סֵפֶר יְהוֹשֻׁעַ

וַיְהִ֗י אאאַחֲרֵ֛י מ֥וֹת מֹשֶׁ֖ה עֶ֣בֶד יְהוָ֑ה וַיֹּ֤אמֶר יְהוָה֙ אֶל־יְהוֹשֻׁ֣עַ בִּן־נ֔וּן מְשָׁרֵ֥ת מֹשֶׁ֖ה לֵאמֹֽר׃ מֹשֶׁ֥ה בעַבְדִּ֖י מֵ֑ת וְעַתָּה֩ ק֨וּם עֲבֹ֜ר אֶת־הַיַּרְדֵּ֣ן הַזֶּ֗ה אַתָּה֙ וְכָל־הָעָ֣ם הַזֶּ֔ה אֶל־הָאָ֕רֶץ אֲשֶׁ֧ר אָנֹכִ֛י נֹתֵ֥ן לָהֶ֖ם לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ כָּלג־מָק֗וֹם אֲשֶׁ֨ר תִּדְרֹ֧ךְ כַּֽף־רַגְלְכֶ֛ם בּ֖וֹ לָכֶ֣ם נְתַתִּ֑יו כַּאֲשֶׁ֥ר דִּבַּ֖רְתִּי אֶל־מֹשֶֽׁה׃ מֵהַמִּדְבָּר֩ דוְהַלְּבָנ֨וֹן הַזֶּ֜ה וְֽעַד־הַנָּהָ֧ר הַגָּד֣וֹל נְהַר־פְּרָ֗ת כֹּ֚ל אֶ֣רֶץ הַֽחִתִּ֔ים וְעַד־הַיָּ֥ם הַגָּד֖וֹל מְב֣וֹא הַשָּׁ֑מֶשׁ יִֽהְיֶ֖ה גְּבוּלְכֶֽם׃ לֹֽאה־יִתְיַצֵּ֥ב אִישׁ֙ לְפָנֶ֔יךָ כֹּ֖ל יְמֵ֣י חַיֶּ֑יךָ כַּֽאֲשֶׁ֨ר הָיִ֤יתִי עִם־מֹשֶׁה֙ אֶהְיֶ֣ה עִמָּ֔ךְ לֹ֥א אַרְפְּךָ֖ וְלֹ֥א אֶעֶזְבֶֽךָּ׃ חֲזַ֖ק ווֶאֱמָ֑ץ כִּ֣י אַתָּ֗ה תַּנְחִיל֙ אֶת־הָעָ֣ם הַזֶּ֔ה אֶת־הָאָ֕רֶץ אֲשֶׁר־נִשְׁבַּ֥עְתִּי לַאֲבוֹתָ֖ם לָתֵ֥ת לָהֶֽם׃ רַק֩ זחֲזַ֨ק וֶֽאֱמַ֜ץ מְאֹ֗ד לִשְׁמֹ֤ר לַעֲשׂוֹת֙ כְּכָל־הַתּוֹרָ֗ה אֲשֶׁ֤ר צִוְּךָ֙ מֹשֶׁ֣ה עַבְדִּ֔י אַל־תָּס֥וּר מִמֶּ֖נּוּ יָמִ֣ין וּשְׂמֹ֑אול לְמַ֣עַן תַּשְׂכִּ֔יל בְּכֹ֖ל אֲשֶׁ֥ר תֵּלֵֽךְ׃ לֹֽאח־יָמ֡וּשׁ סֵפֶר֩ הַתּוֹרָ֨ה הַזֶּ֜ה מִפִּ֗יךָ וְהָגִ֤יתָ בּוֹ֙ יוֹמָ֣ם וָלַ֔יְלָה לְמַ֨עַן֙ תִּשְׁמֹ֣ר לַעֲשׂ֔וֹת כְּכָל־הַכָּת֖וּב בּ֑וֹ כִּי־אָ֛ז תַּצְלִ֥יחַ אֶת־דְּרָכֶ֖ךָ וְאָ֥ז תַּשְׂכִּֽיל׃ הֲל֤וֹא טצִוִּיתִ֨יךָ֙ חֲזַ֣ק וֶאֱמָ֔ץ אַֽל־תַּעֲרֹ֖ץ וְאַל־תֵּחָ֑ת כִּ֤י עִמְּךָ֙ יְהוָ֣ה אֱלֹהֶ֔יךָ בְּכֹ֖ל אֲשֶׁ֥ר תֵּלֵֽךְ׃ פ
וַיְצַ֣ו ייְהוֹשֻׁ֔עַ אֶת־שֹׁטְרֵ֥י הָעָ֖ם לֵאמֹֽר׃ עִבְר֣וּ יא׀ בְּקֶ֣רֶב הַֽמַּחֲנֶ֗ה וְצַוּ֤וּ אֶת־הָעָם֙ לֵאמֹ֔ר הָכִ֥ינוּ לָכֶ֖ם צֵידָ֑ה כִּ֞י בְּע֣וֹד ׀ שְׁלֹ֣שֶׁת יָמִ֗ים אַתֶּם֙ עֹֽבְרִים֙ אֶת־הַיַּרְדֵּ֣ן הַזֶּ֔ה לָבוֹא֙ לָרֶ֣שֶׁת אֶת־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁר֙ יְהוָ֣ה אֱלֹֽהֵיכֶ֔ם נֹתֵ֥ן לָכֶ֖ם לְרִשְׁתָּֽהּ׃ ס         וְלָרֽאוּבֵנִי֙ יבוְלַגָּדִ֔י וְלַחֲצִ֖י שֵׁ֣בֶט הַֽמְנַשֶּׁ֑ה אָמַ֥ר יְהוֹשֻׁ֖עַ לֵאמֹֽר׃ זָכוֹר֙ יגאֶת־הַדָּבָ֔ר אֲשֶׁ֨ר צִוָּ֥ה אֶתְכֶ֛ם מֹשֶׁ֥ה עֶֽבֶד־יְהוָ֖ה לֵאמֹ֑ר יְהוָ֤ה אֱלֹהֵיכֶם֙ מֵנִ֣יחַ לָכֶ֔ם וְנָתַ֥ן לָכֶ֖ם אֶת־הָאָ֥רֶץ הַזֹּֽאת׃ נְשֵׁיכֶ֣ם ידטַפְּכֶם֮ וּמִקְנֵיכֶם֒ יֵשְׁב֕וּ בָּאָ֕רֶץ אֲשֶׁ֨ר נָתַ֥ן לָכֶ֛ם מֹשֶׁ֖ה בְּעֵ֣בֶר הַיַּרְדֵּ֑ן וְאַתֶּם֩ תַּעַבְר֨וּ חֲמֻשִׁ֜ים לִפְנֵ֣י אֲחֵיכֶ֗ם כֹּ֚ל גִּבּוֹרֵ֣י הַחַ֔יִל וַעֲזַרְתֶּ֖ם אוֹתָֽם׃ עַ֠ד טואֲשֶׁר־יָנִ֨יחַ יְהוָ֥ה ׀ לַֽאֲחֵיכֶם֮ כָּכֶם֒ וְיָרְשׁ֣וּ גַם־הֵ֔מָּה אֶת־הָאָ֕רֶץ אֲשֶׁר־יְהוָ֥ה אֱלֹֽהֵיכֶ֖ם נֹתֵ֣ן לָהֶ֑ם וְשַׁבְתֶּ֞ם לְאֶ֤רֶץ יְרֻשַּׁתְכֶם֙ וִֽירִשְׁתֶּ֣ם אוֹתָ֔הּ אֲשֶׁ֣ר ׀ נָתַ֣ן לָכֶ֗ם מֹשֶׁה֙ עֶ֣בֶד יְהוָ֔ה בְּעֵ֥בֶר הַיַּרְדֵּ֖ן מִזְרַ֥ח הַשָּֽׁמֶשׁ׃ וַֽיַּעֲנ֔וּ טזאֶת־יְהוֹשֻׁ֖עַ לֵאמֹ֑ר כֹּ֤ל אֲשֶׁר־צִוִּיתָ֨נוּ֙ נַֽעֲשֶׂ֔ה וְאֶֽל־כָּל־אֲשֶׁ֥ר תִּשְׁלָחֵ֖נוּ נֵלֵֽךְ׃ כְּכֹ֤ל יזאֲשֶׁר־שָׁמַ֨עְנוּ֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה כֵּ֖ן נִשְׁמַ֣ע אֵלֶ֑יךָ רַ֠ק יִֽהְיֶ֞ה יְהוָ֤ה אֱלֹהֶ֨יךָ֙ עִמָּ֔ךְ כַּאֲשֶׁ֥ר הָיָ֖ה עִם־מֹשֶֽׁה׃ כָּליח־אִ֞ישׁ אֲשֶׁר־יַמְרֶ֣ה אֶת־פִּ֗יךָ וְלֹֽא־יִשְׁמַ֧ע אֶת־דְּבָרֶ֛יךָ לְכֹ֥ל אֲשֶׁר־תְּצַוֶּ֖נּוּ יוּמָ֑ת רַ֖ק חֲזַ֥ק וֶאֱמָֽץ׃ פ
וַיִּשְׁלַ֣ח באיְהוֹשֻׁ֣עַ־בִּן־נ֠וּן מִֽן־הַשִּׁטִּ֞ים שְׁנַֽיִם־אֲנָשִׁ֤ים מְרַגְּלִים֙ חֶ֣רֶשׁ לֵאמֹ֔ר לְכ֛וּ רְא֥וּ אֶת־הָאָ֖רֶץ וְאֶת־יְרִיח֑וֹ וַיֵּ֨לְכ֜וּ וַ֠יָּבֹאוּ בֵּית־אִשָּׁ֥ה זוֹנָ֛ה וּשְׁמָ֥הּ רָחָ֖ב וַיִּשְׁכְּבוּ־שָֽׁמָּה׃ וַיֵּ֣אָמַ֔ר בלְמֶ֥לֶךְ יְרִיח֖וֹ לֵאמֹ֑ר הִנֵּ֣ה אֲ֠נָשִׁים בָּ֣אוּ הֵ֧נָּה הַלַּ֛יְלָה מִבְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לַחְפֹּ֥ר אֶת־הָאָֽרֶץ׃ וַיִּשְׁלַח֙ גמֶ֣לֶךְ יְרִיח֔וֹ אֶל־רָחָ֖ב לֵאמֹ֑ר ה֠וֹצִיאִי הָאֲנָשִׁ֨ים הַבָּאִ֤ים אֵלַ֨יִךְ֙ אֲשֶׁר־בָּ֣אוּ לְבֵיתֵ֔ךְ כִּ֛י לַחְפֹּ֥ר אֶת־כָּל־הָאָ֖רֶץ בָּֽאוּ׃ וַתִּקַּ֧ח דהָֽאִשָּׁ֛ה אֶת־שְׁנֵ֥י הָאֲנָשִׁ֖ים וַֽתִּצְפְּנ֑וֹ וַתֹּ֣אמֶר ׀ כֵּ֗ן בָּ֤אוּ אֵלַי֙ הָֽאֲנָשִׁ֔ים וְלֹ֥א יָדַ֖עְתִּי מֵאַ֥יִן הֵֽמָּה׃ וַיְהִ֨י ההַשַּׁ֜עַר לִסְגּ֗וֹר בַּחֹ֨שֶׁךְ֙ וְהָאֲנָשִׁ֣ים יָצָ֔אוּ לֹ֣א יָדַ֔עְתִּי אָ֥נָה הָלְכ֖וּ הָֽאֲנָשִׁ֑ים רִדְפ֥וּ מַהֵ֛ר אַחֲרֵיהֶ֖ם כִּ֥י תַשִּׂיגֽוּם׃ וְהִ֖יא והֶעֱלָ֣תַם הַגָּ֑גָה וַֽתִּטְמְנֵם֙ בְּפִשְׁתֵּ֣י הָעֵ֔ץ הָעֲרֻכ֥וֹת לָ֖הּ עַל־הַגָּֽג׃ וְהָאֲנָשִׁ֗ים זרָדְפ֤וּ אַֽחֲרֵיהֶם֙ דֶּ֣רֶךְ הַיַּרְדֵּ֔ן עַ֖ל הַֽמַּעְבְּר֑וֹת וְהַשַּׁ֣עַר סָגָ֔רוּ אַחֲרֵ֕י כַּאֲשֶׁ֛ר יָצְא֥וּ הָרֹדְפִ֖ים אַחֲרֵיהֶֽם׃ וְהֵ֖מָּה חטֶ֣רֶם יִשְׁכָּב֑וּן וְהִ֛יא עָלְתָ֥ה עֲלֵיהֶ֖ם עַל־הַגָּֽג׃ וַתֹּ֨אמֶר֙ טאֶל־הָ֣אֲנָשִׁ֔ים יָדַ֕עְתִּי כִּֽי־נָתַ֧ן יְהוָ֛ה לָכֶ֖ם אֶת־הָאָ֑רֶץ וְכִֽי־נָפְלָ֤ה אֵֽימַתְכֶם֙ עָלֵ֔ינוּ וְכִ֥י נָמֹ֛גוּ כָּל־יֹשְׁבֵ֥י הָאָ֖רֶץ מִפְּנֵיכֶֽם׃ כִּ֣י ישָׁמַ֗עְנוּ אֵ֠ת אֲשֶׁר־הוֹבִ֨ישׁ יְהוָ֜ה אֶת־מֵ֤י יַם־סוּף֙ מִפְּנֵיכֶ֔ם בְּצֵאתְכֶ֖ם מִמִּצְרָ֑יִם וַאֲשֶׁ֣ר עֲשִׂיתֶ֡ם לִשְׁנֵי֩ מַלְכֵ֨י הָאֱמֹרִ֜י אֲשֶׁ֨ר בְּעֵ֤בֶר הַיַּרְדֵּן֙ לְסִיחֹ֣ן וּלְע֔וֹג אֲשֶׁ֥ר הֶחֱרַמְתֶּ֖ם אוֹתָֽם׃ וַנִּשְׁמַע֙ יאוַיִּמַּ֣ס לְבָבֵ֔נוּ וְלֹא־קָ֨מָה ע֥וֹד ר֛וּחַ בְּאִ֖ישׁ מִפְּנֵיכֶ֑ם כִּ֚י יְהוָ֣ה אֱלֹֽהֵיכֶ֔ם ה֤וּא אֱלֹהִים֙ בַּשָּׁמַ֣יִם מִמַּ֔עַל וְעַל־הָאָ֖רֶץ מִתָּֽחַת׃ וְעַתָּ֗ה יבהִשָּֽׁבְעוּ־נָ֥א לִי֙ בַּֽיהוָ֔ה כִּי־עָשִׂ֥יתִי עִמָּכֶ֖ם חָ֑סֶד וַעֲשִׂיתֶ֨ם גַּם־אַתֶּ֜ם עִם־בֵּ֤ית אָבִי֙ חֶ֔סֶד וּנְתַתֶּ֥ם לִ֖י א֥וֹת אֱמֶֽת׃ וְהַחֲיִתֶ֞ם יגאֶת־אָבִ֣י וְאֶת־אִמִּ֗י וְאֶת־אַחַי֙ וְאֶת־אחותי אַחְיוֹתַ֔י וְאֵ֖ת כָּל־אֲשֶׁ֣ר לָהֶ֑ם וְהִצַּלְתֶּ֥ם אֶת־נַפְשֹׁתֵ֖ינוּ מִמָּֽוֶת׃ וַיֹּ֧אמְרוּ ידלָ֣הּ הָאֲנָשִׁ֗ים נַפְשֵׁ֤נוּ תַחְתֵּיכֶם֙ לָמ֔וּת אִ֚ם לֹ֣א תַגִּ֔ידוּ אֶת־דְּבָרֵ֖נוּ זֶ֑ה וְהָיָ֗ה בְּתֵת־יְהוָ֥ה לָ֨נוּ֙ אֶת־הָאָ֔רֶץ וְעָשִׂ֥ינוּ עִמָּ֖ךְ חֶ֥סֶד וֶאֱמֶֽת׃ וַתּוֹרִדֵ֥ם טובַּחֶ֖בֶל בְּעַ֣ד הַֽחַלּ֑וֹן כִּ֤י בֵיתָהּ֙ בְּקִ֣יר הַֽחוֹמָ֔ה וּבַֽחוֹמָ֖ה הִ֥יא יוֹשָֽׁבֶת׃ וַתֹּ֤אמֶר טזלָהֶם֙ הָהָ֣רָה לֵּ֔כוּ פֶּֽן־יִפְגְּע֥וּ בָכֶ֖ם הָרֹדְפִ֑ים וְנַחְבֵּתֶ֨ם שָׁ֜מָּה שְׁלֹ֣שֶׁת יָמִ֗ים עַ֚ד שׁ֣וֹב הָרֹֽדְפִ֔ים וְאַחַ֖ר תֵּלְכ֥וּ לְדַרְכְּכֶֽם׃ וַיֹּאמְר֥וּ יזאֵלֶ֖יהָ הָאֲנָשִׁ֑ים נְקִיִּ֣ם אֲנַ֔חְנוּ מִשְּׁבֻעָתֵ֥ךְ הַזֶּ֖ה אֲשֶׁ֥ר הִשְׁבַּעְתָּֽנוּ׃ הִנֵּ֛ה יחאֲנַ֥חְנוּ בָאִ֖ים בָּאָ֑רֶץ אֶת־תִּקְוַ֡ת חוּט֩ הַשָּׁנִ֨י הַזֶּ֜ה תִּקְשְׁרִ֗י בַּֽחַלּוֹן֙ אֲשֶׁ֣ר הוֹרַדְתֵּ֣נוּ ב֔וֹ וְאֶת־אָבִ֨יךְ וְאֶת־אִמֵּ֜ךְ וְאֶת־אַחַ֗יִךְ וְאֵת֙ כָּל־בֵּ֣ית אָבִ֔יךְ תַּאַסְפִ֥י אֵלַ֖יִךְ הַבָּֽיְתָה׃ וְהָיָ֡ה יטכֹּ֣ל אֲשֶׁר־יֵצֵא֩ מִדַּלְתֵ֨י בֵיתֵ֧ךְ ׀ הַח֛וּצָה דָּמ֥וֹ בְרֹאשׁ֖וֹ וַאֲנַ֣חְנוּ נְקִיִּ֑ם וְ֠כֹל אֲשֶׁ֨ר יִֽהְיֶ֤ה אִתָּךְ֙ בַּבַּ֔יִת דָּמ֣וֹ בְרֹאשֵׁ֔נוּ אִם־יָ֖ד תִּֽהְיֶה־בּֽוֹ׃ וְאִםכ־תַּגִּ֖ידִי אֶת־דְּבָרֵ֣נוּ זֶ֑ה וְהָיִ֣ינוּ נְקִיִּ֔ם מִשְּׁבֻעָתֵ֖ךְ אֲשֶׁ֥ר הִשְׁבַּעְתָּֽנוּ׃ וַתֹּ֨אמֶר֙ כאכְּדִבְרֵיכֶ֣ם כֶּן־ה֔וּא וַֽתְּשַׁלְּחֵ֖ם וַיֵּלֵ֑כוּ וַתִּקְשֹׁ֛ר אֶת־תִּקְוַ֥ת הַשָּׁנִ֖י בַּחַלּֽוֹן׃ וַיֵּלְכוּ֙ כבוַיָּבֹ֣אוּ הָהָ֔רָה וַיֵּ֤שְׁבוּ שָׁם֙ שְׁלֹ֣שֶׁת יָמִ֔ים עַד־שָׁ֖בוּ הָרֹדְפִ֑ים וַיְבַקְשׁ֧וּ הָרֹדְפִ֛ים בְּכָל־הַדֶּ֖רֶךְ וְלֹ֥א מָצָֽאוּ׃ וַיָּשֻׁ֜בוּ כגשְׁנֵ֤י הָֽאֲנָשִׁים֙ וַיֵּרְד֣וּ מֵֽהָהָ֔ר וַיַּעַבְרוּ֙ וַיָּבֹ֔אוּ אֶל־יְהוֹשֻׁ֖עַ בִּן־נ֑וּן וַיְסַ֨פְּרוּ־ל֔וֹ אֵ֥ת כָּל־הַמֹּצְא֖וֹת אוֹתָֽם׃ וַיֹּאמְרוּ֙ כדאֶל־יְהוֹשֻׁ֔עַ כִּֽי־נָתַ֧ן יְהוָ֛ה בְּיָדֵ֖נוּ אֶת־כָּל־הָאָ֑רֶץ וְגַם־נָמֹ֛גוּ כָּל־יֹשְׁבֵ֥י הָאָ֖רֶץ מִפָּנֵֽינוּ׃ ס         וַיַּשְׁכֵּם֩ גאיְהוֹשֻׁ֨עַ בַּבֹּ֜קֶר וַיִּסְע֣וּ מֵֽהַשִּׁטִּ֗ים וַיָּבֹ֨אוּ֙ עַד־הַיַּרְדֵּ֔ן ה֖וּא וְכָל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיָּלִ֥נוּ שָׁ֖ם טֶ֥רֶם יַעֲבֹֽרוּ׃ וַיְהִ֕י במִקְצֵ֖ה שְׁלֹ֣שֶׁת יָמִ֑ים וַיַּעַבְר֥וּ הַשֹּׁטְרִ֖ים בְּקֶ֥רֶב הַֽמַּחֲנֶֽה׃ וַיְצַוּוּ֮ גאֶת־הָעָ֣ם לֵאמֹר֒ כִּרְאֽוֹתְכֶ֗ם אֵ֣ת אֲר֤וֹן בְּרִית־יְהוָה֙ אֱלֹ֣הֵיכֶ֔ם וְהַכֹּֽהֲנִים֙ הַלְוִיִּ֔ם נֹשְׂאִ֖ים אֹת֑וֹ וְאַתֶּ֗ם תִּסְעוּ֙ מִמְּק֣וֹמְכֶ֔ם וַהֲלַכְתֶּ֖ם אַחֲרָֽיו׃ אַ֣ךְ ד׀ רָח֣וֹק יִהְיֶ֗ה בֵּֽינֵיכֶם֙ ובינו וּבֵינָ֔יו כְּאַלְפַּ֥יִם אַמָּ֖ה בַּמִּדָּ֑ה אַֽל־תִּקְרְב֣וּ אֵלָ֗יו לְמַ֤עַן אֲשֶׁר־תֵּֽדְעוּ֙ אֶת־הַדֶּ֨רֶךְ֙ אֲשֶׁ֣ר תֵּֽלְכוּ־בָ֔הּ כִּ֣י לֹ֧א עֲבַרְתֶּ֛ם בַּדֶּ֖רֶךְ מִתְּמ֥וֹל שִׁלְשֽׁוֹם׃ ס         וַיֹּ֧אמֶר היְהוֹשֻׁ֛עַ אֶל־הָעָ֖ם הִתְקַדָּ֑שׁוּ כִּ֣י מָחָ֗ר יַעֲשֶׂ֧ה יְהוָ֛ה בְּקִרְבְּכֶ֖ם נִפְלָאֽוֹת׃ וַיֹּ֤אמֶר ויְהוֹשֻׁ֨עַ֙ אֶל־הַכֹּהֲנִ֣ים לֵאמֹ֔ר שְׂאוּ֙ אֶת־אֲר֣וֹן הַבְּרִ֔ית וְעִבְר֖וּ לִפְנֵ֣י הָעָ֑ם וַיִּשְׂאוּ֙ אֶת־אֲר֣וֹן הַבְּרִ֔ית וַיֵּלְכ֖וּ לִפְנֵ֥י הָעָֽם׃ ס         וַיֹּ֤אמֶר זיְהוָה֙ אֶל־יְהוֹשֻׁ֔עַ הַיּ֣וֹם הַזֶּ֗ה אָחֵל֙ גַּדֶּלְךָ֔ בְּעֵינֵ֖י כָּל־יִשְׂרָאֵ֑ל אֲשֶׁר֙ יֵֽדְע֔וּן כִּ֗י כַּאֲשֶׁ֥ר הָיִ֛יתִי עִם־מֹשֶׁ֖ה אֶהְיֶ֥ה עִמָּֽךְ׃ וְאַתָּ֗ה חתְּצַוֶּה֙ אֶת־הַכֹּ֣הֲנִ֔ים נֹשְׂאֵ֥י אֲרֽוֹן־הַבְּרִ֖ית לֵאמֹ֑ר כְּבֹאֲכֶ֗ם עַד־קְצֵה֙ מֵ֣י הַיַּרְדֵּ֔ן בַּיַּרְדֵּ֖ן תַּעֲמֹֽדוּ׃ פ
וַיֹּ֥אמֶר טיְהוֹשֻׁ֖עַ אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל גֹּ֣שׁוּ הֵ֔נָּה וְשִׁמְע֕וּ אֶת־דִּבְרֵ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹֽהֵיכֶֽם׃ וַיֹּ֣אמֶר ייְהוֹשֻׁ֔עַ בְּזֹאת֙ תֵּֽדְע֔וּן כִּ֛י אֵ֥ל חַ֖י בְּקִרְבְּכֶ֑ם וְהוֹרֵ֣שׁ יוֹרִ֣ישׁ מִ֠פְּנֵיכֶם אֶת־הַכְּנַעֲנִ֨י וְאֶת־הַחִתִּ֜י וְאֶת־הַחִוִּ֗י וְאֶת־הַפְּרִזִּי֙ וְאֶת־הַגִּרְגָּשִׁ֔י וְהָאֱמֹרִ֖י וְהַיְבוּסִֽי׃ הִנֵּה֙ יאאֲר֣וֹן הַבְּרִ֔ית אֲד֖וֹן כָּל־הָאָ֑רֶץ עֹבֵ֥ר לִפְנֵיכֶ֖ם בַּיַּרְדֵּֽן׃ וְעַתָּ֗ה יבקְח֤וּ לָכֶם֙ שְׁנֵ֣י עָשָׂ֣ר אִ֔ישׁ מִשִּׁבְטֵ֖י יִשְׂרָאֵ֑ל אִישׁ־אֶחָ֥ד אִישׁ־אֶחָ֖ד לַשָּֽׁבֶט׃ וְהָיָ֡ה יגכְּנ֣וֹחַ כַּפּ֣וֹת רַגְלֵ֣י הַכֹּהֲנִ֡ים נֹשְׂאֵי֩ אֲר֨וֹן יְהוָ֜ה אֲד֤וֹן כָּל־הָאָ֨רֶץ֙ בְּמֵ֣י הַיַּרְדֵּ֔ן מֵ֤י הַיַּרְדֵּן֙ יִכָּ֣רֵת֔וּן הַמַּ֥יִם הַיֹּרְדִ֖ים מִלְמָ֑עְלָה וְיַעַמְד֖וּ נֵ֥ד אֶחָֽד׃ וַיְהִ֗י ידבִּנְסֹ֤עַ הָעָם֙ מֵאָ֣הֳלֵיהֶ֔ם לַעֲבֹ֖ר אֶת־הַיַּרְדֵּ֑ן וְהַכֹּהֲנִ֗ים נֹֽשְׂאֵ֛י הָאָר֥וֹן הַבְּרִ֖ית לִפְנֵ֥י הָעָֽם׃ וּכְב֞וֹא טונֹשְׂאֵ֤י הָֽאָרוֹן֙ עַד־הַיַּרְדֵּ֔ן וְרַגְלֵ֤י הַכֹּֽהֲנִים֙ נֹשְׂאֵ֣י הָֽאָר֔וֹן נִטְבְּל֖וּ בִּקְצֵ֣ה הַמָּ֑יִם וְהַיַּרְדֵּ֗ן מָלֵא֙ עַל־כָּל־גְּדוֹתָ֔יו כֹּ֖ל יְמֵ֥י קָצִֽיר׃ וַיַּעַמְד֡וּ טזהַמַּיִם֩ הַיֹּרְדִ֨ים מִלְמַ֜עְלָה קָ֣מוּ נֵד־אֶחָ֗ד הַרְחֵ֨ק מְאֹ֜ד באדם מֵֽאָדָ֤ם הָעִיר֙ אֲשֶׁר֙ מִצַּ֣ד צָֽרְתָ֔ן וְהַיֹּרְדִ֗ים עַ֣ל יָ֧ם הָעֲרָבָ֛ה יָם־הַמֶּ֖לַח תַּ֣מּוּ נִכְרָ֑תוּ וְהָעָ֥ם עָבְר֖וּ נֶ֥גֶד יְרִיחֽוֹ׃ וַיַּעַמְד֣וּ יזהַכֹּהֲנִ֡ים נֹ֠שְׂאֵי הָאָר֨וֹן בְּרִית־יְהוָ֜ה בֶּחָֽרָבָ֛ה בְּת֥וֹךְ הַיַּרְדֵּ֖ן הָכֵ֑ן וְכָל־יִשְׂרָאֵ֗ל עֹֽבְרִים֙ בֶּחָ֣רָבָ֔ה עַ֤ד אֲשֶׁר־תַּ֨מּוּ֙ כָּל־הַגּ֔וֹי לַעֲבֹ֖ר אֶת־הַיַּרְדֵּֽן׃ וַיְהִי֙ אדכַּאֲשֶׁר־תַּ֣מּוּ כָל־הַגּ֔וֹי לַעֲב֖וֹר אֶת־הַיַּרְדֵּ֑ן פ
וַיֹּ֣אמֶר יְהוָ֔ה אֶל־יְהוֹשֻׁ֖עַ לֵאמֹֽר׃ קְח֤וּ בלָכֶם֙ מִן־הָעָ֔ם שְׁנֵ֥ים עָשָׂ֖ר אֲנָשִׁ֑ים אִישׁ־אֶחָ֥ד אִישׁ־אֶחָ֖ד מִשָּֽׁבֶט׃ וְצַוּ֣וּ גאוֹתָם֮ לֵאמֹר֒ שְׂאֽוּ־לָכֶ֨ם מִזֶּ֜ה מִתּ֣וֹךְ הַיַּרְדֵּ֗ן מִמַּצַּב֙ רַגְלֵ֣י הַכֹּהֲנִ֔ים הָכִ֖ין שְׁתֵּים־עֶשְׂרֵ֣ה אֲבָנִ֑ים וְהַעֲבַרְתֶּ֤ם אוֹתָם֙ עִמָּכֶ֔ם וְהִנַּחְתֶּ֣ם אוֹתָ֔ם בַּמָּל֕וֹן אֲשֶׁר־תָּלִ֥ינוּ ב֖וֹ הַלָּֽיְלָה׃ ס         וַיִּקְרָ֣א דיְהוֹשֻׁ֗עַ אֶל־שְׁנֵ֤ים הֶֽעָשָׂר֙ אִ֔ישׁ אֲשֶׁ֥ר הֵכִ֖ין מִבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל אִישׁ־אֶחָ֥ד אִישׁ־אֶחָ֖ד מִשָּֽׁבֶט׃ וַיֹּ֤אמֶר הלָהֶם֙ יְהוֹשֻׁ֔עַ עִ֠בְרוּ לִפְנֵ֨י אֲר֧וֹן יְהוָ֛ה אֱלֹֽהֵיכֶ֖ם אֶל־תּ֣וֹךְ הַיַּרְדֵּ֑ן וְהָרִ֨ימוּ לָכֶ֜ם אִ֣ישׁ אֶ֤בֶן אַחַת֙ עַל־שִׁכְמ֔וֹ לְמִסְפַּ֖ר שִׁבְטֵ֥י בְנֵי־יִשְׂרָאֵֽל׃ לְמַ֗עַן ותִּֽהְיֶ֛ה זֹ֥את א֖וֹת בְּקִרְבְּכֶ֑ם כִּֽי־יִשְׁאָל֨וּן בְּנֵיכֶ֤ם מָחָר֙ לֵאמֹ֔ר מָ֛ה הָאֲבָנִ֥ים הָאֵ֖לֶּה לָכֶֽם׃ וַאֲמַרְתֶּ֣ם זלָהֶ֗ם אֲשֶׁ֨ר נִכְרְת֜וּ מֵימֵ֤י הַיַּרְדֵּן֙ מִפְּנֵי֙ אֲר֣וֹן בְּרִית־יְהוָ֔ה בְּעָבְרוֹ֙ בַּיַּרְדֵּ֔ן נִכְרְת֖וּ מֵ֣י הַיַּרְדֵּ֑ן וְ֠הָיוּ הָאֲבָנִ֨ים הָאֵ֧לֶּה לְזִכָּר֛וֹן לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל עַד־עוֹלָֽם׃ וַיַּעֲשׂוּח־כֵ֣ן בְּנֵי־יִשְׂרָאֵ֘ל כַּאֲשֶׁ֣ר צִוָּ֣ה יְהוֹשֻׁעַ֒ וַיִּשְׂא֡וּ שְׁתֵּֽי־עֶשְׂרֵ֨ה אֲבָנִ֜ים מִתּ֣וֹךְ הַיַּרְדֵּ֗ן כַּאֲשֶׁ֨ר דִּבֶּ֤ר יְהוָה֙ אֶל־יְהוֹשֻׁ֔עַ לְמִסְפַּ֖ר שִׁבְטֵ֣י בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֑ל וַיַּעֲבִר֤וּם עִמָּם֙ אֶל־הַמָּל֔וֹן וַיַּנִּח֖וּם שָֽׁם׃ וּשְׁתֵּ֧ים טעֶשְׂרֵ֣ה אֲבָנִ֗ים הֵקִ֣ים יְהוֹשֻׁעַ֮ בְּת֣וֹךְ הַיַּרְדֵּן֒ תַּ֗חַת מַצַּב֙ רַגְלֵ֣י הַכֹּהֲנִ֔ים נֹשְׂאֵ֖י אֲר֣וֹן הַבְּרִ֑ית וַיִּ֣הְיוּ שָׁ֔ם עַ֖ד הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ וְהַכֹּהֲנִ֞ים ינֹשְׂאֵ֣י הָאָר֗וֹן עֹמְדִים֮ בְּת֣וֹךְ הַיַּרְדֵּן֒ עַ֣ד תֹּ֣ם כָּֽל־הַ֠דָּבָר אֲשֶׁר־צִוָּ֨ה יְהוָ֤ה אֶת־יְהוֹשֻׁ֨עַ֙ לְדַבֵּ֣ר אֶל־הָעָ֔ם כְּכֹ֛ל אֲשֶׁר־צִוָּ֥ה מֹשֶׁ֖ה אֶת־יְהוֹשֻׁ֑עַ וַיְמַהֲר֥וּ הָעָ֖ם וַֽיַּעֲבֹֽרוּ׃ וַיְהִ֛י יאכַּֽאֲשֶׁר־תַּ֥ם כָּל־הָעָ֖ם לַֽעֲב֑וֹר וַיַּעֲבֹ֧ר אֲרוֹן־יְהוָ֛ה וְהַכֹּהֲנִ֖ים לִפְנֵ֥י הָעָֽם׃ וַ֠יַּעַבְרוּ יבבְּנֵי־רְאוּבֵ֨ן וּבְנֵי־גָ֜ד וַחֲצִ֨י שֵׁ֤בֶט הַֽמְנַשֶּׁה֙ חֲמֻשִׁ֔ים לִפְנֵ֖י בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל כַּאֲשֶׁ֛ר דִּבֶּ֥ר אֲלֵיהֶ֖ם מֹשֶֽׁה׃ כְּאַרְבָּעִ֥ים יגאֶ֖לֶף חֲלוּצֵ֣י הַצָּבָ֑א עָבְר֞וּ לִפְנֵ֤י יְהוָה֙ לַמִּלְחָמָ֔ה אֶ֖ל עַֽרְב֥וֹת יְרִיחֽוֹ׃ ס         בַּיּ֣וֹם ידהַה֗וּא גִּדַּ֤ל יְהוָה֙ אֶת־יְהוֹשֻׁ֔עַ בְּעֵינֵ֖י כָּל־יִשְׂרָאֵ֑ל וַיִּֽרְא֣וּ אֹת֔וֹ כַּאֲשֶׁ֛ר יָרְא֥וּ אֶת־מֹשֶׁ֖ה כָּל־יְמֵ֥י חַיָּֽיו׃ פ
וַיֹּ֣אמֶר טויְהוָ֔ה אֶל־יְהוֹשֻׁ֖עַ לֵאמֹֽר׃ צַוֵּה֙ טזאֶת־הַכֹּ֣הֲנִ֔ים נֹשְׂאֵ֖י אֲר֣וֹן הָעֵד֑וּת וְיַעֲל֖וּ מִן־הַיַּרְדֵּֽן׃ וַיְצַ֣ו יזיְהוֹשֻׁ֔עַ אֶת־הַכֹּהֲנִ֖ים לֵאמֹ֑ר עֲל֖וּ מִן־הַיַּרְדֵּֽן׃ וַ֠יְהִי יחבעלות כַּעֲל֨וֹת הַכֹּהֲנִ֜ים נֹשְׂאֵ֨י אֲר֤וֹן בְּרִית־יְהוָה֙ מִתּ֣וֹךְ הַיַּרְדֵּ֔ן נִתְּק֗וּ כַּפּוֹת֙ רַגְלֵ֣י הַכֹּהֲנִ֔ים אֶ֖ל הֶחָרָבָ֑ה וַיָּשֻׁ֤בוּ מֵֽי־הַיַּרְדֵּן֙ לִמְקוֹמָ֔ם וַיֵּלְכ֥וּ כִתְמוֹל־שִׁלְשׁ֖וֹם עַל־כָּל־גְּדוֹתָֽיו׃ וְהָעָ֗ם יטעָלוּ֙ מִן־הַיַּרְדֵּ֔ן בֶּעָשׂ֖וֹר לַחֹ֣דֶשׁ הָרִאשׁ֑וֹן וַֽיַּחֲנוּ֙ בַּגִּלְגָּ֔ל בִּקְצֵ֖ה מִזְרַ֥ח יְרִיחֽוֹ׃ וְאֵת֩ כשְׁתֵּ֨ים עֶשְׂרֵ֤ה הָֽאֲבָנִים֙ הָאֵ֔לֶּה אֲשֶׁ֥ר לָקְח֖וּ מִן־הַיַּרְדֵּ֑ן הֵקִ֥ים יְהוֹשֻׁ֖עַ בַּגִּלְגָּֽל׃ וַיֹּ֛אמֶר כאאֶל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר אֲשֶׁר֩ יִשְׁאָל֨וּן בְּנֵיכֶ֤ם מָחָר֙ אֶת־אֲבוֹתָ֣ם לֵאמֹ֔ר מָ֖ה הָאֲבָנִ֥ים הָאֵֽלֶּה׃ וְהוֹדַעְתֶּ֖ם כבאֶת־בְּנֵיכֶ֣ם לֵאמֹ֑ר בַּיַּבָּשָׁה֙ עָבַ֣ר יִשְׂרָאֵ֔ל אֶת־הַיַּרְדֵּ֖ן הַזֶּֽה׃ אֲשֶׁרכג־הוֹבִישׁ֩ יְהוָ֨ה אֱלֹהֵיכֶ֜ם אֶת־מֵ֧י הַיַּרְדֵּ֛ן מִפְּנֵיכֶ֖ם עַֽד־עָבְרְכֶ֑ם כַּאֲשֶׁ֣ר עָשָׂה֩ יְהוָ֨ה אֱלֹהֵיכֶ֧ם לְיַם־ס֛וּף אֲשֶׁר־הוֹבִ֥ישׁ מִפָּנֵ֖ינוּ עַד־עָבְרֵֽנוּ׃ לְ֠מַעַן כדדַּ֜עַת כָּל־עַמֵּ֤י הָאָ֨רֶץ֙ אֶת־יַ֣ד יְהוָ֔ה כִּ֥י חֲזָקָ֖ה הִ֑יא לְמַ֧עַן יְרָאתֶ֛ם אֶת־יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶ֖ם כָּל־הַיָּמִֽים׃ ס         וַיְהִ֣י האכִשְׁמֹ֣עַ כָּל־מַלְכֵ֣י הָאֱמֹרִ֡י אֲשֶׁר֩ בְּעֵ֨בֶר הַיַּרְדֵּ֜ן יָ֗מָּה וְכָל־מַלְכֵ֤י הַֽכְּנַעֲנִי֙ אֲשֶׁ֣ר עַל־הַיָּ֔ם אֵ֠ת אֲשֶׁר־הוֹבִ֨ישׁ יְהוָ֜ה אֶת־מֵ֧י הַיַּרְדֵּ֛ן מִפְּנֵ֥י בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל עַד־עברנו עָבְרָ֑ם וַיִּמַּ֣ס לְבָבָ֗ם וְלֹא־הָ֨יָה בָ֥ם עוֹד֙ ר֔וּחַ מִפְּנֵ֖י בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵֽל׃ ס         בָּעֵ֣ת בהַהִ֗יא אָמַ֤ר יְהוָה֙ אֶל־יְהוֹשֻׁ֔עַ עֲשֵׂ֥ה לְךָ֖ חַֽרְב֣וֹת צֻרִ֑ים וְשׁ֛וּב מֹ֥ל אֶת־בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל שֵׁנִֽית׃ וַיַּעַשׂג־ל֥וֹ יְהוֹשֻׁ֖עַ חַֽרְב֣וֹת צֻרִ֑ים וַיָּ֨מָל֙ אֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל אֶל־גִּבְעַ֖ת הָעֲרָלֽוֹת׃ וְזֶ֥ה דהַדָּבָ֖ר אֲשֶׁר־מָ֣ל יְהוֹשֻׁ֑עַ כָּל־הָעָ֣ם הַיֹּצֵא֩ מִמִּצְרַ֨יִם הַזְּכָרִ֜ים כֹּ֣ל ׀ אַנְשֵׁ֣י הַמִּלְחָמָ֗ה מֵ֤תוּ בַמִּדְבָּר֙ בַּדֶּ֔רֶךְ בְּצֵאתָ֖ם מִמִּצְרָֽיִם׃ כִּֽיה־מֻלִ֣ים הָי֔וּ כָּל־הָעָ֖ם הַיֹּֽצְאִ֑ים וְכָל־הָ֠עָם הַיִּלֹּדִ֨ים בַּמִּדְבָּ֥ר בַּדֶּ֛רֶךְ בְּצֵאתָ֥ם מִמִּצְרַ֖יִם לֹא־מָֽלוּ׃ כִּ֣י ו׀ אַרְבָּעִ֣ים שָׁנָ֗ה הָלְכ֣וּ בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֮ בַּמִּדְבָּר֒ עַד־תֹּ֨ם כָּל־הַגּ֜וֹי אַנְשֵׁ֤י הַמִּלְחָמָה֙ הַיֹּצְאִ֣ים מִמִּצְרַ֔יִם אֲשֶׁ֥ר לֹֽא־שָׁמְע֖וּ בְּק֣וֹל יְהוָ֑ה אֲשֶׁ֨ר נִשְׁבַּ֤ע יְהוָה֙ לָהֶ֔ם לְבִלְתִּ֞י הַרְאוֹתָ֣ם אֶת־הָאָ֗רֶץ אֲשֶׁר֩ נִשְׁבַּ֨ע יְהוָ֤ה לַֽאֲבוֹתָם֙ לָ֣תֶת לָ֔נוּ אֶ֛רֶץ זָבַ֥ת חָלָ֖ב וּדְבָֽשׁ׃ וְאֶתז־בְּנֵיהֶם֙ הֵקִ֣ים תַּחְתָּ֔ם אֹתָ֖ם מָ֣ל יְהוֹשֻׁ֑עַ כִּי־עֲרֵלִ֣ים הָי֔וּ כִּ֛י לֹא־מָ֥לוּ אוֹתָ֖ם בַּדָּֽרֶךְ׃ וַיְהִ֛י חכַּאֲשֶׁר־תַּ֥מּוּ כָל־הַגּ֖וֹי לְהִמּ֑וֹל וַיֵּשְׁב֥וּ תַחְתָּ֛ם בַּֽמַּחֲנֶ֖ה עַ֥ד חֲיוֹתָֽם׃ פ
וַיֹּ֤אמֶר טיְהוָה֙ אֶל־יְהוֹשֻׁ֔עַ הַיּ֗וֹם גַּלּ֛וֹתִי אֶת־חֶרְפַּ֥ת מִצְרַ֖יִם מֵעֲלֵיכֶ֑ם וַיִּקְרָ֞א שֵׁ֣ם הַמָּק֤וֹם הַהוּא֙ גִּלְגָּ֔ל עַ֖ד הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ וַיַּחֲנ֥וּ יבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל בַּגִּלְגָּ֑ל וַיַּעֲשׂ֣וּ אֶת־הַפֶּ֡סַח בְּאַרְבָּעָה֩ עָשָׂ֨ר י֥וֹם לַחֹ֛דֶשׁ בָּעֶ֖רֶב בְּעַֽרְב֥וֹת יְרִיחֽוֹ׃ וַיֹּ֨אכְל֜וּ יאמֵעֲב֥וּר הָאָ֛רֶץ מִמָּֽחֳרַ֥ת הַפֶּ֖סַח מַצּ֣וֹת וְקָל֑וּי בְּעֶ֖צֶם הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ וַיִּשְׁבֹּ֨ת יבהַמָּ֜ן מִֽמָּחֳרָ֗ת בְּאָכְלָם֙ מֵעֲב֣וּר הָאָ֔רֶץ וְלֹא־הָ֥יָה ע֛וֹד לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל מָ֑ן וַיֹּאכְל֗וּ מִתְּבוּאַת֙ אֶ֣רֶץ כְּנַ֔עַן בַּשָּׁנָ֖ה הַהִֽיא׃ ס         וַיְהִ֗י יגבִּֽהְי֣וֹת יְהוֹשֻׁעַ֮ בִּירִיחוֹ֒ וַיִּשָּׂ֤א עֵינָיו֙ וַיַּ֔רְא וְהִנֵּה־אִישׁ֙ עֹמֵ֣ד לְנֶגְדּ֔וֹ וְחַרְבּ֥וֹ שְׁלוּפָ֖ה בְּיָד֑וֹ וַיֵּ֨לֶךְ יְהוֹשֻׁ֤עַ אֵלָיו֙ וַיֹּ֣אמֶר ל֔וֹ הֲלָ֥נוּ אַתָּ֖ה אִם־לְצָרֵֽינוּ׃ וַיֹּ֣אמֶר יד׀ לֹ֗א כִּ֛י אֲנִ֥י שַׂר־צְבָֽא־יְהוָ֖ה עַתָּ֣ה בָ֑אתִי וַיִּפֹּל֩ יְהוֹשֻׁ֨עַ אֶל־פָּנָ֥יו אַ֨רְצָה֙ וַיִּשְׁתָּ֔חוּ וַיֹּ֣אמֶר ל֔וֹ מָ֥ה אֲדֹנִ֖י מְדַבֵּ֥ר אֶל־עַבְדּֽוֹ׃ וַיֹּאמֶר֩ טושַׂר־צְבָ֨א יְהוָ֜ה אֶל־יְהוֹשֻׁ֗עַ שַׁל־נַֽעַלְךָ֙ מֵעַ֣ל רַגְלֶ֔ךָ כִּ֣י הַמָּק֗וֹם אֲשֶׁ֥ר אַתָּ֛ה עֹמֵ֥ד עָלָ֖יו קֹ֣דֶשׁ ה֑וּא וַיַּ֥עַשׂ יְהוֹשֻׁ֖עַ כֵּֽן׃ וִֽירִיחוֹ֙ אוסֹגֶ֣רֶת וּמְסֻגֶּ֔רֶת מִפְּנֵ֖י בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל אֵ֥ין יוֹצֵ֖א וְאֵ֥ין בָּֽא׃ ס         וַיֹּ֤אמֶר ביְהוָה֙ אֶל־יְהוֹשֻׁ֔עַ רְאֵה֙ נָתַ֣תִּי בְיָֽדְךָ֔ אֶת־יְרִיח֖וֹ וְאֶת־מַלְכָּ֑הּ גִּבּוֹרֵ֖י הֶחָֽיִל׃ וְסַבֹּתֶ֣ם גאֶת־הָעִ֗יר כֹּ֚ל אַנְשֵׁ֣י הַמִּלְחָמָ֔ה הַקֵּ֥יף אֶת־הָעִ֖יר פַּ֣עַם אֶחָ֑ת כֹּ֥ה תַעֲשֶׂ֖ה שֵׁ֥שֶׁת יָמִֽים׃ וְשִׁבְעָ֣ה דכֹהֲנִ֡ים יִשְׂאוּ֩ שִׁבְעָ֨ה שׁוֹפְר֤וֹת הַיּֽוֹבְלִים֙ לִפְנֵ֣י הָאָר֔וֹן וּבַיּוֹם֙ הַשְּׁבִיעִ֔י תָּסֹ֥בּוּ אֶת־הָעִ֖יר שֶׁ֣בַע פְּעָמִ֑ים וְהַכֹּ֣הֲנִ֔ים יִתְקְע֖וּ בַּשּׁוֹפָרֽוֹת׃ וְהָיָ֞ה הבִּמְשֹׁ֣ךְ ׀ בְּקֶ֣רֶן הַיּוֹבֵ֗ל בשמעכם כְּשָׁמְעֲכֶם֙ אֶת־ק֣וֹל הַשּׁוֹפָ֔ר יָרִ֥יעוּ כָל־הָעָ֖ם תְּרוּעָ֣ה גְדוֹלָ֑ה וְנָ֨פְלָ֜ה חוֹמַ֤ת הָעִיר֙ תַּחְתֶּ֔יהָ וְעָל֥וּ הָעָ֖ם אִ֥ישׁ נֶגְדּֽוֹ׃ וַיִּקְרָ֞א ויְהוֹשֻׁ֤עַ בִּן־נוּן֙ אֶל־הַכֹּ֣הֲנִ֔ים וַיֹּ֣אמֶר אֲלֵהֶ֔ם שְׂא֖וּ אֶת־אֲר֣וֹן הַבְּרִ֑ית וְשִׁבְעָ֣ה כֹֽהֲנִ֗ים יִשְׂאוּ֙ שִׁבְעָ֤ה שֽׁוֹפְרוֹת֙ יוֹבְלִ֔ים לִפְנֵ֖י אֲר֥וֹן יְהוָֽה׃ ויאמרו זוַיֹּ֨אמֶר֙ אֶל־הָעָ֔ם עִבְר֖וּ וְסֹ֣בּוּ אֶת־הָעִ֑יר וְהֶ֣חָל֔וּץ יַעֲבֹ֕ר לִפְנֵ֖י אֲר֥וֹן יְהוָֽה׃ וַיְהִ֗י חכֶּאֱמֹ֣ר יְהוֹשֻׁעַ֮ אֶל־הָעָם֒ וְשִׁבְעָ֣ה הַכֹּהֲנִ֡ים נֹשְׂאִים֩ שִׁבְעָ֨ה שׁוֹפְר֤וֹת הַיּֽוֹבְלִים֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה עָבְר֕וּ וְתָקְע֖וּ בַּשּֽׁוֹפָר֑וֹת וַֽאֲרוֹן֙ בְּרִ֣ית יְהוָ֔ה הֹלֵ֖ךְ אַחֲרֵיהֶֽם׃ וְהֶחָל֣וּץ טהֹלֵ֔ךְ לִפְנֵי֙ הַכֹּ֣הֲנִ֔ים תקעו תֹּקְעֵ֖י הַשּֽׁוֹפָר֑וֹת וְהַֽמְאַסֵּ֗ף הֹלֵךְ֙ אַחֲרֵ֣י הָאָר֔וֹן הָל֖וֹךְ וְתָק֥וֹעַ בַּשּׁוֹפָרֽוֹת׃ וְאֶתי־הָעָם֩ צִוָּ֨ה יְהוֹשֻׁ֜עַ לֵאמֹ֗ר לֹ֤א תָרִ֨יעוּ֙ וְלֹֽא־תַשְׁמִ֣יעוּ אֶת־קוֹלְכֶ֔ם וְלֹא־יֵצֵ֥א מִפִּיכֶ֖ם דָּבָ֑ר עַ֠ד י֣וֹם אָמְרִ֧י אֲלֵיכֶ֛ם הָרִ֖יעוּ וַהֲרִיעֹתֶֽם׃ וַיַּסֵּ֤ב יאאֲרוֹן־יְהוָה֙ אֶת־הָעִ֔יר הַקֵּ֖ף פַּ֣עַם אֶחָ֑ת וַיָּבֹ֨אוּ֙ הַֽמַּחֲנֶ֔ה וַיָּלִ֖ינוּ בַּֽמַּחֲנֶֽה׃ פ
וַיַּשְׁכֵּ֥ם יביְהוֹשֻׁ֖עַ בַּבֹּ֑קֶר וַיִּשְׂא֥וּ הַכֹּהֲנִ֖ים אֶת־אֲר֥וֹן יְהוָֽה׃ וְשִׁבְעָ֣ה יגהַכֹּהֲנִ֡ים נֹשְׂאִים֩ שִׁבְעָ֨ה שׁוֹפְר֜וֹת הַיֹּבְלִ֗ים לִפְנֵי֙ אֲר֣וֹן יְהוָ֔ה הֹלְכִ֣ים הָל֔וֹךְ וְתָקְע֖וּ בַּשּׁוֹפָר֑וֹת וְהֶחָלוּץ֙ הֹלֵ֣ךְ לִפְנֵיהֶ֔ם וְהַֽמְאַסֵּ֗ף הֹלֵךְ֙ אַֽחֲרֵי֙ אֲר֣וֹן יְהוָ֔ה הולך הָל֖וֹךְ וְתָק֥וֹעַ בַּשּׁוֹפָרֽוֹת׃ וַיָּסֹ֨בּוּ ידאֶת־הָעִ֜יר בַּיּ֤וֹם הַשֵּׁנִי֙ פַּ֣עַם אַחַ֔ת וַיָּשֻׁ֖בוּ הַֽמַּחֲנֶ֑ה כֹּ֥ה עָשׂ֖וּ שֵׁ֥שֶׁת יָמִֽים׃ וַיְהִ֣י טו׀ בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֗י וַיַּשְׁכִּ֨מוּ֙ כַּעֲל֣וֹת הַשַּׁ֔חַר וַיָּסֹ֧בּוּ אֶת־הָעִ֛יר כַּמִּשְׁפָּ֥ט הַזֶּ֖ה שֶׁ֣בַע פְּעָמִ֑ים רַ֚ק בַּיּ֣וֹם הַה֔וּא סָבְב֥וּ אֶת־הָעִ֖יר שֶׁ֥בַע פְּעָמִֽים׃ וַיְהִי֙ טזבַּפַּ֣עַם הַשְּׁבִיעִ֔ית תָּקְע֥וּ הַכֹּהֲנִ֖ים בַּשּׁוֹפָר֑וֹת וַיֹּ֨אמֶר יְהוֹשֻׁ֤עַ אֶל־הָעָם֙ הָרִ֔יעוּ כִּֽי־נָתַ֧ן יְהוָ֛ה לָכֶ֖ם אֶת־הָעִֽיר׃ וְהָיְתָ֨ה יזהָעִ֥יר חֵ֛רֶם הִ֥יא וְכָל־אֲשֶׁר־בָּ֖הּ לַֽיהוָ֑ה רַק֩ רָחָ֨ב הַזּוֹנָ֜ה תִּֽחְיֶ֗ה הִ֚יא וְכָל־אֲשֶׁ֣ר אִתָּ֣הּ בַּבַּ֔יִת כִּ֣י הֶחְבְּאַ֔תָה אֶת־הַמַּלְאָכִ֖ים אֲשֶׁ֥ר שָׁלָֽחְנוּ׃ וְרַקיח־אַתֶּם֙ שִׁמְר֣וּ מִן־הַחֵ֔רֶם פֶּֽן־תַּחֲרִ֖ימוּ וּלְקַחְתֶּ֣ם מִן־הַחֵ֑רֶם וְשַׂמְתֶּ֞ם אֶת־מַחֲנֵ֤ה יִשְׂרָאֵל֙ לְחֵ֔רֶם וַעֲכַרְתֶּ֖ם אוֹתֽוֹ׃ וְכֹ֣ל יט׀ כֶּ֣סֶף וְזָהָ֗ב וּכְלֵ֤י נְחֹ֨שֶׁת֙ וּבַרְזֶ֔ל קֹ֥דֶשׁ ה֖וּא לַֽיהוָ֑ה אוֹצַ֥ר יְהוָ֖ה יָבֽוֹא׃ וַיָּ֣רַע כהָעָ֔ם וַֽיִּתְקְע֖וּ בַּשֹּֽׁפָר֑וֹת וַיְהִי֩ כִשְׁמֹ֨עַ הָעָ֜ם אֶת־ק֣וֹל הַשּׁוֹפָ֗ר וַיָּרִ֤יעוּ הָעָם֙ תְּרוּעָ֣ה גְדוֹלָ֔ה וַתִּפֹּ֨ל הַֽחוֹמָ֜ה תַּחְתֶּ֗יהָ וַיַּ֨עַל הָעָ֤ם הָעִ֨ירָה֙ אִ֣ישׁ נֶגְדּ֔וֹ וַֽיִּלְכְּד֖וּ אֶת־הָעִֽיר׃ וַֽיַּחֲרִ֨ימוּ֙ כאאֶת־כָּל־אֲשֶׁ֣ר בָּעִ֔יר מֵאִישׁ֙ וְעַד־אִשָּׁ֔ה מִנַּ֖עַר וְעַד־זָקֵ֑ן וְעַ֨ד שׁ֥וֹר וָשֶׂ֛ה וַחֲמ֖וֹר לְפִי־חָֽרֶב׃ וְלִשְׁנַ֨יִם כבהָאֲנָשִׁ֜ים הַֽמְרַגְּלִ֤ים אֶת־הָאָ֨רֶץ֙ אָמַ֣ר יְהוֹשֻׁ֔עַ בֹּ֖אוּ בֵּית־הָאִשָּׁ֣ה הַזּוֹנָ֑ה וְהוֹצִ֨יאוּ מִשָּׁ֤ם אֶת־הָֽאִשָּׁה֙ וְאֶת־כָּל־אֲשֶׁר־לָ֔הּ כַּאֲשֶׁ֥ר נִשְׁבַּעְתֶּ֖ם לָֽהּ׃ וַיָּבֹ֜אוּ כגהַנְּעָרִ֣ים הַֽמְרַגְּלִ֗ים וַיֹּצִ֡יאוּ אֶת־רָ֠חָב וְאֶת־אָבִ֨יהָ וְאֶת־אִמָּ֤הּ וְאֶת־אַחֶ֨יהָ֙ וְאֶת־כָּל־אֲשֶׁר־לָ֔הּ וְאֵ֥ת כָּל־מִשְׁפְּחוֹתֶ֖יהָ הוֹצִ֑יאוּ וַיַּ֨נִּיח֔וּם מִח֖וּץ לְמַחֲנֵ֥ה יִשְׂרָאֵֽל׃ וְהָעִ֛יר כדשָׂרְפ֥וּ בָאֵ֖שׁ וְכָל־אֲשֶׁר־בָּ֑הּ רַ֣ק ׀ הַכֶּ֣סֶף וְהַזָּהָ֗ב וּכְלֵ֤י הַנְּחֹ֨שֶׁת֙ וְהַבַּרְזֶ֔ל נָתְנ֖וּ אוֹצַ֥ר בֵּית־יְהוָֽה׃ וְֽאֶתכה־רָחָ֣ב הַ֠זּוֹנָה וְאֶת־בֵּ֨ית אָבִ֤יהָ וְאֶת־כָּל־אֲשֶׁר־לָהּ֙ הֶחֱיָ֣ה יְהוֹשֻׁ֔עַ וַתֵּ֨שֶׁב֙ בְּקֶ֣רֶב יִשְׂרָאֵ֔ל עַ֖ד הַיּ֣וֹם הַזֶּ֑ה כִּ֤י הֶחְבִּ֨יאָה֙ אֶת־הַמַּלְאָכִ֔ים אֲשֶׁר־שָׁלַ֥ח יְהוֹשֻׁ֖עַ לְרַגֵּ֥ל אֶת־יְרִיחֽוֹ׃ פ
וַיַּשְׁבַּ֣ע כויְהוֹשֻׁ֔עַ בָּעֵ֥ת הַהִ֖יא לֵאמֹ֑ר אָר֨וּר הָאִ֜ישׁ לִפְנֵ֣י יְהוָ֗ה אֲשֶׁ֤ר יָקוּם֙ וּבָנָ֞ה אֶת־הָעִ֤יר הַזֹּאת֙ אֶת־יְרִיח֔וֹ בִּבְכֹר֣וֹ יְיַסְּדֶ֔נָּה וּבִצְעִיר֖וֹ יַצִּ֥יב דְּלָתֶֽיהָ׃ וַיְהִ֥י כזיְהוָ֖ה אֶת־יְהוֹשֻׁ֑עַ וַיְהִ֥י שָׁמְע֖וֹ בְּכָל־הָאָֽרֶץ׃ וַיִּמְעֲל֧וּ זאבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֛ל מַ֖עַל בַּחֵ֑רֶם וַיִּקַּ֡ח עָכָ֣ן בֶּן־כַּרְמִי֩ בֶן־זַבְדִּ֨י בֶן־זֶ֜רַח לְמַטֵּ֤ה יְהוּדָה֙ מִן־הַחֵ֔רֶם וַיִּֽחַר־אַ֥ף יְהוָ֖ה בִּבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיִּשְׁלַח֩ ביְהוֹשֻׁ֨עַ אֲנָשִׁ֜ים מִֽירִיח֗וֹ הָעַ֞י אֲשֶׁ֨ר עִם־בֵּ֥ית אָ֨וֶן֙ מִקֶּ֣דֶם לְבֵֽית־אֵ֔ל וַיֹּ֤אמֶר אֲלֵיהֶם֙ לֵאמֹ֔ר עֲל֖וּ וְרַגְּל֣וּ אֶת־הָאָ֑רֶץ וַֽיַּעֲלוּ֙ הָאֲנָשִׁ֔ים וַֽיְרַגְּל֖וּ אֶת־הָעָֽי׃ וַיָּשֻׁ֣בוּ גאֶל־יְהוֹשֻׁ֗עַ וַיֹּאמְר֣וּ אֵלָיו֮ אַל־יַ֣עַל כָּל־הָעָם֒ כְּאַלְפַּ֣יִם אִ֗ישׁ א֚וֹ כִּשְׁלֹ֣שֶׁת אֲלָפִ֣ים אִ֔ישׁ יַעֲל֖וּ וְיַכּ֣וּ אֶת־הָעָ֑י אַל־תְּיַגַּע־שָׁ֨מָּה֙ אֶת־כָּל־הָעָ֔ם כִּ֥י מְעַ֖ט הֵֽמָּה׃ וַיַּעֲל֤וּ דמִן־הָעָם֙ שָׁ֔מָּה כִּשְׁלֹ֥שֶׁת אֲלָפִ֖ים אִ֑ישׁ וַיָּנֻ֕סוּ לִפְנֵ֖י אַנְשֵׁ֥י הָעָֽי׃ וַיַּכּ֨וּ המֵהֶ֜ם אַנְשֵׁ֣י הָעַ֗י כִּשְׁלֹשִׁ֤ים וְשִׁשָּׁה֙ אִ֔ישׁ וַֽיִּרְדְּפ֞וּם לִפְנֵ֤י הַשַּׁ֨עַר֙ עַד־הַשְּׁבָרִ֔ים וַיַּכּ֖וּם בַּמּוֹרָ֑ד וַיִּמַּ֥ס לְבַב־הָעָ֖ם וַיְהִ֥י לְמָֽיִם׃ וַיִּקְרַ֨ע ויְהוֹשֻׁ֜עַ שִׂמְלֹתָ֗יו וַיִּפֹּל֩ עַל־פָּנָ֨יו אַ֜רְצָה לִפְנֵ֨י אֲר֤וֹן יְהוָה֙ עַד־הָעֶ֔רֶב ה֖וּא וְזִקְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיַּעֲל֥וּ עָפָ֖ר עַל־רֹאשָֽׁם׃ וַיֹּ֨אמֶר זיְהוֹשֻׁ֜עַ אֲהָ֣הּ ׀ אֲדֹנָ֣י יְהוִ֗ה לָ֠מָה הֵעֲבַ֨רְתָּ הַעֲבִ֜יר אֶת־הָעָ֤ם הַזֶּה֙ אֶת־הַיַּרְדֵּ֔ן לָתֵ֥ת אֹתָ֛נוּ בְּיַ֥ד הָאֱמֹרִ֖י לְהַאֲבִידֵ֑נוּ וְלוּ֙ הוֹאַ֣לְנוּ וַנֵּ֔שֶׁב בְּעֵ֖בֶר הַיַּרְדֵּֽן׃ בִּ֖י חאֲדֹנָ֑י מָ֣ה אֹמַ֔ר אַ֠חֲרֵי אֲשֶׁ֨ר הָפַ֧ךְ יִשְׂרָאֵ֛ל עֹ֖רֶף לִפְנֵ֥י אֹיְבָֽיו׃ וְיִשְׁמְע֣וּ טהַֽכְּנַעֲנִ֗י וְכֹל֙ יֹשְׁבֵ֣י הָאָ֔רֶץ וְנָסַ֣בּוּ עָלֵ֔ינוּ וְהִכְרִ֥יתוּ אֶת־שְׁמֵ֖נוּ מִן־הָאָ֑רֶץ וּמַֽה־תַּעֲשֵׂ֖ה לְשִׁמְךָ֥ הַגָּדֽוֹל׃ ס         וַיֹּ֧אמֶר ייְהוָ֛ה אֶל־יְהוֹשֻׁ֖עַ קֻ֣ם לָ֑ךְ לָ֣מָּה זֶּ֔ה אַתָּ֖ה נֹפֵ֥ל עַל־פָּנֶֽיךָ׃ חָטָא֙ יאיִשְׂרָאֵ֔ל וְגַם֙ עָבְר֣וּ אֶת־בְּרִיתִ֔י אֲשֶׁ֥ר צִוִּ֖יתִי אוֹתָ֑ם וְגַ֤ם לָֽקְחוּ֙ מִן־הַחֵ֔רֶם וְגַ֤ם גָּֽנְבוּ֙ וְגַ֣ם כִּֽחֲשׁ֔וּ וְגַ֖ם שָׂ֥מוּ בִכְלֵיהֶֽם׃ וְלֹ֨א יביֻכְל֜וּ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל לָקוּם֙ לִפְנֵ֣י אֹיְבֵיהֶ֔ם עֹ֗רֶף יִפְנוּ֙ לִפְנֵ֣י אֹֽיְבֵיהֶ֔ם כִּ֥י הָי֖וּ לְחֵ֑רֶם לֹ֤א אוֹסִיף֙ לִֽהְי֣וֹת עִמָּכֶ֔ם אִם־לֹ֥א תַשְׁמִ֛ידוּ הַחֵ֖רֶם מִֽקִּרְבְּכֶֽם׃ קֻ֚ם יגקַדֵּ֣שׁ אֶת־הָעָ֔ם וְאָמַרְתָּ֖ הִתְקַדְּשׁ֣וּ לְמָחָ֑ר כִּ֣י כֹה֩ אָמַ֨ר יְהוָ֜ה אֱלֹהֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל חֵ֤רֶם בְּקִרְבְּךָ֙ יִשְׂרָאֵ֔ל לֹ֣א תוּכַ֗ל לָקוּם֙ לִפְנֵ֣י אֹיְבֶ֔יךָ עַד־הֲסִירְכֶ֥ם הַחֵ֖רֶם מִֽקִּרְבְּכֶֽם׃ וְנִקְרַבְתֶּ֥ם ידבַּבֹּ֖קֶר לְשִׁבְטֵיכֶ֑ם וְהָיָ֡ה הַשֵּׁבֶט֩ אֲשֶׁר־יִלְכְּדֶ֨נּוּ יְהוָ֜ה יִקְרַ֣ב לַמִּשְׁפָּח֗וֹת וְהַמִּשְׁפָּחָ֞ה אֲשֶֽׁר־יִלְכְּדֶ֤נָּה יְהוָה֙ תִּקְרַ֣ב לַבָּתִּ֔ים וְהַבַּ֨יִת֙ אֲשֶׁ֣ר יִלְכְּדֶ֣נּוּ יְהוָ֔ה יִקְרַ֖ב לַגְּבָרִֽים׃ וְהָיָה֙ טוהַנִּלְכָּ֣ד בַּחֵ֔רֶם יִשָּׂרֵ֣ף בָּאֵ֔שׁ אֹת֖וֹ וְאֶת־כָּל־אֲשֶׁר־ל֑וֹ כִּ֤י עָבַר֙ אֶת־בְּרִ֣ית יְהוָ֔ה וְכִֽי־עָשָׂ֥ה נְבָלָ֖ה בְּיִשְׂרָאֵֽל׃ וַיַּשְׁכֵּ֤ם טזיְהוֹשֻׁ֨עַ֙ בַּבֹּ֔קֶר וַיַּקְרֵ֥ב אֶת־יִשְׂרָאֵ֖ל לִשְׁבָטָ֑יו וַיִּלָּכֵ֖ד שֵׁ֥בֶט יְהוּדָֽה׃ וַיַּקְרֵב֙ יזאֶת־מִשְׁפַּ֣חַת יְהוּדָ֔ה וַיִּלְכֹּ֕ד אֵ֖ת מִשְׁפַּ֣חַת הַזַּרְחִ֑י וַיַּקְרֵ֞ב אֶת־מִשְׁפַּ֤חַת הַזַּרְחִי֙ לַגְּבָרִ֔ים וַיִּלָּכֵ֖ד זַבְדִּֽי׃ וַיַּקְרֵ֥ב יחאֶת־בֵּית֖וֹ לַגְּבָרִ֑ים וַיִּלָּכֵ֗ד עָכָ֞ן בֶּן־כַּרְמִ֧י בֶן־זַבְדִּ֛י בֶּן־זֶ֖רַח לְמַטֵּ֥ה יְהוּדָֽה׃ וַיֹּ֨אמֶר יטיְהוֹשֻׁ֜עַ אֶל־עָכָ֗ן בְּנִי֙ שִֽׂים־נָ֣א כָב֗וֹד לַֽיהוָ֛ה אֱלֹהֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל וְתֶן־ל֣וֹ תוֹדָ֑ה וְהַגֶּד־נָ֥א לִי֙ מֶ֣ה עָשִׂ֔יתָ אַל־תְּכַחֵ֖ד מִמֶּֽנִּי׃ וַיַּ֧עַן כעָכָ֛ן אֶת־יְהוֹשֻׁ֖עַ וַיֹּאמַ֑ר אָמְנָ֗ה אָנֹכִ֤י חָטָ֨אתִי֙ לַֽיהוָה֙ אֱלֹהֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְכָזֹ֥את וְכָזֹ֖את עָשִֽׂיתִי׃ ואראה כאוָאֵ֣רֶא בַשָּׁלָ֡ל אַדֶּ֣רֶת שִׁנְעָר֩ אַחַ֨ת טוֹבָ֜ה וּמָאתַ֧יִם שְׁקָלִ֣ים כֶּ֗סֶף וּלְשׁ֨וֹן זָהָ֤ב אֶחָד֙ חֲמִשִּׁ֤ים שְׁקָלִים֙ מִשְׁקָל֔וֹ וָֽאֶחְמְדֵ֖ם וָֽאֶקָּחֵ֑ם וְהִנָּ֨ם טְמוּנִ֥ים בָּאָ֛רֶץ בְּת֥וֹךְ הָאָֽהֳלִ֖י וְהַכֶּ֥סֶף תַּחְתֶּֽיהָ׃ וַיִּשְׁלַ֤ח כביְהוֹשֻׁ֨עַ֙ מַלְאָכִ֔ים וַיָּרֻ֖צוּ הָאֹ֑הֱלָה וְהִנֵּ֧ה טְמוּנָ֛ה בְּאָהֳל֖וֹ וְהַכֶּ֥סֶף תַּחְתֶּֽיהָ׃ וַיִּקָּחוּם֙ כגמִתּ֣וֹךְ הָאֹ֔הֶל וַיְבִאוּם֙ אֶל־יְהוֹשֻׁ֔עַ וְאֶ֖ל כָּל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיַּצִּקֻ֖ם לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וַיִּקַּ֣ח כדיְהוֹשֻׁ֣עַ אֶת־עָכָ֣ן בֶּן־זֶ֡רַח וְאֶת־הַכֶּ֣סֶף וְאֶת־הָאַדֶּ֣רֶת וְֽאֶת־לְשׁ֣וֹן הַזָּהָ֡ב וְֽאֶת־בָּנָ֡יו וְֽאֶת־בְּנֹתָ֡יו וְאֶת־שׁוֹרוֹ֩ וְאֶת־חֲמֹר֨וֹ וְאֶת־צֹאנ֤וֹ וְאֶֽת־אָהֳלוֹ֙ וְאֶת־כָּל־אֲשֶׁר־ל֔וֹ וְכָל־יִשְׂרָאֵ֖ל עִמּ֑וֹ וַיַּעֲל֥וּ אֹתָ֖ם עֵ֥מֶק עָכֽוֹר׃ וַיֹּ֤אמֶר כהיְהוֹשֻׁ֨עַ֙ מֶ֣ה עֲכַרְתָּ֔נוּ יַעְכֳּרְךָ֥ יְהוָ֖ה בַּיּ֣וֹם הַזֶּ֑ה וַיִּרְגְּמ֨וּ אֹת֤וֹ כָל־יִשְׂרָאֵל֙ אֶ֔בֶן וַיִּשְׂרְפ֤וּ אֹתָם֙ בָּאֵ֔שׁ וַיִּסְקְל֥וּ אֹתָ֖ם בָּאֲבָנִֽים׃ וַיָּקִ֨ימוּ כועָלָ֜יו גַּל־אֲבָנִ֣ים גָּד֗וֹל עַ֚ד הַיּ֣וֹם הַזֶּ֔ה וַיָּ֥שָׁב יְהוָ֖ה מֵחֲר֣וֹן אַפּ֑וֹ עַל־כֵּ֠ן קָרָ֞א שֵׁ֣ם הַמָּק֤וֹם הַהוּא֙ עֵ֣מֶק עָכ֔וֹר עַ֖ד הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ פ
וַיֹּ֨אמֶר חאיְהוָ֤ה אֶל־יְהוֹשֻׁ֨עַ֙ אַל־תִּירָ֣א וְאַל־תֵּחָ֔ת קַ֣ח עִמְּךָ֗ אֵ֚ת כָּל־עַ֣ם הַמִּלְחָמָ֔ה וְק֖וּם עֲלֵ֣ה הָעָ֑י רְאֵ֣ה ׀ נָתַ֣תִּי בְיָדְךָ֗ אֶת־מֶ֤לֶךְ הָעַי֙ וְאֶת־עַמּ֔וֹ וְאֶת־עִיר֖וֹ וְאֶת־אַרְצֽוֹ׃ וְעָשִׂ֨יתָ בלָעַ֜י וּלְמַלְכָּ֗הּ כַּאֲשֶׁ֨ר עָשִׂ֤יתָ לִֽירִיחוֹ֙ וּלְמַלְכָּ֔הּ רַק־שְׁלָלָ֥הּ וּבְהֶמְתָּ֖הּ תָּבֹ֣זּוּ לָכֶ֑ם שִׂים־לְךָ֥ אֹרֵ֛ב לָעִ֖יר מֵאַחֲרֶֽיהָ׃ וַיָּ֧קָם גיְהוֹשֻׁ֛עַ וְכָל־עַ֥ם הַמִּלְחָמָ֖ה לַעֲל֣וֹת הָעָ֑י וַיִּבְחַ֣ר יְ֠הוֹשֻׁעַ שְׁלֹשִׁ֨ים אֶ֤לֶף אִישׁ֙ גִּבּוֹרֵ֣י הַחַ֔יִל וַיִּשְׁלָחֵ֖ם לָֽיְלָה׃ וַיְצַ֨ו דאֹתָ֜ם לֵאמֹ֗ר רְ֠אוּ אַתֶּ֞ם אֹרְבִ֤ים לָעִיר֙ מֵאַחֲרֵ֣י הָעִ֔יר אַל־תַּרְחִ֥יקוּ מִן־הָעִ֖יר מְאֹ֑ד וִהְיִיתֶ֥ם כֻּלְּכֶ֖ם נְכֹנִֽים׃ וַאֲנִ֗י הוְכָל־הָעָם֙ אֲשֶׁ֣ר אִתִּ֔י נִקְרַ֖ב אֶל־הָעִ֑יר וְהָיָ֗ה כִּֽי־יֵצְא֤וּ לִקְרָאתֵ֨נוּ֙ כַּאֲשֶׁ֣ר בָּרִֽאשֹׁנָ֔ה וְנַ֖סְנוּ לִפְנֵיהֶֽם׃ וְיָצְא֣וּ ואַחֲרֵ֗ינוּ עַ֣ד הַתִּיקֵ֤נוּ אוֹתָם֙ מִן־הָעִ֔יר כִּ֣י יֹֽאמְר֔וּ נָסִ֣ים לְפָנֵ֔ינוּ כַּאֲשֶׁ֖ר בָּרִֽאשֹׁנָ֑ה וְנַ֖סְנוּ לִפְנֵיהֶֽם׃ וְאַתֶּ֗ם זתָּקֻ֨מוּ֙ מֵהָ֣אוֹרֵ֔ב וְהוֹרַשְׁתֶּ֖ם אֶת־הָעִ֑יר וּנְתָנָ֛הּ יְהוָ֥ה אֱלֹֽהֵיכֶ֖ם בְּיֶדְכֶֽם׃ וְהָיָ֞ה חכְּתָפְשְׂכֶ֣ם אֶת־הָעִ֗יר תַּצִּ֤יתוּ אֶת־הָעִיר֙ בָּאֵ֔שׁ כִּדְבַ֥ר יְהוָ֖ה תַּעֲשׂ֑וּ רְא֖וּ צִוִּ֥יתִי אֶתְכֶֽם׃ וַיִּשְׁלָחֵ֣ם טיְהוֹשֻׁ֗עַ וַיֵּֽלְכוּ֙ אֶל־הַמַּאְרָ֔ב וַיֵּשְׁב֗וּ בֵּ֧ין בֵּֽית־אֵ֛ל וּבֵ֥ין הָעַ֖י מִיָּ֣ם לָעָ֑י וַיָּ֧לֶן יְהוֹשֻׁ֛עַ בַּלַּ֥יְלָה הַה֖וּא בְּת֥וֹךְ הָעָֽם׃ וַיַּשְׁכֵּ֤ם ייְהוֹשֻׁ֨עַ֙ בַּבֹּ֔קֶר וַיִּפְקֹ֖ד אֶת־הָעָ֑ם וַיַּ֨עַל ה֜וּא וְזִקְנֵ֧י יִשְׂרָאֵ֛ל לִפְנֵ֥י הָעָ֖ם הָעָֽי׃ וְכָליא־הָעָ֨ם הַמִּלְחָמָ֜ה אֲשֶׁ֣ר אִתּ֗וֹ עָלוּ֙ וַֽיִּגְּשׁ֔וּ וַיָּבֹ֖אוּ נֶ֣גֶד הָעִ֑יר וַֽיַּחֲנוּ֙ מִצְּפ֣וֹן לָעַ֔י וְהַגַּ֖י בינו בֵּינָ֥יו וּבֵין־הָעָֽי׃ וַיִּקַּ֕ח יבכַּחֲמֵ֥שֶׁת אֲלָפִ֖ים אִ֑ישׁ וַיָּ֨שֶׂם אוֹתָ֜ם אֹרֵ֗ב בֵּ֧ין בֵּֽית־אֵ֛ל וּבֵ֥ין הָעַ֖י מִיָּ֥ם לָעִֽיר׃ וַיָּשִׂ֨ימוּ יגהָעָ֜ם אֶת־כָּל־הַֽמַּחֲנֶ֗ה אֲשֶׁר֙ מִצְּפ֣וֹן לָעִ֔יר וְאֶת־עֲקֵב֖וֹ מִיָּ֣ם לָעִ֑יר וַיֵּ֧לֶךְ יְהוֹשֻׁ֛עַ בַּלַּ֥יְלָה הַה֖וּא בְּת֥וֹךְ הָעֵֽמֶק׃ וַיְהִ֞י ידכִּרְא֣וֹת מֶֽלֶךְ־הָעַ֗י וַֽיְמַהֲר֡וּ וַיַּשְׁכִּ֡ימוּ וַיֵּצְא֣וּ אַנְשֵֽׁי־הָעִ֣יר לִקְרַֽאת־יִ֠שְׂרָאֵל לַֽמִּלְחָמָ֞ה ה֧וּא וְכָל־עַמּ֛וֹ לַמּוֹעֵ֖ד לִפְנֵ֣י הָֽעֲרָבָ֑ה וְהוּא֙ לֹ֣א יָדַ֔ע כִּֽי־אֹרֵ֥ב ל֖וֹ מֵאַחֲרֵ֥י הָעִֽיר׃ וַיִּנָּֽגְע֛וּ טויְהוֹשֻׁ֥עַ וְכָל־יִשְׂרָאֵ֖ל לִפְנֵיהֶ֑ם וַיָּנֻ֖סוּ דֶּ֥רֶךְ הַמִּדְבָּֽר׃ וַיִּזָּעֲק֗וּ טזכָּל־הָעָם֙ אֲשֶׁ֣ר בעיר בָּעַ֔י לִרְדֹּ֖ף אַחֲרֵיהֶ֑ם וַֽיִּרְדְּפוּ֙ אַחֲרֵ֣י יְהוֹשֻׁ֔עַ וַיִּנָּתְק֖וּ מִן־הָעִֽיר׃ וְלֹֽאיז־נִשְׁאַ֣ר אִ֗ישׁ בָּעַי֙ וּבֵ֣ית אֵ֔ל אֲשֶׁ֥ר לֹֽא־יָצְא֖וּ אַחֲרֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיַּעַזְב֤וּ אֶת־הָעִיר֙ פְּתוּחָ֔ה וַֽיִּרְדְּפ֖וּ אַחֲרֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ פ
וַיֹּ֨אמֶר יחיְהוָ֜ה אֶל־יְהוֹשֻׁ֗עַ נְ֠טֵה בַּכִּיד֤וֹן אֲשֶׁר־בְּיָֽדְךָ֙ אֶל־הָעַ֔י כִּ֥י בְיָדְךָ֖ אֶתְּנֶ֑נָּה וַיֵּ֧ט יְהוֹשֻׁ֛עַ בַּכִּיד֥וֹן אֲשֶׁר־בְּיָד֖וֹ אֶל־הָעִֽיר׃ וְהָאוֹרֵ֡ב יטקָם֩ מְהֵרָ֨ה מִמְּקוֹמ֤וֹ וַיָּר֨וּצוּ֙ כִּנְט֣וֹת יָד֔וֹ וַיָּבֹ֥אוּ הָעִ֖יר וַֽיִּלְכְּד֑וּהָ וַֽיְמַהֲר֔וּ וַיַּצִּ֥יתוּ אֶת־הָעִ֖יר בָּאֵֽשׁ׃ וַיִּפְנ֣וּ כאַנְשֵׁי֩ הָעַ֨י אַחֲרֵיהֶ֜ם וַיִּרְא֗וּ וְהִנֵּ֨ה עָלָ֜ה עֲשַׁ֤ן הָעִיר֙ הַשָּׁמַ֔יְמָה וְלֹא־הָיָ֨ה בָהֶ֥ם יָדַ֛יִם לָנ֖וּס הֵ֣נָּה וָהֵ֑נָּה וְהָעָם֙ הַנָּ֣ס הַמִּדְבָּ֔ר נֶהְפַּ֖ךְ אֶל־הָרוֹדֵֽף׃ וִיהוֹשֻׁ֨עַ כאוְכָֽל־יִשְׂרָאֵ֜ל רָא֗וּ כִּֽי־לָכַ֤ד הָֽאֹרֵב֙ אֶת־הָעִ֔יר וְכִ֥י עָלָ֖ה עֲשַׁ֣ן הָעִ֑יר וַיָּשֻׁ֕בוּ וַיַּכּ֖וּ אֶת־אַנְשֵׁ֥י הָעָֽי׃ וְאֵ֨לֶּה כביָצְא֤וּ מִן־הָעִיר֙ לִקְרָאתָ֔ם וַיִּֽהְי֤וּ לְיִשְׂרָאֵל֙ בַּתָּ֔וֶךְ אֵ֥לֶּה מִזֶּ֖ה וְאֵ֣לֶּה מִזֶּ֑ה וַיַּכּ֣וּ אוֹתָ֔ם עַד־בִּלְתִּ֥י הִשְׁאִֽיר־ל֖וֹ שָׂרִ֥יד וּפָלִֽיט׃ וְאֶתכג־מֶ֥לֶךְ הָעַ֖י תָּ֣פְשׂוּ חָ֑י וַיַּקְרִ֥בוּ אֹת֖וֹ אֶל־יְהוֹשֻֽׁעַ׃ וַיְהִ֣י כדכְּכַלּ֣וֹת יִשְׂרָאֵ֡ל לַהֲרֹג֩ אֶת־כָּל־יֹשְׁבֵ֨י הָעַ֜י בַּשָּׂדֶ֗ה בַּמִּדְבָּר֙ אֲשֶׁ֣ר רְדָפ֣וּם בּ֔וֹ וַֽיִּפְּל֥וּ כֻלָּ֛ם לְפִי־חֶ֖רֶב עַד־תֻּמָּ֑ם וַיָּשֻׁ֤בוּ כָל־יִשְׂרָאֵל֙ הָעַ֔י וַיַּכּ֥וּ אֹתָ֖הּ לְפִי־חָֽרֶב׃ וַיְהִי֩ כהכָל־הַנֹּ֨פְלִ֜ים בַּיּ֤וֹם הַהוּא֙ מֵאִ֣ישׁ וְעַד־אִשָּׁ֔ה שְׁנֵ֥ים עָשָׂ֖ר אָ֑לֶף כֹּ֖ל אַנְשֵׁ֥י הָעָֽי׃ וִיהוֹשֻׁ֨עַ֙ כולֹֽא־הֵשִׁ֣יב יָד֔וֹ אֲשֶׁ֥ר נָטָ֖ה בַּכִּיד֑וֹן עַ֚ד אֲשֶׁ֣ר הֶחֱרִ֔ים אֵ֖ת כָּל־יֹשְׁבֵ֥י הָעָֽי׃ רַ֣ק כזהַבְּהֵמָ֗ה וּשְׁלַל֙ הָעִ֣יר הַהִ֔יא בָּזְז֥וּ לָהֶ֖ם יִשְׂרָאֵ֑ל כִּדְבַ֣ר יְהוָ֔ה אֲשֶׁ֥ר צִוָּ֖ה אֶת־יְהוֹשֻֽׁעַ׃ וַיִּשְׂרֹ֥ף כחיְהוֹשֻׁ֖עַ אֶת־הָעָ֑י וַיְשִׂימֶ֤הָ תֵּל־עוֹלָם֙ שְׁמָמָ֔ה עַ֖ד הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ וְאֶתכט־מֶ֧לֶךְ הָעַ֛י תָּלָ֥ה עַל־הָעֵ֖ץ עַד־עֵ֣ת הָעָ֑רֶב וּכְב֣וֹא הַשֶּׁמֶשׁ֩ צִוָּ֨ה יְהוֹשֻׁ֜עַ וַיֹּרִ֧ידוּ אֶת־נִבְלָת֣וֹ מִן־הָעֵ֗ץ וַיַּשְׁלִ֤יכוּ אוֹתָהּ֙ אֶל־פֶּ֨תַח֙ שַׁ֣עַר הָעִ֔יר וַיָּקִ֤ימוּ עָלָיו֙ גַּל־אֲבָנִ֣ים גָּד֔וֹל עַ֖ד הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ פ
אָ֣ז ליִבְנֶ֤ה יְהוֹשֻׁ֨עַ֙ מִזְבֵּ֔חַ לַֽיהוָ֖ה אֱלֹהֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל בְּהַ֖ר עֵיבָֽל׃ כַּאֲשֶׁ֣ר לאצִוָּה֩ מֹשֶׁ֨ה עֶֽבֶד־יְהוָ֜ה אֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל כַּכָּתוּב֙ בְּסֵ֨פֶר֙ תּוֹרַ֣ת מֹשֶׁ֔ה מִזְבַּח֙ אֲבָנִ֣ים שְׁלֵמ֔וֹת אֲשֶׁ֛ר לֹֽא־הֵנִ֥יף עֲלֵיהֶ֖ן בַּרְזֶ֑ל וַיַּעֲל֨וּ עָלָ֤יו עֹלוֹת֙ לַֽיהוָ֔ה וַֽיִּזְבְּח֖וּ שְׁלָמִֽים׃ וַיִּכְתָּבלב־שָׁ֖ם עַל־הָאֲבָנִ֑ים אֵ֗ת מִשְׁנֵה֙ תּוֹרַ֣ת מֹשֶׁ֔ה אֲשֶׁ֣ר כָּתַ֔ב לִפְנֵ֖י בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְכָללג־יִשְׂרָאֵ֡ל וּזְקֵנָ֡יו וְשֹׁטְרִ֣ים ׀ וְשֹׁפְטָ֡יו עֹמְדִ֣ים מִזֶּ֣ה ׀ וּמִזֶּ֣ה ׀ לָאָר֡וֹן נֶגֶד֩ הַכֹּהֲנִ֨ים הַלְוִיִּ֜ם נֹשְׂאֵ֣י ׀ אֲר֣וֹן בְּרִית־יְהוָ֗ה כַּגֵּר֙ כָּֽאֶזְרָ֔ח חֶצְיוֹ֙ אֶל־מ֣וּל הַר־גְּרִזִ֔ים וְהַֽחֶצְי֖וֹ אֶל־מ֣וּל הַר־עֵיבָ֑ל כַּאֲשֶׁ֨ר צִוָּ֜ה מֹשֶׁ֣ה עֶֽבֶד־יְהוָ֗ה לְבָרֵ֛ךְ אֶת־הָעָ֥ם יִשְׂרָאֵ֖ל בָּרִאשֹׁנָֽה׃ וְאַֽחֲרֵילד־כֵ֗ן קָרָא֙ אֶת־כָּל־דִּבְרֵ֣י הַתּוֹרָ֔ה הַבְּרָכָ֖ה וְהַקְּלָלָ֑ה כְּכָל־הַכָּת֖וּב בְּסֵ֥פֶר הַתּוֹרָֽה׃ לֹֽאלה־הָיָ֣ה דָבָ֔ר מִכֹּ֖ל אֲשֶׁר־צִוָּ֣ה מֹשֶׁ֑ה אֲשֶׁ֨ר לֹֽא־קָרָ֜א יְהוֹשֻׁ֗עַ נֶ֣גֶד כָּל־קְהַ֤ל יִשְׂרָאֵל֙ וְהַנָּשִׁ֣ים וְהַטַּ֔ף וְהַגֵּ֖ר הַהֹלֵ֥ךְ בְּקִרְבָּֽם׃ פ
וַיְהִ֣י טאכִשְׁמֹ֣עַ כָּֽל־הַמְּלָכִ֡ים אֲשֶׁר֩ בְּעֵ֨בֶר הַיַּרְדֵּ֜ן בָּהָ֣ר וּבַשְּׁפֵלָ֗ה וּבְכֹל֙ ח֚וֹף הַיָּ֣ם הַגָּד֔וֹל אֶל־מ֖וּל הַלְּבָנ֑וֹן הַֽחִתִּי֙ וְהָ֣אֱמֹרִ֔י הַֽכְּנַעֲנִי֙ הַפְּרִזִּ֔י הַחִוִּ֖י וְהַיְבוּסִֽי׃ וַיִּֽתְקַבְּצ֣וּ ביַחְדָּ֔ו לְהִלָּחֵ֥ם עִם־יְהוֹשֻׁ֖עַ וְעִם־יִשְׂרָאֵ֑ל פֶּ֖ה אֶחָֽד׃ פ
וְיֹשְׁבֵ֨י גגִבְע֜וֹן שָׁמְע֗וּ אֵת֩ אֲשֶׁ֨ר עָשָׂ֧ה יְהוֹשֻׁ֛עַ לִֽירִיח֖וֹ וְלָעָֽי׃ וַיַּעֲשׂ֤וּ דגַם־הֵ֨מָּה֙ בְּעָרְמָ֔ה וַיֵּלְכ֖וּ וַיִּצְטַיָּ֑רוּ וַיִּקְח֞וּ שַׂקִּ֤ים בָּלִים֙ לַחֲמ֣וֹרֵיהֶ֔ם וְנֹאד֥וֹת יַ֨יִן֙ בָּלִ֔ים וּמְבֻקָּעִ֖ים וּמְצֹרָרִֽים׃ וּנְעָל֨וֹת הבָּל֤וֹת וּמְטֻלָּאוֹת֙ בְּרַגְלֵיהֶ֔ם וּשְׂלָמ֥וֹת בָּל֖וֹת עֲלֵיהֶ֑ם וְכֹל֙ לֶ֣חֶם צֵידָ֔ם יָבֵ֖שׁ הָיָ֥ה נִקֻּדִֽים׃ וַיֵּלְכ֧וּ ואֶל־יְהוֹשֻׁ֛עַ אֶל־הַֽמַּחֲנֶ֖ה הַגִּלְגָּ֑ל וַיֹּאמְר֨וּ אֵלָ֜יו וְאֶל־אִ֣ישׁ יִשְׂרָאֵ֗ל מֵאֶ֤רֶץ רְחוֹקָה֙ בָּ֔אנוּ וְעַתָּ֖ה כִּרְתוּ־לָ֥נוּ בְרִֽית׃ ויאמרו זוַיֹּ֥אמֶר אִֽישׁ־יִשְׂרָאֵ֖ל אֶל־הַחִוִּ֑י אוּלַ֗י בְּקִרְבִּי֙ אַתָּ֣ה יוֹשֵׁ֔ב וְאֵ֖יךְ אכרות אֶֽכְרָת־לְךָ֥ בְרִֽית׃ וַיֹּאמְר֥וּ חאֶל־יְהוֹשֻׁ֖עַ עֲבָדֶ֣יךָ אֲנָ֑חְנוּ וַיֹּ֨אמֶר אֲלֵהֶ֧ם יְהוֹשֻׁ֛עַ מִ֥י אַתֶּ֖ם וּמֵאַ֥יִן תָּבֹֽאוּ׃ וַיֹּאמְר֣וּ טאֵלָ֗יו מֵאֶ֨רֶץ רְחוֹקָ֤ה מְאֹד֙ בָּ֣אוּ עֲבָדֶ֔יךָ לְשֵׁ֖ם יְהוָ֣ה אֱלֹהֶ֑יךָ כִּֽי־שָׁמַ֣עְנוּ שָׁמְע֔וֹ וְאֵ֛ת כָּל־אֲשֶׁ֥ר עָשָׂ֖ה בְּמִצְרָֽיִם׃ וְאֵ֣ת י׀ כָּל־אֲשֶׁ֣ר עָשָׂ֗ה לִשְׁנֵי֙ מַלְכֵ֣י הָאֱמֹרִ֔י אֲשֶׁ֖ר בְּעֵ֣בֶר הַיַּרְדֵּ֑ן לְסִיחוֹן֙ מֶ֣לֶךְ חֶשְׁבּ֔וֹן וּלְע֥וֹג מֶֽלֶךְ־הַבָּשָׁ֖ן אֲשֶׁ֥ר בְּעַשְׁתָּרֽוֹת׃ וַיֹּאמְר֣וּ יאאֵלֵ֡ינוּ זְֽקֵינֵינוּ֩ וְכָל־יֹשְׁבֵ֨י אַרְצֵ֜נוּ לֵאמֹ֗ר קְח֨וּ בְיֶדְכֶ֤ם צֵידָה֙ לַדֶּ֔רֶךְ וּלְכ֖וּ לִקְרָאתָ֑ם וַאֲמַרְתֶּ֤ם אֲלֵיהֶם֙ עַבְדֵיכֶ֣ם אֲנַ֔חְנוּ וְעַתָּ֖ה כִּרְתוּ־לָ֥נוּ בְרִֽית׃ זֶ֣ה יב׀ לַחְמֵ֗נוּ חָ֞ם הִצְטַיַּ֤דְנוּ אֹתוֹ֙ מִבָּ֣תֵּ֔ינוּ בְּי֥וֹם צֵאתֵ֖נוּ לָלֶ֣כֶת אֲלֵיכֶ֑ם וְעַתָּה֙ הִנֵּ֣ה יָבֵ֔שׁ וְהָיָ֖ה נִקֻּדִֽים׃ וְאֵ֨לֶּה יגנֹאד֤וֹת הַיַּ֨יִן֙ אֲשֶׁ֣ר מִלֵּ֣אנוּ חֲדָשִׁ֔ים וְהִנֵּ֖ה הִתְבַּקָּ֑עוּ וְאֵ֤לֶּה שַׂלְמוֹתֵ֨ינוּ֙ וּנְעָלֵ֔ינוּ בָּל֕וּ מֵרֹ֥ב הַדֶּ֖רֶךְ מְאֹֽד׃ וַיִּקְח֥וּ ידהָֽאֲנָשִׁ֖ים מִצֵּידָ֑ם וְאֶת־פִּ֥י יְהוָ֖ה לֹ֥א שָׁאָֽלוּ׃ וַיַּ֨עַשׂ טולָהֶ֤ם יְהוֹשֻׁ֨עַ֙ שָׁל֔וֹם וַיִּכְרֹ֥ת לָהֶ֛ם בְּרִ֖ית לְחַיּוֹתָ֑ם וַיִּשָּׁבְע֣וּ לָהֶ֔ם נְשִׂיאֵ֖י הָעֵדָֽה׃ וַיְהִ֗י טזמִקְצֵה֙ שְׁלֹ֣שֶׁת יָמִ֔ים אַחֲרֵ֕י אֲשֶׁר־כָּרְת֥וּ לָהֶ֖ם בְּרִ֑ית וַֽיִּשְׁמְע֗וּ כִּי־קְרֹבִ֥ים הֵם֙ אֵלָ֔יו וּבְקִרְבּ֖וֹ הֵ֥ם יֹשְׁבִֽים׃ וַיִּסְע֣וּ יזבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֗ל וַיָּבֹ֛אוּ אֶל־עָרֵיהֶ֖ם בַּיּ֣וֹם הַשְּׁלִישִׁ֑י וְעָרֵיהֶם֙ גִּבְע֣וֹן וְהַכְּפִירָ֔ה וּבְאֵר֖וֹת וְקִרְיַ֥ת יְעָרִֽים׃ וְלֹ֤א יחהִכּוּם֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל כִּֽי־נִשְׁבְּע֤וּ לָהֶם֙ נְשִׂיאֵ֣י הָֽעֵדָ֔ה בַּֽיהוָ֖ה אֱלֹהֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיִּלֹּ֥נוּ כָל־הָעֵדָ֖ה עַל־הַנְּשִׂיאִֽים׃ וַיֹּאמְר֤וּ יטכָל־הַנְּשִׂיאִים֙ אֶל־כָּל־הָ֣עֵדָ֔ה אֲנַ֨חְנוּ֙ נִשְׁבַּ֣עְנוּ לָהֶ֔ם בַּֽיהוָ֖ה אֱלֹהֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וְעַתָּ֕ה לֹ֥א נוּכַ֖ל לִנְגֹּ֥עַ בָּהֶֽם׃ זֹ֛את כנַעֲשֶׂ֥ה לָהֶ֖ם וְהַחֲיֵ֣ה אוֹתָ֑ם וְלֹֽא־יִֽהְיֶ֤ה עָלֵ֨ינוּ֙ קֶ֔צֶף עַל־הַשְּׁבוּעָ֖ה אֲשֶׁר־נִשְׁבַּ֥עְנוּ לָהֶֽם׃ וַיֹּאמְר֧וּ כאאֲלֵיהֶ֛ם הַנְּשִׂיאִ֖ים יִֽחְי֑וּ וַ֠יִּֽהְיוּ חֹטְבֵ֨י עֵצִ֤ים וְשֹֽׁאֲבֵי־מַ֨יִם֙ לְכָל־הָ֣עֵדָ֔ה כַּאֲשֶׁ֛ר דִּבְּר֥וּ לָהֶ֖ם הַנְּשִׂיאִֽים׃ וַיִּקְרָ֤א כבלָהֶם֙ יְהוֹשֻׁ֔עַ וַיְדַבֵּ֥ר אֲלֵיהֶ֖ם לֵאמֹ֑ר לָמָּה֩ רִמִּיתֶ֨ם אֹתָ֜נוּ לֵאמֹ֗ר רְחוֹקִ֨ים אֲנַ֤חְנוּ מִכֶּם֙ מְאֹ֔ד וְאַתֶּ֖ם בְּקִרְבֵּ֥נוּ יֹשְׁבִֽים׃ וְעַתָּ֖ה כגאֲרוּרִ֣ים אַתֶּ֑ם וְלֹֽא־יִכָּרֵ֨ת מִכֶּ֜ם עֶ֗בֶד וְחֹטְבֵ֥י עֵצִ֛ים וְשֹֽׁאֲבֵי־מַ֖יִם לְבֵ֥ית אֱלֹהָֽי׃ וַיַּעֲנ֨וּ כדאֶת־יְהוֹשֻׁ֜עַ וַיֹּאמְר֗וּ כִּי֩ הֻגֵּ֨ד הֻגַּ֤ד לַעֲבָדֶ֨יךָ֙ אֵת֩ אֲשֶׁ֨ר צִוָּ֜ה יְהוָ֤ה אֱלֹהֶ֨יךָ֙ אֶת־מֹשֶׁ֣ה עַבְדּ֔וֹ לָתֵ֤ת לָכֶם֙ אֶת־כָּל־הָאָ֔רֶץ וּלְהַשְׁמִ֛יד אֶת־כָּל־יֹשְׁבֵ֥י הָאָ֖רֶץ מִפְּנֵיכֶ֑ם וַנִּירָ֨א מְאֹ֤ד לְנַפְשֹׁתֵ֨ינוּ֙ מִפְּנֵיכֶ֔ם וַֽנַּעֲשֵׂ֖ה אֶת־הַדָּבָ֥ר הַזֶּֽה׃ וְעַתָּ֖ה כההִנְנ֣וּ בְיָדֶ֑ךָ כַּטּ֨וֹב וְכַיָּשָׁ֧ר בְּעֵינֶ֛יךָ לַעֲשׂ֥וֹת לָ֖נוּ עֲשֵֽׂה׃ וַיַּ֥עַשׂ כולָהֶ֖ם כֵּ֑ן וַיַּצֵּ֥ל אוֹתָ֛ם מִיַּ֥ד בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל וְלֹ֥א הֲרָגֽוּם׃ וַיִּתְּנֵ֨ם כזיְהוֹשֻׁ֜עַ בַּיּ֣וֹם הַה֗וּא חֹטְבֵ֥י עֵצִ֛ים וְשֹׁ֥אֲבֵי מַ֖יִם לָֽעֵדָ֑ה וּלְמִזְבַּ֤ח יְהוָה֙ עַד־הַיּ֣וֹם הַזֶּ֔ה אֶל־הַמָּק֖וֹם אֲשֶׁ֥ר יִבְחָֽר׃ פ
וַיְהִי֩ יאכִשְׁמֹ֨עַ אֲדֹֽנִי־צֶ֜דֶק מֶ֣לֶךְ יְרוּשָׁלִַ֗ם כִּֽי־לָכַ֨ד יְהוֹשֻׁ֣עַ אֶת־הָעַי֮ וַיַּחֲרִימָהּ֒ כַּאֲשֶׁ֨ר עָשָׂ֤ה לִֽירִיחוֹ֙ וּלְמַלְכָּ֔הּ כֵּן־עָשָׂ֥ה לָעַ֖י וּלְמַלְכָּ֑הּ וְכִ֨י הִשְׁלִ֜ימוּ יֹשְׁבֵ֤י גִבְעוֹן֙ אֶת־יִשְׂרָאֵ֔ל וַיִּֽהְי֖וּ בְּקִרְבָּֽם׃ וַיִּֽירְא֣וּ במְאֹ֔ד כִּ֣י עִ֤יר גְּדוֹלָה֙ גִּבְע֔וֹן כְּאַחַ֖ת עָרֵ֣י הַמַּמְלָכָ֑ה וְכִ֨י הִ֤יא גְדוֹלָה֙ מִן־הָעַ֔י וְכָל־אֲנָשֶׁ֖יהָ גִּבֹּרִֽים׃ וַיִּשְׁלַ֨ח גאֲדֹנִי־צֶ֜דֶק מֶ֣לֶךְ יְרוּשָׁלִַ֗ם אֶל־הוֹהָ֣ם מֶֽלֶךְ־חֶ֠בְרוֹן וְאֶל־פִּרְאָ֨ם מֶֽלֶךְ־יַרְמ֜וּת וְאֶל־יָפִ֧יעַ מֶֽלֶךְ־לָכִ֛ישׁ וְאֶל־דְּבִ֥יר מֶֽלֶךְ־עֶגְל֖וֹן לֵאמֹֽר׃ עֲלֽוּד־אֵלַ֣י וְעִזְרֻ֔נִי וְנַכֶּ֖ה אֶת־גִּבְע֑וֹן כִּֽי־הִשְׁלִ֥ימָה אֶת־יְהוֹשֻׁ֖עַ וְאֶת־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיֵּאָסְפ֨וּ הוַֽיַּעֲל֜וּ חֲמֵ֣שֶׁת ׀ מַלְכֵ֣י הָאֱמֹרִ֗י מֶ֣לֶךְ יְרוּשָׁלִַ֜ם מֶֽלֶךְ־חֶבְר֤וֹן מֶֽלֶךְ־יַרְמוּת֙ מֶֽלֶךְ־לָכִ֣ישׁ מֶֽלֶךְ־עֶגְל֔וֹן הֵ֖ם וְכָל־מַֽחֲנֵיהֶ֑ם וַֽיַּחֲנוּ֙ עַל־גִּבְע֔וֹן וַיִּֽלָּחֲמ֖וּ עָלֶֽיהָ׃ וַיִּשְׁלְח֣וּ ואַנְשֵׁי֩ גִבְע֨וֹן אֶל־יְהוֹשֻׁ֤עַ אֶל־הַֽמַּחֲנֶה֙ הַגִּלְגָּ֣לָה לֵאמֹ֔ר אַל־תֶּ֥רֶף יָדֶ֖יךָ מֵֽעֲבָדֶ֑יךָ עֲלֵ֧ה אֵלֵ֣ינוּ מְהֵרָ֗ה וְהוֹשִׁ֤יעָה לָּ֨נוּ֙ וְעָזְרֵ֔נוּ כִּ֚י נִקְבְּצ֣וּ אֵלֵ֔ינוּ כָּל־מַלְכֵ֥י הָאֱמֹרִ֖י יֹשְׁבֵ֥י הָהָֽר׃ וַיַּ֨עַל זיְהוֹשֻׁ֜עַ מִן־הַגִּלְגָּ֗ל ה֚וּא וְכָל־עַ֤ם הַמִּלְחָמָה֙ עִמּ֔וֹ וְכֹ֖ל גִּבּוֹרֵ֥י הֶחָֽיִל׃ פ
וַיֹּ֨אמֶר חיְהוָ֤ה אֶל־יְהוֹשֻׁ֨עַ֙ אַל־תִּירָ֣א מֵהֶ֔ם כִּ֥י בְיָדְךָ֖ נְתַתִּ֑ים לֹֽא־יַעֲמֹ֥ד אִ֛ישׁ מֵהֶ֖ם בְּפָנֶֽיךָ׃ וַיָּבֹ֧א טאֲלֵיהֶ֛ם יְהוֹשֻׁ֖עַ פִּתְאֹ֑ם כָּל־הַלַּ֕יְלָה עָלָ֖ה מִן־הַגִּלְגָּֽל׃ וַיְהֻמֵּ֤ם ייְהוָה֙ לִפְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וַיַּכֵּ֥ם מַכָּֽה־גְדוֹלָ֖ה בְּגִבְע֑וֹן וַֽיִּרְדְּפֵ֗ם דֶּ֚רֶךְ מַעֲלֵ֣ה בֵית־חוֹרֹ֔ן וַיַּכֵּ֥ם עַד־עֲזֵקָ֖ה וְעַד־מַקֵּדָֽה׃ וַיְהִ֞י יאבְּנֻסָ֣ם ׀ מִפְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל הֵ֞ם בְּמוֹרַ֤ד בֵּית־חוֹרֹן֙ וַֽיהוָ֡ה הִשְׁלִ֣יךְ עֲלֵיהֶם֩ אֲבָנִ֨ים גְּדֹל֧וֹת מִן־הַשָּׁמַ֛יִם עַד־עֲזֵקָ֖ה וַיָּמֻ֑תוּ רַבִּ֗ים אֲשֶׁר־מֵ֨תוּ֙ בְּאַבְנֵ֣י הַבָּרָ֔ד מֵאֲשֶׁ֥ר הָרְג֛וּ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל בֶּחָֽרֶב׃ ס         אָ֣ז יביְדַבֵּ֤ר יְהוֹשֻׁעַ֙ לַֽיהוָ֔ה בְּי֗וֹם תֵּ֤ת יְהוָה֙ אֶת־הָ֣אֱמֹרִ֔י לִפְנֵ֖י בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיֹּ֣אמֶר ׀ לְעֵינֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל שֶׁ֚מֶשׁ בְּגִבְע֣וֹן דּ֔וֹם וְיָרֵ֖חַ בְּעֵ֥מֶק אַיָּלֽוֹן׃ וַיִּדֹּ֨ם יגהַשֶּׁ֜מֶשׁ וְיָרֵ֣חַ עָמָ֗ד עַד־יִקֹּ֥ם גּוֹי֙ אֹֽיְבָ֔יו הֲלֹא־הִ֥יא כְתוּבָ֖ה עַל־סֵ֣פֶר הַיָּשָׁ֑ר וַיַּעֲמֹ֤ד הַשֶּׁ֨מֶשׁ֙ בַּחֲצִ֣י הַשָּׁמַ֔יִם וְלֹא־אָ֥ץ לָב֖וֹא כְּי֥וֹם תָּמִֽים׃ וְלֹ֨א ידהָיָ֜ה כַּיּ֤וֹם הַהוּא֙ לְפָנָ֣יו וְאַחֲרָ֔יו לִשְׁמֹ֥עַ יְהוָ֖ה בְּק֣וֹל אִ֑ישׁ כִּ֣י יְהוָ֔ה נִלְחָ֖ם לְיִשְׂרָאֵֽל׃ פ
וַיָּ֤שָׁב טויְהוֹשֻׁ֨עַ֙ וְכָל־יִשְׂרָאֵ֣ל עִמּ֔וֹ אֶל־הַֽמַּחֲנֶ֖ה הַגִּלְגָּֽלָה׃ וַיָּנֻ֕סוּ טזחֲמֵ֖שֶׁת הַמְּלָכִ֣ים הָאֵ֑לֶּה וַיֵּחָבְא֥וּ בַמְּעָרָ֖ה בְּמַקֵּדָֽה׃ וַיֻּגַּ֖ד יזלִיהוֹשֻׁ֣עַ לֵאמֹ֑ר נִמְצְאוּ֙ חֲמֵ֣שֶׁת הַמְּלָכִ֔ים נֶחְבְּאִ֥ים בַּמְּעָרָ֖ה בְּמַקֵּדָֽה׃ וַיֹּ֣אמֶר יחיְהוֹשֻׁ֔עַ גֹּ֛לּוּ אֲבָנִ֥ים גְּדֹל֖וֹת אֶל־פִּ֣י הַמְּעָרָ֑ה וְהַפְקִ֧ידוּ עָלֶ֛יהָ אֲנָשִׁ֖ים לְשָׁמְרָֽם׃ וְאַתֶּם֙ יטאַֽל־תַּעֲמֹ֔דוּ רִדְפוּ֙ אַחֲרֵ֣י אֹֽיְבֵיכֶ֔ם וְזִנַּבְתֶּ֖ם אוֹתָ֑ם אַֽל־תִּתְּנ֗וּם לָבוֹא֙ אֶל־עָ֣רֵיהֶ֔ם כִּ֧י נְתָנָ֛ם יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶ֖ם בְּיֶדְכֶֽם׃ וַיְהִי֩ ככְּכַלּ֨וֹת יְהוֹשֻׁ֜עַ וּבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל לְהַכּוֹתָ֛ם מַכָּ֥ה גְדוֹלָֽה־מְאֹ֖ד עַד־תֻּמָּ֑ם וְהַשְּׂרִידִים֙ שָׂרְד֣וּ מֵהֶ֔ם וַיָּבֹ֖אוּ אֶל־עָרֵ֥י הַמִּבְצָֽר׃ וַיָּשֻׁבוּ֩ כאכָל־הָעָ֨ם אֶל־הַמַּחֲנֶ֧ה אֶל־יְהוֹשֻׁ֛עַ מַקֵּדָ֖ה בְּשָׁל֑וֹם לֹֽא־חָרַ֞ץ לִבְנֵ֧י יִשְׂרָאֵ֛ל לְאִ֖ישׁ אֶת־לְשֹׁנֽוֹ׃ וַיֹּ֣אמֶר כביְהוֹשֻׁ֔עַ פִּתְח֖וּ אֶת־פִּ֣י הַמְּעָרָ֑ה וְהוֹצִ֣יאוּ אֵלַ֗י אֶת־חֲמֵ֛שֶׁת הַמְּלָכִ֥ים הָאֵ֖לֶּה מִן־הַמְּעָרָֽה׃ וַיַּ֣עֲשׂוּ כגכֵ֔ן וַיֹּצִ֣יאוּ אֵלָ֗יו אֶת־חֲמֵ֛שֶׁת הַמְּלָכִ֥ים הָאֵ֖לֶּה מִן־הַמְּעָרָ֑ה אֵ֣ת ׀ מֶ֣לֶךְ יְרוּשָׁלִַ֗ם אֶת־מֶ֤לֶךְ חֶבְרוֹן֙ אֶת־מֶ֣לֶךְ יַרְמ֔וּת אֶת־מֶ֥לֶךְ לָכִ֖ישׁ אֶת־מֶ֥לֶךְ עֶגְלֽוֹן׃ וַ֠יְהִי כדכְּֽהוֹצִיאָ֞ם אֶת־הַמְּלָכִ֣ים הָאֵלֶּה֮ אֶל־יְהוֹשֻׁעַ֒ וַיִּקְרָ֨א יְהוֹשֻׁ֜עַ אֶל־כָּל־אִ֣ישׁ יִשְׂרָאֵ֗ל וַ֠יֹּאמֶר אֶל־קְצִינֵ֞י אַנְשֵׁ֤י הַמִּלְחָמָה֙ הֶהָלְכ֣וּא אִתּ֔וֹ קִרְב֗וּ שִׂ֚ימוּ אֶת־רַגְלֵיכֶ֔ם עַֽל־צַוְּארֵ֖י הַמְּלָכִ֣ים הָאֵ֑לֶּה וַֽיִּקְרְב֔וּ וַיָּשִׂ֥ימוּ אֶת־רַגְלֵיהֶ֖ם עַל־צַוְּארֵיהֶֽם׃ וַיֹּ֤אמֶר כהאֲלֵיהֶם֙ יְהוֹשֻׁ֔עַ אַל־תִּֽירְא֖וּ וְאַל־תֵּחָ֑תּוּ חִזְק֣וּ וְאִמְצ֔וּ כִּ֣י כָ֗כָה יַעֲשֶׂ֤ה יְהוָה֙ לְכָל־אֹ֣יְבֵיכֶ֔ם אֲשֶׁ֥ר אַתֶּ֖ם נִלְחָמִ֥ים אוֹתָֽם׃ וַיַּכֵּ֨ם כויְהוֹשֻׁ֤עַ אַֽחֲרֵי־כֵן֙ וַיְמִיתֵ֔ם וַיִּתְלֵ֕ם עַ֖ל חֲמִשָּׁ֣ה עֵצִ֑ים וַיִּֽהְי֛וּ תְּלוּיִ֥ם עַל־הָעֵצִ֖ים עַד־הָעָֽרֶב׃ וַיְהִ֞י כזלְעֵ֣ת ׀ בּ֣וֹא הַשֶּׁ֗מֶשׁ צִוָּ֤ה יְהוֹשֻׁ֨עַ֙ וַיֹּֽרִידוּם֙ מֵעַ֣ל הָעֵצִ֔ים וַיַּ֨שְׁלִכֻ֔ם אֶל־הַמְּעָרָ֖ה אֲשֶׁ֣ר נֶחְבְּאוּ־שָׁ֑ם וַיָּשִׂ֜מוּ אֲבָנִ֤ים גְּדֹלוֹת֙ עַל־פִּ֣י הַמְּעָרָ֔ה עַד־עֶ֖צֶם הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ פ
וְאֶתכח־מַקֵּדָה֩ לָכַ֨ד יְהוֹשֻׁ֜עַ בַּיּ֣וֹם הַה֗וּא וַיַּכֶּ֣הָ לְפִי־חֶרֶב֮ וְאֶת־מַלְכָּהּ֒ הֶחֱרִ֣ם אוֹתָ֗ם וְאֶת־כָּל־הַנֶּ֨פֶשׁ֙ אֲשֶׁר־בָּ֔הּ לֹ֥א הִשְׁאִ֖יר שָׂרִ֑יד וַיַּ֨עַשׂ֙ לְמֶ֣לֶךְ מַקֵּדָ֔ה כַּאֲשֶׁ֥ר עָשָׂ֖ה לְמֶ֥לֶךְ יְרִיחֽוֹ׃ וַיַּעֲבֹ֣ר כטיְ֠הוֹשֻׁעַ וְכָֽל־יִשְׂרָאֵ֥ל עִמּ֛וֹ מִמַּקֵּדָ֖ה לִבְנָ֑ה וַיִּלָּ֖חֶם עִם־לִבְנָֽה׃ וַיִּתֵּן֩ ליְהוָ֨ה גַּם־אוֹתָ֜הּ בְּיַ֣ד יִשְׂרָאֵ֘ל וְאֶת־מַלְכָּהּ֒ וַיַּכֶּ֣הָ לְפִי־חֶ֗רֶב וְאֶת־כָּל־הַנֶּ֨פֶשׁ֙ אֲשֶׁר־בָּ֔הּ לֹֽא־הִשְׁאִ֥יר בָּ֖הּ שָׂרִ֑יד וַיַּ֣עַשׂ לְמַלְכָּ֔הּ כַּאֲשֶׁ֥ר עָשָׂ֖ה לְמֶ֥לֶךְ יְרִיחֽוֹ׃ ס         וַיַּעֲבֹ֣ר לאיְ֠הוֹשֻׁעַ וְכָל־יִשְׂרָאֵ֥ל עִמּ֛וֹ מִלִּבְנָ֖ה לָכִ֑ישָׁה וַיִּ֣חַן עָלֶ֔יהָ וַיִּלָּ֖חֶם בָּֽהּ׃ וַיִּתֵּן֩ לביְהוָ֨ה אֶת־לָכִ֜ישׁ בְּיַ֣ד יִשְׂרָאֵ֗ל וַֽיִּלְכְּדָהּ֙ בַּיּ֣וֹם הַשֵּׁנִ֔י וַיַּכֶּ֣הָ לְפִי־חֶ֔רֶב וְאֶת־כָּל־הַנֶּ֖פֶשׁ אֲשֶׁר־בָּ֑הּ כְּכֹ֥ל אֲשֶׁר־עָשָׂ֖ה לְלִבְנָֽה׃ פ
אָ֣ז לגעָלָ֗ה הֹרָם֙ מֶ֣לֶךְ גֶּ֔זֶר לַעְזֹ֖ר אֶת־לָכִ֑ישׁ וַיַּכֵּ֤הוּ יְהוֹשֻׁ֨עַ֙ וְאֶת־עַמּ֔וֹ עַד־בִּלְתִּ֥י הִשְׁאִֽיר־ל֖וֹ שָׂרִֽיד׃ וַיַּעֲבֹ֣ר לדיְ֠הוֹשֻׁעַ וְכָל־יִשְׂרָאֵ֥ל עִמּ֛וֹ מִלָּכִ֖ישׁ עֶגְלֹ֑נָה וַיַּחֲנ֣וּ עָלֶ֔יהָ וַיִּֽלָּחֲמ֖וּ עָלֶֽיהָ׃ וַֽיִּלְכְּד֜וּהָ להבַּיּ֤וֹם הַהוּא֙ וַיַּכּ֣וּהָ לְפִי־חֶ֔רֶב וְאֵת֙ כָּל־הַנֶּ֣פֶשׁ אֲשֶׁר־בָּ֔הּ בַּיּ֥וֹם הַה֖וּא הֶחֱרִ֑ים כְּכֹ֥ל אֲשֶׁר־עָשָׂ֖ה לְלָכִֽישׁ׃ פ
וַיַּ֣עַל לויְ֠הוֹשֻׁעַ וְכָֽל־יִשְׂרָאֵ֥ל עִמּ֛וֹ מֵעֶגְל֖וֹנָה חֶבְר֑וֹנָה וַיִּֽלָּחֲמ֖וּ עָלֶֽיהָ׃ וַיִּלְכְּד֣וּהָ לזוַיַּכּֽוּהָ־לְפִי־חֶ֠רֶב וְאֶת־מַלְכָּ֨הּ וְאֶת־כָּל־עָרֶ֜יהָ וְאֶת־כָּל־הַנֶּ֤פֶשׁ אֲשֶׁר־בָּהּ֙ לֹֽא־הִשְׁאִ֣יר שָׂרִ֔יד כְּכֹ֥ל אֲשֶׁר־עָשָׂ֖ה לְעֶגְל֑וֹן וַיַּחֲרֵ֣ם אוֹתָ֔הּ וְאֶת־כָּל־הַנֶּ֖פֶשׁ אֲשֶׁר־בָּֽהּ׃ ס         וַיָּ֧שָׁב לחיְהוֹשֻׁ֛עַ וְכָל־יִשְׂרָאֵ֥ל עִמּ֖וֹ דְּבִ֑רָה וַיִּלָּ֖חֶם עָלֶֽיהָ׃ וַֽיִּלְכְּדָ֞הּ לטוְאֶת־מַלְכָּ֤הּ וְאֶת־כָּל־עָרֶ֨יהָ֙ וַיַּכּ֣וּם לְפִי־חֶ֔רֶב וַֽיַּחֲרִ֨ימוּ֙ אֶת־כָּל־נֶ֣פֶשׁ אֲשֶׁר־בָּ֔הּ לֹ֥א הִשְׁאִ֖יר שָׂרִ֑יד כַּאֲשֶׁ֨ר עָשָׂ֜ה לְחֶבְר֗וֹן כֵּן־עָשָׂ֤ה לִדְבִ֨רָה֙ וּלְמַלְכָּ֔הּ וְכַאֲשֶׁ֥ר עָשָׂ֛ה לְלִבְנָ֖ה וּלְמַלְכָּֽהּ׃ וַיַּכֶּ֣ה מיְהוֹשֻׁ֣עַ אֶת־כָּל־הָאָ֡רֶץ הָהָר֩ וְהַנֶּ֨גֶב וְהַשְּׁפֵלָ֜ה וְהָאֲשֵׁד֗וֹת וְאֵת֙ כָּל־מַלְכֵיהֶ֔ם לֹ֥א הִשְׁאִ֖יר שָׂרִ֑יד וְאֵ֤ת כָּל־הַנְּשָׁמָה֙ הֶחֱרִ֔ים כַּאֲשֶׁ֣ר צִוָּ֔ה יְהוָ֖ה אֱלֹהֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיַּכֵּ֧ם מאיְהוֹשֻׁ֛עַ מִקָּדֵ֥שׁ בַּרְנֵ֖עַ וְעַד־עַזָּ֑ה וְאֵ֛ת כָּל־אֶ֥רֶץ גֹּ֖שֶׁן וְעַד־גִּבְעֽוֹן׃ וְאֵ֨ת מבכָּל־הַמְּלָכִ֤ים הָאֵ֨לֶּה֙ וְאֶת־אַרְצָ֔ם לָכַ֥ד יְהוֹשֻׁ֖עַ פַּ֣עַם אֶחָ֑ת כִּ֗י יְהוָה֙ אֱלֹהֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל נִלְחָ֖ם לְיִשְׂרָאֵֽל׃ וַיָּ֤שָׁב מגיְהוֹשֻׁ֨עַ֙ וְכָל־יִשְׂרָאֵ֣ל עִמּ֔וֹ אֶל־הַֽמַּחֲנֶ֖ה הַגִּלְגָּֽלָה׃ פ
וַיְהִ֕י איאכִּשְׁמֹ֖עַ יָבִ֣ין מֶֽלֶךְ־חָצ֑וֹר וַיִּשְׁלַ֗ח אֶל־יוֹבָב֙ מֶ֣לֶךְ מָד֔וֹן וְאֶל־מֶ֥לֶךְ שִׁמְר֖וֹן וְאֶל־מֶ֥לֶךְ אַכְשָֽׁף׃ וְֽאֶלב־הַמְּלָכִ֞ים אֲשֶׁ֣ר מִצְּפ֗וֹן בָּהָ֧ר וּבָעֲרָבָ֛ה נֶ֥גֶב כִּֽנֲר֖וֹת וּבַשְּׁפֵלָ֑ה וּבְנָפ֥וֹת דּ֖וֹר מִיָּֽם׃ הַֽכְּנַעֲנִי֙ גמִמִּזְרָ֣ח וּמִיָּ֔ם וְהָאֱמֹרִ֧י וְהַחִתִּ֛י וְהַפְּרִזִּ֥י וְהַיְבוּסִ֖י בָּהָ֑ר וְהַֽחִוִּי֙ תַּ֣חַת חֶרְמ֔וֹן בְּאֶ֖רֶץ הַמִּצְפָּֽה׃ וַיֵּצְא֣וּ דהֵ֗ם וְכָל־מַֽחֲנֵיהֶם֙ עִמָּ֔ם עַם־רָ֕ב כַּח֛וֹל אֲשֶׁ֥ר עַל־שְׂפַת־הַיָּ֖ם לָרֹ֑ב וְס֥וּס וָרֶ֖כֶב רַב־מְאֹֽד׃ וַיִּוָּ֣עֲד֔וּ הכֹּ֖ל הַמְּלָכִ֣ים הָאֵ֑לֶּה וַיָּבֹ֜אוּ וַיַּחֲנ֤וּ יַחְדָּו֙ אֶל־מֵ֣י מֵר֔וֹם לְהִלָּחֵ֖ם עִם־יִשְׂרָאֵֽל׃ פ
וַיֹּ֨אמֶר ויְהוָ֣ה אֶל־יְהוֹשֻׁעַ֮ אַל־תִּירָ֣א מִפְּנֵיהֶם֒ כִּֽי־מָחָ֞ר כָּעֵ֣ת הַזֹּ֗את אָנֹכִ֞י נֹתֵ֧ן אֶת־כֻּלָּ֛ם חֲלָלִ֖ים לִפְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל אֶת־סוּסֵיהֶ֣ם תְּעַקֵּ֔ר וְאֶת־מַרְכְּבֹתֵיהֶ֖ם תִּשְׂרֹ֥ף בָּאֵֽשׁ׃ וַיָּבֹ֣א זיְהוֹשֻׁ֡עַ וְכָל־עַם֩ הַמִּלְחָמָ֨ה עִמּ֧וֹ עֲלֵיהֶ֛ם עַל־מֵ֥י מֵר֖וֹם פִּתְאֹ֑ם וַֽיִּפְּל֖וּ בָּהֶֽם׃ וַיִּתְּנֵ֨ם חיְהוָ֥ה בְּיַֽד־יִשְׂרָאֵל֮ וַיַּכּוּם֒ וַֽיִּרְדְּפ֞וּם עַד־צִיד֣וֹן רַבָּ֗ה וְעַד֙ מִשְׂרְפ֣וֹת מַ֔יִם וְעַד־בִּקְעַ֥ת מִצְפֶּ֖ה מִזְרָ֑חָה וַיַּכֻּ֕ם עַד־בִּלְתִּ֥י הִשְׁאִֽיר־לָהֶ֖ם שָׂרִֽיד׃ וַיַּ֤עַשׂ טלָהֶם֙ יְהוֹשֻׁ֔עַ כַּאֲשֶׁ֥ר אָֽמַר־ל֖וֹ יְהוָ֑ה אֶת־סוּסֵיהֶ֣ם עִקֵּ֔ר וְאֶת־מַרְכְּבֹתֵיהֶ֖ם שָׂרַ֥ף בָּאֵֽשׁ׃ ס         וַיָּ֨שָׁב ייְהוֹשֻׁ֜עַ בָּעֵ֤ת הַהִיא֙ וַיִּלְכֹּ֣ד אֶת־חָצ֔וֹר וְאֶת־מַלְכָּ֖הּ הִכָּ֣ה בֶחָ֑רֶב כִּֽי־חָצ֣וֹר לְפָנִ֔ים הִ֕יא רֹ֖אשׁ כָּל־הַמַּמְלָכ֥וֹת הָאֵֽלֶּה׃ וַ֠יַּכּוּ יאאֶת־כָּל־הַנֶּ֨פֶשׁ אֲשֶׁר־בָּ֤הּ לְפִי־חֶ֨רֶב֙ הַֽחֲרֵ֔ם לֹ֥א נוֹתַ֖ר כָּל־נְשָׁמָ֑ה וְאֶת־חָצ֖וֹר שָׂרַ֥ף בָּאֵֽשׁ׃ וְֽאֶתיב־כָּל־עָרֵ֣י הַמְּלָכִֽים־הָ֠אֵלֶּה וְֽאֶת־כָּל־מַלְכֵיהֶ֞ם לָכַ֧ד יְהוֹשֻׁ֛עַ וַיַּכֵּ֥ם לְפִי־חֶ֖רֶב הֶחֱרִ֣ים אוֹתָ֑ם כַּאֲשֶׁ֣ר צִוָּ֔ה מֹשֶׁ֖ה עֶ֥בֶד יְהוָֽה׃ רַ֣ק יגכָּל־הֶעָרִ֗ים הָעֹֽמְדוֹת֙ עַל־תִּלָּ֔ם לֹ֥א שְׂרָפָ֖ם יִשְׂרָאֵ֑ל זוּלָתִ֛י אֶת־חָצ֥וֹר לְבַדָּ֖הּ שָׂרַ֥ף יְהוֹשֻֽׁעַ׃ וְ֠כֹל ידשְׁלַ֞ל הֶעָרִ֤ים הָאֵ֨לֶּה֙ וְהַבְּהֵמָ֔ה בָּזְז֥וּ לָהֶ֖ם בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל רַ֣ק אֶֽת־כָּל־הָאָדָ֞ם הִכּ֣וּ לְפִי־חֶ֗רֶב עַד־הִשְׁמִדָם֙ אוֹתָ֔ם לֹ֥א הִשְׁאִ֖ירוּ כָּל־נְשָׁמָֽה׃ כַּאֲשֶׁ֨ר טוצִוָּ֤ה יְהוָה֙ אֶת־מֹשֶׁ֣ה עַבְדּ֔וֹ כֵּן־צִוָּ֥ה מֹשֶׁ֖ה אֶת־יְהוֹשֻׁ֑עַ וְכֵן֙ עָשָׂ֣ה יְהוֹשֻׁ֔עַ לֹֽא־הֵסִ֣יר דָּבָ֔ר מִכֹּ֛ל אֲשֶׁר־צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וַיִּקַּ֨ח טזיְהוֹשֻׁ֜עַ אֶת־כָּל־הָאָ֣רֶץ הַזֹּ֗את הָהָ֤ר וְאֶת־כָּל־הַנֶּ֨גֶב֙ וְאֵת֙ כָּל־אֶ֣רֶץ הַגֹּ֔שֶׁן וְאֶת־הַשְּׁפֵלָ֖ה וְאֶת־הָעֲרָבָ֑ה וְאֶת־הַ֥ר יִשְׂרָאֵ֖ל וּשְׁפֵלָתֹֽה׃ מִןיז־הָהָ֤ר הֶֽחָלָק֙ הָעוֹלֶ֣ה שֵׂעִ֔יר וְעַד־בַּ֤עַל גָּד֙ בְּבִקְעַ֣ת הַלְּבָנ֔וֹן תַּ֖חַת הַר־חֶרְמ֑וֹן וְאֵ֤ת כָּל־מַלְכֵיהֶם֙ לָכַ֔ד וַיַּכֵּ֖ם וַיְמִיתֵֽם׃ יָמִ֣ים יחרַבִּ֗ים עָשָׂ֧ה יְהוֹשֻׁ֛עַ אֶת־כָּל־הַמְּלָכִ֥ים הָאֵ֖לֶּה מִלְחָמָֽה׃ לֹֽאיט־הָיְתָ֣ה עִ֗יר אֲשֶׁ֤ר הִשְׁלִ֨ימָה֙ אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל בִּלְתִּ֥י הַחִוִּ֖י יֹשְׁבֵ֣י גִבְע֑וֹן אֶת־הַכֹּ֖ל לָקְח֥וּ בַמִּלְחָמָֽה׃ כִּ֣י כמֵאֵ֣ת יְהוָ֣ה ׀ הָיְתָ֡ה לְחַזֵּ֣ק אֶת־לִבָּם֩ לִקְרַ֨את הַמִּלְחָמָ֤ה אֶת־יִשְׂרָאֵל֙ לְמַ֣עַן הַֽחֲרִימָ֔ם לְבִלְתִּ֥י הֱיוֹת־לָהֶ֖ם תְּחִנָּ֑ה כִּ֚י לְמַ֣עַן הַשְׁמִידָ֔ם כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ ס         וַיָּבֹ֨א כאיְהוֹשֻׁ֜עַ בָּעֵ֣ת הַהִ֗יא וַיַּכְרֵ֤ת אֶת־הָֽעֲנָקִים֙ מִן־הָהָ֤ר מִן־חֶבְרוֹן֙ מִן־דְּבִ֣ר מִן־עֲנָ֔ב וּמִכֹּל֙ הַ֣ר יְהוּדָ֔ה וּמִכֹּ֖ל הַ֣ר יִשְׂרָאֵ֑ל עִם־עָרֵיהֶ֖ם הֶחֱרִימָ֥ם יְהוֹשֻֽׁעַ׃ לֹֽאכב־נוֹתַ֣ר עֲנָקִ֔ים בְּאֶ֖רֶץ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל רַ֗ק בְּעַזָּ֛ה בְּגַ֥ת וּבְאַשְׁדּ֖וֹד נִשְׁאָֽרוּ׃ וַיִּקַּ֨ח כגיְהוֹשֻׁ֜עַ אֶת־כָּל־הָאָ֗רֶץ כְּ֠כֹל אֲשֶׁ֨ר דִּבֶּ֣ר יְהוָה֮ אֶל־מֹשֶׁה֒ וַיִּתְּנָהּ֩ יְהוֹשֻׁ֨עַ לְנַחֲלָ֧ה לְיִשְׂרָאֵ֛ל כְּמַחְלְקֹתָ֖ם לְשִׁבְטֵיהֶ֑ם וְהָאָ֥רֶץ שָׁקְטָ֖ה מִמִּלְחָמָֽה׃ פ
וְאֵ֣לֶּה יבא׀ מַלְכֵ֣י הָאָ֗רֶץ אֲשֶׁ֨ר הִכּ֤וּ בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ וַיִּֽרְשׁ֣וּ אֶת־אַרְצָ֔ם בְּעֵ֥בֶר הַיַּרְדֵּ֖ן מִזְרְחָ֣ה הַשָּׁ֑מֶשׁ מִנַּ֤חַל אַרְנוֹן֙ עַד־הַ֣ר חֶרְמ֔וֹן וְכָל־הָעֲרָבָ֖ה מִזְרָֽחָה׃ סִיחוֹן֙ במֶ֣לֶךְ הָאֱמֹרִ֔י הַיּוֹשֵׁ֖ב בְּחֶשְׁבּ֑וֹן מֹשֵׁ֡ל מֵעֲרוֹעֵ֡ר אֲשֶׁר֩ עַל־שְׂפַת־נַ֨חַל אַרְנ֜וֹן וְת֤וֹךְ הַנַּ֨חַל֙ וַחֲצִ֣י הַגִּלְעָ֔ד וְעַד֙ יַבֹּ֣ק הַנַּ֔חַל גְּב֖וּל בְּנֵ֥י עַמּֽוֹן׃ וְהָעֲרָבָה֩ געַד־יָ֨ם כִּנְר֜וֹת מִזְרָ֗חָה וְ֠עַד יָ֣ם הָעֲרָבָ֤ה יָם־הַמֶּ֨לַח֙ מִזְרָ֔חָה דֶּ֖רֶךְ בֵּ֣ית הַיְשִׁמ֑וֹת וּמִ֨תֵּימָ֔ן תַּ֖חַת אַשְׁדּ֥וֹת הַפִּסְגָּֽה׃ וּגְב֗וּל דע֚וֹג מֶ֣לֶךְ הַבָּשָׁ֔ן מִיֶּ֖תֶר הָרְפָאִ֑ים הַיּוֹשֵׁ֥ב בְּעַשְׁתָּר֖וֹת וּבְאֶדְרֶֽעִי׃ וּ֠מֹשֵׁל הבְּהַ֨ר חֶרְמ֤וֹן וּבְסַלְכָה֙ וּבְכָל־הַבָּשָׁ֔ן עַד־גְּב֥וּל הַגְּשׁוּרִ֖י וְהַמַּעֲכָתִ֑י וַחֲצִי֙ הַגִּלְעָ֔ד גְּב֖וּל סִיח֥וֹן מֶֽלֶךְ־חֶשְׁבּֽוֹן׃ מֹשֶׁ֧ה ועֶֽבֶד־יְהוָ֛ה וּבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל הִכּ֑וּם וַֽ֠יִּתְּנָהּ מֹשֶׁ֨ה עֶֽבֶד־יְהוָ֜ה יְרֻשָּׁ֗ה לָרֻֽאוּבֵנִי֙ וְלַגָּדִ֔י וְלַחֲצִ֖י שֵׁ֥בֶט הַֽמְנַשֶּֽׁה׃ ס         וְאֵ֣לֶּה זמַלְכֵ֣י הָאָ֡רֶץ אֲשֶׁר֩ הִכָּ֨ה יְהוֹשֻׁ֜עַ וּבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל בְּעֵ֤בֶר הַיַּרְדֵּן֙ יָ֔מָּה מִבַּ֤עַל גָּד֙ בְּבִקְעַ֣ת הַלְּבָנ֔וֹן וְעַד־הָהָ֥ר הֶחָלָ֖ק הָעֹלֶ֣ה שֵׂעִ֑ירָה וַיִּתְּנָ֨הּ יְהוֹשֻׁ֜עַ לְשִׁבְטֵ֧י יִשְׂרָאֵ֛ל יְרֻשָּׁ֖ה כְּמַחְלְקֹתָֽם׃ בָּהָ֣ר חוּבַשְּׁפֵלָ֗ה וּבָֽעֲרָבָה֙ וּבָ֣אֲשֵׁד֔וֹת וּבַמִּדְבָּ֖ר וּבַנֶּ֑גֶב הַֽחִתִּי֙ הָֽאֱמֹרִ֔י וְהַֽכְּנַעֲנִי֙ הַפְּרִזִּ֔י הַחִוִּ֖י וְהַיְבוּסִֽי׃ פ
מֶ֥לֶךְ טיְרִיח֖וֹ אֶחָ֑ד מֶ֧לֶךְ הָעַ֛י אֲשֶׁר־מִצַּ֥ד בֵּֽית־אֵ֖ל אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ ייְרוּשָׁלִַ֨ם֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ חֶבְר֖וֹן אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ יאיַרְמוּת֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ לָכִ֖ישׁ אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ יבעֶגְלוֹן֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ גֶּ֖זֶר אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ יגדְּבִר֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ גֶּ֖דֶר אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ ידחָרְמָה֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ עֲרָ֖ד אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ טולִבְנָה֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ עֲדֻלָּ֖ם אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ טזמַקֵּדָה֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ בֵּֽית־אֵ֖ל אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ יזתַּפּ֨וּחַ֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ חֵ֖פֶר אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ יחאֲפֵק֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ לַשָּׁר֖וֹן אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ יטמָדוֹן֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ חָצ֖וֹר אֶחָֽד׃ מֶ֣לֶךְ כשִׁמְר֤וֹן מְראוֹן֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ אַכְשָׁ֖ף אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ כאתַּעְנַךְ֙ אֶחָ֔ד מֶ֥לֶךְ מְגִדּ֖וֹ אֶחָֽד׃ מֶ֤לֶךְ כבקֶ֨דֶשׁ֙ אֶחָ֔ד מֶֽלֶךְ־יָקְנֳעָ֥ם לַכַּרְמֶ֖ל אֶחָֽד׃ מֶ֥לֶךְ כגדּ֛וֹר לְנָפַ֥ת דּ֖וֹר אֶחָ֑ד מֶֽלֶךְ־גּוֹיִ֥ם לְגִלְגָּ֖ל אֶחָֽד׃ מֶ֥לֶךְ כדתִּרְצָ֖ה אֶחָ֑ד כָּל־מְלָכִ֖ים שְׁלֹשִׁ֥ים וְאֶחָֽד׃ פ
וִיהוֹשֻׁ֣עַ יגאזָקֵ֔ן בָּ֖א בַּיָּמִ֑ים וַיֹּ֨אמֶר יְהוָ֜ה אֵלָ֗יו אַתָּ֤ה זָקַ֨נְתָּה֙ בָּ֣אתָ בַיָּמִ֔ים וְהָאָ֛רֶץ נִשְׁאֲרָ֥ה הַרְבֵּֽה־מְאֹ֖ד לְרִשְׁתָּֽהּ׃ זֹ֥את בהָאָ֖רֶץ הַנִּשְׁאָ֑רֶת כָּל־גְּלִיל֥וֹת הַפְּלִשְׁתִּ֖ים וְכָל־הַגְּשׁוּרִֽי׃ מִֽןג־הַשִּׁיח֞וֹר אֲשֶׁ֣ר ׀ עַל־פְּנֵ֣י מִצְרַ֗יִם וְעַ֨ד גְּב֤וּל עֶקְרוֹן֙ צָפ֔וֹנָה לַֽכְּנַעֲנִ֖י תֵּחָשֵׁ֑ב חֲמֵ֣שֶׁת ׀ סַרְנֵ֣י פְלִשְׁתִּ֗ים הָעַזָּתִ֤י וְהָאַשְׁדּוֹדִי֙ הָאֶשְׁקְלוֹנִ֣י הַגִּתִּ֔י וְהָעֶקְרוֹנִ֖י וְהָעַוִּֽים׃ מִתֵּימָ֞ן דכָּל־אֶ֣רֶץ הַֽכְּנַעֲנִ֗י וּמְעָרָ֛ה אֲשֶׁ֥ר לַצִּידֹנִ֖ים עַד־אֲפֵ֑קָה עַ֖ד גְּב֥וּל הָאֱמֹרִֽי׃ וְהָאָ֣רֶץ ההַגִּבְלִ֗י וְכָל־הַלְּבָנוֹן֙ מִזְרַ֣ח הַשֶּׁ֔מֶשׁ מִבַּ֣עַל גָּ֔ד תַּ֖חַת הַר־חֶרְמ֑וֹן עַ֖ד לְב֥וֹא חֲמָֽת׃ כָּלו־יֹשְׁבֵ֣י הָ֠הָר מִֽן־הַלְּבָנ֞וֹן עַד־מִשְׂרְפֹ֥ת מַ֨יִם֙ כָּל־צִ֣ידֹנִ֔ים אָֽנֹכִי֙ אוֹרִישֵׁ֔ם מִפְּנֵ֖י בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל רַ֠ק הַפִּלֶ֤הָ לְיִשְׂרָאֵל֙ בְּֽנַחֲלָ֔ה כַּאֲשֶׁ֖ר צִוִּיתִֽיךָ׃ וְעַתָּ֗ה זחַלֵּ֞ק אֶת־הָאָ֧רֶץ הַזֹּ֛את בְּנַחֲלָ֖ה לְתִשְׁעַ֣ת הַשְּׁבָטִ֑ים וַחֲצִ֖י הַשֵּׁ֥בֶט הַֽמְנַשֶּֽׁה׃ עִמּ֗וֹ חהָרֽאוּבֵנִי֙ וְהַגָּדִ֔י לָקְח֖וּ נַחֲלָתָ֑ם אֲשֶׁר֩ נָתַ֨ן לָהֶ֜ם מֹשֶׁ֗ה בְּעֵ֤בֶר הַיַּרְדֵּן֙ מִזְרָ֔חָה כַּאֲשֶׁר֙ נָתַ֣ן לָהֶ֔ם מֹשֶׁ֖ה עֶ֥בֶד יְהוָֽה׃ מֵעֲרוֹעֵ֡ר טאֲשֶׁר֩ עַל־שְׂפַת־נַ֨חַל אַרְנ֜וֹן וְהָעִ֨יר אֲשֶׁ֧ר בְּתוֹךְ־הַנַּ֛חַל וְכָל־הַמִּישֹׁ֥ר מֵידְבָ֖א עַד־דִּיבֽוֹן׃ וְכֹ֗ל יעָרֵי֙ סִיחוֹן֙ מֶ֣לֶךְ הָאֱמֹרִ֔י אֲשֶׁ֥ר מָלַ֖ךְ בְּחֶשְׁבּ֑וֹן עַד־גְּב֖וּל בְּנֵ֥י עַמּֽוֹן׃ וְהַגִּלְעָ֞ד יאוּגְב֧וּל הַגְּשׁוּרִ֣י וְהַמַּעֲכָתִ֗י וְכֹ֨ל הַ֥ר חֶרְמ֛וֹן וְכָל־הַבָּשָׁ֖ן עַד־סַלְכָֽה׃ כָּליב־מַמְלְכ֥וּת עוֹג֙ בַּבָּשָׁ֔ן אֲשֶׁר־מָלַ֥ךְ בְּעַשְׁתָּר֖וֹת וּבְאֶדְרֶ֑עִי ה֤וּא נִשְׁאַר֙ מִיֶּ֣תֶר הָרְפָאִ֔ים וַיַּכֵּ֥ם מֹשֶׁ֖ה וַיֹּרִשֵֽׁם׃ וְלֹ֤א יגהוֹרִ֨ישׁוּ֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל אֶת־הַגְּשׁוּרִ֖י וְאֶת־הַמַּעֲכָתִ֑י וַיֵּ֨שֶׁב גְּשׁ֤וּר וּמַֽעֲכָת֙ בְּקֶ֣רֶב יִשְׂרָאֵ֔ל עַ֖ד הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ רַ֚ק ידלְשֵׁ֣בֶט הַלֵּוִ֔י לֹ֥א נָתַ֖ן נַחֲלָ֑ה אִשֵּׁ֨י יְהוָ֜ה אֱלֹהֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ ה֣וּא נַחֲלָת֔וֹ כַּאֲשֶׁ֖ר דִּבֶּר־לֽוֹ׃ ס         וַיִּתֵּ֣ן טומֹשֶׁ֔ה לְמַטֵּ֥ה בְנֵֽי־רְאוּבֵ֖ן לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ וַיְהִ֨י טזלָהֶ֜ם הַגְּב֗וּל מֵעֲרוֹעֵ֡ר אֲשֶׁר֩ עַל־שְׂפַת־נַ֨חַל אַרְנ֜וֹן וְהָעִ֨יר אֲשֶׁ֧ר בְּתוֹךְ־הַנַּ֛חַל וְכָל־הַמִּישֹׁ֖ר עַל־מֵידְבָֽא׃ חֶשְׁבּ֥וֹן יזוְכָל־עָרֶ֖יהָ אֲשֶׁ֣ר בַּמִּישֹׁ֑ר דִּיבוֹן֙ וּבָמ֣וֹת בַּ֔עַל וּבֵ֖ית בַּ֥עַל מְעֽוֹן׃ וְיַ֥הְצָה יחוּקְדֵמֹ֖ת וּמֵפָֽעַת׃ וְקִרְיָתַ֣יִם יטוְשִׂבְמָ֔ה וְצֶ֥רֶת הַשַּׁ֖חַר בְּהַ֥ר הָעֵֽמֶק׃ וּבֵ֥ית כפְּע֛וֹר וְאַשְׁדּ֥וֹת הַפִּסְגָּ֖ה וּבֵ֥ית הַיְשִׁמֽוֹת׃ וְכֹל֙ כאעָרֵ֣י הַמִּישֹׁ֔ר וְכָֽל־מַמְלְכ֗וּת סִיחוֹן֙ מֶ֣לֶךְ הָאֱמֹרִ֔י אֲשֶׁ֥ר מָלַ֖ךְ בְּחֶשְׁבּ֑וֹן אֲשֶׁר֩ הִכָּ֨ה מֹשֶׁ֜ה אֹת֣וֹ ׀ וְאֶת־נְשִׂיאֵ֣י מִדְיָ֗ן אֶת־אֱוִ֤י וְאֶת־רֶ֨קֶם֙ וְאֶת־צ֤וּר וְאֶת־חוּר֙ וְאֶת־רֶ֔בַע נְסִיכֵ֣י סִיח֔וֹן יֹשְׁבֵ֖י הָאָֽרֶץ׃ וְאֶתכב־בִּלְעָ֥ם בֶּן־בְּע֖וֹר הַקּוֹסֵ֑ם הָרְג֧וּ בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֛ל בַּחֶ֖רֶב אֶל־חַלְלֵיהֶֽם׃ וַיְהִ֗י כגגְּבוּל֙ בְּנֵ֣י רְאוּבֵ֔ן הַיַּרְדֵּ֖ן וּגְב֑וּל זֹ֣את נַחֲלַ֤ת בְּנֵֽי־רְאוּבֵן֙ לְמִשְׁפְּחֹתָ֔ם הֶעָרִ֖ים וְחַצְרֵיהֶֽן׃ פ
וַיִּתֵּ֤ן כדמֹשֶׁה֙ לְמַטֵּה־גָ֔ד לִבְנֵי־גָ֖ד לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ וַיְהִ֤י כהלָהֶם֙ הַגְּב֔וּל יַעְזֵר֙ וְכָל־עָרֵ֣י הַגִּלְעָ֔ד וַחֲצִ֕י אֶ֖רֶץ בְּנֵ֣י עַמּ֑וֹן עַד־עֲרוֹעֵ֕ר אֲשֶׁ֖ר עַל־פְּנֵ֥י רַבָּֽה׃ וּמֵחֶשְׁבּ֛וֹן כועַד־רָמַ֥ת הַמִּצְפֶּ֖ה וּבְטֹנִ֑ים וּמִֽמַּחֲנַ֖יִם עַד־גְּב֥וּל לִדְבִֽר׃ וּבָעֵ֡מֶק כזבֵּ֣ית הָרָם֩ וּבֵ֨ית נִמְרָ֜ה וְסֻכּ֣וֹת וְצָפ֗וֹן יֶ֚תֶר מַמְלְכ֗וּת סִיחוֹן֙ מֶ֣לֶךְ חֶשְׁבּ֔וֹן הַיַּרְדֵּ֖ן וּגְבֻ֑ל עַד־קְצֵה֙ יָם־כִּנֶּ֔רֶת עֵ֥בֶר הַיַּרְדֵּ֖ן מִזְרָֽחָה׃ זֹ֛את כחנַחֲלַ֥ת בְּנֵי־גָ֖ד לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם הֶעָרִ֖ים וְחַצְרֵיהֶֽם׃ וַיִּתֵּ֣ן כטמֹשֶׁ֔ה לַחֲצִ֖י שֵׁ֣בֶט מְנַשֶּׁ֑ה וַיְהִ֗י לַחֲצִ֛י מַטֵּ֥ה בְנֵֽי־מְנַשֶּׁ֖ה לְמִשְׁפְּחוֹתָֽם׃ וַיְהִ֣י לגְבוּלָ֗ם מִמַּחֲנַ֨יִם כָּֽל־הַבָּשָׁ֜ן כָּֽל־מַמְלְכ֣וּת ׀ ע֣וֹג מֶֽלֶךְ־הַבָּשָׁ֗ן וְכָל־חַוֺּ֥ת יָאִ֛יר אֲשֶׁ֥ר בַּבָּשָׁ֖ן שִׁשִּׁ֥ים עִֽיר׃ וַחֲצִ֤י לאהַגִּלְעָד֙ וְעַשְׁתָּר֣וֹת וְאֶדְרֶ֔עִי עָרֵ֛י מַמְלְכ֥וּת ע֖וֹג בַּבָּשָׁ֑ן לִבְנֵ֤י מָכִיר֙ בֶּן־מְנַשֶּׁ֔ה לַחֲצִ֥י בְנֵֽי־מָכִ֖יר לְמִשְׁפְּחוֹתָֽם׃ אֵ֕לֶּה לבאֲשֶׁר־נִחַ֥ל מֹשֶׁ֖ה בְּעַֽרְב֣וֹת מוֹאָ֑ב מֵעֵ֛בֶר לְיַרְדֵּ֥ן יְרִיח֖וֹ מִזְרָֽחָה׃ ס         וּלְשֵׁ֨בֶט֙ לגהַלֵּוִ֔י לֹֽא־נָתַ֥ן מֹשֶׁ֖ה נַחֲלָ֑ה יְהוָ֞ה אֱלֹהֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ ה֣וּא נַחֲלָתָ֔ם כַּאֲשֶׁ֖ר דִּבֶּ֥ר לָהֶֽם׃ וְאֵ֛לֶּה אידאֲשֶׁר־נָחֲל֥וּ בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל בְּאֶ֣רֶץ כְּנָ֑עַן אֲשֶׁ֨ר נִֽחֲל֜וּ אוֹתָ֗ם אֶלְעָזָ֤ר הַכֹּהֵן֙ וִיהוֹשֻׁ֣עַ בִּן־נ֔וּן וְרָאשֵׁ֛י אֲב֥וֹת הַמַּטּ֖וֹת לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ בְּגוֹרַ֖ל בנַחֲלָתָ֑ם כַּאֲשֶׁ֨ר צִוָּ֤ה יְהוָה֙ בְּיַד־מֹשֶׁ֔ה לְתִשְׁעַ֥ת הַמַּטּ֖וֹת וַחֲצִ֥י הַמַּטֶּֽה׃ כִּֽיג־נָתַ֨ן מֹשֶׁ֜ה נַחֲלַ֨ת שְׁנֵ֤י הַמַּטּוֹת֙ וַחֲצִ֣י הַמַּטֶּ֔ה מֵעֵ֖בֶר לַיַּרְדֵּ֑ן וְלַ֨לְוִיִּ֔ם לֹֽא־נָתַ֥ן נַחֲלָ֖ה בְּתוֹכָֽם׃ כִּֽיד־הָי֧וּ בְנֵֽי־יוֹסֵ֛ף שְׁנֵ֥י מַטּ֖וֹת מְנַשֶּׁ֣ה וְאֶפְרָ֑יִם וְלֹֽא־נָתְנוּ֩ חֵ֨לֶק לַלְוִיִּ֜ם בָּאָ֗רֶץ כִּ֤י אִם־עָרִים֙ לָשֶׁ֔בֶת וּמִ֨גְרְשֵׁיהֶ֔ם לְמִקְנֵיהֶ֖ם וּלְקִנְיָנָֽם׃ כַּאֲשֶׁ֨ר הצִוָּ֤ה יְהוָה֙ אֶת־מֹשֶׁ֔ה כֵּ֥ן עָשׂ֖וּ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַֽיַּחְלְק֖וּ אֶת־הָאָֽרֶץ׃ פ
וַיִּגְּשׁ֨וּ ובְנֵֽי־יְהוּדָ֤ה אֶל־יְהוֹשֻׁ֨עַ֙ בַּגִּלְגָּ֔ל וַיֹּ֣אמֶר אֵלָ֔יו כָּלֵ֥ב בֶּן־יְפֻנֶּ֖ה הַקְּנִזִּ֑י אַתָּ֣ה יָדַ֡עְתָּ אֶֽת־הַדָּבָר֩ אֲשֶׁר־דִּבֶּ֨ר יְהוָ֜ה אֶל־מֹשֶׁ֣ה אִישׁ־הָאֱלֹהִ֗ים עַ֧ל אֹדוֹתַ֛י וְעַ֥ל אֹדוֹתֶ֖יךָ בְּקָדֵ֥שׁ בַּרְנֵֽעַ׃ בֶּןז־אַרְבָּעִ֨ים שָׁנָ֜ה אָנֹכִ֗י בִּ֠שְׁלֹחַ מֹשֶׁ֨ה עֶֽבֶד־יְהוָ֥ה אֹתִ֛י מִקָּדֵ֥שׁ בַּרְנֵ֖עַ לְרַגֵּ֣ל אֶת־הָאָ֑רֶץ וָאָשֵׁ֤ב אֹתוֹ֙ דָּבָ֔ר כַּאֲשֶׁ֖ר עִם־לְבָבִֽי׃ וְאַחַי֙ חאֲשֶׁ֣ר עָל֣וּ עִמִּ֔י הִמְסִ֖יו אֶת־לֵ֣ב הָעָ֑ם וְאָנֹכִ֣י מִלֵּ֔אתִי אַחֲרֵ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהָֽי׃ וַיִּשָּׁבַ֣ע טמֹשֶׁ֗ה בַּיּ֣וֹם הַהוּא֮ לֵאמֹר֒ אִם־לֹ֗א הָאָ֨רֶץ֙ אֲשֶׁ֨ר דָּרְכָ֤ה רַגְלְךָ֙ בָּ֔הּ לְךָ֨ תִֽהְיֶ֧ה לְנַחֲלָ֛ה וּלְבָנֶ֖יךָ עַד־עוֹלָ֑ם כִּ֣י מִלֵּ֔אתָ אַחֲרֵ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהָֽי׃ וְעַתָּ֗ה יהִנֵּה֩ הֶחֱיָ֨ה יְהוָ֣ה ׀ אוֹתִי֮ כַּאֲשֶׁ֣ר דִּבֵּר֒ זֶה֩ אַרְבָּעִ֨ים וְחָמֵ֜שׁ שָׁנָ֗ה מֵ֠אָז דִּבֶּ֨ר יְהוָ֜ה אֶת־הַדָּבָ֤ר הַזֶּה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה אֲשֶׁר־הָלַ֥ךְ יִשְׂרָאֵ֖ל בַּמִּדְבָּ֑ר וְעַתָּה֙ הִנֵּ֣ה אָנֹכִ֣י הַיּ֔וֹם בֶּן־חָמֵ֥שׁ וּשְׁמוֹנִ֖ים שָׁנָֽה׃ עוֹדֶ֨נִּי יאהַיּ֜וֹם חָזָ֗ק כַּֽאֲשֶׁר֙ בְּי֨וֹם שְׁלֹ֤חַ אוֹתִי֙ מֹשֶׁ֔ה כְּכֹ֥חִי אָ֖ז וּכְכֹ֣חִי עָ֑תָּה לַמִּלְחָמָ֖ה וְלָצֵ֥את וְלָבֽוֹא׃ וְעַתָּ֗ה יבתְּנָה־לִּי֙ אֶת־הָהָ֣ר הַזֶּ֔ה אֲשֶׁר־דִּבֶּ֥ר יְהוָ֖ה בַּיּ֣וֹם הַה֑וּא כִּ֣י אַתָּֽה־שָׁמַעְתָּ֩ בַיּ֨וֹם הַה֜וּא כִּֽי־עֲנָקִ֣ים שָׁ֗ם וְעָרִים֙ גְּדֹל֣וֹת בְּצֻר֔וֹת אוּלַ֨י יְהוָ֤ה אוֹתִי֙ וְה֣וֹרַשְׁתִּ֔ים כַּאֲשֶׁ֖ר דִּבֶּ֥ר יְהוָֽה׃ וַֽיְבָרְכֵ֖הוּ יגיְהוֹשֻׁ֑עַ וַיִּתֵּ֧ן אֶת־חֶבְר֛וֹן לְכָלֵ֥ב בֶּן־יְפֻנֶּ֖ה לְנַחֲלָֽה׃ עַליד־כֵּ֣ן הָיְתָֽה־חֶ֠בְרוֹן לְכָלֵ֨ב בֶּן־יְפֻנֶּ֤ה הַקְּנִזִּי֙ לְֽנַחֲלָ֔ה עַ֖ד הַיּ֣וֹם הַזֶּ֑ה יַ֚עַן אֲשֶׁ֣ר מִלֵּ֔א אַחֲרֵ֕י יְהוָ֖ה אֱלֹהֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְשֵׁ֨ם טוחֶבְר֤וֹן לְפָנִים֙ קִרְיַ֣ת אַרְבַּ֔ע הָאָדָ֧ם הַגָּד֛וֹל בָּעֲנָקִ֖ים ה֑וּא וְהָאָ֥רֶץ שָׁקְטָ֖ה מִמִּלְחָמָֽה׃ פ
וַיְהִ֣י טואהַגּוֹרָ֗ל לְמַטֵּ֛ה בְּנֵ֥י יְהוּדָ֖ה לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם אֶל־גְּב֨וּל אֱד֧וֹם מִדְבַּר־צִ֛ן נֶ֖גְבָּה מִקְצֵ֥ה תֵימָֽן׃ וַיְהִ֤י בלָהֶם֙ גְּב֣וּל נֶ֔גֶב מִקְצֵ֖ה יָ֣ם הַמֶּ֑לַח מִן־הַלָּשֹׁ֖ן הַפֹּנֶ֥ה נֶֽגְבָּה׃ וְ֠יָצָא גאֶל־מִנֶּ֜גֶב לְמַעֲלֵ֤ה עַקְרַבִּים֙ וְעָ֣בַר צִ֔נָה וְעָלָ֥ה מִנֶּ֖גֶב לְקָדֵ֣שׁ בַּרְנֵ֑עַ וְעָבַ֤ר חֶצְרוֹן֙ וְעָלָ֣ה אַדָּ֔רָה וְנָסַ֖ב הַקַּרְקָֽעָה׃ וְעָבַ֣ר דעַצְמ֗וֹנָה וְיָצָא֙ נַ֣חַל מִצְרַ֔יִם והיה וְהָי֛וּ תֹּצְא֥וֹת הַגְּב֖וּל יָ֑מָּה זֶה־יִהְיֶ֥ה לָכֶ֖ם גְּב֥וּל נֶֽגֶב׃ וּגְב֥וּל הקֵ֨דְמָה֙ יָ֣ם הַמֶּ֔לַח עַד־קְצֵ֖ה הַיַּרְדֵּ֑ן וּגְב֞וּל לִפְאַ֤ת צָפ֨וֹנָה֙ מִלְּשׁ֣וֹן הַיָּ֔ם מִקְצֵ֖ה הַיַּרְדֵּֽן׃ וְעָלָ֤ה והַגְּבוּל֙ בֵּ֣ית חָגְלָ֔ה וְעָבַ֕ר מִצְּפ֖וֹן לְבֵ֣ית הָעֲרָבָ֑ה וְעָלָ֣ה הַגְּב֔וּל אֶ֥בֶן בֹּ֖הַן בֶּן־רְאוּבֵֽן׃ וְעָלָ֨ה זהַגְּב֥וּל ׀ דְּבִרָה֮ מֵעֵ֣מֶק עָכוֹר֒ וְצָפ֜וֹנָה פֹּנֶ֣ה אֶל־הַגִּלְגָּ֗ל אֲשֶׁר־נֹ֨כַח֙ לְמַעֲלֵ֣ה אֲדֻמִּ֔ים אֲשֶׁ֥ר מִנֶּ֖גֶב לַנָּ֑חַל וְעָבַ֤ר הַגְּבוּל֙ אֶל־מֵי־עֵ֣ין שֶׁ֔מֶשׁ וְהָי֥וּ תֹצְאֹתָ֖יו אֶל־עֵ֥ין רֹגֵֽל׃ וְעָלָ֨ה חהַגְּב֜וּל גֵּ֣י בֶן־הִנֹּ֗ם אֶל־כֶּ֤תֶף הַיְבוּסִי֙ מִנֶּ֔גֶב הִ֖יא יְרֽוּשָׁלִָ֑ם וְעָלָ֨ה הַגְּב֜וּל אֶל־רֹ֣אשׁ הָהָ֗ר אֲ֠שֶׁר עַל־פְּנֵ֤י גֵֽי־הִנֹּם֙ יָ֔מָּה אֲשֶׁ֛ר בִּקְצֵ֥ה עֵֽמֶק־רְפָאִ֖ים צָפֹֽנָה׃ וְתָאַ֨ר טהַגְּב֜וּל מֵרֹ֣אשׁ הָהָ֗ר אֶל־מַעְיַן֙ מֵ֣י נֶפְתּ֔וֹחַ וְיָצָ֖א אֶל־עָרֵ֣י הַר־עֶפְר֑וֹן וְתָאַ֤ר הַגְּבוּל֙ בַּעֲלָ֔ה הִ֖יא קִרְיַ֥ת יְעָרִֽים׃ וְנָסַב֩ יהַגְּב֨וּל מִבַּעֲלָ֥ה יָ֨מָּה֙ אֶל־הַ֣ר שֵׂעִ֔יר וְעָבַ֕ר אֶל־כֶּ֧תֶף הַר־יְעָרִ֛ים מִצָּפ֖וֹנָה הִ֣יא כְסָל֑וֹן וְיָרַ֥ד בֵּֽית־שֶׁ֖מֶשׁ וְעָבַ֥ר תִּמְנָֽה׃ וְיָצָ֨א יאהַגְּב֜וּל אֶל־כֶּ֣תֶף עֶקְרוֹן֮ צָפוֹנָה֒ וְתָאַ֤ר הַגְּבוּל֙ שִׁכְּר֔וֹנָה וְעָבַ֥ר הַר־הַֽבַּעֲלָ֖ה וְיָצָ֣א יַבְנְאֵ֑ל וְהָי֛וּ תֹּצְא֥וֹת הַגְּב֖וּל יָֽמָּה׃ וּגְב֣וּל יביָ֔ם הַיָּ֥מָּה הַגָּד֖וֹל וּגְב֑וּל זֶ֠ה גְּב֧וּל בְּנֵֽי־יְהוּדָ֛ה סָבִ֖יב לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ וּלְכָלֵ֣ב יגבֶּן־יְפֻנֶּ֗ה נָ֤תַן חֵ֨לֶק֙ בְּת֣וֹךְ בְּנֵֽי־יְהוּדָ֔ה אֶל־פִּ֥י יְהוָ֖ה לִֽיהוֹשֻׁ֑עַ אֶת־קִרְיַ֥ת אַרְבַּ֛ע אֲבִ֥י הָעֲנָ֖ק הִ֥יא חֶבְרֽוֹן׃ וַיֹּ֤רֶשׁ ידמִשָּׁם֙ כָּלֵ֔ב אֶת־שְׁלוֹשָׁ֖ה בְּנֵ֣י הָעֲנָ֑ק אֶת־שֵׁשַׁ֤י וְאֶת־אֲחִימַן֙ וְאֶת־תַּלְמַ֔י יְלִידֵ֖י הָעֲנָֽק׃ וַיַּ֣עַל טומִשָּׁ֔ם אֶל־יֹשְׁבֵ֖י דְּבִ֑ר וְשֵׁם־דְּבִ֥ר לְפָנִ֖ים קִרְיַת־סֵֽפֶר׃ וַיֹּ֣אמֶר טזכָּלֵ֔ב אֲשֶׁר־יַכֶּ֥ה אֶת־קִרְיַת־סֵ֖פֶר וּלְכָדָ֑הּ וְנָתַ֥תִּי ל֛וֹ אֶת־עַכְסָ֥ה בִתִּ֖י לְאִשָּֽׁה׃ וַֽיִּלְכְּדָ֛הּ יזעָתְנִיאֵ֥ל בֶּן־קְנַ֖ז אֲחִ֣י כָלֵ֑ב וַיִּתֶּן־ל֛וֹ אֶת־עַכְסָ֥ה בִתּ֖וֹ לְאִשָּֽׁה׃ וַיְהִ֣י יחבְּבוֹאָ֗הּ וַתְּסִיתֵ֨הוּ֙ לִשְׁא֤וֹל מֵֽאֵת־אָבִ֨יהָ֙ שָׂדֶ֔ה וַתִּצְנַ֖ח מֵעַ֣ל הַחֲמ֑וֹר וַיֹּֽאמֶר־לָ֥הּ כָּלֵ֖ב מַה־לָּֽךְ׃ וַתֹּ֜אמֶר יטתְּנָה־לִּ֣י בְרָכָ֗ה כִּ֣י אֶ֤רֶץ הַנֶּ֨גֶב֙ נְתַתָּ֔נִי וְנָתַתָּ֥ה לִ֖י גֻּלֹּ֣ת מָ֑יִם וַיִּתֶּן־לָ֗הּ אֵ֚ת גֻּלֹּ֣ת עִלִּיּ֔וֹת וְאֵ֖ת גֻּלֹּ֥ת תַּחְתִּיּֽוֹת׃ פ
זֹ֗את כנַחֲלַ֛ת מַטֵּ֥ה בְנֵי־יְהוּדָ֖ה לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ וַיִּֽהְי֣וּ כאהֶעָרִ֗ים מִקְצֵה֙ לְמַטֵּ֣ה בְנֵֽי־יְהוּדָ֔ה אֶל־גְּב֥וּל אֱד֖וֹם בַּנֶּ֑גְבָּה קַבְצְאֵ֥ל וְעֵ֖דֶר וְיָגֽוּר׃ וְקִינָ֥ה כבוְדִֽימוֹנָ֖ה וְעַדְעָדָֽה׃ וְקֶ֥דֶשׁ כגוְחָצ֖וֹר וְיִתְנָֽן׃ זִ֥יף כדוָטֶ֖לֶם וּבְעָלֽוֹת׃ וְחָצ֤וֹר כה׀ חֲדַתָּה֙ וּקְרִיּ֔וֹת חֶצְר֖וֹן הִ֥יא חָצֽוֹר׃ אֲמָ֥ם כווּשְׁמַ֖ע וּמוֹלָדָֽה׃ וַחֲצַ֥ר כזגַּדָּ֛ה וְחֶשְׁמ֖וֹן וּבֵ֥ית פָּֽלֶט׃ וַחֲצַ֥ר כחשׁוּעָ֛ל וּבְאֵ֥ר שֶׁ֖בַע וּבִזְיוֹתְיָֽה׃ בַּעֲלָ֥ה כטוְעִיִּ֖ים וָעָֽצֶם׃ וְאֶלְתּוֹלַ֥ד לוּכְסִ֖יל וְחָרְמָֽה׃ וְצִֽקְלַ֥ג לאוּמַדְמַנָּ֖ה וְסַנְסַנָּֽה׃ וּלְבָא֥וֹת לבוְשִׁלְחִ֖ים וְעַ֣יִן וְרִמּ֑וֹן כָּל־עָרִ֛ים עֶשְׂרִ֥ים וָתֵ֖שַׁע וְחַצְרֵיהֶֽן׃ ס         בַּשְּׁפֵלָ֑ה לגאֶשְׁתָּא֥וֹל וְצָרְעָ֖ה וְאַשְׁנָֽה׃ וְזָנ֨וֹחַ֙ לדוְעֵ֣ין גַּנִּ֔ים תַּפּ֖וּחַ וְהָעֵינָֽם׃ יַרְמוּת֙ להוַעֲדֻלָּ֔ם שׂוֹכֹ֖ה וַעֲזֵקָֽה׃ וְשַׁעֲרַ֨יִם֙ לווַעֲדִיתַ֔יִם וְהַגְּדֵרָ֖ה וּגְדֵרֹתָ֑יִם עָרִ֥ים אַרְבַּֽע־עֶשְׂרֵ֖ה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ צְנָ֥ן לזוַחֲדָשָׁ֖ה וּמִגְדַּל־גָּֽד׃ וְדִלְעָ֥ן לחוְהַמִּצְפֶּ֖ה וְיָקְתְאֵֽל׃ לָכִ֥ישׁ לטוּבָצְקַ֖ת וְעֶגְלֽוֹן׃ וְכַבּ֥וֹן מוְלַחְמָ֖ס וְכִתְלִֽישׁ׃ וּגְדֵר֕וֹת מאבֵּית־דָּג֥וֹן וְנַעֲמָ֖ה וּמַקֵּדָ֑ה עָרִ֥ים שֵׁשׁ־עֶשְׂרֵ֖ה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ ס         לִבְנָ֥ה מבוָעֶ֖תֶר וְעָשָֽׁן׃ וְיִפְתָּ֥ח מגוְאַשְׁנָ֖ה וּנְצִֽיב׃ וּקְעִילָ֥ה מדוְאַכְזִ֖יב וּמָֽרֵאשָׁ֑ה עָרִ֥ים תֵּ֖שַׁע וְחַצְרֵיהֶֽן׃ עֶקְר֥וֹן מהוּבְנֹתֶ֖יהָ וַחֲצֵרֶֽיהָ׃ מֵעֶקְר֖וֹן מווָיָ֑מָּה כֹּ֛ל אֲשֶׁר־עַל־יַ֥ד אַשְׁדּ֖וֹד וְחַצְרֵיהֶֽן׃ אַשְׁדּ֞וֹד מזבְּנוֹתֶ֣יהָ וַחֲצֵרֶ֗יהָ עַזָּ֥ה בְּנוֹתֶ֥יהָ וַחֲצֵרֶ֖יהָ עַד־נַ֣חַל מִצְרָ֑יִם וְהַיָּ֥ם הגבול הַגָּד֖וֹל וּגְבֽוּל׃ ס         וּבָהָ֑ר מחשָׁמִ֥יר וְיַתִּ֖יר וְשׂוֹכֹֽה׃ וְדַנָּ֥ה מטוְקִרְיַת־סַנָּ֖ה הִ֥יא דְבִֽר׃ וַעֲנָ֥ב נוְאֶשְׁתְּמֹ֖ה וְעָנִֽים׃ וְגֹ֥שֶׁן נאוְחֹלֹ֖ן וְגִלֹ֑ה עָרִ֥ים אַֽחַת־עֶשְׂרֵ֖ה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ אֲרַ֥ב נבוְרוּמָ֖ה וְאֶשְׁעָֽן׃ וינים נגוְיָנ֥וּם וּבֵית־תַּפּ֖וּחַ וַאֲפֵֽקָה׃ וְחֻמְטָ֗ה נדוְקִרְיַ֥ת אַרְבַּ֛ע הִ֥יא חֶבְר֖וֹן וְצִיעֹ֑ר עָרִ֥ים תֵּ֖שַׁע וְחַצְרֵיהֶֽן׃ ס         מָע֥וֹן נה׀ כַּרְמֶ֖ל וָזִ֥יף וְיוּטָּֽה׃ וְיִזְרְעֶ֥אל נווְיָקְדְעָ֖ם וְזָנֽוֹחַ׃ הַקַּ֖יִן נזגִּבְעָ֣ה וְתִמְנָ֑ה עָרִ֥ים עֶ֖שֶׂר וְחַצְרֵיהֶֽן׃ חַלְח֥וּל נחבֵּֽית־צ֖וּר וּגְדֽוֹר׃ וּמַעֲרָ֥ת נטוּבֵית־עֲנ֖וֹת וְאֶלְתְּקֹ֑ן עָרִ֥ים שֵׁ֖שׁ וְחַצְרֵיהֶֽן׃ קִרְיַתס־בַּ֗עַל הִ֛יא קִרְיַ֥ת יְעָרִ֖ים וְהָֽרַבָּ֑ה עָרִ֥ים שְׁתַּ֖יִם וְחַצְרֵיהֶֽן׃ ס         בַּמִּדְבָּ֑ר סאבֵּ֚ית הָעֲרָבָ֔ה מִדִּ֖ין וּסְכָכָֽה׃ וְהַנִּבְשָׁ֥ן סבוְעִיר־הַמֶּ֖לַח וְעֵ֣ין גֶּ֑דִי עָרִ֥ים שֵׁ֖שׁ וְחַצְרֵיהֶֽן׃ וְאֶתסג־הַיְבוּסִי֙ יוֹשְׁבֵ֣י יְרֽוּשָׁלִַ֔ם לֹֽא־יוכלו יָכְל֥וּ בְנֵֽי־יְהוּדָ֖ה לְהֽוֹרִישָׁ֑ם וַיֵּ֨שֶׁב הַיְבוּסִ֜י אֶת־בְּנֵ֤י יְהוּדָה֙ בִּיר֣וּשָׁלִַ֔ם עַ֖ד הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ פ
וַיֵּצֵ֨א טזאהַגּוֹרָ֜ל לִבְנֵ֤י יוֹסֵף֙ מִיַּרְדֵּ֣ן יְרִיח֔וֹ לְמֵ֥י יְרִיח֖וֹ מִזְרָ֑חָה הַמִּדְבָּ֗ר עֹלֶ֧ה מִירִיח֛וֹ בָּהָ֖ר בֵּֽית־אֵֽל׃ וְיָצָ֥א במִבֵּֽית־אֵ֖ל ל֑וּזָה וְעָבַ֛ר אֶל־גְּב֥וּל הָאַרְכִּ֖י עֲטָרֽוֹת׃ וְיָֽרַדג־יָ֜מָּה אֶל־גְּב֣וּל הַיַּפְלֵטִ֗י עַ֣ד גְּב֧וּל בֵּית־חוֹרֹ֛ן תַּחְתּ֖וֹן וְעַד־גָּ֑זֶר וְהָי֥וּ תצאתו תֹצְאֹתָ֖יו יָֽמָּה׃ וַיִּנְחֲל֥וּ דבְנֵי־יוֹסֵ֖ף מְנַשֶּׁ֥ה וְאֶפְרָֽיִם׃ וַיְהִ֛י הגְּב֥וּל בְּנֵֽי־אֶפְרַ֖יִם לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם וַיְהִ֞י גְּב֤וּל נַחֲלָתָם֙ מִזְרָ֔חָה עַטְר֣וֹת אַדָּ֔ר עַד־בֵּ֥ית חוֹרֹ֖ן עֶלְיֽוֹן׃ וְיָצָ֨א והַגְּב֜וּל הַיָּ֗מָּה הַֽמִּכְמְתָת֙ מִצָּפ֔וֹן וְנָסַ֧ב הַגְּב֛וּל מִזְרָ֖חָה תַּאֲנַ֣ת שִׁלֹ֑ה וְעָבַ֣ר אוֹת֔וֹ מִמִּזְרַ֖ח יָנֽוֹחָה׃ וְיָרַ֥ד זמִיָּנ֖וֹחָה עֲטָר֣וֹת וְנַעֲרָ֑תָה וּפָגַע֙ בִּֽירִיח֔וֹ וְיָצָ֖א הַיַּרְדֵּֽן׃ מִתַּפּ֜וּחַ חיֵלֵ֨ךְ הַגְּב֥וּל יָ֨מָּה֙ נַ֣חַל קָנָ֔ה וְהָי֥וּ תֹצְאֹתָ֖יו הַיָּ֑מָּה זֹ֗את נַחֲלַ֛ת מַטֵּ֥ה בְנֵי־אֶפְרַ֖יִם לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ וְהֶעָרִ֗ים טהַמִּבְדָּלוֹת֙ לִבְנֵ֣י אֶפְרַ֔יִם בְּת֖וֹךְ נַחֲלַ֣ת בְּנֵֽי־מְנַשֶּׁ֑ה כָּֽל־הֶעָרִ֖ים וְחַצְרֵיהֶֽן׃ וְלֹ֣א יהוֹרִ֔ישׁוּ אֶת־הַֽכְּנַעֲנִ֖י הַיּוֹשֵׁ֣ב בְּגָ֑זֶר וַיֵּ֨שֶׁב הַֽכְּנַעֲנִ֜י בְּקֶ֤רֶב אֶפְרַ֨יִם֙ עַד־הַיּ֣וֹם הַזֶּ֔ה וַיְהִ֖י לְמַס־עֹבֵֽד׃ פ
וַיְהִ֤י יזאהַגּוֹרָל֙ לְמַטֵּ֣ה מְנַשֶּׁ֔ה כִּי־ה֖וּא בְּכ֣וֹר יוֹסֵ֑ף לְמָכִיר֩ בְּכ֨וֹר מְנַשֶּׁ֜ה אֲבִ֣י הַגִּלְעָ֗ד כִּ֣י ה֤וּא הָיָה֙ אִ֣ישׁ מִלְחָמָ֔ה וַֽיְהִי־ל֖וֹ הַגִּלְעָ֥ד וְהַבָּשָֽׁן׃ וַ֠יְהִי בלִבְנֵ֨י מְנַשֶּׁ֥ה הַנּוֹתָרִים֮ לְמִשְׁפְּחֹתָם֒ לִבְנֵ֨י אֲבִיעֶ֜זֶר וְלִבְנֵי־חֵ֗לֶק וְלִבְנֵ֤י אַשְׂרִיאֵל֙ וְלִבְנֵי־שֶׁ֔כֶם וְלִבְנֵי־חֵ֖פֶר וְלִבְנֵ֣י שְׁמִידָ֑ע אֵ֠לֶּה בְּנֵ֨י מְנַשֶּׁ֧ה בֶּן־יוֹסֵ֛ף הַזְּכָרִ֖ים לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ וְלִצְלָפְחָד֩ גבֶּן־חֵ֨פֶר בֶּן־גִּלְעָ֜ד בֶּן־מָכִ֣יר בֶּן־מְנַשֶּׁ֗ה לֹא־הָ֥יוּ ל֛וֹ בָּנִ֖ים כִּ֣י אִם־בָּנ֑וֹת וְאֵ֨לֶּה֙ שְׁמ֣וֹת בְּנֹתָ֔יו מַחְלָ֣ה וְנֹעָ֔ה חָגְלָ֥ה מִלְכָּ֖ה וְתִרְצָֽה׃ וַתִּקְרַ֡בְנָה דלִפְנֵי֩ אֶלְעָזָ֨ר הַכֹּהֵ֜ן וְלִפְנֵ֣י ׀ יְהוֹשֻׁ֣עַ בִּן־נ֗וּן וְלִפְנֵ֤י הַנְּשִׂיאִים֙ לֵאמֹ֔ר יְהוָה֙ צִוָּ֣ה אֶת־מֹשֶׁ֔ה לָֽתֶת־לָ֥נוּ נַחֲלָ֖ה בְּת֣וֹךְ אַחֵ֑ינוּ וַיִּתֵּ֨ן לָהֶ֜ם אֶל־פִּ֤י יְהוָה֙ נַֽחֲלָ֔ה בְּת֖וֹךְ אֲחֵ֥י אֲבִיהֶֽן׃ וַיִּפְּל֥וּ החַבְלֵֽי־מְנַשֶּׁ֖ה עֲשָׂרָ֑ה לְבַ֞ד מֵאֶ֤רֶץ הַגִּלְעָד֙ וְהַבָּשָׁ֔ן אֲשֶׁ֖ר מֵעֵ֥בֶר לַיַּרְדֵּֽן׃ כִּ֚י ובְּנ֣וֹת מְנַשֶּׁ֔ה נָחֲל֥וּ נַחֲלָ֖ה בְּת֣וֹךְ בָּנָ֑יו וְאֶ֨רֶץ֙ הַגִּלְעָ֔ד הָיְתָ֥ה לִבְנֵֽי־מְנַשֶּׁ֖ה הַנּֽוֹתָרִֽים׃ וַיְהִ֤י זגְבוּל־מְנַשֶּׁה֙ מֵֽאָשֵׁ֔ר הַֽמִּכְמְתָ֔ת אֲשֶׁ֖ר עַל־פְּנֵ֣י שְׁכֶ֑ם וְהָלַ֤ךְ הַגְּבוּל֙ אֶל־הַיָּמִ֔ין אֶל־יֹשְׁבֵ֖י עֵ֥ין תַּפּֽוּחַ׃ לִמְנַשֶּׁ֕ה חהָיְתָ֖ה אֶ֣רֶץ תַּפּ֑וּחַ וְתַפּ֛וּחַ אֶל־גְּב֥וּל מְנַשֶּׁ֖ה לִבְנֵ֥י אֶפְרָֽיִם׃ וְיָרַ֣ד טהַגְּבוּל֩ נַ֨חַל קָנָ֜ה נֶ֣גְבָּה לַנַּ֗חַל עָרִ֤ים הָאֵ֨לֶּה֙ לְאֶפְרַ֔יִם בְּת֖וֹךְ עָרֵ֣י מְנַשֶּׁ֑ה וּגְב֤וּל מְנַשֶּׁה֙ מִצְּפ֣וֹן לַנַּ֔חַל וַיְהִ֥י תֹצְאֹתָ֖יו הַיָּֽמָּה׃ נֶ֣גְבָּה ילְאֶפְרַ֗יִם וְצָפ֨וֹנָה֙ לִמְנַשֶּׁ֔ה וַיְהִ֥י הַיָּ֖ם גְּבוּל֑וֹ וּבְאָשֵׁר֙ יִפְגְּע֣וּן מִצָּפ֔וֹן וּבְיִשָּׂשכָ֖ר מִמִּזְרָֽח׃ וַיְהִ֨י יאלִמְנַשֶּׁ֜ה בְּיִשָּׂשכָ֣ר וּבְאָשֵׁ֗ר בֵּית־שְׁאָ֣ן וּ֠בְנוֹתֶיהָ וְיִבְלְעָ֨ם וּבְנוֹתֶ֜יהָ וְֽאֶת־יֹשְׁבֵ֧י דֹ֣אר וּבְנוֹתֶ֗יהָ וְיֹשְׁבֵ֤י עֵֽין־דֹּר֙ וּבְנֹתֶ֔יהָ וְיֹשְׁבֵ֤י תַעְנַךְ֙ וּבְנֹתֶ֔יהָ וְיֹשְׁבֵ֥י מְגִדּ֖וֹ וּבְנוֹתֶ֑יהָ שְׁלֹ֖שֶׁת הַנָּֽפֶת׃ וְלֹ֤א יביָכְלוּ֙ בְּנֵ֣י מְנַשֶּׁ֔ה לְהוֹרִ֖ישׁ אֶת־הֶֽעָרִ֣ים הָאֵ֑לֶּה וַיּ֨וֹאֶל֙ הַֽכְּנַעֲנִ֔י לָשֶׁ֖בֶת בָּאָ֥רֶץ הַזֹּֽאת׃ וַֽיְהִ֗י יגכִּ֤י חָֽזְקוּ֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וַיִּתְּנ֥וּ אֶת־הַֽכְּנַעֲנִ֖י לָמַ֑ס וְהוֹרֵ֖שׁ לֹ֥א הוֹרִישֽׁוֹ׃ ס         וַֽיְדַבְּרוּ֙ ידבְּנֵ֣י יוֹסֵ֔ף אֶת־יְהוֹשֻׁ֖עַ לֵאמֹ֑ר מַדּוּעַ֩ נָתַ֨תָּה לִּ֜י נַחֲלָ֗ה גּוֹרָ֤ל אֶחָד֙ וְחֶ֣בֶל אֶחָ֔ד וַֽאֲנִ֣י עַם־רָ֔ב עַ֥ד אֲשֶׁר־עַד־כֹּ֖ה בֵּֽרְכַ֥נִי יְהוָֽה׃ וַיֹּ֨אמֶר טואֲלֵיהֶ֜ם יְהוֹשֻׁ֗עַ אִם־עַם־רַ֤ב אַתָּה֙ עֲלֵ֣ה לְךָ֣ הַיַּ֔עְרָה וּבֵרֵאתָ֤ לְךָ֙ שָׁ֔ם בְּאֶ֥רֶץ הַפְּרִזִּ֖י וְהָֽרְפָאִ֑ים כִּֽי־אָ֥ץ לְךָ֖ הַר־אֶפְרָֽיִם׃ וַיֹּֽאמְרוּ֙ טזבְּנֵ֣י יוֹסֵ֔ף לֹֽא־יִמָּ֥צֵא לָ֖נוּ הָהָ֑ר וְרֶ֣כֶב בַּרְזֶ֗ל בְּכָל־הַֽכְּנַעֲנִי֙ הַיֹּשֵׁ֣ב בְּאֶֽרֶץ־הָעֵ֔מֶק לַֽאֲשֶׁ֤ר בְּבֵית־שְׁאָן֙ וּבְנוֹתֶ֔יהָ וְלַֽאֲשֶׁ֖ר בְּעֵ֥מֶק יִזְרְעֶֽאל׃ וַיֹּ֤אמֶר יזיְהוֹשֻׁ֨עַ֙ אֶל־בֵּ֣ית יוֹסֵ֔ף לְאֶפְרַ֥יִם וְלִמְנַשֶּׁ֖ה לֵאמֹ֑ר עַם־רַ֣ב אַתָּ֗ה וְכֹ֤חַ גָּדוֹל֙ לָ֔ךְ לֹֽא־יִהְיֶ֥ה לְךָ֖ גּוֹרָ֥ל אֶחָֽד׃ כִּ֣י יחהַ֤ר יִֽהְיֶה־לָּךְ֙ כִּֽי־יַ֣עַר ה֔וּא וּבֵ֣רֵאת֔וֹ וְהָיָ֥ה לְךָ֖ תֹּֽצְאֹתָ֑יו כִּֽי־תוֹרִ֣ישׁ אֶת־הַֽכְּנַעֲנִ֗י כִּ֣י רֶ֤כֶב בַּרְזֶל֙ ל֔וֹ כִּ֥י חָזָ֖ק הֽוּא׃ פ
וַיִּקָּ֨הֲל֜וּ איחכָּל־עֲדַ֤ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ שִׁלֹ֔ה וַיַּשְׁכִּ֥ינוּ שָׁ֖ם אֶת־אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְהָאָ֥רֶץ נִכְבְּשָׁ֖ה לִפְנֵיהֶֽם׃ וַיִּוָּֽתְרוּ֙ בבִּבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל אֲשֶׁ֥ר לֹֽא־חָלְק֖וּ אֶת־נַֽחֲלָתָ֑ם שִׁבְעָ֖ה שְׁבָטִֽים׃ וַיֹּ֥אמֶר גיְהוֹשֻׁ֖עַ אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל עַד־אָ֨נָה֙ אַתֶּ֣ם מִתְרַפִּ֔ים לָבוֹא֙ לָרֶ֣שֶׁת אֶת־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁר֙ נָתַ֣ן לָכֶ֔ם יְהוָ֖ה אֱלֹהֵ֥י אֲבֽוֹתֵיכֶֽם׃ הָב֥וּ דלָכֶ֛ם שְׁלֹשָׁ֥ה אֲנָשִׁ֖ים לַשָּׁ֑בֶט וְאֶשְׁלָחֵ֗ם וְיָקֻ֜מוּ וְיִֽתְהַלְּכ֥וּ בָאָ֛רֶץ וְיִכְתְּב֥וּ אוֹתָ֛הּ לְפִ֥י נַֽחֲלָתָ֖ם וְיָבֹ֥אוּ אֵלָֽי׃ וְהִֽתְחַלְּק֥וּ האֹתָ֖הּ לְשִׁבְעָ֣ה חֲלָקִ֑ים יְהוּדָ֞ה יַעֲמֹ֤ד עַל־גְּבוּלוֹ֙ מִנֶּ֔גֶב וּבֵ֥ית יוֹסֵ֛ף יַעַמְד֥וּ עַל־גְּבוּלָ֖ם מִצָּפֽוֹן׃ וְאַתֶּ֞ם ותִּכְתְּב֤וּ אֶת־הָאָ֨רֶץ֙ שִׁבְעָ֣ה חֲלָקִ֔ים וַֽהֲבֵאתֶ֥ם אֵלַ֖י הֵ֑נָּה וְיָרִ֨יתִי לָכֶ֤ם גּוֹרָל֙ פֹּ֔ה לִפְנֵ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵֽינוּ׃ כִּ֠י זאֵֽין־חֵ֤לֶק לַלְוִיִּם֙ בְּקִרְבְּכֶ֔ם כִּֽי־כְהֻנַּ֥ת יְהוָ֖ה נַחֲלָת֑וֹ וְגָ֡ד וּרְאוּבֵ֡ן וַחֲצִי֩ שֵׁ֨בֶט הַֽמְנַשֶּׁ֜ה לָקְח֣וּ נַחֲלָתָ֗ם מֵעֵ֤בֶר לַיַּרְדֵּן֙ מִזְרָ֔חָה אֲשֶׁר֙ נָתַ֣ן לָהֶ֔ם מֹשֶׁ֖ה עֶ֥בֶד יְהוָֽה׃ וַיָּקֻ֥מוּ חהָאֲנָשִׁ֖ים וַיֵּלֵ֑כוּ וַיְצַ֣ו יְהוֹשֻׁ֡עַ אֶת־הַהֹלְכִים֩ לִכְתֹּ֨ב אֶת־הָאָ֜רֶץ לֵאמֹ֗ר לְ֠כוּ וְהִתְהַלְּכ֨וּ בָאָ֜רֶץ וְכִתְב֤וּ אוֹתָהּ֙ וְשׁ֣וּבוּ אֵלַ֔י וּ֠פֹה אַשְׁלִ֨יךְ לָכֶ֥ם גּוֹרָ֛ל לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה בְּשִׁלֹֽה׃ וַיֵּלְכ֤וּ טהָֽאֲנָשִׁים֙ וַיַּעַבְר֣וּ בָאָ֔רֶץ וַיִּכְתְּב֧וּהָ לֶֽעָרִ֛ים לְשִׁבְעָ֥ה חֲלָקִ֖ים עַל־סֵ֑פֶר וַיָּבֹ֧אוּ אֶל־יְהוֹשֻׁ֛עַ אֶל־הַֽמַּחֲנֶ֖ה שִׁלֹֽה׃ וַיַּשְׁלֵךְ֩ ילָהֶ֨ם יְהוֹשֻׁ֧עַ גּוֹרָ֛ל בְּשִׁלֹ֖ה לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וַיְחַלֶּק־שָׁ֨ם יְהוֹשֻׁ֧עַ אֶת־הָאָ֛רֶץ לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל כְּמַחְלְקֹתָֽם׃ פ
וַיַּ֗עַל יאגּוֹרַ֛ל מַטֵּ֥ה בְנֵֽי־בִנְיָמִ֖ן לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם וַיֵּצֵא֙ גְּב֣וּל גּֽוֹרָלָ֔ם בֵּ֚ין בְּנֵ֣י יְהוּדָ֔ה וּבֵ֖ין בְּנֵ֥י יוֹסֵֽף׃ וַיְהִ֨י יבלָהֶ֧ם הַגְּב֛וּל לִפְאַ֥ת צָפ֖וֹנָה מִן־הַיַּרְדֵּ֑ן וְעָלָ֣ה הַגְּבוּל֩ אֶל־כֶּ֨תֶף יְרִיח֜וֹ מִצָּפ֗וֹן וְעָלָ֤ה בָהָר֙ יָ֔מָּה והיה וְהָיוּ֙ תֹּֽצְאֹתָ֔יו מִדְבַּ֖רָה בֵּ֥ית אָֽוֶן׃ וְעָבַר֩ יגמִשָּׁ֨ם הַגְּב֜וּל ל֗וּזָה אֶל־כֶּ֤תֶף ל֨וּזָה֙ נֶ֔גְבָּה הִ֖יא בֵּֽית־אֵ֑ל וְיָרַ֤ד הַגְּבוּל֙ עַטְר֣וֹת אַדָּ֔ר עַל־הָהָ֕ר אֲשֶׁ֛ר מִנֶּ֥גֶב לְבֵית־חֹר֖וֹן תַּחְתּֽוֹן׃ וְתָאַ֣ר ידהַגְּבוּל֩ וְנָסַ֨ב לִפְאַת־יָ֜ם נֶ֗גְבָּה מִן־הָהָר֙ אֲשֶׁ֨ר עַל־פְּנֵ֥י בֵית־חֹרוֹן֮ נֶגְבָּה֒ והיה וְהָי֣וּ תֹֽצְאֹתָ֗יו אֶל־קִרְיַת־בַּ֨עַל֙ הִ֚יא קִרְיַ֣ת יְעָרִ֔ים עִ֖יר בְּנֵ֣י יְהוּדָ֑ה זֹ֖את פְּאַת־יָֽם׃ וּפְאַתטו־נֶ֕גְבָּה מִקְצֵ֖ה קִרְיַ֣ת יְעָרִ֑ים וְיָצָ֤א הַגְּבוּל֙ יָ֔מָּה וְיָצָ֕א אֶל־מַעְיַ֖ן מֵ֥י נֶפְתּֽוֹחַ׃ וְיָרַ֨ד טזהַגְּב֜וּל אֶל־קְצֵ֣ה הָהָ֗ר אֲשֶׁר֙ עַל־פְּנֵי֙ גֵּ֣י בֶן־הִנֹּ֔ם אֲשֶׁ֛ר בְּעֵ֥מֶק רְפָאִ֖ים צָפ֑וֹנָה וְיָרַד֩ גֵּ֨י הִנֹּ֜ם אֶל־כֶּ֤תֶף הַיְבוּסִי֙ נֶ֔גְבָּה וְיָרַ֖ד עֵ֥ין רֹגֵֽל׃ וְתָאַ֣ר יזמִצָּפ֗וֹן וְיָצָא֙ עֵ֣ין שֶׁ֔מֶשׁ וְיָצָא֙ אֶל־גְּלִיל֔וֹת אֲשֶׁר־נֹ֖כַח מַעֲלֵ֣ה אֲדֻמִּ֑ים וְיָרַ֕ד אֶ֥בֶן בֹּ֖הַן בֶּן־רְאוּבֵֽן׃ וְעָבַ֛ר יחאֶל־כֶּ֥תֶף מוּל־הָֽעֲרָבָ֖ה צָפ֑וֹנָה וְיָרַ֖ד הָעֲרָבָֽתָה׃ וְעָבַ֨ר יטהַגְּב֜וּל אֶל־כֶּ֣תֶף בֵּית־חָגְלָה֮ צָפוֹנָה֒ והיה וְהָי֣וּ ׀ תצאותיו תֹּצְא֣וֹת הַגְּב֗וּל אֶל־לְשׁ֤וֹן יָם־הַמֶּ֨לַח֙ צָפ֔וֹנָה אֶל־קְצֵ֥ה הַיַּרְדֵּ֖ן נֶ֑גְבָּה זֶ֖ה גְּב֥וּל נֶֽגֶב׃ וְהַיַּרְדֵּ֥ן כיִגְבֹּל־אֹת֖וֹ לִפְאַת־קֵ֑דְמָה זֹ֡את נַחֲלַת֩ בְּנֵ֨י בִנְיָמִ֧ן לִגְבֽוּלֹתֶ֛יהָ סָבִ֖יב לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ וְהָי֣וּ כאהֶֽעָרִ֗ים לְמַטֵּ֛ה בְּנֵ֥י בִנְיָמִ֖ן לְמִשְׁפְּחֽוֹתֵיהֶ֑ם יְרִיח֥וֹ וּבֵית־חָגְלָ֖ה וְעֵ֥מֶק קְצִֽיץ׃ וּבֵ֧ית כבהָֽעֲרָבָ֛ה וּצְמָרַ֖יִם וּבֵֽית־אֵֽל׃ וְהָעַוִּ֥ים כגוְהַפָּרָ֖ה וְעָפְרָֽה׃ וּכְפַ֧ר כדהעמני הָֽעַמֹּנָ֛ה וְהָֽעָפְנִ֖י וָגָ֑בַע עָרִ֥ים שְׁתֵּים־עֶשְׂרֵ֖ה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ גִּבְע֥וֹן כהוְהָֽרָמָ֖ה וּבְאֵרֽוֹת׃ וְהַמִּצְפֶּ֥ה כווְהַכְּפִירָ֖ה וְהַמֹּצָֽה׃ וְרֶ֥קֶם כזוְיִרְפְּאֵ֖ל וְתַרְאֲלָֽה׃ וְצֵלַ֡ע כחהָאֶ֜לֶף וְהַיְבוּסִ֨י הִ֤יא יְרֽוּשָׁלִַ֨ם֙ גִּבְעַ֣ת קִרְיַ֔ת עָרִ֥ים אַרְבַּֽע־עֶשְׂרֵ֖ה וְחַצְרֵיהֶ֑ן זֹ֛את נַֽחֲלַ֥ת בְּנֵֽי־בִנְיָמִ֖ן לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ פ
וַיֵּצֵ֞א איטהַגּוֹרָ֤ל הַשֵּׁנִי֙ לְשִׁמְע֔וֹן לְמַטֵּ֥ה בְנֵֽי־שִׁמְע֖וֹן לְמִשְׁפְּחוֹתָ֑ם וַֽיְהִי֙ נַֽחֲלָתָ֔ם בְּת֖וֹךְ נַחֲלַ֥ת בְּנֵֽי־יְהוּדָֽה׃ וַיְהִ֥י בלָהֶ֖ם בְּנַֽחֲלָתָ֑ם בְּאֵֽר־שֶׁ֥בַע וְשֶׁ֖בַע וּמוֹלָדָֽה׃ וַחֲצַ֥ר גשׁוּעָ֛ל וּבָלָ֖ה וָעָֽצֶם׃ וְאֶלְתּוֹלַ֥ד דוּבְת֖וּל וְחָרְמָֽה׃ וְצִֽקְלַ֥ג הוּבֵית־הַמַּרְכָּב֖וֹת וַחֲצַ֥ר סוּסָֽה׃ וּבֵ֥ית ולְבָא֖וֹת וְשָֽׁרוּחֶ֑ן עָרִ֥ים שְׁלֹשׁ־עֶשְׂרֵ֖ה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ עַ֥יִן ז׀ רִמּ֖וֹן וָעֶ֣תֶר וְעָשָׁ֑ן עָרִ֥ים אַרְבַּ֖ע וְחַצְרֵיהֶֽן׃ וְכָלח־הַֽחֲצֵרִ֗ים אֲשֶׁ֤ר סְבִיבוֹת֙ הֶֽעָרִ֣ים הָאֵ֔לֶּה עַד־בַּֽעֲלַ֥ת בְּאֵ֖ר רָ֣אמַת נֶ֑גֶב זֹ֗את נַחֲלַ֛ת מַטֵּ֥ה בְנֵֽי־שִׁמְע֖וֹן לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ מֵחֶ֨בֶל֙ טבְּנֵ֣י יְהוּדָ֔ה נַחֲלַ֖ת בְּנֵ֣י שִׁמְע֑וֹן כִּֽי־הָיָ֞ה חֵ֤לֶק בְּנֵֽי־יְהוּדָה֙ רַ֣ב מֵהֶ֔ם וַיִּנְחֲל֥וּ בְנֵֽי־שִׁמְע֖וֹן בְּת֥וֹךְ נַחֲלָתָֽם׃ פ
וַיַּ֨עַל֙ יהַגּוֹרָ֣ל הַשְּׁלִישִׁ֔י לִבְנֵ֥י זְבוּלֻ֖ן לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם וַיְהִ֛י גְּב֥וּל נַחֲלָתָ֖ם עַד־שָׂרִֽיד׃ וְעָלָ֨ה יאגְבוּלָ֧ם ׀ לַיָּ֛מָּה וּמַרְעֲלָ֖ה וּפָגַ֣ע בְּדַבָּ֑שֶׁת וּפָגַע֙ אֶל־הַנַּ֔חַל אֲשֶׁ֖ר עַל־פְּנֵ֥י יָקְנְעָֽם׃ וְשָׁ֣ב יבמִשָּׂרִ֗יד קֵ֚דְמָה מִזְרַ֣ח הַשֶּׁ֔מֶשׁ עַל־גְּב֥וּל כִּסְלֹ֖ת תָּבֹ֑ר וְיָצָ֥א אֶל־הַדָּֽבְרַ֖ת וְעָלָ֥ה יָפִֽיעַ׃ וּמִשָּׁ֤ם יגעָבַר֙ קֵ֣דְמָה מִזְרָ֔חָה גִּתָּ֥ה חֵ֖פֶר עִתָּ֣ה קָצִ֑ין וְיָצָ֛א רִמּ֥וֹן הַמְּתֹאָ֖ר הַנֵּעָֽה׃ וְנָסַ֤ב ידאֹתוֹ֙ הַגְּב֔וּל מִצְּפ֖וֹן חַנָּתֹ֑ן וְהָיוּ֙ תֹּֽצְאֹתָ֔יו גֵּ֖י יִפְתַּח־אֵֽל׃ וְקַטָּ֤ת טווְנַֽהֲלָל֙ וְשִׁמְר֔וֹן וְיִדְאֲלָ֖ה וּבֵ֣ית לָ֑חֶם עָרִ֥ים שְׁתֵּים־עֶשְׂרֵ֖ה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ זֹ֛את טזנַחֲלַ֥ת בְּנֵֽי־זְבוּלֻ֖ן לְמִשְׁפְּחוֹתָ֑ם הֶֽעָרִ֥ים הָאֵ֖לֶּה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ פ
לְיִ֨שָּׂשכָ֔ר יזיָצָ֖א הַגּוֹרָ֣ל הָֽרְבִיעִ֑י לִבְנֵ֥י יִשָּׂשכָ֖ר לְמִשְׁפְּחוֹתָֽם׃ וַיְהִ֖י יחגְּבוּלָ֑ם יִזְרְעֶ֥אלָה וְהַכְּסוּלֹ֖ת וְשׁוּנֵֽם׃ וַחֲפָרַ֥יִם יטוְשִׁיאֹ֖ן וַאֲנָחֲרַֽת׃ וְהָֽרַבִּ֥ית כוְקִשְׁי֖וֹן וָאָֽבֶץ׃ וְרֶ֧מֶת כאוְעֵין־גַּנִּ֛ים וְעֵ֥ין חַדָּ֖ה וּבֵ֥ית פַּצֵּֽץ׃ וּפָגַע֩ כבהַגְּב֨וּל בְּתָב֤וֹר ושחצומה וְשַׁחֲצִ֨ימָה֙ וּבֵ֣ית שֶׁ֔מֶשׁ וְהָי֛וּ תֹּצְא֥וֹת גְּבוּלָ֖ם הַיַּרְדֵּ֑ן עָרִ֥ים שֵׁשׁ־עֶשְׂרֵ֖ה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ זֹ֗את כגנַחֲלַ֛ת מַטֵּ֥ה בְנֵֽי־יִשָּׂשכָ֖ר לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם הֶעָרִ֖ים וְחַצְרֵיהֶֽן׃ פ
וַיֵּצֵא֙ כדהַגּוֹרָ֣ל הַֽחֲמִישִׁ֔י לְמַטֵּ֥ה בְנֵֽי־אָשֵׁ֖ר לְמִשְׁפְּחוֹתָֽם׃ וַיְהִ֖י כהגְּבוּלָ֑ם חֶלְקַ֥ת וַחֲלִ֖י וָבֶ֥טֶן וְאַכְשָֽׁף׃ וְאַֽלַמֶּ֥לֶךְ כווְעַמְעָ֖ד וּמִשְׁאָ֑ל וּפָגַ֤ע בְּכַרְמֶל֙ הַיָּ֔מָּה וּבְשִׁיח֖וֹר לִבְנָֽת׃ וְשָׁ֨ב כזמִזְרַ֣ח הַשֶּׁמֶשׁ֮ בֵּ֣ית דָּגֹן֒ וּפָגַ֣ע בִּ֠זְבֻלוּן וּבְגֵ֨י יִפְתַּח־אֵ֥ל צָפ֛וֹנָה בֵּ֥ית הָעֵ֖מֶק וּנְעִיאֵ֑ל וְיָצָ֥א אֶל־כָּב֖וּל מִשְּׂמֹֽאל׃ וְעֶבְרֹ֥ן כחוּרְחֹ֖ב וְחַמּ֣וֹן וְקָנָ֑ה עַ֖ד צִיד֥וֹן רַבָּֽה׃ וְשָׁ֤ב כטהַגְּבוּל֙ הָֽרָמָ֔ה וְעַד־עִ֖יר מִבְצַר־צֹ֑ר וְשָׁ֤ב הַגְּבוּל֙ חֹסָ֔ה ויהיו וְהָי֧וּ תֹצְאֹתָ֛יו הַיָּ֖מָּה מֵחֶ֥בֶל אַכְזִֽיבָה׃ וְעֻמָ֥ה לוַאֲפֵ֖ק וּרְחֹ֑ב עָרִ֛ים עֶשְׂרִ֥ים וּשְׁתַּ֖יִם וְחַצְרֵיהֶֽן׃ זֹ֗את לאנַחֲלַ֛ת מַטֵּ֥ה בְנֵֽי־אָשֵׁ֖ר לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם הֶעָרִ֥ים הָאֵ֖לֶּה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ פ
לִבְנֵ֣י לבנַפְתָּלִ֔י יָצָ֖א הַגּוֹרָ֣ל הַשִּׁשִּׁ֑י לִבְנֵ֥י נַפְתָּלִ֖י לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ וַיְהִ֣י לגגְבוּלָ֗ם מֵחֵ֨לֶף מֵֽאֵל֜וֹן בְּצַעֲנַנִּ֗ים וַאֲדָמִ֥י הַנֶּ֛קֶב וְיַבְנְאֵ֖ל עַד־לַקּ֑וּם וַיְהִ֥י תֹצְאֹתָ֖יו הַיַּרְדֵּֽן׃ וְשָׁ֨ב לדהַגְּב֥וּל יָ֨מָּה֙ אַזְנ֣וֹת תָּב֔וֹר וְיָצָ֥א מִשָּׁ֖ם חוּקֹ֑קָה וּפָגַ֨ע בִּזְבֻל֜וּן מִנֶּ֗גֶב וּבְאָשֵׁר֙ פָּגַ֣ע מִיָּ֔ם וּבִ֣יהוּדָ֔ה הַיַּרְדֵּ֖ן מִזְרַ֥ח הַשָּֽׁמֶשׁ׃ וְעָרֵ֖י להמִבְצָ֑ר הַצִּדִּ֣ים צֵ֔ר וְחַמַּ֖ת רַקַּ֥ת וְכִנָּֽרֶת׃ וַאֲדָמָ֥ה לווְהָרָמָ֖ה וְחָצֽוֹר׃ וְקֶ֥דֶשׁ לזוְאֶדְרֶ֖עִי וְעֵ֥ין חָצֽוֹר׃ וְיִרְאוֹן֙ לחוּמִגְדַּל־אֵ֔ל חֳרֵ֥ם וּבֵית־עֲנָ֖ת וּבֵ֣ית שָׁ֑מֶשׁ עָרִ֥ים תְּשַֽׁע־עֶשְׂרֵ֖ה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ זֹ֗את לטנַחֲלַ֛ת מַטֵּ֥ה בְנֵֽי־נַפְתָּלִ֖י לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם הֶעָרִ֖ים וְחַצְרֵיהֶֽן׃ פ
לְמַטֵּ֥ה מבְנֵי־דָ֖ן לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם יָצָ֖א הַגּוֹרָ֥ל הַשְּׁבִיעִֽי׃ וַיְהִ֖י מאגְּב֣וּל נַחֲלָתָ֑ם צָרְעָ֥ה וְאֶשְׁתָּא֖וֹל וְעִ֥יר שָֽׁמֶשׁ׃ וְשַֽׁעֲלַבִּ֥ין מבוְאַיָּל֖וֹן וְיִתְלָֽה׃ וְאֵיל֥וֹן מגוְתִמְנָ֖תָה וְעֶקְרֽוֹן׃ וְאֶלְתְּקֵ֥ה מדוְגִבְּת֖וֹן וּבַעֲלָֽת׃ וִיהֻ֥ד מהוּבְנֵֽי־בְרַ֖ק וְגַת־רִמּֽוֹן׃ וּמֵ֥י מוהַיַּרְק֖וֹן וְהָֽרַקּ֑וֹן עִֽם־הַגְּב֖וּל מ֥וּל יָפֽוֹ׃ וַיֵּצֵ֥א מזגְבוּל־בְּנֵי־דָ֖ן מֵהֶ֑ם וַיַּעֲל֣וּ בְנֵֽי־דָ֠ן וַיִּלָּחֲמ֨וּ עִם־לֶ֜שֶׁם וַיִּלְכְּד֥וּ אוֹתָ֣הּ ׀ וַיַּכּ֧וּ אוֹתָ֣הּ לְפִי־חֶ֗רֶב וַיִּֽרְשׁ֤וּ אוֹתָהּ֙ וַיֵּ֣שְׁבוּ בָ֔הּ וַיִּקְרְא֤וּ לְלֶ֨שֶׁם֙ דָּ֔ן כְּשֵׁ֖ם דָּ֥ן אֲבִיהֶֽם׃ זֹ֗את מחנַחֲלַ֛ת מַטֵּ֥ה בְנֵי־דָ֖ן לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם הֶֽעָרִ֥ים הָאֵ֖לֶּה וְחַצְרֵיהֶֽן׃ פ
וַיְכַלּ֥וּ מטלִנְחֹל־אֶת־הָאָ֖רֶץ לִגְבֽוּלֹתֶ֑יהָ וַיִּתְּנ֨וּ בְנֵי־יִשְׂרָאֵ֧ל נַחֲלָ֛ה לִיהוֹשֻׁ֥עַ בִּן־נ֖וּן בְּתוֹכָֽם׃ עַלנ־פִּ֨י יְהוָ֜ה נָ֣תְנוּ ל֗וֹ אֶת־הָעִיר֙ אֲשֶׁ֣ר שָׁאָ֔ל אֶת־תִּמְנַת־סֶ֖רַח בְּהַ֣ר אֶפְרָ֑יִם וַיִּבְנֶ֥ה אֶת־הָעִ֖יר וַיֵּ֥שֶׁב בָּֽהּ׃ אֵ֣לֶּה נאהַנְּחָלֹ֡ת אֲשֶׁ֣ר נִחֲל֣וּ אֶלְעָזָ֣ר הַכֹּהֵ֣ן ׀ וִיהוֹשֻׁ֪עַ בִּן־נ֟וּן וְרָאשֵׁ֣י הָֽאָב֣וֹת לְמַטּוֹת֩ בְּנֵי־יִשְׂרָאֵ֨ל ׀ בְּגוֹרָ֤ל ׀ בְּשִׁלֹה֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה פֶּ֖תַח אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וַיְכַלּ֕וּ מֵֽחַלֵּ֖ק אֶת־הָאָֽרֶץ׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר כאיְהוָ֔ה אֶל־יְהוֹשֻׁ֖עַ לֵאמֹֽר׃ דַּבֵּ֛ר באֶל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר תְּנ֤וּ לָכֶם֙ אֶת־עָרֵ֣י הַמִּקְלָ֔ט אֲשֶׁר־דִּבַּ֥רְתִּי אֲלֵיכֶ֖ם בְּיַד־מֹשֶֽׁה׃ לָנ֥וּס גשָׁ֨מָּה֙ רוֹצֵ֔חַ מַכֵּה־נֶ֥פֶשׁ בִּשְׁגָגָ֖ה בִּבְלִי־דָ֑עַת וְהָי֤וּ לָכֶם֙ לְמִקְלָ֔ט מִגֹּאֵ֖ל הַדָּֽם׃ וְנָ֞ס דאֶל־אַחַ֣ת ׀ מֵהֶעָרִ֣ים הָאֵ֗לֶּה וְעָמַד֙ פֶּ֚תַח שַׁ֣עַר הָעִ֔יר וְדִבֶּ֛ר בְּאָזְנֵ֛י זִקְנֵ֥י־הָעִֽיר הַהִ֖יא אֶת־דְּבָרָ֑יו וְאָסְפ֨וּ אֹת֤וֹ הָעִ֨ירָה֙ אֲלֵיהֶ֔ם וְנָתְנוּ־ל֥וֹ מָק֖וֹם וְיָשַׁ֥ב עִמָּֽם׃ וְכִ֨י היִרְדֹּ֜ף גֹּאֵ֤ל הַדָּם֙ אַֽחֲרָ֔יו וְלֹֽא־יַסְגִּ֥רוּ אֶת־הָרֹצֵ֖חַ בְּיָד֑וֹ כִּ֤י בִבְלִי־דַ֨עַת֙ הִכָּ֣ה אֶת־רֵעֵ֔הוּ וְלֹֽא־שֹׂנֵ֥א ה֛וּא ל֖וֹ מִתְּמ֥וֹל שִׁלְשֽׁוֹם׃ וְיָשַׁ֣ב ו׀ בָּעִ֣יר הַהִ֗יא עַד־עָמְד֞וֹ לִפְנֵ֤י הָֽעֵדָה֙ לַמִּשְׁפָּ֔ט עַד־מוֹת֙ הַכֹּהֵ֣ן הַגָּד֔וֹל אֲשֶׁ֥ר יִהְיֶ֖ה בַּיָּמִ֣ים הָהֵ֑ם אָ֣ז ׀ יָשׁ֣וּב הָרוֹצֵ֗חַ וּבָ֤א אֶל־עִירוֹ֙ וְאֶל־בֵּית֔וֹ אֶל־הָעִ֖יר אֲשֶׁר־נָ֥ס מִשָּֽׁם׃ וַיַּקְדִּ֜שׁוּ זאֶת־קֶ֤דֶשׁ בַּגָּלִיל֙ בְּהַ֣ר נַפְתָּלִ֔י וְאֶת־שְׁכֶ֖ם בְּהַ֣ר אֶפְרָ֑יִם וְאֶת־קִרְיַ֥ת אַרְבַּ֛ע הִ֥יא חֶבְר֖וֹן בְּהַ֥ר יְהוּדָֽה׃ וּמֵעֵ֜בֶר חלְיַרְדֵּ֤ן יְרִיחוֹ֙ מִזְרָ֔חָה נָתְנ֞וּ אֶת־בֶּ֧צֶר בַּמִּדְבָּ֛ר בַּמִּישֹׁ֖ר מִמַּטֵּ֣ה רְאוּבֵ֑ן וְאֶת־רָאמֹ֤ת בַּגִּלְעָד֙ מִמַּטֵּה־גָ֔ד וְאֶת־גלון גּוֹלָ֥ן בַּבָּשָׁ֖ן מִמַּטֵּ֥ה מְנַשֶּֽׁה׃ אֵ֣לֶּה טהָיוּ֩ עָרֵ֨י הַמּֽוּעָדָ֜ה לְכֹ֣ל ׀ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל וְלַגֵּר֙ הַגָּ֣ר בְּתוֹכָ֔ם לָנ֣וּס שָׁ֔מָּה כָּל־מַכֵּה־נֶ֖פֶשׁ בִּשְׁגָגָ֑ה וְלֹ֣א יָמ֗וּת בְּיַד֙ גֹּאֵ֣ל הַדָּ֔ם עַד־עָמְד֖וֹ לִפְנֵ֥י הָעֵדָֽה׃ פ
וַֽיִּגְּשׁ֗וּ אכארָאשֵׁי֙ אֲב֣וֹת הַלְוִיִּ֔ם אֶל־אֶלְעָזָר֙ הַכֹּהֵ֔ן וְאֶל־יְהוֹשֻׁ֖עַ בִּן־נ֑וּן וְאֶל־רָאשֵׁ֛י אֲב֥וֹת הַמַּטּ֖וֹת לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיְדַבְּר֨וּ באֲלֵיהֶ֜ם בְּשִׁלֹ֗ה בְּאֶ֤רֶץ כְּנַ֨עַן֙ לֵאמֹ֔ר יְהוָה֙ צִוָּ֣ה בְיַד־מֹשֶׁ֔ה לָֽתֶת־לָ֥נוּ עָרִ֖ים לָשָׁ֑בֶת וּמִגְרְשֵׁיהֶ֖ן לִבְהֶמְתֵּֽנוּ׃ וַיִּתְּנ֨וּ גבְנֵי־יִשְׂרָאֵ֧ל לַלְוִיִּ֛ם מִנַּחֲלָתָ֖ם אֶל־פִּ֣י יְהוָ֑ה אֶת־הֶעָרִ֥ים הָאֵ֖לֶּה וְאֶת־מִגְרְשֵׁיהֶֽן׃ וַיֵּצֵ֥א דהַגּוֹרָ֖ל לְמִשְׁפְּחֹ֣ת הַקְּהָתִ֑י וַיְהִ֡י לִבְנֵי֩ אַהֲרֹ֨ן הַכֹּהֵ֜ן מִן־הַלְוִיִּ֗ם מִמַּטֵּ֣ה יְ֠הוּדָה וּמִמַּטֵּ֨ה הַשִּׁמְעֹנִ֜י וּמִמַּטֵּ֤ה בִנְיָמִן֙ בַּגּוֹרָ֔ל עָרִ֖ים שְׁלֹ֥שׁ עֶשְׂרֵֽה׃ ס         וְלִבְנֵ֨י הקְהָ֜ת הַנּוֹתָרִ֗ים מִמִּשְׁפְּחֹ֣ת מַטֵּֽה־אֶ֠פְרַיִם וּֽמִמַּטֵּה־דָ֞ן וּמֵחֲצִ֨י מַטֵּ֧ה מְנַשֶּׁ֛ה בַּגּוֹרָ֖ל עָרִ֥ים עָֽשֶׂר׃ ס         וְלִבְנֵ֣י וגֵרְשׁ֗וֹן מִמִּשְׁפְּח֣וֹת מַטֵּֽה־יִשָּׂשכָ֣ר וּמִמַּטֵּֽה־אָ֠שֵׁר וּמִמַּטֵּ֨ה נַפְתָּלִ֜י וּ֠מֵחֲצִי מַטֵּ֨ה מְנַשֶּׁ֤ה בַבָּשָׁן֙ בַּגּוֹרָ֔ל עָרִ֖ים שְׁלֹ֥שׁ עֶשְׂרֵֽה׃ ס         לִבְנֵ֨י זמְרָרִ֜י לְמִשְׁפְּחֹתָ֗ם מִמַּטֵּ֨ה רְאוּבֵ֤ן וּמִמַּטֵּה־גָד֙ וּמִמַּטֵּ֣ה זְבוּלֻ֔ן עָרִ֖ים שְׁתֵּ֥ים עֶשְׂרֵֽה׃ וַיִּתְּנ֤וּ חבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ לַלְוִיִּ֔ם אֶת־הֶעָרִ֥ים הָאֵ֖לֶּה וְאֶת־מִגְרְשֵׁיהֶ֑ן כַּאֲשֶׁ֨ר צִוָּ֧ה יְהוָ֛ה בְּיַד־מֹשֶׁ֖ה בַּגּוֹרָֽל׃ פ
וַֽיִּתְּנ֗וּ טמִמַּטֵּה֙ בְּנֵ֣י יְהוּדָ֔ה וּמִמַּטֵּ֖ה בְּנֵ֣י שִׁמְע֑וֹן אֵ֚ת הֶֽעָרִ֣ים הָאֵ֔לֶּה אֲשֶׁר־יִקְרָ֥א אֶתְהֶ֖ן בְּשֵֽׁם׃ וַֽיְהִי֙ ילִבְנֵ֣י אַהֲרֹ֔ן מִמִּשְׁפְּח֥וֹת הַקְּהָתִ֖י מִבְּנֵ֣י לֵוִ֑י כִּ֥י לָהֶ֛ם הָיָ֥ה הַגּוֹרָ֖ל רִיאשֹׁנָֽה׃ וַיִּתְּנ֨וּ יאלָהֶ֜ם אֶת־קִרְיַת֩ אַרְבַּ֨ע אֲבִ֧י הָֽעֲנ֛וֹק הִ֥יא חֶבְר֖וֹן בְּהַ֣ר יְהוּדָ֑ה וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֖הָ סְבִיבֹתֶֽיהָ׃ וְאֶתיב־שְׂדֵ֥ה הָעִ֖יר וְאֶת־חֲצֵרֶ֑יהָ נָֽתְנ֛וּ לְכָלֵ֥ב בֶּן־יְפֻנֶּ֖ה בַּאֲחֻזָּתֽוֹ׃ ס         וְלִבְנֵ֣י יג׀ אַהֲרֹ֣ן הַכֹּהֵ֗ן נָֽתְנוּ֙ אֶת־עִיר֙ מִקְלַ֣ט הָרֹצֵ֔חַ אֶת־חֶבְר֖וֹן וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ וְאֶת־לִבְנָ֖ה וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ וְאֶתיד־יַתִּר֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ וְאֶת־אֶשְׁתְּמֹ֖עַ וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ וְאֶתטו־חֹלֹן֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ וְאֶת־דְּבִ֖ר וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ וְאֶתטז־עַ֣יִן וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֗הָ וְאֶת־יֻטָּה֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ אֶת־בֵּ֥ית שֶׁ֖מֶשׁ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֣ים תֵּ֔שַׁע מֵאֵ֕ת שְׁנֵ֥י הַשְּׁבָטִ֖ים הָאֵֽלֶּה׃ פ
וּמִמַּטֵּ֣ה יזבִנְיָמִ֔ן אֶת־גִּבְע֖וֹן וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ אֶת־גֶּ֖בַע וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ אֶתיח־עֲנָתוֹת֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ וְאֶת־עַלְמ֖וֹן וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֖ים אַרְבַּֽע׃ כָּליט־עָרֵ֥י בְנֵֽי־אַהֲרֹ֖ן הַכֹּֽהֲנִ֑ים שְׁלֹשׁ־עֶשְׂרֵ֥ה עָרִ֖ים וּמִגְרְשֵׁיהֶֽן׃ ס         וּלְמִשְׁפְּח֤וֹת כבְּנֵֽי־קְהָת֙ הַלְוִיִּ֔ם הַנּוֹתָרִ֖ים מִבְּנֵ֣י קְהָ֑ת וַֽיְהִי֙ עָרֵ֣י גֽוֹרָלָ֔ם מִמַּטֵּ֖ה אֶפְרָֽיִם׃ וַיִּתְּנ֨וּ כאלָהֶ֜ם אֶת־עִ֨יר מִקְלַ֧ט הָרֹצֵ֛חַ אֶת־שְׁכֶ֥ם וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֖הָ בְּהַ֣ר אֶפְרָ֑יִם וְאֶת־גֶּ֖זֶר וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ וְאֶתכב־קִבְצַ֨יִם֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ וְאֶת־בֵּ֥ית חוֹרֹ֖ן וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֖ים אַרְבַּֽע׃ ס         וּמִמַּ֨טֵּהכג־דָ֔ן אֶֽת־אֶלְתְּקֵ֖א וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ אֶֽת־גִּבְּת֖וֹן וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ אֶתכד־אַיָּלוֹן֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ אֶת־גַּת־רִמּ֖וֹן וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֖ים אַרְבַּֽע׃ ס         וּמִֽמַּחֲצִית֙ כהמַטֵּ֣ה מְנַשֶּׁ֔ה אֶת־תַּעְנַךְ֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ וְאֶת־גַּת־רִמּ֖וֹן וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֖ים שְׁתָּֽיִם׃ כָּלכו־עָרִ֥ים עֶ֖שֶׂר וּמִגְרְשֵׁיהֶ֑ן לְמִשְׁפְּח֥וֹת בְּנֵֽי־קְהָ֖ת הַנּוֹתָרִֽים׃ ס         וְלִבְנֵ֣י כזגֵרְשׁוֹן֮ מִמִּשְׁפְּחֹ֣ת הַלְוִיִּם֒ מֵחֲצִ֞י מַטֵּ֣ה מְנַשֶּׁ֗ה אֶת־עִיר֙ מִקְלַ֣ט הָרֹצֵ֔חַ אֶת־גלון גּוֹלָ֤ן בַּבָּשָׁן֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ וְאֶֽת־בְּעֶשְׁתְּרָ֖ה וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֖ים שְׁתָּֽיִם׃ ס         וּמִמַּטֵּ֣ה כחיִשָּׂשכָ֔ר אֶת־קִשְׁי֖וֹן וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ אֶת־דָּֽבְרַ֖ת וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ אֶתכט־יַרְמוּת֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ אֶת־עֵ֥ין גַּנִּ֖ים וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֖ים אַרְבַּֽע׃ ס         וּמִמַּטֵּ֣ה לאָשֵׁ֔ר אֶת־מִשְׁאָ֖ל וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ אֶת־עַבְדּ֖וֹן וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ אֶתלא־חֶלְקָת֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ וְאֶת־רְחֹ֖ב וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֖ים אַרְבַּֽע׃ ס         וּמִמַּטֵּ֨ה לבנַפְתָּלִ֜י אֶת־עִ֣יר ׀ מִקְלַ֣ט הָֽרֹצֵ֗חַ אֶת־קֶ֨דֶשׁ בַּגָּלִ֤יל וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֨הָ֙ וְאֶת־חַמֹּ֥ת דֹּאר֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ וְאֶת־קַרְתָּ֖ן וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֖ים שָׁלֹֽשׁ׃ כָּללג־עָרֵ֥י הַגֵּרְשֻׁנִּ֖י לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם שְׁלֹשׁ־עֶשְׂרֵ֥ה עִ֖יר וּמִגְרְשֵׁיהֶֽן׃ ס         וּלְמִשְׁפְּח֣וֹת לדבְּנֵֽי־מְרָרִי֮ הַלְוִיִּ֣ם הַנּוֹתָרִים֒ מֵאֵת֙ מַטֵּ֣ה זְבוּלֻ֔ן אֶֽת־יָקְנְעָ֖ם וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ אֶת־קַרְתָּ֖ה וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ אֶתלה־דִּמְנָה֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ אֶֽת־נַהֲלָ֖ל וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֖ים אַרְבַּֽע׃ וּמִמַּטֵּ֣ה לורְאוּבֵ֔ן אֶת־בֶּ֖צֶר וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ וְאֶת־יַ֖הְצָה וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ אֶתלז־קְדֵמוֹת֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ וְאֶת־מֵיפָ֖עַת וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ עָרִ֖ים אַרְבַּֽע׃ ס         וּמִמַּטֵּהלח־גָ֗ד אֶת־עִיר֙ מִקְלַ֣ט הָרֹצֵ֔חַ אֶת־רָמֹ֥ת בַּגִּלְעָ֖ד וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ וְאֶֽת־מַחֲנַ֖יִם וְאֶת־מִגְרָשֶֽׁהָ׃ אֶתלט־חֶשְׁבּוֹן֙ וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֔הָ אֶת־יַעְזֵ֖ר וְאֶת־מִגְרָשֶׁ֑הָ כָּל־עָרִ֖ים אַרְבַּֽע׃ כָּלמ־הֶ֨עָרִ֜ים לִבְנֵ֤י מְרָרִי֙ לְמִשְׁפְּחֹתָ֔ם הַנּוֹתָרִ֖ים מִמִּשְׁפְּח֣וֹת הַלְוִיִּ֑ם וַיְהִי֙ גּוֹרָלָ֔ם עָרִ֖ים שְׁתֵּ֥ים עֶשְׂרֵֽה׃ כֹּ֚ל מאעָרֵ֣י הַלְוִיִּ֔ם בְּת֖וֹךְ אֲחֻזַּ֣ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֑ל עָרִ֛ים אַרְבָּעִ֥ים וּשְׁמֹנֶ֖ה וּמִגְרְשֵׁיהֶֽן׃ תִּֽהְיֶ֨ינָה֙ מבהֶעָרִ֣ים הָאֵ֔לֶּה עִ֣יר עִ֔יר וּמִגְרָשֶׁ֖יהָ סְבִיבֹתֶ֑יהָ כֵּ֖ן לְכָל־הֶעָרִ֥ים הָאֵֽלֶּה׃ ס         וַיִּתֵּ֤ן מגיְהוָה֙ לְיִשְׂרָאֵ֔ל אֶת־כָּל־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁ֥ר נִשְׁבַּ֖ע לָתֵ֣ת לַאֲבוֹתָ֑ם וַיִּרָשׁ֖וּהָ וַיֵּ֥שְׁבוּ בָֽהּ׃ וַיָּ֨נַח מדיְהוָ֤ה לָהֶם֙ מִסָּבִ֔יב כְּכֹ֥ל אֲשֶׁר־נִשְׁבַּ֖ע לַאֲבוֹתָ֑ם וְלֹא־עָ֨מַד אִ֤ישׁ בִּפְנֵיהֶם֙ מִכָּל־אֹ֣יְבֵיהֶ֔ם אֵ֚ת כָּל־אֹ֣יְבֵיהֶ֔ם נָתַ֥ן יְהוָ֖ה בְּיָדָֽם׃ לֹֽאמה־נָפַ֣ל דָּבָ֔ר מִכֹּל֙ הַדָּבָ֣ר הַטּ֔וֹב אֲשֶׁר־דִּבֶּ֥ר יְהוָ֖ה אֶל־בֵּ֣ית יִשְׂרָאֵ֑ל הַכֹּ֖ל בָּֽא׃ פ
אָ֚ז אכביִקְרָ֣א יְהוֹשֻׁ֔עַ לָרֽאוּבֵנִ֖י וְלַגָּדִ֑י וְלַחֲצִ֖י מַטֵּ֥ה מְנַשֶּֽׁה׃ וַיֹּ֣אמֶר באֲלֵיהֶ֔ם אַתֶּ֣ם שְׁמַרְתֶּ֔ם אֵ֚ת כָּל־אֲשֶׁ֣ר צִוָּ֣ה אֶתְכֶ֔ם מֹשֶׁ֖ה עֶ֣בֶד יְהוָ֑ה וַתִּשְׁמְע֣וּ בְקוֹלִ֔י לְכֹ֥ל אֲשֶׁר־צִוִּ֖יתִי אֶתְכֶֽם׃ לֹֽאג־עֲזַבְתֶּ֣ם אֶת־אֲחֵיכֶ֗ם זֶ֚ה יָמִ֣ים רַבִּ֔ים עַ֖ד הַיּ֣וֹם הַזֶּ֑ה וּשְׁמַרְתֶּ֕ם אֶת־מִשְׁמֶ֕רֶת מִצְוַ֖ת יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ וְעַתָּ֗ה דהֵנִ֨יחַ יְהוָ֤ה אֱלֹֽהֵיכֶם֙ לַֽאֲחֵיכֶ֔ם כַּאֲשֶׁ֖ר דִּבֶּ֣ר לָהֶ֑ם וְעַתָּ֡ה פְּנוּ֩ וּלְכ֨וּ לָכֶ֜ם לְאָהֳלֵיכֶ֗ם אֶל־אֶ֨רֶץ֙ אֲחֻזַּתְכֶ֔ם אֲשֶׁ֣ר ׀ נָתַ֣ן לָכֶ֗ם מֹשֶׁה֙ עֶ֣בֶד יְהוָ֔ה בְּעֵ֖בֶר הַיַּרְדֵּֽן׃ רַ֣ק ה׀ שִׁמְר֣וּ מְאֹ֗ד לַעֲשׂ֨וֹת אֶת־הַמִּצְוָ֣ה וְאֶת־הַתּוֹרָה֮ אֲשֶׁ֣ר צִוָּ֣ה אֶתְכֶם֮ מֹשֶׁ֣ה עֶֽבֶד־יְהוָה֒ לְ֠אַהֲבָה אֶת־יְהוָ֨ה אֱלֹֽהֵיכֶ֜ם וְלָלֶ֧כֶת בְּכָל־דְּרָכָ֛יו וְלִשְׁמֹ֥ר מִצְוֺתָ֖יו וּלְדָבְקָה־ב֑וֹ וּלְעָבְד֕וֹ בְּכָל־לְבַבְכֶ֖ם וּבְכָל־נַפְשְׁכֶֽם׃ וַֽיְבָרְכֵ֖ם ויְהוֹשֻׁ֑עַ וַֽיְשַׁלְּחֵ֔ם וַיֵּלְכ֖וּ אֶל־אָהֳלֵיהֶֽם׃ ס         וְלַחֲצִ֣י ז׀ שֵׁ֣בֶט הַֽמְנַשֶּׁ֗ה נָתַ֣ן מֹשֶׁה֮ בַּבָּשָׁן֒ וּלְחֶצְי֗וֹ נָתַ֤ן יְהוֹשֻׁ֨עַ֙ עִם־אֲחֵיהֶ֔ם מעבר בְּעֵ֥בֶר הַיַּרְדֵּ֖ן יָ֑מָּה וְ֠גַם כִּ֣י שִׁלְּחָ֧ם יְהוֹשֻׁ֛עַ אֶל־אָהֳלֵיהֶ֖ם וַיְבָרֲכֵֽם׃ וַיֹּ֨אמֶר חאֲלֵיהֶ֜ם לֵאמֹ֗ר בִּנְכָסִ֨ים רַבִּ֜ים שׁ֤וּבוּ אֶל־אָֽהֳלֵיכֶם֙ וּבְמִקְנֶ֣ה רַב־מְאֹ֔ד בְּכֶ֨סֶף וּבְזָהָ֜ב וּבִנְחֹ֧שֶׁת וּבְבַרְזֶ֛ל וּבִשְׂלָמ֖וֹת הַרְבֵּ֣ה מְאֹ֑ד חִלְק֥וּ שְׁלַל־אֹיְבֵיכֶ֖ם עִם־אֲחֵיכֶֽם׃ פ
וַיָּשֻׁ֣בוּ טוַיֵּלְכ֡וּ בְּנֵי־רְאוּבֵ֨ן וּבְנֵי־גָ֜ד וַחֲצִ֣י ׀ שֵׁ֣בֶט הַֽמְנַשֶּׁ֗ה מֵאֵת֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל מִשִּׁלֹ֖ה אֲשֶׁ֣ר בְּאֶֽרֶץ־כְּנָ֑עַן לָלֶ֜כֶת אֶל־אֶ֣רֶץ הַגִּלְעָ֗ד אֶל־אֶ֤רֶץ אֲחֻזָּתָם֙ אֲשֶׁ֣ר נֹֽאחֲזוּ־בָ֔הּ עַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה בְּיַד־מֹשֶֽׁה׃ וַיָּבֹ֨אוּ֙ יאֶל־גְּלִיל֣וֹת הַיַּרְדֵּ֔ן אֲשֶׁ֖ר בְּאֶ֣רֶץ כְּנָ֑עַן וַיִּבְנ֣וּ בְנֵי־רְאוּבֵ֣ן וּבְנֵי־גָ֡ד וַחֲצִ֣י שֵׁבֶט֩ הַֽמְנַשֶּׁ֨ה שָׁ֤ם מִזְבֵּ֨חַ֙ עַל־הַיַּרְדֵּ֔ן מִזְבֵּ֥חַ גָּד֖וֹל לְמַרְאֶֽה׃ וַיִּשְׁמְע֥וּ יאבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר הִנֵּ֣ה בָנ֣וּ בְנֵֽי־רְאוּבֵ֣ן וּבְנֵי־גָ֡ד וַחֲצִי֩ שֵׁ֨בֶט הַֽמְנַשֶּׁ֜ה אֶת־הַמִּזְבֵּ֗חַ אֶל־מוּל֙ אֶ֣רֶץ כְּנַ֔עַן אֶל־גְּלִילוֹת֙ הַיַּרְדֵּ֔ן אֶל־עֵ֖בֶר בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַֽיִּשְׁמְע֖וּ יבבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיִּקָּ֨הֲל֜וּ כָּל־עֲדַ֤ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ שִׁלֹ֔ה לַעֲל֥וֹת עֲלֵיהֶ֖ם לַצָּבָֽא׃ פ
וַיִּשְׁלְח֨וּ יגבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֜ל אֶל־בְּנֵי־רְאוּבֵ֧ן וְאֶל־בְּנֵי־גָ֛ד וְאֶל־חֲצִ֥י שֵֽׁבֶט־מְנַשֶּׁ֖ה אֶל־אֶ֣רֶץ הַגִּלְעָ֑ד אֶת־פִּינְחָ֖ס בֶּן־אֶלְעָזָ֥ר הַכֹּהֵֽן׃ וַעֲשָׂרָ֤ה ידנְשִׂאִים֙ עִמּ֔וֹ נָשִׂ֨יא אֶחָ֜ד נָשִׂ֤יא אֶחָד֙ לְבֵ֣ית אָ֔ב לְכֹ֖ל מַטּ֣וֹת יִשְׂרָאֵ֑ל וְאִ֨ישׁ רֹ֧אשׁ בֵּית־אֲבוֹתָ֛ם הֵ֖מָּה לְאַלְפֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיָּבֹ֜אוּ טואֶל־בְּנֵי־רְאוּבֵ֧ן וְאֶל־בְּנֵי־גָ֛ד וְאֶל־חֲצִ֥י שֵֽׁבֶט־מְנַשֶּׁ֖ה אֶל־אֶ֣רֶץ הַגִּלְעָ֑ד וַיְדַבְּר֥וּ אִתָּ֖ם לֵאמֹֽר׃ כֹּ֣ה טזאָמְר֞וּ כֹּ֣ל ׀ עֲדַ֣ת יְהוָ֗ה מָֽה־הַמַּ֤עַל הַזֶּה֙ אֲשֶׁ֤ר מְעַלְתֶּם֙ בֵּאלֹהֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל לָשׁ֣וּב הַיּ֔וֹם מֵאַחֲרֵ֖י יְהוָ֑ה בִּבְנֽוֹתְכֶ֤ם לָכֶם֙ מִזְבֵּ֔חַ לִמְרָדְכֶ֥ם הַיּ֖וֹם בַּיהוָֽה׃ הַמְעַטיז־לָ֨נוּ֙ אֶת־עֲוֺ֣ן פְּע֔וֹר אֲשֶׁ֤ר לֹֽא־הִטַּהַ֨רְנוּ֙ מִמֶּ֔נּוּ עַ֖ד הַיּ֣וֹם הַזֶּ֑ה וַיְהִ֥י הַנֶּ֖גֶף בַּעֲדַ֥ת יְהוָֽה׃ וְאַתֶּם֙ יחתָּשֻׁ֣בוּ הַיּ֔וֹם מֵאַחֲרֵ֖י יְהוָ֑ה וְהָיָ֗ה אַתֶּ֞ם תִּמְרְד֤וּ הַיּוֹם֙ בַּֽיהוָ֔ה וּמָחָ֕ר אֶֽל־כָּל־עֲדַ֥ת יִשְׂרָאֵ֖ל יִקְצֹֽף׃ וְאַ֨ךְ יטאִם־טְמֵאָ֜ה אֶ֣רֶץ אֲחֻזַּתְכֶ֗ם עִבְר֨וּ לָכֶ֜ם אֶל־אֶ֨רֶץ אֲחֻזַּ֤ת יְהוָה֙ אֲשֶׁ֤ר שָֽׁכַן־שָׁם֙ מִשְׁכַּ֣ן יְהוָ֔ה וְהֵאָחֲז֖וּ בְּתוֹכֵ֑נוּ וּבַֽיהוָ֣ה אַל־תִּמְרֹ֗דוּ וְאֹתָ֨נוּ֙ אֶל־תִּמְרֹ֔דוּ בִּבְנֹֽתְכֶ֤ם לָכֶם֙ מִזְבֵּ֔חַ מִֽבַּלְעֲדֵ֔י מִזְבַּ֖ח יְהוָ֥ה אֱלֹהֵֽינוּ׃ הֲל֣וֹא כ׀ עָכָ֣ן בֶּן־זֶ֗רַח מָ֤עַל מַ֨עַל֙ בַּחֵ֔רֶם וְעַֽל־כָּל־עֲדַ֥ת יִשְׂרָאֵ֖ל הָ֣יָה קָ֑צֶף וְהוּא֙ אִ֣ישׁ אֶחָ֔ד לֹ֥א גָוַ֖ע בַּעֲוֺנֽוֹ׃ פ
וַֽיַּעֲנוּ֙ כאבְּנֵי־רְאוּבֵ֣ן וּבְנֵי־גָ֔ד וַחֲצִ֖י שֵׁ֣בֶט הַֽמְנַשֶּׁ֑ה וַֽיְדַבְּר֔וּ אֶת־רָאשֵׁ֖י אַלְפֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ אֵל֩ כב׀ אֱלֹהִ֨ים ׀ יְהוָ֜ה אֵ֣ל ׀ אֱלֹהִ֤ים ׀ יְהוָה֙ ה֣וּא יֹדֵ֔עַ וְיִשְׂרָאֵ֖ל ה֣וּא יֵדָ֑ע אִם־בְּמֶ֤רֶד וְאִם־בְּמַ֨עַל֙ בַּֽיהוָ֔ה אַל־תּוֹשִׁיעֵ֖נוּ הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ לִבְנ֥וֹת כגלָ֨נוּ֙ מִזְבֵּ֔חַ לָשׁ֖וּב מֵאַחֲרֵ֣י יְהוָ֑ה וְאִם־לְהַעֲל֨וֹת עָלָ֜יו עוֹלָ֣ה וּמִנְחָ֗ה וְאִם־לַעֲשׂ֤וֹת עָלָיו֙ זִבְחֵ֣י שְׁלָמִ֔ים יְהוָ֖ה ה֥וּא יְבַקֵּֽשׁ׃ וְאִםכד־לֹ֤א מִדְּאָגָה֙ מִדָּבָ֔ר עָשִׂ֥ינוּ אֶת־זֹ֖את לֵאמֹ֑ר מָחָ֗ר יֹאמְר֨וּ בְנֵיכֶ֤ם לְבָנֵ֨ינוּ֙ לֵאמֹ֔ר מַה־לָּכֶ֕ם וְלַֽיהוָ֖ה אֱלֹהֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וּגְב֣וּל כהנָֽתַן־יְ֠הוָה בֵּינֵ֨נוּ וּבֵינֵיכֶ֜ם בְּנֵי־רְאוּבֵ֤ן וּבְנֵי־גָד֙ אֶת־הַיַּרְדֵּ֔ן אֵין־לָכֶ֥ם חֵ֖לֶק בַּֽיהוָ֑ה וְהִשְׁבִּ֤יתוּ בְנֵיכֶם֙ אֶת־בָּנֵ֔ינוּ לְבִלְתִּ֖י יְרֹ֥א אֶת־יְהוָֽה׃ וַנֹּ֕אמֶר כונַעֲשֶׂה־נָּ֣א לָ֔נוּ לִבְנ֖וֹת אֶת־הַמִּזְבֵּ֑חַ לֹ֥א לְעוֹלָ֖ה וְלֹ֥א לְזָֽבַח׃ כִּי֩ כזעֵ֨ד ה֜וּא בֵּינֵ֣ינוּ וּבֵינֵיכֶ֗ם וּבֵ֣ין דֹּרוֹתֵינוּ֮ אַחֲרֵינוּ֒ לַעֲבֹ֞ד אֶת־עֲבֹדַ֤ת יְהוָה֙ לְפָנָ֔יו בְּעֹלוֹתֵ֥ינוּ וּבִזְבָחֵ֖ינוּ וּבִשְׁלָמֵ֑ינוּ וְלֹא־יֹאמְר֨וּ בְנֵיכֶ֤ם מָחָר֙ לְבָנֵ֔ינוּ אֵין־לָכֶ֥ם חֵ֖לֶק בַּיהוָֽה׃ וַנֹּ֕אמֶר כחוְהָיָ֗ה כִּֽי־יֹאמְר֥וּ אֵלֵ֛ינוּ וְאֶל־דֹּרֹתֵ֖ינוּ מָחָ֑ר וְאָמַ֡רְנוּ רְא֣וּ אֶת־תַּבְנִית֩ מִזְבַּ֨ח יְהוָ֜ה אֲשֶׁר־עָשׂ֣וּ אֲבוֹתֵ֗ינוּ לֹ֤א לְעוֹלָה֙ וְלֹ֣א לְזֶ֔בַח כִּי־עֵ֣ד ה֔וּא בֵּינֵ֖ינוּ וּבֵינֵיכֶֽם׃ חָלִילָה֩ כטלָּ֨נוּ מִמֶּ֜נּוּ לִמְרֹ֣ד בַּֽיהוָ֗ה וְלָשׁ֤וּב הַיּוֹם֙ מֵאַחֲרֵ֣י יְהוָ֔ה לִבְנ֣וֹת מִזְבֵּ֔חַ לְעֹלָ֖ה לְמִנְחָ֣ה וּלְזָ֑בַח מִלְּבַ֗ד מִזְבַּח֙ יְהוָ֣ה אֱלֹהֵ֔ינוּ אֲשֶׁ֖ר לִפְנֵ֥י מִשְׁכָּנֽוֹ׃ פ
וַיִּשְׁמַ֞ע לפִּֽינְחָ֣ס הַכֹּהֵ֗ן וּנְשִׂיאֵ֨י הָעֵדָ֜ה וְרָאשֵׁ֨י אַלְפֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ אֲשֶׁ֣ר אִתּ֔וֹ אֶת־הַ֨דְּבָרִ֔ים אֲשֶׁ֧ר דִּבְּר֛וּ בְּנֵי־רְאוּבֵ֥ן וּבְנֵי־גָ֖ד וּבְנֵ֣י מְנַשֶּׁ֑ה וַיִּיטַ֖ב בְּעֵינֵיהֶֽם׃ וַיֹּ֣אמֶר לאפִּֽינְחָ֣ס בֶּן־אֶלְעָזָ֣ר הַכֹּהֵ֡ן אֶל־בְּנֵי־רְאוּבֵ֨ן וְאֶל־בְּנֵי־גָ֜ד וְאֶל־בְּנֵ֣י מְנַשֶּׁ֗ה הַיּ֤וֹם ׀ יָדַ֨עְנוּ֙ כִּֽי־בְתוֹכֵ֣נוּ יְהוָ֔ה אֲשֶׁ֛ר לֹֽא־מְעַלְתֶּ֥ם בַּֽיהוָ֖ה הַמַּ֣עַל הַזֶּ֑ה אָ֗ז הִצַּלְתֶּ֛ם אֶת־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל מִיַּ֥ד יְהוָֽה׃ וַיָּ֣שָׁב לבפִּֽינְחָ֣ס בֶּן־אֶלְעָזָ֣ר הַכֹּהֵ֣ן ׀ וְהַנְּשִׂיאִ֡ים מֵאֵ֣ת בְּנֵֽי־רְאוּבֵן֩ וּמֵאֵ֨ת בְּנֵי־גָ֜ד מֵאֶ֧רֶץ הַגִּלְעָ֛ד אֶל־אֶ֥רֶץ כְּנַ֖עַן אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיָּשִׁ֥בוּ אוֹתָ֖ם דָּבָֽר׃ וַיִּיטַ֣ב לגהַדָּבָ֗ר בְּעֵינֵי֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וַיְבָרֲכ֥וּ אֱלֹהִ֖ים בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וְלֹ֣א אָמְר֗וּ לַעֲל֤וֹת עֲלֵיהֶם֙ לַצָּבָ֔א לְשַׁחֵת֙ אֶת־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁ֛ר בְּנֵי־רְאוּבֵ֥ן וּבְנֵי־גָ֖ד יֹשְׁבִ֥ים בָּֽהּ׃ וַֽיִּקְרְא֛וּ לדבְּנֵי־רְאוּבֵ֥ן וּבְנֵי־גָ֖ד לַמִּזְבֵּ֑חַ כִּ֣י עֵ֥ד הוּא֙ בֵּֽינֹתֵ֔ינוּ כִּ֥י יְהוָ֖ה הָאֱלֹהִֽים׃ פ
וַֽיְהִי֙ אכגמִיָּמִ֣ים רַבִּ֔ים אַ֠חֲרֵי אֲשֶׁר־הֵנִ֨יחַ יְהוָ֧ה לְיִשְׂרָאֵ֛ל מִכָּל־אֹיְבֵיהֶ֖ם מִסָּבִ֑יב וִיהוֹשֻׁ֣עַ זָקֵ֔ן בָּ֖א בַּיָּמִֽים׃ וַיִּקְרָ֤א ביְהוֹשֻׁ֨עַ֙ לְכָל־יִשְׂרָאֵ֔ל לִזְקֵנָיו֙ וּלְרָאשָׁ֔יו וּלְשֹׁפְטָ֖יו וּלְשֹֽׁטְרָ֑יו וַיֹּ֣אמֶר אֲלֵהֶ֔ם אֲנִ֣י זָקַ֔נְתִּי בָּ֖אתִי בַּיָּמִֽים׃ וְאַתֶּ֣ם גרְאִיתֶ֗ם אֵת֩ כָּל־אֲשֶׁ֨ר עָשָׂ֜ה יְהוָ֧ה אֱלֹהֵיכֶ֛ם לְכָל־הַגּוֹיִ֥ם הָאֵ֖לֶּה מִפְּנֵיכֶ֑ם כִּ֚י יְהוָ֣ה אֱלֹהֵיכֶ֔ם ה֖וּא הַנִּלְחָ֥ם לָכֶֽם׃ רְאוּ֩ דהִפַּ֨לְתִּי לָכֶ֜ם אֶֽת־הַ֠גּוֹיִם הַנִּשְׁאָרִ֥ים הָאֵ֛לֶּה בְּנַחֲלָ֖ה לְשִׁבְטֵיכֶ֑ם מִן־הַיַּרְדֵּ֗ן וְכָל־הַגּוֹיִם֙ אֲשֶׁ֣ר הִכְרַ֔תִּי וְהַיָּ֥ם הַגָּד֖וֹל מְב֥וֹא הַשָּֽׁמֶשׁ׃ וַיהוָ֣ה האֱלֹֽהֵיכֶ֗ם ה֚וּא יֶהְדֳּפֵ֣ם מִפְּנֵיכֶ֔ם וְהוֹרִ֥ישׁ אֹתָ֖ם מִלִּפְנֵיכֶ֑ם וִֽירִשְׁתֶּם֙ אֶת־אַרְצָ֔ם כַּאֲשֶׁ֥ר דִּבֶּ֛ר יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶ֖ם לָכֶֽם׃ וַחֲזַקְתֶּ֣ם ומְאֹ֔ד לִשְׁמֹ֣ר וְלַעֲשׂ֔וֹת אֵ֚ת כָּל־הַכָּת֔וּב בְּסֵ֖פֶר תּוֹרַ֣ת מֹשֶׁ֑ה לְבִלְתִּ֥י סוּר־מִמֶּ֖נּוּ יָמִ֥ין וּשְׂמֹֽאול׃ לְבִלְתִּיז־בוֹא֙ בַּגּוֹיִ֣ם הָאֵ֔לֶּה הַנִּשְׁאָרִ֥ים הָאֵ֖לֶּה אִתְּכֶ֑ם וּבְשֵׁ֨ם אֱלֹהֵיהֶ֤ם לֹא־תַזְכִּ֨ירוּ֙ וְלֹ֣א תַשְׁבִּ֔יעוּ וְלֹ֣א תַעַבְד֔וּם וְלֹ֥א תִֽשְׁתַּחֲו֖וּ לָהֶֽם׃ כִּ֛י חאִם־בַּיהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶ֖ם תִּדְבָּ֑קוּ כַּאֲשֶׁ֣ר עֲשִׂיתֶ֔ם עַ֖ד הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ וַיּ֤וֹרֶשׁ טיְהוָה֙ מִפְּנֵיכֶ֔ם גּוֹיִ֖ם גְּדֹלִ֣ים וַעֲצוּמִ֑ים וְאַתֶּ֗ם לֹא־עָ֤מַד אִישׁ֙ בִּפְנֵיכֶ֔ם עַ֖ד הַיּ֥וֹם הַזֶּֽה׃ אִישׁי־אֶחָ֥ד מִכֶּ֖ם יִרְדָּף־אָ֑לֶף כִּ֣י ׀ יְהוָ֣ה אֱלֹהֵיכֶ֗ם ה֚וּא הַנִּלְחָ֣ם לָכֶ֔ם כַּאֲשֶׁ֖ר דִּבֶּ֥ר לָכֶֽם׃ וְנִשְׁמַרְתֶּ֥ם יאמְאֹ֖ד לְנַפְשֹֽׁתֵיכֶ֑ם לְאַהֲבָ֖ה אֶת־יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ כִּ֣י יב׀ אִם־שׁ֣וֹב תָּשׁ֗וּבוּ וּדְבַקְתֶּם֙ בְּיֶ֨תֶר֙ הַגּוֹיִ֣ם הָאֵ֔לֶּה הַנִּשְׁאָרִ֥ים הָאֵ֖לֶּה אִתְּכֶ֑ם וְהִֽתְחַתַּנְתֶּ֥ם בָּהֶ֛ם וּבָאתֶ֥ם בָּהֶ֖ם וְהֵ֥ם בָּכֶֽם׃ יָד֨וֹעַ֙ יגתֵּֽדְע֔וּ כִּי֩ לֹ֨א יוֹסִ֜יף יְהוָ֣ה אֱלֹהֵיכֶ֗ם לְהוֹרִ֛ישׁ אֶת־הַגּוֹיִ֥ם הָאֵ֖לֶּה מִלִּפְנֵיכֶ֑ם וְהָי֨וּ לָכֶ֜ם לְפַ֣ח וּלְמוֹקֵ֗שׁ וּלְשֹׁטֵ֤ט בְּצִדֵּיכֶם֙ וְלִצְנִנִ֣ים בְּעֵינֵיכֶ֔ם עַד־אֲבָדְכֶ֗ם מֵ֠עַל הָאֲדָמָ֤ה הַטּוֹבָה֙ הַזֹּ֔את אֲשֶׁר֙ נָתַ֣ן לָכֶ֔ם יְהוָ֖ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ וְהִנֵּ֨ה ידאָנֹכִ֤י הוֹלֵךְ֙ הַיּ֔וֹם בְּדֶ֖רֶךְ כָּל־הָאָ֑רֶץ וִידַעְתֶּ֞ם בְּכָל־לְבַבְכֶ֣ם וּבְכָל־נַפְשְׁכֶ֗ם כִּ֣י לֹֽא־נָפַל֩ דָּבָ֨ר אֶחָ֜ד מִכֹּ֣ל ׀ הַדְּבָרִ֣ים הַטּוֹבִ֗ים אֲשֶׁ֨ר דִּבֶּ֜ר יְהוָ֤ה אֱלֹהֵיכֶם֙ עֲלֵיכֶ֔ם הַכֹּל֙ בָּ֣אוּ לָכֶ֔ם לֹֽא־נָפַ֥ל מִמֶּ֖נּוּ דָּבָ֥ר אֶחָֽד׃ וְהָיָ֗ה טוכַּאֲשֶׁר־בָּ֤א עֲלֵיכֶם֙ כָּל־הַדָּבָ֣ר הַטּ֔וֹב אֲשֶׁ֥ר דִּבֶּ֛ר יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶ֖ם אֲלֵיכֶ֑ם כֵּן֩ יָבִ֨יא יְהוָ֜ה עֲלֵיכֶ֗ם אֵ֚ת כָּל־הַדָּבָ֣ר הָרָ֔ע עַד־הַשְׁמִיד֣וֹ אוֹתְכֶ֗ם מֵ֠עַל הָאֲדָמָ֤ה הַטּוֹבָה֙ הַזֹּ֔את אֲשֶׁר֙ נָתַ֣ן לָכֶ֔ם יְהוָ֖ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ בְּ֠עָבְרְכֶם טזאֶת־בְּרִ֨ית יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶם֮ אֲשֶׁ֣ר צִוָּ֣ה אֶתְכֶם֒ וַהֲלַכְתֶּ֗ם וַעֲבַדְתֶּם֙ אֱלֹהִ֣ים אֲחֵרִ֔ים וְהִשְׁתַּחֲוִיתֶ֖ם לָהֶ֑ם וְחָרָ֤ה אַף־יְהוָה֙ בָּכֶ֔ם וַאֲבַדְתֶּ֣ם מְהֵרָ֔ה מֵעַל֙ הָאָ֣רֶץ הַטּוֹבָ֔ה אֲשֶׁ֖ר נָתַ֥ן לָכֶֽם׃ פ
וַיֶּאֶסֹ֧ף כדאיְהוֹשֻׁ֛עַ אֶת־כָּל־שִׁבְטֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל שְׁכֶ֑מָה וַיִּקְרָא֩ לְזִקְנֵ֨י יִשְׂרָאֵ֜ל וּלְרָאשָׁ֗יו וּלְשֹֽׁפְטָיו֙ וּלְשֹׁ֣טְרָ֔יו וַיִּֽתְיַצְּב֖וּ לִפְנֵ֥י הָאֱלֹהִֽים׃ וַיֹּ֨אמֶר ביְהוֹשֻׁ֜עַ אֶל־כָּל־הָעָ֗ם כֹּֽה־אָמַ֣ר יְהוָה֮ אֱלֹהֵ֣י יִשְׂרָאֵל֒ בְּעֵ֣בֶר הַנָּהָ֗ר יָשְׁב֤וּ אֲבֽוֹתֵיכֶם֙ מֵֽעוֹלָ֔ם תֶּ֛רַח אֲבִ֥י אַבְרָהָ֖ם וַאֲבִ֣י נָח֑וֹר וַיַּעַבְד֖וּ אֱלֹהִ֥ים אֲחֵרִֽים׃ וָ֠אֶקַּח גאֶת־אֲבִיכֶ֤ם אֶת־אַבְרָהָם֙ מֵעֵ֣בֶר הַנָּהָ֔ר וָאוֹלֵ֥ךְ אוֹת֖וֹ בְּכָל־אֶ֣רֶץ כְּנָ֑עַן וארב וָאַרְבֶּה֙ אֶת־זַרְע֔וֹ וָֽאֶתֶּן־ל֖וֹ אֶת־יִצְחָֽק׃ וָאֶתֵּ֣ן דלְיִצְחָ֔ק אֶֽת־יַעֲקֹ֖ב וְאֶת־עֵשָׂ֑ו וָאֶתֵּ֨ן לְעֵשָׂ֜ו אֶת־הַ֤ר שֵׂעִיר֙ לָרֶ֣שֶׁת אוֹת֔וֹ וְיַעֲקֹ֥ב וּבָנָ֖יו יָרְד֥וּ מִצְרָֽיִם׃ וָאֶשְׁלַ֞ח האֶת־מֹשֶׁ֤ה וְאֶֽת־אַהֲרֹן֙ וָאֶגֹּ֣ף אֶת־מִצְרַ֔יִם כַּאֲשֶׁ֥ר עָשִׂ֖יתִי בְּקִרְבּ֑וֹ וְאַחַ֖ר הוֹצֵ֥אתִי אֶתְכֶֽם׃ וָֽאוֹצִ֤יא ואֶת־אֲבֽוֹתֵיכֶם֙ מִמִּצְרַ֔יִם וַתָּבֹ֖אוּ הַיָּ֑מָּה וַיִּרְדְּפ֨וּ מִצְרַ֜יִם אַחֲרֵ֧י אֲבוֹתֵיכֶ֛ם בְּרֶ֥כֶב וּבְפָרָשִׁ֖ים יַם־סֽוּף׃ וַיִּצְעֲק֣וּ זאֶל־יְהוָ֗ה וַיָּ֨שֶׂם מַֽאֲפֵ֜ל בֵּינֵיכֶ֣ם ׀ וּבֵ֣ין הַמִּצְרִ֗ים וַיָּבֵ֨א עָלָ֤יו אֶת־הַיָּם֙ וַיְכַסֵּ֔הוּ וַתִּרְאֶ֨ינָה֙ עֵינֵיכֶ֔ם אֵ֥ת אֲשֶׁר־עָשִׂ֖יתִי בְּמִצְרָ֑יִם וַתֵּשְׁב֥וּ בַמִּדְבָּ֖ר יָמִ֥ים רַבִּֽים׃ ואבאה חוָאָבִ֣יא אֶתְכֶ֗ם אֶל־אֶ֤רֶץ הָאֱמֹרִי֙ הַיּוֹשֵׁב֙ בְּעֵ֣בֶר הַיַּרְדֵּ֔ן וַיִּֽלָּחֲמ֖וּ אִתְּכֶ֑ם וָאֶתֵּ֨ן אוֹתָ֤ם בְּיֶדְכֶם֙ וַתִּֽירְשׁ֣וּ אֶת־אַרְצָ֔ם וָאַשְׁמִידֵ֖ם מִפְּנֵיכֶֽם׃ וַיָּ֨קָם טבָּלָ֤ק בֶּן־צִפּוֹר֙ מֶ֣לֶךְ מוֹאָ֔ב וַיִּלָּ֖חֶם בְּיִשְׂרָאֵ֑ל וַיִּשְׁלַ֗ח וַיִּקְרָ֛א לְבִלְעָ֥ם בֶּן־בְּע֖וֹר לְקַלֵּ֥ל אֶתְכֶֽם׃ וְלֹ֥א יאָבִ֖יתִי לִשְׁמֹ֣עַ לְבִלְעָ֑ם וַיְבָ֤רֶךְ בָּרוֹךְ֙ אֶתְכֶ֔ם וָאַצִּ֥ל אֶתְכֶ֖ם מִיָּדֽוֹ׃ וַתַּעַבְר֣וּ יאאֶת־הַיַּרְדֵּן֮ וַתָּבֹ֣אוּ אֶל־יְרִיחוֹ֒ וַיִּלָּחֲמ֣וּ בָכֶ֣ם בַּעֲלֵֽי־יְ֠רִיחוֹ הָֽאֱמֹרִ֨י וְהַפְּרִזִּ֜י וְהַֽכְּנַעֲנִ֗י וְהַֽחִתִּי֙ וְהַגִּרְגָּשִׁ֔י הַֽחִוִּ֖י וְהַיְבוּסִ֑י וָאֶתֵּ֥ן אוֹתָ֖ם בְּיֶדְכֶֽם׃ וָאֶשְׁלַ֤ח יבלִפְנֵיכֶם֙ אֶת־הַצִּרְעָ֔ה וַתְּגָ֤רֶשׁ אוֹתָם֙ מִפְּנֵיכֶ֔ם שְׁנֵ֖י מַלְכֵ֣י הָאֱמֹרִ֑י לֹ֥א בְחַרְבְּךָ֖ וְלֹ֥א בְקַשְׁתֶּֽךָ׃ וָאֶתֵּ֨ן יגלָכֶ֜ם אֶ֣רֶץ ׀ אֲשֶׁ֧ר לֹֽא־יָגַ֣עְתָּ בָּ֗הּ וְעָרִים֙ אֲשֶׁ֣ר לֹא־בְנִיתֶ֔ם וַתֵּשְׁב֖וּ בָּהֶ֑ם כְּרָמִ֤ים וְזֵיתִים֙ אֲשֶׁ֣ר לֹֽא־נְטַעְתֶּ֔ם אַתֶּ֖ם אֹכְלִֽים׃ וְעַתָּ֞ה ידיְר֧אוּ אֶת־יְהוָ֛ה וְעִבְד֥וּ אֹת֖וֹ בְּתָמִ֣ים וּבֶֽאֱמֶ֑ת וְהָסִ֣ירוּ אֶת־אֱלֹהִ֗ים אֲשֶׁר֩ עָבְד֨וּ אֲבוֹתֵיכֶ֜ם בְּעֵ֤בֶר הַנָּהָר֙ וּבְמִצְרַ֔יִם וְעִבְד֖וּ אֶת־יְהוָֽה׃ וְאִם֩ טורַ֨ע בְּֽעֵינֵיכֶ֜ם לַעֲבֹ֣ד אֶת־יְהוָ֗ה בַּחֲר֨וּ לָכֶ֣ם הַיּוֹם֮ אֶת־מִ֣י תַעֲבֹדוּן֒ אִ֣ם אֶת־אֱלֹהִ֞ים אֲשֶׁר־עָבְד֣וּ אֲבוֹתֵיכֶ֗ם אֲשֶׁר֙ בעבר מֵעֵ֣בֶר הַנָּהָ֔ר וְאִם֙ אֶת־אֱלֹהֵ֣י הָאֱמֹרִ֔י אֲשֶׁ֥ר אַתֶּ֖ם יֹשְׁבִ֣ים בְּאַרְצָ֑ם וְאָנֹכִ֣י וּבֵיתִ֔י נַעֲבֹ֖ד אֶת־יְהוָֽה׃ פ
וַיַּ֤עַן טזהָעָם֙ וַיֹּ֔אמֶר חָלִ֣ילָה לָּ֔נוּ מֵעֲזֹ֖ב אֶת־יְהוָ֑ה לַעֲבֹ֖ד אֱלֹהִ֥ים אֲחֵרִֽים׃ כִּ֚י יזיְהוָ֣ה אֱלֹהֵ֔ינוּ הוּא֩ הַמַּעֲלֶ֨ה אֹתָ֧נוּ וְאֶת־אֲבוֹתֵ֛ינוּ מֵאֶ֥רֶץ מִצְרַ֖יִם מִבֵּ֣ית עֲבָדִ֑ים וַאֲשֶׁ֧ר עָשָׂ֣ה לְעֵינֵ֗ינוּ אֶת־הָאֹת֤וֹת הַגְּדֹלוֹת֙ הָאֵ֔לֶּה וַֽיִּשְׁמְרֵ֗נוּ בְּכָל־הַדֶּ֨רֶךְ֙ אֲשֶׁ֣ר הָלַ֣כְנוּ בָ֔הּ וּבְכֹל֙ הָֽעַמִּ֔ים אֲשֶׁ֥ר עָבַ֖רְנוּ בְּקִרְבָּֽם׃ וַיְגָ֨רֶשׁ יחיְהוָ֜ה אֶת־כָּל־הָעַמִּ֗ים וְאֶת־הָאֱמֹרִ֛י יֹשֵׁ֥ב הָאָ֖רֶץ מִפָּנֵ֑ינוּ גַּם־אֲנַ֨חְנוּ֙ נַעֲבֹ֣ד אֶת־יְהוָ֔ה כִּי־ה֖וּא אֱלֹהֵֽינוּ׃ ס         וַיֹּ֨אמֶר יטיְהוֹשֻׁ֜עַ אֶל־הָעָ֗ם לֹ֤א תֽוּכְלוּ֙ לַעֲבֹ֣ד אֶת־יְהוָ֔ה כִּֽי־אֱלֹהִ֥ים קְדֹשִׁ֖ים ה֑וּא אֵֽל־קַנּ֣וֹא ה֔וּא לֹֽא־יִשָּׂ֥א לְפִשְׁעֲכֶ֖ם וּלְחַטֹּאותֵיכֶֽם׃ כִּ֤י כתַֽעַזְבוּ֙ אֶת־יְהוָ֔ה וַעֲבַדְתֶּ֖ם אֱלֹהֵ֣י נֵכָ֑ר וְשָׁ֨ב וְהֵרַ֤ע לָכֶם֙ וְכִלָּ֣ה אֶתְכֶ֔ם אַחֲרֵ֖י אֲשֶׁר־הֵיטִ֥יב לָכֶֽם׃ וַיֹּ֥אמֶר כאהָעָ֖ם אֶל־יְהוֹשֻׁ֑עַ לֹ֕א כִּ֥י אֶת־יְהוָ֖ה נַעֲבֹֽד׃ וַיֹּ֨אמֶר כביְהוֹשֻׁ֜עַ אֶל־הָעָ֗ם עֵדִ֤ים אַתֶּם֙ בָּכֶ֔ם כִּֽי־אַתֶּ֞ם בְּחַרְתֶּ֥ם לָכֶ֛ם אֶת־יְהוָ֖ה לַעֲבֹ֣ד אוֹת֑וֹ וַיֹּאמְר֖וּ עֵדִֽים׃ וְעַתָּ֕ה כגהָסִ֛ירוּ אֶת־אֱלֹהֵ֥י הַנֵּכָ֖ר אֲשֶׁ֣ר בְּקִרְבְּכֶ֑ם וְהַטּוּ֙ אֶת־לְבַבְכֶ֔ם אֶל־יְהוָ֖ה אֱלֹהֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיֹּאמְר֥וּ כדהָעָ֖ם אֶל־יְהוֹשֻׁ֑עַ אֶת־יְהוָ֤ה אֱלֹהֵ֨ינוּ֙ נַעֲבֹ֔ד וּבְקוֹל֖וֹ נִשְׁמָֽע׃ וַיִּכְרֹ֨ת כהיְהוֹשֻׁ֧עַ בְּרִ֛ית לָעָ֖ם בַּיּ֣וֹם הַה֑וּא וַיָּ֥שֶׂם ל֛וֹ חֹ֥ק וּמִשְׁפָּ֖ט בִּשְׁכֶֽם׃ וַיִּכְתֹּ֤ב כויְהוֹשֻׁ֨עַ֙ אֶת־הַדְּבָרִ֣ים הָאֵ֔לֶּה בְּסֵ֖פֶר תּוֹרַ֣ת אֱלֹהִ֑ים וַיִּקַּח֙ אֶ֣בֶן גְּדוֹלָ֔ה וַיְקִימֶ֣הָ שָּׁ֔ם תַּ֚חַת הָֽאַלָּ֔ה אֲשֶׁ֖ר בְּמִקְדַּ֥שׁ יְהוָֽה׃ ס         וַיֹּ֨אמֶר כזיְהוֹשֻׁ֜עַ אֶל־כָּל־הָעָ֗ם הִנֵּ֨ה הָאֶ֤בֶן הַזֹּאת֙ תִּֽהְיֶה־בָּ֣נוּ לְעֵדָ֔ה כִּֽי־הִ֣יא שָׁמְעָ֗ה אֵ֚ת כָּל־אִמְרֵ֣י יְהוָ֔ה אֲשֶׁ֥ר דִּבֶּ֖ר עִמָּ֑נוּ וְהָיְתָ֤ה בָכֶם֙ לְעֵדָ֔ה פֶּֽן־תְּכַחֲשׁ֖וּן בֵּאלֹהֵיכֶֽם׃ וַיְשַׁלַּ֤ח כחיְהוֹשֻׁ֨עַ֙ אֶת־הָעָ֔ם אִ֖ישׁ לְנַחֲלָתֽוֹ׃ פ
וַיְהִ֗י כטאַֽחֲרֵי֙ הַדְּבָרִ֣ים הָאֵ֔לֶּה וַיָּ֛מָת יְהוֹשֻׁ֥עַ בִּן־נ֖וּן עֶ֣בֶד יְהוָ֑ה בֶּן־מֵאָ֥ה וָעֶ֖שֶׂר שָׁנִֽים׃ וַיִּקְבְּר֤וּ לאֹתוֹ֙ בִּגְב֣וּל נַחֲלָת֔וֹ בְּתִמְנַת־סֶ֖רַח אֲשֶׁ֣ר בְּהַר־אֶפְרָ֑יִם מִצְּפ֖וֹן לְהַר־גָּֽעַשׁ׃ וַיַּעֲבֹ֤ד לאיִשְׂרָאֵל֙ אֶת־יְהוָ֔ה כֹּ֖ל יְמֵ֣י יְהוֹשֻׁ֑עַ וְכֹ֣ל ׀ יְמֵ֣י הַזְּקֵנִ֗ים אֲשֶׁ֨ר הֶאֱרִ֤יכוּ יָמִים֙ אַחֲרֵ֣י יְהוֹשֻׁ֔עַ וַאֲשֶׁ֣ר יָדְע֗וּ אֵ֚ת כָּל־מַעֲשֵׂ֣ה יְהוָ֔ה אֲשֶׁ֥ר עָשָׂ֖ה לְיִשְׂרָאֵֽל׃ וְאֶתלב־עַצְמ֣וֹת י֠וֹסֵף אֲשֶׁר־הֶעֱל֨וּ בְנֵי־יִשְׂרָאֵ֥ל ׀ מִמִּצְרַיִם֮ קָבְר֣וּ בִשְׁכֶם֒ בְּחֶלְקַ֣ת הַשָּׂדֶ֗ה אֲשֶׁ֨ר קָנָ֧ה יַעֲקֹ֛ב מֵאֵ֛ת בְּנֵֽי־חֲמ֥וֹר אֲבִֽי־שְׁכֶ֖ם בְּמֵאָ֣ה קְשִׂיטָ֑ה וַיִּֽהְי֥וּ לִבְנֵֽי־יוֹסֵ֖ף לְנַחֲלָֽה׃ וְאֶלְעָזָ֥ר לגבֶּֽן־אַהֲרֹ֖ן מֵ֑ת וַיִּקְבְּר֣וּ אֹת֗וֹ בְּגִבְעַת֙ פִּֽינְחָ֣ס בְּנ֔וֹ אֲשֶׁ֥ר נִתַּן־ל֖וֹ בְּהַ֥ר אֶפְרָֽיִם׃

Isten1 megerősíti Józsuét hivatalában.És1 lőn Mózesnek az Úr szolgájának halála után, szóla az Úr Jósuénak a Nún fijának, ki Mózes szolgája vala, ezt mondván : Mózes2 az én szolgám megholt : Most annakokáért kelj fel, és menj által a Jordán vizén, te és mind ez a nép, arra a földre, mellyet én adok nékik, az Izráel fijainak. Minden3 helyet, mellyet a lábatoknak talpa megnyom, néktek adtam, a miképen szólottam Mózesnek. A4 pusztától és e Libánustól fógva a nagy folyóvízig, tudniillik az Eufrátes folyóvízig ; a Hitteusoknak egész földök a nagy tengerig napnyugot felől lészen a ti határotok. Meg5 nem áll senki előtted életednek minden napjaiban, miképen voltam Mózessel, úgy lészek te veled is, el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled. Bátorítsd6 meg és erősitsd meg magadat : mert te cselekeszed, hogy e nép bírja azt a földet, mellyről megesküdtem az ő attyainak, hogy nékik adnám azt. Annakokáért7 bátoritsd meg és erősitsd meg magadat igen, hogy eszesen cselekedjél mind a törvény szerint, mellyet parancsolt néked Mózes az én szolgám ; attól se jobbkézre se balkézre ne hajolj, hogy jó szerencsésen cselekedjél mindenekben, a mellyekre menéndesz. El8 ne távozzék e Törvénynek könyve.a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy megőrízzed, és cselekedjél mind a szerint, a mint meg vagyon írva abban : mert akkor lesznek szerencsések a te útaid, és akkor lészesz boldog. Avagy9 nem parancsolom é meg néked ? Bátorítsd meg és erősitsd meg magadat, meg ne iszonyodjál, se meg ne rettenj : mert veled vagyon a te Úrad Istened mindenekben, a mellyekre menéndesz. A nép engedelmességet igér Józsuénak.Azokáért10 megparancsolá Jósué a nép Fejedelmeinek, ezt mondván : Menjetek11 által a táboron, és hagyjátok meg a népnek, mondván : Készítsetek magatoknak útra való eleséget : mert harmadnap múlva általmentek ti e Jordán vizén, hogy bémenjetek a földnek bírására, mellyet a ti Uratok Istentek ád néktek, hogy bírjátok. A12 Rúben és Gád nemzetségének pedig, és a Manasse fél nemzetségének szóla Jóshué, ezt mondván : Megeemlékezzetek13 a dologrólmellyet parancsolt néktek Mózes az Úrnak szolgája, mondván : A ti Uratok Istentek megnyugotott titeket, és néktek adta ezt a földet. A14 ti feleségeitek, a ti apró gyermekeitek, és a ti barmaitok maradjanak a földön, mellyet adott néktek Mózes a Jordán vizén innét : ti pedig fegyveres kézzel menjetek által a ti atyátokfiai előtt mindnyájan, kik közzűletek erősek, és segéljétek meg őket. Míg15 megnyugotja az Úr a ti atyátokfiait is, mint titeket, és bírják ők is a földet, mellyet a ti Uratok Istentek ád nékik ; és akkor térjetek vissza birodalmatoknak földébe, és bírjátok azt, mellyet adott néktek Mózes az Úrnak szolgája, napkeletről innét a Jordán vizén. És16 felelének Jósuénak, mondván : Mindeneket, valamellyeket parancsoltál nékünk, megcselekszünk, és valahová küldesz minket, oda megyünk. Szintén17 a mint engedtünk Mózesnek, úgy engedünk néked : csakhogy legyen a te Urad Istened veled, a miképen volt Mózessel. Valaki18 ellen jár a te szádnak, és nem engedénd beszédidnek : mind azoknak, mellyeket parancsolándasz néki, megölettessék ; csakhogy bátoritsd és erősitsd meg magadat. Ráháb2 megment két izráelita kémet azért az igéretért, hogy őt és háznépét majd megkimélik.Elküldött1 vala pedig Jósué a Nún fija két fárjfiú kémeket Sittimből titkon, mondván : Menjetek el és vegyétek jól eszetekbe azt a földet, és Jerikhót. Elmenvén annakokáért, bémentek vala egy vendégfogadó asszonynak házába, kinek neve vala Ráháb, és ott hálának. Mikor2 pedig mondották volna ezt Jerikhó Királyának, mondván : Ímé férjfiak jöttek ide az éjszaka az Izráel fijai közzűl, e földnek kémlelésére : Akkor3 külde Jerikhó Királya Ráhábhoz, ezt mondván : Hozd ki a férjfiakat, kik bémentek hozzád, kik mentek a te házadhoz : mert az egész földet jöttek megkémlelni. (4 Felvette vala pedig az asszony mind két férfiakat, és elrejtette őket.) Ki monda ; Bizony jöttek vala hozzám férjfiak, de nem tudtam honnan valók voltak ; És5 minekelőtte a városnak kapui bezárlatnának, a setétben azok a férjfiak kimentek, és nem tudom hová mentek : Menjetek utánnok hamar, és megfoghatjátok őket. Ő6 pedig felhágatta vala őket a házhéjára, és elrejtette őket a lenpozdorjáiban, mellyeket ő a házhéjára rakott vala. És7 a férjfiak mennének ő utánnok az úton, melly viszen a Jordán vizére mind a révig : a kaput pedig bezárlák egy kevés idő múlva azután, hogy kimenének azok, kik őtet kergetik vala. Minekelőtte8 pedig elaludtak volna a kémek, felméne az aszzony hozzájok a házhéjára : És9 monda férjfiaknak : Tudom, hogy az Úr adta néktek ezt a földet : mert esett a ti tőletek való félelem mi reánk ; és elolvadtak e földnek minden lakói tőletek való féltekben. Mert10 hallottuk, miképen megszáraztotta az Úr a veres tengernek vizét a ti orczátok előtt, mikor kijőnétek Égyiptomból : és mit cselekedtetek légyen az Emoreusok két Királyainak, kik voltak a Jordán vizén túl, Sihonnak és Ognak, kiket megöltetek. Mellyet11 mikor meghalélottunk, elolvadott a mi szívünk, és meg nem maradt a bátorság senkiben a ti orczátok miatt : mert a ti Uratok Istentek az Isten fenn az égben és alatt a földön. Most12 annakokáért esküdjetek meg, kérlek, nékem az Úrra : mert irgalmasságot cslekedtem veletek, hogy cselekesztek irgalmasságot ti is az én atyámnak házával, és adtok nékem erről bizonyos jelt. Hogy13 elevenen megtartjátok az én atyámat, az én anyámat, az én atyámfiait, hugaimat, nénéimet, minden marhájokat és megmentitek a mi lelkeinket a haláltól. Mondának14 néki a férjfiak : A mi lelkünk legyen ti érettetek a halálban, de úgy, ha ki nem jelentitek a mi beszédeinket : és lészen, mikor nékünk adándja az Úr ezt a földet, hogy irgalmasságot és igazságot cselekedjünk veled. Alábocsátá15 annakokáért őket kötélen az ablakon (mert az ő háza vala a város kőkerítésének falában : és ő a kőkerítésben lakik vala.) És16 monda nékik : E helyre menjetek, hogy valamiképen elő ne találjanak azok, kik keresnek titeket : és elbuván ott legyetek három napon, míg visszatérnek azok, kik nyomoznak titeket, és annakutánna menjetek a ti útatokon. És17 mondának néki a férjfiak : Ártatlanok lészünk mi ez esküvéstől, mellyet minket megesküdtettél. Ímé18 mikor béjövünk mi e földre, e veres fonalból csinált kötelet kösd ki az ablakon, a mellyen alábocsátottál minket : annak felette a te atyádat és anyádat, a te atyádfiait és az atyádnak minden cselédjét gyüjtsed hozzád e házba. Lészen19 pedig, hogyha valaki kijövénd a te háézadnak ajtain : annak vére az ő fején lészen, mi pedig ártatlanok leszünk ; valaki lészen te veled e házban, annak vére legyen a mi fejünkön, ha valakinek keze lészen azon. Ha20 pedig kijelenténded a mi beszédünket : üresek lészünk ettől az esküvéstől, a mellyel megesküdtél minket, És21 az asszony felele : A mint szólottatok, úgy legyen.Akkor elbocsátá őket és elmenének : és kiköté a veres fonalból csinált kötelet az ablakon. Elmenvén22 pedig jutának a hegyre, és ott lőnek három nap, míg megtérének az keresők, kik keresék őket minden útakon, de nem találák meg. Megtérvén23 annakokáért a két férjfiak, minekutánna alájövének a hegyről, általmenének a Jordánon, és jutának Jósuéhoz a Nün fijához ; és megbeszélének néki mindeneket, mellyek történtek vala rajtok. És24 mondának Jósuénak : Kezünkbe adta az Úr mind az egész földet, mert elolvadtak a földnek minden lakói, a tőlünk való félelem miatt. Izráel3 száraz lábbal megy át a Jordánon.Felkele1 azért Jósué jó reggel, és elindulának Sittimből, és menének a Jordán vizéig, ő és mind az Izráelnek fijai ; és meghálának ott minekelőtte általmennének. És2 lőn harmadnap után, általmenének a hadnagyok a táboron. És3 megparancsolák a népnek, mondván : Mikor látjátok a ti Uratoknak Istenteknek frígy ládáját, és a Lévi nemzetségéből való Papokat hogy viszik a ládát : ti is menjetek ki helyetekből, és menjetek a láda után ; Úgy4 mindazáltal, hogy mérték szerint, úgymint kétezer singnyi közbevetés legyen közöttetek és a láda között : közel hozzá ne menjetek, hogy eszetekbe vehessétek az útat, mellyen kell mennetek ? mert nem mentetek által azon az úton soha ez előtt. Megmondotta5 vala pedig Jósué a népnek : Készítsétek hozzá magatokat : mert holnap az Úr közöttetek csudákat cselekszik. És6 monda ismét Jósué a Papoknak illyen szóval : Vegyétek fel a frígy ládáját, és menjetek által a nép előtt ; Felvevék annakokáért a frígy ládáját, és járának a nép előtt. Mondotta7 vala pedig az Úr Jósuénak : E napon kezdlek téged felmagasztalni az egész Izráelnek szemei előtt, hogy megtudják miképen voltam Mózessel, a képen leszek veled is. Te8 annakokáért parancsold meg a Papoknak, kik hordozák a frígy ládáját mondván  : Mikor bémenéndetek a Jordán vizének szélibe, megálljatok a Jordánban. És9 monda Jósué az Izráel fijainak : Jöjjetek ide, és halljátok meg a ti Uratok Istentek szavát. És10 monda Jósué : Ebből esméritek meg, hogy az élő Isten közöttetek vagyon, és hogy kétség nélkül kiűzi a ti orczátok elől a Kananeust, a Hitteust és a Hiveust, a Perizeust, Girgazeust, Jebuzeust és az Emoreust. Ímé11 egész földön urslkodónak frígyládája általmegyen előttetek a Jordán vizén. Most12 annakokáért válasszatok magatoknak tizenkét fárjfiakat az Izráel nemzetségiből, egy-egy férjfiat, egy-egy nemzetségből. Mert13 mihelyt megnyugovándnak a Jordán vizében a Papok lábainak talpai, kik az egész földön uralkodó Úrnak frígyládát hordozzák : a Jordán vizei kétféle szakadnak, és a felül aláfolyó vizek megállanak egy rakásban. És14 lőn, hogy mikor a nép menne az ő sátorából, hogy általmenne a Jordánon, a Papok, kik hordozzák vala a frígy ládáját, előtte valának anépnek. Mikor15 pedig jutottak volna azok kik a ládát viszik vala, a Jordánhoz, és a Papoknak, kik a ládát viszik vala, lábaik értek volna a vízeknek külső szélibe ; (a Jordán pedig minden partjai felett rakva szokott vala lenni minden aratásnak idején.) Megállának16 a vízek, mellyek felül aláfolynak vala, és nevekedének egy nagy magas rakásban, nagy messze Ádám városátóé, melly Czarthánnak oldala felől vala : és a mellyek azon alól folynak vala a pusztának tengerébe, azaz a sóstengerbe, megemésztetének és elfolyának ; a nép őedig általméne Jérikhó ellenében. Állanak17 vala pedig a Papok, kik az Úr frígyládáját viszik vala, szárazon a Jordán közepében bátorsággal : és az egész Izráel által megyen vala szárazon, míg mind az egész nemzetség a Jordánon való általmenetelben véget tőn. A4 csodálatos átkelés emlékkövei.Mikor1 pedig elvégezte volna mind az egész nemzetség a Jordánon való általmenést : (mivelhogy szólott vala az Úr Jósuénak mondván : Vegyetek2 mellétek a nép közzűl tizenkét férjfiakat egy-egy nemzetségből És3 parancsoljátok meg nékik, mondván : Vegyetek fel magatoknak innen a Jordánnak közepéből, a helyről, a hol állnak bátorsággal a Papok lábai, tizenkét követ, és vigyétel által veletek azokat, és tegyétek le a szálláson, a hol háltok az éjszaka.) Akkor4 előhívá Jósué a tizenkét férjfiakat, kiket szerzett vala az Izráel fijai közzűl, egy-egy férjfiat egy-egy nemzetségből. És5 monda nékik Jósué : Menjetek által a ti Uratoknak Istenteknek frígyládája előtt, a Jordán közepében ; és vegyetek fel magatoknak, kiki egy-egy követ az ő vállára, az Izráel fijai nemzetséginek számok szerint ; Hogy6 legyen ez jegyúl közöttetek, mikor kérdendik a ti fijaitok ezután az ő attyokat, ezt mondván : Mire valók ezek a kövek ? Mondjátok7 meg nékik : Hogy kétfelé váltak a Jordánnak vizei az Úrnak frígyládája előtt, mikor általmenne a Jordánon, kétfelé válának a Jordánnak vizei : és lésznek e kövek emlékezetre az Izráel fijainak mind örökké. És8 cselekedének a képen az Izráel fijai, a miképen megparancsolta vala Jósué, és hozának tizenkét köveket a Jordán közepéből, a miképen megparancsolta az Úr Jósuénak, az Izráel fijai nemzetséginek számok szerint :és általhozák velek a szállásra, és letevék azokat ott. Továbbá9 tizenkét köveket állata fel Jósué a Jordánnak közepében is, az helyen, a hol megállottak vala a Papoknak lábaik, kik a frígyládát hordozzák vala : és ott voltak mind e mai napig. E10 Papok pedig, kik hordozzák vala a ládát, állanak vala a Jordánnak közepében, míg megteljesedék minden beszéd, mellyet az Úr mondott vala Jósuénak, hogy megparancsolná a népnek, úgyszinte a mint Mózes megmondotta vala Jósuénak : Annakokáért nagy sietséggel általméne a nép. Mikor11 pedig mind az egész nép az általmenetelben végettett volna, általméne az Úr ládája is, és a Papok, kik valának a nép előtt. (Általmentek12 vala pedig a Rúben fijai és a Gád fijai, és a Manasse fél nemzetsége fegyverrel felfegyverkezve az Izráel fijai előtt, a miképen szólott volt nékik Mózes. Úgymint13 negyvenezer fegyveres vitézek menének által az Úr előtt a harczra, Jerikhónak síkmezejére. Azon14 a napon magasztalá fel az Úr Jóshuét az egész Izráelnek szemei előtt, és félék őtet miképen félték vala Mózest, az ő életének minden napjaiban.) Mert15 megmondotta vala az Úr Jóshuénak illyenképen : Parancsold16 meg a Papoknak, kik a bizonyság ládáját hordozzák, hogy jöjjetek fel a Jordánból. És17 parancsola Jóshué a Papoknak, mondván : Jöjjetek fel a Jordánból. Mikor18 pedig feljöttek volna a Papok, kik hordozzák vala az Úr frígyének ládáját, a Jordán közepéből, és általmentek volna a Papok lábaiknak talpai a szárazra : megtérének a Jordánnak vizei az ő helyekre, és folynak vala minden partjainak felette mint az előtt. A19 nép pedig felméne a Jordánból az első hónak tizedik napján, és tábort jára Gilgálban, napkelet felől való részében Jerikhónak. És20 a tizenkét köveket, mellyeket hoztak vala a Jordánból, helyhezteté Jósué Gilgálban. És21 monda az Izráel fijainak e képen : mikor kérdéndik a ti fijaitok azutén az ő attyokat, ezt mondván : Mire valók ezek a kövek ? Megjelentsétek22 a ti fijaitoknak, ezt mondván : Szárazon jött által az Izráel e Jordánon : Mert23 megszáraztotta a ti Uratok Istentek a Jordán vizeit a ti orczátok előtt, míg általjövétek rajta, a miképen cselekedett vala a ti Uratok Istentek a veres tengerrel, mellyet megszárazta a mi orczánk előtt, míg általmenénk rajta : Hogy24 megesmérjék a földnek minden népei az Úrnak kezét, hogy erős, hogy féljétek a ti Uratokat Istenteket mindenkor. A5 kananeusok félelme.Lőn1 pedig, mikor meghallották volna az Emoreusoknak minden Királyai, kik laknak vala a Jordánon túl napnyugot felől, és a Kananeusoknak minden Királyai, kik laknak vala a tenger mellett, hogy megszáraztotta volna az Úr Jordánnak vizeit az Izráel fijainak orczája előtt, míg általmentünk : elolvada az ő szívek annyira hogy nem volna semmi bátorság bennek az Izráel fijaitól való féltekben. Körülmetélkedés Kanaán földén.Az2 időben monda az Úr Jósuénak : Csinálj magadnak éles késeket, és ismét metéld körül az Izráel fijait másodszor. És3 csinála Jósué magának éles késeket, és körülmetélé az Izráel fijait a körülmetélkedetlenségnek halmán. E4 pedig az oka, miért metélé körül őket Jósué : Mert mind az egész nép, tudniillik a kik kijöttek vala Égyiptomból a férjfiak, minden hadakozó emberek megholtak vala a pusztában, az útban, minekutánna kijöttek Égyiptomból : Mert5 körülmetéltetett vala mind az a nép, a ki kijött vala : de azt a népet, a ki született vala a pusztában, az útban, minekutánna kijöttek Égyiptomból, nem metéltek vala körűl ; Mert6 negyven esztendeig jártak az Izráel fijai a pusztában, míglen megemésztetnék minden hadakozó férjfiaknak nemzetsége, a kik kijöttek vala Égyiptomból, kik nem hallgatták vala az Úr szavát, kiknek tudniillik megesküdt vala az Úr, hogy nem mutatná meg nekik a földet, mellyről megesküdt vala az Úr az ő attyaiknak, hogy nékünk adná azt a téjjel és mézzel folyó földet. Azért7 azoknak fijaikat, a kiket állatott vala azok helyében, azokat metélé körül Jósué : mert körülmetéletlenek valának : mert nem metélték vala őket az útban. Minekutánna8 pedig körülmetéltetett volna az egész nép : veszteg lőnek az ő helyeken a táborban mind addig, míg meggyógyulának. És9 monda az Ús Jósuénak : Ma fordítottam el Égyiptomnak szidalmát ti rólatok, és hívá annak a helynek nevét Gilgálnak mind e mai napig. Páskha ünnep. A manna megszünik.Mikor10 pedig tábort jártak volna az Izráel fijai Gilgálban, készítének Paskhát tizennegyedik napján a hónak, estve, Jérikhónak mezején. És11 evének a földnek gyümölcsében a Páskhának másod napján, kovász nélkül való kenyereket, és tűznél pergelt gabonafejeket, ugyanazon napon. És12 más napra kelve megszünék a Mán, mikor ettek volna a földnek gyümölcséből, és nem volt annak utánna többé Mannájok az Izráel fijainak ; hanem evének a Kanaán földének gyümölcsében abban az esztendőben. Józsuénak Isten angyala jelenik meg.Történék13 pedig, hogy mikor volna Jósué Jerikhónál, felemelé az ő szemeit, és látá, hogy ímé egy férjfiú állana ő ellenébe, kinek kezébe vala az ő mezítelen fegyvere ; és méne oda hozzá Jősué, és monda néki : Mi közzűlünk való vagy é vagy a mi ellenségeink közzűl való ? És14 monda az : Nem, hanem vagyok az Úr seregének Fejedelme, most jöttem. És leborulván Jósué a földre arczal, meghajtá magát, és monda : Mit szól az én Uram az ő szolgájának : És15 monda az Úr seregének Fejedelme Jósuénak : Old le a te saruidat a te lábaidról : mert a hely, a mellyen állasz, szent : és a képen cselekdeék Jósué. Jerikót6 beveszik és lerombolják.Jérikhó1 pedig bezárattatva vala szorgalmatosan, az Izráel fijaitól való féelelm miatt, annyira, hogy senki sem bé, sem ki nem mehetne. És2 monda az Úr Jósuénak : Ímé kezedbe adtam Jérikhót, az ő Királyát és az ő seregeinek hatalmasait. Azért3 köröskörűl járjátok meg a várost mindnyájan, kik hadakozó férjfiak vagytok, megkerülvén egyszer a várost : a képen cselekdjél hat napokon. Továbbá4 hét Papok viseljenek kos szarvából csinált hét kürtöket a láda előtt, hetedik napon pedig hétszer kerüljétek meg a várost, és azok a Papok kürtöljenek a kürtökkel. Mikor5 pedig hosszabban vonszák a kürtölést a kos szarvával : mihelyt halljátok a kürtnek szavát, felkiáltson mind az egész nép nagy kiáltással, és leszakad a városnak kőfala magában, és menjen bé a városnak kőfala magában, és menjen bé a nép közzűl kiki az ő ellenében való helyen. Előhívá6 azért Jósué a Nún fija a Papokat, és monda nékik : Vegyétek fel a frígy ládáját, és más hét Papok vegyenek kezekbe kos szarvából csinált hét kürtöket, az Úr ládája előtt. Monda7 a népnek is : Menejetek el és kerüljétek meg a várost, és fegyveres kézzel menjen kiki az Úrnak ládája előtt. Mikor8 pedig ezeket mondotta vona Jósué a népnek, hét Papok kezekben viselvén a kos szarvából csinált hét kürtöket, az Úr előtt mennek vala, és kürtölnek vala a kürtökkel, az Úr figyének ládája pedig utánnok megyen vala. A9 fegyveres nép pedig előttök megyen vala a kürtölő Papoknak, és a több közönséges nép követi vala a ládát, menvén és kürtölvén kürtökkel. A10 népnek pedig megparancsolta Jósué illy szókkal : Ne kiáltsatok, se nem hallja valaki a ti szózatotokat, se ki ne menjen szátokból csak egy szó is addig a napig, mellyen mondándom néktek : Kiáltsatok : és akkor kiáltsatok. Körűljárá11 annakokáért az Úrnak ládája a várost egyszer megkerülvén ; és viszatérének a táborba, és ott maradának. Ismét12 felkele Jósué reggel és felvevék a Papok az Úr ládáját. A13 hét Papok pedig, kiknél a kos szarvából csinált hét kürtök valának, az Úr ládája előtt mennek vala, és kürtölnek a kürtökkel : a fegyveres nép pedig előttök megyen vala, és a köznép követi az Úr ládáját, menvén és kürtölvén a kürtökkel. És14 megkerülék a várost másodnapon másodszer ; és annakutánna visszatérének a táborba. E képen cselekedének hat napokon. Mikor15 pedig a hetedik nap előjött volna, felkelének mihelyt a hajnal feljöve, és megkerülék a várost e mód szerint hét ízben : csak az napon kerülék meg a várost hét ízben. És16 heted ízben való kerülésben, mikor kürtölének a Papok, monda Jósué a népnek : Kiáltsatok, mert néktek adta az Úr e várost ! Legyen17 pedig e város átok : e város maga és minden, valami benne vagyon, az Úré : csak a vendégfogadó Ráháb éljen, és ő mindenek, kik lésznek vele együtt e házban : mert elrejtette a követeket, kiket küldöttünk volt. Mindazáltal18 ti megóvjátok magatokat az átokból, valamit ne illessetek az átokból, se el ne vegyetek az átokból, és tegyétek az Izráel táborát átokká, és megháborítsátok azt. Hanem19 minden ezüst és arany, réz és vas edények az Úrnak szenteltessenek ; az Úrnak kincse közibe számláltassék. Annakokáért20 kiálta a nép, minekutánna kürtölének a kürtökkel : mert mikor hallotta volna a kürtök szavát a nép, kiálta nagy felszóval, és a város falának rakása leszakada magában : akkor béméne a nép a városba, kiki az ő ellenében való helyen, és így vevék meg a várost. És21 elpusztítának a városban mindeneket, valamik valának, a férjfiútól fogva az asszonyig, a gyermektől fogva mind a vénig, és mind az ökörig, juhig és szamárig, fegyvernek élivel. Ráhábot és háznépét megkimélik.A22 két férjfiaknak pedig, kik megkémlelték vala azt a földet, monda Jósué : Menjetek bé a vendégfogadó asszonynak házába és hozzátok ki onnét őtet és valamije vagyon, a miképen megesküdtetek néki. Bémenvén23 annakokáért a kémlő két férjfiak, kihozák Ráhábot, az ő attyát és annyát, az ő attyafiait, és mindenét a mije vala, és minden cselédét, kihozák és helyhezteték őket az Izráel táborán kívűl. A24 várost pedig felgyujták tűzzel, és mindeneket, mellyek valának benne : csak az aranyat, ezüstöt, a réz és vas edényeket rakák az Úr házának kincse közibe. A25 vendégfogadó Ráhábot pedig és az ő attyának háznépét, és mindent valamije vala néki, élni hagyá Jósué, és lakék az Izráel között mind e napig : mert elrejtette vala a követeket, kiket küldött volt Jósué, hogy megkémlelnék Jérikhót. És26 gonoszt kére Jósué azon a napon mondván : Átkozott legyen az a férjfiú az Úr előtt, a ki felkél és megépiti ezt a várost Jérikhót : az ő előszülöttében fundálja azt, és az ő utolsó gyermekében állassa fel annak kapuit. Vala27 pedig az Úr Jósuéval, és lőn híre azon az egész földön. Ákán7 az Úrnak szentelt zsákmány meglopásával bajt hoz a népre, ezért megkövezik.Vétkezének1 pedig az Izráel fijai nagy vétekkel az Úrnak rendeltetett marhának elvételében : Mert elvőn Akán, Kárminak fija, ki Zabdi fija vala, melly Zabdi Zérának fija vala a Júda nemzetségéből az Úrnak szenteltetett marhában : annakokáért felgerjede az Úrnak haragja az Izráel fijai ellen. Mert2 mikor Jósué egynehány férjfiakat küldött volna Jerikhóból Ai városába, melly vala Bétháven mellett ; napkelet felől való részében Béthel városának, illyen szókkal monda nékik : Menjetek fel és kémleljétek meg azt a földet. Felmenének a férjfiak és megkémlelék Ait. Kik3 megtérvén Jósuéhoz, mondának néki : Ne menjen fel mind ez egész nép : ugymint kétezer férjfiak vagy legfeljebb háromezer férjfiak menjenek fel, és megverik Ait ; ne fárasszad ez egész népet, oda küldvén őket : mert kevesen vagynak azok. Felmenének4 annakokáért a nép közzűl oda, úgymint háromezer férjfiak, és elfutának Ainak férjfiai előtt. És5 megölének ő közzűlök Ainak férjfiai, úgymint haminczhat férjfiakt, és űzék őket a kaputól fogva mind Sébarimig, és vágák őket a lemenetelben. Azért elolvada a népnek szíve, és lőn ollyan mint a víz. Annakokáért6 megszaggattá Jósué az ő ruháit, és arczal a földre leesék az Úrnak ládája előtt mind estvéig, ő, és az Izráel Vénei, és port hintének az ő fejekre. S7 monda Jósué : Ah, ah Uram Istenem ! Mire hozád által ezt a népet a Jordánon, hogy adnál minket az Emoreusnak kezébe hogy elvesztene minket ! És vajha maradtunk volna túl a Jordánon ! Ór8 Uram ! mit mondjak, minekutánna hátat adott az Irzáel az ő ellenségei előtt ? Mert9 meghallják a Kananeusok és ez egész földnek lakói és fordítják magokat mi ellenünk és evesztik a mi nevünket e földről ; és mit cselekedel a te nagy nevednek ? S10 monda az Úr Jósuénak : Kelj fel, s miért esél te a te orczádra ? Vétkezett11 az Izráel, és által is hágták az én szövetségemet, mellyet parancsoltam vala nékik és el is vettek a nékem szenteltetett marhában, és loptak is, és hazudtak is, és tették azt az ő marhájok közibe. Azért12 nem állhatnak meg az Izráel fijai az ő ellenségek előtt : hátat adnak az ő ellenségek előtt : mert a nékem szenteltetett marhának elvételében bűnösök : nem lészek veletek különben, hanemha kivesztitek közzűletek azt a bűnöst. Kelj13 fel, készítsd hozzá a népet, és azt mondjad : Készítsétek magatokat holnapra : Mert így mond az Izráelnek Ura Istene : Az Istennek szenteltettt marhában vagyon te közötted Izráel, nem állhatsz meg a te ellenségeid előtt, míg ki nem vesztitek ez átkot ti közzűletek. Előjöjjetek14 pedig reggel a ti nemzetségeitek szerint, és a nemzetség, mellyet megjelent az Úr, előjöjjön cselédenként ; és a cseléd, mellyet megjelent az Úr, előjöjjön házanként : és a ház, mellyet megjelent az Úr, előjöjjön férjfianként. És15 lészen, hogy a ki találtatik ez átokban, tűzzel égettessék meg, ő maga és mindene a mije vagyon, hogy általhágta az Úrnak szövetségét, és hogy megtiltott dolgot cselekedett Izráelben. Felkele16 annakokáért Jósué reggel, és előállatá az Izráelt az ő nemzetsége szerint, és bűnösnek találtaték a Júda nemzetsége. Akkor17 előállatá a Júda nemzetségében való minden háznépet, és bűnösnek találtatik Zérának háznépe : annakutánna a Zéra háznépét előállatá férjfianként, és a Zabdi háza találtaték bűnösnek. És18 előállatá az ő házát férjfianként, és bűnösnek találtaték Akán, Kárminak fija, ki Zabdinak fija vala, melly Zabdi a Júda nemzetségéből való Zérának fija vala. És19 monda Jósué Akánnak : Fiam adj dicsőséget, kérlek, az Izráel Urának Istenének, és néki tégy vallást, és mond meg most nékem, mit cselekedtél, el ne titkoljad tőlem. Felele20 Akán Jósuénak, és monda : Bizony én vétkeztem az Izráelnek Ura Istene ellen, és ezt s ezt cselekedtem ! Láték21 a nyereség között egy jó Babilóniai köntöst, kétszáz ezüst siklust, és egy aranyvesszőt, mellynek nehézsége ötven siklust nyom vala : ezeket megkívánám és elvevém, és ímé elrejtve vagynak a földben, az én sátoromnak közepében, és az ezüst alatta vagyon a köntösnek. Akkor22 külde Jósué követeket, kik futának a sátorhoz, és ímé elrejtetett vala a köntös az ő sátorában, és az ezüst is az alatt. Kivevék23 azért azokat a sátornak közepéből, és vivék Jósuénak és az Izráel minden fijainak, és lerakák azokat az Úr előtt. Fogá24 azért Jósué Akánt Zérának fiját, az ezüstöt, a köntöst és az aranyvesszőt, az ő fijait és leányit, ökreit, szamarait és juhait, sátorát és mindenét, valamije vala ; és az egész Izráel, ki vala Jósuéval, vivék azokat az Akor völgyébe ; És25 monda Jósué : Miért háboritál meg minket ? Háborítson meg téged e mai napon az Úr : és elboríták őtet az egész Izráel népe kövekkel, és megégeték őket tűzzel, minekutánna őket megkövezték volna. És26 rakának ő reá nagy rakás követ mind e mai napig : és elfordula az Úr az bosszúállásának haragjától : Azokáért nevezé azt a helyet Akor völgyének, mind e mai napig. Ai8 város bevétele.És1 monda az Úr Jósuénak : Ne félj és meg ne rettenj : vedd fel veled mind a vegyverfogható népet, kelj fel és menj fel Aiba : és ímé kezedbe adom néked Ainak Királyát és az ő népét, a várost, és minden földét. És2 cselekedjél Aival és az ő Királyával, miképen cselekedtél Jérikhóval és az ő Királyával ; csak a nyert prédát, és minden élő állatit prédáljátok magatoknak ; vess lest a városnak hátúl megette. Felkele3 annakokáért Jósué, és minden hadakozó nép, hogy felmennének Aiba : és választa Jósué harminczezer erős férjfiakat, kiket elől elküldene éjjel. És4 megparancsolá nékik, mondván : Meglássátok ti, kik a város megett lesben lésztek : igen messze ne menjetek a várostól, és legyetek mindnyájan készen : Én5 pedig és ez egész nép, a ki velem vagyon, a város eleibe megyünk ; mihelyt pedig kijőnek előnkbe, mint először megfutamodunk előttök ; Hogy6 kijöjjenek utánnunk, míg elszakasztjuk őket a várostól, (mert azt fogják mondani : Futnak előttünk mint az előtt) futván ő előttök. Ti7 pedig jöjjetek ki a leshelyből, és rekesszétek ki a városnak lakóit, és kezetekbe adja a ti Uratok Istentek a várost. Minekutánna8 pedig megveszitek a várost : gyujtsátok fel a várost tűzzel, az Úrnak szava szerint cselekedjetek : meglássátok, megparancsoltam néktek. Elküldé9 azért elől őket Jósué, és béállának a lesbe, és lőnek Béthel és Ai között, Ainak napnyugot felől való részéről : Jósué pedig az éjjel marada a nép között. Annakutánna10 felkele Jósué igen reggel, és megszámlálá a népet : és felméne ő és az Izráelnek Vénei a nép előtt Aiba. Mind11 a hadakozó nép is, melly vala ő vele, felméne és mikor elközelgettek volna, a város ellenébe jutának, és Ainál északról táborba szállának : vala pedig völgy ő köztük és Ai közt. Vőn12 annakfelette ugymint ötezer férjfiakat, kiket lesben állata Béthel és Ai között, a városnak napnyugot felől való részéről. És13 közelebb méne a nép, azaz az egész tábor, melly vala a városnak észak felől való részéről, és a les, melly vala a városnak napnyugot felől való részéről : és méne éjszaka Jósué a völgynek közepibe. És14 lőn, hogy mikor meglátta volna Ainak Királya : sietének és reggel felkelének, és kimenének a városnak férjfiai az Izráel eleibe harczolni, ő maga és minden ő népe azonnal a mezőnek eleire : nem tudja vala pedig, hogy lest vetettek vala nékik hátúl a város megett. És15 kiindulának Jósué és az egész Izráel ő előttök, és futni eredének a pusztának útán. És16 öszvegyüle a városnak minden népe, hogy üznék őket ; és üzni kezdék Jósuét, és eltávozának a várostól. Nem17 marada pedig senki Aiban és Béthelben, a ki ki nem jött volna az Izráel után ; és nyitva hagyák a várost, és üzik vala az Izráelt. És18 monda az Úr Jósuénak : Emeld fel a kopját, melly vagyon kezedben, Ai ellen : mert kezedbe adom azt, és felemelé Jósué a kopját, melly kezében vala a város ellen. Akkor19 a les nagy hamissággal kijöve helyről, és futva, (mikor felemelte volna Jósué az ő kezét) rohanának a városra, és megvevék azt és nagy sietséggel felgyujták a várost tűzzel. Fordítván20 pedig magokat hátra Ainak férjfiai, láták, és ímé a városnak füsti felmegen vala az égbe : és nem vala nékik imide vagy amoda való futásra helyek : mert a melly nép fut vala a pusztára, hátra fordula azokra, a kik őtet űzik vala. Mert21 Jósué és az egész Izráel mikor látta volna, hogy a les megvette a várost, és felmenne a városnak füsti ; megtérének és megverék Ainak férjfiait. Amazok22 továbbá kijövének a városból ő eleikbe, annyira hogy az Izráel közbevenné őket, ezek innen, amazok amonnan : és vágák őket mind addig, míg egy sem marada közzűlök élő, és ki elszaladott volna. És23 Ainak Királyát megfogák elevenen, és vivék őtet Jósué eleibe. Mikor24 pedig véet tett volna Izráel az Ai minden lakóinak ölésekben a mezőben, azaz, a pusztában, a hova üzték vala őket, és elhullottak volna mind azok a fegyver éle miatt, míg mind megemésztetének : megtére az Izráel Aiba és a maradékát is levágák fegyver élivel. Vala25 pedig számok mindazoknak, kik az napon elhullottak férjfiutól fogva asszonyig, tizenkét ezer, mind Ainak férjfiai. Továbbá26 Jósué hátra nem voná az ő kezét, mellyet kinyujtott vala az ő kopjájával, míglen megölé minden lakóit Ainak. Csak27 a barmokat, és a városnak elprédált jószágát vevék magoknak az Izráel fijai, az Úrnak beszéde szerint, mellyet parancsolt vala Jósuénak. Felgyujtá28 annakokáért Jósué Ait, és tevé azt örökkévaló halommá és pusztává, mind e mai napig. A29 Királyát pedig Ainak felakasztá fára estvéig ; és mikor elnyugodt volna a nap, parancsolta Jósué, és leveték annak testét a fáról, és veték a város kapuának eleibe, és hordának felűl reá nagy rakás követ, melly mind e mai napig ott vagyon. A Garizim és Ebál hegyén kikiáltják az áldást és átkot.Akkor30 oltárt raka Jósué az Izráel Urának Istenének az Ebál hegyén. Miképen31 megparancsolta vala Mózes az Úrnak szolgálja az Izráel fijainak mint meg vagyon írva a Mózes törvényének könyvében : Oltárt raka, mondom, egész kövekből, mellyeket vassal nem faragott, és áldozának azon egészen égőáldozatot az Úrnak, és áldozának háláadásnak áldozatját is. Meg32 is írá ott más kövekre a Mózes törvényének mássát, mellyet megíra az Izráel fijai előtt. És33 mikor az egész Izráel és az ő Vénei a Hadnagyok és a Birák állanának két felől a láda mellett, a Lévitai Papok előtt, kik hordozzák vala az Úrnak frígyládáját, mind jövevény és mind ott lakos : fele a népnek a Garizim hegyének ellenébe, fele pedig az Ebál hegyének ellenébe, miképen megparancsolta vala Mózes az Úrnak szolgája, hogy megáldaná az Izráel népét először. Azután34 elolvasá a törvénynek minden ígéit, az áldást és az átkot mindenestől fogva, a mint meg vala írva a törvénynek könyvében. Nem35 volt csak egy ige is mind azok közzűl, mellyeket parancsolt vala Mózes, mellyet el nem olvasott volna Jósué az Izráelnek egész Gyülekezete előtt, az asszonyok, a kicsinydedek, és a jövevények előtt is, kik járnak vala ő közöttök. A9 gibeoniták beszinlik a frigybe magukat és örök szolgaságra vettetnek.Mikor1 meghallották volna pedig minden Királyok, kik innét valának a Jordánon, a hegyeken és a lapáczon, és minden partján a nagy tengernek, a Libánusnak ellenében : a Hitteus, Emoreus, Kananeus, Perizeus, Hitveus és Jebuzeus : Öszvegyüjték2 magokat egyenlőképen, hogy megvívnának Jósuéval és az Izráellel egyenlő akarattal. De3 a Gibeon lakosai meghallván mint cselekedett volna Jósué Jérikhónak és Ainak ; Cselekedének4 ők is okosan ; mert elmenének és tetteték, hogy követek volnának : és vőnek zsákokat és azokkal terhelék meg az ő szamaraikat és ó szakadozott és foltozott boros tömlőket És5 régi megfoltozott sarukat az ő lábaikra, és régi ruhákat magokra : és minden útikenyerek megszáradt vala, és penészes vala. Elmenének6 annakokáért Júsuéhoz a táborba, melly vala Gilgálban, és mondának néki és az Izráel férjfiainak : Messze földről jöttünk, és most vessetek frigyet mi velünk. Akkor7 felele az Izráel férjfia a Hiveusnak : Talán közöttem lakol te, és hogy tegyek én frigyet te veled ? Azol8 pedig mondának Jósuénak : Te szolgáid vagyunk ! Kiknek monda Jósué : Kik vagytok, és honnan jöttetek ? Felelének9 néki : Igen messze földről jöttel a te szolgáid, a te Uradnak Istenednek nevében ; mert hallottuk hírét, és mind azokat, mellyeket cselekedett Égyiptomban ; Mind10 azokat is, mellyeket cselekedett az Emoreusoknak két Királyaival, kik valának túl a Jordánon : Sihonnal, ki Hesbonnak Királya vala, és Oggal, ki Básánnak Királya vala, ki lakik vala Astarótban. És11 mondának nékünk a mi Véneink és a mi földünknek minden lakói, illyenképen : Vegyetek kezetekbe útatokra való eledelt, és menjetek nékik eleikbe : és ezt mondjátok nékik : Ti szolgáitok vagyunk, azért vessetek frigyet velünk ! E12 mi kenyerünket melegen készítettük úti eleségünkre a mi házainkból, a napon mellyen elindultunk hogy jönnénk hozzátok : most immár ímé megszáradott és megpenészedett. És13 ezek a bornak tömlői, mellyeket új korokban töltöttünk vala meg, és ímé megszakadoztak és ezek a mi ruháink és saruink megavultak, az útnak igen hosszú volta miatt. Vőnek14 annakokáért azok a férjfiak azoknak úti eleségekben, és az Úr száját meg nem kérdék. És15 tőn velek Jósué békességet, és szerze frigyet ő velek, hogy élni hagyná őket, és megesküvének nékik a Gyülekezetnek Fejedelmei. Harmadnap16 pedig, a velek tett frígy uitán, meghallák, hogy közel valók volnának, és ő közöttök laknának. Elindulának17 azért az Izráel fijai, és jutának azoknak városaikra harmadnapon : : az ő városaik pedig valának Gibeon, Kefira, Beeróth és Kirjáthjeárim. És18 nem bánták őket az Izráel fijai, mivelhogy megesküdtek vala nékik a Gyülekezetnek Fejedelmei az Izráel Urára Istenére : és zúgolódék az egész Gyülekezet a Fejedelmek ellen. És19 mondának mind a Fejedelmek az egész Gyülekezetnek : Mi megesküdtünk nékik az Izráelnek Urára Istenére : annakokáért most nem nyulhatunk hozzájok. De20 ezt cselekedjük velek, hogy tartsuk meg őket elevenen, hogy ne legyen harag mi reánk az esküvésért, mellyel megesküdtönk nékik. Mondának21 ezért a Fejedelmeknek : Ám éljenek és vágjanak fát, és merjenek vizet az egész Gyülekezetnek, a miképen szólottak nékik a Fejedelmek. Hívatá22 annakokáért Jósué, és szóla nékik mondván : Miért csaltatok meg minket, ezt mondván : Igen messze földről valók vagyunk tőéetek, holott ti közöttünk laktok ? Most23 annakokáért átkoztak vagytok, és ki nem töröltetnek közzűletek a szolgák, a favágók, és a vízmerítők az én Istenemnek házába. Kik24 felelének Jósuénak, és mondának : Mikor bizonyosan megízenték volna nékünk te szolgáidnak, miképen parancsolta volna meg a te Urad Istened Mózesnek az ő szolgájának, hogy néktek adná ezt a földet és elvesztené minden lakóit e földnek a ti orczátok előtt : felette igen félténk a mi életünket tőletek, és azért cselekednénk ezt. És25 most ímé a te kezedben vagyunk, a mint teszik, és a mi igaz a te szemeid előtt, hogy cselekedjél velünk, azt míveljed ! És26 a képen cselekedék velek, és megszabadítá őket az Izráel fijainak kezekből, és meg nem ölék őket. És27 tevé őket azon a napon Jósué favágókká, és vízmerítőkké a Gyülekezetnek, és az Úr oltárához mind e mai napig, a helyen, mellyet ő választánd. Józsué10 csodálatos győzelme öt emoreus királyon.Mikor1 pedig meghallotta volna Adonissédek Jérusálemnek Királya, hogy megvette volna Jósué Ait, és elpusztította volna azt, és hogy a mit cselekedett vala Jérikhóval és az ő Királyával ; Úgy celekedett volna Aival is és az ő Királyával : hogy békességet szerzettek volna Gibeonnak lakói az Izráellel, és ő közöttök volnának : Felette2 igen megijjedének, mivelhogy nagy város volna Gibeon, mint egy a királyi városok közzűl, és nagyobb Ainál : és hogy minden férjfiai erősek volnának. Annakokáért3 kölde Adonisédek Jérusálemnek Királya Hohámhoz, Hebronnak Királyához : és Pireámhoz, Jármutnak Királyához : és Jáfiához, Lákisnak Királyához : és Débirhez, Eglonnak Királyához, mondván : Jöjjetek4 fel hozzám és segéljetek meg engemet, és verjük meg Gibeont : mert békességet szerzett Jósuéval és az Izráel fijaival. Annakokáért5 öszvegyülének és felmenének az Emoreusok öt Királyai.tudniillik Jérusálemnek Királya, Hebronnak Királya, Jármutnak Királya, Lákisnak Királya és Eglonnak Királya, ő magok és minden seregek ; és táborba széállának Gibeon mellett, és hadakozának ő ellene- Küldének6 annakokáért Gibeonnak férjfiai Jósuéhoz a táborba Gilgálba, mondván : Ne vond meg kezeidet a te szolgáidtól ! öjj fel hozzánk hamar és tarts meg minket, és légy segítséggel nekünk : mert felgyűltek mind az Emoreusoknak Királyai ellenünk, kik lakoznak a hegyen. Felméne7 annakokáért Jősué Gilgálból, maga és minden hadakozó nép ő vele, és mind a kik erősek valának. És8 monda az Úr Jósuénak : Ne félj tőlök ; mert kezedbe adtam őket, és senki ő közzűlök meg nem áll előtted. És9 méne reájok Jósué nagy hiretelen : mert egész éjszaka mind ment vala Gilgálból. És10 megrontá őket az Izráel előtt és nagy vereséggel megveré őket Gibeonnál : és űzé őket Jósué az úton, mellyen felmennek Bethoronba ; és vágá őket mind Azekáig és Makkedáig. Mikor11 pedig futnának az Izráel orczája előtt, és volnának Bethoronba való alámenetelben : az Úr bocsáta alá reájok nagy köveket az égből, mind Azekáig, és meghalának. Többen halának meg a kőesőnek kövei miatt, hogy nem mint kiket megölének az Izráel fijai fegyverrelé Akkor12 szóla Júsué az Úrnak a napon, mellyen az Úr kezébe adta vala ez Emoreust az Izráel fijainak : ezt mondotta vala pedig az Izráel fijainak : szemek előtt : Nap Gibeonban állj meg, és hold az Ajalon völgyében ! És13 megvárá a nap, és a hold megálla, míg bosszúját állá az Izráel nemzetsége az ő ellenségein, Nemde nem meg vagyon ez írva a Jásár könyvében ? Megálla ezért a nap az égnek közeepén, és nem siete elenyészni, úgy mint egy egész napig, És14 nem volt ollyan nap mint az, sem annakelőtte, sem annakutánna, mellyben engedne az Úr ember szavának : mert az Úr hadakozik vala az Izráelért. Visszatére15 pedig Jósué, és az Izráelnek minden népe ő vele a táborba, Gilgálba. Elszaladtak16 val pedig ez öt Királyok, és elrejteztek vala egy kőlyukban, Makkedában. És17 megizenék ezt Jósuénak ez igékkel : Megtaláltattak az öt Királyok, kik elrejteztek egy kőlyukban, Makkedában. És18 monda Jósué : Hajtsatok nagy köveket a kőlyuknak szájára, és rendeljetek körűlte férjfiakat, hogy őrízzék őket. Ti19 pedig meg ne álljatok, legyetek utánnok a ti ellenségiteknek, és az ő utoljáróikat vágjátok : és ne bocsássátok bé őket az ő városaikba : mert kezetekbe adta őket néktek a ti Uratok Istentek Minekutánna20 pedig véget tett volna Jósué, és az Izráelnek fijai ezeknek nagy vereséggel való veréseknek, míg megemésztetnének ; és az élők, kik megmaradtak vala, bészaladtak volna az erős városokba :21. Mind az egész nép visszatére Jósuéhoz a táborba Makkedába, békességgel : nem mozdította senki még csak nyelvét is az Izráel fijai ellen. Mind21 az egész nép visszatére Jósuéhoz a táborba., Makkedába, békességgel : nem mozdította senki még csak nyelvét is az Izráel fijai ellen. És22 monda Jósué : Nyissátok fel a barlangnak száját, és hozzátok ki hozzám amaz öt Királyokat a barlanból. És23 a képen cselekedének : mert kihozák néki az öt Királyokat a barlangból, Jérusálemnek Királyát, Hebronnak Királyát, Jármutnak Királyát, Lákisnak Királyát, és Eglonnak Királyát. És24 mikor kihozták vona azokat az öt Királyokat Jósuénak, előhívá Jósué Izráelnek minden férjfiait, és monda a hadakozó nép Fejedelmeinek, kik elmentek vala ő vele : Jöjjetek ide, vessétek a ti lábaitokat e Királyoknak nyakokra, kik oda menvén, veték az ő lábaikat azoknak nyakokra. És25 monda nékik Jósué : Ne féljetek, és meg ne rettenjetek : erősítsétek és bátorítsátok meg magatokat : mert e képen cselekeszik az Úr minden ellenségeitekkel, a kik ellen hadakoztok. Megveré26 annakokáért őket Jósué azután, és megölé őket, és felakasztatá őket öt fákra ; és lőnek a fákra felakasztatva mind estvéiglen. Lőn27 továbbá az időben, mikor elnyugszik a nap, parancsola Jósué : és leveték őket a fákról és hányák őket a barlangba, mellyben elbujtak vala : és nagy köveket rakának a barlang szájára, mellyek minde mai napig ott vagynak. Józsué további sikerei.Makkedát28 pedig megvevé Jósué ugyanazon napon, és levágá annak lakosait fegyvernek élivel : és az ő Királyát megölé mind azokkal egyetembe, és minden lelket, a melly vala benne, élőt egyet sem hagyva : és úgy cselekedék Makkedának Királyával, a mint cselekedett vala Jérikhónak Királyával. Általméne29 annakutánna Jósué, és az egész Izráel ő vele Makkedából Libnába, és hadakozék Libna ellen. És30 kezébe adá az Úr azt is Izráelnek és annak Királyát, és levágá azt fegyvernek élivek, azaz, minden lelket, a melly vala abban, nem hagyja élőt csak egyet is : és a képen cslekedék annak Királyával, miképen cselekedett vala Jérikhó Királyával. Általméne31 továbbá Jósué és az egész Izráel ő vele Libnából Lákisba, és táborba szálla a mellett, és hadakozék az ellen. És32 kezébe adá az Úr az Izráelnek Lákist, és megvevé azt másodnapon, és levágá azt fegyvernek élivel, azaz, minden lelket, melly vala abban, szintén úgy, a mint cselekedett vala Libnával. Akkor33 feljöve Hórám, Gézernek Királya, hogy megsegélje Lákist : de megveré Jósué őtet és az ő népét, annyira hogy csak egyet elevent se hagyna közzűlök. Általméne34 továbbá Jósué és az egész Izráel ő vele Lákisból Eglonba ; és táborba szállának az ellen, és hadakozának az ellen : És35 megvevék azt ugyanazon napon, és levágák azt fegyvernek élivel, azaz, minden lelket, a melly vala benne, azon napon megöle : szintén úgy a mint cselekedett vala Lákissal. Felméne36 pedig Jósué, és az egész Izráel ő vele Eglonból Hebronba, és hadakozának az ellen. És37 megvevék azt, és levágák azt fegyvernek élivel, és az ő Királyát és minden városait, azaz, minden lelekt, melly vala azokban, nem hagya elevent, szinte úgy, a mint cselekedett vala Eglonnal, és elveszté azt, azaz, minden lelket, a melly vala benne. Megtére38 annakutánna Jósué, és az egész Izráel ő vele Débirba, és hadakozék ellene ; És39 megvevé azt, és megfogá az ő Királyát, és minden városait, és levágák őket fegyvernek élivel, és megölének minden lelket, a melly vala benne, nem hagya elevent : A miképen cselekedett vala Hebronnal, azonképen cselekedék Débirral és az ő Királyával, és miképen cselekedett vala Libnával és az ő Királyával. Megveré40 annakokáért Jósué mind a hegyes földet, és mind a délről való földet, mind a mezőföldet és Assedótot, és azoknak minden Királyait : nem hagya élőt, és minden lelket megöle : a mint megparancsolta vala az Izráelnek Ura Istene. Megveré41 pedig őket Jósué Kádes-Bárneától fogva mind Gázáig : a Gósennek is minden földét Gibeonig. Mind42 ezeket a Királyokat, és ezeknek minden földöket megvevé Jósué egy útában : mert az Izráelnek Ura Istene hadakozik vala az Izráelért. Megtére43 pedig Jósué és az egész Izráel ő vele a táborba Gilgálba. Sok11 kananeus törzs kiirtása.Mikor1 pedig meghallotta volna Jábin Hásornak Királya : külde Jobábhoz, Mádonnak Királyához és Simronnak Királyához, és Aksáfnak Királyához. A2 Királyokhoz is, kik laknak vala észak felől a hegyek köztt való városokban, és a mezőföldön való városokban, és a kik délről laknak vala a sík földön Kinnerótnál a lapáczon, és Dórnak tartományában a tenger felé. És3 a Kananeusokhoz nepkelet és napnyugot felől : és az Emoreushoz, Hitteushoz, Perizeushoz, és Jebuzeushoz a hegyek közzé : és a Hiveushoz is a Hermon alatt, Mispának földében. És4 kijövének ők és az ő egész táborok ő velek sok nép, mint a föveny, melly vagyona tenger partján a sokaság miatt : felette sok ló és sok szekér. És5 összevegyülének mind ezek a Királyok, és elmenvén tábort járának egyenlőképen Méromnak vizeinél, hogy hadakoznának az Izráel ellen. És6 monda az Úr Jósuének : Ne félj az ő orczájoktól : mert holnap illyenkor mind levágatom ezeket az Izráel előtt, az ő lovaiknak inaikat vagdald el, és az ő szekereiket tűzzel égesd meg. Elméne7 azokáért Jósué és az egész hadakozó nép ő vele azok ellen, a Mérom vizeihez nagy hirtelen és reájok rohanának. És8 adá az Úr őket az Izráelnek kezébe, és megverék őket, és üzék őket mind a nagy Sídonig, és Misrefót vizéig, és a Mispa mezejéig napkelt felé ; és levágák őket annyira, hogy egyet sem hagyának elevenen. És9 a képen cselekedék vele Jósué, a miképen megparancsolta vala néki az Úr : az ő lovaiknak inaikat elvagdalá, és az ő szekereiket tűzzel megégeté. És10 megtérvén Jósué, ugyanazon időben megvevé Hásort, és az ő Királyát fegyverrel megölé : mert Hásor annakelőtte fejek volt mind ezeknek az országoknak. Megölének11 továbbá minden lelket, amelly vala benne, levágván őket éles fegyverrel : nem marada csak egy lélek is : és Hásort is megégeté tűzzel. Minden12 városokat is e Királyoknak, és a városoknak minden Királyait megfogá Jósué, és megölé őket fegyvernek élivel, levágván őket : úgy a mint megparancsolta vala Mózes az Úr szolgája. Csak13 azokat a városokat nem égeté meg az Izráel, a mellyek megállanak vala az ő erejekben, Hásortól megválva, mellyet Jósué megégete. És14 minden nyereségeket e városoknak, és barmaikat elprédálák magoknak az Izráel fijai, csak az embereket ölék meg mind fegyvernek élivek, mind addig míg elveszték őket : nem hagyának még csak egy lelket is. Valamint15 az Úr megparancsolta vala Mózesnek az ő szolgájának, úgy parancsolá meg Mózes is Jósuénak ; és Jósué is úgy cselekedék ; semmit el nem hagyott azokban, mellyeket az Úr parancsolt vala Mózesnek. És16 megvevé Jósué mind azt a földet, tudniillik a heges földet, a délről való földet, a Gósennek minden földét, a lapáczot, a síkmező földét, az Izráelnek hegyét és lapáczát. A17 kopasz hegytől fogva, a mellyen mennek Seir felé, mind Bahagádig a Libánon mezején, a Hermon hegye alatt : mindazoknak Királyait megfogá, megveré és megölé őket. Sok18 napokon viselt hadat Jósué mind ezekkel a Királyokkal. Nem19 volt olly város, melly békességet tett volna az Izráel fijaival, a Hiveusoktól, Gibeonnak lakóitól megválva : mind a több városokat haddal verték meg : Mert20 az Úrtól volt az, hogy megkeményítené az ő szíveket, hogy az Izráelnek haddal mennének eleibe, hogy eltörlené őket, és ne lenne semmi irgalmasság, hanem hogy elvesztené őket, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek. Elméne21 pedig Jósué az időben, és kiveszté az Anakimokat a hegyek között való városokból, tudniillik Hebronból, Débirból és Annábból és Júdának minden hegei közzűl ; és az Izráelnek minden hegyei közzűl, mind az ő városaikkal egyetembe eltörlé őket Jósué. Nem22 marada az Anakimok közzűl senki az Izráel fijainak földökben, hanem csak a kik Gázában, Gáthban és Asdódban maradának. Elfoglalá23 annakokáért Jósué az egész földet mindenestől a mint az Úr megmondotta vala Mózesnek ; és adá azt Jósué örökségűl az Izráelnek az ő oszlások és nemzetségek szerint. És a föld megnyugovék a hadtól. A12 Jordán mindkét oldalán legyőzőtt harmincegy király.Ezek1 pedig a földnek Királyai, kiket megvertek az Izráel fijai, és bírták földökeet a Jordánon túl napkelet felől : az Arnon patakától fogva a Hermon hegyig, és a napkelet felől való egész mezőséget. Sihon2 az Emoreusoknak Királya, ki lakik vala Hesbonban ; és ki uralkodik vala Aróertől fogva, melly vala az Arnon pataknak partján, és a pataknak közepétől és Gileádnak felétől fogva mind a Jabbók patakig, melly az Ammon fijainak határok. És3 a sík mezőségtől fogva a Kinneróth tengeréig napkelet felé, és a pusztának tengeréig, azaz a sóstengerig napkelet felé, holott vagyon a Bethhajesimót nevű út ; és délről, a Pisga halomból támadott víznek folyásáig. Továbbá4 Ognak a Básán Királyának határa, ki a Réfaim maradékai közzűl való vala, ki lakik vala Astarótban és Edreiben. Ki5 uralkodik vala a Hermon hegyén és Salkában, és az egész Básánban Gessúrnak és Maakáthnak határáig, és Gileádnak feléig, és a Hesbón Királyának Sihonnak határáig. Mózes6 az Úrnak szolgája, és az Izráel fijai verték meg azokat : és adta azt a földeet Mózes az Urnak szolgája örökségűl a Rúben és Gád menzetségeinek, és a Manasse félnemzetségének. Ezek7 pedig a földnek Királyai, kiket megvert Jósué és az Izráel fijai, a Jordánon innét napnyugot felől, Baálgádtól fogva, melly vagyon a Libánon mezejében, a kopasz hegyik, mellyen mennek Seir felé : és adá azt Jósué az Izráel nemzetséginek, hogy bírják kinek-kinek az ő részét. A8 hegyes helyekben, a lapáczon és a mezőségen, és Asedóthban, és a pusztában, és a délről való részben, a Hitteus, Emoreus, Kananeus, Perizeus, Hiveus és Jebuzeus földöket. Jérikhónak9 Királya egy ; Ainak ki Béthelnek oldala felől vala, Királya egy ; Jérusálemnek10 Királya egy : Hebronnak Királya egy : Jármutnak11 Királya egy ; Lákisnak Király egy ; Eglonnak12 Királya egy ; Gézernek Királya egy ; Débirnek13 Királya egy ; Arádnak Királya egy ; Hormánek14 Királya egy ; Arádnak Királya egy ; Libnának15 Királya egy ; Adullámnak Királya egy ; Makkedának16 Királya egy ; Béthelnek Királya egy ; Tappuáhnak17 Királya egy, Lassáronnak Királya egy ; Afeknek18 Királya egy ; Lassáronnak Királya egy ; Mádonnak19 Királya egy ; Hásornak Királya egy ; Simron20 Méronnak Királya egy ; Aksáfnak Királya egy ; Thaanáknak21 Királya egy ; Mégiddónak Királya egy ; Kédesnek22 Királya egy ; Jókneámnak és Kármélusnak Királya egy ; Dórnak23 és Dór tartományának Királya egy ; a Gilgálnál való pogányoknak Királyok egy ; Thirsának24 Királya egy. Mind a Királyok harminczegyen. Az13 ország elosztása.Mikoron1 pedig Jósué immár megvénhedett volna é igen megidősödött volna, monda az Úr néki : Te megvénhedtél és megídősödtél, és felette sok föld maradott, mellyet bírni kellene. E2 pedig a föld, melly elmaradott, tudniillik a Filiszteusoknak minden határok, és Gessúrnak minden földe. A3 Sikhór patakától fogva, melly vagyon Égyiptom határában. Ekronnak határáig észak felől, a Kananeusnak tulajdoníttatik : melly a Filiszteusoknak öt Fejedelemségekre osztatik Azzatheusok, Asdodeusok, Askeloneusok, Gitteusok, Ekroneusok és az Aveusok földe. Délről4 a Kananeusnak egész földe, és Meára, melly a Sídonbelikenek földe Afekig, az Emoreusoknak határáig. És5 a Gibli földe, és az egész Libánon, napkelet felől, Baálgádtól fogva, melly vagyon a Hermon hegy alatt, míg jutnál Hamáthig. Mind6 a hegynek lakói a Libánontól fogva a Misrefót vizéig : mind a Sídoniusokat kiüzöm az Izráel fijainak orczájok elől : csakhogy osszad sorssal az Izráelnek örökségűl, a mint megparancsoltam néked. Most7 annakokáért oszd el ezt a földet örökségűl kilencz nemzetségeknek, és a Manasse félnemzetségének. Mellynek8 a más félnemzetségével, Rúbennek és Gádnak nemzetségei elvették az ő részeket, mellyet adott nékik Mózes túl a Jordánon napkelet felől, a miképen adta vala nékik Mózes az Úr szolgája. Aróertől9 fogva, melly vagyon az Arnon folyóvíznek partja mellett, és a várost, melly vagyon a víz között, és Medebának minden síkmezejét Dibonig. És10 minden városait Sihonnak, az Emoreusok Királyának, ki uralkodik vala Hesbonban, az Ammon fijainak határokig. És11 Gileádot, és Gessurinak és Mahakátinak határát, és az egész Hermon hegyét, és az egész Básánt Salkáig. Egész12 országát Ognak Básánban, ki uralkodik vala Astarótban és Edreiben : ez maradt vala meg a Réfaim maradékából : és megveré őket Mózes, és kiüzé őket. Nem13 üzék ki pedig az Izráel fijai a Gessúrt és Mahakátit : annakokáért lakik a Gessúr és Mahakáti az Izráel között mind e mai napig. Csak14 a Lévi nemzetségének nem ada örökséget ; az Izráel Urának Istenének áldozati az ő öröksége, a miképen szólott néki. A harmadfél törzs öröksége a Jordánon túl.Adott15 vala pedig Mózes a Rőben fijai nemzetségének az ő házok népe szerint örökséget. És16 vala az ő határok Aróertől fogva, melly van az Arnon nevű folyóvíz partja mellett, és a város, melly vagyon a víz között, és az egész lapáczföld, melly vagyon Médeba mellett. Hesbon17 és annak minden városai, mellyek valának a mezőföldön ; Dibon és Bámothbaál, és Bethbaálmeon ; És18 Jahása, és Kedemót és Méfaát. És19 Kirjáthaim, és Sibma, és Sérethsáhár, a völgy mellett való hegyen. És20 Beht-peór, és Asdót, Pisga, és Beth-jésimóth. És21 minden mezővárosok, és egész országa Sihonnak az Emoreusok Királyának, ki uralkodik vala Hesbonban, mikor Mózes megverte volna őtet, és a Midiánnak Fejedelmeit, Evit és Rékemet, Súrt és Húrt, és Rébát, Sihonnak Hadnagyait, kik azon a földön laknak vala ; A22 jövendőmondó Bálámot is Beórnak fiját megölék az Izráel fijai fegyverrel, azokkal egybe, a kiket levágtak vala. Vala23 pedig határok a Rúben fijainak a Jordán, és a Jordánnak határa. Ez Rőben fijainak örökségek és az ő házoknépei szerint, a városok és azoknak falui. Adott24 vala Mózes a Gád nemzetségnéek is, a Gád fijainak, az ő házoknépei szerint örökséget. És25 vala nékik határok Jaázer, és minden városai Gileádnak, és az Ammon fijainak földöknek fele Aróerig, melly vagyon Rabba előtt. És26 Hesbontól fogva Mispének Rámáth nevű városáig, és Bethónimig ; és Mahanáimtól fogva Débir határáig ; A27 mezőségen pedig Beharám, Bethnimra, Sukkót és Fáon, Sihonnak, Hesbon Királyának maradék országa, a Jordán és annak határa, mind a Kinnéreth tengernek széléig a Jordánon túl napkelet felől. Ez28 a Gád fijainak örökségek az ő házoknépei szerint, a városok és azoknak falui. Adott29 vala továbbá Mózes a Manasse félnemzetségének is örökséget ; és vala a Manasse fijai félnemzetségének az ő házoknépe szerint : Vala,30 mondom az ő határok Mahanáimtól fogva mind az egész Básán, Ognak, Básán Királyának egész országa, és Jairnak minden falui, mellyek valának Básánban hatvan városok. És31 Gileádnak fele Astarót és Edrei, az Og birodalmának városai, ki Básánban uralkodik vala : Mákirnak Manasse fijának fijainak, a Mákir fijainak felének, az ő házoknépei szerint ezeket adta vala. Ezek32 az örökségek, mellyeket adott vala Mózes, a Moáb mezőségében, a Jordán vizén túl, az Izráel fijainak, Jérikhó ellenében napkelet felől. A33 Lévi nemzetségének pedig nem adott vala Mózes örökséget ; az Izráelnek Ura Istene az ő örökségek, a mint megmondotta nékik. A14 tizedfél törzs öröksége.Ezek1 pedig azok, mellyeket örökségűl vőnek el az Izráel fijai a Kanaán földében, mellyet adtak nékik, hogy örökségűl bírjanak, Eleázár Pap és Jósué a Nún fija, és az Izráel fijainak nemzetségekben való atyáknak Fejedelmei. Az2 ő örökségeknek sorsa által, (a mint meparancsolta vala az Úr Mózes által) hogy adná a kilencz nemzetségnek és a félnemzetségnek ; Mert3 adott vala Mózes örökséget két nemzetségnek, és a félnemzetségnek a Jordánon túl : a Lévitáknak pedig nem adott vala örökséget ő közöttök. Mert4 voltak a József fijai két nemzetségek, Manasse és Efraim, és nem adának részt a Lévitáknak a földön, lakóvárosoknál egyebet, és azoknak hostátit az ő barmaikért, és marháikért. Valamint5 megparancsolta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedének az Izráel fijai : és eloszták a földet. Káleb öröksége.Hozzá6 menének pedig Jósuéhoz Júdának fijai Gilgálba, és monda Kenizeus Káleb, Jefunné fija : Te tudod a beszédet, mellyet szólott az Úr Mózesnek az Isten emberének én felőlem és te felőled, Kádes-Barneában. Negyven7 esztendős valék én, mikor eküldött vala Mózes az Úrnak szolgája engemet Kádes-Barneából, hogy megkémlelném ezt a földet, és megvittem néki a dolgot úgy, a mint vala az én szívemben. Az8 én atyámfiai, kik én velem együtt feljöttek vala, elrémíték a népnek szívét : én pedig tökéletesen követtem az én Uramat Istenemet. És9 megesküvék Mózes azon a napon, mondván : Bizony a föld, mellyet megtapodott a te lábad, tiéd lészen örökségűl, és a te fijaidé mind örökké, mivelhogy tökéletesen követted az én Uramat Istenemet. Most10 pedig az Úr ímé megtartott engemet ez életben, miképenmegmondotta vala : immár negyvenöt esztendeje vagyon az időnek, mellyben az Úr szólott vala e dologról Mózesnek, mioltától fogva járt az Izráel a pusztán ; és most ímé vagyok nyolczvanöt esztendős ; És11 vagyok még most olly erős, mint annakelőtte voltam a napon, mellyen elkülde engemet Mózes : minémű vala az én erőségem akkor, ollyan most is az én erősségem a harczolásra, és a kimenetelre és a bejövetelre. Most12 azért add nékem ezt a hegyet, a mint szólott az Úr azon a napon : mert te is hallottad az napon, hogy Anakimok vagynak ott, és nagy és erős városok : talán az Úr velem lészen, és kiüzöm őket, a mint megmondotta az Úr. És13 megáldá őtet Jósué és adá Hebront Kálebnek a Jefunné fijának örökségűl. Annakokáért14 volt Hebron a Kenizeus Kálebé, a Jefunné fijáé örökségűl mind e mai napig ; azért hogy tökéletesen járt az Izráelnek Ura Istene után. Neve15 pedig Hebronnak annakelőtte volt Arba városba : melly Arba nagy ember volt az Anákimok között. És a föld megnyugovék a hadtól. Júda15 törzsének határai és városai.Vala1 pedig sorsa a Júda fijai nemzetségének az ő házoknépe szerint : Edomnak határa felé, a Czin pusztája vala a déli határnak vége, dél felé. Volt2 nékik délről való határok a Sóstengernek széle a kősziklától fogva, melly néz délre. És3 kimegyen délre, Maaleákrabbimra, és onnan általmegyen a Czinre : feljebb menvén pedig délről Kádes-Berneára, általmegyen onnét Hesronra, és ismét felmegyen Adárra, honnét kerűl Karkahára. Innen4 általmegyen Asmonra, és kimegyen az Égyiptom patakára : melly határnak vége a tenger. E lészen néktek határotok délre. A5 határ pedig napkelet felé a Sóstenger, a Jordánnak végéig : Határa pedig az északi résznek, a tengernek kősziklájától és a Jordán végétől fogva. Felmegen6 ez a határ Bethhogláig, és általmegyen észak felől Betharában, és onnan felmegen ez a határ Bohánnak a Rúben fijának kövéhez. Felmegyen7 továbbá e határ Débirbe, az Akor völgyétől ; és ésazk felől néz Gilgálra, melly vagyon ellenében az Adummim felmenetelnéek, melly vagyon a pataknak dél felől való részén ; és általmegyen ez a határ az Ensémes vizeire, és annak vége vagyon a Rógel nevű forrásnál. És8 felmegyen ez a határ a Hinnom fijának völgyén, a Jebuzeusoknak városa mellett dél felől, ez a Jerusálem : Felmegyen továbbá ez a határ a hegynek tetejére, melly vagyon a Hinnom völgye ellenében napnyugotról, és a melly vagyon Réfaim völgyének széliben északról. Kerűl9 pedig a határ a hegynek tetejéről a Neftoah víznek kútfejére ; és kimegyen a Hefron hegyének városaira : és kerűl e határ Bahalába ; ez a Kirjáthjeárim. És10 kerűl onnan ez a határ Bahalától napnyugot felől Seirnek hegyére, és onnan általmegyen a Jeárim hegynek oldalára észak felől, ez a Késalon : és alámegyen Bethsémesre, és általmegyen Timnán. És11 kimegyen ez a határ Ekronnak oldalára észak felől, és kerűl ez a határ Sikkeronra, és általmegyen a Bahala hegyig : és onnan kimegyen Jabnéelbe ; vagynak pedig e határnak kimenetelei a tengerre. Továbbá12 a napnyugoti határ a nagy tengernek széléig. Ez a Júda fijainak határok köröskörűl, az ő házoknépei szerint. Kálebnek13 pedig, a Jefunné fijának ada részt a Júda fijai között, az Úrnak Jósuénak mondott beszéde szerint Kirjáth-árbát, melly az Anák attyáé vala, ez a Hebron. És14 kiüzé onnan Káleb Anáknak három fijait, Sésait, Abimánt és Thálmait, kik Anáknak fijai valának. És15 felméne onnan Débirnek lakóira ; (Débirnek pedig neve az előtt Kirjáthséfer volt.) És16 monda Káleb : Valaki megveri a Kirjáth-séfer város népét, és megveszi azt : néki adom Aksát az én leányomat feleségűl. Megvevé17 pedig az Othniel, Kénáznak a Káleb báttyának fija ; és néki adá Aksát az ő leányát feleségűl. És18 lőn, hogy mikor ahoz menne a leány : tanácsúl adá néki az, hogy az ő attyától kérne mezőt, és leszálla a szamárról : és monda néki Káleb : Mi dolgod vagyon ? A19 leány pedig felele : Adj nékem áldást ; mivelhogy száraz földet adtál, adj nékem vizes földet is. És ada néki felső kútfejeket és alsó kútfejeket. Ez20 a Júda fijai nemzetségének öröksége az ő házoknépei szerint. Ezek21 voltak pedig a városok a Júda fijai nemzetségének öröksége széliben : Edom határa mellett dél felől : Kabséel, és Eder, és Jágur. És22 Kína és Dimóna, és Adada. És23 Kédes és Hásor, és Ithnán. Zif24 és Télem, és Behalóth. És25 Hásor, Hadátha, és Kérióth, Hesron ez a Hásor. Amám26 és Séma, és Mólada. És27 Hásár-Gadda, és Hesmon és Beth-pélet. És28 Hásár-Suál, és Beersébe, és Bizjothéja. Baála29 és Ijim, és Asem. És30 Eltholád, és Késil, és Horma. És31 Siklág, és Madmanna, és Sánsanna. És32 Lebaóth, és Silhim, és Ain, és Rimmon. Mindenestől huszonkilencz városok és azoknak faluik. A33 lapáczon : Estháól és Sóra, és Asna. És34 Zanoah, és Engannim Tappuah és Enám. Jármut35 és Adullám, Sókó és Azeka. Saharaim,36 és Adithaim, és Gedéra, és Gederóthaim. Tizennégy városok, és azoknak faluik. Senán37 és Hadása, és Migdálgád. Dilán,38 és Mispé, és Joktéel. Lákis39 és Boskáth, és Eglon. És40 Kabbon, és Lahmás, és Kitlis. És41 Gederóth, Beth-dágon, és Nahama, és Makkeda. Tizenhat városok és azoknak faluik. Libna42 és Ether, és Asán. És43 Jiftah, és Asna, és Nésib. És44 Kéhila, és Akzib, és Máresa. Kilencz városok és azoknak faluik. Ekron,45 és az ő mezővárosai és falui. Ekrontól46 fogva a tengerig minden városok, mellyek vagynak Asdód mellett, és azoknak faluik. Asdód,47 az ő mezővárosai és falui ; Géza, az ő mezővárosai és falui, Égyiptomnak patakáig, és a nagy tengerig az ő határa. És48 a hegyen, Sámir, Játhir és Sókó. És49 Danna, és Kirjáth-sanna, ez a Débir. És50 Anáb, és Estemó, és Anim. És51 Gósen, és Hólon, és Giló. Tizenegy városok és azoknak faluik. Arád52 és Dúma, és Esán. És53 Jánum és Beht-tappuah, és Afeka. És54 Humta, és Kirjáth-árba, ez a Hebron és Czihor. Kilencz városok és azoknak faluik. Máhon,55 Kármel, és Zif, és Júta. És56 Jezréel, és Jokdehám, és Zánoah. Kajin,57 Gibea és Timna. Tíz városok és azoknak faluik. Halhúl58 és Beth-súr, és Gédor. És59 Maharát, és Béth-anóth, és Elthekon. Hat városok és azoknak faluik. Kirjáth-baál,60 ez a Kirjáth-jeárim és Rabba. Két városok és azoknak faluik. A61 pusztában : Beht-arába, Middin és Sékáka. És62 Nibsán, és a sónak városa, és Engedi. Hat városok és azoknak faluik. Továbbá63 a Jebuzeusokat, Jérusálemnek lakóit nem üzheték ki Júdának fijai : annakokáért lakának Jebuzeusok Júdának fijaival Jérusálemben, mind e mai napig. Az16 efraimiták öröksége.Kiméne1 azután sorsok a József fijainak, a Jérikhó ellenében való Jordántól fogva, Jérikhónak vizéig napkelet felé, a pusztára, melly felmegen Jérikhótól a Béthel hegyére. És2 kimegyen Bétheltől, Lúzba, és innen általmegyen az Arki-ataróth határára. Annakutánna3 megyen a tengerre, a Jáfleteusok határára, az alsó Beth-hóronnak határáig és Gézerig ; és vagynak az ő kimenetelei a tengerre. Annakokáért4 az ő örökségeket elvevék a Józsf fijai Manasse és Efraim. Volt5 pedig határok az Efraim fijainak az ő házoknépei szerint, volt mondom, határa az ő örökségeknek napkelet felé, Ataroth-adártól fogva mind a felső Beth-hóronig. És6 kimegyen a htár a tengrre, Mihkmetháthra észak felől, és megkerüli az a határ napkelet felől Thaanáthsilót : és általmegyen azon, napkeletről Janoáhra. És7 alámegyen Janoáhtól Ataróthba és Naarába : és megyen Jérikhóra, és kimegyen a Jordánra. Tappuáhtól8 megyen a határ a tenger felé, a Kána patakjára, és vagynak az ő kimenetelei a tengerre. Ez az Efraim fijai nemzetségének öröksége az ő házoknépe szerint : A9 városokon kivűl, mellyek külön szakasztatának az Efraim fijaiank, a Manasse fijai örökségek között : minden városok és azoknak faluik. De10 ki nem üzék a Kananeust, ki lakik vala Gézerben : annakokáért lakék a Kananeus Efraim között mid e mai napig, és vala adófizető. Manassé17 másik féltörzsének öröksége.Vala1 pedig sorsa a Manasse nemzetségének : mert ő vala elsőszülötte Józsefnek : Mákirnak a Manasse elsőszülöttének a Gileáditák attyoknak, (mert ő hadakozó férjfiú vala) juta, mondom, néki Gileád és Básán. Juta2 ismét a Manasse fijainak többinek, házoknépe szerint, az Abiézer fijainak, Hélek fijainak, Asriel fijainak, Sékem fijainak, Héfer fijainak, és Sémida fijainak : Ezek a Manassénak, József fijának fijai, férjfiak mind az ő házoknépei szerint. Továbbá3 Sélofhádnak a Héfer fijának, melly Héfer Gileád fija vala, melly Gileád Mákir fija vala, melly Mákir Manassa fija vala, nem valának fijai hanem leányai, kiknek ezek a neveik : Makhla, Nóha, Hogla, Milka és Thirsa. Ezek4 menének eleibe Eleázár Papnak, és Jósuénak a Nún fijának eleibe, és a Fejedelmeknek eleikbe, mondván : Az Úr megparancsolta Mózesnek hogy örökséget adjon nékünk a mi bátyáinkk között. Annakokáért ada nékik az Úrnak beszéde szerint örökséget, az ő attyoknak báttyai között. És5 juta tíz rész Manassénak, Gileádnak és Básának földén kivűl, mellyek a Jordánon túl valának. Mert6 a Manasse leányai bírának örökséget az ő fijai között : a Gileádnak földe pedig juta a Manasse több fijainak. Volt7 pedig határa Manassénak Ásertől fogva Mikhmetáthig, melly vagyon Sékem előtt, és megyen a határ jobbkéz felé az En-Tappuáhnak lakóira. Manassé8 volt ugyan a Tappuah földe : de a Tappuah, melly vala a Manasse határában, az Efraim fijaié. És9 alámegyen a határ Kána patakjára, a patak délről való részére : Ezek az Efráim nemzetségének városai vagynak a Manasse városai között : de a Manasse határa vagyon a patak észak felől való részén és vagynak annak kimenetelei a tengerre. Délről10 Efraimé, északról pedig Manasséé, és a tenger az ő határa : és Áserbe ütköznek egybe észak felől, Issakhárba pedig napkelet felől. Vala11 pedig Manasséé Issakhárban és Áserben, Beth-séán és annak mezővárosai : és Jibleám és annak mezővárosai : és Dórnak lakói és annak mezővárosai : és ndornak lakói és annak mezővárosai : és Thannáknak lakói és annak mezővárosai : és Megiddónak lakói és annak mezővárosai : Három tartományok. De12 nem űzheték ki Manassénak fijai e városoknak lakóit ; és akara a Kananeus lakni azon a földön. Mikor13 pedig megerősödtek volna az Izráel fijai, adófizetés alá veték a Kananeust, de ki nem üzék őtet. Szólának14 pedig a József fijai Jósuénak, mondván : Miért adtál nékem örökségűl sors szerint való egy rész örökséget, holott én sok nép vagyok, annyira hogy ez idig még megáldott az Úr engemet ? És15 monda nékik Jósué : Ha sok nép vagy te, menj fel amaz erdőre, és irts ott magadnak a Perizeusoknak és Réfaimnak földében, ha szoros néked az Efraim hegye. És16 felelének a József fijai : Nem lészen nékünk elég az a hegy : És vas szekereik vagynak mind a Kananeusoknak, kik laknak a völgynek földén, mind azoknak a kik laknak Beth-seánban és annak mezővárosaiban, és mind azoknak, a kik laknak a Jezréel völgyében. És17 szóla Jósué a József házának, tudniillik Efraimnak és Manassénak, mondván : Sok nép vagy és nagy erőd vagyon néked, nem lészen néked csak egy sors szerint való részed. Mert18 a hegy tiéd lészen, mivelhogy erőd : vágd le azért azt, és annak határai tiéid lésznek : mert kiűzöd a Kananeust, noha vasszekerei vagynak néki, és igen erős ! A18 szent sátor Silóban. A még hátra levő országrész felosztása.Öszvegyüle1 pedig az Izráel fijainak egész Gyülekezete Silóba, és helyhezteték oda a Gyülekezetnek sátorát : minekutánna a föld meghódola ő előttök. Maradtak2 vala pedig még az Izráel fijai közzűl, kiknek ki nem osztották vala az ő örökségeket, hét nemzetségek. És3 monda Jósué az Izráel fijainak : Míg mulattok elébb menni, hogy bírjátok a földet, mellyet adott néktek a ti atyáitoknak Ura Istene ? Adjatok4 közzűletek három-három férjfiat minden nemzetségből kiket küldjek el, hogy felkeljenek és járják el a földet, és írják le azt az ő örökségek szerint, annakutánna térjenek meg én hozzám. És5 osszák el azt hét részre : Júda maradjon az ő határaiban dél felől és a József háznépei álljanak az ő határokban észak felől. És6 ti írjátok le a földet hét részre, és hozzátok ide én hozzám : akkor sorsot vetk itt néktek a mi Urunk Istenünk előtt. Mert7 nincsen részek a Lévitáknak ti közöttetek : Mert az Úrnak Papsága az ő öröksége : Gád pedig és Rőben és a Manasse félnemzetsége elvették az ő örökségeket, a Jordánon túl napkelet felé, mellyet adott nékik Mózes, az Úrnak szolgája. És8 felkelének azok a férjfiak és elmenének. Parancsolá pedig Jósué azoknak kik elmenének, hogy leírnák a földet, mondván : Menjetek el, és járjátok el a földet, és írjátok le azt, annakutánna térjetek meg én hozzám, és itt vetek néktek sorsot reá az Úr előtt Silóban. Elmenének9 annakokáért a férjfiak, és általmenének a földön, és megírák azt városonként hét részre, könyvben, és megtérének Jósuéhoz a táborba Silóba. Vete10 pedig Jósué sorsot nékik Silóban, az Úr előtt : és elosztá ott Jósué a földet az Izráel fijainak, kinek-kinek az ő része szerint. Benjámin öröksége.Kijöve11 pedig a Benjámin fijai nemzetségnek sorsa az ő házoknépe szerint ; és az ő részeknek határa esék Júdának és Józsefnek fijai közzé. És12 lőn az ő határok a szegeletben észak felé a Jordántól fogva ; és felméne a határ a Jérikhó oldalára észak felől ; és felméne a hegyre napenyészet felé, és az ő kimeneteli vagynak Bethávennak pusztájáig. Onnan13 pedig általmegyen a határ Lúzba, Lúznak délről való részére, e város a Béthel : és alámegyen a határ Ataróth-adárba a hegy mellett, melly vagyon az alsó Beth-horonnak dél felől való részén. És14 innen megyen a határ és kerül a tenger szegeletiben délre, a hegytől, melly vagyon Beth-hóronnak ellenébe délről : és vagynak az ő kimeneteli Kirjáth-baálra (e város a Kirjáth-jeárim) a Júda fijainak városára Ez a napnyugoti határ. A15 délről való része pedig vagyon Kirjáth-jeárimnak szélitől fogva, és kimegyen ez a határ napnyugotra, és megen a Neftoah vizeinek kútfejére. És16 alámegyen ez határ a hegynek szélire, melly vagyon ellenébe a Hinnom fija völgyének, és melly vagyon a Réfaim völgyében északról : és alámegyen a Hinnom völgyén a Jebuzeus mellett dél felé, és onnan alámegyen a Rógel forrására. És17 kerűl északról és megyen Ensémesre, onnét megyen Gelitóthra, melly vagyon ellenébe az Adummim felmenetelinek ; és alámegyen Bohánnak a Rúben fijának kövére. Onnan18 általmegyen az oldalra, melly vagyon a lapácz földnek ellenében északról, és alámegyen Arabába. Innen19 általmegyen a határ Bethhogla oldalára észak felé ; és kimenetelei a határnak vagynak a sóstengernek kifolyására észak felől ; a Jordánnak szélire dél felől. Ez a délről való határ. És20 a Jordán határozza meg őtet napkelet felől való oldalára. Ez örökségek a Benjámin fijainak az ő határok szerint köröskörűl, az ő házoknépei szerint. Ezek21 voltak pedig a Benjámin fijai nemzetségének városai az ő házoknépei szerint : Jérikhó és Bethhogla, a Kesis nevű völgy. És22 Beth-arába, és Semáraim, és Béthel. És23 Avim, és Pára, és Ofra. És24 a Hammonai faluja, és Ofni, és Gába. Tizenkét városok és azoknak faluik. Gibeon25 és Ráhma, és Beeróth. És26 Mispé, és Kéfira, és Mósa. És27 Rékem, és Irpéel, és Thareála. És28 Séla, Elef, és a Jebuzeus városa (ez a Jérusálem) Gibeáth, Kirjáth. Tizennégy városok és azoknak faluik. Ez a Benjámin fijainak örökségek az őházoknépei szerint. A19 többi hat törzs öröksége.Kiméne1 pedig a második sors Simeonnak a Simeon fijai nemzetségének az ő házoknépei szerint, és lőn az ő örökségek a Júda fijainak örökségek között. És2 lőn övék azoknak örökségekben : Beerséba és Séba, és Mlada. És3 Hasársnál, és Béla, és Esem : És4 Elthólád, és Béthul, és Horma. És5 Siklág, és Beth-markabóth, és Hasársusa. És6 Beth-lébaóth, és Sarúhen. Tizenhárom városok, és azoknak faluik. Ain,7 Rimmon és Ether, és Asán : Négy városok és azoknak faluik. És8 minden faluk, mellyek valának körületiben e városoknak Bahaláth-beérig, és délről való Rámáthig. Ez öröksége a Simeon fijai nemzetségének az ő házoknépei szerint. A9 Júda fijainak részekből adattaték örökség a Simeon fijainak ; mert a Júda fijainak részek nagyobb vala, mint illett volna nékik, azért vevének a Simeon fijai örökséget az ő örökségek között. Kijöve10 pedig a harmadik sors a Zebulon fijainak az ő házoknépei szerint, és lőn az ő örökségeknek határa Sáridig. És11 felmegyen az ő határok a tengerre és Maralára, és ér Dabbaséthig ; és megyen a folyóvizre, melly vagyon ellenében Jokneámnak. És12 hajol Sáridtól napkelet felé, a Kislóth-thábor határára, és onnan kimeyen Dobráthra, és felmegyen Jáfiára. Innen13 továbbá általmegyen napkelet felé Gittha-héferre, és Itthakasinra, és onnan kimegyen Rimmonba, melly kerül Neára. Kerül14 ugyanazon határ északról Hannáthonra : és annak kimenetelei vagynak a Jiftáhel völgyébe. És15 Kattáth, és Nahalál, és Simron, és Ideála, és Bethlehem. Tizenkét városok, és azoknak faluik. Ez16 örökségek a Zebulon fijainak az ő házoknépei szerint ; ezek a városok és azoknak faluik. Issakhárnak17 jöve ki a negyedik sors : az Issakhár fijainak mondom, az ő házoknépei szerint. És18 lőn az ő határok, Jezréel és Késulóth, és Sőnem. És19 Hafáraim, és Sion, és Anaharáth. És20 Rabbith, és Kisjon, Abes. És21 Rémeth, és Engannim, és Enhadda, és Bethpáses. És22 ér a határ Tháborig és Sahasimáig, és Beth-sémesig ; és az ő határok vége a Jordán. Tizenhat városok és azoknak faluik. És23 az Issakhár fijai nemzetségeknek örökségek az ő házoknépei szerint : a városok és azoknak faluik. Kijöve24 pedig az ötödik sors az Áser fijai nemzetségének, az ő házoknépei szerint. És25 lőn az ő határok Helkáth és Háli, és Béthen és Aksáf. És26 Alammélek, és Amhád, és Misál ; és ér Kármelig napnyugot felől, és Sihór Libnáthig. És27 visszatér napkelet felé Bethdágonba ; és ér Zebulonba és a Jiftáhel völgyébe észak felől, és Beth-hémekhbe, és Néhielbe ; és kimegyen kabulra balkéz felől. És28 Ebron, és Réhob, és Hammon, és Kána a nagy Sídonig. És29 megtér a határ Rámába, a kősziklának erős városáig : innen megtér a határ Mósába ; és vagynak az ő kimenetelei a tengerre, az Akzib tartományától fogva. És30 Umma, és Afek, és Rehob. Huszonkét városok és azoknak faluik. Ez31 öröksége az Áser fijai nemzetségének az házoknépei szerin ; a városok és azoknak faluik. A32 Nafthali fijainak jöve ki a hatodik sors : a Nafthali fijainak, mondom, az ő házoknépei szerint. És33 lőn az ő határok Héleftől és Elontól fogva Sahanánnimban : és Adaminékeb, és Jabnéel Lakumig : és vagynak az ő kimeneteli a Jordánra. Annakutánna34 megtér a határ a tenger felé Aznóth-háborra, és megyen onnan Hukkókba : és ér Zebulonra délrő, Áserre pedig jut napnyugot felől, és júdába a Jordánra napkelet felől. És35 abban az erős városok ezek : Siddim, Sér és Hammát, Rakkát és Kinnéret. És36 Adama, és Ráma, é Hásor. És37 Kédes, Edrei és En-hásor. És38 Jireon, és Migdálel : Hórem, és Beth-anáth, és Beth-sémes. Tizenkilencz városok és azoknak faluik. Az39 öröksége a Nafthali fijai nemzetségének az házoknépei szerint ; a városok és azoknak faluik. A40 Dánf fijai nemzetségének jöve ki a hetedik sors, az ő házoknépei szerint. És41 lőn az ő örökségek határa Sóra és Estháol, és Ir-sémes. És42 Shalábin, és Ajalon, és Jithla. És43 Elon, és Timnátha, és Ekron. És44 Elthéke, és Gibbethon, és Bahalát. És45 Jéhud, és Bene-berák, és Gárimmon. És46 Mejárkon, és Rakkon, a Jáfó ellenébe való határral. A47 Dán fijainak pedig kissebb határ esett vala, hogynem mint nékik elég volna : Annakokáért felmenének a Dán fijai, és hadakozának Léfem város ellen, és megvevék azt, és levágák annak népét éles fegyverrel, és örökségűl magoknak vevék azt és lakának benne : és nevezék Lésemet Dánnak, az atyoknak Dánnak neve szerint. Ez48 öröksége a Dán fijai nemzetségének az házoknépei szerint ; a városok és azoknak faluik. Józsué öröksége.Minekutánna49 pedig véget vetettek volna a föld öröksége vételének, annak határai szerint : adának az Izráel fijai örökséget Jósuénak a Nőn fijának ő közöttök. Az50 Úrnak beszéde szerint adák néki azt várost, mellyet kére, Thimnáthseráth az Efraim hegyén ; és megépité azt a várost, és lakék benne. Ezek51 az örökségek, mellyeket adának bírni Eleázár Pap és Jósué a Nún fija, és az atyáknak Fejedelmei, az Izráel fija nemzetségeinek sors szerint, Silóban az Úr előtt a Gyülekezet sátorának ajtajánál. És illyen módon elvégzék a földosztást. A20 menedékvárosok és szabadságaik.Szóla1 pedi az Úr Jósuénak mondván : Szólj2 az Izráel fijainak ez igékkel : Adjatok mentségre való városokat, mellyekről szólottam néktek Mózes által : Hogy3 szaladjon oda a gyilkos, ki embert öl nem akaratjával, és nem tudva : hogy legyenek néktek mentségetek a vérnek közel való attyafia ellen. Mikor4 azért a gyilkos szalad e városok közzűl valamellyikbe : álljon a város kapujába és a város Véneinek hallására beszélje meg az ő dolgát : és azok vegyék be a városba őtet közikbe, és adjanak helyt néki, hogy lakjék nálok. Hogyha5 pedig kergeténdi azt a vérnek közel való attyafia : ki ne adják a gyilkost az ő kezébe : mert nem tudva ölte meg az ő felebarátját, és nem gyűlölte őt annakelőtte. És6 lakjék abban a városban mind addig, míg a Gyülekezet előtt előáll ítéletre, vagy míg meghal a nagy Pap, a ki lézsen az napokban : akkor megtérjen a gyilkos és haza menjen az ő városába, az ő házába, és a városba, mellyből elfutott vala. És7 rendelék a Kédest Galileában, a Nafthali hegyén, és Sékemet az Efraim hegyén, és Kirjáth-árbát (ez a Hebron) Júdának hegyén. Túl8 a Jordánon pedig Jerikhónak ellenében napkelet felől, rendelék Bésert a pusztába, a lapáczon, a Rúben nemzetségéből, és Rámóthot Gileádban, a Gád nemzetségéből, és Gólánt Básánban, a Manasse nemzetségéből. Ezek9 voltak az öszvegyülésnek városai mind az Izráel fijainak, és a jövevényeknek, kik valának ő közöttök, hogy oda szaladna, valaki embert ölne nem tudva ; és meg ne halna a vérnek közel való attyafia miatt, mig a Gyülekezet eleibe állana. A21 léviták városai.Hozzá1 menének pedig a Léviták attyoknak Fejedelmei Eleázár Paphoz és Jósuéhoz a Nún fijához, és az Izráel fijai nemzetségek között való atyáknak Fejedelmeihez. És2 szólának néki Silóban a Kanaán földében, mondván : az Úr megparancsolta Mózes által, hogy adnátok nékünk városokat, mellyekben laknánk, azoknak hostátival egybe a mi barmainknak. Adák3 annakokáért az Izráel fijai a Lévitáknak az ő örökségekből az Úrnak beszéde szerint e városokat hostátival egybe. Kijöve4 annakokáért a Kéhátiták házoknépéért való sors : és jutának az Áron Pap fijainak. kik a Lévitőák közzűl valók valának, a Júda nemzetségéből és Benjámin nemzetségéből sors szerint, tizenhárom városok. A5 Kéhát több fijainak pedig az Efraim nemzetségének házoknépe közzűl, és az Áser nemzetségéből, és a Nafthali nemzetségéből, és a Manasse Básánban való félnemzetségéből, juta sors szerint tizenhásom város. A6 Gerson fijainak pedig, Az Issakhár nemzetségének házok népe közzűl, és az Áser nemzetségéből, és a Nafthali nemsetségéből, és a Manasse Básánban való félnemzetségéből, juta sors szerint tizenhárom város. A7 Mérari fijainak az ő házoknépe szerint, a Rúben nemzetségéből, Gád nemzetségéből, és a Zebulo nemzetségéből juta tizenkét város. Adák,8 mondom az Izráel fijai a Lévitáknak e városokat, és azoknak hostátit, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózes keze által, sors szerint. Adák,9 annakokáért a Júda fijai nemzetségéből, és a Simeon fijai nemzetségéből e városokat, mellyeket nevek szerint olvashat az olvasó ; Hogy10 lennének az Áron fijai közzűl a Kéhátiták házanépeé, kik a Lévi fijai közzűl valók valának : mert azoké volt az első sors. És11 adák nékik a Anák attyának városát Kirjáth.árbát (ez a Hebron) a Judának hegyén, és annak hostátit köröskörül való kerületiben. A12 városnak mezejét pedig és a faluit adák Káéebnek a Jefunné fijának hogy bírná azt. Az13 Áron Pap fijainak azért adák a gyilkosok mentségének városát Hebront és annak hostátit : és Libnát és annak hostátit. És14 Jatthirt és annak hostátit : és Istemoát, és annak hostátit. És15 Hólont, és annak hostátit : és Débirt, és annak hostáti. És16 Aint, és annak hostátit : és Juttát, és annak hostátit : és Beth-sémest, és annak bhostátit. Kilencz városokat e két nemzetségekből. A17 Benjámin nemzetségáből pedig Gibeont és annak hopstátit : Gebát és annak hostátit. Anathótot18 és annak hostátit : Almont és annak hostátit : Négy városokat. Az19 Áron fijainak a Papoknak minden városaik, tizenhárom városok, és azoknak hostáti. A20 Kéhát fijai házoknépének padig a Lévitáknak, kik még a Kéhát fijai közzűl hátramaradtak vala (jutottak vala pedig sors szerint nékik városok az Efraim nemzetségéből.) Azoknak,21 mondom, adák a gyilkosok mentségeknek városát Sékemet és annak hostátit az Efraim hegyén ; és Gézert és annak hostátit. És22 Kibsaimot és annak hostátit : és Bethóront, és annak hostátit ; négy városokat. A23 Dán nemzetségéből pedig Elthekét és annak hostátit : Gibbethont és annak hostátit. És24 Ajaéont és annak hostátit : és Gáthrimmont és annak hostátit : Négy városokat. A25 manasse félnemzetségéből pedig Tahanákot és annak hostátit : Gáthrimmont és annak hostátit : Két városokat. Mindenestől26 tíz városok, és azoknak hostáti, a Kéhát fijainak több házoknépének. . Továbbá27 a Gerson fijainak, kik valának a Léviták házoknépe közzűl, adák a Manasse félnemzetségéből, a gyilkosok mentségeknek városát Gólánt Básánban, és annak hostátit : Beesterát, és annak hostátit : Két városokat. Az28 Issakhár nemzetségéből Kisjont és annak hostátit : Dobráthát és annak hostátit. Jármuthot29 és annak hostátit : Engannimot és annak hostátit : Négy városokat. Az30 Áser nemzetségeűéből juta Misál és annak hostáti : Abdon és annak hostáti. Helkát31 és annak hostáti, és Réhob és annak hostáti : Négy városok. A32 Nafthali nemzetségéből pedig adák nékik a gyilkosok mentségeknek városát, Kédest Galileában, és annak hostátit :Hámothdórt és annak hostátit : Karthánt és annak hostátit, Három városokat. Mindenestől33 a Gersonitáknak városai az ő házoknépe szerint, tizenhárom városok, és azoknak hostáti. A34 Mérári fijai nemzetségének pedig a Lévitáknak többinek, a Zebulon nemzetségéből adák Jokneámot és annak hostátit : Karthát és annak hostátit. Dimnát35 és annak hostátit : Nahalált és annak hostátit : Négy városokat. A36 Rüben nemzetségéből pedig Béczert, és annak hostátit : és Jahasát és annak hostátit. Kédemóthot37 és annak haostátit : Méfahátot és annak hostátit : Négy városokat. És38 a Gád nemzetségéből, a gyilkosok mentségeknek városokát, Rámóthot Gileádban, és annak hostátit : és Mahanaimot és annak hostátit. Hesbont39 és annak hostátit : Jaázert és annak hostátit : Négy városokat. Mind40 e városokat adták a Mérári fijainak az ő házoknépe szerint, a Léviták házoknépének többinek, kiknek sorsok szerint tizenkét városok jutottak. Minden41 városaik a Lévitáknak az Izráel fijainak birodalmok közt, negyvennyolcz városok és azoknak hostáti. Mind42 ezek a városok, mindenik az ő mellette való hostátokkal ; ezt értsed egyenként mindenik város felől. Az igéret betelt.Megadá43 annakokáért az Úr az Izráel nek mind az egész földet, mellyről megesküdt vala, hogy az ő attyaiknak adná azt, és bírák azt, és lakának benne. Nyugodalmat44 is ada néki az Úr az ő környékekben, szinte úgy, amint megesküdt vala az ő attyaiknak : és nem vala senki, ki ellenek állanak nékik minden ő ellenségeik közzűl Minden ellenségeiket kezekbe adá az Úr nékik. Nem45 esettel csak egy beszéd is, mind abból a jó beszédből, mellyet szólott vala az Úr Izráel házának  ; mindenek meglettek ! A22 harmadfél törzs oltárt épít a Jordánnál, ezen a többiek felháborodnak, de lecsendesíttetnek.Akkor1 előhivatá Jósué a Rúbenitákat és Gáditákat, és a Manasse félnemzetségét. És2 monda nékik : Ti megőrzöttétek mind valamit parancsolt néktek Mózes az Úr szolgája és engedtetek az én szómnak mindenekben, melyeket parancsoltam néktek ; El3 nem hagytátok a ti atyétokfiait immár sok napoktól fogva mind e mai napig ; és megőrzöttétek a ti Uratoknak Istenteknek őrizetit és parancsolatját.. Most4 pedig nyugodalmat adott a ti Úratok Istentek a ti atyátokfiainak, a mint megmondotta vala nékik : Annakokáért most térjetek meg és menjetek a ti hajlékitokba a ti birodalmatoknak földére, mellyet adott néktek Mózes az Úr szolgája a Jordánon túl. Csakhogy5 eszetekbe vegyétek szorgalmatosan, hogy megtartsátok a parancsolatot és a törvényt, mellyet parancsolt néktek Mózes az Úr szolgája : hogy szeressétek a ti Úratokat Istenteket és járjatok minden útaiban, és megtartsátok az ő parancsolatit, és ő hozzá ragaszkodjatok és szolgáljatok néki teljes szívetekből és teljes lelketekből. És6 megáldá őket Jósué, és elbocsátá őket, és elmenének az ő hajlékaikba. Mert7 a Manasse félnemzetségének adott vala Mózes örökséget Básánban, a másik félnemzetségének pedig adott vala Jósué az ő attyafiaival egyetembe, a Jordánon innét napnyugot felől : és mikor elbocsátá is őket Jósué hajlékaikba, megáldá őket. Akkor8 szóla nékik, mondván : Sok gazdagsággal menjetek vissza hajlékaitokba, és igen sok barommal, ezüsttel, arannyal, rézzel, és vassal, és igen sok ruhákkal. Megosszátok az ellenségektől nyert jószágot a ti attyátokfiaival. Megtérének9 annakokáért és elmenének a Rúben fijai, és a Gád fijai és a Manasse félnemzetsége az Izráel fijaitól Silóból, melly vagyon Kanaán földében, hogy mennének Gileádnak földébe, mellyben elvették vala az ő örökségeket az Úrnak beszéde szerint Mózes által. Jutának10 pedig a Jordán határaira, mellyek valának Kanaán földében, és építének a Rúben fijai, és a Gád fijai, és a Manasse félnemzetsége ott a Jordán mellett oltárt, igen nagy láttatós oltárt. Meghallák11 pedig az Izráel fijai, hogy ezt mindják vala : Ímé a Rúben fijai és a Gád fijai, és a Manasse félnemzetsége oltárt építettek a Kanaán földének ellenébe, a Jordán határiban, a Izráel fijai általmenetekének helyén. Meghallék12 mondom az Izráel fijai és az Izráel fijainak egész Gyülekezete egybegyüle Silóban, hogy felmennének ő ellenek hadakozni. Küldék13 pedig az Izráel fijai a Rúben fijaihoz, és a Gáf fijaihoz, és a Manasse félnemzetségéhez a Gileád földére Fineást, Eleázár Papnak fiját. És14 a tíz Fejedelmeket ő vele, egy-egy Fejedelmet az ő ősöknek házok szerint, Izráelnek minden nemzetségeiből : kik mind egyenként Fejedelmek valának az ő ősök házoknépe szerint az Izráel nek sok ezerei között. Elmenének15 annakokáért a Rúben fijaihoz, és a Gád fijaihoz, és a Manasse félnemzetségéhez a Gileád füldére, és szólának ő velek, mondván : Így16 szól az Úrnak egész Gyülekezete : Micsoda vétek ez, a mellyet vétkeztetek az Izráel Istene ellen, hogy elforduljatok illyen hamar, és ne menjetek az Úr után, építvén magatoknak oltárt, hogy ellene járnátok a mai napon az Úrnak . Avagy17 kicsinynek állítjuk é a Péórral való közösülésünknek hamisságát, mellytől mind ez ideig is nem tisztultunk meg, melly miatt volt a csapás az Úrnak Gyülekezetén ? Ti18 pedig el akartok fordulni immár, hogy ne menjetek az Úr után, mellyből e következik ; hogy ha ti most az Úr ellen rugódoztok : ez után az Izráelnek egész Gyülekezetére haragszik meg. Ha19 tisztátelennak tetszik a ti birodalmatoknek földe : jöjjetek által az Úr birodalmának földére ; mellben lakik az Úr sátora, és lakozzatok mi közöttünk : csakhogy az Úr ellen ne hadakozzatok, és tőlünk el ne szakadjatok építvén magatoknak oltárt, a mi Úrnak Istenünk oltárán kívűl. Nemde20 Akán a Zerákh fija nem vétkezék é nagy vétekkel az Istennek szenteltetett marhában, és mind az Izráel egész Gyülekezete ellen lőn a harag ? És noha egyedül csak az a férjfiú vétkezék ; nem csak ő maga egyedül hala meg az ő álnoksága miatt. Felelvén21 pedig Rúben fijai és a Gád fijai, és a Manasse félnemzetsége, mondának az Izráel ezerei között való Fejedelmeknek : Az22 Isteneknek Istene az Úr, az Isteneknek Istene, az Úr ő tudja jól, és az Izráel is megtudja : Ha engedetlenségből, és ha az Úr ellen való vétekből cselekedtük : minket e mai napon ne tartson meg ! Ha23 gondoltuk is azt, hogy oltárt építsünk a fejébe, hogy elforduljunk az Úrtól, és hogy áldozzunk azon egészen égőáldozatot, vagy Minhát ; vagy hogy készítsünk azon hálaadásnak áldozatját : lássa meg ezt ő maga az Úr ! És24 ha nem e dologtól való féltünkben cselekedtük inkább, mivelhogy illyen módon gondolkodtunk : Talán valamikor így fognak szólani a ti fijaitok a mi fijainknak, mondván : Mi közötök vagyon néktek az Izráelnek Urához Istenéhez. Továbbá :25 határt vetett az Úr mi közöttünk és ti közöttetek, Rúben fijai és Gád fijai, a Jordánt ; nincsen néktek részetek az Úrban és élidegenítik a ti fijaitok a mi fijainkat, hogy ne féljék az Úrat. És26 mondánk : Jer, építsünk oltárt, nem egészen megégetendő áldozetra, sem egyéb áldozatra. Hanem27 hogy bizonyság legyen mi közöttünk és ti közöttetek, és a mi nemzetségünk között mi utánnunk, hogy szolgálunk az Úrnak ő előtte, a mi egészen égőáldozatinkkal, egyébáldozatinkkal : és fijaitok a mi fijainknak ezutén : Nincsen néktek részetek az Úrban ! Mondánk28 azért : Ha mondándják nékünk vagy a mi nemzetséginknek ezutén, akkor ezt mondják : lássátok az Úr oltárának hasonlatosságát, mellyet csináltak a mi atyáink, nem egészen égőáldozatokért, sem egyéb áldozatért, hanem hogy tanubizonyság legyen mi köztünk és ti köztetek. Távol29 legyen tőlünk, hogy ellene támadjunk az Úrnak, és elforduljunk e mai napon az Úrtól, építvén oltárt egészen égőáldozatért, Minháért, és egyéb áldozatért a mi Urunknak Istenünknek oltárán kívúl, melly vagyon az ő sátora előtt. Hallván30 pedig Finéás Pap, és a Gyülekezetnek Fejedelmei az Izráel ezereinek Fejei, kik ő vele valának, a beszédeket, mellyeket szólottak vala a Rúben fijai, és a Gád fijai, és a Manasse fijai ; tetszék az ő szemeik előtt. És31 monda Finéás az Eleázár Pap fija, a Rúben fijainak, és a Manasse fijainak : Ma esmértük meg, hogy közöttünk vagyon az Úr, hogy nem vétkeztetek az Úr ellen e vétekkel ; most megszabadítottátok az Izráel fijait az Úr kezéből. Megtére32 azért Finéás az Eleázár Pap fija és a Fejedelmek, a Rúben fijaitól és a Gád fijaitól, a Gileád földéből a Kanaán földébe az Izráelnek több fijaihoz ; és megbeszélék nékik e dolgot. És33 tetszék a dolog Izráel fijainak szemeik előtt, és áldák az Istent az Izráel fijai : és nem mondák, hogy elmennének ő ellenek harczolni, hogy elveszessék a földet, mellyben a Rúben és Gád fijai laknak vala. Nevezzék34 pedig a Rúben és Gád fijai az oltárt Hednek, mondván : Mert tanubizonyság lészen mi köztünk az Úr az Isten. Józsué23 összegyűjti az egész Izráelt intésének meghallgatására.Lőn1 pedig sok napo után, minekutánna nyugodalmat ada az Úr az Izráelnek minden ő ellenségeitől, kik valának ő körűlte : Jósué megvénhedék és megidősödék. Akkor2 előhívá Jósué mind az egész Izráelt, az ő Véneit, az ő Fejeit, Bíráit, Tiszttartóit, és monda nékik : Én megvénhedtem és megidősödtem. És3 ti láttatok mindeneket mellyeket cselekedett a ti Uratok Istentek mind ezeknek a pogányoknak ti előttetek ; mivelhogy a ti Uratok Istentek az a ki harczol érettetek. Meglássátok :4 Sors szerint elosztám néktek a hétramaradott pogányokat örökségűl a ti nemzetségitekként a Jordántól fogva mind a nagy tengerig való pogányokat napnyugot felől. A5 ti Uratok Istentek pedig kiűzi őket a ti orczátok elől, és kiűzi őket ti előletek ; hogy örökös törvény szerint bírjátok az ő földöket, a miképen szólott a ti Uratok Istentek néktek. Erősítsétek6 meg annakokáért magatokat igen, hogy megőrízzétek és megcseledjétel, valami meg vagyon írva a Mózes törvényének könyvében, hogy el ne távozzatok attól, se jobbkézre, se balkézre. És7 meg ne elegyedjetek e pogányokkal, ezekkel, kik maradnak ti köztetek ; és az ő isteneiknek nevekről meg ne emlékezzetek, azokra ne esküdjetek, se ne szolgáljatok nékik, se meg ne hajtsátok magatokat nékik. Hanem8 ragaszkodjatok a ti Uratokhoz Istentekhez, a miképen cselekedtetek e mai napig. Annakokáért9 űzött ki az Úr a ti orczátok elől nagy és erős pogányokat : és a mi titeket néz, senki előttetek meg nem állhatott mind e mai napig. Egy10 férjfiú közzűletek elűz ezeret : mert a ti Uratok Istentek az, a ki harczol érettek, a miképen szólott volt néktek. Meglássátok11 annakokáért szorgalmatosan, hogy szeressétek a ti Uratikat Istenteket ; Mert12 ha elfordulván elfordulándotok ő tőle, és ragaszkodándotok e megmaradott pogányokhoz, a megmaradtakhoz, mondom, kik vagynak veletek, és megelegyítitek magatokat velek, és ők ti veletek : Bizonnyal13 megtudjátok ezt, hogy ennekutánna a ti Uratok Istentek ki nem űzi mind e pogányokat a ti orczátok elől, hanem inkább lésznek néktek tőrötökre, bántástokra, és ostorotokra oldalaitokban, és tövistekre szemeitekben, míg elvesztek erről a jó földről, mellyet adott néktek a ti Uratok Istentek. Ímé14 pedig én elmegyek hamar az egész földnek szokása szerint : Tudjátok meg annakokáért teljes szívetekből és teljes lelketekből, hogy el nem esett egy beszéd mind azokból a jó beszédekből, melyeket szólott a ti Uratok Istentek felőletek, mindenek megteljesedtek néktek, csak egy beszéd is azokból el nem esett. Miképen15 azért megteljesedett néktek minden jó beszéd, mellyet a ti Uratok Istentek szólott néktek : a képen hoz reátok az Úr minden gonosz beszédet, míglen elveszt titeket e jó földről, mellyet adott néktek a ti Uratok Istentek. Mikor16 általhágándjátok a ti Uratoknak Istenteknek szövetségét, mellyet parancsol néktek, és elmenándetek, és szolgálándotok idegen isteneknek, és meghajtándjátok magatokat ő előttök : felgerjed az Úrnak haragja ellenetek, és elvesztek hamar a jó földről, mellyet adott néktek. Józsué24 utolsó országgyűlése.Öszvegyüjté1 pedig Jósué minden nemzetségeit Izráelnek Síkembe, és előhívá az Izráel Véneit és Fejeit, és B1ráit, és Tiszttartóit, és állának az Úr eleibe. És2 monda Jósué sz egész népnek : ezt mondja Izráelnek Ura Istene : a vizen túl laktak a ti atyáitok régen, mind Tháré, az Ábrahám attya és Nákhornak attya : és szolgáltak idegen isteneknek. És3 kihozám a ti atyátokat Ábrahámot a hegyről, melly vagyon túl a vizen, és elhordozám őtet egész Kannaán földében : és megsokasítám az ő magvát, és adám néki Izsákot. És4 adám, Izsáknak Jákobot és Ázsaut, és adám Ézsaunak a Seir hegyét, hogy bírná azt : Jákob pedig az ő fijai alámenének Égyiptomba. És5 elküldém Mózest és Áront, és megverém Égyiptomot, a miképen cselekedtem ő közöttök és annakutánna kihozálak titeket. És6 kihozám a ti atyáitokat Égyiptomból, és jutátok a tengerre, és üzék az Égyiptombeliek a ti atyáitoknak szekerekkel és lovagokkal mind a veres tengerig. Akkor7 kiáltának az Úrhoz, és homályt vete ki közitekbe és az Égyiptombeliek közibe, és felűl reájok hozá a tengert és elborítá őket : és látták a ti szemeitek miket cselekedtem Égyiptomban, és laktatok a pusztában sok napokon. Annakutánna8 hozálak titeket az Emoreusoknak földökre, kik laknak túl a Jordánon és hadakozának ellentek ; és kezdetekbe adám őket és bírátok az ő földöket, és eltörlém őket a ti orczátok elől. Felkele9 pedig Bálák a Sipoor fija, Moábnak Királya, és hadakozék az Izráellel, és elkülde és hívatá Bálámot a Beór fiját, hogy megátkozna titeket ; És10 nem akarám meghallani Bálámot : hanem megáldván megálda titeket ; és megszabadítalak titeket az ő kezéből. És11 általjövétek a Jordánon, és jutátok Jerikhóba és harczolának veletek Jérikhónak férfiai, az Emoreus, Perizeus, Kananeus, Hitteus, Girgazeus, Hiveus és Jebuzeus, és kezetekbe adám őket. És12 bocsáték el ti előttetek darázsokat, kik kiüzék őket a ti orczátok elől, mint az Emoreus két Királyát : nem a te fegyveredel, sem kézíveddel üzted ki őtet. És13 adék néktek olly földet, mellyben nem munkálkodtál vala, és olly városokat, mellyeket nem építettek vala, mellyekben most laktok : olly szőlőknek és olajfáknak, mellyeket nem ti ültettetek, eszitek gyümölcsöket. Mos14 annakokáért féljétek az Urat, és szolgáljatok néki tökéletességben és igazságban ; és hányjátok el az isteneket, kiknek szolgáltak a ti atyáitok túl a folyóvízen és Égyiptomban ; és szolgáljatok az Úrnak. Hogyha15 bántástokra vagyon néktek szolgálni az Úrnak : válasszatok magatoknak ma, a kit tiszteljetek, akár az isteneket, kiknek szolgáltak a ti atyáitok, kik laktak a vízen túl : akár az Emoreus isteneit, kiknek földökön laktok : én pedig és az én házam tiszteljük az Urat ! Kinek16 felele a nép, mondván : Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, szolgálván idegen isteneknek. Mert17 a mi Urunk Istenünk az, a ki kihozott minket és a mi atyáinkat Égyiptomnak földéből, a szolgáknak házokból ; és a ki tette a mi szemeink előtt e nagy jegyeket, és megtartott minket minden útunkban, mellyen jártunk, és minden népek között, a kik közt általmentünk : És18 kiüzött az Úr minden népeket, fúképen az Emoreust, e földnek lakóját a mi orczánk elől : Mi is szolgálunk az Úrnak : mert ő a mi Istenünk ! És19 monda Jósué a népnek : Nem szolgálhattok az Úrnak : mert szent Isten ő, bosszúálló Isten ő és nem kedvez a ti vétketeknek és bűnötöknek. Ha20 elhagyándjátok az Urat, és szolgálandotok idegen isteneknek, elfordítja magát és megbüntet titeket, megemészt titeket minekutánna jól cselekedett veletek. Akkor21 monda a nép Jósuénak : Semmiképennem, hanem az Úrnak szolgálunk ! És22 monda Jósué a népnek : Bizonyságim vagytok magatok ellen, hogy magatok választották az Urat magatoknak, hogy néki szolgáljatok. És mondának : Bizonyságid vagyunk ! Most23 annakokáért hányjátok el az idegen isteneket, kik vagynak kőztetek és hajtsátok a ti szíveteket az Izráel Urához Istenéhez. És24 monda a nép Jósuénak : A mi Urunknak Istenünknek szolgálunk, és az ő szavának engedünk. Szerze25 azért Jósué szövetséget a néppel az napon, és eleibe adá néki a parancsolatot és az ítéletet Síkemben. És26 béírá Jósué e beszédeket az Isten törvényének könyvébe : hoza egy nagy követ is, és helyhezteté azt ott a cserfa alá, melly vala az Istenek szent házában. És27 monda Jósué mind az egész népnek : Ímé ez a kő lészen nékünk bizonyságűl : mert ő hallotta minden beszédit az Úrnak, mellyeket szólott nékünk ; és lészen ellenetek bizonyságúl, hogy valamiképen ne hazudjtok a ti Istentek ellen. És28 elbocsátá Jósué a népet, kit-kit az ő örökségébe. Józsué és Eleázár halála. József csontjainak eltemetése.Mikor29 pedig ezeket véghez vitte volna, meghala Jósué a Nún fija, az Úrszolgája, száz tíz esztendős korában. És30 eltemeték őtet az ő örökségének határában Thimnát-sérában, melly vagyon az Efraim hegyén a Gahás hegynek északról való részen. És31 szolgála az Izráel az Úrnak, Jósuénak minden idejében, és a Véneknek minden napjaikban, kik sokáig éltek Jósué után, és kik tudják vala minden dolgait az Úrnak, mellyeket cselekedett az Izráellel. A32 József csontjait pedig, mellyeket kihoztak valal az Izráel fijai Égyiptomból, eltemeték Síkemben, a mezőnek részében, mellyet szerzett vala Jákób Hámornak (ki Sékemnek attya vala) fijaitól, száz pénzen ; és voltak a József csontjai a József fijainak örökségekben. Továbbá33 az Áron fija Eleázár is meghala, és eltemeték őtet Gibeáthban, melly az ő fijáé Fineásé vala, mellyet adtak vala néki az Efraim hegyén.