azon, hanem minden kétség nélkűl elvesztek róla. És27 az Úr széllyel hint titeket a népek közibe, és szám szerint kevesen maradtok meg a népek között, a kik közzé az Úr viszen titeket. És28 szolgáltok ott azoknak az isteneknek, kiket emberi kéz csinált, tudniillik fának és kűnek, kik nem látnak, sem hallanak, sem esznek, sem illatoznak. Hogyha29 pedig onnét megkeresed a te Uradat Istenedet : tehát megtalálod őtet, ha teljes szívedből és teljes lelkedből keresénded őtet. Mikor30 nyomorúságban lejéndesz és te reád szállanak mind ezek az utolsó időkben, ha megtérendesz a te Uradhoz Istenedhez, és engedelmes lejéndesz az ő szavának : (Mert31 irgalmas Isten a te Urad Istened,) nem héágy el tégedet, sem el nem veszt, sem el nem felejtkezik a te attyéidnak Szövetségéről, mellyről megesküdt nékik. Mert32 tudakozzál most a régi időkről, mellyek voltak te előtted, a naptól fogva, hogy az Isten teremtette az embert e földön, és az égnek egyik szélétől fogva a másik széléig, ha lett é valaha e nagy dologhoz hasonló, vagy ha hallattatott é valaha illyen dolog ? Nemde33 hallotta é valamelly nemzetség a tűznek közeepéből szóló Istennek szavát, a miképen hallottad te, mindazáltal élt volna : Avagy34 mívelte é ezt valamelly Isten, hogy elmenne és választana magának népet valamelly nemzetség közzűl, kísértetekkel, bizonyságokkal, csudákkal, haddal, hatalmas kézzel, kinyújtott karral, és rettenetes cselekedetek által, miképen cselekedte mind ezeket ti érettetek a ti Uratok Istentek Égyiptomban, szemeitek láttára. Csak35 néked mutattatott e meg, hogy tudnán valóba az Urat csak egyedül Istennek lenni, és hogy ő kívűle nincsen több Isten ! Az36 égből hallattatta veled az ő szavát, hogy tanítana téged, a földön pedig mutatta néked amaz ő nagy tűzét, mikor beszédét hallottad a tűz közepéből. És37 mivelhogy szerette a te atyáidat, választotta az ő magvokat ő utánnok, és kihozott téged az ő orczája előtt Égyiptomból, az ő nagy ereje által. Hogy38 kiűzne felette nagy népeket, és náladnál erősebeket előled, hogy téged bévinne, és adná néked az ő földöket örökségűl, miképen e mai napon látod. Tudjad39 annakokáért e mai napon, és szívedben tartsad : Hogy csak az Úr az igaz Isten, mind fenn mennyben, mind alatt e földön és nincsen kivűle más Isten ! És40 tartsad meg az ő szerzéseit és az ő parancsolatait, mellyeket én parancsolok ma néked, hogy jól legyen néked dolgod és a te fijaidnak te utánnad minden időben, és hogy meghosszabbítsad életedet azon a földön, mellyet a te Urad Istened ád néked. A keleti rész menedékvárosai.Akkor41 választa Mózes három várost a Jordánon innét napkelet felé ; Hogy42 oda szaladna az olly gyilkos, a ki tudatlanságból felebarátját megölte volna, ki az előtt őtet nem gyűlölte volna, hogy futna, mondom, azok közzűl egybe, és élne. Tudniillik43 Bésert a pusztában a Rubeniták térföldökön ; és Rámótot Gileádban a Gáditák földén ; és Gólánt Básánban a Manasse földén. Ez44 annakokáért a törvény, mellyet Mózes az Izráel fijai eleikbe ada. Ezek45 a Bizonyságtételek, ezek a parancsolatok éa az ítéletek, mellyeket Mózes az Izráel fijainak szóla, mikor Égyiptomból kijöttek volna. A46 Jordánon innét a völgyben, Beth-Peornak ellenébe, a Hesbonbeli Sihonnak az Emoreusok Királyának földében, kit megvert vala Mózes, az Izráel fijaival egybe, mikor Égyiptomból kijöttek volna. És47 elfoglalák az ő földét, és a Básánbeli Og Királynak földét, az Emoreusok két Királyainak földeket, kik a Jordánon innét napkelet felől lakoznak vala. Aroertől48 fogva, melly az Arnon patakának partján vagyon, a Sion hegyéig, melly az Hermon. És49 minden mezőséget a Jordánon innét napkelet felé, a pusztának tengeréig, a Pisga hegy alatt való forrásokig. Ismét5 tíz parancsolat.És1 szólítá Mózes az egész Izráelt, és monda nékik : Hallgasd meg Izráel a parancsolatokat és az ítéleteket, mellyeket én ma a ti hallástokra szólok : tanuljátok meg azokat és őrízzétek meg, cselekedvén azokat ! A2 mi Urunk Istenünk Szövetséget tett mivelünk a Hóreb hegyén. Nem3 csak a mi attyáinkkal tette az Úr e Szövetséget, hanem mi velünk is kik itt vagyunk, és kik e mai napon mindnyájan élünk. Színről4 színre szóülott veletek az Úr a hegyen, a tűz közepéből. (Én5 pedig állok vala akkor az Úr között és ti közöttetek, hogy megjelenteném néktek az Úrnak beszédét : mert ti a tűztől féltek vala és nem mennétek fel a hegyre,) ezt mondván : Én6 vagyok a te Urad Istened ; ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéből, a szolgálatnak házából. Ne7 legyenek néked idegen isteneid én előttem. Ne8 csinálj magadnak semmi faragott képet, vagy valami hasonlatosságot azok közzűl, mellyek vagy fenn az égben vagynak, vagy amellyek a földön vagynak, vagy a mellyek a földön vagynak, vagy a mellyek a föld alatt a vízben vagynak. Ne9 hajtsd meg magadat előttük, és ne tiszteljed azokat : Mert én vagyok a te Urad Istened, bosszúálló erős Isten, ki meglátogatom az attyáknak hamisságokat a fiakban, harmad és negyed nemzetségig, azokban a kik engemet gyűlölnek ; És10 ki irgalmasságot cselekszem ezeriglen azokkal, a kik engemet szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják, A11 te Uradnak Istenednek nevét hijába fel ne végyed ; mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül azt, valaki az ő nevét hijába felvészi. Megemlékezzél12 a Szombatnak napjáról, hogy megszenteljed azt, miképen megparancsolta néked a te Urad Istened. Hat13 napon munkálódjál, és minden a te dolgaidat cselekedd ; Heted14 napon pedig a te Uradnak Istenednek Szombatja vagyon : Ne tégy a napon semmi dolgot, s te magad, se fijad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad, és semminémű barmod, se a te jövevényed, ki a te kapuidon belől lakozik ; hogy megnyugodjék a te szolgád és szolgálóleányod, mint te magad ; Mertmegemlékezzél15 róla, hogy te is szolga voltál Egyiptom földében, és kihozzot onét a te Urad Istened erős kézzel sé kinyujtott karral : annakokáért parancsolta néked a te Urad Istened, hogy megtartanát a Szombatnak napját. Tiszteljed16 atyádat és anyádat, a mint megparancsolta néked a te Urad Istened ; hogy hosszú ideig élj, és hogy jól legyen dolgod a földön, mellyet a te Urad Istened ád néked. Embert17 ne ölj. Ne18 paráználkodjál. Ne19 orozz. Ne20 mondj hamis tanúbízonyságot a te felebarátod ellen. Ne21 kivánjad a te felebarátodnak feleségét : Ne kivánjad felebarátod házát, vagy szántóföldét, vagy szólgáját, szolgálóleányát, vagy ökrét, vagy szamarát, és semmit a mi a te felebarátodé. Ez22 ígéket szólá az Úr a ti egész Gyülekezeteteknek azon a hegyen a tűz közepéből, felhő és homályosság közzűl nagy felszóval, és semmi többet akkor nem szóla, hanem megírá azokat két kőtáblákra, és adá azokat nékem. És23 lőn, mikor a szót a setétség közepéből hallottátok volna ; (mert a hegy tűzzel ég vala) én hozzám jövétek a ti nemzetségteknek minden Fejedelmeivel és Véneivel. És24 mondátok : Ímé a mi Urunk Istenünk megmutatta nékünk az ő dicsőségét és felséges voltát ; és az ő szavát hallottuk a tűznek közepéből : e mai napon láttuk, hogy az Isten az emberrel szól, mindazáltal az ember él. Most25 annakokáért miért halunk meg ? Mert megemészt e nagy tűz minket : Ha ismét hallándjuk a mi Urunknak Istenünknek szavát, meghalunk ! Mert26 kicsoda az emberek közzűl, ki a tüznek közepéből szóló élő Isttennek szavát halllván mint mi megélhetne ? Menj27 oda te, és hallgasd meg mindazokat, a mellyeket mondánd a mi Urunk Istenünk, te pedig beszéld meg nékünk, valamit néked mond a mi Urunk Istenünk, mi meghallgatjuk és megmíveljük. És28 meghallá az Úr a ti beszéditeket, a mellyeket szólatok nékem, és monda az Úr nékem : Hallám e népnek beszédét, mellyet veled szólának : De29 kicsoda adja, hogy az szívek ollyan legyen, tudniillik hogy féljenek engemet és őrízzék minden parancsolatimat minden időkben, hogy jól legyen nékik dolgok, és az ő gyermekeiknek mind örökké ? Menj30 el, és mond meg nékik : Térjetek meg a ti sátoraitokba. Te31 pedig itt állj én előttem, hogy megmondjam néked minden parancsolatimat, törvényeimet, és ítéletimet, mellyekre megtanítsad őket, hogy cselekedjék azokat azon a földön, mellyet én adok nékik örökségűl. Meglássátok32 annakokáért, hogy úgy cselekedjetek, miképen a ti Uratok Istentek parancsolt néktek, és ne hajoljatok se jopbbra se balra ; Hanem33 járjatok azon egész úton, mellyet a ti Uratok Istentek parancsolt néktek, hogy élhessetek és jól legyen dolgotok, és sok ideig élhessetek a földön, mellyet bírni fogtok. Az6 első parancsolat magyarázata, Isten szeretéséről.E1 pedig a parancsolat, és ezek a törvények és az ítéletek, a mellyeket parancsolt a ti Uratok Istentek, hogy megtanítanálak titeket, mit kelljen cselekednetek a földön, mellynek bírására ti általmentek. Hogy2 féljed a te Uradat Istenedet, és megőrízzed minden ő törvényit, és parancsolatit, mellyeket én parancsolok néked, te és a te fijad, és a te unokád, teljes életedben : és hogy hosszú ideig élhess. Hallgasd3 meg azért Izráel, és eszedbe vegyed, hogy megcselekedjél, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál, miképen megígérte a te attyáidnak Ura Istene néked a tejjel és mézzel folyó földet. Halljad4 Izráel : a mi Urunk Istenünk egy Isten ! Szeressed5 azért a te Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes erődből. És6 ez ígék, mellyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És7 gyakoroljad azokat a te gyermekeid előtt ; és szólj ezekről mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor ágyadba lefekszel, és mikor fölkelsz. És8 a te kezedre kössed azokat jegyűl, és homlokodon függjenek a te szemeid között. És9 megírjad azokat a te házadnak küszöbeire, a te kapuidra. És10 mikor bévijénd téged a te Urad Istened a földre, mellyről megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak, és Jákobnak, hogy megadja néked azt : a nagy szép városokat, mellyeket nem te építettél. ,11 És minden jószággal megrakott házakat, mellyeket nem te raktál, és az ásott kútakat, mellyeket nem te ástál, a szőlő és olajfa hegyeket, mellyeket nem te plántáltál ; és mikor ejéndel és megelégedéndel ; Meglásd12 el ne felejtkezzél az Úrról, ki téged kihozott Égyiptomnak földéből, a szolgáknak házakból . Féljed13 a te Uradat Istenedet, és őtet tiszteljed : és az ő nevére esküdjél. Ne14 kövessetek idegen Isteneket, azoknak a népeknek Isteneit mondom, kik körűltetek vagynak. Mert15 a te Urad Istened bosszúálló erős Isten te közötted, hogy a te Uradnak Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne veszessen téged a földnek sz1néről. Ne16 kísértsétek a ti Uratokat Istenteket, miképen megkísértétek Massában. Szorgalmatosan17 megőrizzétek a ti Uratoknak Istenteknek parancsolatit, és az ő bizonyságit és törvényit, mellyeket parancsolt néked. És18 azt míveljed a mi igaz és jó az Úrnak szemei előtt, hogy jól legyen dolgod, és bémehess és bírhassad a jó földet, mellyről megesküdt az Úr a te atyáidnak. Hogy19 távol űzze minden ellenségidet a te színed elől, miképen az Úr megmondotta. Ha20 mikor a te fijad megkérdend téged ezután, ezt mondván : Mire valók e bizonyságtételek, és micsoda parancsolatok és törvények ezek, mellyeket a mi Urunk Istenünk parancsolt néktek. Akko21 azt mondjad a te fijadnak ; Szolgái voltunk Égyiptomban Fáraónak ; de kihozott minket az Úr Égyiptomból hatalmas kézzel. És22 tőn az Úr Égyiptomban nagy veszedelmes jegyeket és csudákat Faraón és az ő egész Háznépén, a mi szemeink láttokra. Minket23 pedig kihoza onnét, hogy bévinne minket és adná nékünk azt a földet : mellyről megesküdt a mi atyáinknak. Annakokáért24 parancsolta nékünk az Úr, hogy cselekednénk mind a törvények szerint, és hogy félnénk a mi Urunkat Istenünket a mi hasznunkra teljes életünkben, hogy megtartana minket az életben, miképen a mai napon is. És25 e lészen nékünk igazságunk, ha megőrízzük és megtartjuk mind e parancsolatokat, a mi Urunk Istenünk előtt, miképen megparancsolta nékünk. A7 bálványimádókkal barátkozni s őket kimélni nem kell.Mikor1 béviszen téged a te Urad Istened a földre, mellyre te menendő vagy, hogy bírjad azt ; és sok népeket kiűzénd te előled, tudniillik a Khitteusokat, Girgazeusokat, Emoreusokat Kananeusokat, Perizeusokat, Khiveusokat, és a Jebuzeusokat : hétféle népeket, náladnál nagyobbakat és erősbeket ; És2 adándja őket a te Urad Istened a te hatalmadba, és megverénded őket : mindenestől fogva elveszessed őket, szövetséget vele ne tégy, és ne könyörűlj rajtok. Sógorságot3 is ne szerezz ő velek, a te leányodat ne adjad az ő fioknak, és az ő leányát ne vegyed a te fijadnak : Mert4 elhajtja a te fijadat, hogy ne kövessen engemet és idegen Istent tisztelnek : annakokáért felgerjed az Úrnak haragja reátok, és hamar elveszt titeket. Hanem5 így cselekedjetek velek : az ő oltáraikat elrontsátok, és az ő képeiket eltörjétek, és az ő berkeiket kivágjátok, és az ő bálványaikat tűzzel megégessétek ? Mert6 a te Uradnak Istenednek szent népe vagy te : téged választott a te Urad Istened, hogy saját népe légy őnéki, minden népek közzűl, kik e földnek színén vagynak. Nem7 azért szeretett titeket az Úr, sem azért választott titeket, hogy minden népeknél többen volnátok : mert ti kvesben voltatok a több népek között : Hanem8 hogy szeretett titeket az Úr, és meg akarta őrizni az eskövést, mellyel a ti atyáitoknak megesküdt volt ; azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és megszabadított téged a szolgáknak házokból, az égyiptombeli Faraó Királynak kezéből. Tudjad9 azért, hogy te Urad Istened, csak egyedűl ő az Isten : Erős hívséges Isten, ki megőrzi a szövetséget és az irgalmasságot azokhoz, kik őtet szeretik, és a kik az ő parancsolatit őrizik ezer íziglen. És10 bosszúálló nyilván azokon, kik őtet gyűlölik, úgy hogy el is veszti őket : és nem késik bosszút állani nyilván ahzon a ki őtet gyűlöli. Megőrizzed11 azért a parancsolatot, a törvényeket és az ítéleteket, mellyeket én e mai napon parancsolok néked, hogy azokat cselekedjed. Hogyha12 pedig hallgatándjátok ez ítéleteket, és őrizénditek és cselekedénditek azokat : a te Urad Istened is megőrzi néked a szöveséget és az irgalmasságot, mellyről megesküdt a te atyáidnak. Szeretni13 fog téged és megáld téged, és megsokasít téged ; és megáldja a te méhednek gyümölcsét, a te földednek gyümölcsét, gabonádat és mustodat, a te olajadat, teheneidnek fajzását és juhaidnak nyájait azon a földön, mellyről megesküdt a te atyádnak, hogy néked megadja azt. Áldottabb14 lészesz minden nemzetségnél : nem lészen te közötted magtalan férjfiú és magtalan asszony, sem a te barmaid között meddő. És15 elveszen a Úr te rólad minden betegséget, és Égyiptomnak minden gonosz nyavaláyit, a mellyeket tudsz : nem veti azokat te reád, hanem mind azokra, a kik téged gyűlölni fognak. És16 megemésztesz minden népeket, kiket a te Urad Istened ád néked : ne kedvezzen a te szemed nékik és ne tizteljed az ő isteneit : mert tőrűl volna néked az. Mikor17 azt mondándod a te szívedben : Többen vagynak e népek hogynem mint én, miképen üzhetem ki őket ? Ne18 félj tőlők, hanem elmélkedve emlékezzél meg róla, mit cselekedett légyen a te Urad Istened Faraónak és mind az egész Égyiptombelieknek. A19 nagy kísértetekről, mellyeket láttak a te szemeid, és a jegyekről, csudákról a hatalmas kézről, és a kinyujtatott karról, mellyel a te Urad Istened kihozott téged : azonképen cselekeszik a te Urad Istened minden népekkel, a kiktől te félsz. Ennekfelette20 darázsokat bocsát a te Urad Istened ő reájok mind addig, míglen elvesznek azok is, a kik megmaradtak, és a kik elrejteztek te előtted. Ne21 rettenj meg azért ő előttök : mert a te Urad Istened vagyon te közötted, ama nagy és rettenetes erős Isten ! És22 lassan-lassan üzi ki a te Urad Istened e népeket te előled ; hirtelen őket meg nem emésztheted, hogy a mezei fenevadak meg ne sokasodjanak te ellened. De23 a te Urad Istened birtokodba adja őket, és nagy romlással rontja meg őket, míglen ők teljességgel elvesszenek. Az24 ő Királyaikat is kezeebe adja, hogy elvesszesed az ő neveket az ég alól : senki ellened nem állhat, míglen elveszted őket. Az25 ő Isteneiknek bálványait tűzzel égesd meg, ne kívánjad az ezüstöt vagy aranyat, melly azokon vagyon, hogy magadnak vennéd, hogy tőrbe ne essél miatta ; mert az a te Urad Istened előtt utálatosság. Annakokáért26 bé se vigyed a te házadba azt az utálatosságot, hogy átok ne légyn, mint a bálványátok : hanem átkozván átkozzád, és utálván utáljad azt : mert ákozott. Intés8 Isten iránt való hálára.Mind1 azt a parancsolatot, mellyet én e mai napon parancsolok néked, megőrizzétek, meg is cselekedjétek, hogy élhessetek, és megsokasodhassatok, bémehessetek, és bírhassátok a földet, mellyről az Úr megesküdt a ti atyáitoknak. És2 megemlékezzél az eegész útról, mellyen hordozott tégedet a te Urad Istened immár negyven esztendeig a pusztában : hogy megostorozna téged, és megkísértgetne téged, hogy nyilván lenne, mi volna a te szívedben, ha megtartanád é az ő parancsolatit vagy nem ? És3 megostoroza téged, és éhezni hagya, annakutánna pedig Mannával éltete, mellyet nem tudtál te, sem a te atyáid nem tudták, hogy tudtodra adná néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, valami származik az Úrnak szájából. A4 te ruházatod semmiképen meg nem kopott rajtad, a te lábad is nem dagadott meg immár negyven esztendőtől fogva. Meggondoljad5 azért a te szívedben, hogy miképen az ember az ő gyermekét tanítja, szinte azonképen tanít téged a te Urad Istened. És6 őrizd meg a te Uradnak Istenednek parancsolatit, hogy az ő útán járj és őtet féljed. Mert7 a te Urad Istened béviszen téged jó földre, vizek patakinak, forrásoknak, és vizek mélységinek földére, mellyek a völgyeken és hegyeken fakadnak ki. Buza,8 árpa, szőlőtő, fige, és pómagránát termő földre : faolaj, és méz termő földre. Olly9 földre, mellyen a kenyeret minden fogyatkozás nélkűl eheeted, és a hol semmi nélkűl nem szűkölködöl : olly földre, mellynek kövei vas, és mellynek hegyeiből érczet vághatsz ! Mikor10 azért ejéndel és megelégedéndel : akkor dítcsérjed a te Uradat Istenedet azért a jó földért, mellyet néked adánd. Meglássad,11 hogy el ne felejtkezzél, a te Uradról Istenedről, hogy meg nem tartanád az ő parancsolatit, ítéletit és törvényit, mellyeket én parancsolok néked e mai napon. Hogy12 valamimódon, mikor eszel és megelégedéndel, és szép házakat építéndesz, és azokban lakozol : És13 mikor a te barmaid és juhaid meegsokasodnak, ezüstöd és aranyad megsokasodik, és minden jószágod megbővűl : Fel14 ne fuvalkodjék akkor a te szíved, és el ne felejtkezzél a te Uradról Istenedről, a ki kihozott téged Égyiptom földéből, a szolgáknak házokból. A15 ki vezérlett téged a tüzes kigyóknak, skorpióknak, a szomjúságnak nagy és rettenetes pusztáján, melyben semmi víz nem vala ; ő pedig vizet ada néked a kősziklábból. A16 ki Mannával éltete téged a pusztában, mellyet nem tudtak a te atyáid, hogy megostorozna és megpróbálna téged, és végre jól tenne veled. És17 ne mondjad ezt a te szívedben : Az én hatalmam, és az én kezemnek ereje szerzette nékem e gazdagságokat ! Hanem18 megemlékezzél a te Uradról Istenedről : mert ő ád néked hatalmat a gazdagságnak keresésére, hogy megerősítse az ő szövetségét, mellyről megesküdt a te atyáidnak, miképen e mai nap bizonyítja. Ha19 pedig mindenestől fogva elfelejtkezéndel a te Uradról Istenedről és idegen istenek után járándasz és azokat tisztelénded, és meghajtándod magadat azoknak : vallást tészek e mai npaon ti ellenetek, hogy kétség nélkűl elvesztek. Miképen20 a pogányok, kiket az Úr elveszt ti előletek, azonképen ti is elvesztek ; azért mert nem engedtetek a ti Uratoknak Istenteknek szavának. Intés9 az Úr előtt való alázatosságra.Hallgasd1 meg Izráel, te általmégy ma a Jordánon, hogy bémenvén bírj örökségűl náladnál nagyobb és erősebb népeket, nagy és az égig felrakattatott városokat. Nagy2 és magas népeket, Anakimoknak fijait kiket tudzs, és a kik felől hallottad : kicsoda álhat meg az Anák fijai előtt ? Tudjad3 annakokáért e mai napon, hogy a te Urad Istened lészen az, a ki általmegyen te előtted mintegy megemésztő tűz, ő törli azokat el, és ő alázza meg azokat te előtted : és kiüzöd, és hamar elveszted őket, miképen az Úr megmondotta néked. Mikor4 azért kiüzéndi a te Urad Istened azokat te előtted, ne szólj így a te szívedben, mondván : az Úr az én igazságomért hozott bé engemet, hogy örökségűl bírnám ezt a földet : holott e népeket kiüzi az ő istentelenségekért te előled ; Mert5 nem a ti igazságodért, sem a te szívednek igaz voltáért mégy bé az ő fölöknek bírására : hanem a te Urad Istened űzi ki a pogányokat az ő istentelenségekért te előled : hogy megerősítse a beszédet, mellyről az Úr megesküldt a te atyáidnak Ábrahámnak Izsáknak és Jákóbnak. Annakokáért6 tudjad, hogy a te Urad Istened nem a te igazságodért adja néked ezt a jó földet hogy bírjad azt : mert igen kemény nyakú nép vagy te ! Emlékezzél7 meg róla, és el ne felejtsed, hogy haragra indítottad a te Uradat Istenedeet a pusztában, a naptól fogva mellyen kijöttél Égyiptom földéből, mind addig, míglen jutnátok e helyre, engedetlenek voltatok az Úrhoz. Mert8 a Hóreb hegyén is haragra indítátok az Urat, annyira, hogy haragjában el akara veszteni titeket az Úr. Mikor9 felmentem volna a hegyre, a kőtbáláknak, azaz, a szövetség tábláinak vételére, mellyet az Úr tett vala ti veletek : akkor maradtam vala a hegyen negyven nappal és negyven éjjel, kenyeret nem ettem, sem vizet nem ittam vala. És10 az Úr adá nékem az Isten ujjával írattatott két kőtáblákat, mellyeketn valának mind az ígék, mellyeket mondott vala az Úr néktek a hegyen a tűz közzűl, a Gyülekezetnek napján. És11 mikor a negyven nap és negyven éj elmult volna, adá az Úr nékem a két kőtáblát, tudniillik a Szövetségnek tábláit, És12 monda az Úr nékem : Kelj fel, gyorsasággal menj alá innen : mert a te néped, kit kihoztál Égyiptomból, undok bűnnel fertéztettte meg magát : hamar eltértek az útról, mellyet parancsoltam vala nékik, bálványt öntöttek magoknak. Monda13 ismét nékem az Úr : Eszembe vettem e népeet, és ímé kemény nyakú nép ez ! Hagyj14 békét nékem, hadd veszessem el őket, és töröljem el az ő neveket az ég alól, és tészlek téged ennél nagyobb és erősebb néppé ! Térülék15 annakokáért, és alájövék a hegyről, (a hegy pedig tűzzel ég vala) és a Szövetségnek két táblája vala az én két kezemben. És16 mikor tekintettem volna, ímé vétkeztetek vala a ti Uratok Istentek ellen ; öntött borjúképet csináltatok vala magatoknak : hamar eltértetek vala az útról, mellyet az Úr parancsolt vala néktek. Akkor17 ragadám a két táblát, és elhajítván kezeimből eltörém azokat a ti szemeitek láttára. És18 leborúlék az Úr előtt, (mint annakelőtte, negyven nappal és negyven éjjel, mikor sem kenyeret nem enném, sem vizeet nem innám) minden ti bűneitekért, mellyeket cselekedtetek vala, gonoszt cselekedvén az Úr előtt, őtet felingerelvén. Mert19 félek vala az Úrnak búsulásától és haragjától, mellyel ti reátok úgy megharagudt vala az Úr, hogy el akar vala titeket veszteni ; de meghallgata az Úr engemet akkor is. Sőt20 még Áronra is igen megharagudt vala az Úr, és el akará őtet is veszteni : de ugyan akkor imádkozám Áronért is. A21 ti bűnötöket pedig, mellyet csináltatok vala, tudniillik a borjúképet ragadám, és azt tűzzel megégetém, és öszvetörém azt jól megőrölvén, mígnem porrá lenne, azután hintém annak porát a patakba, melly a hegyről foly vala alá. Annakfelette22 Thaberában is, és Massában, és a kivánságnak koporsóinál, haragra indítátok az Urat. És23 mikor az Úr elküldött volna titeket Kádes-Barneából, ezt mondván : Menjetek fel, és bírjátok örökségűl a földet, mellyet adtam néktek : akkor is a ti Uratok Istentek beszéde ellen tusakodátok, nem hivétek néki és engedelmesek nem leveték az ő szavának. Az24 Úr ellen tusakodók voltatok a naptól fogva, hogy én titeket esmértelek ! És25 leborúlék az Úr előtt negyven nappal és negyven éjjel, mellyeken mind leborúlva voltam : mert azt ondotta vala az Úr, hogy elvesztene titeket. Akkor26 imádám az Urat, és mondék : Uram Iten ! ne veszesd el a te népedet, és e te örökségedet, a kit a te nagy hatalmasságoddal szabadítottál meg, és a kit Égyiptomból erős kézzel hoztál ki ! Emlékezzél27 meg a te szolgáidról, Ábrahámról, Izsákról és Jákóbról, ne nézzed e népnek keménységét, és istentelenségét, és bűnét ; Hogy28 ne mondja a föld népe, a honnét minket kihoztál : Az Úr nem vihette bé a földre őket, mellyeet igért volt nékik, és mivelhogy gyűlölte őket, azért vitte ki őket, hogy a pusztában megölné őket. Ők29 pedig te néped és te örökséged, mellyet kihoztál a te nagy erőddel, és a te kinyujtott karoddal ! Az10 új törvénytáblák.Az1 időben monda az Úr nékem : Készíts két kőtáblákat magadnak, hasonlókat az elébbeniekhez, és jöjj fel hozzám a hegyre, és csinálj fa ládát. És2 megírom a táblákra azokat az igéket, mellyek valának amaz első táblákon, mellyekeet eltörél : és tegyed azokat a ládába. Csinálék3 annakokáért ládát Sittim fából, és megkészítém a két kőtáblákat is, hasonlókat az elsőkhöz : és felmenék a hegyre a két kőtáblákkal, mellyek kezemben valának. És4 megírá a táblákra az első írás szerint a tíz ígéket, mellyeket szólott vala az Úr ti veletek a hegen a tűznek közepéből a Gyülekezeetnek ama napján, és adá az Úr azokat nékem. Akkor5 térülvén alájövék a hegyről, és helyheztetém a táblákat a ládába, mellyet csináltam vala, hogy abban lennének, a miképen az Úr parancsolta vala nékem. Az6 Izráel fijai pedig kiindulának Beeróthból, melly a Jákán fijaié ; és Moserából, hol meghala Áron, és eltemetteték ugyan ott, és ő helyette Eleázár az ő fija lőn Pappá. Innét7 mennének Gudgódba, és Gudgódból mennének Jotbatába, bő patak vizeknek földére. Akkor8 választá ki az Úr a Lévi nemzetségét, hogy viselné az Úr Szövetségének ládáját, és hogy az Úr előtt állana és néki szolgálna, és hogy áldaná a népetaz ő nevével mind e napig. Ezokáért9 nem volt része és öröksége a Lévi nemzetségének az ő attyokfiaival ; az Úr az ő örökségek, a miképen megmondotta vala néki a te Urad Istened. Én10 pedig állottam a hegyen szinte annyi napig, mint annakelőtte, negyven nappal és negyven éjjel : és meeghallgata engemet az Úr akkor is, és nem akara téged elveszteni az Úr. Végre11 monda az Úr nékem : Kelj fel, és menj a nép előtt, hogy bémenjenek és bírják a földet, mellyről hogy megesküdtem az ő attyaiknak, jövendöre nékik adnám. Mit kiván az Úr Izráeltől ?Mos12 annakokáért, óh Izráel ! mit kíván a te Urad Istened tőled egyebet, hanem hogy féljed a te Uradat Istenedet, és hogy járj minden ő útain, és hogy szeeressed őtet, és tizteljed a te Uradat Istenedet tejes szívedből, és teljs lelkedből ? Megőrizvén13 az Úrnak parancsolatit és törvényeit, mellyeket én ma parancsolok néked, hogy jól legyen dolgod. Ímé14 a te Uraéi Istenedéi az egek, és az egeknek egei, a föld, és mindenek, mellyek abban vagynak ! Csak15 egyedűl a ti atyáitokat kedvelte az Úr, hogy őket szeretné, és választotta az ő magvokat azok után, tudniillik titeket minden népek közzűl, a mint e mai napon látjátok. A szív körülmetélése.Annakokáért16 metéljétek körűl a ti szíveteket, és ne legyetek ennekutánna keménynyakúak ; Mert17 a ti Uratok Istentek, Isteneknek Istene, és Uraknak Ura, nagy Isten, hatalmas és rettenetes, ki nem személyválogató, sem ajándékot nem vészen. Ítéletet18 szolgáltat az árvának és az özvegynek : szereti a jövevényt, és ád annak kenyeret és ruházatot. Szeressétek19 azért a jövevényt : mert ti is jövevények voltatok Égyiptomnak földében. A20 te Uradat Istenedet féljed, őtet tizteljed, ő hozzá ragaszkodjál és az ő nevére esküdjél. Csak21 ő a te dícséreted, és ő a te Istened, ki te veled illyen nagy és rettenetes dolgokat cselekedett, mellyeket a te szemeid láttak. A22 te atyáid hetven lelkekkel mentek alá Égyiptomba ; most pedig a te Urad Istened megsokasított téged, mit az ének csillagait ! Emlékeztetés11 a csodákra, a melyeket Isten az ő népével tett.Annakokáért1 szeressed a te Uradat Istenedet, őrizd meg az ő őrizetét és az ő szerzésit, ítéletit és parancsolatit, életednek minden napjaiban. És2 tudtotokra legyenek ma néktek (mert nem a ti fijaitokkal szuólok, a kik nem tudják és nem látták), a ti Uratoknak Istenteknek büntetési, nagyságos cselekedetei, az ő hatalmas keze, és az ő kinyujtott karja. Csudatételei3 és cselekedetei, mellyeket Égyiptomban cselekedett az égyiptombeli Faraó Királyon és az ő egész földén. És4 a mellyeket cselekedett az Égyiptombelieknek seregén, lovain és szekerein, ki reátok árasztá a veres tengernek vizeit, mikor titeket kergetnének, és elveszté őket az Úr mind e mai napig ; És5 a mellyekeet mívelt veletek a pusztában, míg e helyre jutnátok : És6 a mellyeket cselekedett Dáthánnal és Abirámmal, Eliábnak a Rúben fijának fijaival, mikor a föld az ő száját megnyitá, és elnyelé őket házokal, sátorokkal, és minden marhájokkal egyetembe, mellyeket bírnak vala az Izráel fijai között. Mert7 a ti szemeitekkel láttátok az Úrnak minden nagy cselekedeteit, mellyeket mívelt. Az engedelmesség áldása, az engedetlenség átka.Őrizzétek8 meg annakokáért mind a parancsolatokat, mellyeket én ma parancsolok néked, hogy megerősíttessetek, és bémenvén bírjátok a földet, mellynek bírására általmentek. És9 hogy sok ideig élhessetek a földön, mellyről az Úr megesküdt a ti atyáitoknak, hogy nékik adná és az ő magvoknak azt a földet, melly téjjel mézzel folyó ; Mert10 a föld, mellynek bírására te bémégy, nem ollyan mint Égyiptomnak földe, mellyből kijöttetek : mellyben elveted vala a te magodat, és te magadnak kell vala megöntöznöd mint egy veteményes kertet : Hanem11 az a föld, mellynek bírására te általmégy, hegyes völgyes föld, az égnek esőjét issza bé.. Olly12 föld az, mellyre a te Urad Istened gondot visel, mellyre a te Uradnak Istenednek szemei mindenkor néznek az esztendőnek kezdetétől fogva mind a végéig. Lészen13 annakokáért, ha valóba engedéndetek az én parancsolatimnak, mellyeket én parancsolok néktek, úgy hogy a ti Uratok Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekből és teljes lelketekből : Adok14 esőt a ti földetekre alkalmatos időben, minden idején mind későn való esőt, hogy bétakarhassad a te gabonádat, borodat és olajodat : És15 adok füvet is a te meződön a te barmaidnak ; és eszel s megelégedel. Meglássátok,16 hogy valamiképen a ti szívetek meg ne csalattassék, és el ne távozzatok, és ne tiszteljetek idegen isteneket, és azokat ne imádjátok : Hogy17 az Úrnak haragja ti reátok ne gerjedjen, és bé ne rekessze az egeket, hogy eső ne legen, és a föld az ő gyümölcsét ne teremje : és így hamarsággal el ne vesszetek a jó földről, mellyet az Úr ád néktek. Hanem18 helyheztessétek az én beszédimet a ti szívetekbe, és a ti lelketekbe, és kössétek azokat jegyűl a ti kezetekre, és homlokon függők gyanánt legyenek a ti szemeitek között ; És19 megtanítsátok azokra a ti fijaitokat, hogy szóljatok azokról mikor a te házadban üsz, mikor úton jársz, mikor fekszel ágyadban, és mikor kelsz. Meg20 is írjad ezekeet a te házad ajtajainak mellékeire, és a te kapuidra ; Hogy21 megsokasíttassanak a ti napjaitok, és a ti fijaitoknak napjaik azon a földön, mellyről megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy jövendőre nékik adja mind addig, míg az égnek napjai lésznek e föld felett ; Mert22 ha szorgalmatosan megőrizénditek mind e parancsolatot, a mellyet én parancsolok néktek, hogy a képen cselekedjetek, tudniillik ha szeretitek a ti Uratokat Istenteket, és ha jártok minden ő útaiban, és ő hozzá ragaszkodtok : Akkor23 kiüzi az Úr mind a pogányokat ti előletek, hogy nálatoknál nagyobb és erősb népnek örökségét bírhassátok. Minden24 hely valamellyet a ti lábaitoknak talpa tapodánd, tiétek lészen, a pusztától fogva a Libánus hegyig, a folyóvíztől fogva azaz az Eufrátes víztől fogva, mind az utolsó tengerig lészen a ti határotok. Nem25 állhat meg senki ti előttetek ; mert a ti Uratok Istentek azt míveli, hogy az egész földnek színén, mellyet tapodtok, féljenek és rettegjenek titeket, miképen megmondotta néktek. Lássad,26 ímé én ma néktek előtökbe adom mind az áldást, mind az átkot ! Az27 áldást ; ha engedtek a ti Uratoknak Istenteknek parancsolatinak, mellyeket én a mai napon parancsolok néktek. Az28 átkot pedig, ha nem engedtek a ti Uratok Istentek parancsolatinak és ha eltávozándotok az útról, mellyet én ma parancsolok néktek, és járandotok idegen istenek után, kiket nem esmértetek. És29 mikor bévijénd téged a te Urad Istened arra a földre, mellyre te bémégy, hogy bírjad azt : akkor mondasd ez áldást a Garizim hegyén, és ez átkot az Ebál hegyén. Nemde30 azok a Jordánon túl vagynak é, az úttól távol napnyugot felé, a Kananeusoknak földében, kik a lapáczon laknak Gilgál ellenébe a Móré mezősége mellett ? Mert31 ti általmentek a Jordánon, hogy bémenvén bíhrassátok a földet, mellyeet a ti Uratok Istentek ád néktek, és bírni fogjátok azt, és abban fogtok lakni. Meglássátok32 annakokáért, hogy mind e törvények és ítéletek szerint cselekedjetek, mellyeket én ma ti előtökbe adok ! A12 bálványimádás kiirtásáról.Ezek1 a parancsolatok és az itéletek mellyeket megőrizvén cselekedjetek azon a földön, mellyet a te atyáidnak Ura Istene ád néked, hogy bírjad azt mind a napokon, mellyeken éltek azon a földön. Mindenestől2 fogva elveszessétek mind azokat a helyeket, mellyekben a pogányok, kik a ti birodalmatokban lésznek, szolgáltak az ő Isteneiknek a magas hegyeken, a halmokon, és minden zöldellő fák alatt. És3 azoknak oltáraikat elrontsátok és öszvetörjétek, az ő faragott képeiket és berkeiket tűzzel égessétek meg, és az ő isteneknek faragott képeit el vagdaljátok. Így veszessétek el azoknak neveket arról a helyről. Az igaz isteni tisztelet helye és módja.Ne4 cselekedjetek úgy a ti Uratokkal Istentekkel ; Hanem5 azt a helyet, melylet a ti Uratok Istentek választánd minden ti nemzetségeitek közzűl, hogy az ő nevét ott helyheztesse, és ő ott lakozzék, azt a helyet gyakoroljátok és oda menjetek. És6 oda vigyétek mind égőáldozatitokat, mind egéb áldozatitokat, mind dézmáitokat, kezeiteknek ajándékát, mind fogadásból, mind szabad akaratból való ajándékitokat, és a ti barmaitoknak és juhaitoknak első fajzását. És7 egyetek ott a ti Uratok Istentek előtt, és örvendezzetek ti és a ti házatok népe, évén mind azokból valamikre kezeiteket veténditek, a mellyekkel megáldánd téged a t Urad Istened. Ne8 cselekedjetek ott mind a szerint, mint mi itt most cselekszünk, mindenik a mi jónak tetszik ő előtte. Mert9 még ez ideig nem mentetek a nyugodalomba, és az örökségbe, mellyet a te Urad Istened ád néked. Mikor10 pedig általmentek a Jordánon, és lakozni fogtok azon a földön, mellyet a ti Uratok Istentek ád néktek örökségűl, és nyugalmat adánd néktek minden ellenségitektől, kik köröskörűl vagynak, és bátorsággal fogtok lakni. Akkor11 arra a helyre, mellyet választánd a ti Uratok Istentek, hogy ott lakjék az ő neve, oda vigyetek mindeneket, mellyeket én parancsolok néktek : tüzes áldozatitokat és egyéb áldozatitokat, dézmáitokat, és kezeiteknek ajándékát, és minden választott fogadásaitokat, mellyeket fogadni fogtok az Úrnak. És12 vígadjatok a ti Uratok Istentek előtt, mind ti, mind a ti fijaitok, és leányaitok, mind a szolgáitok és szolgálóleányaitok, mind a Lévita, ki a ti kapuitokon belől lészen : mert néki nincsen része vagy öröksége ti veletek. Meglásd,13 hogy a te tüzes áldozatidat ne áldozzad minden helyen, a mellyet látándasz ; Hanem14 azon a helyen, mellyet választánd az Úr a te nemzetségeid közzűl valamellyben : ott mondom, hogy áldozzad a te tüzes áldozatidat, és ott cselekedjél a mindent, a mit én néked parancsolok. Mindazáltal15 a te lelkednek kívánsága szerint barmot vághatsz és húst ehetel, a te Uradnak Istenednek áldása szerint, mellyet adánd néked, minden kapuid között ; mind a tisztátalan, mind a tiszta eheti azt, úgymint az őzet és a szarvast. De16 mindazáltal a vért meg ne egyétek ; a földre bocsássad azt mint a vizet. Nem17 eheted pedig meg a te kapuidon belől, sem gabonádnak, sem mustodnak, sem olajodnak dézmáját, sem a te barmaidnak és juhaidnak első fajzását ; sem semmi fogadásaidat, mellyeket fogadándasz, sem szabad akarat szerint való áldozatidat, sem a te kezednek akármi ajándékát : Hanem18 a te Urad Istened előtt egyed azokat azon a helyen, mellyet választánd a te Urad Istened, te és a te fijad, leányod, szolgáld, szolgálóleányod, és a Lévita, melly a te kapuidon belől vagyon : és vígadj a te Urad Istened előtt, évén mindenből valamire kezedet veténded ! Meglássad19 hogy el ne hagyjad a Lévitát a te földeden életednek minden idejében. Mikor20 a te Urad Istened kiterjeszti a te határodat, miképen megmondotta néked, és ezt mondándod : Hőst eszem, mivelhogy a te lelked húst kiván enni : a te lelkednek szinte kivánsága szerint egyél húst. Ha21 a hely messze lejénd tőled, mellyet a te Urad Istened választánd, hogy az ő nevét ott helyheztesse, és a te barmaid és juhaid közzűl, mellyeket adánd néked az Úr, megöléndesz, a mint néked parancsoltam : egyél a te kapuidban azoknak húsokban, a te lelkednek szintén kivánsága szerint. De22 a miképen az őzet és a szarvast eszik, azonképen egyed azt ; mind a tisztátalan, mind a tiszta egyenlőképen élhetnek azzal. Csakhogy23 ebben álhatatos légy, hogy a vért meg ne egyed : mert minden állatnak lelke az ő vére : azért a lelket a hússal egyetembe meg ne egyed : Meg24 ne egyed azt, hanem a földre öntsed mind a vizet. Ne25 élj azzal, hogy jól legen dolgod mind néked, mind a te gyermekeidnek te utánnad, mikor cselekedénded azt, a mi igaz az Úr szemei előtt. De26 ha valamit megszenteléndesz a tiéidből, vagy fogadándasz : vedd fel azt, és vidd a helyre, mellyet az Úr választánd. A27 te Uradnak Istenednek oltárán áldozzad meg a te tüzes áldozatidat, azoknak húsát és vérét, egyéb áldozatidnak pedig vérét öntsd a te Uradnak Istenednek oltárára, és a húsát megegyed. Megőrizzed28 és meghallgassad mind ez ígéket, mellyeket én parancsolok néked : hogy jól legyen dolgod mind néked, mind gyermekeidnek te utánnad mind örökké ; mivelhogy azt mívelted, a mi jó és igaz a te Uradnak Istenednek szemei előtt. Mikor29 kivágándja te előled a te Urad Istened a pogányokat, a kikhez te mégy, hogy örökségűl bírjad őket, és azokat bírván lakozándasz az ő földökben : Meglássad30 tőrbe magadat ne ejtsed az ő példáojat követvén, minekutánna elvesznek te előled : és ne tudakozzál az ő isteneik felől, ezt mondván : A mint tisztelték e pogányok az ő isteneiket, én is a képen cselekszem. Ne31 cselekedjél így a te Uraddal Isteneddel : mert mind azt az utálatosságot cselekedték az ő isteneikkel, mellyeket az Úr gyűlöl : mert még fijaikat is és leányaikat is tűzzel megégetik vala az ő isteneiknek. Mindent,32 valamit én parancsolok néktek, azt megőrizzétek, hogy úgy cselekedjetek : semit ahoz ne tégy, el ne végy abban. A13 hamis próféta büntetése.Mikor1 te közötted jövendőmondó, vagy álomlátó támadánd, és jegyet vagy természet ellen való csudát adánd néked ; Ha2 meglészen is a jegy vagy a csuda, mellyet megmondott néked, ezt mondván : Kövessünk idegen isteneket, kiket te nem esmertél, és tiszteljük azokat : Ne3 engedj e féle jövendőmondó beszédének, vagy álomlátónak : mert a ti Uratok Istentek kísért titeket, hogy megtudja, ha szeretitek é a ti Uratokat Istenteket teljes szívetekből, és teljes lelketekből. Csak4 a ti Uratokat Istenteket kövessétek és őtet féljétek, és az ő parancsolatit őrizzétek, és az ő szavának engedjetek, őtet tiszteljétek, és ő hozzá ragaszkodjatok. Az5 a jövendőmondó pedig vagy álomlátó megölettessék : mert a ti Uratok Istentek ellen elszakadást szólott, a ki kihozott titeket Égyiptomnak földéből, és megszabadított téged a szolgálatnak házából : és szólott, hogy elfordítana téged arról az útról, mellyet parancsolt néked a te Urad Istened hogy járnál azon. Azért a gonoszt kigyomláljad te közzűled. A bálványimádásra csábító büntetése.Hogyha6 titkon idnítánd téged a te atyádfia, a te anyádnak fija, vagy fijad, vagy leányod, vagy feleséged, ki a te kebeledben vagyon, vagy barátod, kit nem külömben szeretsz mint lelkedet, ezt mondván : Jer, menjünk el és tiszteljünk idegen isteneket, kiket nem esmértél sem te, sem a te atyáid ! A7 pogánynépeknek Istenek közzűl, kik körűlted vagynak, akár közel legyenek hozzád akár messze, a földnek egyik végétől fogva a másik végéig : Ne8 engedj néki és ne hallgassad őtet ; ne kedvezzen a te szemed néki, ne kedvezz néki, és el ne rejtsed őtet ; Hanem9 megölvén megöljed őtet : a te kezed legyen első rajta, hogy megöljed őtet, annakutánna mind az egész népnek keze. Kövekkel10 kövezd meg őtet, hogy meghaljon : mert azon szándékozott, hogy téged a te Uradtól Istenedtől elidegenítsen, ki téged kihozott Égyiptomnak földéből, a szolgáknak házokból. Hogy11 az egész Izráel népei hallják és megfélemljenek és annakutánna ne igyekezzenek valami ehez hasonló gonoszt cselekedni te közötted. Ha12 valamelly város felől a te városaid közzűl, (mellyeket a te Urad Istened ád néked, hogy azokban lakjál), hallándod ezt, hogy valaki mondja : Kijöttek13 te közzűled valami emberek, istentelenségnek fijai kik kénszerítették az ő városoknak lakosait, ezt mondván : Jer, menjünk el és tiszteljünk idegen istenetek, a kiket nem esmértetek : Akkor14 szorgalmatosan értekezzél és tudakozzál jól róla, hogyha igaz és bizonyos é az a hír, hogy a féle utálatosság találtatott te közötted ; És15 annak a városnak népét éles fegyverrel levágjad, elveszessed azt és valami abban vagyon, a barmát is levágjad éles fegyverrel. És16 minden marháját az ő piaczának közepére hordjad, és mind a várossal egyetembe tűzzel megégessed azt a te Uradnak Istenednek ; hogy mind örökké egy rakásban legyen, és soha meg ne építtessék. Ne17 ragadjon semmi a te kezedhez abból az átokból, hogy megtérjen az Úr az ő búsulásának haragjától és irgalmas legen hozzád, és könyörüljön rajtad, és megszaporítson téged miképen megesküdt a te atyáidnak. Ha18 hallgatándod a te Uranak Istenednek szavát, hogy megőrizzed minden ő parancsolatit, mellyeket én ma parancsolok néked, hogy azt cselekedjed a mi igaz a te Uradnak Istenednek szemei előtt. Pogányos14 gyász tiltatik.Ti1 a ti Uratoknak Istenteknek fijai vagytok ; annakokáért ne metéljétek meg magatokat, se hajatokat ne szaggassátok ki a halottért ; Mert2 szent népe vagy a te Uradnak Istenednek, és az Úr választott téged, hogy légy néki tulajdon népe minden népek közzűl, kik a föld színén lakoznak. Tiszta és nem tiszta ételek.Semmi3 utálatosságot meg ne egyél. Ezek4 pedig az oktalan állatok, mellyeket megegyetek : az ökröt, a juhot, a kecskét. A5 szarvast, az őzet, bialt, vadkecskét, unikornist, vad bikát és a jávort. És6 minden oktalan állatot, valamellynek körme meghasadt és a két körme hasadása kettős, és kérőt rág az oktalan állatok között, megegyetek. De7 mindazáltal ezt meg ne egyétek azok közzűl, mellyek vagy csak kérőt rágnak, vagy körmei két részre hasadtak : a tevét, a nyulat, és az ürgét : mert kérőt rágnak, de körmök meg nem hasadt : tisztátalanok legenek néktek. És8 a disznót : mert két részre hasadt a körme, de kérőt nem rág : tisztátalan legyen néktek : azoknak húsokból ne egyetek, holttesteket ne illessétek. Ezeket9 meegegyétek mind azok közzűl, mellyek a vízben vagynak : Valaminek szárnya és héja vagyon, megegyétek. Valaminek10 pedig nincsen szárnya és héja, meg ne egyétek ; tisztátalan legyen az néktek. Minden11 tiszta madarat megegyetek. Ezek12 pedig a mellyeket meg ne egyetek : a saskeselyűt, ölyvöt, kányát. Varjút,13 sast, héjat az ő nemével. És14 semmi hollót az ő nemével egytembe. Struczmadár15 fiat, baglyot, kakukot, karolyt az ő neme szerint. Sólymot,16 éjjeli varjút és hattyút. Pélikánt,17 porfiriomadarat, gémet. Eszterágot,18 ökörbikát az ő neme szerint, büdösbabukot és denevért. És19 minden csúszómászó szárnyas állat tisztátalan legyen néktek ; meg ne egyétek. Minden20 tiszta szárnyas állatot megegyetek. Semmi21 ő magától megholt állaot meg ne egyetek ; (a jövevénynek, ki a te kapuidon belől vagyon, adjad azt, és egye meg azt, vagy pénzen add el az idegennek) mert szent népe vagy te a te Uradnak Istenednek. Ne főzzed a gödölyét az ő annyának tejében. A dézsmáról.Esztendőről22 esztendőre megdézmáljad a te magodnak minden jövedelmét, melly a te meződön terem. És23 egyed a te Urad Istened előtt azon a helyen, mellyet választánd, hogy az ő neve ott lakozzék, mind gabonádnak, borodnak, olajodnak tizedét, a te barmaidnak és juhaidnak első fajzását ; hogy tudjad félni a te Uradat Istenedet minden időben. Hogyha24 messzebb lejénd az út, hogy nem mind oda vihetnéd azokat, mivel hogy távol lészen tőled az a hely, mellyet a te Urad Istened választánd, hogy helyheztesse az ő nevét abban a helyben, mivelhogy megáldott téged a te Urad Istened : Akkor25 add el pénzen, és kezedbe vévén az egybekötött pénzt, menj el oda a helyre, mellyet választánd a te Urad Istened. És26 adjad a pénzt mind azért, a mit kíván a te lelked ; ökrökért, juhokért, borért és egyéb vídámító italért, és mindenekért valamiket kíván tőled a te lelked, és egyél ott a te Urad Istened előtt, és örvendezz a te házadnépével egyetembe. A27 Lévitát pedig, ki a te kapuidon belől lakozik, ne hagyd el : mert nincsen néki része sem öröksége veled. Minden28 haramadik esztendőben, annak az esztendőnek jövedelminek minden dézmáit válaszd el, és rakjad öszve a te kapuidon belől. Mellyet,29 eljövén a Léviták, (a kiknek nincsn résezk és örökségek te veled,) és a jövevények, árvák és özvegyek, kik a te kapuidon belől vagynak, megegyenek, és meegelégedjenek : hogy megáldjon téged a te Urad Istened a te kezednek minden munkájában, mellyt cselekeszel. Az15 elengedés évéről.Minden1 hetedik esztendőben szabadságot engedj. E2 legyen pedig a szabadságnak módja : Minden, valaki kölcsönt adánd az ő kezéből felebarátjának, engedje el azt néki a mellyet megvehetne rajta : vissza ne kérje azt az ő felebarátjától, vagy az ő attyafiától : mert megkiáltatott az Úr szabadságának esztendeje. Az3 idegentől visszakérjed ; de a mi lejénd néked a te atyádfiánánál, elengedje a te kezed néki : Annyira4 hogy ne legyen te közötted koldus : mert igen megáld téged az Úr azon a földön, mellyet a te Urad Istened áld néked örökségűl, hogy azt bírjad. De5 mindazáltal úgy áldatol meg, ha engedéndesz valóba a te Urad Istened szavának, hogy megőrizzed és megtartsad mind a parancsolatot, mellyet én ma parancsolok néked. Mert6 a te Urad Istened megáldott téged, miképen meegmondotta néked ; akkor zálogot vévén kölcsönt adsz sok népeknek, te pedig nem vész kölcsönt, és sok népeken fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak. Ha7 valaki a te atyádfiai közzűl koldus lejénd valamellyben a te kapuid közzűl a te földeden, mellyet a te Urad Istened adánd néked : ne keményítsd meg a te szívedet, bé se zárjad kezedet a te koldus atyádfia előtt ; Hanem8 örömest megnyissad a te kezedet néki, és örömest add kölcsön néki a mennyi elég az ő szükségére, azt a mi nélkűl szűköldödik. Meglássad9 hogy ne legyen a te szívedben valami e féle istentelenség, hogy ezt mondanád : Elközelget a hetedik esztendő, a szabadságnak esztendeje : és azért elfordítanád szemedet a te koldus atyádfiától, és ne adnál néki ; ő pedig kiáltson te reád az Úrhoz, és bűn találtassék te benned. Hanem10 ugyan adj néki, és meeg ne háborodjék azon a te szíved mikor adsz néki : mert ezokáért áld meg a te Urad Istened minden dolgaidban, és mindenben valamire kezedeet bocsátod ; Mert11 nemlészen koldus nélkűl a föld ; annakokáért parancsolom néked és azt mondom, hogy örömest megnyissad kezedet a te atyádfiának, a te szegényednek és a te kodusodnak a te földeden. Vett szolgák szabadon bocsátásáról.Hogyha12 pénzen adatik néked a te atyádfia, Zsidó férjfiú vagy Zsidó asszony és szolgálánd néked hat esztendeig : a hetedig esztendőben szabadon bocsássad őtet tőled. És13 mikor elbocsátod őtet te tőled szabadon, ne bocsássad el őtet üresen ; Hanem14 őtet megterheljed a te juhaidból a te szérűdről, és a te sajtódból a mivel megáldott téged a te Urad Istened, abból adj néki. És15 megemlékezzél róla, hogy te is szolga voltál Égyiptomnak földében, és megszabadított téged a te Urad Istened ; azét parancsolom én ma azt néked. Ha16 pedig ezt mondándja néked : Nem megyek el tőled : mert szeret téged és a te házadat, mivelhogy jól vagyon néki te nálad dolga : Akkor17 végy egy árat, és a kapu között furj által a fülét : és legyen mind éltig te szolgád az : így cselekedjél szolgálóleányoddal is. Ne18 legyen néked nehéz, hogy őtet szabadon bocsátod el tőled : (mert két annyi ideig szolgált mind a béres, tudniillik hat esztendeig,) és megáld téged a te Urad Istened minden cselekedetidben. A barmok első fajzása az Úrnak szenteltessék.Minden19 barmaid és juhaid első fajzásának hímjét a te Uradnak Istenednek szenteljed : Ne munkálódjál a te tehenednek első fajzásán, és meg ne nyírjed a te juhaidnak első fajzását. A20 te Urad Istened előtt egyed meg azokat esztendőnként, te és a te háznéped, azon a helyen, mellyet az Úr választánd. Hogyha21 valami fogyatkozás lejénd benne, tudniillik ha sánta vagy vak lejénd, vagy valmai egyéb bénnaság miatt megrontatott : azt a te Uradnak Istenednek ne áldozd meeg. A22 te kapuidon belől egyed meg azt, akár tiszta legen, akár tisztátalan, egyenlőképen ehetik abban, nem külömben minha őz vagy szarvas volna. Csakhogy23 annak vérét meg ne egyed, hanem a földre ontsad azt mint a vizet. Az16 évi három főünnepről.Eszedbe1 vegyed az Abib hónapot, és szerezz a te Uradnak Istenednek Páskhát : mert az Abib hónapban hozott ki téged a te Urad Istened Égyiptomból éjjel. És2 áldozzál Páskhával a te Uradnak Istenednek, juhaid és ökreid közzűl a helyen, mellyet a te Urad Istened választánd, hogy oda helyheztesse az ő nevét. Ne3 egyél azzal semmi kovászost, hanem hét napokon egyél azzal kovásztalan pogácsákat, nyomorúságnak kenyerét, (mert sietséggel jöttél ki Égyiptomnak földéből) hogy megemlékezzél a napról életednek minden idejében, melylben kijöttél Égyiptomnak földéből. És4 ne látassék semmi kovászos a hét napokon minden te határodban : és az első napon estve megáldoztatott húsban, semmi viradtáig ne maradjon. Nem5 áldozhatsz Páskhát a te városaid közzűl valamellyikben, mellyeket a te Urad Istened adánd néked ; Hanem6 azon a helyen, mellyet választánd a te Urad Istened, hogy az ő nevét oda helyheztesse : ott áldozzál Páskhával estve napnyugotkor az időben, mellyben kijöttél Égyiptomból. Megsüssed7 pedig és megegyed ott a helyen, mellyet választánd a te Urad Istened, és reggel visszafordulván, menj haza a te hajlékidba. Hat8 napokon egyél kovásztalant ; hetednapon pedig a te Uradnak Istenednek Innepe lészen, ne tégy akkor semmi munkát. Számlálj9 azután magadnak hét heteket, attól fogva kezdjed számlálni a hét heteket, hogy sarlódat a gabonába bocsátod. Annakutánna10 megszenteljed a hetes Innepet a te Uradnak Istenednek, a te kezednek szabad akaratjából való értéke szerint legyen a mivel áldozol. a mennyiben megáldott téged a te Urad Istened. És11 örvendezz a te Urad Istened előtt, te és a te fijad, és a te leányod, szolgád, szolgálóleányod, és a Lévita, ki a te kapuidon belől vagyon a jövevény, az árva és az özvegy, a kik lésznek te közötted, ott a helyen, mellyet választánd a te Urad Istened, hogy ott helyheztesse az ő nevét. És12 megemlékezzél róla, hogy te is szolga voltál Égyiptomban : annakokáért őrizzed meg, és cselekedjél a parancsolatok szerint. A13 leveles sátoroknak Innepét hét napon szenteljed, mikor bégyüjtöd a te életedeet a te szérűdről és sajtódról. És14 vígadj az Innepen te és a te fijad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a Lévita, a jövevény, az árva és az özvegy, kik a te kapuidon belől lakoznak. Hét15 napokig üljed az Innepet a te Uradnak Istenednek ott a helyen, mellyet választánd az Úr : mikor megáldánd téged a te Urad Istened minden mezei jószágidban, és kezeidnek minden munkájában ; ezokáért vigadj ! Minden16 esztendőben háromszor láttassék meg minden férjfiúimag a te Urad Istened előtt ott a helyen, mellyet választánd : A kovásztalan kenyereknek Innepén, a heteknek Innepén, és a leveles sátoroknak Innepén : De senki üresen ne látassék az Úr előtt. Kiki17 az ő értéke szerint, és a te Uradnak Istenednek áldása szerint, abból a mit adánd néked, adjon ajándékot. Bírákról és tisztviselőkről.Bírákat18 és Tiszttartókat szerezz minden te kapuidban, mellyeket a te nemzetséged szerint, kik ítéljék a népet igaz ítélettel. El19 ne fordítsad a törvényt : személyt se válogass ; ajándékot se végy : mert az ajándék a bölcseket megvakitja, és elfordítja az igazaknak szavokat. Az20 igazságot, az igazságot kövessed : hogy élhess és örökségűl bírhassad azt a földet, mellyet a te Urad Istened ád néked. Ne21 plántálj magadnak berket valamelly fákból, a te Uradnak Istenednek oltára mellett, mellyet építesz magadnak. Faragott22 képet se emelj magadnak, mellyet a te Urad Istened gyűlöl. A17 bálványimádás bűntetése.Ne1 áldozzál a te Uradnak Istenednek olly ökörrel vagy juhval, mellyben valami szeplő vagy bénaság vagyon : mert utálatosság a te Urad Istened előtt. Hogy2 ha találtatik te közötted valamelly kapuidon belől, mellyeket a te Urad Istened ád néked, vagy férjfiú vagy asszony, a ki gonoszt cselekedéndik a te Uradnak Istenednek szemei előtt, megrontván az ő szövetségét ; És3 elmenénd és szolgálánd idegen isteneket, és imádándja azokat, akár a napot s akár a hodat, vagy valamellyet az égnek seregei közzűl, mellyet nem parancsoltam. És4 megjelentetik néked és meghalándod : jól megtudakozzál róla ; és hogyha igaz és bizonyos hír lészen, hogy az Izráelben lett, légyen illy utálatosság : Akkor5 kivigyed azt a férjfiat vagy asszonyt, a ki azt a gonoszságot mívelte a te kapuidba, a férjfiat vagy az asszonyt, és megkövezzed őket, és meghaljanak. Két6 vagy három embernek bizonyságtételére megölettessék a ki meghalandó : de egy tanúnak bizonyságtételére meg ne haljon. A7 tanúk keze legyen első azon, hogy megölettessék, és annakutánna mind az egész sokaságnak kezei : És illyen módon kigyomláljad te közzűled a gonoszt. Legfőbb törvényszék.Ha8 valamit nem tudnál az ítéletben, a vér és vér között, ügy és ügy között, sérelem és sérelem között, vagy egyéb versengések között a te kapudban : akkor kelj fel, és menj el oda a helyre, mellyet választánd a te Urad Itened. És9 menj el a Lévi nemzetségéből való Papokhoz és a Bíróhoz, ki az időben Bíró lészen ; és kérd meg őket róla, ők megjelentik néked az igaz ítéletet. És10 azoknak értelmek szerint cselekedjél, a mint megmondották néked a helyen, mellyet az Úr választott ; és igyekezzél, hogy mind a szerint cselekedjél a mint tanítottak téged. A11 törvény szerint, a mellyre tanítottak téged, és az ítélet szerint, a mellyet mondottak néked, cselekedjél, el ne hajolj attól az ígétől, mellyet megmondottak néked, se jobbra, se balra. Ha12 pedig valaki kevélységből cselekéndik, hogy nem enged a Papnak, a ki ott a te Urad Istened előtt állván szolgál, vagy a Bírónak : meghaljon az ollyan ember, és ki tisztítsad a gonoszt Izráelből. Hogy13 mind az egész sokaság hallja, és féljen ; hogy senki azután kevélyen ne cselekedjék. Királytörvény.Mikor14 bémenéndesz arra a földre, mellyet a te Urad Istened ád néked, és bírni fogod azt, és lakni fogándasz abban, és ott ezt fogod mondani : Királyt választok magamnak, miképen egyéb népek, kik körűltem vagynak ! Azt15 válasszad magadnak királyúl, a kit a te Urad Istened választánd : A te atyádfiai közzűl rendelj magadnak Királyt : nem rendelhetsz magadnak idegen nemből való férjfiat, a ki nem atyádfia. Csakhogy16 meg ne sokasítsa lovait, és a népet vissza ne vigye Égyiptomba, hogy megsokasítsa magának lovait, kiváltképen ezért, hogy megmondotta az Úr néktek : Ne térjetek azután többször vissza az úton. Feleségét17 se sokasítsa meg, hogy el ne hajoljon az ő szive : se ezüstjét, se aranyát felettébb meg ne sokasítsa. És18 mikor az ő országának székibe ülénd, írja meg magának könyvbe e törvénynek mását, a Lévi nemzetségbeli Papok előtt való könyvből. És19 legen az ő nála, és olvassa azt életének minden idejében, hogy tudja félni a te Uradat Istenedet, hogy őrizze e Törvénynek minden ígéit, és a parancsolatokat, hogy azokat cselekedje. Fel20 ne fuvalkodjék az ő szíve az ő attyafiai ellen, se el ne hajoljon a parancsolattól vagy jobb vagy balkézre, hogy meghosszabbítsa idejét az ő országában az Izráel fijai között, mind ő maga, mind az ő gyermekei. Papok18 jövedelme.A1 Lévi nemzetségéből való Papoknak, és az egész Lévi nemzetségének ne legyen se része, se öröksége a több Izráellel, hanem az Úrnak tüzes áldozatjait és az ő örökségét egyék. Annakokáért2 ne legyen néki öröksége az ő attyafiai között : Az Úr az ő öröksége, a mint megmondotta néki. És3 e legyen a Papoknak törvények a nép között és azok között, kik áldoznak akár ökörrel, akár juhval, hogy a Papnak adják a lapoczkáját, a két állát és a gyomrát. A4 te gabonádnak, borodnak és olajodnak első zsengéjét, és a te juhaid gyapjának eleit néki adjad : Mert5 őtet választotta a te Urad Istened minden nemzetségid közzűl, hogy állván szoláljon az Úrnak nevében, ő és az ő fijai minden időben. Mikor6 pedig a Lévita eljövénd a te egész Izráelbeli városaidnak valamellyikéből, a hol ő jövevény lejénd és menénd az ő lelkének teljes kívánsága szerint arra a helyre, mellyet választánd az Úr : Szolgáljon7 a te Uradnak Istenednek nevében, mind az ő több attyafiai a Léviták, kik ott állanak az Úr előtt ; Hasonló8 részt egyék a töb Papoknak részekkel, attól megválva a mit eladott valamellyik pénzen, az ő attyának reászállott örökségéből. Óvás a varázslástól és jövendöléstől.Mikor9 te bémenéndesz abba a földbe, mellyet a te Urad Istened adánd néked : ne tanulj cselekedni a Pogányoknak utálatosságok szerint. Ne10 találtassék te közötted, ki az ő fiját vagy leányát általvitetné a tűzön, vagy jövendőmondó, vagy napválogató, vagy madárszólásból jövendőlő avagy varázsló. Se11 bűbájos, se ördöngösöktől tudakozó, se jegymagyarázó, se halottaktól tudakozó. Mert12 utálja az Úr valaki ezekeet míveli, és ez illyen utálatosságokért üzi ki a Pogányokat a te Urad Istened te előled. Azért13 légy tökéletes a te Uraddal Isteneddel. Mert14 ezek a Pogányok, kiket te bírni fogsz, hallgatják a varázslókat és jövendőmondókat ; te pedig ne cselekedjél úgy : mert nem engedi néked a te Urad Istened ; Igaz próféta igértetik.Prófétát15 támaszt néked a te Urad Itened te közzűled a te atyádfiai közzűl, a miképen engemet, azt hallgasátok ! Mind16 a szerint, a mint kérted a te Uradtól Istenedtől a Hóreb hegyén a gyülekezetnek napján, mikor ezt mondod vala : Ne halljam többé az én Uramnak Istenemnek szavát : és az ő nagy tüzét többször ne lássam, hogy meg ne haljak. És17 monda az Úr nékem : Jól szólották a mit szólottak. Prófétát18 támasztok nékik az ő attyokfiai közzűl mint tégedet, és az én igémet adom annak szájába, és megmond nékik mindeneket, a mellyeket parancsolándok néki. És19 valaki nem hallgatándja az én beszédimet, mellyeket az én nevemben szólánd, én megkeresem azon ! De20 az a Próféta, a ki kevélyen eselekedéndik és szólánd olly ígét, mellyet nem parancsoltam néki az én nevemben szólani, és a ki szólánd idegen isteneknek nevében : meghaljon az a Próféta. Ha21 pedig mondándod a te szívedben : Miképen esmérhetjük meg az ígét, mellyet az Úr nem mondott légyen ? Mikor22 szólánd a Próféta az Úr nevében, és bé nem teljesedik az a dolog, és meg nem lészen ; ez a beszéd, mellyet az Úr nem szólott, hanem kevélységből mondotta azt a Próféta : Ne félj azért attól. Menedékvárosok.19 Mikor1 a te Urad Istened kivágándja a pogányokat, kiknek földöket a te Urad Istened adja néked, és bírni fogod őket, és lakándasz az ő városaikban, és az ő házaikban. Három2 várost válassz magadnak a te földed közepében, mellyet a te Urad Istened megád néked, hogy azt örökségűl bírjad. Csinálj3 útakat azokra a városokra, és három részre osszad a te földednek határát, mellyet a te Urad Istened örökségűl ád néked ; azok erre valók legenek, hogy minden gyilkos odaszaladjon. E4 pedig a gyilkosnak törvénye a ki oda szalad, hogy életét megtartsa. Ki az ő felebarátját nem akaratja szerint öléndi meg és azt nem gyűlölte az előtt. Mint5 a ki elmenénd az ő felebarátjával az erdőre fát vágni, és az ő kezét erőltetvén a favágásban, kieséndik a fejsze az ő nyeléből, és találván az ő felebarátját, meghalánd az : e városok közzűl egyikbe fusson, hogy éljen. Ha6 annak a vérnek rokonsága, az ő szívének búsulásából űzéndi azt el, ne érje őtet, ha az út hosszú lejénd, és meeg ne ölje ; holott nem méltó volt a halálra ; mivel annak előtte nem gyűlölte azt. Azért7 én parancsolom néked, mondván : Három várost válassz magadnak. Ha8 mikor pedig a te Urad Istened kiterjeszténdi a te határodat, miképen megesküdt a te atyáidnak, és néked adándja mind az egész földet, mellyet mondott hogy a te atyáidnak megád. (Hogyha9 megőrizénded mind e parancsolatokat, hogy megcselekedjed azokat, a mellyeket én parancsolok néked ma, tudniillik hogy szeressed a te Uradat Istenedet, és járj az ő utain minden időkben,) akkor e három városhoz ismét válassz három várost. Hogy10 ártatlan vér ne ontassék ki a te földedben, mellyet a te Urad Istened ád néked örökségűl, és hogy te oka ne légy a vérontásnak. De11 hogyha lejénd valaki, a ki az ő felebarátját gyűlölvén, meglesi őtet, és reá támadván halálra veréndi azt, és meghalánd, ha futánd e városok közzűl valamellyikbe : Akkor12 annak a városnak Vénei küldjenek el, és vonják ki onnét, és adják azt a megholt ember attyafiának kezébe, hogy ölettessék meg. Ne13 kedvezzen a te szemed néki, hanem kitisztítsad az ártatlan vérontást Izráelből, és jól lészen néked dolgod. A határok sérthetlensége.A14 te felebarátodnak határát el ne foglald, a melly határt vetettek a régiek a te örökségedben, mellyet örökségűl bírni fogsz abban a földben, mellyet a te Urad Istened ád néked, hogy örökségűl bírjad azt. Hamis tanúk büntetése.Semminémű15 hamisságban és semmi bűnben, akárminémű bűnben vétkezzék valaki, ne állhasson egy tanú valaki ellen ; hanem két vagy három tanú szája vallásán álljon meg minden dolog. Ha16 valaki ellen hazug tanú állánd, hogy hamis tanúságot szóljon ő ellene : Akkor17 mindketten azok, kiknek perek vagyon, álljanak az Úr eleibe, azaz, a Papok és a Bírák eleibe, kik az időben lésznek : És18 a Bírák szorgalmatosan tudakozzanak a dolog felől és ha a tanú hazug lejénd, ha hazugságot szólott az ő felebarátja elen : Úgy19 cselekedjetek azzal, a mint ő gondolta volt, hogy cselekedjék az ő attyafiával ; és kitisztítsad közzűled a gonoszt ; Hogy20 a kik megmaradnak és hallani fogják azt, megfélemljenek : és többször ne merjenek te közötted hasonló gonoszságot cselekedni. Ne21 kedvezzen a te szemed néki ; lelket lélekért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért. Hadviselési20 törvény.Mikor1 hadba menéndesz elelnségeid ellen, és látándod a lovakat, szekereket, és a náladnál nagyobb népet : ne félj tőlök, mert a te Urad Istened vagyon veled, ki téged felhozott Égyiptomnak földéből. És2 mikor ütközetre mentek, a Főpap oda járuljon és szóljon a népnek. És3 ezt mondja : Hallgasd meg Izráel, ma megütköztök ellenségeitekkel : A ti szívetek meg ne lágyuljon, ne féjetek, és meg ne rettenjetek, se meg ne rémüljetek ő előttök ; Mert4 a ti Uratok Istentek megyen el veletek, hogy harczoljon érettetek a ti ellenségeitekkel, hogy megtartson titeket : Hadmentességi törvény.És5 a népnek előljárói szóljanak a népnek, mondván : Kicsoda közzületek olly férjfiú, a ki újonnan épített házat és abban még nem lakott volna ? Menjen el és térjen meg az ő házába, hogy valamimódon meg ne haljon e harczon, és más valaki lakjék abban. És6 kicsoda olly férjfiú, a ki szőlőt plántált, és nem vette annak hasznát ? Menjen el és térjen az ő házába ; hogy valamimódon meg ne haljon e harczon, és más valaki vegye annak hasznát. És7 kicsoda olly férjfiú, a ki feleséget jegyzett magának, és azt haza nem vitte ? Menjen el és térjen meg házához, hogy valamimódon meg ne haljon e viadalban, és más valaki vegye azt el. Ennekfelette8 a népnek előjárói szóljanak a népnek, és ezt mondják : Kicsoda olly férjfiú, a ki félemes és gyengeszívű volna ? Menjen el, és térjen meeg házhoz, hogy az ő attyafiaiknak szívek úgy meg ne olvadjon mint az ő szíve. És9 minekutánna a nép előljárói véget vetnek a népnek vaó szólásban, azután a sereg Fejedelmeit állassák a nép eleibe. Ellenséges városok ostromlásáról.Mikor10 valamelly város alá menéndesz hogy azt megvegyed, először békességgel kináljad azt. Ha11 békességgel felel néked, és az egész nép, melly vagyon a városban, megnyitja néked a kaput : adófizetők legyenek és szolgáljanak néked. Ha12 pedig beékességet nem szerez te veled, hanem viadalt tart veled, és körűlvejénded azt : És13 adándja a te Urad Istened azt kezedbe : akkor mind a férjfiakat vágd le abban a városban, fegyver élivel. Csak14 az asszonyokat és a kicsinkéket, és az oktalan állatokat, és valami lejénd a városban minden jószágát magadnak prédáljad : és megegyed a te ellenségidnek ragadományait, kiket kezedbe adánd a te Urad Istened. Igy15 cselekedjél minden városokkal, a mellyek tőled mesze lesznek, a mellyek nem e népeknek városai közzűl valók. Csak16 e népeknek városaiban, mellyeket a te Urad Istened ád néked örökségűl, ne hagyj élni csak egy lelket is ; Hanem17 mindenestől fogva elveszessed őket : a Hitteust, Emoreust, Kananeust és Perizeust és Hiveust és Jebuzeust, a miképen parancsolta néked a te Urad Istened. Ne18 tanítsanak titeket cselekedni mind az utálatosságok szerint, mellyeket ők cselekesznek az ő isteneiknek, hogy vétkezzetek a ti Uratok Istentek ellen. Mikor19 valamelly város alatt hosszú ideig fekszel, hadakozván az ellen, hogy megvegyed azt, ne vesszesd el annak élőfáit, fejszével azokat levágván : mert azoknak gyümölcséből fogsz élni : annakokáért azokat le ne vágjad ; mert valyon ember é a mezőnek élőfája, hogy bémenjen előtted az erősségbe ? De20 mindazáltal a melly fákat esméréndesz, hogy nem gyümölcstermők, elveszessed és kivágjad, és építs erősséget ellene annak a városnak, melly te ellened hadakozik, mind addig míg megveszed azt. Ha21 a gyilkos ismeretlen mit kell tenni.Mikor1 találtatik valamelly embernek holtteste azon földön, mellyet ád néked a te Urad Istened, hogy az örökségűl bírjad, melly holttest a földön fekszik, és nem tudhatják, ki ölte volna azt meg : Akkor2 a te Véneid és a te Bíráid menjenek ki, és mérjék meg a földet a városokig, mellyek vagynak a megöletett ember holttestének körűlötte. És3 annak a városnak Vénei, melly közelebb lészen a megöletett embernek testéhez, vegyvenek egy üszőtinót a barom nyájból, mellyen semmi dolgot nem tettek, és a melly nem volt még járomban. És4 annak a városnak Vénei vigyék az üszőtinót valami kietlen völgybe, mellyet soha nem szántottak, sem nem vetettek, és vágják el a nyakát az üszőtinónak a völgyben. És5 oda járulván a Papok a Lévi fijai ; (mert őket választotta a te Urad Istened, hogy szolgáljanak néi, és hogy áldják a népet az Úrnak & ; nevébe, és a kiknek beszédek szerint ítéltetik meg minden per és minden sérelem.) És6 mindnyájan annak a városnak Vénei, kik közelebb lésznek a megöletett embernek holttestéhez, mossák meg kezeket a megöletett üszőtinó felett a völgyben. És7 vallást tegyenek és ezt mondják : A mi kezeink nem ontották ki ezt a vért, sem a mi szemeink nem látták. Légy8 kegyelmes a te népednek az Izráelnek, mellyet megszabadították Uram ! és ne tulajdonoítsad az ártatlan vért az Izráelnek a te népednek ! És nem tulajoníttatik nékik az ártatlan vérnek kiontása. Te9 annakokáért az ártatlan vérnek kiontását közzűled kitisztítsad : mert így azt cselekeszed a mi az Úr előtt kedves. Hadban szerzett rabnőkről.Mikor10 hadba menéndesz ellenségeid ellen, és adándja a te Urad Istened őket a te kezedbe, és azok közzűl rabokat vejéndesz : Látándasz11 pedig azok között szép ábrázatú asszonyt, és megszereténded azt, és vejénded magadnak feleségűl ; Vidd12 bé azt a te házadba, és nyirje meg a fejét, és körmeit metélje el. És13 az ő fogságának ruháját vesse le róla, és megmaradjon a te házadban, és sirassa az ő attyát, annyát egész hónapig : és annakutánna menj bé hozzá, és légy az ő férje, és legyen néked feleséged. Hogyha14 nem tetszéndik az néked, bocsád el őtet az ő kivánsága szerint : és semmiképen őtet pénzen el ne adjad, se ne kereskedjél vele ; mivelhogy megrontottad őtet. Elsőszülöttségi jog két feleségtől való fiak közt.Mikor15 valakinek két felesége lejénd, az egyik szrelmes, a másik gyűlölséges, és szüléndnek néki a szerelmes és a gyűlölséges feleségei fiakat, és a gyűlölségesnek fija lejénd az elsőszülött : A16 napon, mellyen az ő fijait örökösökké teszi az ő jószágában, nem adhatja az ő elsőszülöttének igazságát a szerelmes felesége fijának, míg az ő gyűlölséges feleségétől való elsőszülötte él ; Hanem17 az ő gyűlölséges feleségének fiját esmérje elsőszülöttnek, és minden jószágából két részt adjon annak : mert az ő erősségének az a kezdete ; annakokáért az elsőszületésnek méltósága arra néz. Engedetlen fiakról.Mikor18 valakinek gonosz erkölcsű és engedetlen fija lejénd, ki az ő attya és annya szavának nem enged, és megdorgálándják őtet, és nem engedénd nékik ; Akkor19 megfogván azt az ő attya és annya, vigyék őtet az ő városoknak Véneihez, és az ő lakhelyeknek kapujába. És20 annak a városnak Véneinek ezt mondják : E mi fiúnk gonosz erkölcsű és ellenünk rúgodozó, nem engedelmes a mi szónknak : tobzódó és részeges : Akkor21 annak a városnak minden emberei kövekkel megkövezzék azt, és meghaljon ; és így kitisztítsad a gonoszt te közzűled hogy az egész Izráelnek népe meghallja, és megrémüljön. Akasztott emberről.Mikor22 valakiben halálra való bűn találtatik, és megölettik az, ha felakasztatod azt fára. Ne23 maradjon éjjel az ő holtteste a fán, hanem szorgalmatosan eltemessed őtet, azon a napon : Mert az Isten előtt átkozott a ki fán függ ; és meg ne fertéztessed azt a földet, mellyet a te Urad Istened ád néked örökségűl. Különböző22 törvények, kivált a felebaráti szeretetről és az állatok iránt való emberségről.Ha1 látándod a te atyádfiának ökrét a vagy juhát tévelygeni : ne menj el azok mellől, hanem haza vigyed azokat a te attyádfiának. Hogyha2 pedig közel nincsen te hozzád a te atyádfia, vagy nem esméred őtet ; hajtsad a barmokat a te házadhoz, és legyenek a te házadnál, míglen megkeresse a te atyádfia azokat, és akkor add meg azokat néki. És3 e képen cselekedjél szamarának is, azonképen ruhájával is, és így cselekedjél a te atyádfiának minden elveszett marhájával, amelly elveszett volna ő tőle és megtaláltad volna szt : el ne titkoljad azokat. Ha4 látándod a te atyádfiának vagy szamarát, vagy ökrét az úton eldűlve feküdni : el ne menj mellőlök ; hanem vele egyetembe emeld fel azokat. Az5 asszony ne viselje a fárjfiú fegyverét, se a férjfiú ne öltözzék asszonyember ruhájába : mert a te Urad Istened előtt útálatos, valaki azt míveli. Mikor6 madárnak fészkére találkozol az úton, akárminémű fán vagy földön, mellyben vagynak madárfiak, vagy madártojások, és az annyok ülénd az ő fijain, vagy tojásain ; ne végyed el az annyokat mind fijaival egybe ; Hanem7 bocsásd el az annyokat, és a fijait vedd el, hogy jól legyen néked dolgod, és napjaidat meghosszabbítsad. Mikor8 új házat építesz, a te házadnak padlásain köröskörűl könyöklőt csinálj, hogy meg ne fertéztessed vérrel a te házadat, ha valaki onnét leeséndik. Ne9 vess a te szőlőd közzé külömbféle magot, hogy valami módon meg ne fertéztessék az elvetett magnak termése, és a szőlőnek gyümölcse. Ne10 szánts az ökrön és a szamáron együtt. Ne11 öltözzél külömb-külömbféle állatból csinált öltözetbe ; mint gyapjúból és lenből csinált ruhába : A12 te ruhádnak négy szegletin, mellyel lepedzel csinálj sallangokat. Erkölcstelenségek elleni törvények.Mikor13 valaki feleséget vejénd, és meggyülöléndi azt, minekutánna vele egyesült. És14 szidalomra való alkalmatosságot adánd, és gonosz hírbe névbe keveri azt és ezt mondja : E feleséget vettem magamnak, és hozzá bémenvén nem találtam ő benne szüzességet : Akkor15 vegye azt a leánynak attya és annya és vigyék a leány szüzességének jeleit a ő városoknak Vénei eleibe a városnak kapujába. És16 a leány attya mondja ezt a Véneknek : Az én leányomat adtam feleségül e férjfiúnak. és gyűlöli őtet. És17 ímé ő rágalmazásra való alkalmatosságot adott, ezt mondván : Nem találtam a te leányodban szüzességet : és ímhol vagynak az én leányom szüzességének jelei. És terítsék ki a ruhát a városnak Vénai előtt. Akkor18 a városnak Vénei fogják meg azt a férjfiat, és ostorozzák meg őtet : És19 bírságolják meg száz ezüst siklussal, mellyet adjanak a leény attyának, mert gonosz hírbe, névbe keverte az Irzáelbeli szűzet : és legyen annak felesége, mellyet el nem hagyhat teljes éltében. Ha20 pedig igaz lejénd a vádolás és nem találtatik szűzesség a leányban : Akkor21 vigyék ki a leányt az ő attya házának eleibe, és annak a városnak emberei kövekkel kövezzék meg azt, és meghaljon : mert gonoszságot cselekedett Izráelben, paráználkodván az ő attya házánál :És illyen módon tisztítsd ki közzűled a gonoszságot. Mikor22 valaki találtatik olly aszonnyal, kinek férje vagyon : akkor mindketten azok is meghaljanak ; a férjfiú a ki közösködött az asszonnyal, és az asszony is : és e képen kitisztítsad a gonoszt Izráelből. Mikor23 a leányzó férjfiúnál vagyon jegyben, és találándja valaki azt a városban, és közösködik vele. Mind24 a kettőt a városnak kapuja eleibe kivigyétek, és kövekkel megkövezzétek őket, és meghaljanak : A leányzót azér, hogy nem kiáltott abban a városban, és a férjfiat azért hogy megrontotta az ő felebarátjának feleségét ; és e képen kitisztítsad a gonoszt Izráelből. De25 hogyha a férjfiú találándja a jegyben való leányzót a mezőben, és megfogándja őtet a férjfiú és közösködik vele : csak maga a férjfiú haljon meg, a ki közösködött azzal. A26 leányzót pedig meg ne öljed, mivelhogy annak nincsen halálos bűne : mert a mint támad valaki felebarátjára és azt megöli, azonképen lett e dolog ; Mert27 e mezőben találta őtet : kiáltott a jegyben való leányzó, de senki jelen nem volt, a ki őtet megoltalmazta volna. Mikor28 valaki leányzóra találkozik, a melly jegyben nem volna, és megfogándja azt és közösködik vele és megfogattatnak. Akkor29 a férjfiú, a ki közösködött azzal, a leányzó attyának adjon ötven siklust, és legyen a leányzó néki felesége. Azért hogy megrontotta azt, nem hagyhatja el teljes életében. Ne30 vegye el senki az ő attyának feleségét, és fel ne fedezze az ő attya szemérmének fedezőjét. Kik23 vehetők fel a gyülekezetbe, kik nem.Akinek1 szemérem teste megtörettetett vagy elmetszetett, ne számláltassék az Úrnak Gyülekezetébe. A2 fattyú ne menjen bé az Úrnak Gyülekezetibe : még tizedíízig is ne menjen bé az Úrnak Gyülekezetibe. Az3 Ammoniták és Moábiták ne menjenek bé az Úrnak Gyülekezetibe : még tizedízig is ne menjenek bé az Úrnak Gyülekezetibe, soha örökké. Azért,4 mert nem jövének ti előtökbe kenyérrel és vízzel az útra, mikor kijöttetek Égyiptomból : és mivelhogy pénzzel bérlette ellened Bállámot És Beór fiját, Mesopotámiabeli Péthorból valót, hogy megátkozna téged. De5 a te Urad Istene nem akarta meghallgatni Bálámot : és fordította a te Uradat Istenedet az átkot néked áldásodra : mivelhogy szeretne téged a te Urad Istened. Ne6 keresd az ő velek való békességet és az ő javokat, soha életednek minden idejében. Ne7 útáljad az Edomeust ; mert az atyádfia : Ne útáljad az Égyiptombelit ; Mert jövevény voltál az ő földében. Az8 ollyan fiak, kik születtetnek nékik, harmad nemzetségben bémehetnek az Úrnak Gyülekezetibe. Különféle törvények.Mikor9 táborba szállasz a te ellenséged ellen : megőrízzed magadat minden gonosztól. Ha10 valaki volna te közötted a ki tiszta nem volna álmában rajta esett dologért : kimenjen a táboron kívűl, és abba bé ne menjen ; És11 mikor eljő az estve, mossa meg magát vízzel, és mikor a nap elnyugszik, menjen bé a táborba. És12 a táboron kivűl valami helyed legyen néked, és oda kimenj szükség tenni. És13 legyen néked ásócskád a te fegyvered mellett. és mikor le akarsz ülni, azzal áss vermet : és felkelvén béfeddjed a mi tőled elment ; Mert14 a te Urad Istened jár a te táborodban, hogy megszabadítson tléged, és a te ellenségedet adja kezedbe : legyen azért a te táborod tiszta, és ne lásson köztetek valami rútságot, és el ne forduéjon tőled. Ne15 add kezébe a szolgát az ő urának, melly az ő urától hozzád szaladott ; Veled16 lakjék te közötted azon a helyen. mellyet választánd a te városaid közzűl egyikben, valahol őnéki tetszéndik : meg ne nyomorítsad azt hatalommal. Ne17 legyen parázna az Izráel leányai közzűl ; se pedig ne legyen parázna férjfiú az Izráel fijai közzűl. Ne18 vigyed a paráznának jutalmát, és az ebnek árát a te Uradnak Istenednek házába akárminémű fogadásért : mert mind a kettőt a te Urad Istened útálja. A19 te atyádfiának uzsorára ne adj : pénznek, eleségnek, és egyéb akárminémű marhának uzsorájára, a melly uzsorára szokott adatni. Az20 idegennek adj uzsorára, de a te atyádfiának uzsorára ne adj : hogy megáldjon téged a te Ura Istened mindenben, valamire kinyújtándod kezedet azon a földön, mellyre bémenendő vagy :, hogy azt örökségül bírjad. Mikor21 fogadásból ígérsz valamit a te Uradnak Istenednek : ne halasszad azt megadni ; mert megkeresi a te Urad Istened azt rajtad, és bűnűl tulajdoníttatik az néked. Ha22 pedig fogadást nem tejéndesz nem lészesz bűnös. De23 a mi származik a te ajakidból, megteljesítsed és úgy cselekedjél, a miképen fogadtat szabad akaratból a te Uradnak Istenednek, minekutánna száddal ígéretet tettél. Mikor24 bémenéndesz a te feleberátodnak szőlőjébe ; egyél szőlőt eleget kívánságod szerint, de valami edénybe azt ne rakjad. ,25 Mikor bemenéndesz a te feleberátod gabonája közzé, kezeddel szaggas gabonafejeket ; de sarlóval fel ne arass felebarátodnak gabonájában. Elválás24 levele.Hogyha1 valamelly férjfiú feleséget vévén magának, közösködik ő vele : történjék pedig, hogy ne legyen kedves néki az asszony, mivelhogy talált volna benne valami rútságot ; adjon annak elválásról való bizonyságlevelet, és azt annak kezébe adván, bocsássa el őtet az ő házától. Melly2 kimenvén az ő házából, ha elmenvén más férjfiúhoz menénd feleségül : És3 az is, az utolsó férjfiú gyűlöléndi őtet és adánd néki elválásról való bizonyságlevelet, és adván azt az ő kezébe kiűzéndi őtet az ő házából, vagy ha meghalánd az a második férjfiú, a ki vette volt az magának feleségűl : Az4 első férje, a ki kiűzte volt azt, másodszor ismét el nem veheti azt, hogy felesége legyen, minekutánna megfertéztetett : mert útálatosság az Úr előtt és ne vétkeztesd a földet, mellyet a te Urad Istened ád néked örökségűl. Mikor5 valaki ujonnan hozándja feleségét ; hadba ki ne menjen, és semmi közüönséges terhet reá ne vessenek : egy esztendeig szabados legyen az ő házában, és vidámítsa meg az ő elvett feleségét. Különféle törvények, kivált a szegények, árvák és jövevények javára.Zálogba6 senki ne vegye a malomnak alsó és felső köveit : mert annak életét venné el zálogba. Hogyha7 megkapattatik valaki, a ki embert lopott volna az ő attyafiai közzűl, az Izráel fijai közzűl, és kereskedéndik vele, vagy elandándja azt ; meghaljon az az emberlopó : és kitizstítsad a gonoszt te közzűled. A8 bélpoklosságnak csapásában meglássad, hogy szorgalmatosan megőrízzed és mindenestől megtartsad, a mire titeket tanítanak a Lévi nemzetségéből való Papok : a miképen megparancsoltam nékik, a képen cselekedvén megtartsátok ; Emlékezzél9 meg arról, mit cselekedett a te Urad Istened Máriával az úton, minekutánna kijöttek Égyiptomból. Mikor10 kölcsön adsz valamit a te felebarátodnak : ne menj bé az ő házába, hogy néki zálogát vegyed. Kívűl11 állj, és az ember, kinek a kölcsönt adtad, maga vigye ki hozzád az ő zálogát. Hogyha12 az ember szegény lejénd ; ne maradjon nálad éjjelre annak záloga. Hanem13 megadjad néki azt a zálogot mikor a nap elnyugszik, hogy aludjék az ő ruhájában, hogy jót mondjon néked : és néked lészen ez igazság a te Urad Istened előtt. A14 béresen, a szegényen és a szűkölködőn erőhatalmat ne tégy, se a te atyádfiai közzűl valókon, se pedig a te jövevényiden, kik vagynak a te földedben, a te kapuid között : Hanem15 azon napon megadjad néki az ő jutalmát, a nap el se nyugodják azon ; mert ő szegény, és azzal táplálja az ő életét ; ne kiáltson ellened az Úrra, és találtassék te bennned bűn. Meg16 ne ölettessenek az atyák a fiakért, se a fiak az atyákért : hanem kiki az ő bűnéért haljon meg. Ne17 fordítsad el a jövevénynek és az árvánnak igazságát ; és az özvegynek ruháját ne vegyed zálogba. Hanem18 megemlékezzél róla, hogy szolga voltál Égyiptomban, és megszabad1tott téged a te Urad Istened onnét : Annakokáért parancsolom néked, hogy így cselekedjél. Mikor19 elvégezénded aratásodat a te meződben, és elfelejténdesz valami kévét a mezőben ; meg ne térj annak elvételére : a jövevénynek, az árvánnak, és az özvegynek engedjed, hogy megáldjon téged a te Urad Istened kezeidnek minden munkájában. Mikor20 megrázándod a te olajfáidat, másodszor meg ne rázzad az ágakat, mellyeket immár elhagytál : a jövevényé, árváé, és özvegyé legyen. Mikor21 szőlődet megszeded, a melly gerezdeket utánnad elhagyándasz, meg ne szedjed ; a jövevényé, árváé, és az özvegyé legyen. És22 emlékezzél róla, hogy szolga voltál Égyiptomnak földében : Annakokáért parancsolom néked, hogy így cselekedjél. A25 botbüntetés szabálya.Ha1 visszavonulás lejénd valaki között, és törvénybe menéndenek, és őket a bírák megítélendik, és az igazat megszabadítandják, a hamisat pedig kárhoztatandják ; Hogyha2 a hamís vereséget érdemel, a Bíró vonassa le azt, és verettesse meg maga előtt az ő hamíssága szerint, szám szerint való csapással. Negyvent3 üttessen rajtad, többet ne, hogy netalán ha több csapásokat üttet rajta, alávaló tetessék a te atyádfia előtted. Ne4 kössék fel száját a gabonanyomtató ökörnek. Magtalan testvér özvegyével való házasságról.Ha5 az atyafiak együtt lakándanak, és meghalánd egy közzűlök, és annak fija nem lejénd : a megholtnak felesége ne menjen házasságra idegen férjfiúhoz : hanem a megholtnak rokonsága menjen bé hozzá, és vegye el őtet feleségül magának, és atyafiúságot szerezzen vele. És6 az ő elsőszülöttét. az ő megholt attyafiának nevére nevezze, hogy annak neve el ne töröltessék az Izráel népe közzűl. Hogyha7 az a férjfiú nem akarná elvenni az ő attyafiának feleségét, menjen el az asszony a kapuba a Vénekhez, és ezt mondja : Nem akar az én megholt férjemnek attyafia magot támasztani az ő attyafiának az Izráelben, nem akar velem szerezni sógorságot : Akkor8 hivassák azt annak a városnak Vénei, és minekutánna megintették, de ugyan nem akarja azt elvenni : Járuljon9 annakutánna az asszony ahoz, a Véneknek szemek előtt és vonja le saruját annak lábáról, és köpjék az ő orczájára, és szóljon ezt mondván : Így kell cselekedni azzal a férjfiúval, a ki nem akarja az ő attyafia házát építeni. És10 hivattassék annak háznépe az Izráelben, saruja megoldozottnak háznépének. Ha11 két férjfiú egybe veszénd ás egyiknek felesége oda járulánd, hogy megszabadítsa az ő férjét attól, ki őtet veri, és kinyújtván kezét megfogándja annak szemérem testét : Akkor12 elvágjad annak kezét, ne kedvezzen a te szemed néki. Hamis mérték tilalma.Ne13 legyen néked a te zsákodban kétféle mértéked, nagy és kicsiny. Ne14 legyen néked a te házadban kétféle köblöd, nagy és kicsiny ; Teljes15 és igaz mértéked legyen néked : teljes és igaz köblöd legyen néked ; hogy meghosszabbítsák a te napjaidat azon a földön, mellyet a te Urad Istened ád néked ; Mert16 a te Urad Istened előtt útálatosság valaki ezeket míveli ; és minden, valaki a hamisságot cselekeszi. Az amálekiták kiirtandók.Megemlékezzél17 arról, a mit cselekedett rajtad az Amálek az útban, mikor Égyiptomból kijöttetek. Hogy18 elődbe ment az útban, és a seregnek utolsó részét megverte, tudniillik mind az erőtleneket, kik valának te utánnad, mikor elepedtél, és elfáradtál volna, és nem félte az Istent. Annakokáért19 mikor adánd néked nyugodalmat a te Urad Istened minden te ellenségeidtől, köröskörúl azon a földön, mellyet ád néked a te Urad Istened örökségűl, hogy bírjad azt : eltöröljed az Amáleknek nevét az ég alól : el ne felejtsed azt ! A26 zsenge és dézsma megadásakor mit kell mondani.Mikor1 pedig béméméndesz a földre, mellyet a te Urad Istened ád néked örökségűl, és bírni fogod azt, és lakándol abban : Akkor2 a föld minden gyümölcsének első zsengéjéből végy, mellyet vígy a te földedből, mellyet a te Urad Istened ád néked ; és tegyed kosaradba, és menj oda a helyre, mellyet a te Urad Istened választánd, hogy az ő neve ott lakozzék. És3 menj a Paphoz, melly lejénd az időben, és mondjad néki : Vallást tészek ma a te Urad Istened előtt, hogy bejöttem a földre, mellyet esküvéssel fogadott vala az Úr a mi atyáinknak, hogy jövendőre nékünk adná azt. És4 a Pap vegye el a kosárt kezedből, és tegye azt a te Uradnak Istenednek oltára eleibe. És5 szólj és mondjad a te Urad Istened előtt : Az én atyám Mesopotámiában szeglny vala, ki Égyiptomba ment volt alá és jövevény volt ott kevés férjfiakkal, és nevelkedett ott nagy, erős és sok néppé. Bosszúsággal6 illetének pedig minket az Égyiptombeliek, és megnyomorgatának minket, és vetének reánk kemény szolgálatot. Annakokáért7 kiáltanánk a mi atyánknak Urához Istenéhez, és meghallgatta az Úr a mi szónkat, megtekintette a mi nyomorúságunkat, a mi rabságunkat, és romlott voltunkat. És8 kihozott minket az Úr Égyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral, nagy rettenetességgel, jegyekkel és csudákkal. És9 béhozott minket e helyre, és adta nékünk ezt a földet, téjjel és mézzel folyó földet. Most10 azért ímé elhoztam a föld gyümölcsének első zsengéjét, mellyet adtál nékem Uram ! És hagyjad azt a te Urad Istened előtt, és imádkozzál a te Urad Istened előtt. És11 örvendezz minden jóban, mellyet adánd néked a te Urad Istened, és a te házadnépének ; te és a Lévita, és a jövevény, a ki te közötted vagyon. Minekutánna12 megadándod minden te gyümölcsödnek tizedét harmadik esztendőben, a tizednek esztendején, és adándod a Lévitáknak, a jövevénynek, az árvának, és özvegynek, és ejéndenek a te lapuid között és megelégesznek. Akkor13 a te Urad Istened előtt ezt mondjad : ki adtam az Istennek szenteltetett dézmát házamból, és adtam azt a Lévitáknak, a jövevényeknek, az árvának és az özvegynek minden te parancsolatod szerint, mellyet parancsoltál nékem : nem hagytam el a te parancsolatidbanegyet is, sem el nem felejtettem ! Nem14 ettem meg abban az én szükségemben, és nem költöttem el abban semmit valami köz dologra, nem is adtam abból semmit halottnak temetésére : Engedtem az és Uram Istenem beszédének : mind a szerint cselekedtem a mint parancsoltál nékem. Tekints15 alá a te szentségednek lakhelyéből a mennyekből, és áld meg az Izráelt a te népedet, és a földet, mellyet adtál nékünk, miképen megesküdték a mi atyáinknak, a téjjel mézzel folyó földet. Emlékeztetés Isten iránt való engedelemre.E16 mai napon a te Ura Istened parancsolja néked, hogy e parancsolatok és törvények szerint cselekedjél : m, egőrizzed annakokáért, és a szerint cselekedjél, teljes szívedből és teljes lelkedből. Azt17 kívánád, hogy az Úr kötelezné magát néked e mai napon, hogy legyen néked Istened, az ő útaiban járván, és az ő rendeléseit, parancsolatit, törvényeit megtartván, és az ő szavának engedvén. Az18 Úr is azért azt kívánja, hogy köteleznéd magadat néki e mai napon, hogy lészesz néki kiváltképen való népe, miképen szülütt néked : és hogy megőrizzed minden ő parancsolatit ; Hogy19 tegyen téged minden népeknél feljebb valóvá, a mellyeket teremtett, dícsérettel, névvel, dicsőséggel, hogy a te Urad nak Istenednek légy szent népe, miképen megmondotta. A27 törvény emlékkövei.És1 parancsola Mózes és az Izráelnek Vénei a népnek, mondván : Megőrizzétek mind e parancsolatot, mellyet én parancsolok ma néktek. És2 a melly napon általmenéndetek a Jordán vizén, hogy menjetek a földre, mellyet a te Urad Istened ád néked : Nagy köveket álass fel, és azokat meszeld meg. És3 írd fel azokra e törvénynek minden ígéit mikor általmenéndesz, hogy bémenj a földre, mellyet a te Urad Istened ád néked, a téjjel mézzel folyó földre, mellyet a te Urad Itened ád néked, a téjjel mézzel folyó földre, miképen szólott néked a te atyáidnak Ura Istene. Azt4 mondon azért, hogy mikor általmentek a Jordánon, felállassátok azokat a köveket, mellyeket én e mai npaon parancsolok néktek, az Ebál hegén ; és azokat megmeszeljed. Ugyan5 ott építs a te Uradnak Istenednek oltárt kőből : ne faragd meg vassal a köveket. Ép6 kövekből építsed a te Uradnak Istenednek oltárát : és áldozzál azon tűzzel megemésztendő áldozatot a te Uradnak Istenednek. És7 áldozzál háláadó-áldozattal, és egyél ott és vigadozz a te Urad Istened előtt. Annakokáért8 e Törvénynek minden ígéit írjad a kövekre, nyilván és világos betűkkel. És9 szóla Mózes és a Lévi nemzetéből való Papok az egész Izráelnek, mondván : Figyelmezzél rá és hallgassad Izráel : E mai napon lettél a te Uradnak Istenednek népévé. Hallgasd10 azért a te Uradnak Istenednek szavát, és cselekedjél az ő parancsolati és rendelkezései szerint, mellyeket én parancsolok ma néked. Az ebálhegyi átok.És11 parancsola Mózes azon napon a népnek, mondván : Ezek12 álljanak a népnek megáldására a Garizim hegyén, mikor általmenéndetek a Jordánon : Simeon, Lévi, Júda, Issakhár, József és Benjámin. Ezek13 álljanak pedig az átkoziásra az Ebál hegéyn : Rúben, Gád, Áser, Zebulon, Dán és Nafthali. Szóljanak14 pedig a Léviták, és ezt mondják az egész Izráel népének felszóval : Átkozott15 a férjfiú, valamelly csinálánád faragott és öntött képet az Úr előtt való utálatosságot, az ácsmester kezének munkáját, és helyhezteténdi azt rejtekbe : És mind a sokaság feleljen, és mondjá, Ámen ! Átkozott16 valaki megszidalmazza az ő attyát vagy annyát : És az egész sokaság mondja, Ámen ! Átkozott17 valaki az ő felebarátjának határát elfordítja : És mondja mind az egész sokaság, Ámen ! Átkozott18 valaki tévelygésre viszi a vakot az úton : És mondja az egész sokaság, Ámen ! Átkozott19 valaki elfordítja a jövevénynek, árvának és özvegynek törvényét : És mondja az egész sokaság, Ámen ! Átkozott20 valaki az ő attya feleségével közösködik ; mert felfedezte az ő attya szemérmének fedelét : És mondja az egész sokaság, Ámen ! Átkozott21 a ki közösködik akárminémű oktalan álattal : És mondja mind a sokaság, Ámen ! Átkozott22 valaki közösködik az ő hugával, az ő attyának vagy az ő annyának leányával : És mondja mind a sokaság, Ámen ! Átkozott23 valaki közösködik napával : És mondja mind a sokaság, Ámen ! Átkozott24 valaki az ő felebarátját titkon megöli : És mondja mind a sokaság, Ámen ! Átkozott25 valaki ajándékot vészen, hogy az ártatlannak vérét kiontsa : És mondja mind a sokaság, Ámen ! Átkozott26 valaki bé nem teljesíti cselekedettel e törvénynek ígéit : És mondja mind a sokaság, Ámen ! Áldások28 igérete.Ha1 pedig szorgalmatossággal hallgatándod a te Uradnak Istenednek szavát, hogy megőrizzed és megteljesítsed minden parancsolatit, mellyeket én parancsolok ma néktek : tehát téged a te Urad Istened e földnek minden népénél feljebb valóvá tészen. És2 szállanak reád mind ez áldások, és megkörnyékeznek téged, csak hogy engedj a te Urad Istened szavának. Áldott3 lészesz a városban, és áldott lészesz a mezőben. Áldott4 lészen a te méhednek gyümölcse és a te földednek gyümölcse, és a te barmodnak gyümölcse, a te teheneidnek fajzások és a te juhaidnak nyájok. Áldott5 lészen a te kosarad, és a te kenyértartó edényed. Áldott6 lészesz mikor bémenéndesz, és áldott lészesz mikor kimenéndesz. Az7 Úr azt míveli, hogy a te ellenségeid, kik ellened támadnak, te előtted elhulljanak : egy úton jőnek ki reád, és két úton futnak előtted. Parancsol8 az Úr néked áldást a te csűreidben és mindenekben, valamikre bocsátándod kezedet : és megáld téged a földön, mellyet a te Urad Istened ád néked. Az9 Úr választ magának szent néppé téged, miképen megesküdt néked : ha megőrizénded a te Uradnak Istenednek parancsolatit, és járándasz az ő útain. Akkor10 a földnek minden népei megértik, hogy az Úrnak nevéről neveztetel te : és félnek tőled. És11 bővölködővé tészen téged az Úr minden jóval, a te méhednek gyümölcsével, a te barmodnak gyümölcsével, és a te földednek gyümölcsével, azon a földön, mellyről megesküdt az Úr a te atyáidnak, hogy jövendőre megadja néked. Megnyitja12 néked az Úr az ő jó kincsét az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben, és megáldja kezednek minden munkáját ; és kölcsönt adsz sok népeknek, te pedig nem vész kölcsönt. És13 tészen téged az Úr fővé nem farkká, és mindenkor feljebb való lészesz és nem alábbvaló : ha engedelmes lészesz a te Urad Istened parancsolatinak, mellyeket én parancsolok e mai napon néked, hogy megőrizzed, és azok szerint cselekedjél : És14 ha el nem téréndesz minden ő ígéitől, mellyeket én ma parancsolok néktek, se jobbkézre, se balkézre, járván idegen istenek után, hogy tiszteljétek azokat. Átok fenyegetése.Viszontag15 ha nem engedéndesz a te Urad Istened beszédének, hogy megőrizzed és megtartsad minden parancsolatit és rendeléseit, mellyeket én parancsolok ma néked : reád jőnek mind ez átkok, és megkörnyékeznek téged. Átkozott16 lészesz a városban és átkozott a mezőben. Átkozott17 lészen a te kosarad és a te kenyeres edényed. Átkozott18 lészen a te méhednek gyümölcse, és a te földednek gyümölcse, a te teheneidnek fajzások, és a te juhaidnak nyájok. Átkozott19 lészesz mikor bémenéndesz, és átkozott lészesz mikor kimenéndesz. Bocsát20 az Úr te reád átkot, romlást és veszedelmet mindenben, valamit kezdesz vagy cselekeszel ; mígnem eltöröltetel, és gyorsasággal elvesz a te cselekedetidnek gonoszságáért, mellyek által elhagytál engemet. Hozzád21 ragasztja az Úr a döghalált, míg megemészt téged arról a földről, mellyre bémenéndesz, hogy örökségűl bírjad azt. Megver22 téged az Úr szárazbetegséggel, hidegleléssel, gyulasztó és izzasztó beteséggel, aszállyal, szárazsággal és ragyával : és mind addig kergetnek ezek téged, mig elveszéndesz. És23 lésznek a te egeid, mellyek vagynak fejed felett, ollyanok mint az ércz, és a föld, melly te alattad vagyon mint a vas. Az24 Úr az eső helyében a te földedre ád port és hamvat : az égből száll reád mind addig, míg teljeséggel elveszéndesz. Az25 Úr a te ellenségeid előtt megver téged ; egy úton mégy ki ő reá, és hét úton szaladsz ő előtte, és lészen a föld minden országainak csudájára. Lészen26 annakfelette a te holttested eledele minden égi madaraknak és a föld vadainak, és nem lészen a ki elűzné azokat. Megver27 téged az Isten Égyiptomnak fekélyével és süllyel, varral és viszketeggel, mellyekből meg nem gyógyíttathatol. Megver28 téged az Isten balgatagsággal és vaksággal, és szívednek búsulásával ; És29 tapogatni fogsz délben, miképen tapogat a vak a setétségben : és szerencsétlen lészes a te útaidban, és lészesz erőszak és bosszúság szenvedő minden időkben, és nem lészen megszabaditó. Feleséget30 jegyzesz magadnak, és más férjfiú hál azzal, házat épitesz, és nem lakol benne : szőlőt ültetsz, és nem veszed annak hasznát. A31 te ökröd szemed előtt megölettetik, és nem eszel abban : a te szamarad elragadtatik előled, és nem tér meg hozzád : a te barmaid ellenségeidnek adattatnak, és nem lész megszabadítód. A32 te fijad és leányaid adattatnak más népnek, és a te szemeid látni fogják és megepednek azok miatt egész napon, és nem lészen erősség a te kezedben. A33 te földednek gyümölcsét, és minden munkádat megeszi olly nép, mellyet nem esmértél, és lészesz megromlott és megnyomoríttatott minden időben. És34 álmélkodni fogsz azokon, mellyeket látni fognak a te szemeid. Megver35 téged az Úr gonosz kelésekkel a te térdeidben, és keresztcsontaidban, annyira, hogy meg nem gyógyíttathatol, talpadtól fogva mind tetédig. Az36 Úr elviszen téged és a te Királyodat, a kit választasz magadnak, olly nép közzé, mellyet nem esmértél sem te, sem a te atyáid ; és tisztelsz ott idegen isteneket, fát és követ. És37 lészesz álmélkodásra, példabszédre és csúfságra minden népeknek, a mellyek közzé viszen téged az Úr. Sok38 magot viszel ki a mezőre, de keveset takarsz bé : mert megemészti azt a sáska. Szőlőkeet39 ültetsz és azokat míveled, de bort nem iszol és nem szedsz : mert megemészti azt a féreg. Olajfáid40 lésznek néked minden határidban ; de olajjal magadat nem kened : mert elhúll a te olajfádnak gyümölcse : Fiakat41 és leányokat nemzesz, de nem lésznek tiéid ; mert fogságra vitetnek. Minden42 fáidat, és földednek minden gyümölcsét megemészti a sáska. A43 jövevény, melly közötted vagyon, ellened felnevekedik : te pedig felette igen alászállasz. Ő44 fog néked kölcsönt adni, és te nem fogsz kölcsönt néki adni ; ő fő lészen te pedig fark lészesz. Szállanak45 pedig reád mind ez átkok, és téged kergetni fognak, és hozzád ragaszkondka, míglen elvesz. Annakokáért, mert nem engedtél a te Urad Istened szavának, hogy megőriznéd az ő parancsolatit és az ő rendeléseit, mellyeket parancsolt néked. És46 lésznek az átkok te közötted jegyűl és csudáúl, és a te magod között mind örökké. Annakokáért,47 mert nem tiszteled a te Uradat Istenedet szívednek örömében és vígságában, mivelhogy mindennel bővölködtél. És48 szolgálsz a te ellenségeidnek, kiket bocsátand az Úr ellened, éhen és szomjan, mezítelen és minden állatnak szükségében : és vasigát vet a te nyakadra, míglen elveszt téged. Hoz49 az Úr ellened népet megszünnen, a földnek utolsó részéről, nem különben a mint repül sas ; olly népet, a kinek nyelvét nem érted. Szemtelen50 népet, ki nem tiszteli a vén embert, és a gyermeknek nem kedvez. És51 megemészti a te barmondak tenyészését és a te földednek gyümölcsét, mígnem elvesz : melly nem hágy néked a te gabonádban, borodban, olajodban, és a te teheneidnek fajzásában, juhaidnak nyájában, mígnem elveszt téged. És52 körűlvészen téged minden városaidban, míglen leomolnak a te magas és erős kőfalaid, mellyekben bízol, minden te földedben ; körűlvészen, mondom, téged minden városaidban és minden földedben, mellyet a te Urad Istened adott néked. És53 megeszed a te méhednek gyümölcsét, a te fijaidnak és leányidnak húsokat, mellyeket a te Urad Istened adott néked, a megszálláskor és a megszorításkor, mellyel a te ellenséged téged megszorongat. A54 te közötted való gyeng és kedvére nevekedett férjfiúnak irigy lészen a szeme az ő attyafiára, és az ő szerelmes feleségére, és megmaradott fijaira, a kik megmardtak : Hogy55 ne adjon azok közzűl senkinek az ő fijainak húsokban, mellyeket megeszik ; mivelhogy semmi annál egyéb nem maradott a megszálláskor és a megkörnyékezéskor, mellyel megkörnyékez téged a te ellenséged minden városaidban. A56 gyenge és kedvére nevekedett asszony te közötted, (ki az ő lábának is talpát csak alig bocsátotta a földre, a nagy gyönyörűségben való lakás és gyengeség miatt) irígy lészen az ő szerelmes férjére és az ő fijára, és az ő leányára. Az57 ő apró gyermekeire is irígy lészen, mellyek tőle származnak, és az ő fijaira, kiket szülénd ; mert megeszi őket a nagy szükség miatt titkon a megszálláskor, a szorongatáskor, mellyel megkörnyékez téged ellenséged a te városaidban. Hogy58 ha meg nem őrizénded, és bé nem teljesíténded e törvénynek minden ígéit, mellyek meg vagynak írva e könyvben, hogy féljed e dicsőséges és rettenetes nevet, tudniillik, a te Uradat Istenedet. Csudálatosképen59 megöregbíti az Úr a te csapásaidat, és a te magodnak csapásait, nagy és maradandó csapásokat, gonosz betegségeket és szüntelen valókat. És60 reád fordítja Égyiptomnak minden betegségét, mellyektől féltetted magadat, és ugyan hozzád ragadnak azok. Minden61 betegséget és minden csapást, melly e törvénynek könyvében nincsen megírva, hoz reád az Úr, mígnem elveszt téged. És62 kevesen maradtok ti, kik annak előtte sokan voltatok mint az égnek csillagai : mert nem engedtél a te Urad Istened beszédének. És63 miképen örvendezett az Úr rajtatok, jól cselekedvén veletek, és megsokasítván titeket : a képen örvendezni fog az Úr rajtatok, elvesztvén és eltörölvén titeket : és kigyomláltattok arról a földről, mellyre te bémégy hogy örökségűl bírjad azt. És64 elhint téged az Úr minden népek közzé a földnek egyik végétől fogva a földnek másik végéig : és tisztelni fogsz ott idegen isteneket, kiket sem te nem esmértél, sem a te atyáid, fát és követ. A65 pogányok között is nem nyugszol meg, és nem lészen lábad talpának nyugodalma : mert ád ott az Úr néked rettegő szívet, és szemeidnek fogyatkozását, és lelkednek keserűségét. És66 lészen a te életed kétséges előtted ; és rettegni fogsz éjjel és nappal, és életedet nem hiszed. Reggel67 azt mondod : Ki tudja, ha estvét érjük ? és estve azt mondod : ki tudja, ha reggelt érjük ? a te szívednek rettegése miatt, mellyel rettegsz, és a te szemeidnek látása miatt, mellyet látándasz. És68 visszaviszen téged az Úr Égyiptomba hajókon, azon az úton, mellyről szólottam néked, hogy többé nem látnád azt ; és áruljátok magatokat a ti ellenségeiteknek szolgáúl és szolgálóleányúl, de nem lészen ki megvegyen. A29 szövetség megújítása.Ezek1 a szövetségnek ígéji, mellyeket parancsolt az Úr Mózesnek, hogy szövetséget tenne az Izráel fijaival Moábnak földéne, ama szövetség kivűl, mellyet tett vala velek a Hóreb hegyén. Annakokáért2 szólítá Mózes az egész Izráelt, és monda nékik : Tennenmagatok láttatok mindeneket, mellyeket cselekedett az Úr szemeitek előtt az Égyiptom földében Faraóval és minden ő szolgáival, és minden ő földével : A3 nagy kisérteteket, mellyeket láttak a te szemeid, a jegeket és ama nagy csudákat. Mindazáltal4 nem adott az Úr néktek szívet a megértésre, és szemeket a látásra, és füleket a hallásra mind e mai napig. És5 vezérlettelek titeket negyven esztendeig a pusztában : meg nem koptak a ti ruháitok rajtatok, és a te sarud is nem kopott meg lábaidon. Kenyeret6 nem ettetek, sem bort és valami részegítő italt nem ittatok, hogy megtudnátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek. És7 jutottatok e helyre : és kijöve Sihon, Hesbonnak Királya, és Og Básánnak Királya előnkbe ütközetre : és megvertük őket. És8 elbirtuk az ő földeket, és adtuk azt örökségűl a Rúben és Gád nemzetséginek, és a Manasse fél nemzetségének. Őrizzétek9 meg azért e Szövetségnek ígéit és a szerint cselekedjetek, hogy szerencsés legyen minden dolgotok, mellyet cselekesztek. Ti10 állotok most mindnyájan a ti Uratok Istentek előtt, a ti nemzetségeitek Fejedelmei, a ti Véneitek és a ti előttetek járók, az Irzáelnek minden férjfiai. A11 ti kicsinykéitek, feleségeitek és jövevényeitek, kik lakoznak a te táborodban, mind favágóid, mind vízmerítőid : Hogy12 a te Uraddal Isteneddel szövetséget tégy, az ő esküvésével megerősített ígéret szerint, melly szövetséget a te Urad Istened ma szerez te veled ; Hogy13 válasszon téged ma ő magának népévé : és ő legyen néked Istened, a miképen szólott néked : és a miképen megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak. És14 nem csak ti veletek szerzem én e szövetséget, és ez esküvést : Hanem15 azzal először, a ki vagyon itt velünk, és áll e mai napon a mi Urunk Istenünk előtt : azután azzal is, a ki nincsen e mai napon itt velünk. (Mert16 ti tudjátok miképen laktunk Égyiptomnak földében, és mimódon jöttünk által a pogányok között, a kiken általjöttetek. És17 láttátok az ő utálatosságokat és bálványaikat, fát és övet, ezüstöt és aranyat, a mellyek vagynak nálok.) Meglássátok,18 hogy ne legen közöttetek férjfiú vagy asszony, vagy cseléd, vagy nemzetség, kinek szíve elfordítsa magát e mai napon a mi Urunktól Istenünktől, hogy menne e pogánynépek isteneinek tiszteletére : Ne legyen köztetek méreg és ürömtermő gyökér. És19 ollyan, a ki mikor hallándja ez átoknak ígéit, magát mindazáltal boldognak állítsa, az ő szívében ezt mondván : Békesség lészen nékem, ha szintén az én szívemnek gondolatjában járándok is, hogy a szomjúhozóból részegessé legyen. Nem20 akar az Úr kedvezni ez illyen embernek ; mert akkor az Úrnak búsulása, és az ő haragja felgerjed az ollyan ember ellen, és száll arra minden átok, a melly megírattatott e könyvben, és eltörli az Úr annak nevét az ég alól. És21 kiválasztja az Úr azt veszedelemre, az Izráelnek minden nemzetségei közzűl, a szöveségnek minden átkai szerint, mellyek megírattak e törvénykönyvben. És22 ezt fogja mondani a ti utánnatok való nemzetség, a ti fijaitok, kik támadnak ti utánnatok, és a jövevény, a ki jövénd messze földről, mikor látni fogják e földnek csapásait és az ő nyomorúságait, mellyekkel megnyomorította azt az Úr : (Mert23 kénkő és só égeti meg minden ő földöket, annyira hogy nem vetik azt bé : semmit nem terem, és semmi fű nem nevekedik rajta, mint Sodomának, Gomorának, Ádmának és Séboimnak elsüllyesztett helyén, mellyeket az Úr elsüllyesztett búsulásában és haragjában.) Azt24 fogják mondom mondani minden népek : Mért cselekedett az Úr így ezzel a földdel ? Micsoda nagy búsulás és nagy harag ez ? És25 ezt fogják mondani : Azért, mert elhagyták az ő attyok Urának Istenének szövetségét mellyet tett velek, mikor kihozná őket Égyiptomnak földéből. És26 elmenvén tiszteltek idegen isteneket, és lweborúltak azok előtt az istenek előtt, kiket nem esmértek volt, és a kik semmi jóval soha nem voltak nékik. És27 felgerjedett az Úrnak búsulása a földre ; hogy reá hozná mind az átkot, melly meg vagyon írva e könyvben. És28 kigyomlálta őket az Úr az ő földökről haragjában, búsulásában, és nagy indulatjában ; és vetette őket más földre, a mint most megtetszik. A29 titkok a mi Urunknál Istenünknél vagynak : a kinyilatkoztatott dolgok miéink és a mi fiainké mind örökké ; hogy e törvénynek minden ígéit bételjesítsük. Mózes30 a megtérőknek kegyelmet és áldást, az engedetleneknek átkot és büntetést hirdet.Mindazáltal1 mikor bételjesednek rajtad mind ezek, az áldás és az átok mellyet elődbe adtam néked ; ha megemlékezéndel elmédben minden pogánynépek között, a kik közzé veténd téged a te Urad Istened ; És2 megtérvén a te Uradhoz Istenedhez, engedsz az ő szavának mind a szerint, a mint én parancsolom néked e mai napon, te, és a te fijaid teljes szívedből és teljs lelkedből ; Visszahozza3 az Úr a te Istened foglyaidat, könyörülvén rajtad, és hozzád fordulván, öszvegyüjt téged minden népek közzűl, a kik közzé elhintett vala téged a te Urad Istened. Ha4 az égnek utolsó részér vitetnél is, onnét is öszvegyüjt téged az Úr a te Istened, és onnét is felvészen téged. És5 visszahoz téged a te Urad Istened arra a földre, mellyet bírták a te atyáid, és bírni fogod azt ; és jól tészen veled, és inkább megsokasít téged, hogynem mint a te atyáidat. És6 körűlmetéli a te Urad Istened szívedet, és a te magodnak szívét : hogy szeressed a te Uradat Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, a te életedért. Bocsátja7 pedig a te Urad Istened mind ez átkokat ellenségeidre és gyűlölőidre, a kik üldöztek téged. Te8 annakokáért megtérj, és engedj az Úr szavának, és teljesítsd meg minden parancsolatit, mellyeket én parancsolok néked ma. És9 bővölködővé tészen téged a te Urad Istened kezeidnek minden munkájában, a te méhednek gyümölcsében, a te barmodnak tenyésztésében, és a te földenek gyümölcsében, a te jódra : Mert megtér az Úr hogy vígadjon rajtad, néked jódra, miképen örvendezett a te atyáidon. De10 úgy mindazáltal, ha engedéndesz a te Urad Istened szavának, megőrizvén az ő parancsolatit és az ő végzéséeit, mellyek megírattatttak e törvénynek könyvében, és ha megtéréndesz a te Uradhoz Istenedhez teljes szívedből és teljes lelkedből. Mert11 e parancsolat, mellyet parancsolok én ma néked, nem titkoltatott el tőled ; sem távol nincsen. Nem12 a menyekben vagyon, hogy azt mondanád : Kicsoda hág fel érettünk a mennyekbe, hogy alá hozná azt nékünk és arra minket megtanítana, hogy bételjesítsük azt ? Sem13 a tengeren túl nincsen hogy azt mondanád : Kicsoda megyen által érettünk a tengeren, hogy előhozná azt nékünk és megtanítana minket arra, hogy bételjesítsük azt ? Hanem14 felette közel vagyon hozzád ez íge ; a te szádban és szívedben, hogy bételjesítsed azt. Meglássad,15 ímé adtam néked elődbe ma életet és jót ; ismét halált és gonoszt. Mikor16 tudniillik én néked parancsolom ma, hogy szeressed a te Uradat Istenedet, hogy járj az ő útaiban és őrizzzed az ő parancsolatit, végzéseit és az ő itéleteit : hogy élj és megsokasíttassál, és megáldjon téged a te Urad Istened a földön, mellyre bémégy, hogy örökségűl bírjad azt. Hogyha17 elfordulánd a te szíved, és nem engedéndesz ; és ha elhajolván, leborúlándasz idegen istenek előtt, és tisztelénded azokat : Tudtotokra18 adom ma néktek, hogy általán fogva elvesztek : nem éltek sok ideig azon a földön, mellyre a Jordánon általkelvén, mégy, hogy örökségűl bírjad azt. Bizonyságúl19 hívom ellenetek ma a mennyet és földet, hogy életet és halált adtam előtökbe, áldást és átkot : válaszd annakokáért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod. Hogy20 szeressed a te Uradat Istenedet, és hogy engedj az ő szavának, és ragaszkodjál hozzá : mert ő a te életed és a te életednek hosszúsága : hgoy lakozzál azon a földön, mellyről megesküdt az Úr a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adná azt. Mózes31 búcsúzik, Józsuét rendeli utódául.Azután1 mikor Mózes előállván az ígékt megmondotta volna az egész Izráel népének. Monda2 nékik : Száz és húsz esztendős vagyok most, nem járhatok ezután sem ki, sem bé : annakfelette az Úr ezt mondá nékem : E Jordánon nem mégy által. A3 te Urad Istened megyen által előtted, ő veszi el a Pogányokat előtted, és bíród azokat : Jósué megyen által előtted, a miképen megmondotta az Úr. És4 a képen cselekszik azokkal az Úr, a miképen cselekedett Sihonnal és Oggal, az Emoreusok Királyival, és azoknak földökkel, a kiket elveszte. Mikor5 azért adándja az Úr azokat kezetekbe : akkor mindenestől fogva cselekedjetek velek a parancsolat szerint, a mint megparancsoltam néktek. Legyetek6 erősek és bátorítsátok meg magatokat : ne féljetek és ne rettegjetek tőlök : mert a te Urad Istened lszen, ki veled elmegyen ; nem hágy el téged, sem el nem marad tőled. Szólítá7 azért Mózes Jósuét, és monda néki az egész Izráel népének szemei eőtt ; Légy erős és bátorítsd meg magadat : mert te mégy bé e néppel a földre, mellyért megesküdt az Úr az ő attyoknak, hogy jövendőre nékik adná azt : és te osztod el azt nékik örökségűl. Az8 Úr pedig a ki előtted megyen, lészen te veled, el nem hágy téged, sem el nem marad tőled : ne félj és ne rettegj ! És9 minekutánna megírta volna Mózes a Törvényt, adá azt a Papoknak a Lévi fijainak, a kik viselik az Úr szövetségének ládáját, és az Izráel minden Véneinek. És10 megparancsolá nékik Mózes, mondván : Minden hetedik esztendően, a szabadság esztendejének idejébe, a sátoroknak innepében. Mikor11 eljövénd az egész Izráel, hogy megjelenjék a te Urad Itened előtt azon a hellyen, mellyet választánd : elolvassad e törvényt az egész Izráel előtt az ő hallásokra. Gyűjtsd12 egybe anépet, férjfiakat és asszonyokat, a kicsinkéket és a te jövevényedet, ki a tekapudi között vagyon ; hogy hallják és tanuljanak, és féljék a ti Uratokat Istenteket és őrizzék meg, bételjesítvén e Törvénynek minden ígéit. És13 azoknak fijai, a kik nem tudták e Törvényt, hallják és tanulják félni a ti Uratokat Istenteket mid addig, míg éltek azon a földön, mellyre, általkelvén a Jordánon, mentek, hogy örökségűl bírjátok azt. És14 monda az Úr Mózesnek : Ímé elközelgetttek a te napjaid, hogy meghaljd ; hívjad Jósuét és álljatok a Gyülekezetnek sátorában, és parancsolatokat adok néki. Elméne azért Mózes és Jósué, és állának a Gyülekezet sátorában. És15 megjelenék az Úr a sátorban, felhőnek oszlopában, a sátornak ajtaja felett. És16 megjelenék az Úr Mózesnek : Ímé te elaluszol a te atyáiddal egyetembe : azután felkelvén e nép paráználkodik idegen istenekkel a földön, melylre megyen hogy lakozzék azon ; és elhágy engemet, és felbontja az én szövetségemet, mellyet én ő vele szerzettem. Annakokáért17 felgerjed az én haragom ő ellene a napon, és elhagyom őtet, és elrejtem az én orczámat ő előle : és megemésztetik, és sok nyavalyák és nyomorúságok találják őtet ; és mondani fogja a napon : A vagy nem azért találtak é e sok nyavalyák és nyomorúságok engemet, hogy nincsen az én Istenem én közöttem ? Én18 pedig valóba elrejtem az én orczámat azon a napon az ő minden gonoszságáért, mellyet cselekedéndik, hogy az idegen istenek után hajlott. Most19 annakokáért írjátok meg magatoknak ez Éneket : és tanítsd meg arra az Irzáel fijait, adjad azt szájokba, hogy legyen nékem ez Ének bizonységúl az Izráel fijai ellen : Mert20 ha béviszem őtet arra a földre, mellyről megesküdtem az ő attyainak, a téjjel és mézzel folyó földre : eszik pedig és megelégeszik és meghizlalja magát ; akkor hajol az idegen istenekhez és azokat tiszteli, és felbosszant engemet, és fölbontja az én szövetségemet. Mikor21 pedig reá szállanak a sok nyavalyák és nyomorúságok : Akkor ő előtte ez Ének bizonyság lészen, (mert el nem felejtődik ez úgy, hogy ne forogjon az ő maradéka szájában) mert jól tudom az ő gondolatját, és mit cselekedjék most is, minekelőtte bévinném őtet a földre, mellyről megesküdtem. Megírá22 azért Mózes azt az Éneket azon napon, és megtanítá arra az Izráel fijait. Annakutánna23 parancsola Jósuénak a Nún fijának, és monda : Légy erős és bátorítsd meg magadat, mert te viszed bé az Izráel fijait arra a földre, mellyről megesküdtem nékik : és én lészek te veled. A törvénykönyv átadatik a lévitáknak.Mikor24 pedig elvégezte volna Mózes e törvény ígéinek írását a könyvben, mind azoknak végeig : Parancsolta25 Mózes a Lévitáknak, kik viselik vala az Úr szövetségének ládáját, mondván : Vegyétek26 e Törvénynek könyvét, és helyheztessétek azt a ti Uratok Istentek szövetsége ládájának oldalában, és legyen ott ellened bizonyságúl. Mert27 én tudom engedetlenségedet, és kemény nyakadat. Ímé most is, holott még köztetek élek, az Úr ellen engedetlenek vagytok, mennyivel inkább minekutánna meghalándok ? Gyüjtsétek28 én hozzám a ti nemzetségeiteknek minden Véneit, és Fejedelmeiket, hogy szóljam az ő fülök hallására ez ígéket, és bizonyságúl hívjam ellenek a mennyet és földeet : Mert29 tudom hogy minekutánna meghalándok, megfertéztetiktek magatokat, és eltértek az útról, mellyet parancsoltam néktek : melly dologért jő reátok e veszedelem az utolsó napokon, mikor cselekedéndetek gonoszt az Úrnak szemei előtt, bosszantván őtet kezeiteknek csinálmányával. Annakokáért30 szólá Mózes az egész Izráel Gyülekezetinek füle hallására ez Éneknek ígéit, mind azoknak végéig. Mózes32 éneke.Hallgassatok1 Egek és szólok : és a Föld hallgassa az én számnak ékes beszédit. Csepegjen2 mint az eső az én tudományom, folyjon mint a harmat az én beszédem, mint az esőnek csepjei a pázsiton, és mint a záporeső a füvön. Mivelhogy3 az Úrnak nevét hirdetem, tulajdonítsatok nagyságot a mi Istenünknek. Annak4 a kősziklának, kinek cselekedete tökéletes : mert néki minden útai igazság ; az erős hív Istennek, ki hamisságot nem tud : ki igaz és jó. Megfertéztette5 magát a gonosz és elfordult nemzetség az ő bűnével, melly nem ő fijai tulajdonsága. Avagy6 ezzel kell vala é fizetnetek az Úrnak, bolond és esztelen nemzetség ! Avagy nem ő é a te atyád, a ki megszabadított ? Avagy nem ő tett é naggyá, és nem ő erősített meg tégedet ? Emlékezzél7 meg a régi időkről, gondoljátok meg minden nemzetségnek esztendeit ? Kérdjed meg a te atyádat, és megjelenti néked : a te Véneidet, és mondják néked. Mikor8 a nagyságos Isten örökségeket osztana a népeknek, és mikor elszéleszté az embereknek fijait, még akkor a pogányoknak határokat elrendelé az Izráel fijainak száok szerint. Mert9 az Úrnak öröksége az ő népe, a Jákób néki sorssal jutott öröksége. Találá10 őtet a puszta földön, és a kietlenségnek iszonyú pusztájában ; körűlvevé őtet, oktatá őtet, őrizé őtet mint szemeinek fényét. Mint11 a sas fészket rak, fijain ül, kiterjeszti szrányait, felveszi az ő fiját, viseli azt száárnyain : Úgy12 az Úr ön maga hordozta őtet : és nem volt vele idegen nemzetségnek istene. Helyheztette13 őtet a magas földre, hogy enné a mezőknek gyümölcsét : és a kősziklából is mézet szoptatott vele, és olajt a kemény kőből. A14 tehenek vaját és a juhoknak tejét, a bárányoknak kövérivel, a Básán mezején termett kosoknak, a kecskebakoknak, és a gabona veséinek kövérivel egybe : a szőlőnek is tiszta vérét ittad. És15 minekutánna meghízott az Izráel, Isten ellen rugúdozott : Meghízakodtál, megkövéredtél, meggazdagodtál : Elhagyát az istent, ki felmagasztalta vala őtet, és megutálá az ő megszabadításának kőszikláját. Haragra16 indították őtet az idegen istenek tiszteletivel : az utálatosságok által bosszantották őtet. Áldoztak17 az ördögöknek nem az Istennek : olly isteneknek, kiket nem esmértek ; új isteneknek, kik közelről jöttek, kiket nem rettegtek a ti atyáitok. A18 kőszikláról a ki szült téged, elfelejtkeztél ; elfelejtkeztél az erős Istenről, a ki nemzett téged. Mikor19 pedig azt látta volna az Úr, megutálá haragjában az ő fijait és leányait. És20 monda : Elrejtem az én orczámat eőlök, meglátom mint járnak végre : mert elfordult nemztség ez, és olly fiak, kikben semmi tökéletesség nincsen. Ők21 haragra indítottak engemet az által, a mi nem Isten, megharagítottak engemet az ő hijábavalóságok által : én is azért őket felingerlem az által, a ki nem én népem, a bolond nép által ingerlem őket. Mert22 tűz gerjed az én búsulásomban, és égni fog mind az alsó pokolig : és megemészti a földet és annak gyümölcsét, és felgyujtja a hegyeknek fundamentomait. Gyüjtök23 ő reájok minden nyavalyákat : az én nyilaimat mind hozzájok lövöldözöm. Megemésztetnek24 éhséggel, és elveszenk gyuladozó betegséggel és keserű halállal : a fenevadaknak is fogaikat reájok bocsátom, a földön mászó kígyoknak mérgekkel együtt. Kivűl25 megemészti őket a fegver, és az ő ágyasházokban a rettegés : az ifjat is, a szűzet is, a csecsszopót is a vén emberrel együtt. Elvégeztem26 vala, hogy mindenestől elveszessem őket, és emlékezetekt eltöröljem e földről. Ha27 nem gonoltam volna az ellenségnek haragját, és hogy az ő ellenségek kevélységekből ezt mondaná : A mi hatalmas kezünk, és nem az Úr cselekedte mind ezeket ! Mert28 tanács nélkül való nép, és nincsen bennek értelem. Ha29 eszesek volnának megértenék ezt : meggondolnák az ő utolsó állapotjokat. Miképen30 kergetett volna egy ő közzűlök ezeret, és kettő mimódon űzhetne tízezeret, ha az ő kősziklájok őket el nem adta volna és az Úr nem adta volna őket kézbe ? Mert31 nem ollyan a mi kősziklánk mint az ő kősziklájok : a mi ellenségeinek is megitélhetik ezt ! Mert32 az ő szőlőtövök Sodomának szőlőtövét meghaladja, és meghaladja Gomorának szőlőtöveit : az ő szőlejek mérgesek, kesrű azoknak szőlőgerézdjek ? A33 sárkányoknak mérge az ő borok és áspis kígyóknak kegyetlen epéje ! Nemde34 nem eltétetve vagyon é nálam ? bépecséltetett az én kincseim között ? Enyim35 a bosszúállás és a fizetés ; mikor ideje lészen, tántorgani kezd az ő lábok : mert közel vagyon az ő veszedelmeknek napja, és sietnek, a mellyek reájok következnek ; Mert36 bosdszút áll az Úr az ő népéért, és az ő szolgáit megszánja, mikor látándja hogy elkölt erejek, és mind a fogoly, mind a meghagyatott semmi. És37 noha azt mondja : Hol vagyon az ő Istenek ? a kőszikla, mellyben reménységeket helyheztették ? A38 kiknkek áldozatjoknak kövérit eszik vala, és kiknek borokat az italiáldozatban isszák vala : Keljenek fel, segéljenek meg titeket, és oltalmazzanak meg titeket ! Mindazáltal39 lássátok meg, hogy én vagyok, és nincsen Isten én kivűlem, én ölök és elevenítek : én sebesítek, és gyógyítok, és senki sincsen, a ki az én kezemből kiszabdíthasson. Mikor40 felemeléndem az én kezemet az égre, és azt mondándom : élek én örökké ! Ha41 megélesítem az én fényes fegyveremet, és kezemet az ítéletre vetem : bosszút állok ellenségeimen, és az engem gyűlölőknek megfizetek. Megrészegítem42 az én nyilaimat vérrel, és az én fegverem megemészti az ő húsokat : a megöletteknek és foglyoknak vérekkel részegítem meg fegyveremet, hogy az én ellenségeimnek eleitől fogva való bűnökért bosszút álljak. Örvendezzetek43 Pogányok az ő népével, mert az ő szolgáinak véreket megtorolja, és bosszút áll az ő ellenségein, és kegyelemmel béfedezi az ő földét és az ő népét. Elméne44 azért Mózes, és elmondá ez Éneknek inden ígéit a népnek fülehallására, ő és Josué a Nún fija. És45 elvégezé Mózes mondani mind ez ígéket mind az egész Izráelnek. És46 monda nékik : Vegyétek szívetekbe mind ezekeet az ígéket, mellyekkel én bizonyságot teszek ellenetek e mai napon : és parancsoljátok meg fijaitoknak, hogy megőrizzék és megtartsák e Törvénynek minden ígéit ; Mert47 nem hijábavaló íge, hogy megutáltatnék tőletek ; hanem ez a ti életetek, és ez íge által hosszabbítjátok meg napjaitokat a földön, mellynek bírására általmentek a Jordánon. Ugyanazon48 napon szóla az Úr Mózesnek, mondván : Menj49 el az Abarin hegyére, a Nébó hegyére, melly vagyon a Moáb földén, és a melly vagyon Jérikhó ellenében ; és nézd meg a Kanaán földét, mellyet én adok az Izráel fijainak örökségűl. És50 halj mg a hegen, mellyre felmégy, és takaríttassál a te népeidhez ; a miképen megholt Áron a te atyádfia a Hór hegyén, és takaríttatott az ő népeihez ; Mivelhogy51 vétkeztetek ellenem az Izráel fijai között a versengésnek vizénél, a Czin pusztájában Kádesnél mert nem szentelétek meg engemet az Izráel fijai között. Meglátod52 ellenbe a földet : de oda nem mégy arra a földre, mellyet én adok az Izráel fijainak. Mózes33 utolsó áldása és jóslata a tizenkét törzsről.E1 pedig az áldás, mellyel megáldá Mózes az Istennek embere az Izráel fijait, minekelőtte meghalna. És2 monda : Az Úr a Sinai hegyből jött, és Seir hegyéből támadott ezeknek : megvilágosodott a Páránnak hegyéből, és eljött tízezer szentekkel : az ő jobbkeze felől tüzes törvény fénylik vala nékik : És3 immár igen szereti a népeket, az ő népének szentei vagynak a te kezedben : azok is szerkesztették magokat lábaidhoz, és hallgatják a te beszédidet. Tudniillik4 a törvényt, mellyet parancsolt nékünk Mózes ; melly a Jákób Gyülekezetinek öröksége. Mert5 ollyan volt Izráelben Mózes mint a Király, mikor öszvegyültek a népnek fejei, és egyetembe az Izráel nemzetségei. Éljen6 Rúben és meg ne haljon : és ne legyen számok az ő embereinek. E7 volt pedig a Júdának áldása, és monda : Hallgasd meg Uram a Júdának szavát, és az ő népéhez vigye haza őtet : a z ő keze elégséges legyen néki, mikor az ő ellensége ellen segítség lészesz néki. Léviről8 pedig monda : A te Thummimiddal és Urimiddal megékesítetted a férjfiat, a te szentedet, kit megkísértél Massában, mikor versengenének a Mériba vizei mellett. Ki9 azt mondotta az ő attyának és annyának Nem láttam őtet : és az ő attyafiait nem esmérte, fijaival sem gondolt : mert őrizték a te beszédedet és szövetségedet megtartották. Tanítják10 a te ítéletidre Jákóbot, és a te törvényedr az Izráelt : jóillatú füstöt tesznek a te orczád előtt : és egészen égőáldozatot a te oltárodon. Áld11 meg Uram az ő marháját, és az ő kezeinek munkája legen kedves előtted : rontsd meg derekokat az ő reá támadóknak, és azoknak, kik őtet gyűlölik, hogy fel ne kelhessenek. Benjáminról12 onda : Az Úrnak szerelme a Benjámin, és lakozni fog bátorságosan ő mellette, oltalmazván őtet mindenkor, és az ő vállai közt lakozván. Józsefről13 pedig monda : Megáldattatott az Úrtól az ő földe az égnek gyönyörűségével a harmattal, és a mélységből származó vizekkel. A14 néap melegségétől, é a holdnak nedvességétől megérlelt gyöngyörűséges gyümölcsökkel. És15 a régi hegek teteinek gyönyörűségével, és a régtől fogva való halmoknak gyönyörűségével. A16 földnek gyönyörűségével és gazdagságával : és a csikpkebokorban lakozónak jóakaratja szálljon Józsefnek fejére és az ő attyafiai közzűl kiválasztatottnak tetejére. Mint17 a választott ökörnek ékessége, az ő ékessége, és az ő szarvai olyanok, mint az unikornisnak szarvai ; azokkal a népeket ökleldezi mind a földnek végéig ; és ezek az Efraim tízezerei ; és a Manasse ezerei. És18 Zebulonról is monda : Örvendezz Zebulon, mikor kimenéndesz : és te Issakhár a te sátoraidban. A19 népeket az Isten hegyére hivják, és ott igazságnak áldozatját áldozzanak : mert a tengereknek bőségét szopják, és a fövénynek elrejtett kincseit. És20 Gádról monda : Áldott az, ki Gádot kiterjesztette : mint az oroszlán úgy lakik födlében, és az ő ellenségének karját és tetejét megmarja. És21 jó idején gondot visele magáról, és a Törvényadótól rendeltetett örökségben marada : Azért elmenvén a népnek Fejedelmeivel, az Úrnak igazságát cselekeszi, és az ő itéletét az Izráellel együtt. És22 Dánról monda : a Dán mint az oroszlánnak kölyke, mely kiszökellik Básánból. És23 Nafthaliról monda : Ó Nafthali, ki az Úrnak jóakaratjával és áldásával teljes vagy, a napenyészetet és a délt örökségűl bírjad ! És24 Áserről monda : Áldott a több fiak felett Áser : az ő attyafiai előtt kedves lészen, és megáztatja az ő lábait olajban. Vas25 és ércz a te saruid : és erős hatalmas lészesz míg élsz. Nincsen26 hasonló ez Istenhez, óh Izráel ! ki az egekben ül a te segítségedre, és az ő nagyságos volta a felső felhőkbern. Oltalmad27 legyen az örökkévaló Isten, alattad legyenek az ő örökkévaló karjai : ki a te ellenségedet előtted kiüzze, és azt mondja : Veszesd el ellenségeidet ! Hogy28 lakozzék bátorsággal az Izráel egyedül, a Jákób forrása a gabonának és bornak földében : az ő egei is csepegtessenek néki harmatot. Boldog29 vagy Izráel ! Kicsoda ollyan nép mint te ; oltalmaztatol az Úr által, a te segítségednek paizsa által, ki a te dicsőségednek fegyvere ? Aláztassanak meg a te ellenségeid előtted, és te azoknak magasságait tapodjad. Mózes34 halála.Felméne1 annakokáért Mózes a Moáb mezőségéről a Nébó hegyére, a halomnak tetejére, melly vagyon Jérikhó városának ellenében : és megmutatá néki az Úr az egész földet, tudniillik Gileádot mind Dánig. És2 az egész Nafthali, Efraim és Manasse földét, az egész Júda földét, mind az utolsó tengerig. És3 a dél felől való tartományt, és a lapáczót, Jerikhónak a pálmafák városának völgyét, mind Soárig. És4 monda néki az Úr : Ez a föld, mellyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, mondván : A te magodnak adom azt : Megmutattam azt, hogy látnád szemeiddel, de od bé nem mégy. Annakokáért5 meghala ott Mózes az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úrnak beszéde szerint. És6 eltemeté őtet az Úr egy völgyben a Moáb földén, Beth Péor ellenébe : és senki sem tudja az ő temetésének helyét mind e mai napig. Mózes7 pedig száz és húsz esztendős vala, mikor meghala : nem homályosodott vala meg az ő szeme, sem el nem fogyatkozott vala az ő ereje. És8 siraták az Izráel fijai Mózest, a Moáb mezőségében, harmincz napig : és bételjesedének a Mózes siratásának, azaz gyászolásának napjai. Jósué9 a Nún fija pedig bételjesedék bölcseségnek lelkével : mert Mózes vetette vala ő reá kezeit ; és engedének néki az Izráelnek fijai, és úgy cselekedének, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek. És10 nem támadott azután Izráelben ollyan Próféta mint Mózes, kit esmért volna az Úr színről színre. Minden11 jegyekben és csudákban, mellyekért küldötte vala őtet az Úr, hogy azokat cselekedné Égyiptomnak földében Faraó előtt, minden ő szolgái előtt és az ő egész földe előtt. És12 minden hatalmas cselekedeten, és minden nagy rettenetességben, mellyeket cselekedett Mózes az egész Izráelnek szemei előtt.