וַיִּקְרָא
וַיִּקְרָ֖א אאאֶל־מֹשֶׁ֑ה וַיְדַבֵּ֤ר יְהוָה֙ אֵלָ֔יו מֵאֹ֥הֶל מוֹעֵ֖ד לֵאמֹֽר׃ דַּבֵּ֞ר באֶל־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ וְאָמַרְתָּ֣ אֲלֵהֶ֔ם אָדָ֗ם כִּֽי־יַקְרִ֥יב מִכֶּ֛ם קָרְבָּ֖ן לַֽיהוָ֑ה מִן־הַבְּהֵמָ֗ה מִן־הַבָּקָר֙ וּמִן־הַצֹּ֔אן תַּקְרִ֖יבוּ אֶת־קָרְבַּנְכֶֽם׃ אִםג־עֹלָ֤ה קָרְבָּנוֹ֙ מִן־הַבָּקָ֔ר זָכָ֥ר תָּמִ֖ים יַקְרִיבֶ֑נּוּ אֶל־פֶּ֝תַח אֹ֤הֶל מוֹעֵד֙ יַקְרִ֣יב אֹת֔וֹ לִרְצֹנ֖וֹ לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְסָמַ֣ךְ דיָד֔וֹ עַ֖ל רֹ֣אשׁ הָעֹלָ֑ה וְנִרְצָ֥ה ל֖וֹ לְכַפֵּ֥ר עָלָֽיו׃ וְשָׁחַ֛ט האֶת־בֶּ֥ן הַבָּקָ֖ר לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וְ֠הִקְרִיבוּ בְּנֵ֨י אַהֲרֹ֤ן הַֽכֹּֽהֲנִים֙ אֶת־הַדָּ֔ם וְזָרְק֨וּ אֶת־הַדָּ֤ם עַל־הַמִּזְבֵּ֨חַ֙ סָבִ֔יב אֲשֶׁר־פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְהִפְשִׁ֖יט ואֶת־הָעֹלָ֑ה וְנִתַּ֥ח אֹתָ֖הּ לִנְתָחֶֽיהָ׃ וְ֠נָתְנוּ זבְּנֵ֨י אַהֲרֹ֧ן הַכֹּהֵ֛ן אֵ֖שׁ עַל־הַמִּזְבֵּ֑חַ וְעָרְכ֥וּ עֵצִ֖ים עַל־הָאֵֽשׁ׃ וְעָרְכ֗וּ חבְּנֵ֤י אַהֲרֹן֙ הַכֹּ֣הֲנִ֔ים אֵ֚ת הַנְּתָחִ֔ים אֶת־הָרֹ֖אשׁ וְאֶת־הַפָּ֑דֶר עַל־הָעֵצִים֙ אֲשֶׁ֣ר עַל־הָאֵ֔שׁ אֲשֶׁ֖ר עַל־הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וְקִרְבּ֥וֹ טוּכְרָעָ֖יו יִרְחַ֣ץ בַּמָּ֑יִם וְהִקְטִ֨יר הַכֹּהֵ֤ן אֶת־הַכֹּל֙ הַמִּזְבֵּ֔חָה עֹלָ֛ה אִשֵּׁ֥ה רֵֽיחַ־נִיח֖וֹחַ לַֽיהוָֽה׃ ס         וְאִםי־מִן־הַצֹּ֨אן קָרְבָּנ֧וֹ מִן־הַכְּשָׂבִ֛ים א֥וֹ מִן־הָעִזִּ֖ים לְעֹלָ֑ה זָכָ֥ר תָּמִ֖ים יַקְרִיבֶֽנּוּ׃ וְשָׁחַ֨ט יאאֹת֜וֹ עַ֣ל יֶ֧רֶךְ הַמִּזְבֵּ֛חַ צָפֹ֖נָה לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וְזָרְק֡וּ בְּנֵי֩ אַהֲרֹ֨ן הַכֹּהֲנִ֧ים אֶת־דָּמ֛וֹ עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ סָבִֽיב׃ וְנִתַּ֤ח יבאֹתוֹ֙ לִנְתָחָ֔יו וְאֶת־רֹאשׁ֖וֹ וְאֶת־פִּדְר֑וֹ וְעָרַ֤ךְ הַכֹּהֵן֙ אֹתָ֔ם עַל־הָֽעֵצִים֙ אֲשֶׁ֣ר עַל־הָאֵ֔שׁ אֲשֶׁ֖ר עַל־הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וְהַקֶּ֥רֶב יגוְהַכְּרָעַ֖יִם יִרְחַ֣ץ בַּמָּ֑יִם וְהִקְרִ֨יב הַכֹּהֵ֤ן אֶת־הַכֹּל֙ וְהִקְטִ֣יר הַמִּזְבֵּ֔חָה עֹלָ֣ה ה֗וּא אִשֵּׁ֛ה רֵ֥יחַ נִיחֹ֖חַ לַיהוָֽה׃ פ
וְאִ֧ם ידמִן־הָע֛וֹף עֹלָ֥ה קָרְבָּנ֖וֹ לַֽיהוָ֑ה וְהִקְרִ֣יב מִן־הַתֹּרִ֗ים א֛וֹ מִן־בְּנֵ֥י הַיּוֹנָ֖ה אֶת־קָרְבָּנֽוֹ׃ וְהִקְרִיב֤וֹ טוהַכֹּהֵן֙ אֶל־הַמִּזְבֵּ֔חַ וּמָלַק֙ אֶת־רֹאשׁ֔וֹ וְהִקְטִ֖יר הַמִּזְבֵּ֑חָה וְנִמְצָ֣ה דָמ֔וֹ עַ֖ל קִ֥יר הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וְהֵסִ֥יר טזאֶת־מֻרְאָת֖וֹ בְּנֹצָתָ֑הּ וְהִשְׁלִ֨יךְ אֹתָ֜הּ אֵ֤צֶל הַמִּזְבֵּ֨חַ֙ קֵ֔דְמָה אֶל־מְק֖וֹם הַדָּֽשֶׁן׃ וְשִׁסַּ֨ע יזאֹת֣וֹ בִכְנָפָיו֮ לֹ֣א יַבְדִּיל֒ וְהִקְטִ֨יר אֹת֤וֹ הַכֹּהֵן֙ הַמִּזְבֵּ֔חָה עַל־הָעֵצִ֖ים אֲשֶׁ֣ר עַל־הָאֵ֑שׁ עֹלָ֣ה ה֗וּא אִשֵּׁ֛ה רֵ֥יחַ נִיחֹ֖חַ לַיהוָֽה׃ ס         
וְנֶ֗פֶשׁ אבכִּֽי־תַקְרִ֞יב קָרְבַּ֤ן מִנְחָה֙ לַֽיהוָ֔ה סֹ֖לֶת יִהְיֶ֣ה קָרְבָּנ֑וֹ וְיָצַ֤ק עָלֶ֨יהָ֙ שֶׁ֔מֶן וְנָתַ֥ן עָלֶ֖יהָ לְבֹנָֽה׃ וֶֽהֱבִיאָ֗הּ באֶל־בְּנֵ֣י אַהֲרֹן֮ הַכֹּהֲנִים֒ וְקָמַ֨ץ מִשָּׁ֜ם מְלֹ֣א קֻמְצ֗וֹ מִסָּלְתָּהּ֙ וּמִשַּׁמְנָ֔הּ עַ֖ל כָּל־לְבֹנָתָ֑הּ וְהִקְטִ֨יר הַכֹּהֵ֜ן אֶת־אַזְכָּרָתָהּ֙ הַמִּזְבֵּ֔חָה אִשֵּׁ֛ה רֵ֥יחַ נִיחֹ֖חַ לַיהוָֽה׃ וְהַנּוֹתֶ֨רֶת֙ גמִן־הַמִּנְחָ֔ה לְאַהֲרֹ֖ן וּלְבָנָ֑יו קֹ֥דֶשׁ קָֽדָשִׁ֖ים מֵאִשֵּׁ֥י יְהוָֽה׃ ס         וְכִ֥י דתַקְרִ֛ב קָרְבַּ֥ן מִנְחָ֖ה מַאֲפֵ֣ה תַנּ֑וּר סֹ֣לֶת חַלּ֤וֹת מַצֹּת֙ בְּלוּלֹ֣ת בַּשֶּׁ֔מֶן וּרְקִיקֵ֥י מַצּ֖וֹת מְשֻׁחִ֥ים בַּשָּֽׁמֶן׃ ס         וְאִםה־מִנְחָ֥ה עַל־הַֽמַּחֲבַ֖ת קָרְבָּנֶ֑ךָ סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן מַצָּ֥ה תִהְיֶֽה׃ פָּת֤וֹת ואֹתָהּ֙ פִּתִּ֔ים וְיָצַקְתָּ֥ עָלֶ֖יהָ שָׁ֑מֶן מִנְחָ֖ה הִֽוא׃ ס         וְאִםז־מִנְחַ֥ת מַרְחֶ֖שֶׁת קָרְבָּנֶ֑ךָ סֹ֥לֶת בַּשֶּׁ֖מֶן תֵּעָשֶֽׂה׃ וְהֵבֵאתָ֣ חאֶת־הַמִּנְחָ֗ה אֲשֶׁ֧ר יֵעָשֶׂ֛ה מֵאֵ֖לֶּה לַיהוָ֑ה וְהִקְרִיבָהּ֙ אֶל־הַכֹּהֵ֔ן וְהִגִּישָׁ֖הּ אֶל־הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וְהֵרִ֨ים טהַכֹּהֵ֤ן מִן־הַמִּנְחָה֙ אֶת־אַזְכָּ֣רָתָ֔הּ וְהִקְטִ֖יר הַמִּזְבֵּ֑חָה אִשֵּׁ֛ה רֵ֥יחַ נִיחֹ֖חַ לַיהוָֽה׃ וְהַנּוֹתֶ֨רֶת֙ ימִן־הַמִּנְחָ֔ה לְאַהֲרֹ֖ן וּלְבָנָ֑יו קֹ֥דֶשׁ קָֽדָשִׁ֖ים מֵאִשֵּׁ֥י יְהוָֽה׃ כָּליא־הַמִּנְחָ֗ה אֲשֶׁ֤ר תַּקְרִ֨יבוּ֙ לַיהוָ֔ה לֹ֥א תֵעָשֶׂ֖ה חָמֵ֑ץ כִּ֤י כָל־שְׂאֹר֙ וְכָל־דְּבַ֔שׁ לֹֽא־תַקְטִ֧ירוּ מִמֶּ֛נּוּ אִשֶּׁ֖ה לַֽיהוָֽה׃ קָרְבַּ֥ן יברֵאשִׁ֛ית תַּקְרִ֥יבוּ אֹתָ֖ם לַיהוָ֑ה וְאֶל־הַמִּזְבֵּ֥חַ לֹא־יַעֲל֖וּ לְרֵ֥יחַ נִיחֹֽחַ׃ וְכָליג־קָרְבַּ֣ן מִנְחָתְךָ֮ בַּמֶּ֣לַח תִּמְלָח֒ וְלֹ֣א תַשְׁבִּ֗ית מֶ֚לַח בְּרִ֣ית אֱלֹהֶ֔יךָ מֵעַ֖ל מִנְחָתֶ֑ךָ עַ֥ל כָּל־קָרְבָּנְךָ֖ תַּקְרִ֥יב מֶֽלַח׃ ס         וְאִםיד־תַּקְרִ֛יב מִנְחַ֥ת בִּכּוּרִ֖ים לַיהוָ֑ה אָבִ֞יב קָל֤וּי בָּאֵשׁ֙ גֶּ֣רֶשׂ כַּרְמֶ֔ל תַּקְרִ֕יב אֵ֖ת מִנְחַ֥ת בִּכּוּרֶֽיךָ׃ וְנָתַתָּ֤ טועָלֶ֨יהָ֙ שֶׁ֔מֶן וְשַׂמְתָּ֥ עָלֶ֖יהָ לְבֹנָ֑ה מִנְחָ֖ה הִֽוא׃ וְהִקְטִ֨יר טזהַכֹּהֵ֜ן אֶת־אַזְכָּרָתָ֗הּ מִגִּרְשָׂהּ֙ וּמִשַּׁמְנָ֔הּ עַ֖ל כָּל־לְבֹנָתָ֑הּ אִשֶּׁ֖ה לַיהוָֽה׃ פ
וְאִםגא־זֶ֥בַח שְׁלָמִ֖ים קָרְבָּנ֑וֹ אִ֤ם מִן־הַבָּקָר֙ ה֣וּא מַקְרִ֔יב אִם־זָכָר֙ אִם־נְקֵבָ֔ה תָּמִ֥ים יַקְרִיבֶ֖נּוּ לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְסָמַ֤ךְ ביָדוֹ֙ עַל־רֹ֣אשׁ קָרְבָּנ֔וֹ וּשְׁחָט֕וֹ פֶּ֖תַח אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְזָרְק֡וּ בְּנֵי֩ אַהֲרֹ֨ן הַכֹּהֲנִ֧ים אֶת־הַדָּ֛ם עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ סָבִֽיב׃ וְהִקְרִיב֙ גמִזֶּ֣בַח הַשְּׁלָמִ֔ים אִשֶּׁ֖ה לַיהוָ֑ה אֶת־הַחֵ֨לֶב֙ הַֽמְכַסֶּ֣ה אֶת־הַקֶּ֔רֶב וְאֵת֙ כָּל־הַחֵ֔לֶב אֲשֶׁ֖ר עַל־הַקֶּֽרֶב׃ וְאֵת֙ דשְׁתֵּ֣י הַכְּלָיֹ֔ת וְאֶת־הַחֵ֨לֶב֙ אֲשֶׁ֣ר עֲלֵהֶ֔ן אֲשֶׁ֖ר עַל־הַכְּסָלִ֑ים וְאֶת־הַיֹּתֶ֨רֶת֙ עַל־הַכָּבֵ֔ד עַל־הַכְּלָי֖וֹת יְסִירֶֽנָּה׃ וְהִקְטִ֨ירוּ האֹת֤וֹ בְנֵֽי־אַהֲרֹן֙ הַמִּזְבֵּ֔חָה עַל־הָ֣עֹלָ֔ה אֲשֶׁ֥ר עַל־הָעֵצִ֖ים אֲשֶׁ֣ר עַל־הָאֵ֑שׁ אִשֵּׁ֛ה רֵ֥יחַ נִיחֹ֖חַ לַֽיהוָֽה׃ פ
וְאִםו־מִן־הַצֹּ֧אן קָרְבָּנ֛וֹ לְזֶ֥בַח שְׁלָמִ֖ים לַיהוָ֑ה זָכָר֙ א֣וֹ נְקֵבָ֔ה תָּמִ֖ים יַקְרִיבֶֽנּוּ׃ אִםז־כֶּ֥שֶׂב הֽוּא־מַקְרִ֖יב אֶת־קָרְבָּנ֑וֹ וְהִקְרִ֥יב אֹת֖וֹ לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְסָמַ֤ךְ חאֶת־יָדוֹ֙ עַל־רֹ֣אשׁ קָרְבָּנ֔וֹ וְשָׁחַ֣ט אֹת֔וֹ לִפְנֵ֖י אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְ֠זָרְקוּ בְּנֵ֨י אַהֲרֹ֧ן אֶת־דָּמ֛וֹ עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ סָבִֽיב׃ וְהִקְרִ֨יב טמִזֶּ֣בַח הַשְּׁלָמִים֮ אִשֶּׁ֣ה לַיהוָה֒ חֶלְבּוֹ֙ הָאַלְיָ֣ה תְמִימָ֔ה לְעֻמַּ֥ת הֶעָצֶ֖ה יְסִירֶ֑נָּה וְאֶת־הַחֵ֨לֶב֙ הַֽמְכַסֶּ֣ה אֶת־הַקֶּ֔רֶב וְאֵת֙ כָּל־הַחֵ֔לֶב אֲשֶׁ֖ר עַל־הַקֶּֽרֶב׃ וְאֵת֙ ישְׁתֵּ֣י הַכְּלָיֹ֔ת וְאֶת־הַחֵ֨לֶב֙ אֲשֶׁ֣ר עֲלֵהֶ֔ן אֲשֶׁ֖ר עַל־הַכְּסָלִ֑ים וְאֶת־הַיֹּתֶ֨רֶת֙ עַל־הַכָּבֵ֔ד עַל־הַכְּלָיֹ֖ת יְסִירֶֽנָּה׃ וְהִקְטִיר֥וֹ יאהַכֹּהֵ֖ן הַמִּזְבֵּ֑חָה לֶ֥חֶם אִשֶּׁ֖ה לַיהוָֽה׃ פ
וְאִ֥ם יבעֵ֖ז קָרְבָּנ֑וֹ וְהִקְרִיב֖וֹ לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְסָמַ֤ךְ יגאֶת־יָדוֹ֙ עַל־רֹאשׁ֔וֹ וְשָׁחַ֣ט אֹת֔וֹ לִפְנֵ֖י אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְ֠זָרְקוּ בְּנֵ֨י אַהֲרֹ֧ן אֶת־דָּמ֛וֹ עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ סָבִֽיב׃ וְהִקְרִ֤יב ידמִמֶּ֨נּוּ֙ קָרְבָּנ֔וֹ אִשֶּׁ֖ה לַֽיהוָ֑ה אֶת־הַחֵ֨לֶב֙ הַֽמְכַסֶּ֣ה אֶת־הַקֶּ֔רֶב וְאֵת֙ כָּל־הַחֵ֔לֶב אֲשֶׁ֖ר עַל־הַקֶּֽרֶב׃ וְאֵת֙ טושְׁתֵּ֣י הַכְּלָיֹ֔ת וְאֶת־הַחֵ֨לֶב֙ אֲשֶׁ֣ר עֲלֵהֶ֔ן אֲשֶׁ֖ר עַל־הַכְּסָלִ֑ים וְאֶת־הַיֹּתֶ֨רֶת֙ עַל־הַכָּבֵ֔ד עַל־הַכְּלָיֹ֖ת יְסִירֶֽנָּה׃ וְהִקְטִירָ֥ם טזהַכֹּהֵ֖ן הַמִּזְבֵּ֑חָה לֶ֤חֶם אִשֶּׁה֙ לְרֵ֣יחַ נִיחֹ֔חַ כָּל־חֵ֖לֶב לַיהוָֽה׃ חֻקַּ֤ת יזעוֹלָם֙ לְדֹרֹ֣תֵיכֶ֔ם בְּכֹ֖ל מֽוֹשְׁבֹתֵיכֶ֑ם כָּל־חֵ֥לֶב וְכָל־דָּ֖ם לֹ֥א תֹאכֵֽלוּ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר דאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֞ר באֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֘ל לֵאמֹר֒ נֶ֗פֶשׁ כִּֽי־תֶחֱטָ֤א בִשְׁגָגָה֙ מִכֹּל֙ מִצְוֺ֣ת יְהוָ֔ה אֲשֶׁ֖ר לֹ֣א תֵעָשֶׂ֑ינָה וְעָשָׂ֕ה מֵאַחַ֖ת מֵהֵֽנָּה׃ אִ֣ם גהַכֹּהֵ֧ן הַמָּשִׁ֛יחַ יֶחֱטָ֖א לְאַשְׁמַ֣ת הָעָ֑ם וְהִקְרִ֡יב עַ֣ל חַטָּאתוֹ֩ אֲשֶׁ֨ר חָטָ֜א פַּ֣ר בֶּן־בָּקָ֥ר תָּמִ֛ים לַיהוָ֖ה לְחַטָּֽאת׃ וְהֵבִ֣יא דאֶת־הַפָּ֗ר אֶל־פֶּ֛תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵ֖ד לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וְסָמַ֤ךְ אֶת־יָדוֹ֙ עַל־רֹ֣אשׁ הַפָּ֔ר וְשָׁחַ֥ט אֶת־הַפָּ֖ר לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְלָקַ֛ח ההַכֹּהֵ֥ן הַמָּשִׁ֖יחַ מִדַּ֣ם הַפָּ֑ר וְהֵבִ֥יא אֹת֖וֹ אֶל־אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְטָבַ֧ל והַכֹּהֵ֛ן אֶת־אֶצְבָּע֖וֹ בַּדָּ֑ם וְהִזָּ֨ה מִן־הַדָּ֜ם שֶׁ֤בַע פְּעָמִים֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה אֶת־פְּנֵ֖י פָּרֹ֥כֶת הַקֹּֽדֶשׁ׃ וְנָתַן֩ זהַכֹּהֵ֨ן מִן־הַדָּ֜ם עַל־קַ֠רְנוֹת מִזְבַּ֨ח קְטֹ֤רֶת הַסַּמִּים֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה אֲשֶׁ֖ר בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְאֵ֣ת ׀ כָּל־דַּ֣ם הַפָּ֗ר יִשְׁפֹּךְ֙ אֶל־יְסוֹד֙ מִזְבַּ֣ח הָעֹלָ֔ה אֲשֶׁר־פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְאֶתח־כָּל־חֵ֛לֶב פַּ֥ר הַֽחַטָּ֖את יָרִ֣ים מִמֶּ֑נּוּ אֶת־הַחֵ֨לֶב֙ הַֽמְכַסֶּ֣ה עַל־הַקֶּ֔רֶב וְאֵת֙ כָּל־הַחֵ֔לֶב אֲשֶׁ֖ר עַל־הַקֶּֽרֶב׃ וְאֵת֙ טשְׁתֵּ֣י הַכְּלָיֹ֔ת וְאֶת־הַחֵ֨לֶב֙ אֲשֶׁ֣ר עֲלֵיהֶ֔ן אֲשֶׁ֖ר עַל־הַכְּסָלִ֑ים וְאֶת־הַיֹּתֶ֨רֶת֙ עַל־הַכָּבֵ֔ד עַל־הַכְּלָי֖וֹת יְסִירֶֽנָּה׃ כַּאֲשֶׁ֣ר ייוּרַ֔ם מִשּׁ֖וֹר זֶ֣בַח הַשְּׁלָמִ֑ים וְהִקְטִירָם֙ הַכֹּהֵ֔ן עַ֖ל מִזְבַּ֥ח הָעֹלָֽה׃ וְאֶתיא־ע֤וֹר הַפָּר֙ וְאֶת־כָּל־בְּשָׂר֔וֹ עַל־רֹאשׁ֖וֹ וְעַל־כְּרָעָ֑יו וְקִרְבּ֖וֹ וּפִרְשֽׁוֹ׃ וְהוֹצִ֣יא יבאֶת־כָּל־הַ֠פָּר אֶל־מִח֨וּץ לַֽמַּחֲנֶ֜ה אֶל־מָק֤וֹם טָהוֹר֙ אֶל־שֶׁ֣פֶךְ הַדֶּ֔שֶׁן וְשָׂרַ֥ף אֹת֛וֹ עַל־עֵצִ֖ים בָּאֵ֑שׁ עַל־שֶׁ֥פֶךְ הַדֶּ֖שֶׁן יִשָּׂרֵֽף׃ פ
וְאִ֨ם יגכָּל־עֲדַ֤ת יִשְׂרָאֵל֙ יִשְׁגּ֔וּ וְנֶעְלַ֣ם דָּבָ֔ר מֵעֵינֵ֖י הַקָּהָ֑ל וְ֠עָשׂוּ אַחַ֨ת מִכָּל־מִצְוֺ֧ת יְהוָ֛ה אֲשֶׁ֥ר לֹא־תֵעָשֶׂ֖ינָה וְאָשֵֽׁמוּ׃ וְנֽוֹדְעָה֙ ידהַֽחַטָּ֔את אֲשֶׁ֥ר חָטְא֖וּ עָלֶ֑יהָ וְהִקְרִ֨יבוּ הַקָּהָ֜ל פַּ֤ר בֶּן־בָּקָר֙ לְחַטָּ֔את וְהֵבִ֣יאוּ אֹת֔וֹ לִפְנֵ֖י אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְ֠סָמְכוּ טוזִקְנֵ֨י הָעֵדָ֧ה אֶת־יְדֵיהֶ֛ם עַל־רֹ֥אשׁ הַפָּ֖ר לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וְשָׁחַ֥ט אֶת־הַפָּ֖ר לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְהֵבִ֛יא טזהַכֹּהֵ֥ן הַמָּשִׁ֖יחַ מִדַּ֣ם הַפָּ֑ר אֶל־אֹ֖הֶל מוֹעֵֽד׃ וְטָבַ֧ל יזהַכֹּהֵ֛ן אֶצְבָּע֖וֹ מִן־הַדָּ֑ם וְהִזָּ֞ה שֶׁ֤בַע פְּעָמִים֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה אֵ֖ת פְּנֵ֥י הַפָּרֹֽכֶת׃ וּמִןיח־הַדָּ֞ם יִתֵּ֣ן ׀ עַל־קַרְנֹ֣ת הַמִּזְבֵּ֗חַ אֲשֶׁר֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה אֲשֶׁ֖ר בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְאֵ֣ת כָּל־הַדָּ֗ם יִשְׁפֹּךְ֙ אֶל־יְסוֹד֙ מִזְבַּ֣ח הָעֹלָ֔ה אֲשֶׁר־פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְאֵ֥ת יטכָּל־חֶלְבּ֖וֹ יָרִ֣ים מִמֶּ֑נּוּ וְהִקְטִ֖יר הַמִּזְבֵּֽחָה׃ וְעָשָׂ֣ה כלַפָּ֔ר כַּאֲשֶׁ֤ר עָשָׂה֙ לְפַ֣ר הַֽחַטָּ֔את כֵּ֖ן יַעֲשֶׂה־לּ֑וֹ וְכִפֶּ֧ר עֲלֵהֶ֛ם הַכֹּהֵ֖ן וְנִסְלַ֥ח לָהֶֽם׃ וְהוֹצִ֣יא כאאֶת־הַפָּ֗ר אֶל־מִחוּץ֙ לַֽמַּחֲנֶ֔ה וְשָׂרַ֣ף אֹת֔וֹ כַּאֲשֶׁ֣ר שָׂרַ֔ף אֵ֖ת הַפָּ֣ר הָרִאשׁ֑וֹן חַטַּ֥את הַקָּהָ֖ל הֽוּא׃ פ
אֲשֶׁ֥ר כבנָשִׂ֖יא יֶֽחֱטָ֑א וְעָשָׂ֡ה אַחַ֣ת מִכָּל־מִצְוֺת֩ יְהוָ֨ה אֱלֹהָ֜יו אֲשֶׁ֧ר לֹא־תֵעָשֶׂ֛ינָה בִּשְׁגָגָ֖ה וְאָשֵֽׁם׃ אֽוֹכג־הוֹדַ֤ע אֵלָיו֙ חַטָּאת֔וֹ אֲשֶׁ֥ר חָטָ֖א בָּ֑הּ וְהֵבִ֧יא אֶת־קָרְבָּנ֛וֹ שְׂעִ֥יר עִזִּ֖ים זָכָ֥ר תָּמִֽים׃ וְסָמַ֤ךְ כדיָדוֹ֙ עַל־רֹ֣אשׁ הַשָּׂעִ֔יר וְשָׁחַ֣ט אֹת֔וֹ בִּמְק֛וֹם אֲשֶׁר־יִשְׁחַ֥ט אֶת־הָעֹלָ֖ה לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה חַטָּ֖את הֽוּא׃ וְלָקַ֨ח כההַכֹּהֵ֜ן מִדַּ֤ם הַֽחַטָּאת֙ בְּאֶצְבָּע֔וֹ וְנָתַ֕ן עַל־קַרְנֹ֖ת מִזְבַּ֣ח הָעֹלָ֑ה וְאֶת־דָּמ֣וֹ יִשְׁפֹּ֔ךְ אֶל־יְס֖וֹד מִזְבַּ֥ח הָעֹלָֽה׃ וְאֶתכו־כָּל־חֶלְבּוֹ֙ יַקְטִ֣יר הַמִּזְבֵּ֔חָה כְּחֵ֖לֶב זֶ֣בַח הַשְּׁלָמִ֑ים וְכִפֶּ֨ר עָלָ֧יו הַכֹּהֵ֛ן מֵחַטָּאת֖וֹ וְנִסְלַ֥ח לֽוֹ׃ פ
וְאִםכז־נֶ֧פֶשׁ אַחַ֛ת תֶּחֱטָ֥א בִשְׁגָגָ֖ה מֵעַ֣ם הָאָ֑רֶץ בַּ֠עֲשֹׂתָהּ אַחַ֨ת מִמִּצְוֺ֧ת יְהוָ֛ה אֲשֶׁ֥ר לֹא־תֵעָשֶׂ֖ינָה וְאָשֵֽׁם׃ א֚וֹ כחהוֹדַ֣ע אֵלָ֔יו חַטָּאת֖וֹ אֲשֶׁ֣ר חָטָ֑א וְהֵבִ֨יא קָרְבָּנ֜וֹ שְׂעִירַ֤ת עִזִּים֙ תְּמִימָ֣ה נְקֵבָ֔ה עַל־חַטָּאת֖וֹ אֲשֶׁ֥ר חָטָֽא׃ וְסָמַךְ֙ כטאֶת־יָד֔וֹ עַ֖ל רֹ֣אשׁ הַֽחַטָּ֑את וְשָׁחַט֙ אֶת־הַ֣חַטָּ֔את בִּמְק֖וֹם הָעֹלָֽה׃ וְלָקַ֨ח להַכֹּהֵ֤ן מִדָּמָהּ֙ בְּאֶצְבָּע֔וֹ וְנָתַ֕ן עַל־קַרְנֹ֖ת מִזְבַּ֣ח הָעֹלָ֑ה וְאֶת־כָּל־דָּמָ֣הּ יִשְׁפֹּ֔ךְ אֶל־יְס֖וֹד הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וְאֶתלא־כָּל־חֶלְבָּ֣הּ יָסִ֗יר כַּאֲשֶׁ֨ר הוּסַ֣ר חֵלֶב֮ מֵעַ֣ל זֶ֣בַח הַשְּׁלָמִים֒ וְהִקְטִ֤יר הַכֹּהֵן֙ הַמִּזְבֵּ֔חָה לְרֵ֥יחַ נִיחֹ֖חַ לַיהוָ֑ה וְכִפֶּ֥ר עָלָ֛יו הַכֹּהֵ֖ן וְנִסְלַ֥ח לֽוֹ׃ פ
וְאִםלב־כֶּ֛בֶשׂ יָבִ֥יא קָרְבָּנ֖וֹ לְחַטָּ֑את נְקֵבָ֥ה תְמִימָ֖ה יְבִיאֶֽנָּה׃ וְסָמַךְ֙ לגאֶת־יָד֔וֹ עַ֖ל רֹ֣אשׁ הַֽחַטָּ֑את וְשָׁחַ֤ט אֹתָהּ֙ לְחַטָּ֔את בִּמְק֕וֹם אֲשֶׁ֥ר יִשְׁחַ֖ט אֶת־הָעֹלָֽה׃ וְלָקַ֨ח לדהַכֹּהֵ֜ן מִדַּ֤ם הַֽחַטָּאת֙ בְּאֶצְבָּע֔וֹ וְנָתַ֕ן עַל־קַרְנֹ֖ת מִזְבַּ֣ח הָעֹלָ֑ה וְאֶת־כָּל־דָּמָ֣הּ יִשְׁפֹּ֔ךְ אֶל־יְס֖וֹד הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וְאֶתלה־כָּל־חֶלְבָּ֣ה יָסִ֗יר כַּאֲשֶׁ֨ר יוּסַ֥ר חֵֽלֶב־הַכֶּשֶׂב֮ מִזֶּ֣בַח הַשְּׁלָמִים֒ וְהִקְטִ֨יר הַכֹּהֵ֤ן אֹתָם֙ הַמִּזְבֵּ֔חָה עַ֖ל אִשֵּׁ֣י יְהוָ֑ה וְכִפֶּ֨ר עָלָ֧יו הַכֹּהֵ֛ן עַל־חַטָּאת֥וֹ אֲשֶׁר־חָטָ֖א וְנִסְלַ֥ח לֽוֹ׃ פ
וְנֶ֣פֶשׁ האכִּֽי־תֶחֱטָ֗א וְשָֽׁמְעָה֙ ק֣וֹל אָלָ֔ה וְה֣וּא עֵ֔ד א֥וֹ רָאָ֖ה א֣וֹ יָדָ֑ע אִם־ל֥וֹא יַגִּ֖יד וְנָשָׂ֥א עֲוֺנֽוֹ׃ א֣וֹ בנֶ֗פֶשׁ אֲשֶׁ֣ר תִּגַּע֮ בְּכָל־דָּבָ֣ר טָמֵא֒ אוֹ֩ בְנִבְלַ֨ת חַיָּ֜ה טְמֵאָ֗ה א֤וֹ בְּנִבְלַת֙ בְּהֵמָ֣ה טְמֵאָ֔ה א֕וֹ בְּנִבְלַ֖ת שֶׁ֣רֶץ טָמֵ֑א וְנֶעְלַ֣ם מִמֶּ֔נּוּ וְה֥וּא טָמֵ֖א וְאָשֵֽׁם׃ א֣וֹ גכִ֤י יִגַּע֙ בְּטֻמְאַ֣ת אָדָ֔ם לְכֹל֙ טֻמְאָת֔וֹ אֲשֶׁ֥ר יִטְמָ֖א בָּ֑הּ וְנֶעְלַ֣ם מִמֶּ֔נּוּ וְה֥וּא יָדַ֖ע וְאָשֵֽׁם׃ א֣וֹ דנֶ֡פֶשׁ כִּ֣י תִשָּׁבַע֩ לְבַטֵּ֨א בִשְׂפָתַ֜יִם לְהָרַ֣ע ׀ א֣וֹ לְהֵיטִ֗יב לְ֠כֹל אֲשֶׁ֨ר יְבַטֵּ֧א הָאָדָ֛ם בִּשְׁבֻעָ֖ה וְנֶעְלַ֣ם מִמֶּ֑נּוּ וְהוּא־יָדַ֥ע וְאָשֵׁ֖ם לְאַחַ֥ת מֵאֵֽלֶּה׃ וְהָיָ֥ה הכִֽי־יֶאְשַׁ֖ם לְאַחַ֣ת מֵאֵ֑לֶּה וְהִ֨תְוַדָּ֔ה אֲשֶׁ֥ר חָטָ֖א עָלֶֽיהָ׃ וְהֵבִ֣יא ואֶת־אֲשָׁמ֣וֹ לַיהוָ֡ה עַ֣ל חַטָּאתוֹ֩ אֲשֶׁ֨ר חָטָ֜א נְקֵבָ֨ה מִן־הַצֹּ֥אן כִּשְׂבָּ֛ה אֽוֹ־שְׂעִירַ֥ת עִזִּ֖ים לְחַטָּ֑את וְכִפֶּ֥ר עָלָ֛יו הַכֹּהֵ֖ן מֵחַטָּאתֽוֹ׃ וְאִםז־לֹ֨א תַגִּ֣יע יָדוֹ֮ דֵּ֣י שֶׂה֒ וְהֵבִ֨יא אֶת־אֲשָׁמ֜וֹ אֲשֶׁ֣ר חָטָ֗א שְׁתֵּ֥י תֹרִ֛ים אֽוֹ־שְׁנֵ֥י בְנֵֽי־יוֹנָ֖ה לַֽיהוָ֑ה אֶחָ֥ד לְחַטָּ֖את וְאֶחָ֥ד לְעֹלָֽה׃ וְהֵבִ֤יא חאֹתָם֙ אֶל־הַכֹּהֵ֔ן וְהִקְרִ֛יב אֶת־אֲשֶׁ֥ר לַחַטָּ֖את רִאשׁוֹנָ֑ה וּמָלַ֧ק אֶת־רֹאשׁ֛וֹ מִמּ֥וּל עָרְפּ֖וֹ וְלֹ֥א יַבְדִּֽיל׃ וְהִזָּ֞ה טמִדַּ֤ם הַחַטָּאת֙ עַל־קִ֣יר הַמִּזְבֵּ֔חַ וְהַנִּשְׁאָ֣ר בַּדָּ֔ם יִמָּצֵ֖ה אֶל־יְס֣וֹד הַמִּזְבֵּ֑חַ חַטָּ֖את הֽוּא׃ וְאֶתי־הַשֵּׁנִ֛י יַעֲשֶׂ֥ה עֹלָ֖ה כַּמִּשְׁפָּ֑ט וְכִפֶּ֨ר עָלָ֧יו הַכֹּהֵ֛ן מֵחַטָּאת֥וֹ אֲשֶׁר־חָטָ֖א וְנִסְלַ֥ח לֽוֹ׃ ס         וְאִםיא־לֹא֩ תַשִּׂ֨יג יָד֜וֹ לִשְׁתֵּ֣י תֹרִ֗ים אוֹ֮ לִשְׁנֵ֣י בְנֵי־יוֹנָה֒ וְהֵבִ֨יא אֶת־קָרְבָּנ֜וֹ אֲשֶׁ֣ר חָטָ֗א עֲשִׂירִ֧ת הָאֵפָ֛ה סֹ֖לֶת לְחַטָּ֑את לֹא־יָשִׂ֨ים עָלֶ֜יהָ שֶׁ֗מֶן וְלֹא־יִתֵּ֤ן עָלֶ֨יהָ֙ לְבֹנָ֔ה כִּ֥י חַטָּ֖את הִֽיא׃ וֶהֱבִיאָהּ֮ יבאֶל־הַכֹּהֵן֒ וְקָמַ֣ץ הַכֹּהֵ֣ן ׀ מִ֠מֶּנָּה מְל֨וֹא קֻמְצ֜וֹ אֶת־אַזְכָּרָתָה֙ וְהִקְטִ֣יר הַמִּזְבֵּ֔חָה עַ֖ל אִשֵּׁ֣י יְהוָ֑ה חַטָּ֖את הִֽוא׃ וְכִפֶּר֩ יגעָלָ֨יו הַכֹּהֵ֜ן עַל־חַטָּאת֧וֹ אֲשֶׁר־חָטָ֛א מֵֽאַחַ֥ת מֵאֵ֖לֶּה וְנִסְלַ֣ח ל֑וֹ וְהָיְתָ֥ה לַכֹּהֵ֖ן כַּמִּנְחָֽה׃ ס         וַיְדַבֵּ֥ר ידיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ נֶ֚פֶשׁ טוכִּֽי־תִמְעֹ֣ל מַ֔עַל וְחָֽטְאָה֙ בִּשְׁגָגָ֔ה מִקָּדְשֵׁ֖י יְהוָ֑ה וְהֵבִיא֩ אֶת־אֲשָׁמ֨וֹ לַֽיהוָ֜ה אַ֧יִל תָּמִ֣ים מִן־הַצֹּ֗אן בְּעֶרְכְּךָ֛ כֶּֽסֶף־שְׁקָלִ֥ים בְּשֶֽׁקֶל־הַקֹּ֖דֶשׁ לְאָשָֽׁם׃ וְאֵ֣ת טזאֲשֶׁר֩ חָטָ֨א מִן־הַקֹּ֜דֶשׁ יְשַׁלֵּ֗ם וְאֶת־חֲמִֽישִׁתוֹ֙ יוֹסֵ֣ף עָלָ֔יו וְנָתַ֥ן אֹת֖וֹ לַכֹּהֵ֑ן וְהַכֹּהֵ֗ן יְכַפֵּ֥ר עָלָ֛יו בְּאֵ֥יל הָאָשָׁ֖ם וְנִסְלַ֥ח לֽוֹ׃ פ
וְאִםיז־נֶ֨פֶשׁ֙ כִּ֣י תֶֽחֱטָ֔א וְעָֽשְׂתָ֗ה אַחַת֙ מִכָּל־מִצְוֺ֣ת יְהוָ֔ה אֲשֶׁ֖ר לֹ֣א תֵעָשֶׂ֑ינָה וְלֹֽא־יָדַ֥ע וְאָשֵׁ֖ם וְנָשָׂ֥א עֲוֺנֽוֹ׃ וְ֠הֵבִיא יחאַ֣יִל תָּמִ֧ים מִן־הַצֹּ֛אן בְּעֶרְכְּךָ֥ לְאָשָׁ֖ם אֶל־הַכֹּהֵ֑ן וְכִפֶּר֩ עָלָ֨יו הַכֹּהֵ֜ן עַ֣ל שִׁגְגָת֧וֹ אֲשֶׁר־שָׁגָ֛ג וְה֥וּא לֹֽא־יָדַ֖ע וְנִסְלַ֥ח לֽוֹ׃ אָשָׁ֖ם יטה֑וּא אָשֹׁ֥ם אָשַׁ֖ם לַיהוָֽה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ נֶ֚פֶשׁ כאכִּ֣י תֶחֱטָ֔א וּמָעֲלָ֥ה מַ֖עַל בַּיהוָ֑ה וְכִחֵ֨שׁ בַּעֲמִית֜וֹ בְּפִקָּד֗וֹן אֽוֹ־בִתְשׂ֤וּמֶת יָד֙ א֣וֹ בְגָזֵ֔ל א֖וֹ עָשַׁ֥ק אֶת־עֲמִיתֽוֹ׃ אֽוֹכב־מָצָ֧א אֲבֵדָ֛ה וְכִ֥חֶשׁ בָּ֖הּ וְנִשְׁבַּ֣ע עַל־שָׁ֑קֶר עַל־אַחַ֗ת מִכֹּ֛ל אֲשֶׁר־יַעֲשֶׂ֥ה הָאָדָ֖ם לַחֲטֹ֥א בָהֵֽנָּה׃ וְהָיָה֮ כגכִּֽי־יֶחֱטָ֣א וְאָשֵׁם֒ וְהֵשִׁ֨יב אֶת־הַגְּזֵלָ֜ה אֲשֶׁ֣ר גָּזָ֗ל א֤וֹ אֶת־הָעֹ֨שֶׁק֙ אֲשֶׁ֣ר עָשָׁ֔ק א֚וֹ אֶת־הַפִּקָּד֔וֹן אֲשֶׁ֥ר הָפְקַ֖ד אִתּ֑וֹ א֥וֹ אֶת־הָאֲבֵדָ֖ה אֲשֶׁ֥ר מָצָֽא׃ א֠וֹ כדמִכֹּ֞ל אֲשֶׁר־יִשָּׁבַ֣ע עָלָיו֮ לַשֶּׁקֶר֒ וְשִׁלַּ֤ם אֹתוֹ֙ בְּרֹאשׁ֔וֹ וַחֲמִשִׁתָ֖יו יֹסֵ֣ף עָלָ֑יו לַאֲשֶׁ֨ר ה֥וּא ל֛וֹ יִתְּנֶ֖נּוּ בְּי֥וֹם אַשְׁמָתֽוֹ׃ וְאֶתכה־אֲשָׁמ֥וֹ יָבִ֖יא לַיהוָ֑ה אַ֣יִל תָּמִ֧ים מִן־הַצֹּ֛אן בְּעֶרְכְּךָ֥ לְאָשָׁ֖ם אֶל־הַכֹּהֵֽן׃ וְכִפֶּ֨ר כועָלָ֧יו הַכֹּהֵ֛ן לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה וְנִסְלַ֣ח ל֑וֹ עַל־אַחַ֛ת מִכֹּ֥ל אֲשֶֽׁר־יַעֲשֶׂ֖ה לְאַשְׁמָ֥ה בָֽהּ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר ואיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ צַ֤ו באֶֽת־אַהֲרֹן֙ וְאֶת־בָּנָ֣יו לֵאמֹ֔ר זֹ֥את תּוֹרַ֖ת הָעֹלָ֑ה הִ֣וא הָעֹלָ֡ה עַל֩ מוֹקְדָ֨ה עַל־הַמִּזְבֵּ֤חַ כָּל־הַלַּ֨יְלָה֙ עַד־הַבֹּ֔קֶר וְאֵ֥שׁ הַמִּזְבֵּ֖חַ תּ֥וּקַד בּֽוֹ׃ וְלָבַ֨שׁ גהַכֹּהֵ֜ן מִדּ֣וֹ בַ֗ד וּמִֽכְנְסֵי־בַד֮ יִלְבַּ֣שׁ עַל־בְּשָׂרוֹ֒ וְהֵרִ֣ים אֶת־הַדֶּ֗שֶׁן אֲשֶׁ֨ר תֹּאכַ֥ל הָאֵ֛שׁ אֶת־הָעֹלָ֖ה עַל־הַמִּזְבֵּ֑חַ וְשָׂמ֕וֹ אֵ֖צֶל הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וּפָשַׁט֙ דאֶת־בְּגָדָ֔יו וְלָבַ֖שׁ בְּגָדִ֣ים אֲחֵרִ֑ים וְהוֹצִ֤יא אֶת־הַדֶּ֨שֶׁן֙ אֶל־מִח֣וּץ לַֽמַּחֲנֶ֔ה אֶל־מָק֖וֹם טָהֽוֹר׃ וְהָאֵ֨שׁ העַל־הַמִּזְבֵּ֤חַ תּֽוּקַד־בּוֹ֙ לֹ֣א תִכְבֶּ֔ה וּבִעֵ֨ר עָלֶ֧יהָ הַכֹּהֵ֛ן עֵצִ֖ים בַּבֹּ֣קֶר בַּבֹּ֑קֶר וְעָרַ֤ךְ עָלֶ֨יהָ֙ הָֽעֹלָ֔ה וְהִקְטִ֥יר עָלֶ֖יהָ חֶלְבֵ֥י הַשְּׁלָמִֽים׃ אֵ֗שׁ ותָּמִ֛יד תּוּקַ֥ד עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ לֹ֥א תִכְבֶֽה׃ ס         וְזֹ֥את זתּוֹרַ֖ת הַמִּנְחָ֑ה הַקְרֵ֨ב אֹתָ֤הּ בְּנֵֽי־אַהֲרֹן֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה אֶל־פְּנֵ֖י הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וְהֵרִ֨ים חמִמֶּ֜נּוּ בְּקֻמְצ֗וֹ מִסֹּ֤לֶת הַמִּנְחָה֙ וּמִשַּׁמְנָ֔הּ וְאֵת֙ כָּל־הַלְּבֹנָ֔ה אֲשֶׁ֖ר עַל־הַמִּנְחָ֑ה וְהִקְטִ֣יר הַמִּזְבֵּ֗חַ רֵ֧יחַ נִיחֹ֛חַ אַזְכָּרָתָ֖הּ לַיהוָֽה׃ וְהַנּוֹתֶ֣רֶת טמִמֶּ֔נָּה יֹאכְל֖וּ אַהֲרֹ֣ן וּבָנָ֑יו מַצּ֤וֹת תֵּֽאָכֵל֙ בְּמָק֣וֹם קָדֹ֔שׁ בַּחֲצַ֥ר אֹֽהֶל־מוֹעֵ֖ד יֹאכְלֽוּהָ׃ לֹ֤א יתֵאָפֶה֙ חָמֵ֔ץ חֶלְקָ֛ם נָתַ֥תִּי אֹתָ֖הּ מֵאִשָּׁ֑י קֹ֤דֶשׁ קָֽדָשִׁים֙ הִ֔וא כַּחַטָּ֖את וְכָאָשָֽׁם׃ כָּליא־זָכָ֞ר בִּבְנֵ֤י אַהֲרֹן֙ יֹֽאכֲלֶ֔נָּה חָק־עוֹלָם֙ לְדֹרֹ֣תֵיכֶ֔ם מֵאִשֵּׁ֖י יְהוָ֑ה כֹּ֛ל אֲשֶׁר־יִגַּ֥ע בָּהֶ֖ם יִקְדָּֽשׁ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יביְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ זֶ֡ה יגקָרְבַּן֩ אַהֲרֹ֨ן וּבָנָ֜יו אֲשֶׁר־יַקְרִ֣יבוּ לַֽיהוָ֗ה בְּיוֹם֙ הִמָּשַׁ֣ח אֹת֔וֹ עֲשִׂירִ֨ת הָאֵפָ֥ה סֹ֛לֶת מִנְחָ֖ה תָּמִ֑יד מַחֲצִיתָ֣הּ בַּבֹּ֔קֶר וּמַחֲצִיתָ֖הּ בָּעָֽרֶב׃ עַֽליד־מַחֲבַ֗ת בַּשֶּׁ֛מֶן תֵּעָשֶׂ֖ה מֻרְבֶּ֣כֶת תְּבִיאֶ֑נָּה תֻּפִינֵי֙ מִנְחַ֣ת פִּתִּ֔ים תַּקְרִ֥יב רֵֽיחַ־נִיחֹ֖חַ לַיהוָֽה׃ וְהַכֹּהֵ֨ן טוהַמָּשִׁ֧יחַ תַּחְתָּ֛יו מִבָּנָ֖יו יַעֲשֶׂ֣ה אֹתָ֑הּ חָק־עוֹלָ֕ם לַיהוָ֖ה כָּלִ֥יל תָּקְטָֽר׃ וְכָלטז־מִנְחַ֥ת כֹּהֵ֛ן כָּלִ֥יל תִּהְיֶ֖ה לֹ֥א תֵאָכֵֽל׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יזיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֤ר יחאֶֽל־אַהֲרֹן֙ וְאֶל־בָּנָ֣יו לֵאמֹ֔ר זֹ֥את תּוֹרַ֖ת הַֽחַטָּ֑את בִּמְק֡וֹם אֲשֶׁר֩ תִּשָּׁחֵ֨ט הָעֹלָ֜ה תִּשָּׁחֵ֤ט הַֽחַטָּאת֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה קֹ֥דֶשׁ קָֽדָשִׁ֖ים הִֽוא׃ הַכֹּהֵ֛ן יטהַֽמְחַטֵּ֥א אֹתָ֖הּ יֹאכֲלֶ֑נָּה בְּמָק֤וֹם קָדֹשׁ֙ תֵּֽאָכֵ֔ל בַּחֲצַ֖ר אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ כֹּ֛ל כאֲשֶׁר־יִגַּ֥ע בִּבְשָׂרָ֖הּ יִקְדָּ֑שׁ וַאֲשֶׁ֨ר יִזֶּ֤ה מִדָּמָהּ֙ עַל־הַבֶּ֔גֶד אֲשֶׁר֙ יִזֶּ֣ה עָלֶ֔יהָ תְּכַבֵּ֖ס בְּמָק֥וֹם קָדֹֽשׁ׃ וּכְלִיכא־חֶ֛רֶשׂ אֲשֶׁ֥ר תְּבֻשַּׁל־בּ֖וֹ יִשָּׁבֵ֑ר וְאִם־בִּכְלִ֤י נְחֹ֨שֶׁת֙ בֻּשָּׁ֔לָה וּמֹרַ֥ק וְשֻׁטַּ֖ף בַּמָּֽיִם׃ כָּלכב־זָכָ֥ר בַּכֹּהֲנִ֖ים יֹאכַ֣ל אֹתָ֑הּ קֹ֥דֶשׁ קָֽדָשִׁ֖ים הִֽוא׃ וְכָלכג־חַטָּ֡את אֲשֶׁר֩ יוּבָ֨א מִדָּמָ֜הּ אֶל־אֹ֧הֶל מוֹעֵ֛ד לְכַפֵּ֥ר בַּקֹּ֖דֶשׁ לֹ֣א תֵאָכֵ֑ל בָּאֵ֖שׁ תִּשָּׂרֵֽף׃ פ
וְזֹ֥את זאתּוֹרַ֖ת הָאָשָׁ֑ם קֹ֥דֶשׁ קָֽדָשִׁ֖ים הֽוּא׃ בִּמְק֗וֹם באֲשֶׁ֤ר יִשְׁחֲטוּ֙ אֶת־הָ֣עֹלָ֔ה יִשְׁחֲט֖וּ אֶת־הָאָשָׁ֑ם וְאֶת־דָּמ֛וֹ יִזְרֹ֥ק עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ סָבִֽיב׃ וְאֵ֥ת גכָּל־חֶלְבּ֖וֹ יַקְרִ֣יב מִמֶּ֑נּוּ אֵ֚ת הָֽאַלְיָ֔ה וְאֶת־הַחֵ֖לֶב הַֽמְכַסֶּ֥ה אֶת־הַקֶּֽרֶב׃ וְאֵת֙ דשְׁתֵּ֣י הַכְּלָיֹ֔ת וְאֶת־הַחֵ֨לֶב֙ אֲשֶׁ֣ר עֲלֵיהֶ֔ן אֲשֶׁ֖ר עַל־הַכְּסָלִ֑ים וְאֶת־הַיֹּתֶ֨רֶת֙ עַל־הַכָּבֵ֔ד עַל־הַכְּלָיֹ֖ת יְסִירֶֽנָּה׃ וְהִקְטִ֨יר האֹתָ֤ם הַכֹּהֵן֙ הַמִּזְבֵּ֔חָה אִשֶּׁ֖ה לַיהוָ֑ה אָשָׁ֖ם הֽוּא׃ כָּלו־זָכָ֥ר בַּכֹּהֲנִ֖ים יֹאכְלֶ֑נּוּ בְּמָק֤וֹם קָדוֹשׁ֙ יֵאָכֵ֔ל קֹ֥דֶשׁ קָֽדָשִׁ֖ים הֽוּא׃ כַּֽחַטָּאת֙ זכָּֽאָשָׁ֔ם תּוֹרָ֥ה אַחַ֖ת לָהֶ֑ם הַכֹּהֵ֛ן אֲשֶׁ֥ר יְכַפֶּר־בּ֖וֹ ל֥וֹ יִהְיֶֽה׃ וְהַ֨כֹּהֵ֔ן חהַמַּקְרִ֖יב אֶת־עֹ֣לַת אִ֑ישׁ ע֤וֹר הָֽעֹלָה֙ אֲשֶׁ֣ר הִקְרִ֔יב לַכֹּהֵ֖ן ל֥וֹ יִהְיֶֽה׃ וְכָלט־מִנְחָ֗ה אֲשֶׁ֤ר תֵּֽאָפֶה֙ בַּתַּנּ֔וּר וְכָל־נַעֲשָׂ֥ה בַמַּרְחֶ֖שֶׁת וְעַֽל־מַחֲבַ֑ת לַכֹּהֵ֛ן הַמַּקְרִ֥יב אֹתָ֖הּ ל֥וֹ תִֽהְיֶֽה׃ וְכָלי־מִנְחָ֥ה בְלוּלָֽה־בַשֶּׁ֖מֶן וַחֲרֵבָ֑ה לְכָל־בְּנֵ֧י אַהֲרֹ֛ן תִּהְיֶ֖ה אִ֥ישׁ כְּאָחִֽיו׃ פ
וְזֹ֥את יאתּוֹרַ֖ת זֶ֣בַח הַשְּׁלָמִ֑ים אֲשֶׁ֥ר יַקְרִ֖יב לַיהוָֽה׃ אִ֣ם יבעַל־תּוֹדָה֮ יַקְרִיבֶנּוּ֒ וְהִקְרִ֣יב ׀ עַל־זֶ֣בַח הַתּוֹדָ֗ה חַלּ֤וֹת מַצּוֹת֙ בְּלוּלֹ֣ת בַּשֶּׁ֔מֶן וּרְקִיקֵ֥י מַצּ֖וֹת מְשֻׁחִ֣ים בַּשָּׁ֑מֶן וְסֹ֣לֶת מֻרְבֶּ֔כֶת חַלֹּ֖ת בְּלוּלֹ֥ת בַּשָּֽׁמֶן׃ עַליג־חַלֹּת֙ לֶ֣חֶם חָמֵ֔ץ יַקְרִ֖יב קָרְבָּנ֑וֹ עַל־זֶ֖בַח תּוֹדַ֥ת שְׁלָמָֽיו׃ וְהִקְרִ֨יב ידמִמֶּ֤נּוּ אֶחָד֙ מִכָּל־קָרְבָּ֔ן תְּרוּמָ֖ה לַיהוָ֑ה לַכֹּהֵ֗ן הַזֹּרֵ֛ק אֶת־דַּ֥ם הַשְּׁלָמִ֖ים ל֥וֹ יִהְיֶֽה׃ וּבְשַׂ֗ר טוזֶ֚בַח תּוֹדַ֣ת שְׁלָמָ֔יו בְּי֥וֹם קָרְבָּנ֖וֹ יֵאָכֵ֑ל לֹֽא־יַנִּ֥יחַ מִמֶּ֖נּוּ עַד־בֹּֽקֶר׃ וְאִםטז־נֶ֣דֶר ׀ א֣וֹ נְדָבָ֗ה זֶ֚בַח קָרְבָּנ֔וֹ בְּי֛וֹם הַקְרִיב֥וֹ אֶת־זִבְח֖וֹ יֵאָכֵ֑ל וּמִֽמָּחֳרָ֔ת וְהַנּוֹתָ֥ר מִמֶּ֖נּוּ יֵאָכֵֽל׃ וְהַנּוֹתָ֖ר יזמִבְּשַׂ֣ר הַזָּ֑בַח בַּיּוֹם֙ הַשְּׁלִישִׁ֔י בָּאֵ֖שׁ יִשָּׂרֵֽף׃ וְאִ֣ם יחהֵאָכֹ֣ל יֵ֠אָכֵל מִבְּשַׂר־זֶ֨בַח שְׁלָמָ֜יו בַּיּ֣וֹם הַשְּׁלִישִׁי֮ לֹ֣א יֵרָצֶה֒ הַמַּקְרִ֣יב אֹת֗וֹ לֹ֧א יֵחָשֵׁ֛ב ל֖וֹ פִּגּ֣וּל יִהְיֶ֑ה וְהַנֶּ֛פֶשׁ הָאֹכֶ֥לֶת מִמֶּ֖נּוּ עֲוֺנָ֥הּ תִּשָּֽׂא׃ וְהַבָּשָׂ֞ר יטאֲשֶׁר־יִגַּ֤ע בְּכָל־טָמֵא֙ לֹ֣א יֵֽאָכֵ֔ל בָּאֵ֖שׁ יִשָּׂרֵ֑ף וְהַ֨בָּשָׂ֔ר כָּל־טָה֖וֹר יֹאכַ֥ל בָּשָֽׂר׃ וְהַנֶּ֜פֶשׁ כאֲשֶׁר־תֹּאכַ֣ל בָּשָׂ֗ר מִזֶּ֤בַח הַשְּׁלָמִים֙ אֲשֶׁ֣ר לַיהוָ֔ה וְטֻמְאָת֖וֹ עָלָ֑יו וְנִכְרְתָ֛ה הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִ֖וא מֵעַמֶּֽיהָ׃ וְנֶ֜פֶשׁ כאכִּֽי־תִגַּ֣ע בְּכָל־טָמֵ֗א בְּטֻמְאַ֤ת אָדָם֙ א֣וֹ ׀ בִּבְהֵמָ֣ה טְמֵאָ֗ה א֚וֹ בְּכָל־שֶׁ֣קֶץ טָמֵ֔א וְאָכַ֛ל מִבְּשַׂר־זֶ֥בַח הַשְּׁלָמִ֖ים אֲשֶׁ֣ר לַיהוָ֑ה וְנִכְרְתָ֛ה הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִ֖וא מֵעַמֶּֽיהָ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כביְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֛ר כגאֶל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר כָּל־חֵ֜לֶב שׁ֥וֹר וְכֶ֛שֶׂב וָעֵ֖ז לֹ֥א תֹאכֵֽלוּ׃ וְחֵ֤לֶב כדנְבֵלָה֙ וְחֵ֣לֶב טְרֵפָ֔ה יֵעָשֶׂ֖ה לְכָל־מְלָאכָ֑ה וְאָכֹ֖ל לֹ֥א תֹאכְלֻֽהוּ׃ כִּ֚י כהכָּל־אֹכֵ֣ל חֵ֔לֶב מִן־הַ֨בְּהֵמָ֔ה אֲשֶׁ֨ר יַקְרִ֥יב מִמֶּ֛נָּה אִשֶּׁ֖ה לַיהוָ֑ה וְנִכְרְתָ֛ה הַנֶּ֥פֶשׁ הָאֹכֶ֖לֶת מֵֽעַמֶּֽיהָ׃ וְכָלכו־דָּם֙ לֹ֣א תֹאכְל֔וּ בְּכֹ֖ל מוֹשְׁבֹתֵיכֶ֑ם לָע֖וֹף וְלַבְּהֵמָֽה׃ כָּלכז־נֶ֖פֶשׁ אֲשֶׁר־תֹּאכַ֣ל כָּל־דָּ֑ם וְנִכְרְתָ֛ה הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִ֖וא מֵֽעַמֶּֽיהָ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כחיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֛ר כטאֶל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר הַמַּקְרִ֞יב אֶת־זֶ֤בַח שְׁלָמָיו֙ לַיהוָ֔ה יָבִ֧יא אֶת־קָרְבָּנ֛וֹ לַיהוָ֖ה מִזֶּ֥בַח שְׁלָמָֽיו׃ יָדָ֣יו לתְּבִיאֶ֔ינָה אֵ֖ת אִשֵּׁ֣י יְהוָ֑ה אֶת־הַחֵ֤לֶב עַל־הֶֽחָזֶה֙ יְבִיאֶ֔נּוּ אֵ֣ת הֶחָזֶ֗ה לְהָנִ֥יף אֹת֛וֹ תְּנוּפָ֖ה לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְהִקְטִ֧יר לאהַכֹּהֵ֛ן אֶת־הַחֵ֖לֶב הַמִּזְבֵּ֑חָה וְהָיָה֙ הֶֽחָזֶ֔ה לְאַהֲרֹ֖ן וּלְבָנָֽיו׃ וְאֵת֙ לבשׁ֣וֹק הַיָּמִ֔ין תִּתְּנ֥וּ תְרוּמָ֖ה לַכֹּהֵ֑ן מִזִּבְחֵ֖י שַׁלְמֵיכֶֽם׃ הַמַּקְרִ֞יב לגאֶת־דַּ֧ם הַשְּׁלָמִ֛ים וְאֶת־הַחֵ֖לֶב מִבְּנֵ֣י אַהֲרֹ֑ן ל֧וֹ תִהְיֶ֛ה שׁ֥וֹק הַיָּמִ֖ין לְמָנָֽה׃ כִּי֩ לדאֶת־חֲזֵ֨ה הַתְּנוּפָ֜ה וְאֵ֣ת ׀ שׁ֣וֹק הַתְּרוּמָ֗ה לָקַ֨חְתִּי֙ מֵאֵ֣ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֔ל מִזִּבְחֵ֖י שַׁלְמֵיהֶ֑ם וָאֶתֵּ֣ן אֹ֠תָם לְאַהֲרֹ֨ן הַכֹּהֵ֤ן וּלְבָנָיו֙ לְחָק־עוֹלָ֔ם מֵאֵ֖ת בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ זֹ֣את להמִשְׁחַ֤ת אַהֲרֹן֙ וּמִשְׁחַ֣ת בָּנָ֔יו מֵאִשֵּׁ֖י יְהוָ֑ה בְּיוֹם֙ הִקְרִ֣יב אֹתָ֔ם לְכַהֵ֖ן לַיהוָֽה׃ אֲשֶׁר֩ לוצִוָּ֨ה יְהוָ֜ה לָתֵ֣ת לָהֶ֗ם בְּיוֹם֙ מָשְׁח֣וֹ אֹתָ֔ם מֵאֵ֖ת בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל חֻקַּ֥ת עוֹלָ֖ם לְדֹרֹתָֽם׃ זֹ֣את לזהַתּוֹרָ֗ה לָֽעֹלָה֙ לַמִּנְחָ֔ה וְלַֽחַטָּ֖את וְלָאָשָׁ֑ם וְלַ֨מִּלּוּאִ֔ים וּלְזֶ֖בַח הַשְּׁלָמִֽים׃ אֲשֶׁ֨ר לחצִוָּ֧ה יְהוָ֛ה אֶת־מֹשֶׁ֖ה בְּהַ֣ר סִינָ֑י בְּי֨וֹם צַוֺּת֜וֹ אֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל לְהַקְרִ֧יב אֶת־קָרְבְּנֵיהֶ֛ם לַיהוָ֖ה בְּמִדְבַּ֥ר סִינָֽי׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר חאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ קַ֤ח באֶֽת־אַהֲרֹן֙ וְאֶת־בָּנָ֣יו אִתּ֔וֹ וְאֵת֙ הַבְּגָדִ֔ים וְאֵ֖ת שֶׁ֣מֶן הַמִּשְׁחָ֑ה וְאֵ֣ת ׀ פַּ֣ר הַֽחַטָּ֗את וְאֵת֙ שְׁנֵ֣י הָֽאֵילִ֔ים וְאֵ֖ת סַ֥ל הַמַּצּֽוֹת׃ וְאֵ֥ת גכָּל־הָעֵדָ֖ה הַקְהֵ֑ל אֶל־פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וַיַּ֣עַשׂ דמֹשֶׁ֔ה כַּֽאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֹת֑וֹ וַתִּקָּהֵל֙ הָֽעֵדָ֔ה אֶל־פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וַיֹּ֥אמֶר המֹשֶׁ֖ה אֶל־הָעֵדָ֑ה זֶ֣ה הַדָּבָ֔ר אֲשֶׁר־צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה לַעֲשֽׂוֹת׃ וַיַּקְרֵ֣ב ומֹשֶׁ֔ה אֶֽת־אַהֲרֹ֖ן וְאֶת־בָּנָ֑יו וַיִּרְחַ֥ץ אֹתָ֖ם בַּמָּֽיִם׃ וַיִּתֵּ֨ן זעָלָ֜יו אֶת־הַכֻּתֹּ֗נֶת וַיַּחְגֹּ֤ר אֹתוֹ֙ בָּֽאַבְנֵ֔ט וַיַּלְבֵּ֤שׁ אֹתוֹ֙ אֶֽת־הַמְּעִ֔יל וַיִּתֵּ֥ן עָלָ֖יו אֶת־הָאֵפֹ֑ד וַיַּחְגֹּ֣ר אֹת֗וֹ בְּחֵ֨שֶׁב֙ הָֽאֵפֹ֔ד וַיֶּאְפֹּ֥ד ל֖וֹ בּֽוֹ׃ וַיָּ֥שֶׂם חעָלָ֖יו אֶת־הַחֹ֑שֶׁן וַיִּתֵּן֙ אֶל־הַחֹ֔שֶׁן אֶת־הָאוּרִ֖ים וְאֶת־הַתֻּמִּֽים׃ וַיָּ֥שֶׂם טאֶת־הַמִּצְנֶ֖פֶת עַל־רֹאשׁ֑וֹ וַיָּ֨שֶׂם עַֽל־הַמִּצְנֶ֜פֶת אֶל־מ֣וּל פָּנָ֗יו אֵ֣ת צִ֤יץ הַזָּהָב֙ נֵ֣זֶר הַקֹּ֔דֶשׁ כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וַיִּקַּ֤ח ימֹשֶׁה֙ אֶת־שֶׁ֣מֶן הַמִּשְׁחָ֔ה וַיִּמְשַׁ֥ח אֶת־הַמִּשְׁכָּ֖ן וְאֶת־כָּל־אֲשֶׁר־בּ֑וֹ וַיְקַדֵּ֖שׁ אֹתָֽם׃ וַיַּ֥ז יאמִמֶּ֛נּוּ עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ שֶׁ֣בַע פְּעָמִ֑ים וַיִּמְשַׁ֨ח אֶת־הַמִּזְבֵּ֜חַ וְאֶת־כָּל־כֵּלָ֗יו וְאֶת־הַכִּיֹּ֛ר וְאֶת־כַּנּ֖וֹ לְקַדְּשָֽׁם׃ וַיִּצֹק֙ יבמִשֶּׁ֣מֶן הַמִּשְׁחָ֔ה עַ֖ל רֹ֣אשׁ אַהֲרֹ֑ן וַיִּמְשַׁ֥ח אֹת֖וֹ לְקַדְּשֽׁוֹ׃ וַיַּקְרֵ֨ב יגמֹשֶׁ֜ה אֶת־בְּנֵ֣י אַהֲרֹ֗ן וַיַּלְבִּשֵׁ֤ם כֻּתֳּנֹת֙ וַיַּחְגֹּ֤ר אֹתָם֙ אַבְנֵ֔ט וַיַּחֲבֹ֥שׁ לָהֶ֖ם מִגְבָּע֑וֹת כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וַיַּגֵּ֕שׁ ידאֵ֖ת פַּ֣ר הַֽחַטָּ֑את וַיִּסְמֹ֨ךְ אַהֲרֹ֤ן וּבָנָיו֙ אֶת־יְדֵיהֶ֔ם עַל־רֹ֖אשׁ פַּ֥ר הַֽחַטָּֽאת׃ וַיִּשְׁחָ֗ט טווַיִּקַּ֨ח מֹשֶׁ֤ה אֶת־הַדָּם֙ וַ֠יִּתֵּן עַל־קַרְנ֨וֹת הַמִּזְבֵּ֤חַ סָבִיב֙ בְּאֶצְבָּע֔וֹ וַיְחַטֵּ֖א אֶת־הַמִּזְבֵּ֑חַ וְאֶת־הַדָּ֗ם יָצַק֙ אֶל־יְס֣וֹד הַמִּזְבֵּ֔חַ וַֽיְקַדְּשֵׁ֖הוּ לְכַפֵּ֥ר עָלָֽיו׃ וַיִּקַּ֗ח טזאֶֽת־כָּל־הַחֵלֶב֮ אֲשֶׁ֣ר עַל־הַקֶּרֶב֒ וְאֵת֙ יֹתֶ֣רֶת הַכָּבֵ֔ד וְאֶת־שְׁתֵּ֥י הַכְּלָיֹ֖ת וְאֶֽת־חֶלְבְּהֶ֑ן וַיַּקְטֵ֥ר מֹשֶׁ֖ה הַמִּזְבֵּֽחָה׃ וְאֶתיז־הַפָּ֤ר וְאֶת־עֹרוֹ֙ וְאֶת־בְּשָׂר֣וֹ וְאֶת־פִּרְשׁ֔וֹ שָׂרַ֣ף בָּאֵ֔שׁ מִח֖וּץ לַֽמַּחֲנֶ֑ה כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וַיַּקְרֵ֕ב יחאֵ֖ת אֵ֣יל הָעֹלָ֑ה וַֽיִּסְמְכ֞וּ אַהֲרֹ֧ן וּבָנָ֛יו אֶת־יְדֵיהֶ֖ם עַל־רֹ֥אשׁ הָאָֽיִל׃ וַיִּשְׁחָ֑ט יטוַיִּזְרֹ֨ק מֹשֶׁ֧ה אֶת־הַדָּ֛ם עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ סָבִֽיב׃ וְאֶתכ־הָאַ֔יִל נִתַּ֖ח לִנְתָחָ֑יו וַיַּקְטֵ֤ר מֹשֶׁה֙ אֶת־הָרֹ֔אשׁ וְאֶת־הַנְּתָחִ֖ים וְאֶת־הַפָּֽדֶר׃ וְאֶתכא־הַקֶּ֥רֶב וְאֶת־הַכְּרָעַ֖יִם רָחַ֣ץ בַּמָּ֑יִם וַיַּקְטֵר֩ מֹשֶׁ֨ה אֶת־כָּל־הָאַ֜יִל הַמִּזְבֵּ֗חָה עֹלָ֨ה ה֤וּא לְרֵֽיחַ־נִיחֹ֨חַ֙ אִשֶּׁ֥ה הוּא֙ לַיהוָ֔ה כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וַיַּקְרֵב֙ כבאֶת־הָאַ֣יִל הַשֵּׁנִ֔י אֵ֖יל הַמִּלֻּאִ֑ים וַֽיִּסְמְכ֞וּ אַהֲרֹ֧ן וּבָנָ֛יו אֶת־יְדֵיהֶ֖ם עַל־רֹ֥אשׁ הָאָֽיִל׃ וַיִּשְׁחָ֓ט כג׀ וַיִּקַּ֤ח מֹשֶׁה֙ מִדָּמ֔וֹ וַיִּתֵּ֛ן עַל־תְּנ֥וּךְ אֹֽזֶן־אַהֲרֹ֖ן הַיְמָנִ֑ית וְעַל־בֹּ֤הֶן יָדוֹ֙ הַיְמָנִ֔ית וְעַל־בֹּ֥הֶן רַגְל֖וֹ הַיְמָנִֽית׃ וַיַּקְרֵ֞ב כדאֶת־בְּנֵ֣י אַהֲרֹ֗ן וַיִּתֵּ֨ן מֹשֶׁ֤ה מִן־הַדָּם֙ עַל־תְּנ֤וּךְ אָזְנָם֙ הַיְמָנִ֔ית וְעַל־בֹּ֤הֶן יָדָם֙ הַיְמָנִ֔ית וְעַל־בֹּ֥הֶן רַגְלָ֖ם הַיְמָנִ֑ית וַיִּזְרֹ֨ק מֹשֶׁ֧ה אֶת־הַדָּ֛ם עַל־הַֽמִּזְבֵּ֖חַ סָבִֽיב׃ וַיִּקַּ֞ח כהאֶת־הַחֵ֣לֶב וְאֶת־הָֽאַלְיָ֗ה וְאֶֽת־כָּל־הַחֵלֶב֮ אֲשֶׁ֣ר עַל־הַקֶּרֶב֒ וְאֵת֙ יֹתֶ֣רֶת הַכָּבֵ֔ד וְאֶת־שְׁתֵּ֥י הַכְּלָיֹ֖ת וְאֶֽת־חֶלְבְּהֶ֑ן וְאֵ֖ת שׁ֥וֹק הַיָּמִֽין׃ וּמִסַּ֨ל כוהַמַּצּ֜וֹת אֲשֶׁ֣ר ׀ לִפְנֵ֣י יְהוָ֗ה לָ֠קַח חַלַּ֨ת מַצָּ֤ה אַחַת֙ וְֽחַלַּ֨ת לֶ֥חֶם שֶׁ֛מֶן אַחַ֖ת וְרָקִ֣יק אֶחָ֑ד וַיָּ֨שֶׂם֙ עַל־הַ֣חֲלָבִ֔ים וְעַ֖ל שׁ֥וֹק הַיָּמִֽין׃ וַיִּתֵּ֣ן כזאֶת־הַכֹּ֔ל עַ֚ל כַּפֵּ֣י אַהֲרֹ֔ן וְעַ֖ל כַּפֵּ֣י בָנָ֑יו וַיָּ֧נֶף אֹתָ֛ם תְּנוּפָ֖ה לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וַיִּקַּ֨ח כחמֹשֶׁ֤ה אֹתָם֙ מֵעַ֣ל כַּפֵּיהֶ֔ם וַיַּקְטֵ֥ר הַמִּזְבֵּ֖חָה עַל־הָעֹלָ֑ה מִלֻּאִ֥ים הֵם֙ לְרֵ֣יחַ נִיחֹ֔חַ אִשֶּׁ֥ה ה֖וּא לַיהוָֽה׃ וַיִּקַּ֤ח כטמֹשֶׁה֙ אֶת־הֶ֣חָזֶ֔ה וַיְנִיפֵ֥הוּ תְנוּפָ֖ה לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה מֵאֵ֣יל הַמִּלֻּאִ֗ים לְמֹשֶׁ֤ה הָיָה֙ לְמָנָ֔ה כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וַיִּקַּ֨ח למֹשֶׁ֜ה מִשֶּׁ֣מֶן הַמִּשְׁחָ֗ה וּמִן־הַדָּם֮ אֲשֶׁ֣ר עַל־הַמִּזְבֵּחַ֒ וַיַּ֤ז עַֽל־אַהֲרֹן֙ עַל־בְּגָדָ֔יו וְעַל־בָּנָ֛יו וְעַל־בִּגְדֵ֥י בָנָ֖יו אִתּ֑וֹ וַיְקַדֵּ֤שׁ אֶֽת־אַהֲרֹן֙ אֶת־בְּגָדָ֔יו וְאֶת־בָּנָ֛יו וְאֶת־בִּגְדֵ֥י בָנָ֖יו אִתּֽוֹ׃ וַיֹּ֨אמֶר לאמֹשֶׁ֜ה אֶל־אַהֲרֹ֣ן וְאֶל־בָּנָ֗יו בַּשְּׁל֣וּ אֶת־הַבָּשָׂר֮ פֶּ֣תַח אֹ֣הֶל מוֹעֵד֒ וְשָׁם֙ תֹּאכְל֣וּ אֹת֔וֹ וְאֶ֨ת־הַלֶּ֔חֶם אֲשֶׁ֖ר בְּסַ֣ל הַמִּלֻּאִ֑ים כַּאֲשֶׁ֤ר צִוֵּ֨יתִי֙ לֵאמֹ֔ר אַהֲרֹ֥ן וּבָנָ֖יו יֹאכְלֻֽהוּ׃ וְהַנּוֹתָ֥ר לבבַּבָּשָׂ֖ר וּבַלָּ֑חֶם בָּאֵ֖שׁ תִּשְׂרֹֽפוּ׃ וּמִפֶּתַח֩ לגאֹ֨הֶל מוֹעֵ֜ד לֹ֤א תֵֽצְאוּ֙ שִׁבְעַ֣ת יָמִ֔ים עַ֚ד י֣וֹם מְלֹ֔את יְמֵ֖י מִלֻּאֵיכֶ֑ם כִּ֚י שִׁבְעַ֣ת יָמִ֔ים יְמַלֵּ֖א אֶת־יֶדְכֶֽם׃ כַּאֲשֶׁ֥ר לדעָשָׂ֖ה בַּיּ֣וֹם הַזֶּ֑ה צִוָּ֧ה יְהוָ֛ה לַעֲשֹׂ֖ת לְכַפֵּ֥ר עֲלֵיכֶֽם׃ וּפֶתַח֩ להאֹ֨הֶל מוֹעֵ֜ד תֵּשְׁב֨וּ יוֹמָ֤ם וָלַ֨יְלָה֙ שִׁבְעַ֣ת יָמִ֔ים וּשְׁמַרְתֶּ֛ם אֶת־מִשְׁמֶ֥רֶת יְהוָ֖ה וְלֹ֣א תָמ֑וּתוּ כִּי־כֵ֖ן צֻוֵּֽיתִי׃ וַיַּ֥עַשׂ לואַהֲרֹ֖ן וּבָנָ֑יו אֵ֚ת כָּל־הַדְּבָרִ֔ים אֲשֶׁר־צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה בְּיַד־מֹשֶֽׁה׃ ס         וַיְהִי֙ אטבַּיּ֣וֹם הַשְּׁמִינִ֔י קָרָ֣א מֹשֶׁ֔ה לְאַהֲרֹ֖ן וּלְבָנָ֑יו וּלְזִקְנֵ֖י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיֹּ֣אמֶר באֶֽל־אַהֲרֹ֗ן קַח־לְ֠ךָ עֵ֣גֶל בֶּן־בָּקָ֧ר לְחַטָּ֛את וְאַ֥יִל לְעֹלָ֖ה תְּמִימִ֑ם וְהַקְרֵ֖ב לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְאֶלג־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל תְּדַבֵּ֣ר לֵאמֹ֑ר קְח֤וּ שְׂעִיר־עִזִּים֙ לְחַטָּ֔את וְעֵ֨גֶל וָכֶ֧בֶשׂ בְּנֵי־שָׁנָ֛ה תְּמִימִ֖ם לְעֹלָֽה׃ וְשׁ֨וֹר דוָאַ֜יִל לִשְׁלָמִ֗ים לִזְבֹּ֨חַ֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה וּמִנְחָ֖ה בְּלוּלָ֣ה בַשָּׁ֑מֶן כִּ֣י הַיּ֔וֹם יְהוָ֖ה נִרְאָ֥ה אֲלֵיכֶֽם׃ וַיִּקְח֗וּ האֵ֚ת אֲשֶׁ֣ר צִוָּ֣ה מֹשֶׁ֔ה אֶל־פְּנֵ֖י אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וַֽיִּקְרְבוּ֙ כָּל־הָ֣עֵדָ֔ה וַיַּֽעַמְד֖וּ לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וַיֹּ֣אמֶר ומֹשֶׁ֔ה זֶ֧ה הַדָּבָ֛ר אֲשֶׁר־צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה תַּעֲשׂ֑וּ וְיֵרָ֥א אֲלֵיכֶ֖ם כְּב֥וֹד יְהוָֽה׃ וַיֹּ֨אמֶר זמֹשֶׁ֜ה אֶֽל־אַהֲרֹ֗ן קְרַ֤ב אֶל־הַמִּזְבֵּ֨חַ֙ וַעֲשֵׂ֞ה אֶת־חַטָּֽאתְךָ֙ וְאֶת־עֹ֣לָתֶ֔ךָ וְכַפֵּ֥ר בַּֽעַדְךָ֖ וּבְעַ֣ד הָעָ֑ם וַעֲשֵׂ֞ה אֶת־קָרְבַּ֤ן הָעָם֙ וְכַפֵּ֣ר בַּֽעֲדָ֔ם כַּאֲשֶׁ֖ר צִוָּ֥ה יְהוָֽה׃ וַיִּקְרַ֥ב חאַהֲרֹ֖ן אֶל־הַמִּזְבֵּ֑חַ וַיִּשְׁחַ֛ט אֶת־עֵ֥גֶל הַחַטָּ֖את אֲשֶׁר־לֽוֹ׃ וַ֠יַּקְרִבוּ טבְּנֵ֨י אַהֲרֹ֣ן אֶת־הַדָּם֮ אֵלָיו֒ וַיִּטְבֹּ֤ל אֶצְבָּעוֹ֙ בַּדָּ֔ם וַיִּתֵּ֖ן עַל־קַרְנ֣וֹת הַמִּזְבֵּ֑חַ וְאֶת־הַדָּ֣ם יָצַ֔ק אֶל־יְס֖וֹד הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וְאֶתי־הַחֵ֨לֶב וְאֶת־הַכְּלָיֹ֜ת וְאֶת־הַיֹּתֶ֤רֶת מִן־הַכָּבֵד֙ מִן־הַ֣חַטָּ֔את הִקְטִ֖יר הַמִּזְבֵּ֑חָה כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וְאֶתיא־הַבָּשָׂ֖ר וְאֶת־הָע֑וֹר שָׂרַ֣ף בָּאֵ֔שׁ מִח֖וּץ לַֽמַּחֲנֶֽה׃ וַיִּשְׁחַ֖ט יבאֶת־הָעֹלָ֑ה וַ֠יַּמְצִאוּ בְּנֵ֨י אַהֲרֹ֤ן אֵלָיו֙ אֶת־הַדָּ֔ם וַיִּזְרְקֵ֥הוּ עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ סָבִֽיב׃ וְאֶתיג־הָעֹלָ֗ה הִמְצִ֧יאוּ אֵלָ֛יו לִנְתָחֶ֖יהָ וְאֶת־הָרֹ֑אשׁ וַיַּקְטֵ֖ר עַל־הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וַיִּרְחַ֥ץ ידאֶת־הַקֶּ֖רֶב וְאֶת־הַכְּרָעָ֑יִם וַיַּקְטֵ֥ר עַל־הָעֹלָ֖ה הַמִּזְבֵּֽחָה׃ וַיַּקְרֵ֕ב טואֵ֖ת קָרְבַּ֣ן הָעָ֑ם וַיִּקַּ֞ח אֶת־שְׂעִ֤יר הַֽחַטָּאת֙ אֲשֶׁ֣ר לָעָ֔ם וַיִּשְׁחָטֵ֥הוּ וַֽיְחַטְּאֵ֖הוּ כָּרִאשֽׁוֹן׃ וַיַּקְרֵ֖ב טזאֶת־הָעֹלָ֑ה וַֽיַּעֲשֶׂ֖הָ כַּמִּשְׁפָּֽט׃ וַיַּקְרֵב֮ יזאֶת־הַמִּנְחָה֒ וַיְמַלֵּ֤א כַפּוֹ֙ מִמֶּ֔נָּה וַיַּקְטֵ֖ר עַל־הַמִּזְבֵּ֑חַ מִלְּבַ֖ד עֹלַ֥ת הַבֹּֽקֶר׃ וַיִּשְׁחַ֤ט יחאֶת־הַשּׁוֹר֙ וְאֶת־הָאַ֔יִל זֶ֥בַח הַשְּׁלָמִ֖ים אֲשֶׁ֣ר לָעָ֑ם וַ֠יַּמְצִאוּ בְּנֵ֨י אַהֲרֹ֤ן אֶת־הַדָּם֙ אֵלָ֔יו וַיִּזְרְקֵ֥הוּ עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ סָבִֽיב׃ וְאֶתיט־הַחֲלָבִ֖ים מִן־הַשּׁ֑וֹר וּמִן־הָאַ֔יִל הָֽאַלְיָ֤ה וְהַֽמְכַסֶּה֙ וְהַכְּלָיֹ֔ת וְיֹתֶ֖רֶת הַכָּבֵֽד׃ וַיָּשִׂ֥ימוּ כאֶת־הַחֲלָבִ֖ים עַל־הֶחָז֑וֹת וַיַּקְטֵ֥ר הַחֲלָבִ֖ים הַמִּזְבֵּֽחָה׃ וְאֵ֣ת כאהֶחָז֗וֹת וְאֵת֙ שׁ֣וֹק הַיָּמִ֔ין הֵנִ֧יף אַהֲרֹ֛ן תְּנוּפָ֖ה לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה כַּאֲשֶׁ֖ר צִוָּ֥ה מֹשֶֽׁה׃ וַיִּשָּׂ֨א כבאַהֲרֹ֧ן אֶת־ידו יָדָ֛יו אֶל־הָעָ֖ם וַֽיְבָרְכֵ֑ם וַיֵּ֗רֶד מֵעֲשֹׂ֧ת הַֽחַטָּ֛את וְהָעֹלָ֖ה וְהַשְּׁלָמִֽים׃ וַיָּבֹ֨א כגמֹשֶׁ֤ה וְאַהֲרֹן֙ אֶל־אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד וַיֵּ֣צְא֔וּ וַֽיְבָרֲכ֖וּ אֶת־הָעָ֑ם וַיֵּרָ֥א כְבוֹד־יְהוָ֖ה אֶל־כָּל־הָעָֽם׃ וַתֵּ֤צֵא כדאֵשׁ֙ מִלִּפְנֵ֣י יְהוָ֔ה וַתֹּ֨אכַל֙ עַל־הַמִּזְבֵּ֔חַ אֶת־הָעֹלָ֖ה וְאֶת־הַחֲלָבִ֑ים וַיַּ֤רְא כָּל־הָעָם֙ וַיָּרֹ֔נּוּ וַֽיִּפְּל֖וּ עַל־פְּנֵיהֶֽם׃ וַיִּקְח֣וּ יאבְנֵֽי־אַ֠הֲרֹן נָדָ֨ב וַאֲבִיה֜וּא אִ֣ישׁ מַחְתָּת֗וֹ וַיִּתְּנ֤וּ בָהֵן֙ אֵ֔שׁ וַיָּשִׂ֥ימוּ עָלֶ֖יהָ קְטֹ֑רֶת וַיַּקְרִ֜בוּ לִפְנֵ֤י יְהוָה֙ אֵ֣שׁ זָרָ֔ה אֲשֶׁ֧ר לֹ֦א צִוָּ֖ה אֹתָֽם׃ וַתֵּ֥צֵא באֵ֛שׁ מִלִּפְנֵ֥י יְהוָ֖ה וַתֹּ֣אכַל אוֹתָ֑ם וַיָּמֻ֖תוּ לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וַיֹּ֨אמֶר גמֹשֶׁ֜ה אֶֽל־אַהֲרֹ֗ן הוּא֩ אֲשֶׁר־דִּבֶּ֨ר יְהוָ֤ה ׀ לֵאמֹר֙ בִּקְרֹבַ֣י אֶקָּדֵ֔שׁ וְעַל־פְּנֵ֥י כָל־הָעָ֖ם אֶכָּבֵ֑ד וַיִּדֹּ֖ם אַהֲרֹֽן׃ וַיִּקְרָ֣א דמֹשֶׁ֗ה אֶל־מִֽישָׁאֵל֙ וְאֶ֣ל אֶלְצָפָ֔ן בְּנֵ֥י עֻזִּיאֵ֖ל דֹּ֣ד אַהֲרֹ֑ן וַיֹּ֣אמֶר אֲלֵהֶ֗ם קִ֠רְב֞וּ שְׂא֤וּ אֶת־אֲחֵיכֶם֙ מֵאֵ֣ת פְּנֵי־הַקֹּ֔דֶשׁ אֶל־מִח֖וּץ לַֽמַּחֲנֶֽה׃ וַֽיִּקְרְב֗וּ הוַיִּשָּׂאֻם֙ בְּכֻתֳּנֹתָ֔ם אֶל־מִח֖וּץ לַֽמַּחֲנֶ֑ה כַּאֲשֶׁ֖ר דִּבֶּ֥ר מֹשֶֽׁה׃ וַיֹּ֣אמֶר ומֹשֶׁ֣ה אֶֽל־אַהֲרֹ֡ן וּלְאֶלְעָזָר֩ וּלְאִֽיתָמָ֨ר ׀ בָּנָ֜יו רָֽאשֵׁיכֶ֥ם אַל־תִּפְרָ֣עוּ ׀ וּבִגְדֵיכֶ֤ם לֹֽא־תִפְרֹ֨מוּ֙ וְלֹ֣א תָמֻ֔תוּ וְעַ֥ל כָּל־הָעֵדָ֖ה יִקְצֹ֑ף וַאֲחֵיכֶם֙ כָּל־בֵּ֣ית יִשְׂרָאֵ֔ל יִבְכּוּ֙ אֶת־הַשְּׂרֵפָ֔ה אֲשֶׁ֖ר שָׂרַ֥ף יְהוָֽה׃ וּמִפֶּתַח֩ זאֹ֨הֶל מוֹעֵ֜ד לֹ֤א תֵֽצְאוּ֙ פֶּן־תָּמֻ֔תוּ כִּי־שֶׁ֛מֶן מִשְׁחַ֥ת יְהוָ֖ה עֲלֵיכֶ֑ם וַֽיַּעֲשׂ֖וּ כִּדְבַ֥ר מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר חיְהוָ֔ה אֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר׃ יַ֣יִן טוְשֵׁכָ֞ר אַל־תֵּ֣שְׁתְּ ׀ אַתָּ֣ה ׀ וּבָנֶ֣יךָ אִתָּ֗ךְ בְּבֹאֲכֶ֛ם אֶל־אֹ֥הֶל מוֹעֵ֖ד וְלֹ֣א תָמֻ֑תוּ חֻקַּ֥ת עוֹלָ֖ם לְדֹרֹתֵיכֶֽם׃ וּֽלֲהַבְדִּ֔יל יבֵּ֥ין הַקֹּ֖דֶשׁ וּבֵ֣ין הַחֹ֑ל וּבֵ֥ין הַטָּמֵ֖א וּבֵ֥ין הַטָּהֽוֹר׃ וּלְהוֹרֹ֖ת יאאֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל אֵ֚ת כָּל־הַ֣חֻקִּ֔ים אֲשֶׁ֨ר דִּבֶּ֧ר יְהוָ֛ה אֲלֵיהֶ֖ם בְּיַד־מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיְדַבֵּ֨ר יבמֹשֶׁ֜ה אֶֽל־אַהֲרֹ֗ן וְאֶ֣ל אֶ֠לְעָזָר וְאֶל־אִ֨יתָמָ֥ר ׀ בָּנָיו֮ הַנּֽוֹתָרִים֒ קְח֣וּ אֶת־הַמִּנְחָ֗ה הַנּוֹתֶ֨רֶת֙ מֵאִשֵּׁ֣י יְהוָ֔ה וְאִכְל֥וּהָ מַצּ֖וֹת אֵ֣צֶל הַמִּזְבֵּ֑חַ כִּ֛י קֹ֥דֶשׁ קָֽדָשִׁ֖ים הִֽוא׃ וַאֲכַלְתֶּ֤ם יגאֹתָהּ֙ בְּמָק֣וֹם קָדֹ֔שׁ כִּ֣י חָקְךָ֤ וְחָק־בָּנֶ֨יךָ֙ הִ֔וא מֵאִשֵּׁ֖י יְהוָ֑ה כִּי־כֵ֖ן צֻוֵּֽיתִי׃ וְאֵת֩ ידחֲזֵ֨ה הַתְּנוּפָ֜ה וְאֵ֣ת ׀ שׁ֣וֹק הַתְּרוּמָ֗ה תֹּֽאכְלוּ֙ בְּמָק֣וֹם טָה֔וֹר אַתָּ֕ה וּבָנֶ֥יךָ וּבְנֹתֶ֖יךָ אִתָּ֑ךְ כִּֽי־חָקְךָ֤ וְחָק־בָּנֶ֨יךָ֙ נִתְּנ֔וּ מִזִּבְחֵ֥י שַׁלְמֵ֖י בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ שׁ֣וֹק טוהַתְּרוּמָ֞ה וַחֲזֵ֣ה הַתְּנוּפָ֗ה עַ֣ל אִשֵּׁ֤י הַחֲלָבִים֙ יָבִ֔יאוּ לְהָנִ֥יף תְּנוּפָ֖ה לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וְהָיָ֨ה לְךָ֜ וּלְבָנֶ֤יךָ אִתְּךָ֙ לְחָק־עוֹלָ֔ם כַּאֲשֶׁ֖ר צִוָּ֥ה יְהוָֽה׃ וְאֵ֣ת טז׀ שְׂעִ֣יר הַֽחַטָּ֗את דָּרֹ֥שׁ דָּרַ֛שׁ מֹשֶׁ֖ה וְהִנֵּ֣ה שֹׂרָ֑ף וַ֠יִּקְצֹף עַל־אֶלְעָזָ֤ר וְעַל־אִֽיתָמָר֙ בְּנֵ֣י אַהֲרֹ֔ן הַנּוֹתָרִ֖ם לֵאמֹֽר׃ מַדּ֗וּעַ יזלֹֽא־אֲכַלְתֶּ֤ם אֶת־הַֽחַטָּאת֙ בִּמְק֣וֹם הַקֹּ֔דֶשׁ כִּ֛י קֹ֥דֶשׁ קָֽדָשִׁ֖ים הִ֑וא וְאֹתָ֣הּ ׀ נָתַ֣ן לָכֶ֗ם לָשֵׂאת֙ אֶת־עֲוֺ֣ן הָעֵדָ֔ה לְכַפֵּ֥ר עֲלֵיהֶ֖ם לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ הֵ֚ן יחלֹא־הוּבָ֣א אֶת־דָּמָ֔הּ אֶל־הַקֹּ֖דֶשׁ פְּנִ֑ימָה אָכ֨וֹל תֹּאכְל֥וּ אֹתָ֛הּ בַּקֹּ֖דֶשׁ כַּאֲשֶׁ֥ר צִוֵּֽיתִי׃ וַיְדַבֵּ֨ר יטאַהֲרֹ֜ן אֶל־מֹשֶׁ֗ה הֵ֣ן הַ֠יּוֹם הִקְרִ֨יבוּ אֶת־חַטָּאתָ֤ם וְאֶת־עֹֽלָתָם֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה וַתִּקְרֶ֥אנָה אֹתִ֖י כָּאֵ֑לֶּה וְאָכַ֤לְתִּי חַטָּאת֙ הַיּ֔וֹם הַיִּיטַ֖ב בְּעֵינֵ֥י יְהוָֽה׃ וַיִּשְׁמַ֣ע כמֹשֶׁ֔ה וַיִּיטַ֖ב בְּעֵינָֽיו׃ פ
וַיְדַבֵּ֧ר יאאיְהוָ֛ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹ֥ר אֲלֵהֶֽם׃ דַּבְּר֛וּ באֶל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר זֹ֤את הַֽחַיָּה֙ אֲשֶׁ֣ר תֹּאכְל֔וּ מִכָּל־הַבְּהֵמָ֖ה אֲשֶׁ֥ר עַל־הָאָֽרֶץ׃ כֹּ֣ל ג׀ מַפְרֶ֣סֶת פַּרְסָ֗ה וְשֹׁסַ֤עַת שֶׁ֨סַע֙ פְּרָסֹ֔ת מַעֲלַ֥ת גֵּרָ֖ה בַּבְּהֵמָ֑ה אֹתָ֖הּ תֹּאכֵֽלוּ׃ אַ֤ךְ דאֶת־זֶה֙ לֹ֣א תֹֽאכְל֔וּ מִֽמַּעֲלֵי֙ הַגֵּרָ֔ה וּמִמַּפְרִיסֵ֖י הַפַּרְסָ֑ה אֶֽת־הַ֠גָּמָל כִּֽי־מַעֲלֵ֨ה גֵרָ֜ה ה֗וּא וּפַרְסָה֙ אֵינֶ֣נּוּ מַפְרִ֔יס טָמֵ֥א ה֖וּא לָכֶֽם׃ וְאֶתה־הַשָּׁפָ֗ן כִּֽי־מַעֲלֵ֤ה גֵרָה֙ ה֔וּא וּפַרְסָ֖ה לֹ֣א יַפְרִ֑יס טָמֵ֥א ה֖וּא לָכֶֽם׃ וְאֶתו־הָאַרְנֶ֗בֶת כִּֽי־מַעֲלַ֤ת גֵּרָה֙ הִ֔וא וּפַרְסָ֖ה לֹ֣א הִפְרִ֑יסָה טְמֵאָ֥ה הִ֖וא לָכֶֽם׃ וְאֶתז־הַ֠חֲזִיר כִּֽי־מַפְרִ֨יס פַּרְסָ֜ה ה֗וּא וְשֹׁסַ֥ע שֶׁ֨סַע֙ פַּרְסָ֔ה וְה֖וּא גֵּרָ֣ה לֹֽא־יִגָּ֑ר טָמֵ֥א ה֖וּא לָכֶֽם׃ מִבְּשָׂרָם֙ חלֹ֣א תֹאכֵ֔לוּ וּבְנִבְלָתָ֖ם לֹ֣א תִגָּ֑עוּ טְמֵאִ֥ים הֵ֖ם לָכֶֽם׃ אֶתט־זֶה֙ תֹּֽאכְל֔וּ מִכֹּ֖ל אֲשֶׁ֣ר בַּמָּ֑יִם כֹּ֣ל אֲשֶׁר־לוֹ֩ סְנַפִּ֨יר וְקַשְׂקֶ֜שֶׂת בַּמַּ֗יִם בַּיַּמִּ֛ים וּבַנְּחָלִ֖ים אֹתָ֥ם תֹּאכֵֽלוּ׃ וְכֹל֩ יאֲשֶׁ֨ר אֵֽין־ל֜וֹ סְנַפִּ֣יר וְקַשְׂקֶ֗שֶׂת בַּיַּמִּים֙ וּבַנְּחָלִ֔ים מִכֹּל֙ שֶׁ֣רֶץ הַמַּ֔יִם וּמִכֹּ֛ל נֶ֥פֶשׁ הַחַיָּ֖ה אֲשֶׁ֣ר בַּמָּ֑יִם שֶׁ֥קֶץ הֵ֖ם לָכֶֽם׃ וְשֶׁ֖קֶץ יאיִהְי֣וּ לָכֶ֑ם מִבְּשָׂרָם֙ לֹ֣א תֹאכֵ֔לוּ וְאֶת־נִבְלָתָ֖ם תְּשַׁקֵּֽצוּ׃ כֹּ֣ל יבאֲשֶׁ֥ר אֵֽין־ל֛וֹ סְנַפִּ֥יר וְקַשְׂקֶ֖שֶׂת בַּמָּ֑יִם שֶׁ֥קֶץ ה֖וּא לָכֶֽם׃ וְאֶתיג־אֵ֨לֶּה֙ תְּשַׁקְּצ֣וּ מִן־הָע֔וֹף לֹ֥א יֵאָכְל֖וּ שֶׁ֣קֶץ הֵ֑ם אֶת־הַנֶּ֨שֶׁר֙ וְאֶת־הַפֶּ֔רֶס וְאֵ֖ת הָעָזְנִיָּֽה׃ וְאֶתיד־הַ֨דָּאָ֔ה וְאֶת־הָאַיָּ֖ה לְמִינָֽהּ׃ אֵ֥ת טוכָּל־עֹרֵ֖ב לְמִינֽוֹ׃ וְאֵת֙ טזבַּ֣ת הַֽיַּעֲנָ֔ה וְאֶת־הַתַּחְמָ֖ס וְאֶת־הַשָּׁ֑חַף וְאֶת־הַנֵּ֖ץ לְמִינֵֽהוּ׃ וְאֶתיז־הַכּ֥וֹס וְאֶת־הַשָּׁלָ֖ךְ וְאֶת־הַיַּנְשֽׁוּף׃ וְאֶתיח־הַתִּנְשֶׁ֥מֶת וְאֶת־הַקָּאָ֖ת וְאֶת־הָרָחָֽם׃ וְאֵת֙ יטהַחֲסִידָ֔ה הָאֲנָפָ֖ה לְמִינָ֑הּ וְאֶת־הַדּוּכִיפַ֖ת וְאֶת־הָעֲטַלֵּֽף׃ כֹּ֚ל כשֶׁ֣רֶץ הָע֔וֹף הַהֹלֵ֖ךְ עַל־אַרְבַּ֑ע שֶׁ֥קֶץ ה֖וּא לָכֶֽם׃ ס         אַ֤ךְ כאאֶת־זֶה֙ תֹּֽאכְל֔וּ מִכֹּל֙ שֶׁ֣רֶץ הָע֔וֹף הַהֹלֵ֖ךְ עַל־אַרְבַּ֑ע אֲשֶׁר־לא ל֤וֹ כְרָעַ֨יִם֙ מִמַּ֣עַל לְרַגְלָ֔יו לְנַתֵּ֥ר בָּהֵ֖ן עַל־הָאָֽרֶץ׃ אֶתכב־אֵ֤לֶּה מֵהֶם֙ תֹּאכֵ֔לוּ אֶת־הָֽאַרְבֶּ֣ה לְמִינ֔וֹ וְאֶת־הַסָּלְעָ֖ם לְמִינֵ֑הוּ וְאֶת־הַחַרְגֹּ֣ל לְמִינֵ֔הוּ וְאֶת־הֶחָגָ֖ב לְמִינֵֽהוּ׃ וְכֹל֙ כגשֶׁ֣רֶץ הָע֔וֹף אֲשֶׁר־ל֖וֹ אַרְבַּ֣ע רַגְלָ֑יִם שֶׁ֥קֶץ ה֖וּא לָכֶֽם׃ וּלְאֵ֖לֶּה כדתִּטַּמָּ֑אוּ כָּל־הַנֹּגֵ֥עַ בְּנִבְלָתָ֖ם יִטְמָ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְכָלכה־הַנֹּשֵׂ֖א מִנִּבְלָתָ֑ם יְכַבֵּ֥ס בְּגָדָ֖יו וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ לְֽכָלכו־הַבְּהֵמָ֡ה אֲשֶׁ֣ר הִוא֩ מַפְרֶ֨סֶת פַּרְסָ֜ה וְשֶׁ֣סַע ׀ אֵינֶ֣נָּה שֹׁסַ֗עַת וְגֵרָה֙ אֵינֶ֣נָּה מַעֲלָ֔ה טְמֵאִ֥ים הֵ֖ם לָכֶ֑ם כָּל־הַנֹּגֵ֥עַ בָּהֶ֖ם יִטְמָֽא׃ וְכֹ֣ל כז׀ הוֹלֵ֣ךְ עַל־כַּפָּ֗יו בְּכָל־הַֽחַיָּה֙ הַהֹלֶ֣כֶת עַל־אַרְבַּ֔ע טְמֵאִ֥ים הֵ֖ם לָכֶ֑ם כָּל־הַנֹּגֵ֥עַ בְּנִבְלָתָ֖ם יִטְמָ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְהַנֹּשֵׂא֙ כחאֶת־נִבְלָתָ֔ם יְכַבֵּ֥ס בְּגָדָ֖יו וְטָמֵ֣א עַד־הָעָ֑רֶב טְמֵאִ֥ים הֵ֖מָּה לָכֶֽם׃ ס         וְזֶ֤ה כטלָכֶם֙ הַטָּמֵ֔א בַּשֶּׁ֖רֶץ הַשֹּׁרֵ֣ץ עַל־הָאָ֑רֶץ הַחֹ֥לֶד וְהָעַכְבָּ֖ר וְהַצָּ֥ב לְמִינֵֽהוּ׃ וְהָאֲנָקָ֥ה לוְהַכֹּ֖חַ וְהַלְּטָאָ֑ה וְהַחֹ֖מֶט וְהַתִּנְשָֽׁמֶת׃ אֵ֛לֶּה לאהַטְּמֵאִ֥ים לָכֶ֖ם בְּכָל־הַשָּׁ֑רֶץ כָּל־הַנֹּגֵ֧עַ בָּהֶ֛ם בְּמֹתָ֖ם יִטְמָ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְכֹ֣ל לבאֲשֶׁר־יִפֹּל־עָלָיו֩ מֵהֶ֨ם ׀ בְּמֹתָ֜ם יִטְמָ֗א מִכָּל־כְּלִי־עֵץ֙ א֣וֹ בֶ֤גֶד אוֹ־עוֹר֙ א֣וֹ שָׂ֔ק כָּל־כְּלִ֕י אֲשֶׁר־יֵעָשֶׂ֥ה מְלָאכָ֖ה בָּהֶ֑ם בַּמַּ֧יִם יוּבָ֛א וְטָמֵ֥א עַד־הָעֶ֖רֶב וְטָהֵֽר׃ וְכָללג־כְּלִי־חֶ֔רֶשׂ אֲשֶׁר־יִפֹּ֥ל מֵהֶ֖ם אֶל־תּוֹכ֑וֹ כֹּ֣ל אֲשֶׁ֧ר בְּתוֹכ֛וֹ יִטְמָ֖א וְאֹת֥וֹ תִשְׁבֹּֽרוּ׃ מִכָּללד־הָאֹ֜כֶל אֲשֶׁ֣ר יֵאָכֵ֗ל אֲשֶׁ֨ר יָב֥וֹא עָלָ֛יו מַ֖יִם יִטְמָ֑א וְכָל־מַשְׁקֶה֙ אֲשֶׁ֣ר יִשָּׁתֶ֔ה בְּכָל־כְּלִ֖י יִטְמָֽא׃ וְ֠כֹל להאֲשֶׁר־יִפֹּ֨ל מִנִּבְלָתָ֥ם ׀ עָלָיו֮ יִטְמָא֒ תַּנּ֧וּר וְכִירַ֛יִם יֻתָּ֖ץ טְמֵאִ֣ים הֵ֑ם וּטְמֵאִ֖ים יִהְי֥וּ לָכֶֽם׃ אַ֣ךְ לומַעְיָ֥ן וּב֛וֹר מִקְוֵה־מַ֖יִם יִהְיֶ֣ה טָה֑וֹר וְנֹגֵ֥עַ בְּנִבְלָתָ֖ם יִטְמָֽא׃ וְכִ֤י לזיִפֹּל֙ מִנִּבְלָתָ֔ם עַל־כָּל־זֶ֥רַע זֵר֖וּעַ אֲשֶׁ֣ר יִזָּרֵ֑עַ טָה֖וֹר הֽוּא׃ וְכִ֤י לחיֻתַּן־מַ֨יִם֙ עַל־זֶ֔רַע וְנָפַ֥ל מִנִּבְלָתָ֖ם עָלָ֑יו טָמֵ֥א ה֖וּא לָכֶֽם׃ ס         וְכִ֤י לטיָמוּת֙ מִן־הַבְּהֵמָ֔ה אֲשֶׁר־הִ֥יא לָכֶ֖ם לְאָכְלָ֑ה הַנֹּגֵ֥עַ בְּנִבְלָתָ֖הּ יִטְמָ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְהָֽאֹכֵל֙ ממִנִּבְלָתָ֔הּ יְכַבֵּ֥ס בְּגָדָ֖יו וְטָמֵ֣א עַד־הָעָ֑רֶב וְהַנֹּשֵׂא֙ אֶת־נִבְלָתָ֔הּ יְכַבֵּ֥ס בְּגָדָ֖יו וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְכָלמא־הַשֶּׁ֖רֶץ הַשֹּׁרֵ֣ץ עַל־הָאָ֑רֶץ שֶׁ֥קֶץ ה֖וּא לֹ֥א יֵאָכֵֽל׃ כֹּל֩ מבהוֹלֵ֨ךְ עַל־גָּח֜ וְכֹ֣ל ׀ הוֹלֵ֣ךְ עַל־אַרְבַּ֗ע עַ֚ד כָּל־מַרְבֵּ֣ה רַגְלַ֔יִם לְכָל־הַשֶּׁ֖רֶץ הַשֹּׁרֵ֣ץ עַל־הָאָ֑רֶץ לֹ֥א תֹאכְל֖וּם כִּי־שֶׁ֥קֶץ הֵֽם׃ אַלמג־תְּשַׁקְּצוּ֙ אֶת־נַפְשֹׁ֣תֵיכֶ֔ם בְּכָל־הַשֶּׁ֖רֶץ הַשֹּׁרֵ֑ץ וְלֹ֤א תִֽטַּמְּאוּ֙ בָּהֶ֔ם וְנִטְמֵתֶ֖ם בָּֽם׃ כִּ֣י מדאֲנִ֣י יְהוָה֮ אֱלֹֽהֵיכֶם֒ וְהִתְקַדִּשְׁתֶּם֙ וִהְיִיתֶ֣ם קְדֹשִׁ֔ים כִּ֥י קָד֖וֹשׁ אָ֑נִי וְלֹ֤א תְטַמְּאוּ֙ אֶת־נַפְשֹׁ֣תֵיכֶ֔ם בְּכָל־הַשֶּׁ֖רֶץ הָרֹמֵ֥שׂ עַל־הָאָֽרֶץ׃ כִּ֣י מה׀ אֲנִ֣י יְהוָ֗ה הַֽמַּעֲלֶ֤ה אֶתְכֶם֙ מֵאֶ֣רֶץ מִצְרַ֔יִם לִהְיֹ֥ת לָכֶ֖ם לֵאלֹהִ֑ים וִהְיִיתֶ֣ם קְדֹשִׁ֔ים כִּ֥י קָד֖וֹשׁ אָֽנִי׃ זֹ֣את מותּוֹרַ֤ת הַבְּהֵמָה֙ וְהָע֔וֹף וְכֹל֙ נֶ֣פֶשׁ הַֽחַיָּ֔ה הָרֹמֶ֖שֶׂת בַּמָּ֑יִם וּלְכָל־נֶ֖פֶשׁ הַשֹּׁרֶ֥צֶת עַל־הָאָֽרֶץ׃ לְהַבְדִּ֕יל מזבֵּ֥ין הַטָּמֵ֖א וּבֵ֣ין הַטָּהֹ֑ר וּבֵ֤ין הַֽחַיָּה֙ הַֽנֶּאֱכֶ֔לֶת וּבֵין֙ הַֽחַיָּ֔ה אֲשֶׁ֖ר לֹ֥א תֵאָכֵֽל׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יבאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֞ר באֶל־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ לֵאמֹ֔ר אִשָּׁה֙ כִּ֣י תַזְרִ֔יעַ וְיָלְדָ֖ה זָכָ֑ר וְטָֽמְאָה֙ שִׁבְעַ֣ת יָמִ֔ים כִּימֵ֛י נִדַּ֥ת דְּוֺתָ֖הּ תִּטְמָֽא׃ וּבַיּ֖וֹם גהַשְּׁמִינִ֑י יִמּ֖וֹל בְּשַׂ֥ר עָרְלָתֽוֹ׃ וּשְׁלֹשִׁ֥ים דיוֹם֙ וּשְׁלֹ֣שֶׁת יָמִ֔ים תֵּשֵׁ֖ב בִּדְמֵ֣י טָהֳרָ֑ה בְּכָל־קֹ֣דֶשׁ לֹֽא־תִגָּ֗ע וְאֶל־הַמִּקְדָּשׁ֙ לֹ֣א תָבֹ֔א עַד־מְלֹ֖את יְמֵ֥י טָהֳרָֽהּ׃ וְאִםה־נְקֵבָ֣ה תֵלֵ֔ד וְטָמְאָ֥ה שְׁבֻעַ֖יִם כְּנִדָּתָ֑הּ וְשִׁשִּׁ֥ים יוֹם֙ וְשֵׁ֣שֶׁת יָמִ֔ים תֵּשֵׁ֖ב עַל־דְּמֵ֥י טָהֳרָֽה׃ וּבִמְלֹ֣את ו׀ יְמֵ֣י טָהֳרָ֗הּ לְבֵן֮ א֣וֹ לְבַת֒ תָּבִ֞יא כֶּ֤בֶשׂ בֶּן־שְׁנָתוֹ֙ לְעֹלָ֔ה וּבֶן־יוֹנָ֥ה אוֹ־תֹ֖ר לְחַטָּ֑את אֶל־פֶּ֥תַח אֹֽהֶל־מוֹעֵ֖ד אֶל־הַכֹּהֵֽן׃ וְהִקְרִיב֞וֹ זלִפְנֵ֤י יְהוָה֙ וְכִפֶּ֣ר עָלֶ֔יהָ וְטָהֲרָ֖ה מִמְּקֹ֣ר דָּמֶ֑יהָ זֹ֤את תּוֹרַת֙ הַיֹּלֶ֔דֶת לַזָּכָ֖ר א֥וֹ לַנְּקֵבָֽה׃ וְאִםח־לֹ֨א תִמְצָ֣א יָדָהּ֮ דֵּ֣י שֶׂה֒ וְלָקְחָ֣ה שְׁתֵּֽי־תֹרִ֗ים א֤וֹ שְׁנֵי֙ בְּנֵ֣י יוֹנָ֔ה אֶחָ֥ד לְעֹלָ֖ה וְאֶחָ֣ד לְחַטָּ֑את וְכִפֶּ֥ר עָלֶ֛יהָ הַכֹּהֵ֖ן וְטָהֵֽרָה׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר יגאיְהוָ֔ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר׃ אָדָ֗ם בכִּֽי־יִהְיֶ֤ה בְעוֹר־בְּשָׂרוֹ֙ שְׂאֵ֤ת אֽוֹ־סַפַּ֨חַת֙ א֣וֹ בַהֶ֔רֶת וְהָיָ֥ה בְעוֹר־בְּשָׂר֖וֹ לְנֶ֣גַע צָרָ֑עַת וְהוּבָא֙ אֶל־אַהֲרֹ֣ן הַכֹּהֵ֔ן א֛וֹ אֶל־אַחַ֥ד מִבָּנָ֖יו הַכֹּהֲנִֽים׃ וְרָאָ֣ה גהַכֹּהֵ֣ן אֶת־הַנֶּ֣גַע בְּעֽוֹר־הַ֠בָּשָׂר וְשֵׂעָ֨ר בַּנֶּ֜גַע הָפַ֣ךְ ׀ לָבָ֗ן וּמַרְאֵ֤ה הַנֶּ֨גַע֙ עָמֹק֙ מֵע֣וֹר בְּשָׂר֔וֹ נֶ֥גַע צָרַ֖עַת ה֑וּא וְרָאָ֥הוּ הַכֹּהֵ֖ן וְטִמֵּ֥א אֹתֽוֹ׃ וְאִםד־בַּהֶרֶת֩ לְבָנָ֨ה הִ֜וא בְּע֣וֹר בְּשָׂר֗וֹ וְעָמֹק֙ אֵין־מַרְאֶ֣הָ מִן־הָע֔וֹר וּשְׂעָרָ֖ה לֹא־הָפַ֣ךְ לָבָ֑ן וְהִסְגִּ֧יר הַכֹּהֵ֛ן אֶת־הַנֶּ֖גַע שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְרָאָ֣הוּ ההַכֹּהֵן֮ בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִי֒ וְהִנֵּ֤ה הַנֶּ֨גַע֙ עָמַ֣ד בְּעֵינָ֔יו לֹֽא־פָשָׂ֥ה הַנֶּ֖גַע בָּע֑וֹר וְהִסְגִּיר֧וֹ הַכֹּהֵ֛ן שִׁבְעַ֥ת יָמִ֖ים שֵׁנִֽית׃ וְרָאָה֩ והַכֹּהֵ֨ן אֹת֜וֹ בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִי֮ שֵׁנִית֒ וְהִנֵּה֙ כֵּהָ֣ה הַנֶּ֔גַע וְלֹא־פָשָׂ֥ה הַנֶּ֖גַע בָּע֑וֹר וְטִהֲר֤וֹ הַכֹּהֵן֙ מִסְפַּ֣חַת הִ֔יא וְכִבֶּ֥ס בְּגָדָ֖יו וְטָהֵֽר׃ וְאִםז־פָּשֹׂ֨ה תִפְשֶׂ֤ה הַמִּסְפַּ֨חַת֙ בָּע֔וֹר אַחֲרֵ֧י הֵרָאֹת֛וֹ אֶל־הַכֹּהֵ֖ן לְטָהֳרָת֑וֹ וְנִרְאָ֥ה שֵׁנִ֖ית אֶל־הַכֹּהֵֽן׃ וְרָאָה֙ חהַכֹּהֵ֔ן וְהִנֵּ֛ה פָּשְׂתָ֥ה הַמִּסְפַּ֖חַת בָּע֑וֹר וְטִמְּא֥וֹ הַכֹּהֵ֖ן צָרַ֥עַת הִֽוא׃ פ
נֶ֣גַע טצָרַ֔עַת כִּ֥י תִהְיֶ֖ה בְּאָדָ֑ם וְהוּבָ֖א אֶל־הַכֹּהֵֽן׃ וְרָאָ֣ה יהַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֤ה שְׂאֵת־לְבָנָה֙ בָּע֔וֹר וְהִ֕יא הָפְכָ֖ה שֵׂעָ֣ר לָבָ֑ן וּמִֽחְיַ֛ת בָּשָׂ֥ר חַ֖י בַּשְׂאֵֽת׃ צָרַ֨עַת יאנוֹשֶׁ֤נֶת הִוא֙ בְּע֣וֹר בְּשָׂר֔וֹ וְטִמְּא֖וֹ הַכֹּהֵ֑ן לֹ֣א יַסְגִּרֶ֔נּוּ כִּ֥י טָמֵ֖א הֽוּא׃ וְאִםיב־פָּר֨וֹחַ תִּפְרַ֤ח הַצָּרַ֨עַת֙ בָּע֔וֹר וְכִסְּתָ֣ה הַצָּרַ֗עַת אֵ֚ת כָּל־ע֣וֹר הַנֶּ֔גַע מֵרֹאשׁ֖וֹ וְעַד־רַגְלָ֑יו לְכָל־מַרְאֵ֖ה עֵינֵ֥י הַכֹּהֵֽן׃ וְרָאָ֣ה יגהַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֨ה כִסְּתָ֤ה הַצָּרַ֨עַת֙ אֶת־כָּל־בְּשָׂר֔וֹ וְטִהַ֖ר אֶת־הַנָּ֑גַע כֻּלּ֛וֹ הָפַ֥ךְ לָבָ֖ן טָה֥וֹר הֽוּא׃ וּבְי֨וֹם ידהֵרָא֥וֹת בּ֛וֹ בָּשָׂ֥ר חַ֖י יִטְמָֽא׃ וְרָאָ֧ה טוהַכֹּהֵ֛ן אֶת־הַבָּשָׂ֥ר הַחַ֖י וְטִמְּא֑וֹ הַבָּשָׂ֥ר הַחַ֛י טָמֵ֥א ה֖וּא צָרַ֥עַת הֽוּא׃ א֣וֹ טזכִ֥י יָשׁ֛וּב הַבָּשָׂ֥ר הַחַ֖י וְנֶהְפַּ֣ךְ לְלָבָ֑ן וּבָ֖א אֶל־הַכֹּהֵֽן׃ וְרָאָ֨הוּ֙ יזהַכֹּהֵ֔ן וְהִנֵּ֛ה נֶהְפַּ֥ךְ הַנֶּ֖גַע לְלָבָ֑ן וְטִהַ֧ר הַכֹּהֵ֛ן אֶת־הַנֶּ֖גַע טָה֥וֹר הֽוּא׃ פ
וּבָשָׂ֕ר יחכִּֽי־יִהְיֶ֥ה בֽוֹ־בְעֹר֖וֹ שְׁחִ֑ין וְנִרְפָּֽא׃ וְהָיָ֞ה יטבִּמְק֤וֹם הַשְּׁחִין֙ שְׂאֵ֣ת לְבָנָ֔ה א֥וֹ בַהֶ֖רֶת לְבָנָ֣ה אֲדַמְדָּ֑מֶת וְנִרְאָ֖ה אֶל־הַכֹּהֵֽן׃ וְרָאָ֣ה כהַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֤ה מַרְאֶ֨הָ֙ שָׁפָ֣ל מִן־הָע֔וֹר וּשְׂעָרָ֖הּ הָפַ֣ךְ לָבָ֑ן וְטִמְּא֧וֹ הַכֹּהֵ֛ן נֶֽגַע־צָרַ֥עַת הִ֖וא בַּשְּׁחִ֥ין פָּרָֽחָה׃ וְאִ֣ם כא׀ יִרְאֶ֣נָּה הַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֤ה אֵֽין־בָּהּ֙ שֵׂעָ֣ר לָבָ֔ן וּשְׁפָלָ֥ה אֵינֶ֛נָּה מִן־הָע֖וֹר וְהִ֣יא כֵהָ֑ה וְהִסְגִּיר֥וֹ הַכֹּהֵ֖ן שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְאִםכב־פָּשֹׂ֥ה תִפְשֶׂ֖ה בָּע֑וֹר וְטִמֵּ֧א הַכֹּהֵ֛ן אֹת֖וֹ נֶ֥גַע הִֽוא׃ וְאִםכג־תַּחְתֶּ֜יהָ תַּעֲמֹ֤ד הַבַּהֶ֨רֶת֙ לֹ֣א פָשָׂ֔תָה צָרֶ֥בֶת הַשְּׁחִ֖ין הִ֑וא וְטִהֲר֖וֹ הַכֹּהֵֽן׃ ס         א֣וֹ כדבָשָׂ֔ר כִּֽי־יִהְיֶ֥ה בְעֹר֖וֹ מִכְוַת־אֵ֑שׁ וְֽהָיְתָ֞ה מִֽחְיַ֣ת הַמִּכְוָ֗ה בַּהֶ֛רֶת לְבָנָ֥ה אֲדַמְדֶּ֖מֶת א֥וֹ לְבָנָֽה׃ וְרָאָ֣ה כהאֹתָ֣הּ הַכֹּהֵ֡ן וְהִנֵּ֣ה נֶהְפַּךְ֩ שֵׂעָ֨ר לָבָ֜ן בַּבַּהֶ֗רֶת וּמַרְאֶ֨הָ֙ עָמֹ֣ק מִן־הָע֔וֹר צָרַ֣עַת הִ֔וא בַּמִּכְוָ֖ה פָּרָ֑חָה וְטִמֵּ֤א אֹתוֹ֙ הַכֹּהֵ֔ן נֶ֥גַע צָרַ֖עַת הִֽוא׃ וְאִ֣ם כו׀ יִרְאֶ֣נָּה הַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֤ה אֵֽין־בַּבֶּהֶ֨רֶת֙ שֵׂעָ֣ר לָבָ֔ן וּשְׁפָלָ֥ה אֵינֶ֛נָּה מִן־הָע֖וֹר וְהִ֣וא כֵהָ֑ה וְהִסְגִּיר֥וֹ הַכֹּהֵ֖ן שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְרָאָ֥הוּ כזהַכֹּהֵ֖ן בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֑י אִם־פָּשֹׂ֤ה תִפְשֶׂה֙ בָּע֔וֹר וְטִמֵּ֤א הַכֹּהֵן֙ אֹת֔וֹ נֶ֥גַע צָרַ֖עַת הִֽוא׃ וְאִםכח־תַּחְתֶּיהָ֩ תַעֲמֹ֨ד הַבַּהֶ֜רֶת לֹא־פָשְׂתָ֤ה בָעוֹר֙ וְהִ֣וא כֵהָ֔ה שְׂאֵ֥ת הַמִּכְוָ֖ה הִ֑וא וְטִֽהֲרוֹ֙ הַכֹּהֵ֔ן כִּֽי־צָרֶ֥בֶת הַמִּכְוָ֖ה הִֽוא׃ פ
וְאִישׁ֙ כטא֣וֹ אִשָּׁ֔ה כִּֽי־יִהְיֶ֥ה ב֖וֹ נָ֑גַע בְּרֹ֖אשׁ א֥וֹ בְזָקָֽן׃ וְרָאָ֨ה להַכֹּהֵ֜ן אֶת־הַנֶּ֗גַע וְהִנֵּ֤ה מַרְאֵ֨הוּ֙ עָמֹ֣ק מִן־הָע֔וֹר וּב֛וֹ שֵׂעָ֥ר צָהֹ֖ב דָּ֑ק וְטִמֵּ֨א אֹת֤וֹ הַכֹּהֵן֙ נֶ֣תֶק ה֔וּא צָרַ֧עַת הָרֹ֛אשׁ א֥וֹ הַזָּקָ֖ן הֽוּא׃ וְכִֽילא־יִרְאֶ֨ה הַכֹּהֵ֜ן אֶת־נֶ֣גַע הַנֶּ֗תֶק וְהִנֵּ֤ה אֵין־מַרְאֵ֨הוּ֙ עָמֹ֣ק מִן־הָע֔וֹר וְשֵׂעָ֥ר שָׁחֹ֖ר אֵ֣ין בּ֑וֹ וְהִסְגִּ֧יר הַכֹּהֵ֛ן אֶת־נֶ֥גַע הַנֶּ֖תֶק שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְרָאָ֨ה לבהַכֹּהֵ֣ן אֶת־הַנֶּגַע֮ בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִי֒ וְהִנֵּה֙ לֹא־פָשָׂ֣ה הַנֶּ֔תֶק וְלֹא־הָ֥יָה ב֖וֹ שֵׂעָ֣ר צָהֹ֑ב וּמַרְאֵ֣ה הַנֶּ֔תֶק אֵ֥ין עָמֹ֖ק מִן־הָעֽוֹר׃ וְהִ֨תְגַּלָּ֔ח לגוְאֶת־הַנֶּ֖תֶק לֹ֣א יְגַלֵּ֑חַ וְהִסְגִּ֨יר הַכֹּהֵ֧ן אֶת־הַנֶּ֛תֶק שִׁבְעַ֥ת יָמִ֖ים שֵׁנִֽית׃ וְרָאָה֩ לדהַכֹּהֵ֨ן אֶת־הַנֶּ֜תֶק בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֗י וְ֠הִנֵּה לֹא־פָשָׂ֤ה הַנֶּ֨תֶק֙ בָּע֔וֹר וּמַרְאֵ֕הוּ אֵינֶ֥נּוּ עָמֹ֖ק מִן־הָע֑וֹר וְטִהַ֤ר אֹתוֹ֙ הַכֹּהֵ֔ן וְכִבֶּ֥ס בְּגָדָ֖יו וְטָהֵֽר׃ וְאִםלה־פָּשֹׂ֥ה יִפְשֶׂ֛ה הַנֶּ֖תֶק בָּע֑וֹר אַחֲרֵ֖י טָהֳרָתֽוֹ׃ וְרָאָ֨הוּ֙ לוהַכֹּהֵ֔ן וְהִנֵּ֛ה פָּשָׂ֥ה הַנֶּ֖תֶק בָּע֑וֹר לֹֽא־יְבַקֵּ֧ר הַכֹּהֵ֛ן לַשֵּׂעָ֥ר הַצָּהֹ֖ב טָמֵ֥א הֽוּא׃ וְאִםלז־בְּעֵינָיו֩ עָמַ֨ד הַנֶּ֜תֶק וְשֵׂעָ֨ר שָׁחֹ֧ר צָֽמַח־בּ֛וֹ נִרְפָּ֥א הַנֶּ֖תֶק טָה֣וֹר ה֑וּא וְטִהֲר֖וֹ הַכֹּהֵֽן׃ ס         וְאִישׁ֙ לחאֽוֹ־אִשָּׁ֔ה כִּֽי־יִהְיֶ֥ה בְעוֹר־בְּשָׂרָ֖ם בֶּהָרֹ֑ת בֶּהָרֹ֖ת לְבָנֹֽת׃ וְרָאָ֣ה לטהַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֧ה בְעוֹר־בְּשָׂרָ֛ם בֶּהָרֹ֖ת כֵּה֣וֹת לְבָנֹ֑ת בֹּ֥הַק ה֛וּא פָּרַ֥ח בָּע֖וֹר טָה֥וֹר הֽוּא׃ ס         וְאִ֕ישׁ מכִּ֥י יִמָּרֵ֖ט רֹאשׁ֑וֹ קֵרֵ֥חַ ה֖וּא טָה֥וֹר הֽוּא׃ וְאִם֙ מאמִפְּאַ֣ת פָּנָ֔יו יִמָּרֵ֖ט רֹאשׁ֑וֹ גִּבֵּ֥חַ ה֖וּא טָה֥וֹר הֽוּא׃ וְכִֽימב־יִהְיֶ֤ה בַקָּרַ֨חַת֙ א֣וֹ בַגַּבַּ֔חַת נֶ֖גַע לָבָ֣ן אֲדַמְדָּ֑ם צָרַ֤עַת פֹּרַ֨חַת֙ הִ֔וא בְּקָרַחְתּ֖וֹ א֥וֹ בְגַבַּחְתּֽוֹ׃ וְרָאָ֨ה מגאֹת֜וֹ הַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֤ה שְׂאֵת־הַנֶּ֨גַע֙ לְבָנָ֣ה אֲדַמְדֶּ֔מֶת בְּקָרַחְתּ֖וֹ א֣וֹ בְגַבַּחְתּ֑וֹ כְּמַרְאֵ֥ה צָרַ֖עַת ע֥וֹר בָּשָֽׂר׃ אִישׁמד־צָר֥וּעַ ה֖וּא טָמֵ֣א ה֑וּא טַמֵּ֧א יְטַמְּאֶ֛נּוּ הַכֹּהֵ֖ן בְּרֹאשׁ֥וֹ נִגְעֽוֹ׃ וְהַצָּר֜וּעַ מהאֲשֶׁר־בּ֣וֹ הַנֶּ֗גַע בְּגָדָ֞יו יִהְי֤וּ פְרֻמִים֙ וְרֹאשׁוֹ֙ יִהְיֶ֣ה פָר֔וּעַ וְעַל־שָׂפָ֖ם יַעְטֶ֑ה וְטָמֵ֥א ׀ טָמֵ֖א יִקְרָֽא׃ כָּלמו־יְמֵ֞י אֲשֶׁ֨ר הַנֶּ֥גַע בּ֛וֹ יִטְמָ֖א טָמֵ֣א ה֑וּא בָּדָ֣ד יֵשֵׁ֔ב מִח֥וּץ לַֽמַּחֲנֶ֖ה מוֹשָׁבֽוֹ׃ ס         וְהַבֶּ֕גֶד מזכִּֽי־יִהְיֶ֥ה ב֖וֹ נֶ֣גַע צָרָ֑עַת בְּבֶ֣גֶד צֶ֔מֶר א֖וֹ בְּבֶ֥גֶד פִּשְׁתִּֽים׃ א֤וֹ מחבִֽשְׁתִי֙ א֣וֹ בְעֵ֔רֶב לַפִּשְׁתִּ֖ים וְלַצָּ֑מֶר א֣וֹ בְע֔וֹר א֖וֹ בְּכָל־מְלֶ֥אכֶת עֽוֹר׃ וְהָיָ֨ה מטהַנֶּ֜גַע יְרַקְרַ֣ק ׀ א֣וֹ אֲדַמְדָּ֗ם בַּבֶּגֶד֩ א֨וֹ בָע֜וֹר אֽוֹ־בַשְּׁתִ֤י אוֹ־בָעֵ֨רֶב֙ א֣וֹ בְכָל־כְּלִי־ע֔וֹר נֶ֥גַע צָרַ֖עַת ה֑וּא וְהָרְאָ֖ה אֶת־הַכֹּהֵֽן׃ וְרָאָ֥ה נהַכֹּהֵ֖ן אֶת־הַנָּ֑גַע וְהִסְגִּ֥יר אֶת־הַנֶּ֖גַע שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְרָאָ֨ה נאאֶת־הַנֶּ֜גַע בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֗י כִּֽי־פָשָׂ֤ה הַנֶּ֨גַע֙ בַּ֠בֶּגֶד אֽוֹ־בַשְּׁתִ֤י אֽוֹ־בָעֵ֨רֶב֙ א֣וֹ בָע֔וֹר לְכֹ֛ל אֲשֶׁר־יֵעָשֶׂ֥ה הָע֖וֹר לִמְלָאכָ֑ה צָרַ֧עַת מַמְאֶ֛רֶת הַנֶּ֖גַע טָמֵ֥א הֽוּא׃ וְשָׂרַ֨ף נבאֶת־הַבֶּ֜גֶד א֥וֹ אֶֽת־הַשְּׁתִ֣י ׀ א֣וֹ אֶת־הָעֵ֗רֶב בַּצֶּ֨מֶר֙ א֣וֹ בַפִּשְׁתִּ֔ים א֚וֹ אֶת־כָּל־כְּלִ֣י הָע֔וֹר אֲשֶׁר־יִהְיֶ֥ה ב֖וֹ הַנָּ֑גַע כִּֽי־צָרַ֤עַת מַמְאֶ֨רֶת֙ הִ֔וא בָּאֵ֖שׁ תִּשָּׂרֵֽף׃ וְאִם֮ נגיִרְאֶ֣ה הַכֹּהֵן֒ וְהִנֵּה֙ לֹא־פָשָׂ֣ה הַנֶּ֔גַע בַּבֶּ֕גֶד א֥וֹ בַשְּׁתִ֖י א֣וֹ בָעֵ֑רֶב א֖וֹ בְּכָל־כְּלִי־עֽוֹר׃ וְצִוָּה֙ נדהַכֹּהֵ֔ן וְכִ֨בְּס֔וּ אֵ֥ת אֲשֶׁר־בּ֖וֹ הַנָּ֑גַע וְהִסְגִּיר֥וֹ שִׁבְעַת־יָמִ֖ים שֵׁנִֽית׃ וְרָאָ֨ה נההַכֹּהֵ֜ן אַחֲרֵ֣י ׀ הֻכַּבֵּ֣ס אֶת־הַנֶּ֗גַע וְ֠הִנֵּה לֹֽא־הָפַ֨ךְ הַנֶּ֤גַע אֶת־עֵינוֹ֙ וְהַנֶּ֣גַע לֹֽא־פָשָׂ֔ה טָמֵ֣א ה֔וּא בָּאֵ֖שׁ תִּשְׂרְפֶ֑נּוּ פְּחֶ֣תֶת הִ֔וא בְּקָרַחְתּ֖וֹ א֥וֹ בְגַבַּחְתּֽוֹ׃ וְאִם֮ נורָאָ֣ה הַכֹּהֵן֒ וְהִנֵּה֙ כֵּהָ֣ה הַנֶּ֔גַע אַחֲרֵ֖י הֻכַּבֵּ֣ס אֹת֑וֹ וְקָרַ֣ע אֹת֗וֹ מִן־הַבֶּ֨גֶד֙ א֣וֹ מִן־הָע֔וֹר א֥וֹ מִן־הַשְּׁתִ֖י א֥וֹ מִן־הָעֵֽרֶב׃ וְאִםנז־תֵּרָאֶ֨ה ע֜וֹד בַּ֠בֶּגֶד אֽוֹ־בַשְּׁתִ֤י אֽוֹ־בָעֵ֨רֶב֙ א֣וֹ בְכָל־כְּלִי־ע֔וֹר פֹּרַ֖חַת הִ֑וא בָּאֵ֣שׁ תִּשְׂרְפֶ֔נּוּ אֵ֥ת אֲשֶׁר־בּ֖וֹ הַנָּֽגַע׃ וְהַבֶּ֡גֶד נחאֽוֹ־הַשְּׁתִ֨י אוֹ־הָעֵ֜רֶב אֽוֹ־כָל־כְּלִ֤י הָעוֹר֙ אֲשֶׁ֣ר תְּכַבֵּ֔ס וְסָ֥ר מֵהֶ֖ם הַנָּ֑גַע וְכֻבַּ֥ס שֵׁנִ֖ית וְטָהֵֽר׃ זֹ֠את נטתּוֹרַ֨ת נֶֽגַע־צָרַ֜עַת בֶּ֥גֶד הַצֶּ֣מֶר ׀ א֣וֹ הַפִּשְׁתִּ֗ים א֤וֹ הַשְּׁתִי֙ א֣וֹ הָעֵ֔רֶב א֖וֹ כָּל־כְּלִי־ע֑וֹר לְטַהֲר֖וֹ א֥וֹ לְטַמְּאֽוֹ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר ידאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ זֹ֤את בתִּֽהְיֶה֙ תּוֹרַ֣ת הַמְּצֹרָ֔ע בְּי֖וֹם טָהֳרָת֑וֹ וְהוּבָ֖א אֶל־הַכֹּהֵֽן׃ וְיָצָא֙ גהַכֹּהֵ֔ן אֶל־מִח֖וּץ לַֽמַּחֲנֶ֑ה וְרָאָה֙ הַכֹּהֵ֔ן וְהִנֵּ֛ה נִרְפָּ֥א נֶֽגַע־הַצָּרַ֖עַת מִן־הַצָּרֽוּעַ׃ וְצִוָּה֙ דהַכֹּהֵ֔ן וְלָקַ֧ח לַמִּטַּהֵ֛ר שְׁתֵּֽי־צִפֳּרִ֥ים חַיּ֖וֹת טְהֹר֑וֹת וְעֵ֣ץ אֶ֔רֶז וּשְׁנִ֥י תוֹלַ֖עַת וְאֵזֹֽב׃ וְצִוָּה֙ ההַכֹּהֵ֔ן וְשָׁחַ֖ט אֶת־הַצִּפּ֣וֹר הָאֶחָ֑ת אֶל־כְּלִי־חֶ֖רֶשׂ עַל־מַ֥יִם חַיִּֽים׃ אֶתו־הַצִּפֹּ֤ר הַֽחַיָּה֙ יִקַּ֣ח אֹתָ֔הּ וְאֶת־עֵ֥ץ הָאֶ֛רֶז וְאֶת־שְׁנִ֥י הַתּוֹלַ֖עַת וְאֶת־הָאֵזֹ֑ב וְטָבַ֨ל אוֹתָ֜ם וְאֵ֣ת ׀ הַצִּפֹּ֣ר הַֽחַיָּ֗ה בְּדַם֙ הַצִּפֹּ֣ר הַשְּׁחֻטָ֔ה עַ֖ל הַמַּ֥יִם הַֽחַיִּֽים׃ וְהִזָּ֗ה זעַ֧ל הַמִּטַּהֵ֛ר מִן־הַצָּרַ֖עַת שֶׁ֣בַע פְּעָמִ֑ים וְטִ֣הֲר֔וֹ וְשִׁלַּ֛ח אֶת־הַצִּפֹּ֥ר הַֽחַיָּ֖ה עַל־פְּנֵ֥י הַשָּׂדֶֽה׃ וְכִבֶּס֩ חהַמִּטַּהֵ֨ר אֶת־בְּגָדָ֜יו וְגִלַּ֣ח אֶת־כָּל־שְׂעָר֗וֹ וְרָחַ֤ץ בַּמַּ֨יִם֙ וְטָהֵ֔ר וְאַחַ֖ר יָב֣וֹא אֶל־הַֽמַּחֲנֶ֑ה וְיָשַׁ֛ב מִח֥וּץ לְאָהֳל֖וֹ שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְהָיָה֩ טבַיּ֨וֹם הַשְּׁבִיעִ֜י יְגַלַּ֣ח אֶת־כָּל־שְׂעָר֗וֹ אֶת־רֹאשׁ֤וֹ וְאֶת־זְקָנוֹ֙ וְאֵת֙ גַּבֹּ֣ת עֵינָ֔יו וְאֶת־כָּל־שְׂעָר֖וֹ יְגַלֵּ֑חַ וְכִבֶּ֣ס אֶת־בְּגָדָ֗יו וְרָחַ֧ץ אֶת־בְּשָׂר֛וֹ בַּמַּ֖יִם וְטָהֵֽר׃ וּבַיּ֣וֹם יהַשְּׁמִינִ֗י יִקַּ֤ח שְׁנֵֽי־כְבָשִׂים֙ תְּמִימִ֔ים וְכַבְשָׂ֥ה אַחַ֛ת בַּת־שְׁנָתָ֖הּ תְּמִימָ֑ה וּשְׁלֹשָׁ֣ה עֶשְׂרֹנִ֗ים סֹ֤לֶת מִנְחָה֙ בְּלוּלָ֣ה בַשֶּׁ֔מֶן וְלֹ֥ג אֶחָ֖ד שָֽׁמֶן׃ וְהֶעֱמִ֞יד יאהַכֹּהֵ֣ן הַֽמְטַהֵ֗ר אֵ֛ת הָאִ֥ישׁ הַמִּטַּהֵ֖ר וְאֹתָ֑ם לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְלָקַ֨ח יבהַכֹּהֵ֜ן אֶת־הַכֶּ֣בֶשׂ הָאֶחָ֗ד וְהִקְרִ֥יב אֹת֛וֹ לְאָשָׁ֖ם וְאֶת־לֹ֣ג הַשָּׁ֑מֶן וְהֵנִ֥יף אֹתָ֛ם תְּנוּפָ֖ה לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְשָׁחַ֣ט יגאֶת־הַכֶּ֗בֶשׂ בִּ֠מְקוֹם אֲשֶׁ֨ר יִשְׁחַ֧ט אֶת־הַֽחַטָּ֛את וְאֶת־הָעֹלָ֖ה בִּמְק֣וֹם הַקֹּ֑דֶשׁ כִּ֡י כַּ֠חַטָּאת הָאָשָׁ֥ם הוּא֙ לַכֹּהֵ֔ן קֹ֥דֶשׁ קָֽדָשִׁ֖ים הֽוּא׃ וְלָקַ֣ח ידהַכֹּהֵן֮ מִדַּ֣ם הָאָשָׁם֒ וְנָתַן֙ הַכֹּהֵ֔ן עַל־תְּנ֛וּךְ אֹ֥זֶן הַמִּטַּהֵ֖ר הַיְמָנִ֑ית וְעַל־בֹּ֤הֶן יָדוֹ֙ הַיְמָנִ֔ית וְעַל־בֹּ֥הֶן רַגְל֖וֹ הַיְמָנִֽית׃ וְלָקַ֥ח טוהַכֹּהֵ֖ן מִלֹּ֣ג הַשָּׁ֑מֶן וְיָצַ֛ק עַל־כַּ֥ף הַכֹּהֵ֖ן הַשְּׂמָאלִֽית׃ וְטָבַ֤ל טזהַכֹּהֵן֙ אֶת־אֶצְבָּע֣וֹ הַיְמָנִ֔ית מִן־הַשֶּׁ֕מֶן אֲשֶׁ֥ר עַל־כַּפּ֖וֹ הַשְּׂמָאלִ֑ית וְהִזָּ֨ה מִן־הַשֶּׁ֧מֶן בְּאֶצְבָּע֛וֹ שֶׁ֥בַע פְּעָמִ֖ים לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וּמִיֶּ֨תֶר יזהַשֶּׁ֜מֶן אֲשֶׁ֣ר עַל־כַּפּ֗וֹ יִתֵּ֤ן הַכֹּהֵן֙ עַל־תְּנ֞וּךְ אֹ֤זֶן הַמִּטַּהֵר֙ הַיְמָנִ֔ית וְעַל־בֹּ֤הֶן יָדוֹ֙ הַיְמָנִ֔ית וְעַל־בֹּ֥הֶן רַגְל֖וֹ הַיְמָנִ֑ית עַ֖ל דַּ֥ם הָאָשָֽׁם׃ וְהַנּוֹתָ֗ר יחבַּשֶּׁ֨מֶן֙ אֲשֶׁר֙ עַל־כַּ֣ף הַכֹּהֵ֔ן יִתֵּ֖ן עַל־רֹ֣אשׁ הַמִּטַּהֵ֑ר וְכִפֶּ֥ר עָלָ֛יו הַכֹּהֵ֖ן לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְעָשָׂ֤ה יטהַכֹּהֵן֙ אֶת־הַ֣חַטָּ֔את וְכִפֶּ֕ר עַל־הַמִּטַּהֵ֖ר מִטֻּמְאָת֑וֹ וְאַחַ֖ר יִשְׁחַ֥ט אֶת־הָעֹלָֽה׃ וְהֶעֱלָ֧ה כהַכֹּהֵ֛ן אֶת־הָעֹלָ֥ה וְאֶת־הַמִּנְחָ֖ה הַמִּזְבֵּ֑חָה וְכִפֶּ֥ר עָלָ֛יו הַכֹּהֵ֖ן וְטָהֵֽר׃ ס         וְאִםכא־דַּ֣ל ה֗וּא וְאֵ֣ין יָדוֹ֮ מַשֶּׂגֶת֒ וְ֠לָקַח כֶּ֣בֶשׂ אֶחָ֥ד אָשָׁ֛ם לִתְנוּפָ֖ה לְכַפֵּ֣ר עָלָ֑יו וְעִשָּׂר֨וֹן סֹ֜לֶת אֶחָ֨ד בָּל֥וּל בַּשֶּׁ֛מֶן לְמִנְחָ֖ה וְלֹ֥ג שָֽׁמֶן׃ וּשְׁתֵּ֣י כבתֹרִ֗ים א֤וֹ שְׁנֵי֙ בְּנֵ֣י יוֹנָ֔ה אֲשֶׁ֥ר תַּשִּׂ֖יג יָד֑וֹ וְהָיָ֤ה אֶחָד֙ חַטָּ֔את וְהָאֶחָ֖ד עֹלָֽה׃ וְהֵבִ֨יא כגאֹתָ֜ם בַּיּ֧וֹם הַשְּׁמִינִ֛י לְטָהֳרָת֖וֹ אֶל־הַכֹּהֵ֑ן אֶל־פֶּ֥תַח אֹֽהֶל־מוֹעֵ֖ד לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְלָקַ֧ח כדהַכֹּהֵ֛ן אֶת־כֶּ֥בֶשׂ הָאָשָׁ֖ם וְאֶת־לֹ֣ג הַשָּׁ֑מֶן וְהֵנִ֨יף אֹתָ֧ם הַכֹּהֵ֛ן תְּנוּפָ֖ה לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְשָׁחַט֮ כהאֶת־כֶּ֣בֶשׂ הָֽאָשָׁם֒ וְלָקַ֤ח הַכֹּהֵן֙ מִדַּ֣ם הָֽאָשָׁ֔ם וְנָתַ֛ן עַל־תְּנ֥וּךְ אֹֽזֶן־הַמִּטַּהֵ֖ר הַיְמָנִ֑ית וְעַל־בֹּ֤הֶן יָדוֹ֙ הַיְמָנִ֔ית וְעַל־בֹּ֥הֶן רַגְל֖וֹ הַיְמָנִֽית׃ וּמִןכו־הַשֶּׁ֖מֶן יִצֹ֣ק הַכֹּהֵ֑ן עַל־כַּ֥ף הַכֹּהֵ֖ן הַשְּׂמָאלִֽית׃ וְהִזָּ֤ה כזהַכֹּהֵן֙ בְּאֶצְבָּע֣וֹ הַיְמָנִ֔ית מִן־הַשֶּׁ֕מֶן אֲשֶׁ֥ר עַל־כַּפּ֖וֹ הַשְּׂמָאלִ֑ית שֶׁ֥בַע פְּעָמִ֖ים לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְנָתַ֨ן כחהַכֹּהֵ֜ן מִן־הַשֶּׁ֣מֶן ׀ אֲשֶׁ֣ר עַל־כַּפּ֗וֹ עַל־תְּנ֞וּךְ אֹ֤זֶן הַמִּטַּהֵר֙ הַיְמָנִ֔ית וְעַל־בֹּ֤הֶן יָדוֹ֙ הַיְמָנִ֔ית וְעַל־בֹּ֥הֶן רַגְל֖וֹ הַיְמָנִ֑ית עַל־מְק֖וֹם דַּ֥ם הָאָשָֽׁם׃ וְהַנּוֹתָ֗ר כטמִן־הַשֶּׁ֨מֶן֙ אֲשֶׁר֙ עַל־כַּ֣ף הַכֹּהֵ֔ן יִתֵּ֖ן עַל־רֹ֣אשׁ הַמִּטַּהֵ֑ר לְכַפֵּ֥ר עָלָ֖יו לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְעָשָׂ֤ה לאֶת־הָֽאֶחָד֙ מִן־הַתֹּרִ֔ים א֖וֹ מִן־בְּנֵ֣י הַיּוֹנָ֑ה מֵאֲשֶׁ֥ר תַּשִּׂ֖יג יָדֽוֹ׃ אֵ֣ת לאאֲשֶׁר־תַּשִּׂ֞יג יָד֗וֹ אֶת־הָאֶחָ֥ד חַטָּ֛את וְאֶת־הָאֶחָ֥ד עֹלָ֖ה עַל־הַמִּנְחָ֑ה וְכִפֶּ֧ר הַכֹּהֵ֛ן עַ֥ל הַמִּטַּהֵ֖ר לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ זֹ֣את לבתּוֹרַ֔ת אֲשֶׁר־בּ֖וֹ נֶ֣גַע צָרָ֑עַת אֲשֶׁ֛ר לֹֽא־תַשִּׂ֥יג יָד֖וֹ בְּטָהֳרָתֽוֹ׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר לגיְהוָ֔ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר׃ כִּ֤י לדתָבֹ֨אוּ֙ אֶל־אֶ֣רֶץ כְּנַ֔עַן אֲשֶׁ֥ר אֲנִ֛י נֹתֵ֥ן לָכֶ֖ם לַאֲחֻזָּ֑ה וְנָתַתִּי֙ נֶ֣גַע צָרַ֔עַת בְּבֵ֖ית אֶ֥רֶץ אֲחֻזַּתְכֶֽם׃ וּבָא֙ להאֲשֶׁר־ל֣וֹ הַבַּ֔יִת וְהִגִּ֥יד לַכֹּהֵ֖ן לֵאמֹ֑ר כְּנֶ֕גַע נִרְאָ֥ה לִ֖י בַּבָּֽיִת׃ וְצִוָּ֨ה לוהַכֹּהֵ֜ן וּפִנּ֣וּ אֶת־הַבַּ֗יִת בְּטֶ֨רֶם יָבֹ֤א הַכֹּהֵן֙ לִרְא֣וֹת אֶת־הַנֶּ֔גַע וְלֹ֥א יִטְמָ֖א כָּל־אֲשֶׁ֣ר בַּבָּ֑יִת וְאַ֥חַר כֵּ֛ן יָבֹ֥א הַכֹּהֵ֖ן לִרְא֥וֹת אֶת־הַבָּֽיִת׃ וְרָאָ֣ה לזאֶת־הַנֶּ֗גַע וְהִנֵּ֤ה הַנֶּ֨גַע֙ בְּקִירֹ֣ת הַבַּ֔יִת שְׁקַֽעֲרוּרֹת֙ יְרַקְרַקֹּ֔ת א֖וֹ אֲדַמְדַּמֹּ֑ת וּמַרְאֵיהֶ֥ן שָׁפָ֖ל מִן־הַקִּֽיר׃ וְיָצָ֧א לחהַכֹּהֵ֛ן מִן־הַבַּ֖יִת אֶל־פֶּ֣תַח הַבָּ֑יִת וְהִסְגִּ֥יר אֶת־הַבַּ֖יִת שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְשָׁ֥ב לטהַכֹּהֵ֖ן בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֑י וְרָאָ֕ה וְהִנֵּ֛ה פָּשָׂ֥ה הַנֶּ֖גַע בְּקִירֹ֥ת הַבָּֽיִת׃ וְצִוָּה֙ מהַכֹּהֵ֔ן וְחִלְּצוּ֙ אֶת־הָ֣אֲבָנִ֔ים אֲשֶׁ֥ר בָּהֵ֖ן הַנָּ֑גַע וְהִשְׁלִ֤יכוּ אֶתְהֶן֙ אֶל־מִח֣וּץ לָעִ֔יר אֶל־מָק֖וֹם טָמֵֽא׃ וְאֶתמא־הַבַּ֛יִת יַקְצִ֥עַ מִבַּ֖יִת סָבִ֑יב וְשָׁפְכ֗וּ אֶת־הֶֽעָפָר֙ אֲשֶׁ֣ר הִקְצ֔וּ אֶל־מִח֣וּץ לָעִ֔יר אֶל־מָק֖וֹם טָמֵֽא׃ וְלָקְחוּ֙ מבאֲבָנִ֣ים אֲחֵר֔וֹת וְהֵבִ֖יאוּ אֶל־תַּ֣חַת הָאֲבָנִ֑ים וְעָפָ֥ר אַחֵ֛ר יִקַּ֖ח וְטָ֥ח אֶת־הַבָּֽיִת׃ וְאִםמג־יָשׁ֤וּב הַנֶּ֨גַע֙ וּפָרַ֣ח בַּבַּ֔יִת אַחַ֖ר חִלֵּ֣ץ אֶת־הָאֲבָנִ֑ים וְאַחֲרֵ֛י הִקְצ֥וֹת אֶת־הַבַּ֖יִת וְאַחֲרֵ֥י הִטּֽוֹחַ׃ וּבָא֙ מדהַכֹּהֵ֔ן וְרָאָ֕ה וְהִנֵּ֛ה פָּשָׂ֥ה הַנֶּ֖גַע בַּבָּ֑יִת צָרַ֨עַת מַמְאֶ֥רֶת הִ֛וא בַּבַּ֖יִת טָמֵ֥א הֽוּא׃ וְנָתַ֣ץ מהאֶת־הַבַּ֗יִת אֶת־אֲבָנָיו֙ וְאֶת־עֵצָ֔יו וְאֵ֖ת כָּל־עֲפַ֣ר הַבָּ֑יִת וְהוֹצִיא֙ אֶל־מִח֣וּץ לָעִ֔יר אֶל־מָק֖וֹם טָמֵֽא׃ וְהַבָּא֙ מואֶל־הַבַּ֔יִת כָּל־יְמֵ֖י הִסְגִּ֣יר אֹת֑וֹ יִטְמָ֖א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְהַשֹּׁכֵ֣ב מזבַּבַּ֔יִת יְכַבֵּ֖ס אֶת־בְּגָדָ֑יו וְהָאֹכֵ֣ל בַּבַּ֔יִת יְכַבֵּ֖ס אֶת־בְּגָדָֽיו׃ וְאִםמח־בֹּ֨א יָבֹ֜א הַכֹּהֵ֗ן וְרָאָה֙ וְ֠הִנֵּה לֹא־פָשָׂ֤ה הַנֶּ֨גַע֙ בַּבַּ֔יִת אַחֲרֵ֖י הִטֹּ֣חַ אֶת־הַבָּ֑יִת וְטִהַ֤ר הַכֹּהֵן֙ אֶת־הַבַּ֔יִת כִּ֥י נִרְפָּ֖א הַנָּֽגַע׃ וְלָקַ֛ח מטלְחַטֵּ֥א אֶת־הַבַּ֖יִת שְׁתֵּ֣י צִפֳּרִ֑ים וְעֵ֣ץ אֶ֔רֶז וּשְׁנִ֥י תוֹלַ֖עַת וְאֵזֹֽב׃ וְשָׁחַ֖ט נאֶת־הַצִּפֹּ֣ר הָאֶחָ֑ת אֶל־כְּלִי־חֶ֖רֶשׂ עַל־מַ֥יִם חַיִּֽים׃ וְלָקַ֣ח נאאֶת־עֵֽץ־הָ֠אֶרֶז וְאֶת־הָ֨אֵזֹ֜ב וְאֵ֣ת ׀ שְׁנִ֣י הַתּוֹלַ֗עַת וְאֵת֮ הַצִּפֹּ֣ר הַֽחַיָּה֒ וְטָבַ֣ל אֹתָ֗ם בְּדַם֙ הַצִּפֹּ֣ר הַשְּׁחוּטָ֔ה וּבַמַּ֖יִם הַֽחַיִּ֑ים וְהִזָּ֥ה אֶל־הַבַּ֖יִת שֶׁ֥בַע פְּעָמִֽים׃ וְחִטֵּ֣א נבאֶת־הַבַּ֔יִת בְּדַם֙ הַצִּפּ֔וֹר וּבַמַּ֖יִם הַֽחַיִּ֑ים וּבַצִּפֹּ֣ר הַחַיָּ֗ה וּבְעֵ֥ץ הָאֶ֛רֶז וּבָאֵזֹ֖ב וּבִשְׁנִ֥י הַתּוֹלָֽעַת׃ וְשִׁלַּ֞ח נגאֶת־הַצִּפֹּ֧ר הַֽחַיָּ֛ה אֶל־מִח֥וּץ לָעִ֖יר אֶל־פְּנֵ֣י הַשָּׂדֶ֑ה וְכִפֶּ֥ר עַל־הַבַּ֖יִת וְטָהֵֽר׃ זֹ֖את נדהַתּוֹרָ֑ה לְכָל־נֶ֥גַע הַצָּרַ֖עַת וְלַנָּֽתֶק׃ וּלְצָרַ֥עַת נההַבֶּ֖גֶד וְלַבָּֽיִת׃ וְלַשְׂאֵ֥ת נווְלַסַּפַּ֖חַת וְלַבֶּהָֽרֶת׃ לְהוֹרֹ֕ת נזבְּי֥וֹם הַטָּמֵ֖א וּבְי֣וֹם הַטָּהֹ֑ר זֹ֥את תּוֹרַ֖ת הַצָּרָֽעַת׃ ס         
וַיְדַבֵּ֣ר טואיְהוָ֔ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר׃ דַּבְּרוּ֙ באֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וַאֲמַרְתֶּ֖ם אֲלֵהֶ֑ם אִ֣ישׁ אִ֗ישׁ כִּ֤י יִהְיֶה֙ זָ֣ב מִבְּשָׂר֔וֹ זוֹב֖וֹ טָמֵ֥א הֽוּא׃ וְזֹ֛את גתִּהְיֶ֥ה טֻמְאָת֖וֹ בְּזוֹב֑וֹ רָ֣ר בְּשָׂר֞וֹ אֶת־זוֹב֗וֹ אֽוֹ־הֶחְתִּ֤ים בְּשָׂרוֹ֙ מִזּוֹב֔וֹ טֻמְאָת֖וֹ הִֽוא׃ כָּלד־הַמִּשְׁכָּ֗ב אֲשֶׁ֨ר יִשְׁכַּ֥ב עָלָ֛יו הַזָּ֖ב יִטְמָ֑א וְכָֽל־הַכְּלִ֛י אֲשֶׁר־יֵשֵׁ֥ב עָלָ֖יו יִטְמָֽא׃ וְאִ֕ישׁ האֲשֶׁ֥ר יִגַּ֖ע בְּמִשְׁכָּב֑וֹ יְכַבֵּ֧ס בְּגָדָ֛יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֖יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְהַיֹּשֵׁב֙ ועַֽל־הַכְּלִ֔י אֲשֶׁר־יֵשֵׁ֥ב עָלָ֖יו הַזָּ֑ב יְכַבֵּ֧ס בְּגָדָ֛יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֖יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְהַנֹּגֵ֖עַ זבִּבְשַׂ֣ר הַזָּ֑ב יְכַבֵּ֧ס בְּגָדָ֛יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֖יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְכִֽיח־יָרֹ֛ק הַזָּ֖ב בַּטָּה֑וֹר וְכִבֶּ֧ס בְּגָדָ֛יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֖יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְכָלט־הַמֶּרְכָּ֗ב אֲשֶׁ֨ר יִרְכַּ֥ב עָלָ֛יו הַזָּ֖ב יִטְמָֽא׃ וְכָלי־הַנֹּגֵ֗עַ בְּכֹל֙ אֲשֶׁ֣ר יִהְיֶ֣ה תַחְתָּ֔יו יִטְמָ֖א עַד־הָעָ֑רֶב וְהַנּוֹשֵׂ֣א אוֹתָ֔ם יְכַבֵּ֧ס בְּגָדָ֛יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֖יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְכֹ֨ל יאאֲשֶׁ֤ר יִגַּע־בּוֹ֙ הַזָּ֔ב וְיָדָ֖יו לֹא־שָׁטַ֣ף בַּמָּ֑יִם וְכִבֶּ֧ס בְּגָדָ֛יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֖יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וּכְלִייב־חֶ֛רֶשׂ אֲשֶׁר־יִגַּע־בּ֥וֹ הַזָּ֖ב יִשָּׁבֵ֑ר וְכָל־כְּלִי־עֵ֔ץ יִשָּׁטֵ֖ף בַּמָּֽיִם׃ וְכִֽייג־יִטְהַ֤ר הַזָּב֙ מִזּוֹב֔וֹ וְסָ֨פַר ל֜וֹ שִׁבְעַ֥ת יָמִ֛ים לְטָהֳרָת֖וֹ וְכִבֶּ֣ס בְּגָדָ֑יו וְרָחַ֧ץ בְּשָׂר֛וֹ בְּמַ֥יִם חַיִּ֖ים וְטָהֵֽר׃ וּבַיּ֣וֹם ידהַשְּׁמִינִ֗י יִֽקַּֽח־לוֹ֙ שְׁתֵּ֣י תֹרִ֔ים א֥וֹ שְׁנֵ֖י בְּנֵ֣י יוֹנָ֑ה וּבָ֣א ׀ לִפְנֵ֣י יְהוָ֗ה אֶל־פֶּ֨תַח֙ אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד וּנְתָנָ֖ם אֶל־הַכֹּהֵֽן׃ וְעָשָׂ֤ה טואֹתָם֙ הַכֹּהֵ֔ן אֶחָ֣ד חַטָּ֔את וְהָאֶחָ֖ד עֹלָ֑ה וְכִפֶּ֨ר עָלָ֧יו הַכֹּהֵ֛ן לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה מִזּוֹבֽוֹ׃ ס         וְאִ֕ישׁ טזכִּֽי־תֵצֵ֥א מִמֶּ֖נּוּ שִׁכְבַת־זָ֑רַע וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֛יִם אֶת־כָּל־בְּשָׂר֖וֹ וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְכָליז־בֶּ֣גֶד וְכָל־ע֔וֹר אֲשֶׁר־יִהְיֶ֥ה עָלָ֖יו שִׁכְבַת־זָ֑רַע וְכֻבַּ֥ס בַּמַּ֖יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ פ
וְאִשָּׁ֕ה יחאֲשֶׁ֨ר יִשְׁכַּ֥ב אִ֛ישׁ אֹתָ֖הּ שִׁכְבַת־זָ֑רַע וְרָחֲצ֣וּ בַמַּ֔יִם וְטָמְא֖וּ עַד־הָעָֽרֶב׃ וְאִשָּׁה֙ יטכִּֽי־תִהְיֶ֣ה זָבָ֔ה דָּ֛ם יִהְיֶ֥ה זֹבָ֖הּ בִּבְשָׂרָ֑הּ שִׁבְעַ֤ת יָמִים֙ תִּהְיֶ֣ה בְנִדָּתָ֔הּ וְכָל־הַנֹּגֵ֥עַ בָּ֖הּ יִטְמָ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְכֹל֩ כאֲשֶׁ֨ר תִּשְׁכַּ֥ב עָלָ֛יו בְּנִדָּתָ֖הּ יִטְמָ֑א וְכֹ֛ל אֲשֶׁר־תֵּשֵׁ֥ב עָלָ֖יו יִטְמָֽא׃ וְכָלכא־הַנֹּגֵ֖עַ בְּמִשְׁכָּבָ֑הּ יְכַבֵּ֧ס בְּגָדָ֛יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֖יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְכָלכב־הַנֹּגֵ֔עַ בְּכָל־כְּלִ֖י אֲשֶׁר־תֵּשֵׁ֣ב עָלָ֑יו יְכַבֵּ֧ס בְּגָדָ֛יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֖יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְאִ֨ם כגעַֽל־הַמִּשְׁכָּ֜ב ה֗וּא א֧וֹ עַֽל־הַכְּלִ֛י אֲשֶׁר־הִ֥וא יֹשֶֽׁבֶת־עָלָ֖יו בְּנָגְעוֹ־ב֑וֹ יִטְמָ֖א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְאִ֡ם כדשָׁכֹב֩ יִשְׁכַּ֨ב אִ֜ישׁ אֹתָ֗הּ וּתְהִ֤י נִדָּתָהּ֙ עָלָ֔יו וְטָמֵ֖א שִׁבְעַ֣ת יָמִ֑ים וְכָל־הַמִּשְׁכָּ֛ב אֲשֶׁר־יִשְׁכַּ֥ב עָלָ֖יו יִטְמָֽא׃ פ
וְאִשָּׁ֡ה כהכִּֽי־יָזוּב֩ ז֨וֹב דָּמָ֜הּ יָמִ֣ים רַבִּ֗ים בְּלֹא֙ עֶת־נִדָּתָ֔הּ א֥וֹ כִֽי־תָז֖וּב עַל־נִדָּתָ֑הּ כָּל־יְמֵ֞י ז֣וֹב טֻמְאָתָ֗הּ כִּימֵ֧י נִדָּתָ֛הּ תִּהְיֶ֖ה טְמֵאָ֥ה הִֽוא׃ כָּלכו־הַמִּשְׁכָּ֞ב אֲשֶׁר־תִּשְׁכַּ֤ב עָלָיו֙ כָּל־יְמֵ֣י זוֹבָ֔הּ כְּמִשְׁכַּ֥ב נִדָּתָ֖הּ יִֽהְיֶה־לָּ֑הּ וְכָֽל־הַכְּלִי֙ אֲשֶׁ֣ר תֵּשֵׁ֣ב עָלָ֔יו טָמֵ֣א יִהְיֶ֔ה כְּטֻמְאַ֖ת נִדָּתָֽהּ׃ וְכָלכז־הַנּוֹגֵ֥עַ בָּ֖ם יִטְמָ֑א וְכִבֶּ֧ס בְּגָדָ֛יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֖יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְאִֽםכח־טָהֲרָ֖ה מִזּוֹבָ֑הּ וְסָ֥פְרָה לָּ֛הּ שִׁבְעַ֥ת יָמִ֖ים וְאַחַ֥ר תִּטְהָֽר׃ וּבַיּ֣וֹם כטהַשְּׁמִינִ֗י תִּֽקַּֽח־לָהּ֙ שְׁתֵּ֣י תֹרִ֔ים א֥וֹ שְׁנֵ֖י בְּנֵ֣י יוֹנָ֑ה וְהֵבִיאָ֤ה אוֹתָם֙ אֶל־הַכֹּהֵ֔ן אֶל־פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְעָשָׂ֤ה להַכֹּהֵן֙ אֶת־הָאֶחָ֣ד חַטָּ֔את וְאֶת־הָאֶחָ֖ד עֹלָ֑ה וְכִפֶּ֨ר עָלֶ֤יהָ הַכֹּהֵן֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה מִזּ֖וֹב טֻמְאָתָֽהּ׃ וְהִזַּרְתֶּ֥ם לאאֶת־בְּנֵי־יִשְׂרָאֵ֖ל מִטֻּמְאָתָ֑ם וְלֹ֤א יָמֻ֨תוּ֙ בְּטֻמְאָתָ֔ם בְּטַמְּאָ֥ם אֶת־מִשְׁכָּנִ֖י אֲשֶׁ֥ר בְּתוֹכָֽם׃ זֹ֥את לבתּוֹרַ֖ת הַזָּ֑ב וַאֲשֶׁ֨ר תֵּצֵ֥א מִמֶּ֛נּוּ שִׁכְבַת־זֶ֖רַע לְטָמְאָה־בָֽהּ׃ וְהַדָּוָה֙ לגבְּנִדָּתָ֔הּ וְהַזָּב֙ אֶת־זוֹב֔וֹ לַזָּכָ֖ר וְלַנְּקֵבָ֑ה וּלְאִ֕ישׁ אֲשֶׁ֥ר יִשְׁכַּ֖ב עִם־טְמֵאָֽה׃ פ
וַיְדַבֵּ֤ר טזאיְהוָה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה אַחֲרֵ֣י מ֔וֹת שְׁנֵ֖י בְּנֵ֣י אַהֲרֹ֑ן בְּקָרְבָתָ֥ם לִפְנֵי־יְהוָ֖ה וַיָּמֻֽתוּ׃ וַיֹּ֨אמֶר ביְהוָ֜ה אֶל־מֹשֶׁ֗ה דַּבֵּר֮ אֶל־אַהֲרֹ֣ן אָחִיךָ֒ וְאַל־יָבֹ֤א בְכָל־עֵת֙ אֶל־הַקֹּ֔דֶשׁ מִבֵּ֖ית לַפָּרֹ֑כֶת אֶל־פְּנֵ֨י הַכַּפֹּ֜רֶת אֲשֶׁ֤ר עַל־הָאָרֹן֙ וְלֹ֣א יָמ֔וּת כִּ֚י בֶּֽעָנָ֔ן אֵרָאֶ֖ה עַל־הַכַּפֹּֽרֶת׃ בְּזֹ֛את גיָבֹ֥א אַהֲרֹ֖ן אֶל־הַקֹּ֑דֶשׁ בְּפַ֧ר בֶּן־בָּקָ֛ר לְחַטָּ֖את וְאַ֥יִל לְעֹלָֽה׃ כְּתֹֽנֶתד־בַּ֨ד קֹ֜דֶשׁ יִלְבָּ֗שׁ וּמִֽכְנְסֵי־בַד֮ יִהְי֣וּ עַל־בְּשָׂרוֹ֒ וּבְאַבְנֵ֥ט בַּד֙ יַחְגֹּ֔ר וּבְמִצְנֶ֥פֶת בַּ֖ד יִצְנֹ֑ף בִּגְדֵי־קֹ֣דֶשׁ הֵ֔ם וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֛יִם אֶת־בְּשָׂר֖וֹ וּלְבֵשָֽׁם׃ וּמֵאֵ֗ת העֲדַת֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל יִקַּ֛ח שְׁנֵֽי־שְׂעִירֵ֥י עִזִּ֖ים לְחַטָּ֑את וְאַ֥יִל אֶחָ֖ד לְעֹלָֽה׃ וְהִקְרִ֧יב ואַהֲרֹ֛ן אֶת־פַּ֥ר הַחַטָּ֖את אֲשֶׁר־ל֑וֹ וְכִפֶּ֥ר בַּעֲד֖וֹ וּבְעַ֥ד בֵּיתֽוֹ׃ וְלָקַ֖ח זאֶת־שְׁנֵ֣י הַשְּׂעִירִ֑ם וְהֶעֱמִ֤יד אֹתָם֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְנָתַ֧ן חאַהֲרֹ֛ן עַל־שְׁנֵ֥י הַשְּׂעִירִ֖ם גּוֹרָל֑וֹת גּוֹרָ֤ל אֶחָד֙ לַיהוָ֔ה וְגוֹרָ֥ל אֶחָ֖ד לַעֲזָאזֵֽל׃ וְהִקְרִ֤יב טאַהֲרֹן֙ אֶת־הַשָּׂעִ֔יר אֲשֶׁ֨ר עָלָ֥ה עָלָ֛יו הַגּוֹרָ֖ל לַיהוָ֑ה וְעָשָׂ֖הוּ חַטָּֽאת׃ וְהַשָּׂעִ֗יר יאֲשֶׁר֩ עָלָ֨ה עָלָ֤יו הַגּוֹרָל֙ לַעֲזָאזֵ֔ל יָֽעֳמַד־חַ֛י לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה לְכַפֵּ֣ר עָלָ֑יו לְשַׁלַּ֥ח אֹת֛וֹ לַעֲזָאזֵ֖ל הַמִּדְבָּֽרָה׃ וְהִקְרִ֨יב יאאַהֲרֹ֜ן אֶת־פַּ֤ר הַֽחַטָּאת֙ אֲשֶׁר־ל֔וֹ וְכִפֶּ֥ר בַּֽעֲד֖וֹ וּבְעַ֣ד בֵּית֑וֹ וְשָׁחַ֛ט אֶת־פַּ֥ר הַֽחַטָּ֖את אֲשֶׁר־לֽוֹ׃ וְלָקַ֣ח יבמְלֹֽא־הַ֠מַּחְתָּה גַּֽחֲלֵי־אֵ֞שׁ מֵעַ֤ל הַמִּזְבֵּ֨חַ֙ מִלִּפְנֵ֣י יְהוָ֔ה וּמְלֹ֣א חָפְנָ֔יו קְטֹ֥רֶת סַמִּ֖ים דַּקָּ֑ה וְהֵבִ֖יא מִבֵּ֥ית לַפָּרֹֽכֶת׃ וְנָתַ֧ן יגאֶֽת־הַקְּטֹ֛רֶת עַל־הָאֵ֖שׁ לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וְכִסָּ֣ה ׀ עֲנַ֣ן הַקְּטֹ֗רֶת אֶת־הַכַּפֹּ֛רֶת אֲשֶׁ֥ר עַל־הָעֵד֖וּת וְלֹ֥א יָמֽוּת׃ וְלָקַח֙ ידמִדַּ֣ם הַפָּ֔ר וְהִזָּ֧ה בְאֶצְבָּע֛וֹ עַל־פְּנֵ֥י הַכַּפֹּ֖רֶת קֵ֑דְמָה וְלִפְנֵ֣י הַכַּפֹּ֗רֶת יַזֶּ֧ה שֶֽׁבַע־פְּעָמִ֛ים מִן־הַדָּ֖ם בְּאֶצְבָּעֽוֹ׃ וְשָׁחַ֞ט טואֶת־שְׂעִ֤יר הַֽחַטָּאת֙ אֲשֶׁ֣ר לָעָ֔ם וְהֵבִיא֙ אֶת־דָּמ֔וֹ אֶל־מִבֵּ֖ית לַפָּרֹ֑כֶת וְעָשָׂ֣ה אֶת־דָּמ֗וֹ כַּאֲשֶׁ֤ר עָשָׂה֙ לְדַ֣ם הַפָּ֔ר וְהִזָּ֥ה אֹת֛וֹ עַל־הַכַּפֹּ֖רֶת וְלִפְנֵ֥י הַכַּפֹּֽרֶת׃ וְכִפֶּ֣ר טזעַל־הַקֹּ֗דֶשׁ מִטֻּמְאֹת֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וּמִפִּשְׁעֵיהֶ֖ם לְכָל־חַטֹּאתָ֑ם וְכֵ֤ן יַעֲשֶׂה֙ לְאֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד הַשֹּׁכֵ֣ן אִתָּ֔ם בְּת֖וֹךְ טֻמְאֹתָֽם׃ וְכָליז־אָדָ֞ם לֹא־יִהְיֶ֣ה ׀ בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֗ד בְּבֹא֛וֹ לְכַפֵּ֥ר בַּקֹּ֖דֶשׁ עַד־צֵאת֑וֹ וְכִפֶּ֤ר בַּעֲדוֹ֙ וּבְעַ֣ד בֵּית֔וֹ וּבְעַ֖ד כָּל־קְהַ֥ל יִשְׂרָאֵֽל׃ וְיָצָ֗א יחאֶל־הַמִּזְבֵּ֛חַ אֲשֶׁ֥ר לִפְנֵֽי־יְהוָ֖ה וְכִפֶּ֣ר עָלָ֑יו וְלָקַ֞ח מִדַּ֤ם הַפָּר֙ וּמִדַּ֣ם הַשָּׂעִ֔יר וְנָתַ֛ן עַל־קַרְנ֥וֹת הַמִּזְבֵּ֖חַ סָבִֽיב׃ וְהִזָּ֨ה יטעָלָ֧יו מִן־הַדָּ֛ם בְּאֶצְבָּע֖וֹ שֶׁ֣בַע פְּעָמִ֑ים וְטִהֲר֣וֹ וְקִדְּשׁ֔וֹ מִטֻּמְאֹ֖ת בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְכִלָּה֙ כמִכַּפֵּ֣ר אֶת־הַקֹּ֔דֶשׁ וְאֶת־אֹ֥הֶל מוֹעֵ֖ד וְאֶת־הַמִּזְבֵּ֑חַ וְהִקְרִ֖יב אֶת־הַשָּׂעִ֥יר הֶחָֽי׃ וְסָמַ֨ךְ כאאַהֲרֹ֜ן אֶת־שְׁתֵּ֣י ידו יָדָ֗יו עַ֨ל רֹ֣אשׁ הַשָּׂעִיר֮ הַחַי֒ וְהִתְוַדָּ֣ה עָלָ֗יו אֶת־כָּל־עֲוֺנֹת֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאֶת־כָּל־פִּשְׁעֵיהֶ֖ם לְכָל־חַטֹּאתָ֑ם וְנָתַ֤ן אֹתָם֙ עַל־רֹ֣אשׁ הַשָּׂעִ֔יר וְשִׁלַּ֛ח בְּיַד־אִ֥ישׁ עִתִּ֖י הַמִּדְבָּֽרָה׃ וְנָשָׂ֨א כבהַשָּׂעִ֥יר עָלָ֛יו אֶת־כָּל־עֲוֺנֹתָ֖ם אֶל־אֶ֣רֶץ גְּזֵרָ֑ה וְשִׁלַּ֥ח אֶת־הַשָּׂעִ֖יר בַּמִּדְבָּֽר׃ וּבָ֤א כגאַהֲרֹן֙ אֶל־אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד וּפָשַׁט֙ אֶת־בִּגְדֵ֣י הַבָּ֔ד אֲשֶׁ֥ר לָבַ֖שׁ בְּבֹא֣וֹ אֶל־הַקֹּ֑דֶשׁ וְהִנִּיחָ֖ם שָֽׁם׃ וְרָחַ֨ץ כדאֶת־בְּשָׂר֤וֹ בַמַּ֨יִם֙ בְּמָק֣וֹם קָד֔וֹשׁ וְלָבַ֖שׁ אֶת־בְּגָדָ֑יו וְיָצָ֗א וְעָשָׂ֤ה אֶת־עֹֽלָתוֹ֙ וְאֶת־עֹלַ֣ת הָעָ֔ם וְכִפֶּ֥ר בַּעֲד֖וֹ וּבְעַ֥ד הָעָֽם׃ וְאֵ֛ת כהחֵ֥לֶב הַֽחַטָּ֖את יַקְטִ֥יר הַמִּזְבֵּֽחָה׃ וְהַֽמְשַׁלֵּ֤חַ כואֶת־הַשָּׂעִיר֙ לַֽעֲזָאזֵ֔ל יְכַבֵּ֣ס בְּגָדָ֔יו וְרָחַ֥ץ אֶת־בְּשָׂר֖וֹ בַּמָּ֑יִם וְאַחֲרֵי־כֵ֖ן יָב֥וֹא אֶל־הַֽמַּחֲנֶֽה׃ וְאֵת֩ כזפַּ֨ר הַֽחַטָּ֜את וְאֵ֣ת ׀ שְׂעִ֣יר הַֽחַטָּ֗את אֲשֶׁ֨ר הוּבָ֤א אֶת־דָּמָם֙ לְכַפֵּ֣ר בַּקֹּ֔דֶשׁ יוֹצִ֖יא אֶל־מִח֣וּץ לַֽמַּחֲנֶ֑ה וְשָׂרְפ֣וּ בָאֵ֔שׁ אֶת־עֹרֹתָ֥ם וְאֶת־בְּשָׂרָ֖ם וְאֶת־פִּרְשָֽׁם׃ וְהַשֹּׂרֵ֣ף כחאֹתָ֔ם יְכַבֵּ֣ס בְּגָדָ֔יו וְרָחַ֥ץ אֶת־בְּשָׂר֖וֹ בַּמָּ֑יִם וְאַחֲרֵי־כֵ֖ן יָב֥וֹא אֶל־הַֽמַּחֲנֶֽה׃ וְהָיְתָ֥ה כטלָכֶ֖ם לְחֻקַּ֣ת עוֹלָ֑ם בַּחֹ֣דֶשׁ הַ֠שְּׁבִיעִי בֶּֽעָשׂ֨וֹר לַחֹ֜דֶשׁ תְּעַנּ֣וּ אֶת־נַפְשֹֽׁתֵיכֶ֗ם וְכָל־מְלָאכָה֙ לֹ֣א תַעֲשׂ֔וּ הָֽאֶזְרָ֔ח וְהַגֵּ֖ר הַגָּ֥ר בְּתוֹכְכֶֽם׃ כִּֽיל־בַיּ֥וֹם הַזֶּ֛ה יְכַפֵּ֥ר עֲלֵיכֶ֖ם לְטַהֵ֣ר אֶתְכֶ֑ם מִכֹּל֙ חַטֹּ֣אתֵיכֶ֔ם לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה תִּטְהָֽרוּ׃ שַׁבַּ֨ת לאשַׁבָּת֥וֹן הִיא֙ לָכֶ֔ם וְעִנִּיתֶ֖ם אֶת־נַפְשֹׁתֵיכֶ֑ם חֻקַּ֖ת עוֹלָֽם׃ וְכִפֶּ֨ר לבהַכֹּהֵ֜ן אֲשֶׁר־יִמְשַׁ֣ח אֹת֗וֹ וַאֲשֶׁ֤ר יְמַלֵּא֙ אֶת־יָד֔וֹ לְכַהֵ֖ן תַּ֣חַת אָבִ֑יו וְלָבַ֛שׁ אֶת־בִּגְדֵ֥י הַבָּ֖ד בִּגְדֵ֥י הַקֹּֽדֶשׁ׃ וְכִפֶּר֙ לגאֶת־מִקְדַּ֣שׁ הַקֹּ֔דֶשׁ וְאֶת־אֹ֧הֶל מוֹעֵ֛ד וְאֶת־הַמִּזְבֵּ֖חַ יְכַפֵּ֑ר וְעַ֧ל הַכֹּהֲנִ֛ים וְעַל־כָּל־עַ֥ם הַקָּהָ֖ל יְכַפֵּֽר׃ וְהָֽיְתָהלד־זֹּ֨את לָכֶ֜ם לְחֻקַּ֣ת עוֹלָ֗ם לְכַפֵּ֞ר עַל־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ מִכָּל־חַטֹּאתָ֔ם אַחַ֖ת בַּשָּׁנָ֑ה וַיַּ֕עַשׂ כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יזאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֨ר באֶֽל־אַהֲרֹ֜ן וְאֶל־בָּנָ֗יו וְאֶל֙ כָּל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאָמַרְתָּ֖ אֲלֵיהֶ֑ם זֶ֣ה הַדָּבָ֔ר אֲשֶׁר־צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה לֵאמֹֽר׃ אִ֥ישׁ גאִישׁ֙ מִבֵּ֣ית יִשְׂרָאֵ֔ל אֲשֶׁ֨ר יִשְׁחַ֜ט שׁ֥וֹר אוֹ־כֶ֛שֶׂב אוֹ־עֵ֖ז בַּֽמַּחֲנֶ֑ה א֚וֹ אֲשֶׁ֣ר יִשְׁחַ֔ט מִח֖וּץ לַֽמַּחֲנֶֽה׃ וְאֶלד־פֶּ֜תַח אֹ֣הֶל מוֹעֵד֮ לֹ֣א הֱבִיאוֹ֒ לְהַקְרִ֤יב קָרְבָּן֙ לַֽיהוָ֔ה לִפְנֵ֖י מִשְׁכַּ֣ן יְהוָ֑ה דָּ֣ם יֵחָשֵׁ֞ב לָאִ֤ישׁ הַהוּא֙ דָּ֣ם שָׁפָ֔ךְ וְנִכְרַ֛ת הָאִ֥ישׁ הַה֖וּא מִקֶּ֥רֶב עַמּֽוֹ׃ לְמַעַן֩ האֲשֶׁ֨ר יָבִ֜יאוּ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל אֶֽת־זִבְחֵיהֶם֮ אֲשֶׁ֣ר הֵ֣ם זֹבְחִים֮ עַל־פְּנֵ֣י הַשָּׂדֶה֒ וֶֽהֱבִיאֻ֣ם לַֽיהוָ֗ה אֶל־פֶּ֛תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵ֖ד אֶל־הַכֹּהֵ֑ן וְזָ֨בְח֜וּ זִבְחֵ֧י שְׁלָמִ֛ים לַֽיהוָ֖ה אוֹתָֽם׃ וְזָרַ֨ק והַכֹּהֵ֤ן אֶת־הַדָּם֙ עַל־מִזְבַּ֣ח יְהוָ֔ה פֶּ֖תַח אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְהִקְטִ֣יר הַחֵ֔לֶב לְרֵ֥יחַ נִיחֹ֖חַ לַיהוָֽה׃ וְלֹאז־יִזְבְּח֥וּ עוֹד֙ אֶת־זִבְחֵיהֶ֔ם לַשְּׂעִירִ֕ם אֲשֶׁ֛ר הֵ֥ם זֹנִ֖ים אַחֲרֵיהֶ֑ם חֻקַּ֥ת עוֹלָ֛ם תִּֽהְיֶה־זֹּ֥את לָהֶ֖ם לְדֹרֹתָֽם׃ וַאֲלֵהֶ֣ם חתֹּאמַ֔ר אִ֥ישׁ אִישׁ֙ מִבֵּ֣ית יִשְׂרָאֵ֔ל וּמִן־הַגֵּ֖ר אֲשֶׁר־יָג֣וּר בְּתוֹכָ֑ם אֲשֶׁר־יַעֲלֶ֥ה עֹלָ֖ה אוֹ־זָֽבַח׃ וְאֶלט־פֶּ֜תַח אֹ֤הֶל מוֹעֵד֙ לֹ֣א יְבִיאֶ֔נּוּ לַעֲשׂ֥וֹת אֹת֖וֹ לַיהוָ֑ה וְנִכְרַ֛ת הָאִ֥ישׁ הַה֖וּא מֵעַמָּֽיו׃ וְאִ֨ישׁ יאִ֜ישׁ מִבֵּ֣ית יִשְׂרָאֵ֗ל וּמִן־הַגֵּר֙ הַגָּ֣ר בְּתוֹכָ֔ם אֲשֶׁ֥ר יֹאכַ֖ל כָּל־דָּ֑ם וְנָתַתִּ֣י פָנַ֗י בַּנֶּ֨פֶשׁ֙ הָאֹכֶ֣לֶת אֶת־הַדָּ֔ם וְהִכְרַתִּ֥י אֹתָ֖הּ מִקֶּ֥רֶב עַמָּֽהּ׃ כִּ֣י יאנֶ֣פֶשׁ הַבָּשָׂר֮ בַּדָּ֣ם הִוא֒ וַאֲנִ֞י נְתַתִּ֤יו לָכֶם֙ עַל־הַמִּזְבֵּ֔חַ לְכַפֵּ֖ר עַל־נַפְשֹׁתֵיכֶ֑ם כִּֽי־הַדָּ֥ם ה֖וּא בַּנֶּ֥פֶשׁ יְכַפֵּֽר׃ עַליב־כֵּ֤ן אָמַ֨רְתִּי֙ לִבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל כָּל־נֶ֥פֶשׁ מִכֶּ֖ם לֹא־תֹ֣אכַל דָּ֑ם וְהַגֵּ֛ר הַגָּ֥ר בְּתוֹכְכֶ֖ם לֹא־יֹ֥אכַל דָּֽם׃ ס         וְאִ֨ישׁ יגאִ֜ישׁ מִבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל וּמִן־הַגֵּר֙ הַגָּ֣ר בְּתוֹכָ֔ם אֲשֶׁ֨ר יָצ֜וּד צֵ֥יד חַיָּ֛ה אוֹ־ע֖וֹף אֲשֶׁ֣ר יֵאָכֵ֑ל וְשָׁפַךְ֙ אֶת־דָּמ֔וֹ וְכִסָּ֖הוּ בֶּעָפָֽר׃ כִּֽייד־נֶ֣פֶשׁ כָּל־בָּשָׂ֗ר דָּמ֣וֹ בְנַפְשׁוֹ֮ הוּא֒ וָֽאֹמַר֙ לִבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל דַּ֥ם כָּל־בָּשָׂ֖ר לֹ֣א תֹאכֵ֑לוּ כִּ֣י נֶ֤פֶשׁ כָּל־בָּשָׂר֙ דָּמ֣וֹ הִ֔וא כָּל־אֹכְלָ֖יו יִכָּרֵֽת׃ וְכָלטו־נֶ֗פֶשׁ אֲשֶׁ֨ר תֹּאכַ֤ל נְבֵלָה֙ וּטְרֵפָ֔ה בָּאֶזְרָ֖ח וּבַגֵּ֑ר וְכִבֶּ֨ס בְּגָדָ֜יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֛יִם וְטָמֵ֥א עַד־הָעֶ֖רֶב וְטָהֵֽר׃ וְאִם֙ טזלֹ֣א יְכַבֵּ֔ס וּבְשָׂר֖וֹ לֹ֣א יִרְחָ֑ץ וְנָשָׂ֖א עֲוֺנֽוֹ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יחאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּר֙ באֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאָמַרְתָּ֖ אֲלֵהֶ֑ם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ כְּמַעֲשֵׂ֧ה גאֶֽרֶץ־מִצְרַ֛יִם אֲשֶׁ֥ר יְשַׁבְתֶּם־בָּ֖הּ לֹ֣א תַעֲשׂ֑וּ וּכְמַעֲשֵׂ֣ה אֶֽרֶץ־כְּנַ֡עַן אֲשֶׁ֣ר אֲנִי֩ מֵבִ֨יא אֶתְכֶ֥ם שָׁ֨מָּה֙ לֹ֣א תַעֲשׂ֔וּ וּבְחֻקֹּתֵיהֶ֖ם לֹ֥א תֵלֵֽכוּ׃ אֶתד־מִשְׁפָּטַ֧י תַּעֲשׂ֛וּ וְאֶת־חֻקֹּתַ֥י תִּשְׁמְר֖וּ לָלֶ֣כֶת בָּהֶ֑ם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ וּשְׁמַרְתֶּ֤ם האֶת־חֻקֹּתַי֙ וְאֶת־מִשְׁפָּטַ֔י אֲשֶׁ֨ר יַעֲשֶׂ֥ה אֹתָ֛ם הָאָדָ֖ם וָחַ֣י בָּהֶ֑ם אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ ס         אִ֥ישׁ ואִישׁ֙ אֶל־כָּל־שְׁאֵ֣ר בְּשָׂר֔וֹ לֹ֥א תִקְרְב֖וּ לְגַלּ֣וֹת עֶרְוָ֑ה אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ ס         עֶרְוַ֥ת זאָבִ֛יךָ וְעֶרְוַ֥ת אִמְּךָ֖ לֹ֣א תְגַלֵּ֑ה אִמְּךָ֣ הִ֔וא לֹ֥א תְגַלֶּ֖ה עֶרְוָתָֽהּ׃ ס         עֶרְוַ֥ת חאֵֽשֶׁת־אָבִ֖יךָ לֹ֣א תְגַלֵּ֑ה עֶרְוַ֥ת אָבִ֖יךָ הִֽוא׃ ס         עֶרְוַ֨ת טאֲחֽוֹתְךָ֤ בַת־אָבִ֨יךָ֙ א֣וֹ בַת־אִמֶּ֔ךָ מוֹלֶ֣דֶת בַּ֔יִת א֖וֹ מוֹלֶ֣דֶת ח֑וּץ לֹ֥א תְגַלֶּ֖ה עֶרְוָתָֽן׃ ס         עֶרְוַ֤ת יבַּת־בִּנְךָ֙ א֣וֹ בַֽת־בִּתְּךָ֔ לֹ֥א תְגַלֶּ֖ה עֶרְוָתָ֑ן כִּ֥י עֶרְוָתְךָ֖ הֵֽנָּה׃ ס         עֶרְוַ֨ת יאבַּת־אֵ֤שֶׁת אָבִ֨יךָ֙ מוֹלֶ֣דֶת אָבִ֔יךָ אֲחוֹתְךָ֖ הִ֑וא לֹ֥א תְגַלֶּ֖ה עֶרְוָתָֽהּ׃ ס         עֶרְוַ֥ת יבאֲחוֹת־אָבִ֖יךָ לֹ֣א תְגַלֵּ֑ה שְׁאֵ֥ר אָבִ֖יךָ הִֽוא׃ ס         עֶרְוַ֥ת יגאֲחֽוֹת־אִמְּךָ֖ לֹ֣א תְגַלֵּ֑ה כִּֽי־שְׁאֵ֥ר אִמְּךָ֖ הִֽוא׃ ס         עֶרְוַ֥ת ידאֲחִֽי־אָבִ֖יךָ לֹ֣א תְגַלֵּ֑ה אֶל־אִשְׁתּוֹ֙ לֹ֣א תִקְרָ֔ב דֹּדָֽתְךָ֖ הִֽוא׃ ס         עֶרְוַ֥ת טוכַּלָּֽתְךָ֖ לֹ֣א תְגַלֵּ֑ה אֵ֤שֶׁת בִּנְךָ֙ הִ֔וא לֹ֥א תְגַלֶּ֖ה עֶרְוָתָֽהּ׃ ס         עֶרְוַ֥ת טזאֵֽשֶׁת־אָחִ֖יךָ לֹ֣א תְגַלֵּ֑ה עֶרְוַ֥ת אָחִ֖יךָ הִֽוא׃ ס         עֶרְוַ֥ת יזאִשָּׁ֛ה וּבִתָּ֖הּ לֹ֣א תְגַלֵּ֑ה אֶֽת־בַּת־בְּנָ֞הּ וְאֶת־בַּת־בִּתָּ֗הּ לֹ֤א תִקַּח֙ לְגַלּ֣וֹת עֶרְוָתָ֔הּ שַׁאֲרָ֥ה הֵ֖נָּה זִמָּ֥ה הִֽוא וְאִשָּׁ֥ה יחאֶל־אֲחֹתָ֖הּ לֹ֣א תִקָּ֑ח לִצְרֹ֗ר לְגַלּ֧וֹת עֶרְוָתָ֛הּ עָלֶ֖יהָ בְּחַיֶּֽיהָ׃ וְאֶליט־אִשָּׁ֖ה בְּנִדַּ֣ת טֻמְאָתָ֑הּ לֹ֣א תִקְרַ֔ב לְגַלּ֖וֹת עֶרְוָתָֽהּ׃ וְאֶלכ־אֵ֨שֶׁת֙ עֲמִֽיתְךָ֔ לֹא־תִתֵּ֥ן שְׁכָבְתְּךָ֖ לְזָ֑רַע לְטָמְאָה־בָֽהּ׃ וּמִֽזַּרְעֲךָ֥ כאלֹא־תִתֵּ֖ן לְהַעֲבִ֣יר לַמֹּ֑לֶךְ וְלֹ֧א תְחַלֵּ֛ל אֶת־שֵׁ֥ם אֱלֹהֶ֖יךָ אֲנִ֥י יְהוָֽה׃ וְאֶ֨תכב־זָכָ֔ר לֹ֥א תִשְׁכַּ֖ב מִשְׁכְּבֵ֣י אִשָּׁ֑ה תּוֹעֵבָ֖ה הִֽוא׃ וּבְכָלכג־בְּהֵמָ֛ה לֹא־תִתֵּ֥ן שְׁכָבְתְּךָ֖ לְטָמְאָה־בָ֑הּ וְאִשָּׁ֗ה לֹֽא־תַעֲמֹ֞ד לִפְנֵ֧י בְהֵמָ֛ה לְרִבְעָ֖הּ תֶּ֥בֶל הֽוּא׃ אַלכד־תִּֽטַּמְּא֖וּ בְּכָל־אֵ֑לֶּה כִּ֤י בְכָל־אֵ֨לֶּה֙ נִטְמְא֣וּ הַגּוֹיִ֔ם אֲשֶׁר־אֲנִ֥י מְשַׁלֵּ֖חַ מִפְּנֵיכֶֽם׃ וַתִּטְמָ֣א כההָאָ֔רֶץ וָאֶפְקֹ֥ד עֲוֺנָ֖הּ עָלֶ֑יהָ וַתָּקִ֥א הָאָ֖רֶץ אֶת־יֹשְׁבֶֽיהָ׃ וּשְׁמַרְתֶּ֣ם כואַתֶּ֗ם אֶת־חֻקֹּתַי֙ וְאֶת־מִשְׁפָּטַ֔י וְלֹ֣א תַעֲשׂ֔וּ מִכֹּ֥ל הַתּוֹעֵבֹ֖ת הָאֵ֑לֶּה הָֽאֶזְרָ֔ח וְהַגֵּ֖ר הַגָּ֥ר בְּתוֹכְכֶֽם׃ כִּ֚י כזאֶת־כָּל־הַתּוֹעֵבֹ֣ת הָאֵ֔ל עָשׂ֥וּ אַנְשֵֽׁי־הָאָ֖רֶץ אֲשֶׁ֣ר לִפְנֵיכֶ֑ם וַתִּטְמָ֖א הָאָֽרֶץ׃ וְלֹֽאכח־תָקִ֤יא הָאָ֨רֶץ֙ אֶתְכֶ֔ם בְּטַֽמַּאֲכֶ֖ם אֹתָ֑הּ כַּאֲשֶׁ֥ר קָאָ֛ה אֶת־הַגּ֖וֹי אֲשֶׁ֥ר לִפְנֵיכֶֽם׃ כִּ֚י כטכָּל־אֲשֶׁ֣ר יַעֲשֶׂ֔ה מִכֹּ֥ל הַתּוֹעֵב֖וֹת הָאֵ֑לֶּה וְנִכְרְת֛וּ הַנְּפָשׁ֥וֹת הָעֹשֹׂ֖ת מִקֶּ֥רֶב עַמָּֽם׃ וּשְׁמַרְתֶּ֣ם לאֶת־מִשְׁמַרְתִּ֗י לְבִלְתִּ֨י עֲשׂ֜וֹת מֵחֻקּ֤וֹת הַתּֽוֹעֵבֹת֙ אֲשֶׁ֣ר נַעֲשׂ֣וּ לִפְנֵיכֶ֔ם וְלֹ֥א תִֽטַּמְּא֖וּ בָּהֶ֑ם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יטאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר דַּבֵּ֞ר באֶל־כָּל־עֲדַ֧ת בְּנֵי־יִשְׂרָאֵ֛ל וְאָמַרְתָּ֥ אֲלֵהֶ֖ם קְדֹשִׁ֣ים תִּהְי֑וּ כִּ֣י קָד֔וֹשׁ אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ אִ֣ישׁ גאִמּ֤וֹ וְאָבִיו֙ תִּירָ֔אוּ וְאֶת־שַׁבְּתֹתַ֖י תִּשְׁמֹ֑רוּ אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ אַלד־תִּפְנוּ֙ אֶל־הָ֣אֱלִילִ֔ים וֵֽאלֹהֵי֙ מַסֵּכָ֔ה לֹ֥א תַעֲשׂ֖וּ לָכֶ֑ם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ וְכִ֧י התִזְבְּח֛וּ זֶ֥בַח שְׁלָמִ֖ים לַיהוָ֑ה לִֽרְצֹנְכֶ֖ם תִּזְבָּחֻֽהוּ׃ בְּי֧וֹם וזִבְחֲכֶ֛ם יֵאָכֵ֖ל וּמִֽמָּחֳרָ֑ת וְהַנּוֹתָר֙ עַד־י֣וֹם הַשְּׁלִישִׁ֔י בָּאֵ֖שׁ יִשָּׂרֵֽף׃ וְאִ֛ם זהֵאָכֹ֥ל יֵאָכֵ֖ל בַּיּ֣וֹם הַשְּׁלִישִׁ֑י פִּגּ֥וּל ה֖וּא לֹ֥א יֵרָצֶֽה׃ וְאֹֽכְלָיו֙ חעֲוֺנ֣וֹ יִשָּׂ֔א כִּֽי־אֶת־קֹ֥דֶשׁ יְהוָ֖ה חִלֵּ֑ל וְנִכְרְתָ֛ה הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִ֖וא מֵעַמֶּֽיהָ׃ וּֽבְקֻצְרְכֶם֙ טאֶת־קְצִ֣יר אַרְצְכֶ֔ם לֹ֧א תְכַלֶּ֛ה פְּאַ֥ת שָׂדְךָ֖ לִקְצֹ֑ר וְלֶ֥קֶט קְצִֽירְךָ֖ לֹ֥א תְלַקֵּֽט׃ וְכַרְמְךָ֙ ילֹ֣א תְעוֹלֵ֔ל וּפֶ֥רֶט כַּרְמְךָ֖ לֹ֣א תְלַקֵּ֑ט לֶֽעָנִ֤י וְלַגֵּר֙ תַּעֲזֹ֣ב אֹתָ֔ם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ לֹ֖א יאתִּגְנֹ֑בוּ וְלֹא־תְכַחֲשׁ֥וּ וְלֹֽא־תְשַׁקְּר֖וּ אִ֥ישׁ בַּעֲמִיתֽוֹ׃ וְלֹֽאיב־תִשָּׁבְע֥וּ בִשְׁמִ֖י לַשָּׁ֑קֶר וְחִלַּלְתָּ֛ אֶת־שֵׁ֥ם אֱלֹהֶ֖יךָ אֲנִ֥י יְהוָֽה׃ לֹֽאיג־תַעֲשֹׁ֥ק אֶת־רֵֽעֲךָ֖ וְלֹ֣א תִגְזֹ֑ל לֹֽא־תָלִ֞ין פְּעֻלַּ֥ת שָׂכִ֛יר אִתְּךָ֖ עַד־בֹּֽקֶר׃ לֹאיד־תְקַלֵּ֣ל חֵרֵ֔שׁ וְלִפְנֵ֣י עִוֵּ֔ר לֹ֥א תִתֵּ֖ן מִכְשֹׁ֑ל וְיָרֵ֥אתָ מֵּאֱלֹהֶ֖יךָ אֲנִ֥י יְהוָֽה׃ לֹאטו־תַעֲשׂ֥וּ עָ֨וֶל֙ בַּמִּשְׁפָּ֔ט לֹא־תִשָּׂ֣א פְנֵי־דָ֔ל וְלֹ֥א תֶהְדַּ֖ר פְּנֵ֣י גָד֑וֹל בְּצֶ֖דֶק תִּשְׁפֹּ֥ט עֲמִיתֶֽךָ׃ לֹאטז־תֵלֵ֤ךְ רָכִיל֙ בְּעַמֶּ֔יךָ לֹ֥א תַעֲמֹ֖ד עַל־דַּ֣ם רֵעֶ֑ךָ אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ לֹֽאיז־תִשְׂנָ֥א אֶת־אָחִ֖יךָ בִּלְבָבֶ֑ךָ הוֹכֵ֤חַ תּוֹכִ֨יחַ֙ אֶת־עֲמִיתֶ֔ךָ וְלֹא־תִשָּׂ֥א עָלָ֖יו חֵֽטְא׃ לֹֽאיח־תִקֹּ֤ם וְלֹֽא־תִטֹּר֙ אֶת־בְּנֵ֣י עַמֶּ֔ךָ וְאָֽהַבְתָּ֥ לְרֵעֲךָ֖ כָּמ֑וֹךָ אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ אֶֽתיט־חֻקֹּתַי֮ תִּשְׁמֹרוּ֒ בְּהֶמְתְּךָ֙ לֹא־תַרְבִּ֣יעַ כִּלְאַ֔יִם שָׂדְךָ֖ לֹא־תִזְרַ֣ע כִּלְאָ֑יִם וּבֶ֤גֶד כִּלְאַ֨יִם֙ שַֽׁעַטְנֵ֔ז לֹ֥א יַעֲלֶ֖ה עָלֶֽיךָ׃ פ
וְ֠אִישׁ ככִּֽי־יִשְׁכַּ֨ב אֶת־אִשָּׁ֜ה שִׁכְבַת־זֶ֗רַע וְהִ֤וא שִׁפְחָה֙ נֶחֱרֶ֣פֶת לְאִ֔ישׁ וְהָפְדֵּה֙ לֹ֣א נִפְדָּ֔תָה א֥וֹ חֻפְשָׁ֖ה לֹ֣א נִתַּן־לָ֑הּ בִּקֹּ֧רֶת תִּהְיֶ֛ה לֹ֥א יוּמְת֖וּ כִּי־לֹ֥א חֻפָּֽשָׁה׃ וְהֵבִ֤יא כאאֶת־אֲשָׁמוֹ֙ לַֽיהוָ֔ה אֶל־פֶּ֖תַח אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד אֵ֖יל אָשָֽׁם׃ וְכִפֶּר֩ כבעָלָ֨יו הַכֹּהֵ֜ן בְּאֵ֤יל הָֽאָשָׁם֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה עַל־חַטָּאת֖וֹ אֲשֶׁ֣ר חָטָ֑א וְנִסְלַ֣ח ל֔וֹ מֵחַטָּאת֖וֹ אֲשֶׁ֥ר חָטָֽא׃ פ
וְכִיכג־תָבֹ֣אוּ אֶל־הָאָ֗רֶץ וּנְטַעְתֶּם֙ כָּל־עֵ֣ץ מַאֲכָ֔ל וַעֲרַלְתֶּ֥ם עָרְלָת֖וֹ אֶת־פִּרְי֑וֹ שָׁלֹ֣שׁ שָׁנִ֗ים יִהְיֶ֥ה לָכֶ֛ם עֲרֵלִ֖ים לֹ֥א יֵאָכֵֽל׃ וּבַשָּׁנָה֙ כדהָרְבִיעִ֔ת יִהְיֶ֖ה כָּל־פִּרְי֑וֹ קֹ֥דֶשׁ הִלּוּלִ֖ים לַיהוָֽה׃ וּבַשָּׁנָ֣ה כההַחֲמִישִׁ֗ת תֹּֽאכְלוּ֙ אֶת־פִּרְי֔וֹ לְהוֹסִ֥יף לָכֶ֖ם תְּבוּאָת֑וֹ אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ לֹ֥א כותֹאכְל֖וּ עַל־הַדָּ֑ם לֹ֥א תְנַחֲשׁ֖וּ וְלֹ֥א תְעוֹנֵֽנוּ׃ לֹ֣א כזתַקִּ֔פוּ פְּאַ֖ת רֹאשְׁכֶ֑ם וְלֹ֣א תַשְׁחִ֔ית אֵ֖ת פְּאַ֥ת זְקָנֶֽךָ׃ וְשֶׂ֣רֶט כחלָנֶ֗פֶשׁ לֹ֤א תִתְּנוּ֙ בִּבְשַׂרְכֶ֔ם וּכְתֹ֣בֶת קַֽעֲקַ֔ע לֹ֥א תִתְּנ֖וּ בָּכֶ֑ם אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ אַלכט־תְּחַלֵּ֥ל אֶֽת־בִּתְּךָ֖ לְהַזְנוֹתָ֑הּ וְלֹא־תִזְנֶ֣ה הָאָ֔רֶץ וּמָלְאָ֥ה הָאָ֖רֶץ זִמָּֽה׃ אֶתל־שַׁבְּתֹתַ֣י תִּשְׁמֹ֔רוּ וּמִקְדָּשִׁ֖י תִּירָ֑אוּ אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ אַללא־תִּפְנ֤וּ אֶל־הָאֹבֹת֙ וְאֶל־הַיִּדְּעֹנִ֔ים אַל־תְּבַקְשׁ֖וּ לְטָמְאָ֣ה בָהֶ֑ם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ מִפְּנֵ֤י לבשֵׂיבָה֙ תָּק֔וּם וְהָדַרְתָּ֖ פְּנֵ֣י זָקֵ֑ן וְיָרֵ֥אתָ מֵּאֱלֹהֶ֖יךָ אֲנִ֥י יְהוָֽה׃ פ
וְכִֽילג־יָג֧וּר אִתְּךָ֛ גֵּ֖ר בְּאַרְצְכֶ֑ם לֹ֥א תוֹנ֖וּ אֹתֽוֹ׃ כְּאֶזְרָ֣ח לדמִכֶּם֩ יִהְיֶ֨ה לָכֶ֜ם הַגֵּ֣ר ׀ הַגָּ֣ר אִתְּכֶ֗ם וְאָהַבְתָּ֥ לוֹ֙ כָּמ֔וֹךָ כִּֽי־גֵרִ֥ים הֱיִיתֶ֖ם בְּאֶ֣רֶץ מִצְרָ֑יִם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ לֹאלה־תַעֲשׂ֥וּ עָ֖וֶל בַּמִּשְׁפָּ֑ט בַּמִּדָּ֕ה בַּמִּשְׁקָ֖ל וּבַמְּשׂוּרָֽה׃ מֹ֧אזְנֵי לוצֶ֣דֶק אַבְנֵי־צֶ֗דֶק אֵ֥יפַת צֶ֛דֶק וְהִ֥ין צֶ֖דֶק יִהְיֶ֣ה לָכֶ֑ם אֲנִי֙ יְהוָ֣ה אֱלֹֽהֵיכֶ֔ם אֲשֶׁר־הוֹצֵ֥אתִי אֶתְכֶ֖ם מֵאֶ֥רֶץ מִצְרָֽיִם׃ וּשְׁמַרְתֶּ֤ם לזאֶת־כָּל־חֻקֹּתַי֙ וְאֶת־כָּל־מִשְׁפָּטַ֔י וַעֲשִׂיתֶ֖ם אֹתָ֑ם אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ וְאֶלב־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֘ל תֹּאמַר֒ אִ֣ישׁ אִישׁ֩ מִבְּנֵ֨י יִשְׂרָאֵ֜ל וּמִן־הַגֵּ֣ר ׀ הַגָּ֣ר בְּיִשְׂרָאֵ֗ל אֲשֶׁ֨ר יִתֵּ֧ן מִזַּרְע֛וֹ לַמֹּ֖לֶךְ מ֣וֹת יוּמָ֑ת עַ֥ם הָאָ֖רֶץ יִרְגְּמֻ֥הוּ בָאָֽבֶן׃ וַאֲנִ֞י גאֶתֵּ֤ן אֶת־פָּנַי֙ בָּאִ֣ישׁ הַה֔וּא וְהִכְרַתִּ֥י אֹת֖וֹ מִקֶּ֣רֶב עַמּ֑וֹ כִּ֤י מִזַּרְעוֹ֙ נָתַ֣ן לַמֹּ֔לֶךְ לְמַ֗עַן טַמֵּא֙ אֶת־מִקְדָּשִׁ֔י וּלְחַלֵּ֖ל אֶת־שֵׁ֥ם קָדְשִֽׁי׃ וְאִ֡ם דהַעְלֵ֣ם יַעְלִימֽוּ֩ עַ֨ם הָאָ֜רֶץ אֶת־עֵֽינֵיהֶם֙ מִן־הָאִ֣ישׁ הַה֔וּא בְּתִתּ֥וֹ מִזַּרְע֖וֹ לַמֹּ֑לֶךְ לְבִלְתִּ֖י הָמִ֥ית אֹתֽוֹ׃ וְשַׂמְתִּ֨י האֲנִ֧י אֶת־פָּנַ֛י בָּאִ֥ישׁ הַה֖וּא וּבְמִשְׁפַּחְתּ֑וֹ וְהִכְרַתִּ֨י אֹת֜וֹ וְאֵ֣ת ׀ כָּל־הַזֹּנִ֣ים אַחֲרָ֗יו לִזְנ֛וֹת אַחֲרֵ֥י הַמֹּ֖לֶךְ מִקֶּ֥רֶב עַמָּֽם׃ וְהַנֶּ֗פֶשׁ ואֲשֶׁ֨ר תִּפְנֶ֤ה אֶל־הָֽאֹבֹת֙ וְאֶל־הַיִּדְּעֹנִ֔ים לִזְנ֖וֹת אַחֲרֵיהֶ֑ם וְנָתַתִּ֤י אֶת־פָּנַי֙ בַּנֶּ֣פֶשׁ הַהִ֔וא וְהִכְרַתִּ֥י אֹת֖וֹ מִקֶּ֥רֶב עַמּֽוֹ׃ וְהִ֨תְקַדִּשְׁתֶּ֔ם זוִהְיִיתֶ֖ם קְדֹשִׁ֑ים כִּ֛י אֲנִ֥י יְהוָ֖ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ וּשְׁמַרְתֶּם֙ חאֶת־חֻקֹּתַ֔י וַעֲשִׂיתֶ֖ם אֹתָ֑ם אֲנִ֥י יְהוָ֖ה מְקַדִּשְׁכֶֽם׃ כִּֽיט־אִ֣ישׁ אִ֗ישׁ אֲשֶׁ֨ר יְקַלֵּ֧ל אֶת־אָבִ֛יו וְאֶת־אִמּ֖וֹ מ֣וֹת יוּמָ֑ת אָבִ֧יו וְאִמּ֛וֹ קִלֵּ֖ל דָּמָ֥יו בּֽוֹ׃ וְאִ֗ישׁ יאֲשֶׁ֤ר יִנְאַף֙ אֶת־אֵ֣שֶׁת אִ֔ישׁ אֲשֶׁ֥ר יִנְאַ֖ף אֶת־אֵ֣שֶׁת רֵעֵ֑הוּ מֽוֹת־יוּמַ֥ת הַנֹּאֵ֖ף וְהַנֹּאָֽפֶת׃ וְאִ֗ישׁ יאאֲשֶׁ֤ר יִשְׁכַּב֙ אֶת־אֵ֣שֶׁת אָבִ֔יו עֶרְוַ֥ת אָבִ֖יו גִּלָּ֑ה מֽוֹת־יוּמְת֥וּ שְׁנֵיהֶ֖ם דְּמֵיהֶ֥ם בָּֽם׃ וְאִ֗ישׁ יבאֲשֶׁ֤ר יִשְׁכַּב֙ אֶת־כַּלָּת֔וֹ מ֥וֹת יוּמְת֖וּ שְׁנֵיהֶ֑ם תֶּ֥בֶל עָשׂ֖וּ דְּמֵיהֶ֥ם בָּֽם׃ וְאִ֗ישׁ יגאֲשֶׁ֨ר יִשְׁכַּ֤ב אֶת־זָכָר֙ מִשְׁכְּבֵ֣י אִשָּׁ֔ה תּוֹעֵבָ֥ה עָשׂ֖וּ שְׁנֵיהֶ֑ם מ֥וֹת יוּמָ֖תוּ דְּמֵיהֶ֥ם בָּֽם׃ וְאִ֗ישׁ ידאֲשֶׁ֨ר יִקַּ֧ח אֶת־אִשָּׁ֛ה וְאֶת־אִמָּ֖הּ זִמָּ֣ה הִ֑וא בָּאֵ֞שׁ יִשְׂרְפ֤וּ אֹתוֹ֙ וְאֶתְהֶ֔ן וְלֹא־תִהְיֶ֥ה זִמָּ֖ה בְּתוֹכְכֶֽם׃ וְאִ֗ישׁ טואֲשֶׁ֨ר יִתֵּ֧ן שְׁכָבְתּ֛וֹ בִּבְהֵמָ֖ה מ֣וֹת יוּמָ֑ת וְאֶת־הַבְּהֵמָ֖ה תַּהֲרֹֽגוּ׃ וְאִשָּׁ֗ה טזאֲשֶׁ֨ר תִּקְרַ֤ב אֶל־כָּל־בְּהֵמָה֙ לְרִבְעָ֣ה אֹתָ֔הּ וְהָרַגְתָּ֥ אֶת־הָאִשָּׁ֖ה וְאֶת־הַבְּהֵמָ֑ה מ֥וֹת יוּמָ֖תוּ דְּמֵיהֶ֥ם בָּֽם׃ וְאִ֣ישׁ יזאֲשֶׁר־יִקַּ֣ח אֶת־אֲחֹת֡וֹ בַּת־אָבִ֣יו א֣וֹ בַת־אִ֠מּוֹ וְרָאָ֨ה אֶת־עֶרְוָתָ֜הּ וְהִֽיא־תִרְאֶ֤ה אֶת־עֶרְוָתוֹ֙ חֶ֣סֶד ה֔וּא וְנִ֨כְרְת֔וּ לְעֵינֵ֖י בְּנֵ֣י עַמָּ֑ם עֶרְוַ֧ת אֲחֹת֛וֹ גִּלָּ֖ה עֲוֺנ֥וֹ יִשָּֽׂא׃ וְ֠אִישׁ יחאֲשֶׁר־יִשְׁכַּ֨ב אֶת־אִשָּׁ֜ה דָּוָ֗ה וְגִלָּ֤ה אֶת־עֶרְוָתָהּ֙ אֶת־מְקֹרָ֣הּ הֶֽעֱרָ֔ה וְהִ֕יא גִּלְּתָ֖ה אֶת־מְק֣וֹר דָּמֶ֑יהָ וְנִכְרְת֥וּ שְׁנֵיהֶ֖ם מִקֶּ֥רֶב עַמָּֽם׃ וְעֶרְוַ֨ת יטאֲח֧וֹת אִמְּךָ֛ וַאֲח֥וֹת אָבִ֖יךָ לֹ֣א תְגַלֵּ֑ה כִּ֧י אֶת־שְׁאֵר֛וֹ הֶעֱרָ֖ה עֲוֺנָ֥ם יִשָּֽׂאוּ׃ וְאִ֗ישׁ כאֲשֶׁ֤ר יִשְׁכַּב֙ אֶת־דֹּ֣דָת֔וֹ עֶרְוַ֥ת דֹּד֖וֹ גִּלָּ֑ה חֶטְאָ֥ם יִשָּׂ֖אוּ עֲרִירִ֥ים יָמֻֽתוּ׃ וְאִ֗ישׁ כאאֲשֶׁ֥ר יִקַּ֛ח אֶת־אֵ֥שֶׁת אָחִ֖יו נִדָּ֣ה הִ֑וא עֶרְוַ֥ת אָחִ֛יו גִּלָּ֖ה עֲרִירִ֥ים יִהְיֽוּ׃ וּשְׁמַרְתֶּ֤ם כבאֶת־כָּל־חֻקֹּתַי֙ וְאֶת־כָּל־מִשְׁפָּטַ֔י וַעֲשִׂיתֶ֖ם אֹתָ֑ם וְלֹא־תָקִ֤יא אֶתְכֶם֙ הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁ֨ר אֲנִ֜י מֵבִ֥יא אֶתְכֶ֛ם שָׁ֖מָּה לָשֶׁ֥בֶת בָּֽהּ׃ וְלֹ֤א כגתֵֽלְכוּ֙ בְּחֻקֹּ֣ת הַגּ֔וֹי אֲשֶׁר־אֲנִ֥י מְשַׁלֵּ֖חַ מִפְּנֵיכֶ֑ם כִּ֤י אֶת־כָּל־אֵ֨לֶּה֙ עָשׂ֔וּ וָאָקֻ֖ץ בָּֽם׃ וָאֹמַ֣ר כדלָכֶ֗ם אַתֶּם֮ תִּֽירְשׁ֣וּ אֶת־אַדְמָתָם֒ וַאֲנִ֞י אֶתְּנֶ֤נָּה לָכֶם֙ לָרֶ֣שֶׁת אֹתָ֔הּ אֶ֛רֶץ זָבַ֥ת חָלָ֖ב וּדְבָ֑שׁ אֲנִי֙ יְהוָ֣ה אֱלֹֽהֵיכֶ֔ם אֲשֶׁר־הִבְדַּ֥לְתִּי אֶתְכֶ֖ם מִן־הָֽעַמִּֽים׃ וְהִבְדַּלְתֶּ֞ם כהבֵּֽין־הַבְּהֵמָ֤ה הַטְּהֹרָה֙ לַטְּמֵאָ֔ה וּבֵין־הָע֥וֹף הַטָּמֵ֖א לַטָּהֹ֑ר וְלֹֽא־תְשַׁקְּצ֨וּ אֶת־נַפְשֹֽׁתֵיכֶ֜ם בַּבְּהֵמָ֣ה וּבָע֗וֹף וּבְכֹל֙ אֲשֶׁ֣ר תִּרְמֹ֣שׂ הָֽאֲדָמָ֔ה אֲשֶׁר־הִבְדַּ֥לְתִּי לָכֶ֖ם לְטַמֵּֽא׃ וִהְיִ֤יתֶם כולִי֙ קְדֹשִׁ֔ים כִּ֥י קָד֖וֹשׁ אֲנִ֣י יְהוָ֑ה וָאַבְדִּ֥ל אֶתְכֶ֛ם מִן־הָֽעַמִּ֖ים לִהְי֥וֹת לִֽי׃ וְאִ֣ישׁ כזאֽוֹ־אִשָּׁ֗ה כִּֽי־יִהְיֶ֨ה בָהֶ֥ם א֛וֹב א֥וֹ יִדְּעֹנִ֖י מ֣וֹת יוּמָ֑תוּ בָּאֶ֛בֶן יִרְגְּמ֥וּ אֹתָ֖ם דְּמֵיהֶ֥ם בָּֽם׃ פ
וַיֹּ֤אמֶר כאאיְהוָה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה אֱמֹ֥ר אֶל־הַכֹּהֲנִ֖ים בְּנֵ֣י אַהֲרֹ֑ן וְאָמַרְתָּ֣ אֲלֵהֶ֔ם לְנֶ֥פֶשׁ לֹֽא־יִטַּמָּ֖א בְּעַמָּֽיו׃ כִּ֚י באִם־לִשְׁאֵר֔וֹ הַקָּרֹ֖ב אֵלָ֑יו לְאִמּ֣וֹ וּלְאָבִ֔יו וְלִבְנ֥וֹ וּלְבִתּ֖וֹ וּלְאָחִֽיו׃ וְלַאֲחֹת֤וֹ גהַבְּתוּלָה֙ הַקְּרוֹבָ֣ה אֵלָ֔יו אֲשֶׁ֥ר לֹֽא־הָיְתָ֖ה לְאִ֑ישׁ לָ֖הּ יִטַּמָּֽא׃ לֹ֥א דיִטַּמָּ֖א בַּ֣עַל בְּעַמָּ֑יו לְהֵ֖חַלּֽוֹ׃ לֹֽאה־יקרחה יִקְרְח֤וּ קָרְחָה֙ בְּרֹאשָׁ֔ם וּפְאַ֥ת זְקָנָ֖ם לֹ֣א יְגַלֵּ֑חוּ וּבִ֨בְשָׂרָ֔ם לֹ֥א יִשְׂרְט֖וּ שָׂרָֽטֶת׃ קְדֹשִׁ֤ים ויִהְיוּ֙ לֵאלֹ֣הֵיהֶ֔ם וְלֹ֣א יְחַלְּל֔וּ שֵׁ֖ם אֱלֹהֵיהֶ֑ם כִּי֩ אֶת־אִשֵּׁ֨י יְהוָ֜ה לֶ֧חֶם אֱלֹהֵיהֶ֛ם הֵ֥ם מַקְרִיבִ֖ם וְהָ֥יוּ קֹֽדֶשׁ׃ אִשָּׁ֨ה זזֹנָ֤ה וַחֲלָלָה֙ לֹ֣א יִקָּ֔חוּ וְאִשָּׁ֛ה גְּרוּשָׁ֥ה מֵאִישָׁ֖הּ לֹ֣א יִקָּ֑חוּ כִּֽי־קָדֹ֥שׁ ה֖וּא לֵאלֹהָֽיו׃ וְקִדַּשְׁתּ֔וֹ חכִּֽי־אֶת־לֶ֥חֶם אֱלֹהֶ֖יךָ ה֣וּא מַקְרִ֑יב קָדֹשׁ֙ יִֽהְיֶה־לָּ֔ךְ כִּ֣י קָד֔וֹשׁ אֲנִ֥י יְהוָ֖ה מְקַדִּשְׁכֶֽם׃ וּבַת֙ טאִ֣ישׁ כֹּהֵ֔ן כִּ֥י תֵחֵ֖ל לִזְנ֑וֹת אֶת־אָבִ֨יהָ֙ הִ֣יא מְחַלֶּ֔לֶת בָּאֵ֖שׁ תִּשָּׂרֵֽף׃ ס         וְהַכֹּהֵן֩ יהַגָּד֨וֹל מֵאֶחָ֜יו אֲֽשֶׁר־יוּצַ֥ק עַל־רֹאשׁ֣וֹ ׀ שֶׁ֤מֶן הַמִּשְׁחָה֙ וּמִלֵּ֣א אֶת־יָד֔וֹ לִלְבֹּ֖שׁ אֶת־הַבְּגָדִ֑ים אֶת־רֹאשׁוֹ֙ לֹ֣א יִפְרָ֔ע וּבְגָדָ֖יו לֹ֥א יִפְרֹֽם׃ וְעַ֛ל יאכָּל־נַפְשֹׁ֥ת מֵ֖ת לֹ֣א יָבֹ֑א לְאָבִ֥יו וּלְאִמּ֖וֹ לֹ֥א יִטַּמָּֽא׃ וּמִןיב־הַמִּקְדָּשׁ֙ לֹ֣א יֵצֵ֔א וְלֹ֣א יְחַלֵּ֔ל אֵ֖ת מִקְדַּ֣שׁ אֱלֹהָ֑יו כִּ֡י נֵ֠זֶר שֶׁ֣מֶן מִשְׁחַ֧ת אֱלֹהָ֛יו עָלָ֖יו אֲנִ֥י יְהוָֽה׃ וְה֕וּא יגאִשָּׁ֥ה בִבְתוּלֶ֖יהָ יִקָּֽח׃ אַלְמָנָ֤ה ידוּגְרוּשָׁה֙ וַחֲלָלָ֣ה זֹנָ֔ה אֶת־אֵ֖לֶּה לֹ֣א יִקָּ֑ח כִּ֛י אִם־בְּתוּלָ֥ה מֵעַמָּ֖יו יִקַּ֥ח אִשָּֽׁה׃ וְלֹֽאטו־יְחַלֵּ֥ל זַרְע֖וֹ בְּעַמָּ֑יו כִּ֛י אֲנִ֥י יְהוָ֖ה מְקַדְּשֽׁוֹ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר טזיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֥ר יזאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹ֑ר אִ֣ישׁ מִֽזַּרְעֲךָ֞ לְדֹרֹתָ֗ם אֲשֶׁ֨ר יִהְיֶ֥ה בוֹ֙ מ֔וּם לֹ֣א יִקְרַ֔ב לְהַקְרִ֖יב לֶ֥חֶם אֱלֹהָֽיו׃ כִּ֥י יחכָל־אִ֛ישׁ אֲשֶׁר־בּ֥וֹ מ֖וּם לֹ֣א יִקְרָ֑ב אִ֤ישׁ עִוֵּר֙ א֣וֹ פִסֵּ֔חַ א֥וֹ חָרֻ֖ם א֥וֹ שָׂרֽוּעַ׃ א֣וֹ יטאִ֔ישׁ אֲשֶׁר־יִהְיֶ֥ה ב֖וֹ שֶׁ֣בֶר רָ֑גֶל א֖וֹ שֶׁ֥בֶר יָֽד׃ אֽוֹכ־גִבֵּ֣ן אוֹ־דַ֔ק א֖וֹ תְּבַלֻּ֣ל בְּעֵינ֑וֹ א֤וֹ גָרָב֙ א֣וֹ יַלֶּ֔פֶת א֖וֹ מְר֥וֹחַ אָֽשֶׁךְ׃ כָּלכא־אִ֞ישׁ אֲשֶׁר־בּ֣וֹ מ֗וּם מִזֶּ֨רַע֙ אַהֲרֹ֣ן הַכֹּהֵ֔ן לֹ֣א יִגַּ֔שׁ לְהַקְרִ֖יב אֶת־אִשֵּׁ֣י יְהוָ֑ה מ֣וּם בּ֔וֹ אֵ֚ת לֶ֣חֶם אֱלֹהָ֔יו לֹ֥א יִגַּ֖שׁ לְהַקְרִֽיב׃ לֶ֣חֶם כבאֱלֹהָ֔יו מִקָּדְשֵׁ֖י הַקֳּדָשִׁ֑ים וּמִן־הַקֳּדָשִׁ֖ים יֹאכֵֽל׃ אַ֣ךְ כגאֶל־הַפָּרֹ֜כֶת לֹ֣א יָבֹ֗א וְאֶל־הַמִּזְבֵּ֛חַ לֹ֥א יִגַּ֖שׁ כִּֽי־מ֣וּם בּ֑וֹ וְלֹ֤א יְחַלֵּל֙ אֶת־מִקְדָּשַׁ֔י כִּ֛י אֲנִ֥י יְהוָ֖ה מְקַדְּשָֽׁם׃ וַיְדַבֵּ֣ר כדמֹשֶׁ֔ה אֶֽל־אַהֲרֹ֖ן וְאֶל־בָּנָ֑יו וְאֶֽל־כָּל־בְּנֵ֖י יִשְׂרָאֵֽל׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כבאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֨ר באֶֽל־אַהֲרֹ֜ן וְאֶל־בָּנָ֗יו וְיִנָּֽזְרוּ֙ מִקָּדְשֵׁ֣י בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֔ל וְלֹ֥א יְחַלְּל֖וּ אֶת־שֵׁ֣ם קָדְשִׁ֑י אֲשֶׁ֨ר הֵ֧ם מַקְדִּשִׁ֛ים לִ֖י אֲנִ֥י יְהוָֽה׃ אֱמֹ֣ר גאֲלֵהֶ֗ם לְדֹרֹ֨תֵיכֶ֜ם כָּל־אִ֣ישׁ ׀ אֲשֶׁר־יִקְרַ֣ב מִכָּל־זַרְעֲכֶ֗ם אֶל־הַקֳּדָשִׁים֙ אֲשֶׁ֨ר יַקְדִּ֤ישׁוּ בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ לַֽיהוָ֔ה וְטֻמְאָת֖וֹ עָלָ֑יו וְנִכְרְתָ֞ה הַנֶּ֧פֶשׁ הַהִ֛וא מִלְּפָנַ֖י אֲנִ֥י יְהוָֽה׃ אִ֣ישׁ דאִ֞ישׁ מִזֶּ֣רַע אַהֲרֹ֗ן וְה֤וּא צָר֨וּעַ֙ א֣וֹ זָ֔ב בַּקֳּדָשִׁים֙ לֹ֣א יֹאכַ֔ל עַ֖ד אֲשֶׁ֣ר יִטְהָ֑ר וְהַנֹּגֵ֨עַ֙ בְּכָל־טְמֵא־נֶ֔פֶשׁ א֣וֹ אִ֔ישׁ אֲשֶׁר־תֵּצֵ֥א מִמֶּ֖נּוּ שִׁכְבַת־זָֽרַע׃ אוֹה־אִישׁ֙ אֲשֶׁ֣ר יִגַּ֔ע בְּכָל־שֶׁ֖רֶץ אֲשֶׁ֣ר יִטְמָא־ל֑וֹ א֤וֹ בְאָדָם֙ אֲשֶׁ֣ר יִטְמָא־ל֔וֹ לְכֹ֖ל טֻמְאָתֽוֹ׃ נֶ֚פֶשׁ ואֲשֶׁ֣ר תִּגַּע־בּ֔וֹ וְטָמְאָ֖ה עַד־הָעָ֑רֶב וְלֹ֤א יֹאכַל֙ מִן־הַקֳּדָשִׁ֔ים כִּ֛י אִם־רָחַ֥ץ בְּשָׂר֖וֹ בַּמָּֽיִם׃ וּבָ֥א זהַשֶּׁ֖מֶשׁ וְטָהֵ֑ר וְאַחַר֙ יֹאכַ֣ל מִן־הַקֳּדָשִׁ֔ים כִּ֥י לַחְמ֖וֹ הֽוּא׃ נְבֵלָ֧ה חוּטְרֵפָ֛ה לֹ֥א יֹאכַ֖ל לְטָמְאָה־בָ֑הּ אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ וְשָׁמְר֣וּ טאֶת־מִשְׁמַרְתִּ֗י וְלֹֽא־יִשְׂא֤וּ עָלָיו֙ חֵ֔טְא וּמֵ֥תוּ ב֖וֹ כִּ֣י יְחַלְּלֻ֑הוּ אֲנִ֥י יְהוָ֖ה מְקַדְּשָֽׁם׃ וְכָלי־זָ֖ר לֹא־יֹ֣אכַל קֹ֑דֶשׁ תּוֹשַׁ֥ב כֹּהֵ֛ן וְשָׂכִ֖יר לֹא־יֹ֥אכַל קֹֽדֶשׁ׃ וְכֹהֵ֗ן יאכִּֽי־יִקְנֶ֥ה נֶ֨פֶשׁ֙ קִנְיַ֣ן כַּסְפּ֔וֹ ה֖וּא יֹ֣אכַל בּ֑וֹ וִילִ֣יד בֵּית֔וֹ הֵ֖ם יֹאכְל֥וּ בְלַחְמֽוֹ׃ וּבַתיב־כֹּהֵ֔ן כִּ֥י תִהְיֶ֖ה לְאִ֣ישׁ זָ֑ר הִ֕וא בִּתְרוּמַ֥ת הַקֳּדָשִׁ֖ים לֹ֥א תֹאכֵֽל׃ וּבַתיג־כֹּהֵן֩ כִּ֨י תִהְיֶ֜ה אַלְמָנָ֣ה וּגְרוּשָׁ֗ה וְזֶרַע֮ אֵ֣ין לָהּ֒ וְשָׁבָ֞ה אֶל־בֵּ֤ית אָבִ֨יהָ֙ כִּנְעוּרֶ֔יהָ מִלֶּ֥חֶם אָבִ֖יהָ תֹּאכֵ֑ל וְכָל־זָ֖ר לֹא־יֹ֥אכַל בּֽוֹ׃ ס         וְאִ֕ישׁ ידכִּֽי־יֹאכַ֥ל קֹ֖דֶשׁ בִּשְׁגָגָ֑ה וְיָסַ֤ף חֲמִֽשִׁיתוֹ֙ עָלָ֔יו וְנָתַ֥ן לַכֹּהֵ֖ן אֶת־הַקֹּֽדֶשׁ׃ וְלֹ֣א טויְחַלְּל֔וּ אֶת־קָדְשֵׁ֖י בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל אֵ֥ת אֲשֶׁר־יָרִ֖ימוּ לַיהוָֽה׃ וְהִשִּׂ֤יאוּ טזאוֹתָם֙ עֲוֺ֣ן אַשְׁמָ֔ה בְּאָכְלָ֖ם אֶת־קָדְשֵׁיהֶ֑ם כִּ֛י אֲנִ֥י יְהוָ֖ה מְקַדְּשָֽׁם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יזיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֨ר יחאֶֽל־אַהֲרֹ֜ן וְאֶל־בָּנָ֗יו וְאֶל֙ כָּל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאָמַרְתָּ֖ אֲלֵהֶ֑ם אִ֣ישׁ אִישׁ֩ מִבֵּ֨ית יִשְׂרָאֵ֜ל וּמִן־הַגֵּ֣ר בְּיִשְׂרָאֵ֗ל אֲשֶׁ֨ר יַקְרִ֤יב קָרְבָּנוֹ֙ לְכָל־נִדְרֵיהֶם֙ וּלְכָל־נִדְבוֹתָ֔ם אֲשֶׁר־יַקְרִ֥יבוּ לַיהוָ֖ה לְעֹלָֽה׃ לִֽרְצֹנְכֶ֑ם יטתָּמִ֣ים זָכָ֔ר בַּבָּקָ֕ר בַּכְּשָׂבִ֖ים וּבָֽעִזִּֽים׃ כֹּ֛ל כאֲשֶׁר־בּ֥וֹ מ֖וּם לֹ֣א תַקְרִ֑יבוּ כִּי־לֹ֥א לְרָצ֖וֹן יִהְיֶ֥ה לָכֶֽם׃ וְאִ֗ישׁ כאכִּֽי־יַקְרִ֤יב זֶֽבַח־שְׁלָמִים֙ לַיהוָ֔ה לְפַלֵּא־נֶ֨דֶר֙ א֣וֹ לִנְדָבָ֔ה בַּבָּקָ֖ר א֣וֹ בַצֹּ֑אן תָּמִ֤ים יִֽהְיֶה֙ לְרָצ֔וֹן כָּל־מ֖וּם לֹ֥א יִהְיֶה־בּֽוֹ׃ עַוֶּרֶת֩ כבא֨וֹ שָׁב֜וּר אוֹ־חָר֣וּץ אֽוֹ־יַבֶּ֗לֶת א֤וֹ גָרָב֙ א֣וֹ יַלֶּ֔פֶת לֹא־תַקְרִ֥יבוּ אֵ֖לֶּה לַיהוָ֑ה וְאִשֶּׁ֗ה לֹא־תִתְּנ֥וּ מֵהֶ֛ם עַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ לַיהוָֽה׃ וְשׁ֥וֹר כגוָשֶׂ֖ה שָׂר֣וּעַ וְקָל֑וּט נְדָבָה֙ תַּעֲשֶׂ֣ה אֹת֔וֹ וּלְנֵ֖דֶר לֹ֥א יֵרָצֶֽה׃ וּמָע֤וּךְ כדוְכָתוּת֙ וְנָת֣וּק וְכָר֔וּת לֹ֥א תַקְרִ֖יבוּ לַֽיהוָ֑ה וּֽבְאַרְצְכֶ֖ם לֹ֥א תַעֲשֽׂוּ׃ וּמִיַּ֣ד כהבֶּן־נֵכָ֗ר לֹ֥א תַקְרִ֛יבוּ אֶת־לֶ֥חֶם אֱלֹהֵיכֶ֖ם מִכָּל־אֵ֑לֶּה כִּ֣י מָשְׁחָתָ֤ם בָּהֶם֙ מ֣וּם בָּ֔ם לֹ֥א יֵרָצ֖וּ לָכֶֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כויְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ שׁ֣וֹר כזאוֹ־כֶ֤שֶׂב אוֹ־עֵז֙ כִּ֣י יִוָּלֵ֔ד וְהָיָ֛ה שִׁבְעַ֥ת יָמִ֖ים תַּ֣חַת אִמּ֑וֹ וּמִיּ֤וֹם הַשְּׁמִינִי֙ וָהָ֔לְאָה יֵרָצֶ֕ה לְקָרְבַּ֥ן אִשֶּׁ֖ה לַיהוָֽה׃ וְשׁ֖וֹר כחאוֹ־שֶׂ֑ה אֹת֣וֹ וְאֶת־בְּנ֔וֹ לֹ֥א תִשְׁחֲט֖וּ בְּי֥וֹם אֶחָֽד׃ וְכִֽיכט־תִזְבְּח֥וּ זֶֽבַח־תּוֹדָ֖ה לַיהוָ֑ה לִֽרְצֹנְכֶ֖ם תִּזְבָּֽחוּ׃ בַּיּ֤וֹם להַהוּא֙ יֵאָכֵ֔ל לֹֽא־תוֹתִ֥ירוּ מִמֶּ֖נּוּ עַד־בֹּ֑קֶר אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ וּשְׁמַרְתֶּם֙ לאמִצְוֺתַ֔י וַעֲשִׂיתֶ֖ם אֹתָ֑ם אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ וְלֹ֤א לבתְחַלְּלוּ֙ אֶת־שֵׁ֣ם קָדְשִׁ֔י וְנִ֨קְדַּשְׁתִּ֔י בְּת֖וֹךְ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל אֲנִ֥י יְהוָ֖ה מְקַדִּשְׁכֶֽם׃ הַמּוֹצִ֤יא לגאֶתְכֶם֙ מֵאֶ֣רֶץ מִצְרַ֔יִם לִהְי֥וֹת לָכֶ֖ם לֵאלֹהִ֑ים אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כגאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֞ר באֶל־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ וְאָמַרְתָּ֣ אֲלֵהֶ֔ם מוֹעֲדֵ֣י יְהוָ֔ה אֲשֶׁר־תִּקְרְא֥וּ אֹתָ֖ם מִקְרָאֵ֣י קֹ֑דֶשׁ אֵ֥לֶּה הֵ֖ם מוֹעֲדָֽי׃ שֵׁ֣שֶׁת גיָמִים֮ תֵּעָשֶׂ֣ה מְלָאכָה֒ וּבַיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֗י שַׁבַּ֤ת שַׁבָּתוֹן֙ מִקְרָא־קֹ֔דֶשׁ כָּל־מְלָאכָ֖ה לֹ֣א תַעֲשׂ֑וּ שַׁבָּ֥ת הִוא֙ לַֽיהוָ֔ה בְּכֹ֖ל מֽוֹשְׁבֹתֵיכֶֽם׃ פ
אֵ֚לֶּה דמוֹעֲדֵ֣י יְהוָ֔ה מִקְרָאֵ֖י קֹ֑דֶשׁ אֲשֶׁר־תִּקְרְא֥וּ אֹתָ֖ם בְּמוֹעֲדָֽם׃ בַּחֹ֣דֶשׁ ההָרִאשׁ֗וֹן בְּאַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֛ר לַחֹ֖דֶשׁ בֵּ֣ין הָעַרְבָּ֑יִם פֶּ֖סַח לַיהוָֽה׃ וּבַחֲמִשָּׁ֨ה ועָשָׂ֥ר יוֹם֙ לַחֹ֣דֶשׁ הַזֶּ֔ה חַ֥ג הַמַּצּ֖וֹת לַיהוָ֑ה שִׁבְעַ֥ת יָמִ֖ים מַצּ֥וֹת תֹּאכֵֽלוּ׃ בַּיּוֹם֙ זהָֽרִאשׁ֔וֹן מִקְרָא־קֹ֖דֶשׁ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֑ם כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֥א תַעֲשֽׂוּ׃ וְהִקְרַבְתֶּ֥ם חאִשֶּׁ֛ה לַיהוָ֖ה שִׁבְעַ֣ת יָמִ֑ים בַּיּ֤וֹם הַשְּׁבִיעִי֙ מִקְרָא־קֹ֔דֶשׁ כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֥א תַעֲשֽׂוּ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר טיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֞ר יאֶל־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ וְאָמַרְתָּ֣ אֲלֵהֶ֔ם כִּֽי־תָבֹ֣אוּ אֶל־הָאָ֗רֶץ אֲשֶׁ֤ר אֲנִי֙ נֹתֵ֣ן לָכֶ֔ם וּקְצַרְתֶּ֖ם אֶת־קְצִירָ֑הּ וַהֲבֵאתֶ֥ם אֶת־עֹ֛מֶר רֵאשִׁ֥ית קְצִירְכֶ֖ם אֶל־הַכֹּהֵֽן׃ וְהֵנִ֧יף יאאֶת־הָעֹ֛מֶר לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה לִֽרְצֹנְכֶ֑ם מִֽמָּחֳרַת֙ הַשַּׁבָּ֔ת יְנִיפֶ֖נּוּ הַכֹּהֵֽן׃ וַעֲשִׂיתֶ֕ם יבבְּי֥וֹם הֲנִֽיפְכֶ֖ם אֶת־הָעֹ֑מֶר כֶּ֣בֶשׂ תָּמִ֧ים בֶּן־שְׁנָת֛וֹ לְעֹלָ֖ה לַיהוָֽה׃ וּמִנְחָתוֹ֩ יגשְׁנֵ֨י עֶשְׂרֹנִ֜ים סֹ֣לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֛מֶן אִשֶּׁ֥ה לַיהוָ֖ה רֵ֣יחַ נִיחֹ֑חַ וְנִסְכֹּ֥ה יַ֖יִן רְבִיעִ֥ת הַהִֽין׃ וְלֶחֶם֩ ידוְקָלִ֨י וְכַרְמֶ֜ל לֹ֣א תֹֽאכְל֗וּ עַד־עֶ֨צֶם֙ הַיּ֣וֹם הַזֶּ֔ה עַ֚ד הֲבִ֣יאֲכֶ֔ם אֶת־קָרְבַּ֖ן אֱלֹהֵיכֶ֑ם חֻקַּ֤ת עוֹלָם֙ לְדֹרֹ֣תֵיכֶ֔ם בְּכֹ֖ל מֹשְׁבֹֽתֵיכֶֽם׃ ס         וּסְפַרְתֶּ֤ם טולָכֶם֙ מִמָּחֳרַ֣ת הַשַּׁבָּ֔ת מִיּוֹם֙ הֲבִ֣יאֲכֶ֔ם אֶת־עֹ֖מֶר הַתְּנוּפָ֑ה שֶׁ֥בַע שַׁבָּת֖וֹת תְּמִימֹ֥ת תִּהְיֶֽינָה׃ עַ֣ד טזמִֽמָּחֳרַ֤ת הַשַּׁבָּת֙ הַשְּׁבִיעִ֔ת תִּסְפְּר֖וּ חֲמִשִּׁ֣ים י֑וֹם וְהִקְרַבְתֶּ֛ם מִנְחָ֥ה חֲדָשָׁ֖ה לַיהוָֽה׃ מִמּוֹשְׁבֹ֨תֵיכֶ֜ם יזתָּבִ֣יאּוּ ׀ לֶ֣חֶם תְּנוּפָ֗ה שְׁ֚תַּיִם שְׁנֵ֣י עֶשְׂרֹנִ֔ים סֹ֣לֶת תִּהְיֶ֔ינָה חָמֵ֖ץ תֵּאָפֶ֑ינָה בִּכּוּרִ֖ים לַֽיהוָֽה׃ וְהִקְרַבְתֶּ֣ם יחעַל־הַלֶּ֗חֶם שִׁבְעַ֨ת כְּבָשִׂ֤ים תְּמִימִם֙ בְּנֵ֣י שָׁנָ֔ה וּפַ֧ר בֶּן־בָּקָ֛ר אֶחָ֖ד וְאֵילִ֣ם שְׁנָ֑יִם יִהְי֤וּ עֹלָה֙ לַֽיהוָ֔ה וּמִנְחָתָם֙ וְנִסְכֵּיהֶ֔ם אִשֵּׁ֥ה רֵֽיחַ־נִיחֹ֖חַ לַיהוָֽה׃ וַעֲשִׂיתֶ֛ם יטשְׂעִיר־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּ֑את וּשְׁנֵ֧י כְבָשִׂ֛ים בְּנֵ֥י שָׁנָ֖ה לְזֶ֥בַח שְׁלָמִֽים׃ וְהֵנִ֣יף כהַכֹּהֵ֣ן ׀ אֹתָ֡ם עַל֩ לֶ֨חֶם הַבִּכּוּרִ֤ים תְּנוּפָה֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה עַל־שְׁנֵ֖י כְּבָשִׂ֑ים קֹ֛דֶשׁ יִהְי֥וּ לַיהוָ֖ה לַכֹּהֵֽן׃ וּקְרָאתֶ֞ם כאבְּעֶ֣צֶם ׀ הַיּ֣וֹם הַזֶּ֗ה מִֽקְרָא־קֹ֨דֶשׁ֙ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֔ם כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֣א תַעֲשׂ֑וּ חֻקַּ֥ת עוֹלָ֛ם בְּכָל־מוֹשְׁבֹ֥תֵיכֶ֖ם לְדֹרֹֽתֵיכֶֽם׃ וּֽבְקֻצְרְכֶ֞ם כבאֶת־קְצִ֣יר אַרְצְכֶ֗ם לֹֽא־תְכַלֶּ֞ה פְּאַ֤ת שָֽׂדְךָ֙ בְּקֻצְרֶ֔ךָ וְלֶ֥קֶט קְצִירְךָ֖ לֹ֣א תְלַקֵּ֑ט לֶֽעָנִ֤י וְלַגֵּר֙ תַּעֲזֹ֣ב אֹתָ֔ם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ ס         וַיְדַבֵּ֥ר כגיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֛ר כדאֶל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר בַּחֹ֨דֶשׁ הַשְּׁבִיעִ֜י בְּאֶחָ֣ד לַחֹ֗דֶשׁ יִהְיֶ֤ה לָכֶם֙ שַׁבָּת֔וֹן זִכְר֥וֹן תְּרוּעָ֖ה מִקְרָא־קֹֽדֶשׁ׃ כָּלכה־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֣א תַעֲשׂ֑וּ וְהִקְרַבְתֶּ֥ם אִשֶּׁ֖ה לַיהוָֽה׃ ס         וַיְדַבֵּ֥ר כויְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ אַ֡ךְ כזבֶּעָשׂ֣וֹר לַחֹדֶשׁ֩ הַשְּׁבִיעִ֨י הַזֶּ֜ה י֧וֹם הַכִּפֻּרִ֣ים ה֗וּא מִֽקְרָא־קֹ֨דֶשׁ֙ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֔ם וְעִנִּיתֶ֖ם אֶת־נַפְשֹׁתֵיכֶ֑ם וְהִקְרַבְתֶּ֥ם אִשֶּׁ֖ה לַיהוָֽה׃ וְכָלכח־מְלָאכָה֙ לֹ֣א תַעֲשׂ֔וּ בְּעֶ֖צֶם הַיּ֣וֹם הַזֶּ֑ה כִּ֣י י֤וֹם כִּפֻּרִים֙ ה֔וּא לְכַפֵּ֣ר עֲלֵיכֶ֔ם לִפְנֵ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ כִּ֤י כטכָל־הַנֶּ֨פֶשׁ֙ אֲשֶׁ֣ר לֹֽא־תְעֻנֶּ֔ה בְּעֶ֖צֶם הַיּ֣וֹם הַזֶּ֑ה וְנִכְרְתָ֖ה מֵֽעַמֶּֽיהָ׃ וְכָלל־הַנֶּ֗פֶשׁ אֲשֶׁ֤ר תַּעֲשֶׂה֙ כָּל־מְלָאכָ֔ה בְּעֶ֖צֶם הַיּ֣וֹם הַזֶּ֑ה וְהַֽאֲבַדְתִּ֛י אֶת־הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִ֖וא מִקֶּ֥רֶב עַמָּֽהּ׃ כָּללא־מְלָאכָ֖ה לֹ֣א תַעֲשׂ֑וּ חֻקַּ֤ת עוֹלָם֙ לְדֹרֹ֣תֵיכֶ֔ם בְּכֹ֖ל מֹֽשְׁבֹֽתֵיכֶֽם׃ שַׁבַּ֨ת לבשַׁבָּת֥וֹן הוּא֙ לָכֶ֔ם וְעִנִּיתֶ֖ם אֶת־נַפְשֹׁתֵיכֶ֑ם בְּתִשְׁעָ֤ה לַחֹ֨דֶשׁ֙ בָּעֶ֔רֶב מֵעֶ֣רֶב עַד־עֶ֔רֶב תִּשְׁבְּת֖וּ שַׁבַּתְּכֶֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר לגיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֛ר לדאֶל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר בַּחֲמִשָּׁ֨ה עָשָׂ֜ר י֗וֹם לַחֹ֤דֶשׁ הַשְּׁבִיעִי֙ הַזֶּ֔ה חַ֧ג הַסֻּכּ֛וֹת שִׁבְעַ֥ת יָמִ֖ים לַיהֹוָֽה׃ בַּיּ֥וֹם לההָרִאשׁ֖וֹן מִקְרָא־קֹ֑דֶשׁ כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֥א תַעֲשֽׂוּ׃ שִׁבְעַ֣ת לויָמִ֔ים תַּקְרִ֥יבוּ אִשֶּׁ֖ה לַיהוָ֑ה בַּיּ֣וֹם הַשְּׁמִינִ֡י מִקְרָא־קֹדֶשׁ֩ יִהְיֶ֨ה לָכֶ֜ם וְהִקְרַבְתֶּ֨ם אִשֶּׁ֤ה לַֽיהוָה֙ עֲצֶ֣רֶת הִ֔וא כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֥א תַעֲשֽׂוּ׃ אֵ֚לֶּה לזמוֹעֲדֵ֣י יְהוָ֔ה אֲשֶׁר־תִּקְרְא֥וּ אֹתָ֖ם מִקְרָאֵ֣י קֹ֑דֶשׁ לְהַקְרִ֨יב אִשֶּׁ֜ה לַיהוָ֗ה עֹלָ֧ה וּמִנְחָ֛ה זֶ֥בַח וּנְסָכִ֖ים דְּבַר־י֥וֹם בְּיוֹמֽוֹ׃ מִלְּבַ֖ד לחשַׁבְּתֹ֣ת יְּהוָ֑ה וּמִלְּבַ֣ד מַתְּנֽוֹתֵיכֶ֗ם וּמִלְּבַ֤ד כָּל־נִדְרֵיכֶם֙ וּמִלְּבַד֙ כָּל־נִדְב֣וֹתֵיכֶ֔ם אֲשֶׁ֥ר תִּתְּנ֖וּ לַיהוָֽה׃ אַ֡ךְ לטבַּחֲמִשָּׁה֩ עָשָׂ֨ר י֜וֹם לַחֹ֣דֶשׁ הַשְּׁבִיעִ֗י בְּאָסְפְּכֶם֙ אֶת־תְּבוּאַ֣ת הָאָ֔רֶץ תָּחֹ֥גּוּ אֶת־חַג־יְהוָ֖ה שִׁבְעַ֣ת יָמִ֑ים בַּיּ֤וֹם הָֽרִאשׁוֹן֙ שַׁבָּת֔וֹן וּבַיּ֥וֹם הַשְּׁמִינִ֖י שַׁבָּתֽוֹן׃ וּלְקַחְתֶּ֨ם מלָכֶ֜ם בַּיּ֣וֹם הָרִאשׁ֗וֹן פְּרִ֨י עֵ֤ץ הָדָר֙ כַּפֹּ֣ת תְּמָרִ֔ים וַעֲנַ֥ף עֵץ־עָבֹ֖ת וְעַרְבֵי־נָ֑חַל וּשְׂמַחְתֶּ֗ם לִפְנֵ֛י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶ֖ם שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְחַגֹּתֶ֤ם מאאֹתוֹ֙ חַ֣ג לַֽיהוָ֔ה שִׁבְעַ֥ת יָמִ֖ים בַּשָּׁנָ֑ה חֻקַּ֤ת עוֹלָם֙ לְדֹרֹ֣תֵיכֶ֔ם בַּחֹ֥דֶשׁ הַשְּׁבִיעִ֖י תָּחֹ֥גּוּ אֹתֽוֹ׃ בַּסֻּכֹּ֥ת מבתֵּשְׁב֖וּ שִׁבְעַ֣ת יָמִ֑ים כָּל־הָֽאֶזְרָח֙ בְּיִשְׂרָאֵ֔ל יֵשְׁב֖וּ בַּסֻּכֹּֽת׃ לְמַעַן֮ מגיֵדְע֣וּ דֹרֹֽתֵיכֶם֒ כִּ֣י בַסֻּכּ֗וֹת הוֹשַׁ֨בְתִּי֙ אֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל בְּהוֹצִיאִ֥י אוֹתָ֖ם מֵאֶ֣רֶץ מִצְרָ֑יִם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ וַיְדַבֵּ֣ר מדמֹשֶׁ֔ה אֶת־מֹעֲדֵ֖י יְהוָ֑ה אֶל־בְּנֵ֖י יִשְׂרָאֵֽל׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כדאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ צַ֞ו באֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל וְיִקְח֨וּ אֵלֶ֜יךָ שֶׁ֣מֶן זַ֥יִת זָ֛ךְ כָּתִ֖ית לַמָּא֑וֹר לְהַעֲלֹ֥ת נֵ֖ר תָּמִֽיד׃ מִחוּץ֩ גלְפָרֹ֨כֶת הָעֵדֻ֜ת בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֗ד יַעֲרֹךְ֩ אֹת֨וֹ אַהֲרֹ֜ן מֵעֶ֧רֶב עַד־בֹּ֛קֶר לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה תָּמִ֑יד חֻקַּ֥ת עוֹלָ֖ם לְדֹרֹֽתֵיכֶֽם׃ עַ֚ל דהַמְּנֹרָ֣ה הַטְּהֹרָ֔ה יַעֲרֹ֖ךְ אֶת־הַנֵּר֑וֹת לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה תָּמִֽיד׃ פ
וְלָקַחְתָּ֣ הסֹ֔לֶת וְאָפִיתָ֣ אֹתָ֔הּ שְׁתֵּ֥ים עֶשְׂרֵ֖ה חַלּ֑וֹת שְׁנֵי֙ עֶשְׂרֹנִ֔ים יִהְיֶ֖ה הַֽחַלָּ֥ה הָאֶחָֽת׃ וְשַׂמְתָּ֥ ואוֹתָ֛ם שְׁתַּ֥יִם מַֽעֲרָכ֖וֹת שֵׁ֣שׁ הַֽמַּעֲרָ֑כֶת עַ֛ל הַשֻּׁלְחָ֥ן הַטָּהֹ֖ר לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְנָתַתָּ֥ זעַל־הַֽמַּעֲרֶ֖כֶת לְבֹנָ֣ה זַכָּ֑ה וְהָיְתָ֤ה לַלֶּ֨חֶם֙ לְאַזְכָּרָ֔ה אִשֶּׁ֖ה לַֽיהוָֽה׃ בְּי֨וֹם חהַשַּׁבָּ֜ת בְּי֣וֹם הַשַּׁבָּ֗ת יַֽעַרְכֶ֛נּוּ לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה תָּמִ֑יד מֵאֵ֥ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל בְּרִ֥ית עוֹלָֽם׃ וְהָֽיְתָה֙ טלְאַהֲרֹ֣ן וּלְבָנָ֔יו וַאֲכָלֻ֖הוּ בְּמָק֣וֹם קָדֹ֑שׁ כִּ֡י קֹדֶשׁ֩ קָֽדָשִׁ֨ים ה֥וּא ל֛וֹ מֵאִשֵּׁ֥י יְהוָ֖ה חָק־עוֹלָֽם׃ ס         וַיֵּצֵא֙ יבֶּן־אִשָּׁ֣ה יִשְׂרְאֵלִ֔ית וְהוּא֙ בֶּן־אִ֣ישׁ מִצְרִ֔י בְּת֖וֹךְ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיִּנָּצוּ֙ בַּֽמַּחֲנֶ֔ה בֶּ֚ן הַיִּשְׂרְאֵלִ֔ית וְאִ֖ישׁ הַיִּשְׂרְאֵלִֽי׃ וַ֠יִּקֹּב יאבֶּן־הָֽאִשָּׁ֨ה הַיִּשְׂרְאֵלִ֤ית אֶת־הַשֵּׁם֙ וַיְקַלֵּ֔ל וַיָּבִ֥יאוּ אֹת֖וֹ אֶל־מֹשֶׁ֑ה וְשֵׁ֥ם אִמּ֛וֹ שְׁלֹמִ֥ית בַּת־דִּבְרִ֖י לְמַטֵּה־דָֽן׃ וַיַּנִּיחֻ֖הוּ יבבַּמִּשְׁמָ֑ר לִפְרֹ֥שׁ לָהֶ֖ם עַל־פִּ֥י יְהוָֽה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יגיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ הוֹצֵ֣א ידאֶת־הַֽמְקַלֵּ֗ל אֶל־מִחוּץ֙ לַֽמַּחֲנֶ֔ה וְסָמְכ֧וּ כָֽל־הַשֹּׁמְעִ֛ים אֶת־יְדֵיהֶ֖ם עַל־רֹאשׁ֑וֹ וְרָגְמ֥וּ אֹת֖וֹ כָּל־הָעֵדָֽה׃ וְאֶלטו־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל תְּדַבֵּ֣ר לֵאמֹ֑ר אִ֥ישׁ אִ֛ישׁ כִּֽי־יְקַלֵּ֥ל אֱלֹהָ֖יו וְנָשָׂ֥א חֶטְאֽוֹ׃ וְנֹקֵ֤ב טזשֵׁם־יְהוָה֙ מ֣וֹת יוּמָ֔ת רָג֥וֹם יִרְגְּמוּ־ב֖וֹ כָּל־הָעֵדָ֑ה כַּגֵּר֙ כָּֽאֶזְרָ֔ח בְּנָקְבוֹ־שֵׁ֖ם יוּמָֽת׃ וְאִ֕ישׁ יזכִּ֥י יַכֶּ֖ה כָּל־נֶ֣פֶשׁ אָדָ֑ם מ֖וֹת יוּמָֽת׃ וּמַכֵּ֥ה יחנֶֽפֶשׁ־בְּהֵמָ֖ה יְשַׁלְּמֶ֑נָּה נֶ֖פֶשׁ תַּ֥חַת נָֽפֶשׁ׃ וְאִ֕ישׁ יטכִּֽי־יִתֵּ֥ן מ֖וּם בַּעֲמִית֑וֹ כַּאֲשֶׁ֣ר עָשָׂ֔ה כֵּ֖ן יֵעָ֥שֶׂה לּֽוֹ׃ שֶׁ֚בֶר כתַּ֣חַת שֶׁ֔בֶר עַ֚יִן תַּ֣חַת עַ֔יִן שֵׁ֖ן תַּ֣חַת שֵׁ֑ן כַּאֲשֶׁ֨ר יִתֵּ֥ן מוּם֙ בָּֽאָדָ֔ם כֵּ֖ן יִנָּ֥תֶן בּֽוֹ׃ וּמַכֵּ֥ה כאבְהֵמָ֖ה יְשַׁלְּמֶ֑נָּה וּמַכֵּ֥ה אָדָ֖ם יוּמָֽת׃ מִשְׁפַּ֤ט כבאֶחָד֙ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֔ם כַּגֵּ֥ר כָּאֶזְרָ֖ח יִהְיֶ֑ה כִּ֛י אֲנִ֥י יְהוָ֖ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ וַיְדַבֵּ֣ר כגמֹשֶׁה֮ אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵל֒ וַיּוֹצִ֣יאוּ אֶת־הַֽמְקַלֵּ֗ל אֶל־מִחוּץ֙ לַֽמַּחֲנֶ֔ה וַיִּרְגְּמ֥וּ אֹת֖וֹ אָ֑בֶן וּבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֣ל עָשׂ֔וּ כַּֽאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיְדַבֵּ֤ר כהאיְהוָה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה בְּהַ֥ר סִינַ֖י לֵאמֹֽר׃ דַּבֵּ֞ר באֶל־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ וְאָמַרְתָּ֣ אֲלֵהֶ֔ם כִּ֤י תָבֹ֨אוּ֙ אֶל־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁ֥ר אֲנִ֖י נֹתֵ֣ן לָכֶ֑ם וְשָׁבְתָ֣ה הָאָ֔רֶץ שַׁבָּ֖ת לַיהוָֽה׃ שֵׁ֤שׁ גשָׁנִים֙ תִּזְרַ֣ע שָׂדֶ֔ךָ וְשֵׁ֥שׁ שָׁנִ֖ים תִּזְמֹ֣ר כַּרְמֶ֑ךָ וְאָסַפְתָּ֖ אֶת־תְּבוּאָתָֽהּ׃ וּבַשָּׁנָ֣ה דהַשְּׁבִיעִ֗ת שַׁבַּ֤ת שַׁבָּתוֹן֙ יִהְיֶ֣ה לָאָ֔רֶץ שַׁבָּ֖ת לַיהוָ֑ה שָֽׂדְךָ֙ לֹ֣א תִזְרָ֔ע וְכַרְמְךָ֖ לֹ֥א תִזְמֹֽר׃ אֵ֣ת הסְפִ֤יחַ קְצִֽירְךָ֙ לֹ֣א תִקְצ֔וֹר וְאֶת־עִנְּבֵ֥י נְזִירֶ֖ךָ לֹ֣א תִבְצֹ֑ר שְׁנַ֥ת שַׁבָּת֖וֹן יִהְיֶ֥ה לָאָֽרֶץ׃ וְ֠הָיְתָה ושַׁבַּ֨ת הָאָ֤רֶץ לָכֶם֙ לְאָכְלָ֔ה לְךָ֖ וּלְעַבְדְּךָ֣ וְלַאֲמָתֶ֑ךָ וְלִשְׂכִֽירְךָ֙ וּלְתוֹשָׁ֣בְךָ֔ הַגָּרִ֖ים עִמָּֽךְ׃ וְלִ֨בְהֶמְתְּךָ֔ זוְלַֽחַיָּ֖ה אֲשֶׁ֣ר בְּאַרְצֶ֑ךָ תִּהְיֶ֥ה כָל־תְּבוּאָתָ֖הּ לֶאֱכֹֽל׃ ס         וְסָפַרְתָּ֣ חלְךָ֗ שֶׁ֚בַע שַׁבְּתֹ֣ת שָׁנִ֔ים שֶׁ֥בַע שָׁנִ֖ים שֶׁ֣בַע פְּעָמִ֑ים וְהָי֣וּ לְךָ֗ יְמֵי֙ שֶׁ֚בַע שַׁבְּתֹ֣ת הַשָּׁנִ֔ים תֵּ֥שַׁע וְאַרְבָּעִ֖ים שָׁנָֽה׃ וְהַֽעֲבַרְתָּ֞ טשׁוֹפַ֤ר תְּרוּעָה֙ בַּחֹ֣דֶשׁ הַשְּׁבִעִ֔י בֶּעָשׂ֖וֹר לַחֹ֑דֶשׁ בְּיוֹם֙ הַכִּפֻּרִ֔ים תַּעֲבִ֥ירוּ שׁוֹפָ֖ר בְּכָל־אַרְצְכֶֽם׃ וְקִדַּשְׁתֶּ֗ם יאֵ֣ת שְׁנַ֤ת הַחֲמִשִּׁים֙ שָׁנָ֔ה וּקְרָאתֶ֥ם דְּר֛וֹר בָּאָ֖רֶץ לְכָל־יֹשְׁבֶ֑יהָ יוֹבֵ֥ל הִוא֙ תִּהְיֶ֣ה לָכֶ֔ם וְשַׁבְתֶּ֗ם אִ֚ישׁ אֶל־אֲחֻזָּת֔וֹ וְאִ֥ישׁ אֶל־מִשְׁפַּחְתּ֖וֹ תָּשֻֽׁבוּ׃ יוֹבֵ֣ל יאהִ֗וא שְׁנַ֛ת הַחֲמִשִּׁ֥ים שָׁנָ֖ה תִּהְיֶ֣ה לָכֶ֑ם לֹ֣א תִזְרָ֔עוּ וְלֹ֤א תִקְצְרוּ֙ אֶת־סְפִיחֶ֔יהָ וְלֹ֥א תִבְצְר֖וּ אֶת־נְזִרֶֽיהָ׃ כִּ֚י יביוֹבֵ֣ל הִ֔וא קֹ֖דֶשׁ תִּהְיֶ֣ה לָכֶ֑ם מִן־הַ֨שָּׂדֶ֔ה תֹּאכְל֖וּ אֶת־תְּבוּאָתָֽהּ׃ בִּשְׁנַ֥ת יגהַיּוֹבֵ֖ל הַזֹּ֑את תָּשֻׁ֕בוּ אִ֖ישׁ אֶל־אֲחֻזָּתֽוֹ׃ וְכִֽייד־תִמְכְּר֤וּ מִמְכָּר֙ לַעֲמִיתֶ֔ךָ א֥וֹ קָנֹ֖ה מִיַּ֣ד עֲמִיתֶ֑ךָ אַל־תּוֹנ֖וּ אִ֥ישׁ אֶת־אָחִֽיו׃ בְּמִסְפַּ֤ר טושָׁנִים֙ אַחַ֣ר הַיּוֹבֵ֔ל תִּקְנֶ֖ה מֵאֵ֣ת עֲמִיתֶ֑ךָ בְּמִסְפַּ֥ר שְׁנֵֽי־תְבוּאֹ֖ת יִמְכָּר־לָֽךְ׃ לְפִ֣י טז׀ רֹ֣ב הַשָּׁנִ֗ים תַּרְבֶּה֙ מִקְנָת֔וֹ וּלְפִי֙ מְעֹ֣ט הַשָּׁנִ֔ים תַּמְעִ֖יט מִקְנָת֑וֹ כִּ֚י מִסְפַּ֣ר תְּבוּאֹ֔ת ה֥וּא מֹכֵ֖ר לָֽךְ׃ וְלֹ֤א יזתוֹנוּ֙ אִ֣ישׁ אֶת־עֲמִית֔וֹ וְיָרֵ֖אתָ מֵֽאֱלֹהֶ֑יךָ כִּ֛י אֲנִ֥י יְהֹוָ֖ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ וַעֲשִׂיתֶם֙ יחאֶת־חֻקֹּתַ֔י וְאֶת־מִשְׁפָּטַ֥י תִּשְׁמְר֖וּ וַעֲשִׂיתֶ֣ם אֹתָ֑ם וִֽישַׁבְתֶּ֥ם עַל־הָאָ֖רֶץ לָבֶֽטַח׃ וְנָתְנָ֤ה יטהָאָ֨רֶץ֙ פִּרְיָ֔הּ וַאֲכַלְתֶּ֖ם לָשֹׂ֑בַע וִֽישַׁבְתֶּ֥ם לָבֶ֖טַח עָלֶֽיהָ׃ וְכִ֣י כתֹאמְר֔וּ מַה־נֹּאכַ֤֖ל בַּשָּׁנָ֣ה הַשְּׁבִיעִ֑ת הֵ֚ן לֹ֣א נִזְרָ֔ע וְלֹ֥א נֶאֱסֹ֖ף אֶת־תְּבוּאָתֵֽנוּ׃ וְצִוִּ֤יתִי כאאֶת־בִּרְכָתִי֙ לָכֶ֔ם בַּשָּׁנָ֖ה הַשִּׁשִּׁ֑ית וְעָשָׂת֙ אֶת־הַתְּבוּאָ֔ה לִשְׁלֹ֖שׁ הַשָּׁנִֽים׃ וּזְרַעְתֶּ֗ם כבאֵ֚ת הַשָּׁנָ֣ה הַשְּׁמִינִ֔ת וַאֲכַלְתֶּ֖ם מִן־הַתְּבוּאָ֣ה יָשָׁ֑ן עַ֣ד ׀ הַשָּׁנָ֣ה הַתְּשִׁיעִ֗ת עַד־בּוֹא֙ תְּב֣וּאָתָ֔הּ תֹּאכְל֖וּ יָשָֽׁן׃ וְהָאָ֗רֶץ כגלֹ֤א תִמָּכֵר֙ לִצְמִתֻ֔ת כִּי־לִ֖י הָאָ֑רֶץ כִּֽי־גֵרִ֧ים וְתוֹשָׁבִ֛ים אַתֶּ֖ם עִמָּדִֽי׃ וּבְכֹ֖ל כדאֶ֣רֶץ אֲחֻזַּתְכֶ֑ם גְּאֻלָּ֖ה תִּתְּנ֥וּ לָאָֽרֶץ׃ ס         כִּֽיכה־יָמ֣וּךְ אָחִ֔יךָ וּמָכַ֖ר מֵאֲחֻזָּת֑וֹ וּבָ֤א גֹֽאֲלוֹ֙ הַקָּרֹ֣ב אֵלָ֔יו וְגָאַ֕ל אֵ֖ת מִמְכַּ֥ר אָחִֽיו׃ וְאִ֕ישׁ כוכִּ֛י לֹ֥א יִֽהְיֶה־לּ֖וֹ גֹּאֵ֑ל וְהִשִּׂ֣יגָה יָד֔וֹ וּמָצָ֖א כְּדֵ֥י גְאֻלָּתֽוֹ׃ וְחִשַּׁב֙ כזאֶת־שְׁנֵ֣י מִמְכָּר֔וֹ וְהֵשִׁיב֙ אֶת־הָ֣עֹדֵ֔ף לָאִ֖ישׁ אֲשֶׁ֣ר מָֽכַר־ל֑וֹ וְשָׁ֖ב לַאֲחֻזָּתֽוֹ׃ וְאִ֨ם כחלֹֽא־מָֽצְאָ֜ה יָד֗וֹ דֵּי֮ הָשִׁ֣יב לוֹ֒ וְהָיָ֣ה מִמְכָּר֗וֹ בְּיַד֙ הַקֹּנֶ֣ה אֹת֔וֹ עַ֖ד שְׁנַ֣ת הַיּוֹבֵ֑ל וְיָצָא֙ בַּיֹּבֵ֔ל וְשָׁ֖ב לַאֲחֻזָּתֽוֹ׃ וְאִ֗ישׁ כטכִּֽי־יִמְכֹּ֤ר בֵּית־מוֹשַׁב֙ עִ֣יר חוֹמָ֔ה וְהָיְתָה֙ גְּאֻלָּת֔וֹ עַד־תֹּ֖ם שְׁנַ֣ת מִמְכָּר֑וֹ יָמִ֖ים תִּהְיֶ֥ה גְאֻלָּתֽוֹ׃ וְאִ֣ם ללֹֽא־יִגָּאֵ֗ל עַד־מְלֹ֣את לוֹ֮ שָׁנָ֣ה תְמִימָה֒ וְ֠קָם הַבַּ֨יִת אֲשֶׁר־בָּעִ֜יר אֲשֶׁר־לא ל֣וֹ חֹמָ֗ה לַצְּמִיתֻ֛ת לַקֹּנֶ֥ה אֹת֖וֹ לְדֹרֹתָ֑יו לֹ֥א יֵצֵ֖א בַּיֹּבֵֽל׃ וּבָתֵּ֣י לאהַחֲצֵרִ֗ים אֲשֶׁ֨ר אֵין־לָהֶ֤ם חֹמָה֙ סָבִ֔יב עַל־שְׂדֵ֥ה הָאָ֖רֶץ יֵחָשֵׁ֑ב גְּאֻלָּה֙ תִּהְיֶה־לּ֔וֹ וּבַיֹּבֵ֖ל יֵצֵֽא׃ וְעָרֵי֙ לבהַלְוִיִּ֔ם בָּתֵּ֖י עָרֵ֣י אֲחֻזָּתָ֑ם גְּאֻלַּ֥ת עוֹלָ֖ם תִּהְיֶ֥ה לַלְוִיִּֽם׃ וַאֲשֶׁ֤ר לגיִגְאַל֙ מִן־הַלְוִיִּ֔ם וְיָצָ֧א מִמְכַּר־בַּ֛יִת וְעִ֥יר אֲחֻזָּת֖וֹ בַּיֹּבֵ֑ל כִּ֣י בָתֵּ֞י עָרֵ֣י הַלְוִיִּ֗ם הִ֚וא אֲחֻזָּתָ֔ם בְּת֖וֹךְ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וּֽשְׂדֵ֛ה לדמִגְרַ֥שׁ עָרֵיהֶ֖ם לֹ֣א יִמָּכֵ֑ר כִּֽי־אֲחֻזַּ֥ת עוֹלָ֛ם ה֖וּא לָהֶֽם׃ ס         וְכִֽילה־יָמ֣וּךְ אָחִ֔יךָ וּמָ֥טָה יָד֖וֹ עִמָּ֑ךְ וְהֶֽחֱזַ֣קְתָּ בּ֔וֹ גֵּ֧ר וְתוֹשָׁ֛ב וָחַ֖י עִמָּֽךְ׃ אַללו־תִּקַּ֤ח מֵֽאִתּוֹ֙ נֶ֣שֶׁךְ וְתַרְבִּ֔ית וְיָרֵ֖אתָ מֵֽאֱלֹהֶ֑יךָ וְחֵ֥י אָחִ֖יךָ עִמָּֽךְ׃ אֶ֨תלז־כַּסְפְּךָ֔ לֹֽא־תִתֵּ֥ן ל֖וֹ בְּנֶ֑שֶׁךְ וּבְמַרְבִּ֖ית לֹא־תִתֵּ֥ן אָכְלֶֽךָ׃ אֲנִ֗י לחיְהוָה֙ אֱלֹ֣הֵיכֶ֔ם אֲשֶׁר־הוֹצֵ֥אתִי אֶתְכֶ֖ם מֵאֶ֣רֶץ מִצְרָ֑יִם לָתֵ֤ת לָכֶם֙ אֶת־אֶ֣רֶץ כְּנַ֔עַן לִהְי֥וֹת לָכֶ֖ם לֵאלֹהִֽים׃ ס         וְכִֽילט־יָמ֥וּךְ אָחִ֛יךָ עִמָּ֖ךְ וְנִמְכַּר־לָ֑ךְ לֹא־תַעֲבֹ֥ד בּ֖וֹ עֲבֹ֥דַת עָֽבֶד׃ כְּשָׂכִ֥יר מכְּתוֹשָׁ֖ב יִהְיֶ֣ה עִמָּ֑ךְ עַד־שְׁנַ֥ת הַיֹּבֵ֖ל יַעֲבֹ֥ד עִמָּֽךְ׃ וְיָצָא֙ מאמֵֽעִמָּ֔ךְ ה֖וּא וּבָנָ֣יו עִמּ֑וֹ וְשָׁב֙ אֶל־מִשְׁפַּחְתּ֔וֹ וְאֶל־אֲחֻזַּ֥ת אֲבֹתָ֖יו יָשֽׁוּב׃ כִּֽימב־עֲבָדַ֣י הֵ֔ם אֲשֶׁר־הוֹצֵ֥אתִי אֹתָ֖ם מֵאֶ֣רֶץ מִצְרָ֑יִם לֹ֥א יִמָּכְר֖וּ מִמְכֶּ֥רֶת עָֽבֶד׃ לֹאמג־תִרְדֶּ֥ה ב֖וֹ בְּפָ֑רֶךְ וְיָרֵ֖אתָ מֵאֱלֹהֶֽיךָ׃ וְעַבְדְּךָ֥ מדוַאֲמָתְךָ֖ אֲשֶׁ֣ר יִהְיוּ־לָ֑ךְ מֵאֵ֣ת הַגּוֹיִ֗ם אֲשֶׁר֙ סְבִיבֹ֣תֵיכֶ֔ם מֵהֶ֥ם תִּקְנ֖וּ עֶ֥בֶד וְאָמָֽה׃ וְ֠גַם מהמִבְּנֵ֨י הַתּוֹשָׁבִ֜ים הַגָּרִ֤ים עִמָּכֶם֙ מֵהֶ֣ם תִּקְנ֔וּ וּמִמִּשְׁפַּחְתָּם֙ אֲשֶׁ֣ר עִמָּכֶ֔ם אֲשֶׁ֥ר הוֹלִ֖ידוּ בְּאַרְצְכֶ֑ם וְהָי֥וּ לָכֶ֖ם לַֽאֲחֻזָּֽה׃ וְהִתְנַחֲלְתֶּ֨ם מואֹתָ֜ם לִבְנֵיכֶ֤ם אַחֲרֵיכֶם֙ לָרֶ֣שֶׁת אֲחֻזָּ֔ה לְעֹלָ֖ם בָּהֶ֣ם תַּעֲבֹ֑דוּ וּבְאַ֨חֵיכֶ֤ם בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ אִ֣ישׁ בְּאָחִ֔יו לֹא־תִרְדֶּ֥ה ב֖וֹ בְּפָֽרֶךְ׃ ס         וְכִ֣י מזתַשִּׂ֗יג יַ֣ד גֵּ֤ר וְתוֹשָׁב֙ עִמָּ֔ךְ וּמָ֥ךְ אָחִ֖יךָ עִמּ֑וֹ וְנִמְכַּ֗ר לְגֵ֤ר תּוֹשָׁב֙ עִמָּ֔ךְ א֥וֹ לְעֵ֖קֶר מִשְׁפַּ֥חַת גֵּֽר׃ אַחֲרֵ֣י מחנִמְכַּ֔ר גְּאֻלָּ֖ה תִּהְיֶה־לּ֑וֹ אֶחָ֥ד מֵאֶחָ֖יו יִגְאָלֶֽנּוּ׃ אוֹמט־דֹד֞וֹ א֤וֹ בֶן־דֹּדוֹ֙ יִגְאָלֶ֔נּוּ אֽוֹ־מִשְּׁאֵ֧ר בְּשָׂר֛וֹ מִמִּשְׁפַּחְתּ֖וֹ יִגְאָלֶ֑נּוּ אֽוֹ־הִשִּׂ֥יגָה יָד֖וֹ וְנִגְאָֽל׃ וְחִשַּׁב֙ נעִם־קֹנֵ֔הוּ מִשְּׁנַת֙ הִמָּ֣כְרוֹ ל֔וֹ עַ֖ד שְׁנַ֣ת הַיֹּבֵ֑ל וְהָיָ֞ה כֶּ֤סֶף מִמְכָּרוֹ֙ בְּמִסְפַּ֣ר שָׁנִ֔ים כִּימֵ֥י שָׂכִ֖יר יִהְיֶ֥ה עִמּֽוֹ׃ אִםנא־ע֥וֹד רַבּ֖וֹת בַּשָּׁנִ֑ים לְפִיהֶן֙ יָשִׁ֣יב גְּאֻלָּת֔וֹ מִכֶּ֖סֶף מִקְנָתֽוֹ׃ וְאִםנב־מְעַ֞ט נִשְׁאַ֧ר בַּשָּׁנִ֛ים עַד־שְׁנַ֥ת הַיֹּבֵ֖ל וְחִשַּׁב־ל֑וֹ כְּפִ֣י שָׁנָ֔יו יָשִׁ֖יב אֶת־גְּאֻלָּתֽוֹ׃ כִּשְׂכִ֥יר נגשָׁנָ֛ה בְּשָׁנָ֖ה יִהְיֶ֣ה עִמּ֑וֹ לֹֽא־יִרְדֶּ֥נּֽוּ בְּפֶ֖רֶךְ לְעֵינֶֽיךָ׃ וְאִםנד־לֹ֥א יִגָּאֵ֖ל בְּאֵ֑לֶּה וְיָצָא֙ בִּשְׁנַ֣ת הַיֹּבֵ֔ל ה֖וּא וּבָנָ֥יו עִמּֽוֹ׃ כִּֽינה־לִ֤י בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ עֲבָדִ֔ים עֲבָדַ֣י הֵ֔ם אֲשֶׁר־הוֹצֵ֥אתִי אוֹתָ֖ם מֵאֶ֣רֶץ מִצְרָ֑יִם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ לֹֽאכוא־תַעֲשׂ֨וּ לָכֶ֜ם אֱלִילִ֗ם וּפֶ֤סֶל וּמַצֵּבָה֙ לֹֽא־תָקִ֣ימוּ לָכֶ֔ם וְאֶ֣בֶן מַשְׂכִּ֗ית לֹ֤א תִתְּנוּ֙ בְּאַרְצְכֶ֔ם לְהִֽשְׁתַּחֲוֺ֖ת עָלֶ֑יהָ כִּ֛י אֲנִ֥י יְהוָ֖ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ אֶתב־שַׁבְּתֹתַ֣י תִּשְׁמֹ֔רוּ וּמִקְדָּשִׁ֖י תִּירָ֑אוּ אֲנִ֖י יְהוָֽה׃ ס         אִםג־בְּחֻקֹּתַ֖י תֵּלֵ֑כוּ וְאֶת־מִצְוֺתַ֣י תִּשְׁמְר֔וּ וַעֲשִׂיתֶ֖ם אֹתָֽם׃ וְנָתַתִּ֥י דגִשְׁמֵיכֶ֖ם בְּעִתָּ֑ם וְנָתְנָ֤ה הָאָ֨רֶץ֙ יְבוּלָ֔הּ וְעֵ֥ץ הַשָּׂדֶ֖ה יִתֵּ֥ן פִּרְיֽוֹ׃ וְהִשִּׂ֨יג הלָכֶ֥ם דַּ֨יִשׁ֙ אֶת־בָּצִ֔יר וּבָצִ֖יר יַשִּׂ֣יג אֶת־זָ֑רַע וַאֲכַלְתֶּ֤ם לַחְמְכֶם֙ לָשֹׂ֔בַע וִֽישַׁבְתֶּ֥ם לָבֶ֖טַח בְּאַרְצְכֶֽם׃ וְנָתַתִּ֤י ושָׁלוֹם֙ בָּאָ֔רֶץ וּשְׁכַבְתֶּ֖ם וְאֵ֣ין מַחֲרִ֑יד וְהִשְׁבַּתִּ֞י חַיָּ֤ה רָעָה֙ מִן־הָאָ֔רֶץ וְחֶ֖רֶב לֹא־תַעֲבֹ֥ר בְּאַרְצְכֶֽם׃ וּרְדַפְתֶּ֖ם זאֶת־אֹיְבֵיכֶ֑ם וְנָפְל֥וּ לִפְנֵיכֶ֖ם לֶחָֽרֶב וְרָדְפ֨וּ חמִכֶּ֤ם חֲמִשָּׁה֙ מֵאָ֔ה וּמֵאָ֥ה מִכֶּ֖ם רְבָבָ֣ה יִרְדֹּ֑פוּ וְנָפְל֧וּ אֹיְבֵיכֶ֛ם לִפְנֵיכֶ֖ם לֶחָֽרֶב׃ וּפָנִ֣יתִי טאֲלֵיכֶ֔ם וְהִפְרֵיתִ֣י אֶתְכֶ֔ם וְהִרְבֵּיתִ֖י אֶתְכֶ֑ם וַהֲקִימֹתִ֥י אֶת־בְּרִיתִ֖י אִתְּכֶֽם׃ וַאֲכַלְתֶּ֥ם ייָשָׁ֖ן נוֹשָׁ֑ן וְיָשָׁ֕ן מִפְּנֵ֥י חָדָ֖שׁ תּוֹצִֽיאוּ׃ וְנָתַתִּ֥י יאמִשְׁכָּנִ֖י בְּתוֹכְכֶ֑ם וְלֹֽא־תִגְעַ֥ל נַפְשִׁ֖י אֶתְכֶֽם׃ וְהִתְהַלַּכְתִּי֙ יבבְּת֣וֹכְכֶ֔ם וְהָיִ֥יתִי לָכֶ֖ם לֵֽאלֹהִ֑ים וְאַתֶּ֖ם תִּהְיוּ־לִ֥י לְעָֽם׃ אֲנִ֞י יגיְהוָ֣ה אֱלֹֽהֵיכֶ֗ם אֲשֶׁ֨ר הוֹצֵ֤אתִי אֶתְכֶם֙ מֵאֶ֣רֶץ מִצְרַ֔יִם מִֽהְיֹ֥ת לָהֶ֖ם עֲבָדִ֑ים וָאֶשְׁבֹּר֙ מֹטֹ֣ת עֻלְּכֶ֔ם וָאוֹלֵ֥ךְ אֶתְכֶ֖ם קֽוֹמְמִיּֽוּת׃ פ
וְאִםיד־לֹ֥א תִשְׁמְע֖וּ לִ֑י וְלֹ֣א תַעֲשׂ֔וּ אֵ֥ת כָּל־הַמִּצְוֺ֖ת הָאֵֽלֶּה׃ וְאִםטו־בְּחֻקֹּתַ֣י תִּמְאָ֔סוּ וְאִ֥ם אֶת־מִשְׁפָּטַ֖י תִּגְעַ֣ל נַפְשְׁכֶ֑ם לְבִלְתִּ֤י עֲשׂוֹת֙ אֶת־כָּל־מִצְוֺתַ֔י לְהַפְרְכֶ֖ם אֶת־בְּרִיתִֽי׃ אַףטז־אֲנִ֞י אֶֽעֱשֶׂה־זֹּ֣את לָכֶ֗ם וְהִפְקַדְתִּ֨י עֲלֵיכֶ֤ם בֶּֽהָלָה֙ אֶת־הַשַּׁחֶ֣פֶת וְאֶת־הַקַּדַּ֔חַת מְכַלּ֥וֹת עֵינַ֖יִם וּמְדִיבֹ֣ת נָ֑פֶשׁ וּזְרַעְתֶּ֤ם לָרִיק֙ זַרְעֲכֶ֔ם וַאֲכָלֻ֖הוּ אֹיְבֵיכֶֽם׃ וְנָתַתִּ֤י יזפָנַי֙ בָּכֶ֔ם וְנִגַּפְתֶּ֖ם לִפְנֵ֣י אֹיְבֵיכֶ֑ם וְרָד֤וּ בָכֶם֙ שֹֽׂנְאֵיכֶ֔ם וְנַסְתֶּ֖ם וְאֵין־רֹדֵ֥ף אֶתְכֶֽם׃ ס         וְאִ֨םיח־עַד־אֵ֔לֶּה לֹ֥א תִשְׁמְע֖וּ לִ֑י וְיָסַפְתִּי֙ לְיַסְּרָ֣ה אֶתְכֶ֔ם שֶׁ֖בַע עַל־חַטֹּאתֵיכֶֽם׃ וְשָׁבַרְתִּ֖י יטאֶת־גְּא֣וֹן עֻזְּכֶ֑ם וְנָתַתִּ֤י אֶת־שְׁמֵיכֶם֙ כַּבַּרְזֶ֔ל וְאֶֽת־אַרְצְכֶ֖ם כַּנְּחֻשָֽׁה׃ וְתַ֥ם כלָרִ֖יק כֹּחֲכֶ֑ם וְלֹֽא־תִתֵּ֤ן אַרְצְכֶם֙ אֶת־יְבוּלָ֔הּ וְעֵ֣ץ הָאָ֔רֶץ לֹ֥א יִתֵּ֖ן פִּרְיֽוֹ׃ וְאִםכא־תֵּֽלְכ֤וּ עִמִּי֙ קֶ֔רִי וְלֹ֥א תֹאב֖וּ לִשְׁמֹ֣עַֽ לִ֑י וְיָסַפְתִּ֤י עֲלֵיכֶם֙ מַכָּ֔ה שֶׁ֖בַע כְּחַטֹּאתֵיכֶֽם׃ וְהִשְׁלַחְתִּ֨י כבבָכֶ֜ם אֶת־חַיַּ֤ת הַשָּׂדֶה֙ וְשִׁכְּלָ֣ה אֶתְכֶ֔ם וְהִכְרִ֨יתָה֙ אֶת־בְּהֶמְתְּכֶ֔ם וְהִמְעִ֖יטָה אֶתְכֶ֑ם וְנָשַׁ֖מּוּ דַּרְכֵיכֶֽם׃ וְאִ֨םכג־בְּאֵ֔לֶּה לֹ֥א תִוָּסְר֖וּ לִ֑י וַהֲלַכְתֶּ֥ם עִמִּ֖י קֶֽרִי׃ וְהָלַכְתִּ֧י כדאַף־אֲנִ֛י עִמָּכֶ֖ם בְּקֶ֑רִי וְהִכֵּיתִ֤י אֶתְכֶם֙ גַּם־אָ֔נִי שֶׁ֖בַע עַל־חַטֹּאתֵיכֶֽם׃ וְהֵבֵאתִ֨י כהעֲלֵיכֶ֜ם חֶ֗רֶב נֹקֶ֨מֶת֙ נְקַם־בְּרִ֔ית וְנֶאֱסַפְתֶּ֖ם אֶל־עָרֵיכֶ֑ם וְשִׁלַּ֤חְתִּי דֶ֨בֶר֙ בְּת֣וֹכְכֶ֔ם וְנִתַּתֶּ֖ם בְּיַד־אוֹיֵֽב׃ בְּשִׁבְרִ֣י כולָכֶם֮ מַטֵּה־לֶחֶם֒ וְ֠אָפוּ עֶ֣שֶׂר נָשִׁ֤ים לַחְמְכֶם֙ בְּתַנּ֣וּר אֶחָ֔ד וְהֵשִׁ֥יבוּ לַחְמְכֶ֖ם בַּמִּשְׁקָ֑ל וַאֲכַלְתֶּ֖ם וְלֹ֥א תִשְׂבָּֽעוּ׃ ס         וְאִ֨םכז־בְּזֹ֔את לֹ֥א תִשְׁמְע֖וּ לִ֑י וַהֲלַכְתֶּ֥ם עִמִּ֖י בְּקֶֽרִי׃ וְהָלַכְתִּ֥י כחעִמָּכֶ֖ם בַּחֲמַת־קֶ֑רִי וְיִסַּרְתִּ֤י אֶתְכֶם֙ אַף־אָ֔נִי שֶׁ֖בַע עַל־חַטֹּאתֵיכֶם׃ וַאֲכַלְתֶּ֖ם כטבְּשַׂ֣ר בְּנֵיכֶ֑ם וּבְשַׂ֥ר בְּנֹתֵיכֶ֖ם תֹּאכֵֽלוּ׃ וְהִשְׁמַדְתִּ֞י לאֶת־בָּמֹֽתֵיכֶ֗ם וְהִכְרַתִּי֙ אֶת־חַמָּ֣נֵיכֶ֔ם וְנָֽתַתִּי֙ אֶת־פִּגְרֵיכֶ֔ם עַל־פִּגְרֵ֖י גִּלּוּלֵיכֶ֑ם וְגָעֲלָ֥ה נַפְשִׁ֖י אֶתְכֶֽם׃ וְנָתַתִּ֤י לאאֶת־עָֽרֵיכֶם֙ חָרְבָּ֔ה וַהֲשִׁמּוֹתִ֖י אֶת־מִקְדְּשֵׁיכֶ֑ם וְלֹ֣א אָרִ֔יחַ בְּרֵ֖יחַ נִיחֹֽחֲכֶֽם׃ וַהֲשִׁמֹּתִ֥י לבאֲנִ֖י אֶת־הָאָ֑רֶץ וְשָֽׁמְמ֤וּ עָלֶ֨יהָ֙ אֹֽיְבֵיכֶ֔ם הַיֹּשְׁבִ֖ים בָּֽהּ׃ וְאֶתְכֶם֙ לגאֱזָרֶ֣ה בַגּוֹיִ֔ם וַהֲרִיקֹתִ֥י אַחֲרֵיכֶ֖ם חָ֑רֶב וְהָיְתָ֤ה אַרְצְכֶם֙ שְׁמָמָ֔ה וְעָרֵיכֶ֖ם יִהְי֥וּ חָרְבָּֽה׃ אָז֩ לדתִּרְצֶ֨ה הָאָ֜רֶץ אֶת־שַׁבְּתֹתֶ֗יהָ כֹּ֚ל יְמֵ֣י הֳשַׁמָּ֔ה וְאַתֶּ֖ם בְּאֶ֣רֶץ אֹיְבֵיכֶ֑ם אָ֚ז תִּשְׁבַּ֣ת הָאָ֔רֶץ וְהִרְצָ֖ת אֶת־שַׁבְּתֹתֶֽיהָ׃ כָּללה־יְמֵ֥י הָשַּׁמָּ֖ה תִּשְׁבֹּ֑ת אֵ֣ת אֲשֶׁ֧ר לֹֽא־שָׁבְתָ֛ה בְּשַׁבְּתֹתֵיכֶ֖ם בְּשִׁבְתְּכֶ֥ם עָלֶֽיהָ׃ וְהַנִּשְׁאָרִ֣ים לובָּכֶ֔ם וְהֵבֵ֤אתִי מֹ֨רֶךְ֙ בִּלְבָבָ֔ם בְּאַרְצֹ֖ת אֹיְבֵיהֶ֑ם וְרָדַ֣ף אֹתָ֗ם ק֚וֹל עָלֶ֣ה נִדָּ֔ף וְנָס֧וּ מְנֻֽסַת־חֶ֛רֶב וְנָפְל֖וּ וְאֵ֥ין רֹדֵֽף׃ וְכָשְׁל֧וּ לזאִישׁ־בְּאָחִ֛יו כְּמִפְּנֵי־חֶ֖רֶב וְרֹדֵ֣ף אָ֑יִן וְלֹא־תִֽהְיֶ֤ה לָכֶם֙ תְּקוּמָ֔ה לִפְנֵ֖י אֹֽיְבֵיכֶֽם׃ וַאֲבַדְתֶּ֖ם לחבַּגּוֹיִ֑ם וְאָכְלָ֣ה אֶתְכֶ֔ם אֶ֖רֶץ אֹיְבֵיכֶֽם׃ וְהַנִּשְׁאָרִ֣ים לטבָּכֶ֗ם יִמַּ֨קּוּ֙ בַּֽעֲוֺנָ֔ם בְּאַרְצֹ֖ת אֹיְבֵיכֶ֑ם וְאַ֛ף בַּעֲוֺנֹ֥ת אֲבֹתָ֖ם אִתָּ֥ם יִמָּֽקּוּ׃ וְהִתְוַדּ֤וּ מאֶת־עֲוֺנָם֙ וְאֶת־עֲוֺ֣ן אֲבֹתָ֔ם בְּמַעֲלָ֖ם אֲשֶׁ֣ר מָֽעֲלוּ־בִ֑י וְאַ֕ף אֲשֶׁר־הָֽלְכ֥וּ עִמִּ֖י בְּקֶֽרִי׃ אַףמא־אֲנִ֗י אֵלֵ֤ךְ עִמָּם֙ בְּקֶ֔רִי וְהֵבֵאתִ֣י אֹתָ֔ם בְּאֶ֖רֶץ אֹיְבֵיהֶ֑ם אוֹ־אָ֣ז יִכָּנַ֗ע לְבָבָם֙ הֶֽעָרֵ֔ל וְאָ֖ז יִרְצ֥וּ אֶת־עֲוֺנָֽם׃ וְזָכַרְתִּ֖י מבאֶת־בְּרִיתִ֣י יַעֲק֑וֹב וְאַף֩ אֶת־בְּרִיתִ֨י יִצְחָ֜ק וְאַ֨ף אֶת־בְּרִיתִ֧י אַבְרָהָ֛ם אֶזְכֹּ֖ר וְהָאָ֥רֶץ אֶזְכֹּֽר׃ וְהָאָרֶץ֩ מגתֵּעָזֵ֨ב מֵהֶ֜ם וְתִ֣רֶץ אֶת־שַׁבְּתֹתֶ֗יהָ בָּהְשַׁמָּה֙ מֵהֶ֔ם וְהֵ֖ם יִרְצ֣וּ אֶת־עֲוֺנָ֑ם יַ֣עַן וּבְיַ֔עַן בְּמִשְׁפָּטַ֣י מָאָ֔סוּ וְאֶת־חֻקֹּתַ֖י גָּעֲלָ֥ה נַפְשָֽׁם׃ וְאַףמד־גַּם־זֹ֠את בִּֽהְיוֹתָ֞ם בְּאֶ֣רֶץ אֹֽיְבֵיהֶ֗ם לֹֽא־מְאַסְתִּ֤ים וְלֹֽא־גְעַלְתִּים֙ לְכַלֹּתָ֔ם לְהָפֵ֥ר בְּרִיתִ֖י אִתָּ֑ם כִּ֛י אֲנִ֥י יְהוָ֖ה אֱלֹהֵיהֶֽם׃ וְזָכַרְתִּ֥י מהלָהֶ֖ם בְּרִ֣ית רִאשֹׁנִ֑ים אֲשֶׁ֣ר הוֹצֵֽאתִי־אֹתָם֩ מֵאֶ֨רֶץ מִצְרַ֜יִם לְעֵינֵ֣י הַגּוֹיִ֗ם לִהְיֹ֥ת לָהֶ֛ם לֵאלֹהִ֖ים אֲנִ֥י יְהוָֽה׃ אֵ֠לֶּה מוהַֽחֻקִּ֣ים וְהַמִּשְׁפָּטִים֮ וְהַתּוֹרֹת֒ אֲשֶׁר֙ נָתַ֣ן יְהוָ֔ה בֵּינ֕וֹ וּבֵ֖ין בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל בְּהַ֥ר סִינַ֖י בְּיַד־מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כזאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֞ר באֶל־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ וְאָמַרְתָּ֣ אֲלֵהֶ֔ם אִ֕ישׁ כִּ֥י יַפְלִ֖א נֶ֑דֶר בְּעֶרְכְּךָ֥ נְפָשֹׁ֖ת לַֽיהוָֽה׃ וְהָיָ֤ה געֶרְכְּךָ֙ הַזָּכָ֔ר מִבֶּן֙ עֶשְׂרִ֣ים שָׁנָ֔ה וְעַ֖ד בֶּן־שִׁשִּׁ֣ים שָׁנָ֑ה וְהָיָ֣ה עֶרְכְּךָ֗ חֲמִשִּׁ֛ים שֶׁ֥קֶל כֶּ֖סֶף בְּשֶׁ֥קֶל הַקֹּֽדֶשׁ׃ וְאִםד־נְקֵבָ֖ה הִ֑וא וְהָיָ֥ה עֶרְכְּךָ֖ שְׁלֹשִׁ֥ים שָֽׁקֶל׃ וְאִ֨ם המִבֶּן־חָמֵ֜שׁ שָׁנִ֗ים וְעַד֙ בֶּן־עֶשְׂרִ֣ים שָׁנָ֔ה וְהָיָ֧ה עֶרְכְּךָ֛ הַזָּכָ֖ר עֶשְׂרִ֣ים שְׁקָלִ֑ים וְלַנְּקֵבָ֖ה עֲשֶׂ֥רֶת שְׁקָלִֽים׃ וְאִ֣ם ומִבֶּן־חֹ֗דֶשׁ וְעַד֙ בֶּן־חָמֵ֣שׁ שָׁנִ֔ים וְהָיָ֤ה עֶרְכְּךָ֙ הַזָּכָ֔ר חֲמִשָּׁ֥ה שְׁקָלִ֖ים כָּ֑סֶף וְלַנְּקֵבָ֣ה עֶרְכְּךָ֔ שְׁלֹ֥שֶׁת שְׁקָלִ֖ים כָּֽסֶף׃ וְ֠אִם זמִבֶּן־שִׁשִּׁ֨ים שָׁנָ֤ה וָמַ֨עְלָה֙ אִם־זָכָ֔ר וְהָיָ֣ה עֶרְכְּךָ֔ חֲמִשָּׁ֥ה עָשָׂ֖ר שָׁ֑קֶל וְלַנְּקֵבָ֖ה עֲשָׂרָ֥ה שְׁקָלִֽים׃ וְאִםח־מָ֥ךְ הוּא֙ מֵֽעֶרְכֶּ֔ךָ וְהֶֽעֱמִידוֹ֙ לִפְנֵ֣י הַכֹּהֵ֔ן וְהֶעֱרִ֥יךְ אֹת֖וֹ הַכֹּהֵ֑ן עַל־פִּ֗י אֲשֶׁ֤ר תַּשִּׂיג֙ יַ֣ד הַנֹּדֵ֔ר יַעֲרִיכֶ֖נּוּ הַכֹּהֵֽן׃ ס         וְאִםט־בְּהֵמָ֔ה אֲשֶׁ֨ר יַקְרִ֧יבוּ מִמֶּ֛נָּה קָרְבָּ֖ן לַֽיהוָ֑ה כֹּל֩ אֲשֶׁ֨ר יִתֵּ֥ן מִמֶּ֛נּוּ לַיהוָ֖ה יִֽהְיֶה־קֹּֽדֶשׁ׃ לֹ֣א ייַחֲלִיפֶ֗נּוּ וְלֹֽא־יָמִ֥יר אֹת֛וֹ ט֥וֹב בְּרָ֖ע אוֹ־רַ֣ע בְּט֑וֹב וְאִם־הָמֵ֨ר יָמִ֤יר בְּהֵמָה֙ בִּבְהֵמָ֔ה וְהָֽיָה־ה֥וּא וּתְמוּרָת֖וֹ יִֽהְיֶה־קֹּֽדֶשׁ׃ וְאִם֙ יאכָּל־בְּהֵמָ֣ה טְמֵאָ֔ה אֲ֠שֶׁר לֹא־יַקְרִ֧יבוּ מִמֶּ֛נָּה קָרְבָּ֖ן לַֽיהוָ֑ה וְהֶֽעֱמִ֥יד אֶת־הַבְּהֵמָ֖ה לִפְנֵ֥י הַכֹּהֵֽן׃ וְהֶעֱרִ֤יךְ יבהַכֹּהֵן֙ אֹתָ֔הּ בֵּ֥ין ט֖וֹב וּבֵ֣ין רָ֑ע כְּעֶרְכְּךָ֥ הַכֹּהֵ֖ן כֵּ֥ן יִהְיֶֽה׃ וְאִםיג־גָּאֹ֖ל יִגְאָלֶ֑נָּה וְיָסַ֥ף חֲמִישִׁת֖וֹ עַל־עֶרְכֶּֽךָ׃ וְאִ֗ישׁ ידכִּֽי־יַקְדִּ֨שׁ אֶת־בֵּית֥וֹ קֹ֨דֶשׁ֙ לַֽיהוָ֔ה וְהֶעֱרִיכוֹ֙ הַכֹּהֵ֔ן בֵּ֥ין ט֖וֹב וּבֵ֣ין רָ֑ע כַּאֲשֶׁ֨ר יַעֲרִ֥יךְ אֹת֛וֹ הַכֹּהֵ֖ן כֵּ֥ן יָקֽוּם׃ וְאִ֨םטו־הַמַּקְדִּ֔ישׁ יִגְאַ֖ל אֶת־בֵּית֑וֹ וְ֠יָסַף חֲמִישִׁ֧ית כֶּֽסֶף־עֶרְכְּךָ֛ עָלָ֖יו וְהָ֥יָה לֽוֹ׃ וְאִ֣ם טז׀ מִשְּׂדֵ֣ה אֲחֻזָּת֗וֹ יַקְדִּ֥ישׁ אִישׁ֙ לַֽיהוָ֔ה וְהָיָ֥ה עֶרְכְּךָ֖ לְפִ֣י זַרְע֑וֹ זֶ֚רַע חֹ֣מֶר שְׂעֹרִ֔ים בַּחֲמִשִּׁ֖ים שֶׁ֥קֶל כָּֽסֶף׃ אִםיז־מִשְּׁנַ֥ת הַיֹּבֵ֖ל יַקְדִּ֣ישׁ שָׂדֵ֑הוּ כְּעֶרְכְּךָ֖ יָקֽוּם׃ וְאִםיח־אַחַ֣ר הַיֹּבֵל֮ יַקְדִּ֣ישׁ שָׂדֵהוּ֒ וְחִשַּׁב־ל֨וֹ הַכֹּהֵ֜ן אֶת־הַכֶּ֗סֶף עַל־פִּ֤י הַשָּׁנִים֙ הַנּ֣וֹתָרֹ֔ת עַ֖ד שְׁנַ֣ת הַיֹּבֵ֑ל וְנִגְרַ֖ע מֵֽעֶרְכֶּֽךָ׃ וְאִםיט־גָּאֹ֤ל יִגְאַל֙ אֶת־הַשָּׂדֶ֔ה הַמַּקְדִּ֖ישׁ אֹת֑וֹ וְ֠יָסַף חֲמִשִׁ֧ית כֶּֽסֶף־עֶרְכְּךָ֛ עָלָ֖יו וְקָ֥ם לֽוֹ׃ וְאִםכ־לֹ֤א יִגְאַל֙ אֶת־הַשָּׂדֶ֔ה וְאִם־מָכַ֥ר אֶת־הַשָּׂדֶ֖ה לְאִ֣ישׁ אַחֵ֑ר לֹ֥א יִגָּאֵ֖ל עֽוֹד׃ וְהָיָ֨ה כאהַשָּׂדֶ֜ה בְּצֵאת֣וֹ בַיֹּבֵ֗ל קֹ֛דֶשׁ לַֽיהוָ֖ה כִּשְׂדֵ֣ה הַחֵ֑רֶם לַכֹּהֵ֖ן תִּהְיֶ֥ה אֲחֻזָּתֽוֹ׃ וְאִם֙ כבאֶת־שְׂדֵ֣ה מִקְנָת֔וֹ אֲשֶׁ֕ר לֹ֖א מִשְּׂדֵ֣ה אֲחֻזָּת֑וֹ יַקְדִּ֖ישׁ לַֽיהוָֽה׃ וְחִשַּׁבכג־ל֣וֹ הַכֹּהֵ֗ן אֵ֚ת מִכְסַ֣ת הָֽעֶרְכְּךָ֔ עַ֖ד שְׁנַ֣ת הַיֹּבֵ֑ל וְנָתַ֤ן אֶת־הָעֶרְכְּךָ֙ בַּיּ֣וֹם הַה֔וּא קֹ֖דֶשׁ לַיהוָֽה׃ בִּשְׁנַ֤ת כדהַיּוֹבֵל֙ יָשׁ֣וּב הַשָּׂדֶ֔ה לַאֲשֶׁ֥ר קָנָ֖הוּ מֵאִתּ֑וֹ לַאֲשֶׁר־ל֖וֹ אֲחֻזַּ֥ת הָאָֽרֶץ׃ וְכָלכה־עֶרְכְּךָ֔ יִהְיֶ֖ה בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ עֶשְׂרִ֥ים גֵּרָ֖ה יִהְיֶ֥ה הַשָּֽׁקֶל׃ ס         אַךְכו־בְּכ֞וֹר אֲשֶׁר־יְבֻכַּ֤ר לַֽיהוָה֙ בִּבְהֵמָ֔ה לֹֽא־יַקְדִּ֥ישׁ אִ֖ישׁ אֹת֑וֹ אִם־שׁ֣וֹר אִם־שֶׂ֔ה לַֽיהוָ֖ה הֽוּא׃ וְאִ֨ם כזבַּבְּהֵמָ֤ה הַטְּמֵאָה֙ וּפָדָ֣ה בְעֶרְכֶּ֔ךָ וְיָסַ֥ף חֲמִשִׁת֖וֹ עָלָ֑יו וְאִם־לֹ֥א יִגָּאֵ֖ל וְנִמְכַּ֥ר בְּעֶרְכֶּֽךָ׃ אַךְכח־כָּל־חֵ֡רֶם אֲשֶׁ֣ר יַחֲרִם֩ אִ֨ישׁ לַֽיהוָ֜ה מִכָּל־אֲשֶׁר־ל֗וֹ מֵאָדָ֤ם וּבְהֵמָה֙ וּמִשְּׂדֵ֣ה אֲחֻזָּת֔וֹ לֹ֥א יִמָּכֵ֖ר וְלֹ֣א יִגָּאֵ֑ל כָּל־חֵ֕רֶם קֹֽדֶשׁ־קָֽדָשִׁ֥ים ה֖וּא לַיהוָֽה׃ כָּלכט־חֵ֗רֶם אֲשֶׁ֧ר יָחֳרַ֛ם מִן־הָאָדָ֖ם לֹ֣א יִפָּדֶ֑ה מ֖וֹת יוּמָֽת׃ וְכָלל־מַעְשַׂ֨ר הָאָ֜רֶץ מִזֶּ֤רַע הָאָ֨רֶץ֙ מִפְּרִ֣י הָעֵ֔ץ לַיהוָ֖ה ה֑וּא קֹ֖דֶשׁ לַֽיהוָֽה׃ וְאִםלא־גָּאֹ֥ל יִגְאַ֛ל אִ֖ישׁ מִמַּֽעַשְׂר֑וֹ חֲמִשִׁית֖וֹ יֹסֵ֥ף עָלָֽיו׃ וְכָללב־מַעְשַׂ֤ר בָּקָר֙ וָצֹ֔אן כֹּ֥ל אֲשֶׁר־יַעֲבֹ֖ר תַּ֣חַת הַשָּׁ֑בֶט הָֽעֲשִׂירִ֕י יִֽהְיֶה־קֹּ֖דֶשׁ לַֽיהוָֽה׃ לֹ֧א לגיְבַקֵּ֛ר בֵּֽין־ט֥וֹב לָרַ֖ע וְלֹ֣א יְמִירֶ֑נּוּ וְאִם־הָמֵ֣ר יְמִירֶ֔נּוּ וְהָֽיָה־ה֧וּא וּתְמוּרָת֛וֹ יִֽהְיֶה־קֹ֖דֶשׁ לֹ֥א יִגָּאֵֽל׃ אֵ֣לֶּה לדהַמִּצְוֺ֗ת אֲשֶׁ֨ר צִוָּ֧ה יְהוָ֛ה אֶת־מֹשֶׁ֖ה אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל בְּהַ֖ר סִינָֽי׃
Égőáldozatok1 törvénye.Szólítá1 az Úr Mózest, és beszéle ő vele a gyülekezet sátorából, ezt mondván : Szólj2 az Izráel fijainak, és parancsold meg nekik : Valaki ti közzűletek az Úrnak áldozni akar, barmokkal, örökkel és juhokkal áldozzék. Ha3 egészen égőáldozattal áldozik öreg barmokból, hímmel és éppel áldozzék : A gyülekezet sátorának ajtaja eleibe vigye azt, szabad akaratjából az Úr előtt. És4 az ő kezét tegye az égőáldozatra való baromnak fejére, hogy kedves legen Istennek ő érette, az ő megtisztulására. Azután5 ölje meg azt a tulkot az Úr előtt, és az Áron fijai a Papok annak vérét vévén, hintsék mind körül az oltárra, melly a gyülekezet sátorának ajtaja előtt lészen. Annakutánna6 vonja le bőrét az egészen égőáldozatra való baromnak, és vagdalja azt részekre. És7 az Áron Pap fijai gerjesszenek tüzet az oltáron, és rakjanak fát a tűzre. Azután8 az Áron fijai a Papok rendeljék el a tagokat, a fejét és kövérit a fákra, mellyek rakattak az oltáron való tűzre. Annak9 bélit is és szárait mossa meg vízzel, és a képen áldozza meg mind azokat a Pap az oltáron egészen égőáldozatúl. E tűzzel egészen megégettetett áldozat kedves illetú lészen az Úr előtt. Ha10 pedig a nyájból juhjokkal vagy kecskékkel akar valaki áldozni egészen meegégetendő áldozatot, himmel és éppel áldozzék. És11 ölje meg azt az oltárnak észek felől való oldalánál az Úr előtt, és az Áron fijai a Papok hintsék annak vérét az oltárra mind körűl. És12 eldarabolván azt részekre a fejével és kövérivel egybe, rendelje a Pap azokat a fákra, mellyek rakattatnak az oltáron való tűzre. A13 bélit is és szárait mossa meg vízzel, és áldozza meg mind azokat a Pap, megégetvén az oltáron égőáldozatúl. És az Urnak kedves illatú tüzes áldozat lészen. A14 bélit is és szárait mossa meg vízzel, és áldozza meg mind azokat a Pap, megégetvén az oltáron égőáldozatúl. És az Urnak kedves illatú tüzes áldozat lészen. Mellyet15 a Pap az oltárhoz vivén, és megtekerítvén a fejét, szakassza meg a nyakát, és égesse meg az oltáron, minekutánna annak vérét kibocsátja az oltárnak oldalára. És16 minekutánna annak begyit kivévén minden rútságával egybe, vétendi azt az oltár mellé napkelet felől a hamunak helyére. És17 azt meghasitándja szárnyaival egybe, úgyhogy egymástól el ne szakassza a tagocskákat, égesse meg a Pap azt az oltáron, a fákon felűl, mellyek a tűzön vagynak : Egészen tűzzel megemésztetett kedves illatú áldozat ez az Úr előtt. Ételáldozatok2 törvénye.Mikor1 pedig valamelly ember Minhát akar áldozni az Úrnak, zsemlyelisztből áldozzék, és arra öntsön olajt, és azután temjént tegyen felűl reá. És2 vigye azt az Áron fijaihoz a Papokhoz és a Pap vegyen egy marokkal a zsemlyelisztben az olajjal egyetembe, a temjént pedig mind elvegye és égesse meg az oltáron emlékezet okáért ; e tűzzel megégetett áldozat kedves illatú lészen az Úr előtt. A3 mi pedig megmarad ez áldozatra való ajándékban, Ároné és az ő fijaié legyen : e szentséges áldozat lészen az Urnak tüzes áldozati között. Hogyha4 pedig a Minhát kemenczében sültből akarja áldozni valaki, legyenek zsemlyelisztből sütött kovász nélkűl való olajos lepények, vagy olajjal megkent kovász nélkűl való pogácsák. Ha5 pedig a te áldozatod serpenyőben fúzött Miha lészen, olajjal elegyíttetett kovász nélkűl való zsemlyelisztből legyen. Szaggasd6 darabokra azt, minekutánna olajjal megelegyíted : és igy Minha lészen. Ha7 pedig a te áldozatod rostélyon sültből lészen, olajjal elegyíttett zsemlyelisztből legyen. És8 ezekből csináltatott ajándékot vigyed az Úrnak, és azt a Papnak bémutatván, vigye azt a Pap az oltárhoz. És9 vegyen a Pap ez eledelre való áldozatból emlékezetre való részt, és égesse meg azt az oltáron : tűzzel megemésztetett jóillatú áldozat ez az Úr előtt. A10 mi pedig megmarad ez áldozatra való, Minhából, Ároné és az ő fijaié legyen : szentséges áldozat lészen ez, az Úrnak tüzes áldozatai között. Minden11 Minha, mellyet az Úrnak ajándékoztok, kovász nélkül való legyen : mert semmi kovászt és mézet nem áldozhattok az Úrnak a tüzes áldozatok között. A12 gyümölcs első zsengéinek áldozatai közt, felvihetitek azokat az Úrnak : de a Minhának áldozatjában az oltárra ne vigyed, hogy abból jóillatú áldozatot szereznél. A13 Minhának pedig minenféle áldozatját sóval megsózzad : és a te Minhádból soha el ne maradjon a te Istened szövetségének sava, minden te áldozatodban só legyen. Ha14 a te gabonádnak zsengéjéből akarsz Minhát áldozni az Úrnak, a tűznél megszáraztott új gabonafejekből áldozzál, és a teljes gabonafőnek megtört gabonájából áldozzad a te gabonád zsengéjének Minháját. Tölts15 olajt reá, tégy temjént reá, Minha ez. Illyen16 módon áldozzék a Pap a megtörött gabonának jóillatjával, az olajjal, és egészen a temjénnel : Tüzes áldozat ez az Úr előtt. Hálaáldozatok3 törvénye.Hogyha1 háláadó-áldozat lészen valamelly embernek áldozatja, ha az ő öreg barmai közzűl áldozik, akár hímmel, akár nősténnyel : ép barmot vigyen az Úr eleibe. És2 tegye az ő kezét az ő áldozatjára való barmának fejére, és a gyülekezetnek sátora előtt ölje meg azt, és az Áron fijai a Papok öntsék annak vérét az oltárra mind körűl. Annakutánna3 a Pap áldozzék tüzes áldozatot az Úrnak, e háláadó-áldozatból, tudniillik annak a baromnak kövérit, melly a bélin vagyon, és egészen a kövérit, melly a béle között vagyon. Annakfelette4 mind a két veséjét, és a kövérséget, melly a veséken vagyon, és melly a baromnak bélin vagyon, és a kövért, melly a májon vagyon a vesével egybe vegye el. És5 égessék meg mind azt az Áron fijai az oltáron egészen égőáldozatúl, a fákon, mellyek a tűzre rakattattak : tüzes és jóillatú áldozat ez az Úr előtt. Hogyha6 pedig valaki apró baromból akar áldozni az Urnak háláadó-áldozatot, akár hím, akár nőstény lészen az ; ép és makula nélkül való legyen. Ha7 juhból lészen az ő áldozatja ; áldozza azt az Úr előtt. És8 tegye az ő kezét az ő áldozatjának fejére, azután ölje meg azt a gyülekezet sátoránál előtte, és az Áron fijai öntsék a vérét az oltárra mind körűl. Annakutánna9 áldozzék az Úrnak e háláadó-áldozatból tüzes áldozatot, tudniillik, annak kövérét, a farkát egészen, mellyet a hátagerézdi végénél vágjon el, és a hasához ragadott kövérit, és minden kövérit, melly a bélihez ragadott. És10 a két veséit, a veséken és a bélen való kövérrel egybe, és a máj körűl való kövérséget mind a veséivel egybe elvegye. És11 azt égesse meg a Pap az oltáron : tüzes áldozatnak eledele ez az Úr előtt. Hogyha12 pedig valaki kecskével áldozik, áldozza azt az Úr előtt. És13 tegye az ő kezét annak fejére, és ölje meg azt a gyülekezetnek sátora előtt, és öntsék az Áron fijai annak vérét az oltárra körűl. Annakutánna14 áldozzék az ő áldozatjából tüzes áldozatot az Úrnak : tudniillik a kövérit, melly a bélit béfedezi, és a melly a bélihez ragadott. Annakfelette15 a két veséit, a kövért, melly a veséin vagyon, és melly a bélin vagyon, és a mája mellett való kövért, mind a veséivel egybe elvegye. Mellyeket16 a Pap égessen meg az oltáron : tüzes áldozatnak jóillatú eledele ez az Úr előtt. Minden kövérség az Úré legyen. És17 örökké állandó szertartás legyen minden lakhelyeitekben a ti utánnatok valóknál, hogy semmi kövért és vért meg ne egyetek. Bűnért4 való áldozatok törvénye.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek, mondván : Szólj2 az Izráel fijainak, ezt mondván : Ha valamelly ember vétkezéndik az Istennek parancsolatai ellen olly vétkekkel, mellyeket nem kell cselekdni, és a parancsolatok közzűl valamellyiknek tilalma ellen cselekedéndik. Mint :3 Ha a ki Pappá kenettetett, vétkezéndik, és azzal okot adánd a népnek romlására, hozzon az ő bűnéért, a mellyet cselekedett, az Úrnak egy ép tulkot bűnért való áldozatra. És4 vigye a tulkot a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe, az Úr eleibe, és tegye az ő kezét a tuloknak fejére, és tulkot ölje meg az Úr előtt. És5 vegyen a megkenettetett Pap a tuloknak vérében, és vigye bé azt a gyülekezetnek sátorába. annakutánna6 mártsa a Pap az ő ujját a vérbe, és hintsen abból hétszer az Úr előtt, a szent hajléknak superlátja előtt. És7 tegyen a Pap abból a vérből a jóillattétel oltárának szarvára az Úr előtt, melly oltár vagyon a gyülekezetnek sátorában : a vérnek többiét öntse az égőáldozat oltárának fundamentomára, melly a gyülekezet hajlékának ajtaja előtt vagyon. Annakutánna8 a tuloknak, mellyet a bűnért való áldozatra vitt fel, minden kövérit vegye el, tudniillik a bélen és a bél körűl való kövérségét. A9 két veséit is azokon való kövérséggel egybe, a bélhez való kövérséget : és a melly kövér a mája melett vagyon, mind a veséivel egybe elvegye. Miképen10 a háláadó-áldozatnak tulkából veszik : és azokat égesse meg a Pap az egészen égőáldozatnak oltárán. A11 tuloknak pedig bőrét és húsát, fejével és lábaival egybe, bélit és ganéját : És12 mind az egész tulkot vigye ki a táboron kivűl tiszta helyre, a hová az áldozatoknak hamuját töltik : és égesse meg azt rakás fán tűzzel, ott égesse meg a hová a hamut töltik. Hogyha13 pedig az Izráel fijainak egész gyülekezete vétkezéndik, és a gyülekezettől a vétek eltitkotatot ; és valamit cselekedéndenek az Úrnak valamellyik parancsolatja ellen, mellyet nem kellett volna cselekedni, annyira hogy méltók legyenek büntetésre. Mikor14 megtudatik a bűn, a mellyet cselekedtek a parancsolat ellen : a gyülekezet áldozzon egy tulkot a bűnért, és vigye azt a gyülekezetnek sátora eleibe. És15 a gyülekezetnek Vénei vessék az ő kezeiket a tuloknak fejére az Úr előtt, és ölje meg azt a Pap az Úr előtt. Annakutánna16 a választatott Főpap vigyen bé annak a tuloknak véréből a gyülekezetnek sátorába. És17 bémártván a Pap az ő ujját a vérbe, hintsen a vérből hétszer az Úr előtt, a superlát előtt. Annakfeleette18 abból a vérből tegyen az oltárnak szarvára is, melly az Úr előtt a gyülekezet sátorában vagyon : azután a vérnek többiét töltse az égőáldozat oltárának fundamentomára, melly a gyülekezet sátorának ajtaja előtt vagyon. A19 tuloknak pedig minden kövérit vegye el, és égesse meg az oltáron. És20 mindenestől fogva úgy cselekdjék azzal a Pap, mint a maga bűnéért való tulokkal, és megtisztítja a gyülekezetet a Pap, és megbocsáttatik nékik. Kivigye21 a tulkot a táboron kivűl, és megégesse azt, miképen megégette az első tulkot. A gyülekezet bűnéért való áldozat ez. Ha22 Fejedelem vétkezéndik, és az ő Urának Istenének parancsolatja ellen cselekedéndik valamit, mellyet nem kell cselekedni, s vétkezéndik tudatlanságból. Vagy23 pedig más mondotta meg néki a bűnt, a mellyet cselekedett, vigyen áldozatra egy ép makula nélkűl való kecskebakot. És24 tegye az ő kezét a baknak fejére, és ölje meg azt ott a helyen, a hol megszokták ölni az egészen megégetendő áldozatra való barmot : az Úr előtt bűnért való áldozat ez. És25 vegyen a Pap az áldozatra való baromnak vérében az ő ujjával, és az égőáldozat oltárának szarvaira tegye azt ; többiét a vérnek töltse az égőáldozatok oltárának fundamentomára. A26 kövérit pedig mind égesse meg az oltáron, mint a háláadó-áldozatnak kövérit : és a képen megtisztítja azt a Pap az ő bűnétől : és megbocsáttatik néki. Ha27 pedig a föld népe közzűl valamelly köz ember vétkezéndik tudatlanúl, és az Úrnak valamellyik parancsolatja ellen valamit cselekedéndik, mellyet nem kell cselekedni, és vétkezéndik ; Mikor28 megesméréndi a bűnt, mellyet cselekedett, vigyen áldozatra az ő bűnéért egy nőstény kecskét épet és makula nélkűl valót. És29 tegye az ő kezét e bűnért való áldozat fejére, és ölje meg azt a bűnt, a hol az égőáldozatra való barmok meg szoktak öletni. Annakutánna30 vegyen a Pap annak vérében az ő ujjával, és tegye az égőáldozat oltárának szarvaira, a vérnek többiét töltse az oltárnak fundamentomára. Azután31 vegye el minden kövérit, mint szokták a hálaadásra való áldozatnak kövérit elvenni : és azt égesse meg a Pap az oltáron, jóillatú áldozatúl az Úrnak. E képen tisztítsa meg azt a Pap, és megbocsáttatik annak. Ha32 pedig juhot viszen az ő bűnéért való áldozatra, nőstényt és épet vigyen. És33 kezét tegye annak a bűnért való áldozatnak fejére, és ölje meg azt azon helyen, a hol a Pap meg szokta ölni az egészen megégetendő áldozatra való barmot. Annakutánna34 vegyen a Pap annak vérében az ujjával, és tegye az égőáldozat oltárának szarvaira : a vért pedig mindenestől töltse azon oltárnak fundamentomára. Azután35 vegye el mindenestől a kövérit, mint elveszik a hálaadó áldozatra való juhnak kövérit, és égesse meg azt a Pap az oltáron jóillatú áldozatúl az Úrnak : E képen tisztítsa meg azt az embert a Pap az ő bűnétől, a mellyet cselekedett, és megbocsáttatik néki. Folytatás,5 a bűnért való áldozatról.Ha1 valamelly ember vétkezéndik, azaz : Ha hallotta a káromló beszédet, és ő bizonyság lehetne hogy látta, vagy hogy bizonnyal, tudja : ha meg nem mondja azt, annak a bűnnek büntetését hordozza. Vagy2 ha valaki illet valami tisztátalan állatot, akár tisztátalan vadnak, akár valami tisztátalan állatnak, akár tisztátalan féregnek holttestét és azt nem tudná, tisztátalan lészen és vétkezett. Vagy3 ha illeti az embernek akármi tisztátalanságát, mellyel megfertéztetik, és azt nem tudta, hanem azután értette meg, vétkezett. Vagy4 ha az ember esküszik az ő szájából kiszalasztván hogy gonoszt vagy jót cselekszik, annak minden tisztátalansága szerint, mind a szerint a mint az ember szokott esküvéssel hirtelen szólani, és azt nem tudta, hanem azután vette eszébe, hogy valamelly beszédében vétkezett. Ez5 illyen ember, mivelhogy valamellyik beszédében vétkezett, szükség hogy megvallja azt, a miben vétkezett. Azért6 vigyen áldozatot az ő bűnéért az Úrnak, a bűnért mondom, a mellyel vétekezett, egy nőstény juhot vagy kecskét az ő nyájából, az ő bűnéért, és tisztítsa meg őtet a Pap az ő bűnéből. Hogyha7 nincsen arra való ereje, hogy juhot vagy kecskét vihetne áldozatra, vigyen az ő bűnéért való áldozatra, két gerliczét vagy kég galambfiakat az Úrnak, az egyiket a bűnért való áldozatra, a másikat egészen megégetendő áldozatra. És8 vigye azokat a Paphoz, és először áldozza meg azt, melly a bűnért való áldozat, és annak fejét a nyakcsigánál messe meg, úgy hogy el ne szakassza. És9 a bűnért való áldozatnak véréből hintsen az oltár oldalára, és a vérnek többiét nyomja ki az oltár fundamentomára. - Bűnért való áldozat ez. A10 másikat egészen égesse meg égőáldozatúl, úgy a mint szokás ; és illyen módon megtisztítja a Pap az embert a büntől, mellyet cselekedett, és megbocsáttatik néki. Hogyha11 arra is nincsen ereje, hogy két gerliczét vagy két galambfiat vigyen áldozatra : vigyen áldozatra az, a ki vétkezett, egy Efa zsemlyelisztnek tizedrészét : ne tegyen ahoz olajt, se pedig temjént : mert bűnért való áldozat ez. Mellyet12 mikor a Paphoz viszen, a Pap vegyen abból egy teljes marokkal, az embernek Isten előtt való megemlékezetiért és égesse meg a tűzön, hogy legyen tüzes áldozoat az Úr előtt : Bűnért való áldozat ez. Így13 tisztítsa meg a Pap az embert az ő bűnéből, mellyel vétkezett valamellyikben ama bűnök közzűl, és megbocsáttatik néki. A lisztnek maradéka legyen a Papé, mint a Minhának maradéka. Vétekért való áldozat törvénye.Azután14 szóla az Úr Mózesnek, és monda : Ha15 valaki gonoszságot cselekedéndik és vétkezéndik tudatlanúl, elvévén valamit azokban, mellyek az Úrnak szenteltettek, vigyen áldozatot az ő vétkéért az Úrnak, egy ép kost az ő nyájából, a mint te becsülöd a kárt ezüst siklusokra, a szent siklus szerint, hogy legyen az a vétekért való áldozat. És16 a mit vétkezett, tudniillik, hogy az Istennek szenteltetett elvette, azt megfizesse, annakfelette ötödrészt tegyen hozzá, és adja azt a Papnak. Így a Pap megtisztítja azt a bűnért való áldozat által, és megbocsáttatik néki. Hogyha17 valamelly ember vétkezéndik, és cselekedéndik valamit az Úr parancsolatai ellen, mellyet nem kell cselekedni, és eszébe nem vette, jóllehet bűnös legyen, és az ő bűnéért méltó legyen büntetésre. Vigyen18 az ő nyájából egy szeplő nélkűl való kost az ő bűnéért való áldozatra a Paphoz, ahoz képest a mint te becsülöd az embernek bűnét, és tisztítsa meg a Pap az embert az ő vétkéből, mellyet cselekedett tudatlanságból, eszébe azt nem vévén, és megbocsáttatik néki. Bűnért19 való áldozat ez, mivel az Úr ellen vétkezett volt. A6 vétekért való áldozat törvényének folytatása.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Mikor2 valamelly ember vétkezéndik és gonoszságot cselekdéndik az Úr ellen, tudniillik ha megtagadja felabarátjának nála letett pénzét, vagy hogy kereskedésben való társaságra felebarátjától pénzt nem vett, vagy ha megtagadja, hogy erővel és patvarral nem vette el másnak marháját. Vagy3 ha elvesztett marhát, és azt megtagadándja, vagy valami dologért hamisan megesküszuik mindenben valamelly dolgot az ember bűn néálkül nem cselekedhetett. Mivelhogy4 azért bűnt tett és vétkezett, mind azt, a mit erőhatalommal vett el, vagy álnoksággal csalt el, mind pedig a nála letettet, mellyet megtagadott volt, mind az elveszett és megtagadott vokt, mind az elveszett és megtalált marhát adja meg. Akármi5 legen a min megesküdt volna hamisan, fizesse meg azt, a mit ért : és annakfelette a marhának ötödrésze a mit tenne, azt fizesse annak, a ki a marha volt, azon napon, a mellyen az ő bűnéről vallást tészen a bűnért való áldozat által. Az6 ő bűnéért való áldozatra pedig vigyen az Úrnak az ő nyájából egy ép kost a Paphoz, a bűnnek becsűje szerint, hogy a bűnért azt megáldozza. És7 így tisztítsa meg a Pap azt az Úr előtt, és megbocsáttatik néki mind az, a mit cselekedett és a miben vétkezett. Az égőáldozatról.Szóla8 ismét az Úr Mózesnek ezt mondván : Parancsolj9 Áronnak és az ő fijáinak, és mond meg : Ez az egészen megégetendő áldozat felől való törvény : Neveztetik pedig egészen égőáldozatnak, mivel hogy egészen megégettetik tűzzel, melly az oltáron ég mind egész éjsazaka viradtági : mert az oltáron való tűznek szüntelen égni kell, és nem kell hagyni hogy elaludjék. A10 Pap öltözzék az ő szoros ruhájába, és az imegmást is vegye fel az ő testére, és tisztítsa el a hamvat, minekutánna a túz megemésztette az oltáron az áldozatot, és töltse a hamvat az oltár mellé. Azután11 vesse le azt a ruhát, öltözzék más ruhába, és vigye ki a hamvat a táboron kivűl tiszta helyre. A12 tüzet pedig melly az oltáron vagyon, táplálják az oltáron, el ne aludjék, hanem gondot viseljen a Pap reá, hogy minden reggel égjen a fa az oltáron, és minden egészen megégetendő áldozatot arra rendeljen, és azon áldozzék háláadásra való kövérségeket is. A13 tűz szüntelen tápláltassék fával az oltáron, és ne hagyják elaludni. Az ételáldozatról.E14 pedig a Minhának törvénye : Az Áron fijainak akrámellyike áldozza azt az Úr előtt az oltáron. És15 vegyen a Minha zsemlyelisztében egy teljes marokkal : azonképen az olajban is vegyen : a temjént pedig, melly a Minhán vagyon, mindenestől elvegye, égesse meg az oltáron : annak füstje kedves illat az Úr előtt. A16 mi peeig a Minhára való lisztben marad, Áron és az ő fijai egyék meg, kovász nélkűl való pogácsákban egyék meg a szent helyen, a gyülekezet pitvarában egyék meg azt. Ne17 süssék azt kovásszal, mert nékik adtam azt, hogy ő részek legen az én tüzes áldozatimból : szentséges állat az, mint a bűnért és vétekért való áldozat. Az18 Áron fijai közzűl csak a férfiak egyék azt. Örökkévaló szertartás legyen ez a ti utánnatok való közt, az Úrnak tüzes áldozati felől. Valami illeténdi azokat, szentséges legyen. Szóla19 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Ez20 az Áronnak és az ő fijainak áldozatjok, mellyet az Úrnak áldozzanak mindenkor, mikor valamelly ő közzűlök felszenteltetik : egy Efa zsemlyelisztnek tizedrésze Minhának áldozatjára, mellynek felét reggel, felét estve áldozza. Serpenyőben21 olajjal főzze meg, szépen felhójagozva vigye fel, és a megfőbb Minha darabokat áldozza az Úrnak jó és kedves illatúl, A22 melly Pap Áron helyébe az ő fijai közzűl megkenetik, az mívelje ezt : örökkévaló szertartás legyen ez, az Úrnak mindenestől megégettessék : Mert23 a Pap Minjájának mindenestől meg kell égettetni, nem kell abban semmit megenni. A bűnért való áldozatról.Szóla24 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Szólj25 Áronnak és az ő fijainak, s ezt mondjad : E legen a bűnért való áldozatnak törvénye : a melly helyen meg szokták ölni az egészen megégetendő áldozatra való barmot, azon helyen öljék meg a bűnért való áldozatnak barmát az Úr előtt ; mert szentséges az. A26 melly Pap megáldozza a bűnért való áldozatot, az egye meg azt, a szent helyen egye meg, a gyülekezet sátorának pitvarában. Valami27 annak az áldozatnak húsát éri, szent legyen, és ha annak véréből valami ruhájára esik valakinek, azt a ruhának részét, mellyre a vér esett, mossa meg a szent helyen. És28 a földfazekat, mellyben azt főzték, eltörjék : hogyha pedig érczfazék lejénd, megvakarják és vízzel megmossák. A29 Papinemzetben csak a féjfiak egyék meg azt ; szentséges állat az. Valamelly30 bűnért való áldozatnak véréből bévisznek a gyülekezet sátorába, a bűnnek a szent helyen való eltörlésére, azt meg ne egyék a Papok is, hanem tűzzel megégettessék. További7 áldozati törvény.E1 legyen a vétekért való áldozatnak törvénye ; szentséges dolog az. A2 melly helyen szokták megölni az egészen megégetendő áldozatra való barmot, ugyan ott öld meg a vétekért való áldozatnak barmát. Annak pedig vérét hintsed az oltárra köröskörűl. Mindenestől3 pedig annak kövérit megáldozzad, a farkát is, és a melly kövér a belet béfedezi. A4 két veséit is, és azokon való kövért, melly a bél mellett vagyon, és a mája mellett való kövér hártyát, mind a veséivel egybe elvegye. És5 égesse meg azokat a Pap az oltáron égőáldozatú az Úrnak.Vétekért való áldozat ez. A6 Papinemzetben csak a férjfiak egyék azt, a szenthelyen egyék meg ; mert szentséges állat. Mint7 a bűnért való áldozat, úgy legyen a vétekért való áldozat is, mind a két rendbeli áldozatnak ugyanazon egy regulája legyen. A Papé legyen, a ki azt megáldozta. Az8 egészen égőáldozatot pedig a melly Pap áldozza, annak a baromnak bőre, a mellyet megáldozott, azé legyen, tudniillik a melly Pap azt megáldozta. Ismét9 minden Minha, mellyet kemenczében sütnek, és a mellyet serpenyőban vagy rostélyon készítenek, a Papé legyen, a ki azt áldozta. Annakfelette10 minden olajos vagy száraz Minha, Áron fijaié legyen mint egyiké úgy a másiké. E11 pedig a hálaadó-áldozatnak törvénye, mellyet az Úrnak áldoznak : Ha12 háláadásért áldozik valaki : a háláadásnak áldozatjával együtt, áldozzék kovász nélkül való olajos lepényeket, és olajjal megkent pogácsákat, és serpenyőben megrántott szemlyéből való pogácsát, az olajjal gyúrt lepényekkel egybe. A13 béleseknek kivűle kovászos kenyereket is vigyen az áldozatra, az ő jó előmentének háláadó-áldozatjával egybe. És14 mind ezekből áldozzanak az Úrnak egy kenyeret, mellyet ő előtte felemeljenek, és az legen a Papé, ki a háláadásra való áldozatnak vérét elhinti. A15 előmenetelért való háláadásnak áldozatjának húsát, ugyanaz áldozatnak napján megegyék, senki abban ne hagyjon reggelig. Hogyha16 fogadásból, vagy szabad akaratból vagyon az áldozat, a melly napon áldozza azt valaki, azon napon megegyék : a mi megmarad benne, másodnapon egyék meg. A17 mi pedig annak az áldozatnak húsában tovább maradna, harmadnapon tűzzel égettessék meg. Mert18 ha valaki a jó előmenetelért való háláadó-áldozatjának húsában ejéndik harmadnapon, nem lészen kedves az, a ki áldozata azt, és attól nem veszi az Úr jó néve, utálatos lészen az áldozat, és valaki ejéndik abban, az ő bűne büntetését hordozza. És19 azt a húst, a melly valami tisztátalan állatot illeténd, meg ne egyék, hanem tűzzel égessék meg : e kivűl a háláadó-áldozatnak húsát, minden, a ki tiszta a Papok közzűl, eheti szabadon. Mert20 valaki ejéndik a háláadó-áldozatnak húsában, melly az Úré, tisztátalan lévén, az ollyan ember kigyomlátatik az ő nemzeetségének népe közzűl. Mikor21 valaki illet valami tisztátalan állatot, akár tisztátalan embert, akár tisztátalan barmot, vagy akármit, a mi utálatos volna, annakutánna eszik a háláadó-áldozatnak húsában, melly az Úré, kigyomláltatik az az ember az ő nemzetségének népe közzűl. Szóla22 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Szólj23 az Izráel fijainak, ezt mondván : Az ökörnek, a juhnak és a kecskének semmi kövérit meg ne egyétek. A24 megholt állatnak és vadtól megszaggattatott állatnak kövérivel élhettek akármi külső egyéb szükségtekre, de semiképen meg ne egyétek. Mert25 valaki megejéndi a féle állatoknak kövérit, mellyekből az ember tűzzel megemésztetendő áldozatot szerez, az az ember, a ki azt megejéndi, kigyomláltatik az ő nemzetségének népe közzűl. Hasonlatosképen26 semmi vért meg ne egyetek a ti lakhelyeitekben, se madárnak, se baromnak vérét. Valaki27 megejéndik valami vért, bizonyára az az ember kigyomláltatik az ő nemzetségének népe közzűl. Szóla28 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Szólj29 az Izráel fijainak, ezt mondván : A ki az Úrnak áldozik háláadó-áldozattal, ő maga vigye az Úrnak az ő áldozatját, tudniillik, a háláadásra való áldozatot. A30 maga tulajdon keze hozzá az Úrnak tüzes áldozatjára valót, tudniillik a kövérit a szegéyvel egybe, a szegyét azért, hogy az Úr előtt megingattassék. Annakutánna31 a Pap égesse meg azt a kövért az oltáron, a szegye pedig legyen Ároné és az ő fijaié. A32 jobblapoczkáját is a háláadó-áldozatra való baromnak a Papnak adjátok, hogy azt felemelje. A33 ki az Áron fijai közzűl a háláadó-áldozat vérét és kövérit megáldozza, azé legyen annak a baromnak jobblapoczkája ; Mert34 a megingattatott szegyet, és a felemelt jobblapoczkát kiválasztottam az Izráel fijainak háláadó-áldozatjokból, és adtam Áron Papnak és az ő fijainak, örökké megállandó végezés szerint, az Izráel fijaitól vejendő részül. Ez35 a megkenettetett Áronnak, és az ő megkenettettt fijainak részek az Úrnak tűzzel megemésztendő áldozatiból, a naptól fogva, mellyen parancsolta Mózes hogy szolgálnának a Papitisztben az Úrnak. Melly36 részt parancsolt az Úr hogy nékik adnának az Izráel fijai, a melly napon megkente őket Mózes, örökkévaló rendtartás szerint, minden ő utánnok valók között. Ez37 az eegészen megégetendő áldozatnak, a Minhának, a bűnért és a vétekért való áldozatnak, a Papok szentelése áldozatjának, és a háláadó-áldozatnak törvénye. Mellyet38 parancsolt az Úr Mózesnek a Sinai hegyen, a melly napon parancsolta az Izráel fijainak, hogy áldoznának néki a Sinai hegynek pusztájában. A8 papok felszentelése.Szóla1 az Úr Mózesnek mondván : Vegyed2 Áront és az ő fijait vele egyetembe, és az öltözeteket, a kenetnek olaját, és bűnért való áldozatra egy tulkot, két kosokat és egy kosár kovásztalan kenyereket. És3 mind az egész sokaságot gyűjtsd egybe, a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe. És4 a képen cselekedék Mózes, a mint az Úr parancsolta vala néki ; és gyüle mind az egész sokaság a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe. Akkor5 monda Mózes a gyülekezetnek : Ez a dolog, mellyet az Úr parancsolt cselekedni. És6 előállatván Mózes Áront és az ő fijait, megmosá őket vízzel. És7 felöltöztetvén Áront a szoros ruhába, béövezé őtet az övvel, és azon felűl reá adván a bő selyem ruhát, az Efódot is reá adá, és beövezvén az Efódhoz való övvel, megszorítá őtet. És8 az Efódon felűl feltevé a Hósent, és abba téve az Urimot és Thummimot. Annakutánna9 feltevé fejébe a süveget, és elől, a süvegen felűl tevé az arnya lánnát, a szent koronát, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek. Vevé10 Mózes a kenetnek olaját is, és megkené a szent hajlékot minden benne valóval egybe, hogy megsztelné azokat. És11 meghité azzal az oltárt is hétszer, és megkené azt is minden hozzá tartozó szerszámokkal egybe, a mosdót is megkené a talpával egybe, hogy azokat megszentelné. Az12 Áron fejér is tölte a kenetnek olajában, és megkené őtet, hogy megszentelné őtet. Azonképen13 előállatá Mózes az Áron fijait is, és felöltözteté azokat is az ő öltözetekbe, és beövezé őket az övvel, süveget is tőn fejekbe, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek. Azután14 előhoza egy tulkot a bűnért való áldozatra, és Áron az ő fijaival egybe a bűnért való áldozat tulkának fejére tevé az ő kezét. És15 minekutánna azt megölte volna, Mózes annak vérében tőn az ő ujjával az oltárnak szarvaira mind körűl, és meegtisztítá az oltárt, és a többi vért tölté az oltárnak fumdamentomára ; hogy megszentelné azt minden bűnökből való megtisztulásra. Azután16 vevé mind azt a kövérséget, melly annak a bélin vala, és a mája mellett való kövérséget, mind a két veséjét és azoknak kövérségét, és megégeté Mózes azokat az oltáron. A17 tulkot pedig, azaz annak bőrét, húsát és ganéját megégeté tűzzel a táboron kivűl, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek. Azután18 előhozá az egészen megégetendő áldozatra való kost, és Áron Pap és az ő fijai tevék az ő kezeiket annak fejére. Mellyet19 minekutánna megölt volna, Mózes hinté annak vérét az oltárra köröskörűl. És20 a kost részekre vagdalván, megégeté Mózes a fejét, a tagjait és a kövérit. Minekutánna21 megmosta vona vízzel a bélit és lábait, e képen megégeté Mózes mind az egész kost az oltáron. Az Úr haragja megengesztelésének tűzzel egészen megégettetett jóillatú áldozatja ez, a mint az Úr parancsolta volt Mózesnek. Azután22 előhozá a másik kost is, a Papok szentelésének áldozatjára való kost, és tevék Áron és az ő fijai az ő kezeiket annak fejére. Mellyet23 mikor megölt vona, vőn Mózes annak vérében, és megkené azzal az Áron jobbfülének gombáját, és jobbkezének és jobblábának nagyobbik ujját. Előállatá24 az Áron fijait is, és azoknak is jobbfüleiknek gombáit, és jobbkezeiknek és lábaiknak nagyobbik ujjait megkené Mózes a vérrel, azután a több vért tölté Mózes az oltárra mind körűl. És25 minekutánna vette volna annak kövérit, a farkát és egészen a bélin való kövérit, a mája mellett való kövérit, és a két veséit kövérivel egybe, és a jobblapoczkáját. És26 a kovásztalan kenyereknek kosarából, melly az Úr előtt vala mikor vett volna egy kovász nélkűl való lepényt, és egy olajos bélest, és egy pogácsát, raká mind azokat a kosnak kövérire és jobblapoczkájára. És27 mind ezeket Áronnak és az ő fijainak kezeikre rakván, azokat az Úr előtt velek megíngattatá. Azután28 elvévén azokat az ő kezeikból, megégeté azokat az oltáron égőáldozatúl. A Papok szentelésének jóillatú áldozati ezek, mellyek az Úrnak tűzzel megégettettek. Elvevé29 pedig Mózes annak a szegyét, mellyet az Úr előtt megingata, mely a Mózes része lőn a megszentelésnek áldozatjából, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek. Annakutánna30 Mózes vevé a kenetnek olajában, és a vérben, melly az oltáron vala, és meghinté azokkal Áront és az ő ruháit : az ő fijait, és az ő fijainak ruháikat ő vele együtt : És e képen megszentelé Áront és az ő ruháit ; az ő fijait, és az ő fijainak ruháikat ő vele együtt. Azután31 meghagyá Mózes Áronnak és az ő fijainak : Főzzétek meg a kosnak húsát a gyülekezet sátorának ajtaja előtt, és ott egyétek meg azt ; és e kenyeret, melly a megszentelés kenyereinek kosarában vagyon, miképen megparancsoltam, ezt mondván : Áron és az ő fijai egyék meg azt. A32 mi pedig megmarad e húsban és kenyérben, tűzzel égessétek meg. De33 a Gyülekezet sátorának ajtaján kivűl ne menjetek hetednapig, mind az napig, mellyen bételjesednek a ti megszenteltetésteknek napjai. Mert hét napokon szenteli meg az Úr a ti szolgálatotokat. A34 miképen ma cselekedett, azonképen parancsolta az Úr hogy cselekedjünk, a ti megtisztulástokra. Azért35 a gyülekezet sátorának ajtajánál legyetek éjjel és nappal hetednapig, és szorgalmatosan megtartsátok a mit az Úr parancsolt megtartani, hogy meg ne haljatok : mert így parancsolta nékem. Áron36 annakokáért és az ő fijai mind a képen cselekedének, a mint az Úr nékik parancsolta valal Mózes álta. Áron9 első áldozatát mennyei tűz emészti meg.És1 nyolczadnapon szólítá Mózes Áront és az ő fijait : és az Izráelnek véneit. És2 monda Áronnak : Végy egy gyermekded tinót bűnért aló áldozatra, és egy kost egészen megégetendő áldozatra, mellyek épek legyenek, és azokat vigyed az Úr eleibe. Az3 Izráel fijainak is szólj, ezt mondván : Vegyetek egy kecskebakot bűnért való áldozatra, és egy esztendős borjút és juhot, épeket, egészen megégetendő áldozatra. És4 egy ökröt és kost, hogy azt háláadó-áldozatúl megáldozzátok az Úrnak : és olajos Minhát. Mert ma az Úr megjelenik néktek. Minekutánna5 azért megszerzették volna, a mellyeket Mózes parancsolt vala, vivék azokat a gyülekezet sátora eleibe, és mint az egész sokaság előjövén, állának az Úr eleibe. És6 monda Mózes : Ez a dolog, mellyet az Úr parancsolt, megcselekedjétek azt, és megjelenik néktek az Úrnak dicsősége. És7 monda Mózes Áronnak : Jöjj ide az oltárhoz, és először a te bűnödért való áldozatodat, és a te egészen megégetendő áldozatodat áldozza meg, magadnak és a népnek tisztulására. Azután készítsd el a népnek áldozatját is, és az ő megtisztulásokért áldozzál, a mint az Úr parancsolta. Áron8 annakokáért az oltárhoz járulván, megölé az ő borjuját, az ő bűnéért való áldozoatra. És9 az Áron fijai ő hozzá vivék annak vérét, és az ő ujjait abba mártván, tőn abból az oltár szarvaira ; többiét a vérnek tölté az oltár fundamentomára. A10 kövérit pedig a veséit és a mája mellett való kövért megáldozá a bűnért az oltáron, a mint az Úr néki parancsolta vala. A11 húsát pedig és bőrét megégeté a táboron kivűl. Azután12 megölé az ő egészen megégetendő kosát : kinek mikor az Áron fijai elővitték volnla annak vérét, elhinté azt az oltár körűl. Hasonlatosképen13 minekutánna a kosnak tagjait, és fejét, elővitték volna néki, hogy azokat megáldozná az oltáron : Minekuttánna14 megmosá annak bélit és lábait, megégeté azokat egészen az oltáron. Azután15 kezde a községnek áldozatjához, és először vevé a népbűnének áldozatjáért való bakot, mellyet megölvén megáldozá a bűnért, mint először az ő bűnéért való áldozatot áldozta vala. Azután16 előhozá az egészen megégetendő áldozatra való barmokat is, és megáldozá azokat a szokás szerint. A17 Minhát is előhozá és abból egy teljes marokkal vévén, megégeté az oltáron a reggeli áldozattól külön. Ezek18 felett megölé a népnek háláadó-áldozatjára való ökröt is és a kost, és mikor annak vérét az ő fijai elővitték volna néki, elhinté azt az oltár környékén. Azután19 mikor elővitték volna az ökörnek és kosnak kövérit, a farkát, a bélin való kövérséget, a veséit és a máj mellett való kövért ; Helyhezteték20 a kövérségeket a szegyekre, és megégeté az oltáron a kövérségeket. De21 a szegyeket és azoknak jobblapoczkájokat Áron megingatá az Úr előtt, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek. Ezekután22 Áron felemelvén az ő kezeit a népre, megáldá őket, és leszálla az oltárról mindekutánna a bűnért való áldozatot, az egészen megégő áldozatot, és a háláadásnak áldozatját elvégezte volna. Azután23 méne Mózes Áronnal egybe a gyülekezetnek sátorába, és mikor kijőnének onnét, hogy a népet megáldanák, megjelenék az Úrnak dicsősége mind a sokaságnak. Mert24 az Úr elől tűz jöve alá, és megemészté az oltáron az egészen megégetendő áldozatat, és a kövérségeket : mellyet mikor a sokaság látott volna, felkiáltván, arczal leborulának. Nádáb10 és Abihu megég.Vevék1 pedig az Áron fijai, Nádáb és Abihú az ő temjénezőjöket, tevének azokba szent ; és azon felűl jóillatra való szerszámot, és az Úr elibe vivének idegen tüzet, mellyet nem parancsolt vala nékik az Úr. Annakokáért2 tűz jőve ki az Úr elől, és megmetszé azokat és meghalának az Úr előtt. És3 mondta Mózes Áronnak : Ez a mit szólott az Úr, ezt mondván : A kik én hozzám közel vagynak, azokban szenteltetem meg, és mind a sokaság előtt megdicsőíttetem. De4 Áron semmi nem szóla. És szólítá Mózes Misáelt és Elsafánt, Uzzielnek az Áron attya báttyának fijait, és monda nékik : Jertek, vigyétek ki a ti atyátokfiait a szent helyről a táboron kivűl. Eljövének5 azért, és kivivék őke ugyanazo öltözetekben a táboron kívűl, a mint Mózes parancsolta vala. És6 monda Mózes Áronnak, és Eleázárnak és Ithamárnak az Áron fijainak : A ti fejeteket meg ne mezítelenítsétek, ruháitokat meg ne szaggassátok, hogy meg ne haljatok, és az egész gyülekezet ellen ne gerjedjen fel az Úr haragja, hanem a ti atyátokfiai, az Izráelnek egész nemzetsége, sírjanak a tűzön, mellyet az Úr gerjesztett. A7 gyülekezet sátorának ajtaja elől is el ne távozzatok, hogy megy ne haljatok : mert az Úr kenetének olaja vagyon ti rajtatok. Kik Mózesnek beszéde szerint cselekedének. És8 szóla az Úr Áronnak s monda : Bort9 és részegítő italt ne igyál te, vagy a te fijaid vele együtt, mikor bé akartok menni a gyülekezet sátorába, hogy meg ne haljatok : örökkévaló szertartás legyen az a ti utánnatok valóknál. Hogy10 megválazthassátok a szent dolgokat és állatokat, az egyéb közönséges dolgoktól és állatoktól, a tiszta állatokat a tisztátalanoktól. És11 hogy taníthassátok az Izráel fijait mind a törvényekre, a mellyeket az Úr szólott nékik Mózes által. Szóla12 pedig Mózes Áronnak, és Eleázárnak és Ithamárnak, az Áron megmaradt fijainak : Vegyétek el a Minhát, melly megmaradt az Úrnak tüzes áldozatiból ; és egyétek meg azt kovász nélkül való kenyerekkel ez oltár mellett : mert szentséges állat az. Azért13 egyétek azt a szent helyen : mert te jutalmad és a te fijaidnak jutalma az Úrnak tűzzel megemésztetett áldozatiból : mert így parancsolta az Úr. A14 megingattatott szegyet pedig, és felemelt lapoczkát megegyétek tiszta helyen, te és a te fijaid és leányid veled együtt : mert néked és a te fijaidnak jutalmul adattak ahzok, az Izráel fijainak háláadó-áldozatjokból. A15 felemelt lapoczka és a megingatatott szegy, mellyeket a tűzzel megemésztendő kövérségekkel visznek fel, hogy azokat az Úr előtt mutogassák : a legyen te jutalmad és a te fijaidé örökkévaló törvény szerint, a mint az Úr parancsolta. És16 mikor Mózes a bűnért áldoztatott bak felől szorgalmatosan tudakoznék ; megérté, hogy a Nádábra és Abihúra szállott tűz emésztette volna meg. Azért felgerjede az ő haragja Eleázár és Ithamár ellen ; Áronnak megmaradt fijai ellen, és monda : Miért17 nem etteték meg a bűnért való áldozatot a szent helyen ? Mert szentséges állat az, holott néktek adta azt az Úr a nép bűnének hordozásáért, és annak eltörléséért, az Úr előtt. Ímé18 nem vitetett bé annak az áldozatnak vére a szent hajlékba ; azért meg kellett volna ennetek a szent helyen, a mint én parancsoltam vala. Monda19 Áron Mózesnek : Ímé ma áldozták meg az ő bűnökért való áldozatot és az egészen megégő áldozatot az Úr előtt, nékem pedig melly nagy keserűségem esék : Ha megettem volna ma a bűnért való áldozatot, valyon kedves lett volna é az Úr előtt ; Mellyet20 mikor hallott volna Mózes, jóvá hagyá az ő feleletét. Különbség11 a tiszta és tisztátlan állatok között.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek és Áronnak, ezt mondván : Szóljatok2 az Izráel fijainak ezt mondván : Ezek az állatok mellyeket szabad lészen megennetek, a földnek minden oktalan állati közzűl. Valamelly3 állatnak hasadt a körme, és a körme hasadása kettős és kérőt rág az oktalan állatok közzűl, azt megegyétek. Mindazáltal4 ezt meg ne egyétek az állatok közzűl, mellyek csak kérőt rágnak, és azok közzűl, mellyeknek csak meghasadt a körmök : a tevék, mert jóllehet kérőt rág, de meghasadt körme nincsen, azért tisztátalan legyen néktek. A5 hörcsököt, mert jóllehet kérőt rág, de meghasadt körme nincsen, tisztátalan legyen néktek. A6 nyulat, mert jóllehet kérőt rág, de meghasadt körme nincsen, tisztátalan legyen néktek. A7 disznót, mert jóllet hasadt a körme és a körme hasadása kettős, de kérőt nem rág ; legyen azért néktek tisztátalan. Ezeknek8 húsokban ne egyetek, és holttesteket ne illessétek ; legyenek néktek tisztátalanok. Ezt9 egyétek meg pedig a vizben lakó állatok közzűl : Valamelly állatnak a vizekben, tengerben, a folyóvizekben szárnya és héja vagyon, azt megegyétek. Valamellynek10 pedig szárnya és héja nincsen, a tengerben és folyovizekben, mind azok közzűl, mellyek úsznak és élnek a vízben, utálatos legyen néktek. Annyira11 utálatosok legyenek néktek, hogy azoknak húsokban ne egyetek, és azoknak holttestek is utálatos legyen ti előttetek. Valaminek12 nincsen szrnya vagy héja a vizekben, utálatos legyen ti előttetek. A13 szárnyasállatok közzűl legyenek nálatok utálatosok, meg ne egyétek, utálatosok ezek ; a keselyű, ölyv, kánya. A14 sas és a héjja az ő nemével egybe. Minden15 holló az ő nemével egybe. Strutz,16 bagoly, kakuk, karvoly az ő nemével egybe. Éjjeli17 varjú, hattyú, huhogató bagoly. Ökörbika,18 publikán madár, gém. Eszterág,19 szarka az ő nemével egybe, büdösbakuk és denevér. Valamelly20 szárnyasállat négy lábon jár, utálatos legyen nálatok. Mindazáltal21 megegyétek a négy lábon járó szárnyasállatok közzűl az ollyant, mellynek hosszú lábai vagynak, mellyekkel a földön szökdécselhet. Ezek22 pedig az ollyan állatok közzűl, mellyeket megegyetek : Arbé az ő nemével, Solhán az ő nemével, Khargol az ő nemével, Khagáb az ő nemével. Egyéb23 szárnyasállat, mellynek négy lába vagyon, utálatos legyen nálatok. És24 ezekkel megfertéztetik magatokat. Valaki illeténdi azoknak holttesteket, tisztátalan lészen estvéig. És25 valaki azoknak holttesteket hordozza, megmossa az ő ruháit, és tisztátalan legyen estvéig. Minden26 állat, mellyenk körmén hasadás vagyon, de mindenestől két részre nem hasadt és kérőt nem rág, tisztátalan legyen ti nálatok ; valaki illeténdi azt, tisztátalan legyen. Minden27 állat, valamelly a négylábú állatok között a tenyerén jár, tisztátalan legyen ti előttetek. Valaki az ollyan állatoknak holttesteket illeténdi, tisztátalan legyen estvéig. És28 a ki az ollyan állatoknak holttesteket hordozándja, megmossa az ő ruháit és tisztátalan legyen estvéig : Tisztátalanok legenek azért ti előttetek. A29 földön mászó állatok közzűl pedig tisztátalanok legyenek előttetek ezek : A menyét, egér, a béka az ő nemével egybe, A30 süldisznó, khaméleon, gyék, csiga és vakandok. Ezek31 néktek tisztátalanok minden mászó állatok közzűl : valaki illeténdi azokat, minekutánna meghalnak, tisztátalan legyen estvéig. És32 minden állat, valamellyre ezek közzűl valamelly esik az ő holta után, tisztátalan legyen : akár faedény, akár ruha, vagy bőr, vagy zsák lejénd, akármi edény, mellyel az ember valamit cselekeszik : a vízbe tétessék, és tisztátalan legyen estvéig, azután tiszta legyen. Annakfelette33 minden cserépedény, valamellybe ezek közzűl valamelly esik valami abban lészen, tisztátalan lészen : és az edényt eltörjétek. Minden34 eledel, mellyet meg szoktak enni, tisztátalan lészen, ha a tisztátalan vizet töltik reá ; és minden ital, mellyet isznak tisztátalan edényből, tisztátalan lészen. És35 minden, valamire esik azoknak holttestek, tisztátalan lészen : akár kemencze, akár vasfazék legyen, eltörettessék, tisztátalanok ; azért ti előttetek is tisztátalanok legyenek. Mindazáltal36 a forrás, a kút, a vizes tók tiszták lésznek : de a mi azoknak holttesteket illeti, tisztátalan legyen. Hogyha37 azoknak hottestek a vetni való magra eséndik, mindazáltal tiszta lészen : De38 ha vizet töltenek a vetni való magra, és úgy esik azoknak hottestek abba, tisztátalan legyen előttetek. Ha39 az oktalan állatok közzűl valamelly meghalánd, mellyet szoktatok megennei, a ki annak holttestét illeti, tisztátalan lészen estvéig. A40 ki peeig eséndik annak holttestében, megmoss az ő ruháit, és legen tisztátalan estvéig : azonképen a ki kiviszi annak holttestét, megmossa ruháit, és tisztátalan legyen estvéig. Minden41 állat, melly a földön csúcszmász, utálatos legyen, meg ne egyétek. Valamelly42 állat a hasán csúsz, és négy lábon vagy többen jár, a földön csúszómászó minden állatok közzűl, meg ne egyétek azokat : hanem utálatosok legyenek ti előttetek. Ne43 fertéztessétek meg magatokat semmi állatnak megételével, melly a földön csúszmász : meg se undokítsátok magatokat azokkal : mert fertelmesek lennétek azoknak megételével. Mert44 én vagyok a ti Uratok Istenetek : hogy megszenteljétek magatokat és szentek legyetek, mert én szent vagyok ; meg ne fertéztessétek azért magatokat semmi csúszómászó állattal, melly a földön mász. Mert45 én vagyok az Úr ki az Égyiptomnak földéből kihoztalak, hogy legyek néktek Istentek. Legyetek azért szentek ; mert én szent vagyok. Ez46 a törvény a földiállatokról, a szárnyasállatokról, és minden élőállatokról, mellyek a vízben úsznak, és minden élőállatokról, mellyek a földön csúsznak másznak. Hogy47 választást tudjatok tenni a tisztátalan és tiszta között, az ollyan állat között, mellyet megesznek, és az ollyan állat között, mellyet meg nem esznek. Gyermekágyas12 asszony törvénye.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Szólj2 az Izráel fijainak, és ezt mondjad : Az asszony minekutánna az ő méhében fogad, ha fiat szülénd, hét napig tisztátalan lészen, a napok szerint, mellyeken az ő rajta való betegség miatt tisztátalan szokott lenni. Nyolczadnapon3 pedig a férjfiú magzat testének bőre körúlmetéltessék. Azután4 harminchárom napig házában tartóztassa magát a vérből való tisztulásában : semmi szent állatot ne illessen, a szent helyre ne menjen mígnem az ő tisztulásának napjai eltelnek. Hogyha5 leányzót szülénd, tisztátalan legyen két hétig, miképen tisztátalan szokott lenni az ő természet szerint való nyavalyája miatt : azután hatvanhat napig házában maradjon a vérből való tisztulásában. Mikor6 pedig bételnek az ő tisztulásának napjai, a fiúnak vagy leánynak születése után, vigyen egészen megégetendő áldozatra esztendős bárányt, és galambfiat vagy gerliczét, bűnért való áldozatra, a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe a Paphoz. A7 ki áldozza meg azt az Úr előtt, és ollyan módon tisztítsa meg azt, és tiszta lészen a vér folyása után. Ez a gyermekszülő asszonynak törvénye, mikor fiat vagy leányt szülénd. Hogyha8 nincsen ereje arra, hogy bárányt vinne az áldozatra, vegyen két gerliczét vagy két galambfiat, az egyiket egészen megégetendő áldozatra, a másikat bűnért való áldozatra, és megtisztítja azt a Pap, s tiszta lészen. Az13 emberen fakadt poklosság megismerése.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek és Áronnak : Ha2 valamelly ember testének bőrén láttatik tarjagosság vagy var, vagy valami fejér szeplő, annyira hogy állíttassék poklosságnak lenni, ez illyen embert vigyék Áron Paphoz, vagy az ő fijai közzűl egy Paphoz. És3 mikor megnézi a Pap annak testének bőrén azt a fakadékot, ha abban a szőr elváltohzándik fejérré, és a fakadéknak színe alább lejénd a természet szerint való bőrnél, tehát poklosságnak csapása az : Minekutánna azért azt megnézéndi a Pap, tisztátalannak ítélje azt. Hogyha4 a szeplő fejér lejénd az ember testének bőrén és annak színe nem szállott alább a bőrnél, a szőr is rajta fejérré nem változott, az ollyan embert a Pap rekessze külön az emberektől hetednapig. Azután5 nézze meg azt a Pap hetednapon, ha az ő ítélete szerint a fakadék azon állapotban vagyon és küljebb nem terjedt a bőrön, ismét rekessze külön azt a Pap hetednapig. Nézze6 meg azután a Pap hetednapon másodszor is azt, és ha a fakadék megkisesebbedett és el nem terjedt a bőrön, tisztának ítélje lenni azt a Pap, mert csak fakadék volt : mossa meg ruháit és legyen tiszta. Hogyha7 pedig a fakadék elterjedett a búrön, minekutánna a Paptól az ember tisztának ítéltetett, nézze meg azt a Pap újonnan. Ha8 azért látja a Pap, hogy a fakadék elterjedt a bőrön, ítélje azt a Pap tisztátalannak, mert poklosság az. Ha9 az emberen poklosság fakadánd, vigyék azt a Paphoz. Kit10 minekutánnak megtekinténd a Pap, ha a fakadék a bőrön fejér, és azon a szőr fejérré változott, ha valami eleven hús volna is a fakadékban. Régi11 megaggodt poklosság az annak testének bőrén ; azért tisztátalannak ítélje azt a Pap, és bé ne rekessze, mert nyilvánvaló poklos. Hogyha12 min napról napra tejred a poklosság annak bőrén, és a poklosság annak bőrét elfoglalja tetétől fogva talpig, valamelly felől a Pap nézéndi : Mindekutánna13 megnézéndi a Pap, hogyha a poklosság mind az egész bőrét elborította, tehát tisztának ítélje azt : mert mivelhogy mindenestől fejérré vált, tiszta azért. De14 valamelly nap eleven hús tetszik meg abban, tisztátalan lészen azon napon. Minekutánna15 azért meglátándja a Pap az eleven húst, tisztátalannak ítélje az embert : mert az az eleven hús tisztátalan : poklosság az. De16 ha az eleven hús megváltozik fejérré, menjen a Paphoz. És17 minekutánnak megnézéndi a Pap, ha a fakadék fejérré változott, tehát tisztának ítélje azt a Pap : mert tiszta. Mikor18 pedig az ember testének bőrén valami kelevény lejédn, ha az meggyógyúl : És19 azután a kelevénynek helyén támad fejér dagadás, vagy fejér szeplő, verhenyős szinű, mutassák meg a Papnak. És20 mikor meglátándja a Pap, ha annak színe alább esett a bőrnél, és annak a szőre változott fejérré : tehát azt tisztátalannak ítélje a Pap, poklosság az, a melly megújult a kelevénynek helyén. Ha21 pedig, mikor azt a Pap megnézi, nincs abban fejér szőr, és alább nem szállott a bőrnél, hanem megkissebbedett, rekessze külön azt a Pap hetednapig. Ha22 a bőrön elterjed, tisztátalannak ítélje azt a Pap : mert poklosság az. Ha23 pedig helyén áll az a szeplő, é el nem terjedt, a kelevénynek helye az : azért tisztának ítélje azt a Pap. Viszontag24 ha az ember testének bőrén égés lejénd, és lejénd annak meggyógyult helyén fejér, verhenyős szeplő, vagy szinte fejér : Nézze25 meg azt a Pap, ha annak szőre fejérré változott a szeplőben, és a színe alább esett a bőrnél, poklosság az, melly az égésnek helyén támadt : azért tisztátalannak ítélje azt a Pap, mert poklosság. Hogyha26 pedig, mikor megnézi azt a Pap, nem lészen a szeplőben fejér szőr, és a bőrnél alább nem esett, hanem inkább megkissebbedett : tehát a Pap rekessze külön hetednapig. Annakutánna27 mikor megnézi azt a Pap hetednapon, ha elterjedt a bőrön, a Pap ítélje azt tisztátalannak : mert poklosság az. Ha28 pedig helyén állánd az a szeplő, és el nem terjedt a bőrön, hanem inkább kissebbedett, az égésből támadt dagadás az ; azért tisztának ítélje a Pap, mert az égésnek helye. Viszontag29 ha valamelly féjfiúnak vagy asszonynak fakadékja kelénd, vagy a fején, vagy a szakállában : Nézze30 meg a Pap azt, és ha nanak színe alább szállott a bőrnél, és abban vagyon sárga vékony szőr : tisztátalannak ítélje a Pap azt, mert var az, a főnek és szakálnak poklossága. És31 mikor megtekinti a Pap a varat, ha annak színe alább nem esett a bőrnél és fekete szőr nem lejénd abban, rekessze külön a Pap azt, a ki úgy megvarasodott, hetednapig. Azután32 mikor hetednapon megnézi azt a Pap, ha a var el nem terjedett, és nem termett abban sárga szőr, és a varnak színe alább nem esett a bőrnél : Azt33 beretválják meg, de a varat el ne beratválják, és másodszor is a varas embert rekessze külön a Pap hetednapig. Mikor34 pedig hetednapon megnézi azt a Pap, ha a var el nem terjedt a bőrön, és annak színe alább nem esett a bőrnél, tehát azt tisztának ítélje a Pap, és minekutánna megmosándja ruháit, tiszta lészen. Ha35 pedig elterjedt a var a bőrön, az ő tisztulása után : Nézze36 meg újonnan a Pap, hogyha elterjedt a bőrön a var, ne gondoljon azzal a Pap, ha sárga szőr nincsen is benne, tisztátalan az. Hogyha37 az ő ítélete szerint megállott a var, és fekete színű szőr indult abban, meggyógyult az a var, tiszta ember az ; azért tisztának ítélje azt a Pap. Viszontag38 mikor a féjfiúnak vagy asszony testének bőrén fejér szeplők indulnak ; Nézze39 meg a Pap, és ha az ő testeknek bőrén a szeplők fejérednek, és világosok kezdenek lenni, a bőrön támadt fejér var az, és tiszta az ember. Hogyha40 pedig az embernek haja mindenestől elhull, az ollyan ember kopasz, tiszta az. Ha41 pedig valamelly embernek elől hull el haja, az is kopasz, és tiszta az. Hogyha42 pedig az embernek mindenestől fogva való kopaszságán, vagy az elől való kopaszságán fejér verhenyős színű szeplő támad, az nem egyéb, hanem annak kopaszságán indult poklosság. Annakokáért43 nézze meg azt a Pap, és ha annak a szeplőnek dagadása fejér verhenyős színű a kopaszságon, és ollyannak tetszik mint a bőrön való poklosság : Az44 ollyan ember poklos, tisztátalan ; mindenestől tisztátalannak ítélje azt a Pap, mivelhogy az ő fején vagyon az ő poklossága. A45 melly emberen pedig a poklosság vagyon, ruhája megszagatva legyen, mezítelen fővel járjon, a bajuszát béfedezze, és ezt kiáltsa : Tisztátalan vagyok, tisztátalan vagyok. Mind46 addig tisztátalan legyen, míg rajta lészen a poklosság, mert tisztátalan az ; csak ő maga lakjék egyedűl a táboron kivűl. A ruhán lévő poklosság megismerése.Viszontag47 mikor valami ruhán poklosság vagyon, mint vagy gyapjú vagy len ruhán ; Vagy48 len, vagy gyapjú fonalból szőtt ruhának mellékfonalán vagy bélfonalán, akár valmai bőrön, vagy bőrből csinált eszközön legyen. És49 az a poklosság lejénd valamelly ruhán, zöld, vagy verhenyős színű, vagy bőrön, vagy a mellékfonalon, vagy a bélfonalon, vagy valami bőrből csinált eszközön, poklosság az, mutassák meg a Papnak. És50 mikor megnézéndi a Pap azt a poklosságot, rekessze külön azt hetednapig. Azután51 mikor megnézi a poklosságot hetednapon, ha elterjedt a poklosság azon a ruhán, vagy mellékfonalon, vagy bélfonalon, vagy bőrön, vagy akármi bőrből csinált eszközön, megemésztő poklosság az, tisztátalan állat az : Annakokáért52 megégesse azt a ruhát, akár gyajúból, akár lenből való mellékfonalat vagy bélfonalat, akár bőrből csinált eszközt, mllyen e poklosság lejénd : mert megemésztő poklosság az, megégettessék azért. Hogy53 ha mikor a Pap megnézi, a poklosság el nem terjedt a ruhán, vagy mellékfonalon, vagy bélfonaton, vagy bőrből csinált eszközön. A54 Pap parancsolja meg, hogy mossák meg azt hetednapig, a min a poklosság lejénd, azután ismét rekessze el azt másodszor is. Minekuttána55 pedig a Pap megnézi azt a mosás után, ha a poklosság el nem változtatta színét, ha el nem terjed is a poklosság : de ugyan tisztátalan állat az, tűzzel égesd meg azt : megemésztő poklosság az, akár az első részén legyen a ruhának, akár a hátulsó részén. Hogyha56 pedig minekutánna a Pap megnézte azt, és a poklosság megkisebbedet a mosás után, tehát azt a részt szakassza el attól a ruhától, vagy bőrtől, vagy mellék vagy bélfonaltól. Hogyha57 mégis megtetszik vagy a ruhán, vagy a mellék és bélfonalon, vagy bérből csinált eszközön, tehát megújult poklosság az : tűzzel égesd meg azt, valamin az a poklosság lejénd. Az58 a ruha pedig, vagy mellékfonal, vagy bélfonal, vagy akármi bőrből csinált eszköz, minekutánna megmosod, ha eltávozik róla a poklosság, mosd meg másodszor is, és tiszta lészen. Ez59 a poklosságról való törvény, melly poklosság lejéndakár gyapjúból, akár lenből csinált mellékfonalon, vagy bélfonalon, vagy akármi bőrből csinált eszközön, hogy megesmértessék az, tisztának vagy tisztátalannak lenni. Az14 emberi poklosság megtisztítása.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek, mondván : E2 legzen a poklos embernek törvénye, az ő metisztulásának napján, hogy vigyék a Paphoz. A3 Pap pedig menjen ki a táboron kvűl, és minekutánna megnézéndi a Pap, ha meggyógyult a poklos a poklosságból : Parancsolja4 meg a Pap, hogy a megtisztulandó ember vegyen két eleven tiszta madarakat, czédrusfát, veres gyapjat és izsópot. Azután5 parancsolja meg a Pap, hogy az egyik madarat ölje meg, és annak vérét vegye egy cserépedénybe, mellyben legyen élőforrásnak vize. A6 másik eleven madarat vegye, és a veres gyapjat, a czédrusfát, és az izsópot, és mártsa bé azokat mind az eleven madárral egybe a megöletett madárnak élőforrás vizébe vett vérébe. És7 illy módon hitse meg a megtisztulandó embert hétszer, és minekutánna tisztának ítéli az embert, bocsássa el az eleven madarat a mezőre szabadon. Azután8 a megtisztulandó ember, megmosván az ő ruháit, és elberetválván minden szőrit, mosódjék meg vízben, és illyen módon tiszta lészen, és azután menjen bé a táborba ; de az ő sátora kivűl maradjon hetednapig. Hetednapon9 beretválja el minden szőrit, fejéről, álláról, szemöldökéről, és egészen valahol mi szőr vagyon rajta beretválja el, és megmosván ruháit, mossa meg testét is vízzel, és azután tiszta lészen. Nyolczadnapon10 vegyen két ép bárányokat, és egy nőstény esztendős ép bárányt, és olajjal megelegyíttetett egy Efa lisztnek három tizedét Minhának, és egy Lóg olajt. A11 Pap pedig, a ki a poklost megtisztítja, állassa a megtisztulandó embert mind ezekkel az Úr eleibe, a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe. És12 a Pap az egyik bárányt vévén áldozza meg azt a vétekért, mind a Lóg olajjal egybe, és azokat ingatván mutogassa az Úr előtt : A13 bárányt pedig ott ölje meg, a hol a bűnért való áldozatnak és az egészen megégetendő áldozatnak barmát meg szokták ölni, a szent helyen : mert miképen a bűnért, azonképen a vétekért való áldozat a Papé : szentséges állat az. És14 vegyen a Pap a bűnért való áldozatnak vérében, és kenje meg azzal a megtisztulandó ember jobb fülének gombáját, és az ő jobbkezének hüvelykét, és jobblábának nagyobbik ujját. Hasonlatosképen15 vegyen az egy Lóg olajban, és töltse a Pap az ő balkezébe. És16 a Pap az ő jobbkezének ujját az ő balkezében való olajba mártván, abból hitsen az ő ujjával hétszer az Úr előtt. A17 maradék olajból, melly az ő kezében vagyon, kenje meg a Pap a megtisztulandó embernek jobbfüle gombáját, és jobbkezének hüvelykét, és jobblábának nagyobbik ujját, a vétekért való áldozatnak vérén felűl. A18 mi pedig megmarad a Pap kezében való olajban, töltse a megtisztulandó embernek fejére : így tisztítja meg azt a Pap az Úr előtt. Azután19 a Pap áldozzék a bűnért, és tisztítsá meg az t a ki az ő tisztátalanságából akkor tisztíttatik : azután ölje meg az egészen megégetendő áldozatra való barmot. És20 a Pap áldozza meg azt egészen égőáldozatúl, mind a Minhával egybe az oltánron, és minekutánna megtisztítja azt a Pap, tiszta lészen. Hogyha21 a megtisztulandó szegény lejénd, és ezeknek szerét nem teheti, vegyen egy bárányt a vétekért való áldozatra és az Úr előtt való megmutogatásra, hogy annak tisztulásáért áldozzék a Pap, és olajjal elegyíttetett zsemlyelisztnek egy Efának tized részét, Minhának áldozatjára, és egy Lóg olajt. És22 két gerliczét, vagy két galambfiakat, a mint annak ereje léjend, egyiket bűnért való áldozatra, a másikat egészen megégetendő áldozatra. Mellyeket23 a tisztulandó ember, az ő tisztulásának nyolczadnapján vigyen a Papnak, a gyülekezet sátorának ajtajához az Úr eleibe. És24 a Pap vegye a vétekért való áldozat bárányát, és az egy Lóg olajt, és azokat ingatván a Pap mutogassa meg az Úr előtt. És25 ölje meg a vétekért való áldozatnak bárányát, és vegyen a Pap a vétekért való áldozatnak vérében és kenje meg azzal a megtisztulandónak jobbfüle gombáját, és jobbkezének hüvelykét, és jobblábának nagyobbik ujját. Az26 olajból is töltsön a Pap az ő balkezébe. És27 a Pap az ő jobbkezének ujjával az olajból, melly az ő balkezében vagyon, hétszer hitsen az Úr előtt. Azután28 a Pap az olajjal, melly az ő kezében lejénd a megtisztulandó jobbfülének gombáját, jobbkezének hüvelykét, és jobblábának nagyobbik ujját kenje meg a vétekért való áldozat vérének helyén. A29 mi pedig megmarad abban, a mi a Papnak kezében lejénd, töltse a tisztulandónak fejére, annak az Úr előtt való megtisztulására. Annakutánna30 a gerliczének vagy a galambfiúnak készítse el egyikét, mellyeket az ő tehetsége szerint szerezhetett. Azokból,31 mondom, a mellyeknek szerét tehette, az egyiket bűnért való áldozatra, a másikat egészen megégetendő áldozatra, a hozzátartozó Minhával egybe, és illyen módon tisztítsa meg a Pap a megtisztulandó embert az Úr előtt. E32 legyen a poklos embernek törvénye, a ki szerét nem teheti azoknak az először megmondott állatoknak, az ő megtisztulásában. A ház poklosságának megtisztítása.Szóla33 ismét az Úr Mózesnek és Áronnak : Mikor34 jutándotok a Kanaán földébe, mellyeet én adok néktek örökségül, és a ti birodalmatoknak tartományában valamelly házat megveréndek poklosságnak ostorával. Az35 ember a ki a ház, elmenvén mondja meg azt a Papnak, ezt mondván : Mint a poklosság, ollyant látok az én házamban. És36 parancsolja meg a Pap, hogy tisztítsák meg a házat, mindenekelőtte a Pap oda menne a poklosságnak megnézésére, hogy meg ne fertéztessék valami a házban lejénd, azután menjen bé a Pap a háznak megnézésére. És37 minekutánna megnézendi a poklosságot, hogyha a háznak falain való poklosság lejénd fekete, zöld, vagy verhenyős, és annak színe alább esett a falnál : Menjen38 ki a Pap a házból a háznak ajtajára, és zárja bé azt hetednapig. Azután39 menjen oda a Pap hetednapon, és minekutánna megtekinténdi, ha a poklosság elterjedett a háznak falain : Parancsolja40 meg a Pap, hogy vegyék ki a köveket a falból, mellyeken a poklosság vagyon, és vessék azokat a városon kivűl tisztátalan helyre. A41 házat pedig parancsolja, hogy vakarják meeg belúl mind körűl, és a melly port le vakartak, töltsék a városon kivűl tisztátalan helyre. Azután42 tegyenek más köveket a kivétetett kövek helyébe : e képen a házat is más sárral tapasszák meg. Hogyha43 a poklosság ismét megtér a házban, minekutánna a köveket kivette, és minekutánna azt megvakarván, másodszor megtapasztotta : A44 Pap bémenvén nézze meg hogyha a poklosság mind az egész házon elterjedett ; megemésztő poklosság vagyon abban és tisztátalan. Azért45 rontsák el a házat, annak köveit és fáit, és a háznak minden sárát, és vigyék ki a városon kivűl tisztátalan helyre. A46 ki pedig bémenénd a házba az idő alatt, míg bézárva hagyta a Pap állani, tisztátalan lészen estvéig. És47 a ki hálánd abban a házban, mossa meg ruháit : hasonlóképen a ki ejéndik abban a házban, mossa meg az ő ruháit. Hogyha48 pedig bémenénd a Pap és megnézvén látja, hogy nem nevekedett a poklosság a házon, minekutánna azt újonnan megtapasztották : tisztának ítélje a Pap azt a házát ; mert meggyógyúlt annak poklossága. Annakokáért49 vegyen a háznak megtisztítására két madarat, czédrusfát, veres gyapjat és iszópot. És50 a madárnak egyikét ölje meg, és annak vérét töltse cserépedénybe, mellyben forrásvíz legyen. Azután51 vegye a czédrusfát, az iszópot és a veres gyapjat a másik eleven maárral együtt, és mártsa bé ezeket a megölt madárnak vérébe és a forrásbízbe, és a házat hitse meg azzal hétszer. És52 illyen módon minekutánna megtisztítja a házat a madárnak vérével, a vízzel és a másik eleven madárral, a czédrusfával, az izsóppal és a veres gyapjúval : Bocsássa53 el a másik eleven madarat a városon kivűl a mezőre, és minekutánna megtisztítja a házat, tiszta lészen. Ez54 a törvény minden poklosságról és varról. A55 ruhának is, és a házának poklosságáról. A56 fekélyről, sennyedékről és szeplőről. Hogy57 megtudhassák mit kelljen cselekedni, és mikor kelljen valakit tisztátalannak vagy tisztának itélni. Ez a poklosságról való törvény. Testi15 tisztátlanságról.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek és Áronnak, ezt mondván : Szóljatok2 az Izráel fijainak, és mondjátok meg nékik : Valakinek testéből az ő féjfiúi magva elfoly, tisztátalan az. E3 pedig annak tisztátalansága a folyásban, tudniillik ha az őtestéből mintegy nyál kiszármazik az ő féjfiúi magva, vagy megreked az ő teste a folyás miatt, ez annak tisztátalansága. Minden4 ágy, a mellyen fekszik az illyen ember, és minden, valamire ül, tisztátalan lészen. Valaki5 illeténdi annak ágyát, megmossa ruháit, minekutánna magát megmosta vízzel, és legyen tisztátalan estvéig. És6 a ki valamire ülénd, mellyen ült az illyen ember, megmosván az ő ruháit, maga is megmosódjék vízzel, és legyen tisztátalan estvéig. Viszontag7 a ki illeti ennek testét, megmosván ruháit, megmosódjék vízzel, és tisztátalan legyen estvéig. Mikor8 ismét valamelly tiszta emberre pökénd ez illyen ember, megmosván ruháit, mosódjék meg vízzel az, és tisztátalan legyen estvéig. Minden9 szék, valamellyen ülénd ez, tisztátalan legyen. Valaki10 illeti azt, a min ez illyen ember feküldt, tisztátalan legyen estvéig, és a ki azokat hordozándja, megmosván ruháit megmosódjék vízzel, és tisztátalan legyen estvéig. Valakit11 illeténd ez illyen ember mosdatlan kézzel, az megmosván ruháit maga is megmosódjék vízzel, és tisztátalan legyen estvéig. A12 melly cserépedényt ez illyen ember illet, eltörettessék ; a faedény pedig megmosattassék vízzel ; Mikor13 pedig megtisztúl ez illyen ember a folyásból, hét napot számláljon az ő megtisztulására, és mossa meg az ő ruháit ; azután mossa meg testét is tiszta vízzel, hogy legyen tiszta. Nyolczadnapon14 pedig vegyen két gerliczét, vagy két galambfiat, és elmenvén az Úr eleibe, a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe, adja azokat a Papnak. És15 azoknak egyikét a Pap áldozza meg a bűnért, a másikat egészen égőáldozatúl ; és illyen módon megtisztítja azt a Pap az Úr előtt az ő folyásától. Mikor16 valakitől elmenénd a féjfiúi mag, mossa meg az magát vízzel mindenestől : és tisztátalan legyen estvéig. És17 valamelly ruhára, vagy bőrre eséndik a féjfiúi mag, az megmosattassék vízzel, és tisztátalan legyen estvéig. Az18 asszony is a kivel ez illyen férjfiú hálánd, megmossa magát vízzel mind a féjfiúval egybe, és estvéig tisztátalanok legyenek. Mikor19 az asszony vérnek folyását szenvedi az ő testében, hetednapig külön legyen az ő férjétől, és valaki illeténdi azt, tisztátalan lészen estvéig. És20 valamin hál az asszony a vér folyásának idején, tisztátalan legyen az ; azoképen valamin ülénd tisztátalan legyen az. És21 valaki annak ágyát illeténdi, megmosván ruháit, mossa meg vízzel magát is, és tisztátalan legyen estvéig. Valaki22 illeténd akármi eszközt, mellyen ült az asszony, megmosván ruháit, megmosódjék vízzel : és tisztátalan lészen estvéig. Ha23 valami eszköz lejénd az ágyon vagy a széken, mellyen az asszony ült : ha azt valaki illeténdi, tisztátalan legyen estvéig. Ha24 valaki azzal hálánd, és annak tisztátalansága reá ragadánd, tisztátalan legyen hetednapig ; és minden ágy valamellyen feküldt tisztátalan lészen. Mikor25 az asszonyom, vagy a vérnek folyása sok napokon, a természet szerint való vérfolyásnak ideje felett, avagy az ő vérfolyástól való tisztulásánál tovább : mind a vérfolyásnak idejéig tisztátalan lészen, mint szintén a természet szerint való vérfolyásnak idején. Minden26 ágy, valamellyen hál a vérfolyásnak egész idején, igaz ollyan legyen, mint a természet szerint való folyásnak idejében való ágya ; és minden eszköz valamellyre ülénd, tisztátalan legyen, mint szintén a természet sezrint való tisztátalanságának idején. Valaki27 azokat illeténdi, tisztátalan lészen ; azért megmosván az ő ruháit, megmosódjék vízzel, és tisztátalan legyen estvéig. Hogyha28 megtisztulánd a vérfolyástól : számláljon hét napot, azután legyen tiszta. Nyolczadnapon29 azért vegyen két gerliczét vagy két galambfiat, és vigye azokat a Papnak, a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe. Annak30 az egyikét a Pap áldozza meg a bűnért, a másikát egészen megégetendő áldozatúl, és tisztítsa meg azt a Pap az Úr előtt az ő tisztátalan folyásától. Illyen31 módon tanítsátok az Izráel fijait, hogy a tisztátalanságtól megőrizzék magokat, hogy meg ne haljanak az ő tisztátalanságokban, ha valami módon megundokítják az én ő közöttök való szent hajlékomat. Ez32 annak törvénye, a kin a féjfiúi magnak folyása vagyon, vagy a kitől valami módon elmegyen a férjfiúi mag, melly által tisztátalanná lészen. És33 az asszonynak a ki a vérnek természet szerint való folyását szenvedi, és annak a ki vagy féjfiak, vagy asszonyok közzűl vérnek folyását szenvedi, és a férjfiúról a ki hálánd tisztátalan asszonnyal. Évenkénti16 engesztelési ünnep.Szóla1 az Úr Mózesnek, minekutánna meghalának az Áron két fijai, kik megholtak vala, mikor az Úrnak eleibe közelgettek volna. És2 monda az Úr Mózesnek : Szólj Áronnak a te atyádfiának, hogy ne menjen mindenkor a szent helyre a superláton belől, a kegyelem táblája eleibe, melly a ládán felűl vagyon, hogy meg ne haljon : mert felhőben jelenek meg a kegyelem tábláján felűl. Ez3 ajándékokkal menjen pedig bé a szent helyre Áron :egy gyermekded tulokkal bűnért való áldozatra, és egy kossal egészen megégetendő áldozatra. A4 lenből csinált szoros szent ruhát reá vegye, és az ő testén lenből csinált imegmás legyen, és lenből csinált övvel övedzék bé, és lenből csinált süveget tegyen fejébe ; szentöltözet ez : azért vízzel mossa meg az ő testét, mikor azokba öltözik. Az5 Izráel fijainak gyülekezetétől pedig vegyen két kecskebakot bűnért való áldozatra, és egy kost egészen megégetendő áldozatra. És6 áldozza meg először Áron a maga bűnéért az ő tulkát, és tisztitsa meg mind magát, mind háznépét. Annakutánna7 vegye a két kecskebakot, és állassa azokat az Úr eleibe, a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe. És8 Áron vessen sorsokat a két bakokra, és egyik sorsot az Úrért, a másikat az Azazel nevü hegyre bocsátandó bakért ; És9 a melly bakra esett az Úr sorsa, áldozza meg azt Áron bűnért való áldozatra. A10 melly bakra pedig esett az Azazel hegynek sorsa, állassák azt elevenen az Úr eleibe, a népnek az által való megtisztítására, hogy elbocsássák az Azazel hegyre a pusztába. Mikor11 pedig Áron az ő tulkát az ő bűnéért való áldozatra felviszi, hogy mind magának, mind háznépének bűnét megtisztítsa : ölje meg az ő maga bűnéért való tulkot. És12 a temjénezőt tele vévén eleven szénnel az Úr előtt való oltárról, és az ő markát is tele merítvén jó illatra való drága megtört szerszámokkal, vigye bé azt superláton belől. És13 vesse a szénre az Úr előtt a jóillatra való szerszámokat, hogy béfedje a füstnek felhője a kegylemnek tábláját, melly a Bizonyságtételnek ládáján felül vagyon, és meg ne haljon Áron. Annakutánna14 a tuloknak vérében vévén, hintse meg az ő ujjával a kegyelem táblájának felső színét napkelet felé : a kegyelemnek táblája előtt pedig hétszer az ő ujjával hintsen abból a vérből. Annakfelette15 ölje meg a községnek bakját azoknak bűnökért való áldozatra, és vigye bé annak vérét a superláton belől, és a képen cselekedjék annak vérével mint a tuloknak vérével cselekedett ; hintse meg azzal kegyelemnek tábláját, és a kegyelem táblája előtt is hintsen el abban. És16 illyen módon tisztítsa meg az Izráel fijainak tisztátlanságától a szent helyet, és minden bűnből való gonoszságtól : illyen módon cselekedjék a gyülekezet sátorával is, melly vagyon ő közötök az ő fertelmességek között. (Senki17 ne legyen pedig a gyülekezetnek sátorában, mikor Aron Pap bémegyen a szent helybe megtisztítsanak okáért, mind addig, mígnem kijő onnét : és megtísztítja Isten előtt magát, háznépét és az Izráelnek egész gyülekezét.) És18 minekutánna kijő az Úr előtt való oltárhoz, azt is tísztitsa meg, és vévén a tuloknak és a baknak vérből, kenje meg azzal az oltárnak szavait mind körűl. És19 hintse meg az oltárt is az ő ujjával hétszer abból a vérből ; e képen tisztává teszi azt, és megszenteli az Izráel fijainak fertelmességétől. Minekutánna20 pedig elvégzi a szent helynek, a gyülekezet sátorának és az oltárnak megtisztítását, hozza elő az eleven bakot. És21 Áron mind a két kezét az eleven baknak fejére tévén, vallja meg azon az Izráel fijainak minden hamisságokat, és minden ő bűnökből való gonoszságokat, és minekutánna azokat annak a baknak fejére rakja, küldje el azt valami bizonyos embertől a pusztába : Mert22 elviszi az a bak magán minden ő hamisságokat a kietelen pusztába ; és illyen módon bocsássa el a bakot a pusztába. Azután23 megnjen el Áron a gyülekezetnek sátorába, és vesse le a lenből csinált öltözetet, mellyet reá vett vala, mikor a szent helyre bémenne, és az öltözetet hagyja ott. Azután24 minekutánna megmossa magát vízzel a szent helyen, és az ő maga ruháit felvészi ; kimenvén készítse el az ő egészen megégetendő áldozatját és a községet, hogy mind magát, mind a közösséget megtisztítsa. A25 bűnért való áldozatnak pedig kövérit égesse meg az oltáron. A26 ki pedig elvitte a bakot az Azazel hegyre, minekutánna megmossa ruháit és testét vizzel, azután bémehet a táborba. A27 bűnért való áldozatnak pedig tulkát és a bakot, mellyeknek vérek bűnből való tisztulásnak okáért bévitetett a szent helyre, vigye ki a táboron kivűl : és égessék meg tűzzel azoknak bőröket, húsokat és ganéjokat. A28 ki pedig ezeket megégeténdi, minekutánna megmossa ruháit és testét vizzel, bémehet a táborba. Ez29 örökké való szertartás legyen ti közöttetek : Hetedik hónapon, annak tizedik napján megsanyargassátok magatokat, és semmi dolgot ne tegyetek, se ti magatok, se pedig a ti közöttetek lakó jövevény ; Mert30 e napon tisztít meg titket Áron, hogy tiszták legyetek : az Úr előtt megtisztultok minden bűneitekből. Nyugodalomnak31 szombatja legyen az ti néktek, melly napon megsanyargassátok magatokat, örökké megállandó rendtartás szerint. Ez32 illyen tisztítást pedig azt a Pap cselekedje, a kit az Úr megkent, és a kinek szolgálatját arra szentelte, hogy néki Papja legyen az ő attya helyébe, minekutánna öltözéndik a lenből csinált szent ruhákba. És33 megtisztítsa a szent helyet a gyülekezetnek sátorát, az oltárt : a Papokat is, és e gyülekezetnek minden sokaságát megtisztítsa. És34 ez ti közöttetek örökkévaló szertartás legyen, az Izráel fijainak minden bűnökből való megtisztulásokra minden esztendőben egyszer. És a képen cselekedék Mózes, mint az Úr parancsolta vala néki. Csak17 a szent helyen szabad áldozni.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek s monda : Szólj2 Áronnak és az ő fijainak és mind az Izráel fijainak, és ezt mondjad nékik : Ez a dolog, mellyet az Úr parancsolt, ezt mondván : Valaki3 az Izráel nemzetsége közzűl ölénd áldozatra ökröt, bárányt, kecskét a táborban ; vagy a ki ölénd a táboron kivűl, És4 a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe nem hozándja azt, hogy az Úrnak áldozzék az Úrnak sátora előtt ; ártatlan ember vérének kiontása tulajdoníttassék annak : vért ontott ; annakokáért töröltessék ki az ollyan ember az ő nemzetségének népe közzűl. Azért5 az Izráel fijai az ő áldozatjokat, a mellyeket akárhol a mezőn áldoznak, hozzák az Úrnak, a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe a Paphoz ; és áldozzanak néki háláadó-áldozatokat. Hogy6 azoknak véreket a Pap hintse az Úrnak oltárára melly a gyülekezet sátorának ajtaja előtt vagyon, és azoknak kövéreket megégesse jóillatra az Úrnak. És7 ne áldozzák ezután az ő áldozatjokat az ördögöknek, a kikkel ezek paráználkodnak ; örökkévaló rendtartás legyen ez az ő utánnok valók között is. Annakokáért8 mond meg nékik : Valaki az Izráelnek nemzetsége közzűl, vagy az ő közöttük bujdosó jövevény közzűl áldozik egészen égőáldozatot vagy egyébféle áldozatot. És9 a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe nem hozza azt, hogy azt az Úrnak áldozza : kigyomláltassék az ollyan ember az ő népe közzűl. Vért és döghúst enni tilos.És10 valaki az Izráel nemzetsége közzűl, vagy az ő közöttök lakozó idegen nép közzűl valami vért ejéndik : kiontom az én haragomat az ellen, a ki a vért megette, és kitörlöm azt az én népem közzűl ; Mert11 minden testnek lelke a vérben vagyon, én pedig rendeltem azt néktek a ti lekeiteknek az oltáron való megtisztíttatásokra ; mert vér által tisztúl meg a lélek. Azért12 parancsolom az Izráel fijainak, hogy ti közzűletek egy lélek is a vért meg ne egye : a köztetek lakozó jövevény is meg ne egye a vért. És13 valaki az Izráel fijai közzűl, vagy az ő közöttök lakozó jövevények közzűl vadászásában vadat vagy madarat fogánd megenni valót, először is a vérét ontsa ki, és ezt fedje bé földdel. Mert14 minden állatnak lelke a vér : Azért hagyom az Izráel fijainak, hogy semmi állatnak vérét meg ne egyék ; mert minden állatnak lelke az ő vére ; a ki megeszi azt, kigyomláltatik. Valaki15 pedig valami holttestet, vagy vadtól megszaggattatott állatot ejéndik, akár az Izráel fijai közzűl való, akár jövevény : az mossa meg az ő ruháit és maga is mosódjék meeg vízzel, és tisztátalan legyen estvéig, azután tiszta lészen. Hogyha16 meg nem mossa ruháit, sem pedig az ő testét, megbüntettetik. Közeli18 rokonok házassága és más nagy bűnök tiltatnak.Szóla1 az Úr ismét Mózesnek és monda : Szólj2 az Izráel fijainak, és mond meg nékik : Én vagyok a ti Uratok Istentek. Az3 Égyiptom földének cselekedeti szerint, a mellyben laktatok, ne cselekedjetek, azonképen a Kanaán földének cselekedeti szerint a mellybe béviszlek, ne cselekedjetek, és azoknak az ő rendtartások szerint ne járjatok. Hanem4 az én ítéletimet gyakoroljátok, az én rendelésimet tartástok meg, azokban járván. Én vagyok a ti Uratok Istentek. Őrizzétek5 meg az én rendelésimet, és az én ítéletimet, mellyeket a ki cselekeszik, él azok által. Én vagyok az Úr. Senki6 ne közelgessen egy test szerint való rokonához is annak szemérmének felfedezésére. Én vagyok az Úr. A7 te atyádnak vagy anyádnak mezítelenségét fel ne fedezzed : mert te anyád, azért ne fedezd fel az ő szemérmét. A8 te atyád feleségének szemérmét, fel ne fedezzed : mert a te atyádnak szemérme az. A9 te hugodnak, melly a te atyádnak vagy anyádnak leánya, akár házánál, akár háza kivűl született legyen, fel ne fedezzed ezeknek szemérmeket. A10 te fijad leányának, vagy leányok leányának szemérmeket fel ne fedezzed : mert te szemérmed az. A11 te atyád felesége leányának, melly a te atyádnak magzajta, mivelhogy néked hugod, fel ne fedezzed szemérmét. A12 te atyád hjugának szemérmét fel ne fedezzed : mert a te atyádnak közel való rokona. A13 te atyád báttyának szemérmét fel ne fedezzed, annak feleségéhez ne közelgess : mert a te atyád báttyának felesége. A14 te atyád báttyának szemérmét fel ne fedezzed, annak feleségéhez ne közelgess : mert a te atyád báttyának felesége. A15 te menyednek szemérmét fel ne fedezzed : mert a te fijadnak felesége, azért annak szemérmét fel ne fedezzed : A16 te bátyád feleségének szemérmét fel ne fedezzed, mert a te bátyád szemérme az. Az17 asszonynak, a ki te feleséged, és az ő leányának szemérmét fel nem fedezzed, annak fijának leányát, vagy leányának leányát el ne vegyed, hogy annak szemérmét felfedezzed : mert annak közel való rokonai, nagy bűn az. Feleségűl18 ne végy valamelly asszony hugával egyetembe, hogy amaszt keserűséggel ne illessed, felfedezvén ennek szemérmét, amannak életében. Az19 asszonyhoz ne közelgess, mikor az ő tisztátalanságában vagyon, hogy az ő szemérmét felfedeznéd. A20 te felabarátodnak feleségével ne hálj, hogy vele való egyesüléseddel meg ne fertéztessed magadat. A21 te magzatidaban ne adj egyet is hogy a Molok bálványának megégettessék hogy a te Istenednek nevét meg ne fertéztessed. Én vagyok az Úr. Férjfiúval22 ne egyesülj úgy mint az asszonnyal  : mert utálatosság az. Semmi23 oktalan állattal ne egyesülj, hogy magadat azzal megfertéztesd  : az asszony is semmi barommal ne közösüljön  : mert utálatosság az. Ezek24 közzűl eggyel is magatokat meg ne fertéztessétek : mert mind ezekkel fertéztették meg magokat a Pogányok, mellyeket én előttetek kiűzök. Kik25 miatt a föld megfertéztetett, és azt megbüntetem az ő gonoszságokért, hogy a föld az ő lakosait kiokádja. Őrizzétek26 meg azért ti az én rendelésimet és az én ítéletimet, és ez utláatosságok közzűl egyet is ne cselekedjetek, se lakosok, se az idegenek, kik kőzöttetek lakoznak. (Mert27 mind ezeket az utálatosságokat cselekedték a földnek lakosai, melly föld előttetek vagyon, annakokáért fertelmes volt az a föld.) Hogy28 azon föld ki én okádjon titeket, ha megfertéztetiket azt, miképen kiokádta anépet, melly előttetek vagyon. Mert29 valaki ez utálatosságoknak valamellyikét cselekeszi, kigyomláltatnak az emberek a nép közzűl, a kik azt cselekedéndik. Őrízzétek30 meg azért az én parancsolatimat, hogy ez utálatos szerzésekben, mellyeket ti előttetek cselekedtek, egyet se cselekedjetek : és magatokat azokkal meg ne fertéztessétek. Én vagyok a ti Uratok Istentek. A19 tíz parancsolat magyarázata.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek, mondván : Szólj2 az Izráel fijai gyülekezetének, és mond meg nékik : Szentek legyetek, mert én szent vagyok. Én vagyok a ti Uratok Istentek. Az3 ő annyát és attyát minden ember tisztelje és az én szombatimat tartsátok meg. Én vagyok a ti Uratok Istentek. Ne4 hajoljatok a bálványokhoz, és ne csináljatok magatoknak öntött Isteneket. Én vagyok a ti Uratok Istentek. Mikor5 pedig áldoztok az Úrnak hálaadásnak áldozatjával, szabad akaratotok szerint áldozzátok azt. A6 melly napon pedig áldozzátok, az napon és másodnapon egyétek meg ? a mi pedig harmadnapra marad benne. tűzzel égessétek meg. Ha7 valamit abban harmadnapon esznek meg, utálatos az, nem lészen kedves. Azért8 a kik azt harmadnapon eszik, megbüntettenek : mért az Úrnak szenteltettet állatot megfertéztették, és az ollyan ember kigyomláltatik az ő népe közzűl. Mikot9 a te földednek veteményét megaratod, ne arasd le mindenestől fogva a te gabonádnak szélét, és az elhullott gabonaszemeket fel ne szedjed. Hasonlóképen10 szőlődben az elmaradt szőlőgerezdések ne keresd fel, és az elhullott szőlőszemeket ne szedd fel, a szegénynek és a jövevénynek hagyjad azokat. Én vagyok a ti Uratok Istentek. Ne11 orozzatok, se hazudjatok, és senki álnoksággal ne cselekedjék felebarátja ellen. Ne12 esküdjetek az én nevemre hamisan : mert megfertézteted a te Istenednek nevét. Én vagyok az Úr. A13 te felebarátodat meg ne csaljad, se hatalmasul valamit el ne végy tőle. Ne maradjon a te béresed szolgálatjának jutalma nálad reggelig. Ne14 mondj gonoszt a siketnek és a vak eleibe ne vess botránkozást : hanem félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr. Ne15 cselekedjél hamisságot semmi ítéletedben, ne nézzes a szegénynek személyét, és a hatalmast is személy válogatással ne becsüljed ; igazat ítélj a te felebarátodnak. Ne16 járj álnoksággal és hízelkedéssel a te néped között ; a te felebarátodnak vére ellen fel ne állj. Én vagyok az Úr. Ne17 gyűlöld a te atyátfiát szívedben. Megfeddjed bátorsággal a te felebarátodat, és el ne tűrjed őbenne a bűnt. Bosszúálló18 ne légy és haragot ne tarts a te néped ellen, hanem szeressed felebarátodat mint magadat. Én vagyok az Úr. Az19 én rendelésimet megtartsátok : A te barmaidnak kétféle nemét ne engedjed egymással közösülni. Ugyanazon egy földbe ne vess kétféle magot : és különböző ruhának nemébe, melly gyapjúból és lenből szövetett volna, ne öltözzél. Mikor20 valaki valamelly asszonnyal hálánd és vele közösűl, és az rableányzó léjend, melly mindenek előtt elvettetett és soha meg nem váltatik, sem pedig szabadsággal meg nem ajándékoztatik : mindketten megostoroztassanak, d meg ne ölettessenek ; mert az asszony nem volt szabados. A21 férjfiú pedig vigyen az ő bűnéért való áldozatot az Úrnak egy kost, a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe. És22 a pap tisztítsa meg azt a bűnéért való áldozat által az Úr előtt, a bűnből mellyet cslekedett : és megbocsáttatik néki a bűn mellyet cselekedett. Mikor23 pedig bémenéndetek a földre és mindenféle gyümölcs termő fát plántálándotok, annak bőrét, azaz gyümölcsét, körülmetéljétek : három esztendeig legyen körülmetéletlen : semmit abban meg ne egyetek. Negyedik24 esztendőben pedig annak minden gyümölcse az Úrnask szenteltessék hálaadásnak okáért. (Ötödik25 esztendőben pedig annak minden gyümölcsét) hogy annak termését méktek megszaporítsa. Én vagyok a ti Uratok Istentek. Semmi26 állatot meg ne egyetek, mellynek vére ki nem ontatott : ne éljetek, valami állatokból való jövendőmondásokkal, és a napokban ne válogassatok A27 ti hajatokat fejeteken kerekdeden ne vegyétek ; és a te szakálladat is ne beretváltasd el. A28 ti testeiteket a holt emberért meg ne metéljétek, meg se béllyegezzétek magatokat. Én vagyok az Úr. A29 te lányodat meg ne rontsad, másnak kiadván azt paráznaságra ; hogy ne paráználkodjék a föld, és bételjék a föld gonoszsággal. Az30 én szombatimat megtartsátok : az én szent sátoromat becsületben tartsátok.Én vagyok az Úr. Ne31 menjetek a nézőkhöz, és ne tudakozzatok a jövendőmondóktól, hogy magatokat azzokal megfertéztesétek. Én vagyok a ti Uratok Istenetek. A32 vén ember előtt felkelj, és a vén embereknek orczáját megbecsüljed, és félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr. Hogyha33 jövevény ember bujdosik közöttetek a ti földetekbben, bosszúsággal azt ne illessétek. Mint34 szintén a lakos közzűletek, olylyan legyen közöttetek a jövevény, és szeresd azt mint magadat : mert jövevények voltatok Égyiptomnak földében. Én vagyok a ti Uratok Istenetek. Ne35 cselekedjetek hamisságot az ítéletben, földnek mérésében, fontban, singben. Igaz36 mérték, igazi font, igazi köböl, és igaz itcze (vagy pint) legyen közötetek. Én vagyok a ti Uratok Istenetek, ki Égyiptom földéből kihoztalak titeket. Tartsátok37 meg azért minden én rendeléseimet és minden én ítéletemet, és azokat cselekedjétek. Én vagyok az. Úr. Némely20 nagy bűnök büntetése.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek, mondván : Az2 Izráel fijainak mond meg : Valaki az Izráel fijai közzül vagy a jövevény nemzetség közül, melly az Izráeliták között lakozik, adand az ő magzati közül a Molok bálványnak ; megöletessék a földnek népe kövekkel verje agyon. Én3 is ollyan emberre kiontom az én haragomat, és kigyomlálom azt az ő népe közzül, mivelhogy az ő magzatiban adott a Moloknak, hogy megfertéztetné az én szentséges sátoromat, és megfertéztetné az én szent nevemet is. Hogyha4 pedig annak a földnek népe kedvezénd annak az embernek, ki az ő magzaatai közzül adott a Moloknak, és azt meg nem öléndi : Akkor5 az én haragomat kiobntom arra az emberre, és annak háznépére, és elvesztem azt az ő népe közzül, és mindazokat a kik ő utánna paráználkodnak, hogy a Molok bálvánnyal paráználkodjanak Valamelly6 ember pedig a nézőkhöz megyen, és a jövendőmondókhoz, hogy azokat követvén paráználkodjék : annak az embernek ellene kiontom az én haragomat, és eltörlöm azt az ő népe közzül. Szenteljétek7 meg azért megatokat, éslegyetek szentek : mert én ti Uratok Isten vagyok. És8 tartsátok meg az én rendeléseimet és azokat cselekedjétek. Én vagyok az Úr, ti megszentelőtök. Mertvalaki9 gonoszt mondánt az ő attyának vagy annyának, megölelttessék mivelhogy attyának gonoszt mondott, az ő halálának ő az oka. Azonképen10 a ki megfertézteti a más feleségét, mivelhogy az ő felebarátjának feleségétmegfertézteti : megölelttessék mind a két parzána, a férjfiú és az asszony. Aki11 az ő attya feleségével hálánd, és az ő attyának szemérmét felfedezéndi : megölelttessenek ; az ő haláloknak oka ő magokban van. A12 képena ki hálánd az ő menyével, mindketten megölettessenek : mert nagy gonoszságott cselekedtek ; az ő halálonak oka ő magokban vagyon. Viszontaga13 ki férfijúval hál, mint egy asszonnyal ; mindketten nagy fertelmességet cselekedtek, megölelttessenek : az ő haláloknak oka ő magokban vagyon. Aki14 feleségül vejéjnd valamellyasszyonyt az ő anyával egybe, nagy bűn az ; tűzzel égessék meg azokat, hogy ne legyen ti közöttetek illyen nagy gonoszság. Ismét :15 a ki barommal közösül, megölettessék az, ZT Brmot is pedig megöljétek. Valamelly16 asszony pedig valamelly baromhoz megyen, hogy azzal közösüljön, megöld mind az asszonyot, mind a barmot : minden okvetetlen megölettessenek ; az ő haláloknak oka magokban vagyon. Valaki17 pedig feleségűl vejéndi az ő hugát, az ő attyának leányát, és egymásnak szemérmeket látándják, nagy gyalázat az : annak okáért megölettessenek az ő népének láttára ; az ő népének láttára ; az ő hugának szemérmét fedezte fel, azért az ő bűnének büntetését hordozza. Valaki18 hálnád asszonnyal az ő vére folyásánakidején, és felfedezvénannak szemérmét fel ne fedezzd : ezek mindketten megölettesenek az ő népek közzűl. Viszontag19 a te annyádhugának vagy atyád hugának szemérmét fel ne fedezzd : mivelhogy az ő test szerint való rokonságnak mezítlenségét fedezte fel, az ő bünöknekterhét hordozzák. Valaki20 az ő attya báttyának feleségévelhálánd, az ő attya báttyának szemérmét fedezte fel, az ő bünöknek terhét hordozzák, magzatok nélkűl meghajlanak. Valaki21 az ő báttyánakfeleségét elvejéndi, utálatos dolog az az ő báttyának szemérmét fedezte fel, magzatok nélkül meghajlanak. Őrizzétek22 meg mindenrendeléseimet, és minden ítéleteimet, és azokat cselekedjétek, hogy ki ne okádjon titeket az a föld, melybe én viszlek, hogy ott lakjatok. És23 ne járjatok annak a népnek rendelésében, mellyet én ti előttetek kiüzök : mert mind ezeket cselekedték, és azért utáltam meg őket. Néktek24 pedig mondom : Ti örököségűl bírjátok az ő földeket : mert én néktek adom azt, hogy örökségül bírjátok azt, a téjjel mézzel folyó földet. Én vagyok a ti Úratok Istenetek, ki titeket egyéb népektől elválasztottalak. Ti25 azért választést tegyetek a tiszta éstisztátlan oktalan állat között, és ne fertéztessétek meg magatokat tisztátlan vaddal vagy madárral, vagy földön csúszómászó állattal, mellyektől megtiltottalak, mint fertelmes állatoktól. És26 legyetek szentek : mert én Jehovaszent vagyok, ki elválasztottalak titeket egyéb nemzetiségtől, hogy enyimek legyetek. Akárférjfiú,27 akár asszony legyen, lelke lejénd : megölettessenek minden okvetlen, kövekkel verjétek azokat agyon ; az ő haláloknak ő magok az okai. A21 papok szentek legyenek.És1 monda az Úr Mózesnek : Szólj a Papoknak az Áron fijainak, és mond meg nékik : Senki ti közzűletek meg ne fertéztessemagáthalottal az ő népe között. Hanem2 a ki őnéki közel való rokonsága volna, mint annya, attya, fijai, leánya, báttya. Vagy3 ő hozzá közel való rokona, mint hajadon huga, melly még nem adatott férjnek, azoknak holttestekhez elmehet és temetéseken ott lehet. Sőt4 még az ő népének Fejedelmének holttestével is ne fertéztesse magát, hogy fertelmes legyen. Aző5 fejeken kopaszságot ne csináljanak, az ő szakállokat is ne beretváljákel, és az ő testeken semmi bélyeget ne szerezzenek. Nagy6 szentséggel szolgáljanak az ő Istenének nevét meg ne fertéztessék : mert az Úrnak tűzzel megemésztendő áldozatját, és az ő Istenének kenyerét ök áldozzák : azért szentek legyenek. Parázna7 és megszeplősíttetett aszzonyt ne vegyenek feleségűl, se pedig az ő férjétől megvettetett asszonyt : mert a Papok az ő Istenek szolgálatjára szenteltettek. Te8 és én népem szentnek tartsad őtet : mert a te Istenednek kenyerét áldozza : szent legyen azért te előtted ; mert szent vagyok én. Én vagyok az Úr a ti megszentelőtök. A9 Papnak leánya mikor magát megfertéztet paráznassággal, az ő attyát fertézteti meg, azért tűzzel égettessék meg. A10 Pap pedig ki, az ő attyafiai között fő, a kinek fejére töltötték a kentnek olaját, és a kinek szolgálatja megszenteltetett a szent ruhának felöltözésére ; és ruháit meg ne szaggassa. És11 semmi embernek holtestéhez ne menjen ; se attyának, se annyának holtestével meg ne fertéztesse magát. A12 szenthelyből ki ne menjen, hogy meg ne fertéztesse az ő Istenének szenthelyét : mert a szent korona, és az ő Istene kenetének olaja ő rajta vagyon.Én vagyok az Úr. Szűzetvegyen13 magának feleségűl. Özvegyet,14 mástól megvettetett tisztátlan paráznát ne vegyen, hanem szűzet vegyen feleségűl az ő népe közzűl. Meg15 ne fertéztesse az ő magzatját az ő népe között a tisztátlan feleséggel ; mert én Úr vagyok az ő megszentelője. A papok hibátlanok legyenek.Szóla16 ismét az Úr Mózesnek, mondván : Szólj17 Áronnak, ezt mondván : Ha valakinek a te magod közzül, az ő nemzetségekben valami fogyatkozása léjend ne áldozza az ő Istenének kenyerét : Mert18 egy férjfiúnak is nem kell oda járulni, a kiben valami fogyatkoz ; vagy vak, vagy sánta, vagy csonka, vagy éktelen tagú léjend. Vagy19 a kinek lába, vagy keze megszegett. Vagy20 görbe, vagy törpe, vagy szeme fájó, vagy a kin léjend var, vagy viszketeg, vagy a ki megszakadott. Valamelly21 férjfiúnak az Áron Pap magva közzül léjend valami fogyatkozás testében, ne menjen fel az oltárhoz, hogy tűzzel megemésztendő áldozatokat áldozzék az Úrnak : fogyatkozás vagyon az ő testében, ne közelgessen azért az oltárhoz, hogy az ő Istenének kenyerét megáldozná. Az22 ő Istenének legszentségesebb áldozatjának kenyerében, és az Istennek szenteltettekben ehetik : De23 a superlát felé ne menjen és az oltárhoz ne közelgessen : mert testében való fogyatkozása van, hogy meg ne fertéztesse az én szenthelyeimet : Én vagyok az Úr ő megszentelőjök. Mind24 ezeket azért megmondá Mózesnek, Áronnak és az ő fijainak és mind az Izráel fijainak. Az22 áldozatokból ki ehetik.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Szólj2 Áronnak és az ő fijainak, hogy tartoztassák meg magokat azoktól, mellyeket az Izráel fijai áldoznak, hogy meg ne fertéztessék az én szent nevemet azokban, a mellyeket nékem szentelnek. Én vagyok az Úr, Mond3 meg nékik : Valaki a ti magotok közzül, a ti utánnatok valók közzól is járulánd azokhoz, a mellyeket az Izráeé fijai szenteltek az Úrnak, mikor az ő tisztátalansága ő rajta vagyon, kigyomláltatik az én előlem. Én vagyok az Úr. alaki4 az Áron fijai közül bélpoklos, vagy kinek az ő férjfiúi magva elfoly, a szent állatokban ne egyék, mígnem megtisztúl. Azonképen a ki halott miatt megfertéztetett embert illet, vagy ollyat a kinek férjfiúi magva elfoly. Vagy5 a ki illeténd valami férget, melly által megfertelmesűl, vagy valamelly embert, mellytől megfertelmesűl az ember, annak minden tisztátlansága szerint. Valaki6 valami e félét illeténd, tisztátlan lészen estvéig : és ne egyék a szent állatokban, hanemha megbocsándja először az ő testét vízzel. Minekutánna7 a nap lemegyen, tiszta lészen és azután ehetik a szent állatokban : mert ő eledele az. Holtálattot,8 vagy vadtól szaggadttatott állattot ne egyék meg, hogy megfertéztessék azzal. Én vagyok az Úr. Hanem9 az én rendeléseimet őrizzék meg, hogy meg ne büntettessenek az ő bűnökért, és meghajlanak, mivelhogy megrontották azt. Én vagyok az Úr, ki őket megszentelem. Senki10 ne egyen a szent állatokban valakinem a Papinemből való : a Papnak zsellére és bérese is ne egyék a szent állatban. Mikor11 pedig a Pap valakit pénzen vejénd, az ehetik a szent állatokban ; azonképen háznál születtetett szolgálja : ezek ehetnek a szent eledelben. A12 Papnak leánya ha olyhoz megyen feleségűl, a ki nem lejénd a Papinemből, az is ne egyék a szentelt állatokban. A13 Papnak leánya pedig ha özvegy lejénd, vagy megvetik az ő férjétől, ha magzatja nincsen, és megtért az ő attyának házához, ehetik az ő attyának eledelében, mint leány korában, de egy idegen is ne egyék abban. Ha14 pedig valaki tudatlanságból ejéndik a szentelt állatban, annak ötödrészét tegye a megszentelttetett állathoz, és mind azzal egybe adja meg a Papnak. Hogy15 meg ne fertéztessék azokat, mellzeket az Izráel fijai szenteltek az Úrnak. És16 ne engedjék, hogy azok az ő bűnökbüntetését hordozzák, hogy ha a Papoknak rendelttetett szent állatokat megejéndik : mert én vagyok az Úr, ki őket megszenteltem. Az áldozati állatok fogyatkozás nélkül valók legyenek.Szóla17 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Szólj18 Áronnak, és az ő fijainak : és mind az Izráel fijainak, és mond meg nékik : Valaki az Izráel nemzetsége közzűl, vagy az Izráel népe között lakó jövevények közzűl akar áldozni, vagy az ő minden fogadása szerint vagy szabad akaratból, hogy az Úrnak tűzzel egészen megégetendő áldozattal áldozzék. Ha19 azt akarja, hogy kedves legyen és azzal megengeszteltessék az Isten : az ő öreg barmai, vagy bárányai, vagy kecskéi közzűl hímet és épet áldozzék. Valamellyben20 valami fogyatkozás vagyon, azt ne áldozzátok : mert nem volna ti érettetek kedves. Valamelly21 ember pedig háláadó-áldozattal akar áldozni az Úrnak, vagy hogy fogadásának tegyen eleget, vagy szabad akaratja szerint : ha az ő ökreiből, vagy juhaiból áldozik ép barommal, kedves lészen az Istennek : de semmi fogyastkozás ne legyen az áldozatra való baromban. Vakot,22 megromlottat, csonkát, dagadozott testűt, varast, fekélyest, rühest ne áldozzék az Úrnak, és tűzzel megemésztendő áldozatot ne szerezzetek ez illyekből az Úrnak. Ökröt,23 vagy juhot, fogyatkozott vagy alkalmatlan tagút a szabad akarat szerint való áldozatban megáldozhatod ; de nem lészen kedves a fogadásból való áldozatban. Megromlott,24 megtörődött, megszakadott, megmetszetett barommal ne áldozzatok az Úrnak : ezt ne cselekedjétek a ti földetekben. Az25 idegen jövevény kezéből is ne áldozzátok a ti Istenteknek áldozatját ez illyenekből : mert fogyatkozás és szeplő vagyon bennek : nem lésznek kedvesek ti érettetek. Szóla26 ismét az Úr Mózesnek, mondván : A27 borjú, a bárány és a kecske, minekutánna elletik, legen azután az ő annya alatt hetednapig : nyolczadnaptól fogva és azután kedves lészen az Úrnak tűzzel megemésztendő áldozatjára. Akár28 tehér, akár juh lejénd, az ő fijával egybe meg ne öljétek áldozatra ugyanazon egy napon. Mikor29 pedig háláadánsak áldozatjával áldoztok az Úrnak, szabad akaratotok szerint áldozzatok. Azon30 napon megegyétek, semmit reggel abban ne hagyjatok. Én vagyok az Úr. Tartsátok31 meg azért az én parancsolatimat, és azoknak cselekedjétek. Én vagyok az Úr. És32 meg ne fertéztessétek az én szent nevemet, hanem inkább szenteltesem én az Izráel fijai között. Én vagyok az Úr ti megszentelőtök. Ki33 Égyiptomnak földéből kihoztalak titeket, hogy néktek Istentek lennék. Én vagyok az Úr. A23 nagy ünnepekről.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek : és monda : Szólj2 az Izráel fijainak, és mond meeg nékik : Az Innepek, mellyeket az Úrnak kell szentelnetek, mellyeken egybe kell gyűlnötök, hogy azokat megszenteljétek, ezek legyenek : Ha3 tnapon munkálkodjatok, hetedik napon nyugodalomnak és szent gyülésnek Szombatja legyen, semmi dolgot akkor ne tegyetek : Az Úrnak Szombatja legyen az minden ti lakhelyeitekben. Ezek4 pedig az Urnak innepei, a szent gyülekezetre való napok, mellyeket bizonyos időben kell megsztentelnetek. Minden5 első hónapban, annak a hónap tizennegyedik napján, a két estve között, az Úrnak Páskhája, a husvéti-bárány megételének innepe vagyon. Azon6 hónapnak tizenötödik napján az Úr kovásztalan kenyerének innepe vagyon, hét egész nap kovász nélkűl való kenyereket egyetek. Első7 napon szent gyüléstek legyen néktek, semmi rabota dolgot az napon ne tegyetek. Áldozzatok8 pedig a hét napon az Úrnak tűzzel emésztendő áldozatokat : A hetedik napon is szent gyülekezet legyen : semmi rabota dolgot az napon is ne tegyetek. Szóla9 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Szólj10 az Izráel fijainak, és mond meg nékik. Mikor bémenéndetek a földre, mellyet én adok néktek, és megaratjátok annak véteményét, a ti aratástok szengéjének első kévéjét vigyétek a Papnak ; És11 a gabonakévét vigye fel és mutogassa az Úr előtt, hogy kedves legyen ti érettetek, a Szombatnak második napján vigye fel azt a Pap. A12 melly napon pedig felviszitek a gabonakévét, hogy az Úr előtt mutogassátok : azon napon áldozzatok az Úrnak egészen megégetendő áldozatúűl esztendő sép bárányt. És13 Minhának vigyetek olajjal elegyíttetett egy Efa lisztnek két tizedét, tűzzel megemésztendő áldozatra az Úrnak, kedves illatra, és italiáldozatra egy Hín bornak negyedérészét. Új14 kenyeret pedig és pergelt búzafejeket vagy zsengét ne egyetek, mind a mai napig is, míg nem annak zsengéjéből áldoztok a ti Istenteknek, örökkévaló rendtartás szerint a ti utánnatok valók között, minden lakhelyeitekben. Pünköst.Annakutánna15 számláljatok ez innepnek utolsó napjától, melly napon a gabonakévét Isten előtt való mutogatásra felviszitek, hét egész hetet. A16 hetedik hétnek utolsó napjáig számlájatok ötven napokat, akkor az Úrnak új Minhával áldozzatok. A17 ti házaitokból hozzatok két kenyereket, az Isten előtt való mutogatásra, mellyek egy Efa zsemlyelisztnek két tizedéből sültek legyenek kovásszal, hogy az Úr ajándékának első zsnegéje legyen az. Azzal18 a kenyérrel pedig áldozzatok hét ép bárányokat, esztendősöket, egy gyermekded tulkot és két kost. Mellyek az Úrnak egészen megégetett áldozatai legyenek, eledeli és italiáldozatjokkal egbe, hogy megégettessenk jóillatő áldozatúl az Úrnak. Áldozzatok19 egy kecskebakot is a bűnért, és két bárányokat esztendősöket háláadó-áldozatúl. Mellyeket20 a Pap mind az új gabonából sült kenyérrel egybe, és a két báránnyal egybe, az Úr előtt megmutogasson : ezek az Úrnak szent áldozatai a Papéi legyenek. És21 az nap szent gyülekezetre való innepetek legyen néktek, semmi rabota dolgot ne tegyetek az napon, örök rendelés szerint minden lakhelyeitekben, a ti utánnatok valók között. Mikor22 pedig megaratjátok a ti földeteknek veteményét, a ti földeteknek széleit ne arassátok le mindenestől fogva, és a te gabonádnak elhullott fejeit fel ne szedjed : a szegénynek és a jövevénynek hagyjad azokat. Én vagyok a ti Uratok Istentek. Újév.Szóla23 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Szólj24 az Izráel fijainak, ezt mondván : A hetedik hóban, a hónak első napja legyen innepetek néktek, trombiták zengésének emlékezetére, szentgyülekezet : Semmi25 rabota dolgot az napon ne tegyetek, hanem áldozzatok az Úrnak tűzzel megégetendő áldozatokat. Engesztelési ünnep.Szóla26 ismét az Úr Mózesnek, és monda : E27 tetedik hónap tizedik napján tisztulásoknak innepe lészen, szent gyülekezetetek legyen néktek az napon, és magatokat sanyargassátok és tűzzel megégetendő áldozatokat áldozzatok az Úrnak. Semmi28 rabota dolgot e napon ne tegyetek ; mert tisztulásoknak napja az, hogy megtisztíttassatok a ti Uratok Istentek előtt ; Mert29 minden lélek valamelly az napon nem sanyargatja magát, kigyomláltatik az ő népe közzűl. És30 valamelly ember az napon valami dolgot tejénd, elvesztem azt az embert az ő népe közzűl. Semmi31 dolgot ne tegyetek, örökkévaló rendelés szerint a ti utánnatok valók között, minden lakhelyeitekben. Nyugodalomnak32 innepe legyen az néktek, mellyen magatokat sanyargasságtok : mikor annak a hónap kilencezedi napján estve lészen a kilenczednapnak estvéjétől fogva a más estvéig szenteljétek a ti innepeketeket. Sátoros ünnep.Szóla33 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Szólj34 az Izráel fijainak ezt mondván : Ugyanezen heted hónap tizenötödik napján, leveleságakból csinált hajlékoknak innepe legyen hetednapig, az Úrnak tisztességére. Első35 napon szent gyülekezet legen, semmi rabota dolgot az napon ne tegyetek. Hét36 napon áldozzatok az Úrnak tűzuzel megégetendő áldozatokat. Nyolczadnapon is szent gyülekezetetek legyen, és áldozzatok az Úrnak tűzuzel égetendő áldozatokat : szent innep ez, semmi rabota dolgot ne tegyetek azon. Ezek37 az Úrnak innepei, mellyeket meg kell szentelnetek, hogy szent gyülekezetetek legyen, hogy az Úrnak tűzzel égetendő áldozatokat áldozzatok, egészen megégetendő áldozatot. Minhát, bűnért való, és italiáldozatot, mindeniket az ő napján. Az38 Úrnak Szombatjaitól megválva, és minden ajándékitoktól, fogadás szerint és szabad akarat szerint való áldozatitoktól megválva, mellyeket az Úr adtok. De39 ez hetedik hónap tizenötödik napján, mikor a földnek gyümölcsét bétakarjátok, az Úrnak innepet üljetek hét napokon, az első nap nyugodalom napja legyen, azonképen a nyolczadik nap nyugodalom napja legyen. És40 vegyetek magatoknak első napon szép fáknak ágait, pálmafáknak ágait, és sűrű levelesfáknak ágait, víz mellett nevelkedett fűzfákkal egybe, és örvendezzetek a ti Uratok Istentek előtt hét napig. És41 szenteljétek azt az Úrnak innepét hét napig minden esztendőben, örökkévaló rendtartás szerint a ti utánnatok valóknál : minden hetedhónapban megszenteljétek azt. Azokban42 a leveleságakból csinált hajlékokban lakjatok hét napon. Az Izráel népe között való jövevények is lakjanak e hajlékokban. Hogy43 a ti unánnatok valók megtudják, hogy hajlékokban laktak az Izráel fijai, mikor Égyiptomnak földéből kihoztam őket. Én vagyok a ti Uratok Istentek. Szóla44 azért Mózes az Izráel fijainak az Úrnak innepei felől. A24 mécsesekről és szent kenyerekről való törvény.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek, és monda : Parancsold2 meg az Izráel fijainak, hogy hozzanak néked szépen megtörött tiszta faolajt világnak, hogy szüntelen a világositó lámpások égjenek. A3 Bizonyságtételnek superlátján kivűl, a gyülekezetnek sátorában rendelje el azokat Áron, hogy minden nap estvétől fogva reggelig égjenek azok az Úr előtt örök rendelés szerint a ti utánnatok valóknál. Az4 arany gyertyatartóra rendelje a világosító szövétnekeket az Úr eleibe mindenkor. Végy5 zsemlyelisztet is, és süss abból tizenkét kenyereket, az Efának két tized liszte legyen mindenik kenyér. És6 azokat két renddel helyheztessed, hatot egy rendre, tiszta asztalra az Úr eleibe. És7 mindenik rendbe tégy tiszta temjént, hogy az mindenik kenyér helyébe, légyen tűzzel megemésztendő jóillat az Úr előtt. Minden8 Szombaton megújítsa azokat a Pap az Úr előtt szüntelen, az Izráel fijaitól vett kenyerekből örökkévaló rendtartás szerint. Azután9 legyen Aroné és az ő fijaié, kik megegyék azokat a szent helyen, mivelhogy szentséges állat : az Úrnak tűzzel megemésztetett áldozatai között, örök rendelés szerint. Az istenkáromló megköveztetik.Kiméne10 pedig az Izráelből való asszonynak fija, ki égyiptombeli férjfiútól való vala, ki az Izráeliták között vala. És mikor versengenének a táborban ez Izráelből való asszonynak fija, és egy Izráelita. Az11 Izráelből való asszonynak fija az Istennek nevét szidalmazván káromlást tőn. Annakokáért vivék azt Mózeshez : Annak pedig annyának neve vala Selómith, Dibrinek leánya, Dán nemzetségéből. És12 őrizet alá veték azt, hogy megmondaná nékik Mózes a felől az Úrnak akaratját. Szóla13 azért az Úr Mózesnek, mondván : Vidd14 ki a káromlót a táboron kivűl, és a kik hallották a káromlást, kezeket tegyék fejére, azután az egész sokaság verje agyon azt kövekkel. Az15 Izráel fijainak pedig szólj, ezt mondván : Valaki az ő Istene ellen káromlást szól, az ő bűnének büntetését hordozza. És16 valaki szidalmazza az Úrnak nevét, megölettessék, az egész sokaság megkövezze azt, akár jövevény, akár lakos, ha az Istennek nevét szidalmazza, megölettessék. Az emberölés és testi sértés bűntetése.Ha17 valaki megölénd valakit, megölettessék az ő gyilkosságáért. A18 ki pedig valakinek barmát öli meg, megfizesse ; barmot a baromért. A19 ki az ő felebarátjának testét megsértvén, megbélyegezi, a mint ő cselekedett, ő vele is úgy cselekedjenek. Sérelmet20 sérelemért, szemet szemért, fogat fogért : a mint ő más embert megsértett, úgy fizessen néki is. A21 ki barmot ölénd meg, mást adjon helyében, de a ki embert ölénd, megölettessék. Egyenlő22 törvénye legyen nálatok a jövevénynek és a lakosnak : mert én ti Uratok Istentek vagyok. Szóla23 azért Mózes az Izráel fijainak, és kivivék a táboron kivűl a káromlót, és kövekkel verék agyon ; és illyen módon az Izráel fijai úgy cselekedének, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek. A25 szombatévről.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek a Sinai hegyen, ezt mondván : Szólj2 az Izráel fijainak, és mond meg nékik : Mikor bémenéndetek a földre, mellyet én adok néktek, a föld nyugdojék, az Úrtól rendelt Szombat szerint. Hat3 esztendőben vesd bé a te földedet, és hat esztendőben messed meg szőlődet, és vegyed bé gyümölcsét. A4 hetedik esztendőben, a föld nyugodalmának Szombatja legyen ; tudniillik az Úrtól rendelt Szombat : akkor a te földedet ne vessed bé, és szőlődeet ne messed meg. A5 mi a te megaratott földeden terem, meg ne arassad, és a mia te elhagyatott szőlődön terem, azt is ne szűrjed meg : mert a föld nyugodalmának esztendeje vagyon akkor. A6 mit a föld az ő nyugodalmának esztendején terem, az legyen néktek eledeltekre, magadnak, szolgádna, szolgálóleányodnak, béresednek és zsellérednek, melly nálad lakik. A7 te barmodnak is, és minden földi vadaknak legyen eledelére annak az esztendőnek termése. A kürtölés éve (jubileumi év).Annakfellette8 számlálj az esztendőknek illyen hét Szombatját, azaz hétszer hét esztendőt, úgyhogy az esztendők hét Szombatjainak ideje negyvenkilencz esztendő legyen. Akkor9 mindenütt kürtöltess, hogy annak szava mindenütt hallassék, a hetedik hónapban, a hónapnak tizedik napján, azaz, a tisztulásnak napján kürtöltess mindenütt a ti egész földetekben. Hogy10 megszenteljétek az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek szabadságot a föld minden lakosainak, kürt zengésének esztendeje legyen az néktek, akkor minden embernek szaba legen az ő jószágához jutni, és az ő nemzetsége közzé hazamenni a rabnak. Kürt11 zengésnéek esztendeje az ötvenedik esztendő legyen néktek, ne vessetek, és fel ne arassátok a mit a föld önként terem az esztendőben, és a te elhagyott szőlődnek termését meg ne szedjed ; Mert12 kürt zengésének esztendeje ; szent legen azért néktek, a mezőről egyétek annak gyümölcsét. A13 kürtölésnek esztedjén, minden ember az ő jószága mellé térjen. Mior14 annakokáért valami eladó marhját eladándasz a te felebarátodnak, vagy vejéndesz a te felebarátodtól, egymást meg ne csaljátok. A15 kürtülésnek esztendeje után való esztendőnek száma szerint végy valami jószágot a te felebarátodtól. A föld hasznainak esztendeinek számok szerint adja az is néked a jószágot. Ha16 sok esztendő vagyon a szabadság esztendejéig, többet adj azért a mit vészesz, és ha kevés esztendő vagoyn hátra, kevesebbet adja : mert az esztendőknek hasznát adja el néked. Egymást17 azért meg ne csaljátok, hanem félj a te Istenedtől : mert én ti Uratok Istentek vagyok. Ha18 az én rendelésimet cselekeszitek, és ítéletimet megtartván azokat cselekeszitek, bátorságonsa laktok azon a földön. És19 a föld az ő gyümölcsét megtermi, hogy eleget ehessetek, és a földön bátorságosan laktok. Ha20 azt mondanád : Mit együnk a hetedik esztendőben ha nem vetünk, és semmi hasznát a földnek bé nem vesszük ? Éan21 az én áldásomat reátok bosátom a hatodik esztendőben, hogy három esztendőre valót teremjen a föld. Mert22 nyolczadik esztendőben vettek, és mind a kilenczedik esztendeig ó gabonát esztek, míg a föld új gabonát terem. A23 földet pedig senki örökre el ne adja : mert enyim az a föld : mert ti én nálam jövevények és zsellérek vagytok. A birtokvisszaváltásról.Annakokáért24 a ti birodalmatoknak minden földében megengedjétek, hogy megválthassa a földet a ki azt eladta volt. Mikor25 a te felebarátod megszeegényedik és kénszeríttetik eladni az ő jószágának valami részét, és az ő közel való attyafia előállván a jószágnak melléje akar állani, és azt megakarja váltani : hatalma legyen arra hogy megválthassa. Ha26 valakinek nincsen attyafia a ki megváltaná a jószágot, hanem ő maga szerét tette az ő jószága váltságának : Számlálja27 meg a jószágnak eladásától fogva az esztendő számot, és a mi hátra vagyon benne, adja meg annak, a kinek zálogba vetette volt a jószágot és úgy bírja az ő örökségét ; Ha28 pedig szerét nem teheti hogy egészen megfizetné annak, a jószág, annak a ki arra pénzt adott, kezében legyen a kürtölésnek esztendejéig A kürtölésnek esztendején megbocsássa azt, és a ki eladta volt, az ő örökségét az bírja. Ha29 valaki eladándja lakó házát kerített városban, akkor válthassák meg, mikor annak eladásának esztendeje eltelik, az egy esztendő elmulván megválthassa az a ki eladta volt. Ha30 azonközbe meg nem váltják, míg egész esztendeje eltelik, a ház, melly a kerített városban vagyon, legyen örökké annak, a ki azt megvette volt mindenestől fogva, abból ki nem menjen a kürtöknek napján is. A31 faluban való ház pedig, a melly falunak kerítése nincsen, a mezőn való föld gyanánt legyen. A ki azt eladja, hatalma legyen megváltani, vagy az, hogy a kürtöléseknek napján kimenjen abból a vevő. A32 mi pedig néz a Léviták városaira, az ő birodalmokban való városoknak házait, mindenkor valamikor akarják megválthatják a Léviták. De33 a ki megváltja, a Léviták közzűl való legyen, vagy az, hogy a ki megvette a házat kimenjen a házból, és az ő birodalmoknak városából a kürtöknek napján : mert a Léviták városinak házai, ő birodalmok az Izráel fijai között : De34 az ő városoknak kivűl való mezejét el ne adhassák a Léviták ! mert örökkévaló tulajdon örökségek az. Az uzsora és szolgák sanyargatása tiltatik.Ha35 a te felebarátod ti köztetek megszegényedik, és megfogyatkozik, tégy jól ő vele, akár jövevény legyen, akár zsellér, hogy élhessen ti köztetek. Ne36 végy ő tőle uzsorát vagy felette valót, hanem félj a te Istenedtől, hogy élhessen veled együtt a te atyádfia. Ne37 adjad annak uzsorára pénzedet ; és nyereséggel ne adjad néki a te gabonádat. Én38 vagyok a ti Uratok Istentek, ki Égyiptomnak földéből kihoztalak titeket, hogy néktek adnám a Kanaán földét, és néktek Istentek lennék. Ha39 pedig a te felebarátod megszegényedvén, magát néked eladja, ne szogáltassad úgy mint rabot. Mintegy40 béres, vagy mintegy zsellér, úgy legyen nálad, a kürtöléseknek esztendejéig szolgáljn néked : Akkor41 menjen el tőled mind fijaival egybe, hogy menjen az ő nemzetségéhez, és haza menjen az ő attyainak örökségek mellé : Mert42 én szolgáim, kiket kihoztam Égyiptomnak földéből, el ne adattassanak azért úgy mint rabok. Ne43 uralkodjál rajta kegyetlenűl, hanem félja te Istenedtől. Szolgáid44 és szolgálóleányíd legyenek a ti körűletek való pogánynépek közzűl, azok közzűl szerezzetek szolgát és szolgálóleányt. A45 jövevények fijai közzűl is, kik köztetek laknak, szerezhettek szolgákat és szolgálókat és azoknak cseédjekből, kik nálatok laknak, a kiket tudniillik a ti földetekben szültek, és legyenek néktek birodalmatokban. És46 örökség szerint bírjátok azokat, mind a ti utánnatok való fijaitokkal egybe, hogy azok is örökségűl birják azokat, mind örökké éljetek azoknak szolgálatjokkal. De a ti atyádtokfiain az Izráelitákon senki kegyetlenűl ne uralkodjék az ő attyafián. Ha47 pedig a ti köztetek lakozó jövevény vagy zsellér meggazdagodik, és az ő nála lakó atyádfia megszegényül, és magát eladja a te közted lakó jövevénynek vagy a jövevény nemből valónak : Minekutánna48 eladta magát, szabad legyen megváltani : egy az ő attyafiai közzűl váltsa meg azt. Vagy49 attyának báttya, vagy attya báttyának fija váltsa meg azt, vagy az ő nemzetségéből közel való attyafia váltsa meg, vagy ha ereje lejénd arra, ő maga váltsa meg magát. És50 vessen számot azzal a ki őtet megvette, az esztendőtől fogva, mellyen magát eladta annak, a kürtöléseknek esztendejéig, és az ő eladásának pénze is az esztendőnek száma szerint számláltassék, a mennyit béresnek adott volna annyi ideig, annyit adjon annak annyi ideig való szolgálatjába. Ha51 sok esztendő vagyon a kürtöléseknek esztendejéig, a szerint adjon vissza az ő Urának az ő eladásának pénzében. Ha52 pedig kevés esztendő híjja vagyon a kürtölés esztendejének, számot vetvén ő vele, az esztendőknek száma szerint fizesse az ő váltságát. Mint53 az esztendeig való béres, úgy legyen annál, ne uralkodjék kegetlenűl ő rajta az ő gazdája, a te szemeid előtt. Ha54 pedig egyik esztendőben sem váltatik meg, mindazálal a kürtöléseknek esztendején szabadon elmenjen mind fijaival egybe ; Mert55 az Izráel fijai és szolgálim, kiket kihoztam Égyiptomnak földéből. Én vagyok a ti Uratok Istentek. Áldás26 a szófogadóknak.Ne1 csináljatok magatoknak bálványokat és faragott képet, vagy valami oszlopot ne emeljetek magatoknak, se pedig faragott követ ne helyheztesstek a ti földetekben, hogy meghajoljatok az előtt. Mert én vagyok a ti Uratok Istentek. Az2 én Szombatimat megtartsátok, és az én szent házamat becsüljétek. Én vagyok az Úr. Ha3 az én rendelésimben járándotok, és az én parancsolatimat megtartjátok, és azokat cselekedénditek : Esőt4 adok néktek alkalmatos időben, a föld az ő gyümölcsét megadja és minden gyümölcstermő fa megtermi az ő gyümölcsét. És5 a ti csépléstek a szüretet éri és a szüret a vetést éri : elégséges kenyeret esztek és nagy bátorsággal laktok a ti földetekben. Mert6 békességet adok azon a földön, annyira hogy mikor elalusztok, ne legyen ki felrettentsen : és elveszem a kegyetlen vadakat arról a földről, és a fegyver által nem megyen a ti földeteken. Sőt7 inkább a ti ellenségeiteket kergetitek, és fegyver miatt ti előttetek elhullanak. És8 ti közzűletek öten százat elűznek, és ti közzűletek százan elűznek tízezeret, és a ti ellenségitek ti előttetek fegyver miatt elhullanak. És9 ti hozzátok fordulván, megszaporítalak és megsokasítalak titeket, és az én szövetségemet szerzem veletek. És10 sok időtől fogva eltett gabonát esztek, és régi gabonát : az új helyett kihányjátok a régit. És11 az én hajlékomat közöttetek helyheztetem, és az én Lelkem meg nem utál titeket. Ti12 közöttetek járok szüntelen. Leszek néktek Istentek, ti pedig lésztek én népeim. Én13 vagyok a ti uratok Istentek, ki az Égyiptom földéből kihoztalak, hogy azoknak rabjai ne vonátok, és a ti nyakatoknak kötelét megoldottam, hogy egyenesen járhatnátok. Átok a szófogadatlanoknak.Ha14 engemet nem hallgattok, és mind e parancsolatokat nem cselekedénditek. És15 ha az én rendelésimet megutáljátok, és ha ez én ítéletime megutálja a ti lelketek, és minden parancsolatimat nem cselekedénditek, hanem az én szövetségemet felbontjátok : Én16 is ezt cselekeszem veletek : hogy titeket a félelem elfoglaljon, megemésztő dögös betegséggel, és hidegleléssel egybe, mellyek a te szemeidet megemésszék és lelkedet gyötörjék ; és a ti gabonátokat hijába vessétek a földbe, mert megeszik azt a ti ellenségeitek. És17 az én megharagudt orczámat fordítom ellenetek, hogy a ti ellenségeitek előtt elhulljatok, és uralkodjanak rajtatok, a kik titeket gyűlölnek ; és fussatok mikor senki nem űz is titeket. Ha18 mind ezekután mégis nem hallgattok engemet : hétszerte keményebben ostorozlak titeket a bűneitekért : Mert19 megrontom a ti erősségteknek kevélységét, és az eget a ti fejetek felett mekeményítem, és ollyanná teszem minémű a vas : és a földet ollyanná teszem minémű az ércz. És20 minden erős munkátok hijába való lészen : mert a ti földetek nem termi meg az ő gyümölcsét, és a földnek fái is nem adják meg az ő hasznokat. Ha21 mégis vakmerőképen ellenem jártok, és nem engedtek nékem : a ti büntető ostorotokat hétszerte megsokasítom a ti bűneitekért. És22 bocsátok reátok kegyetlen mezei vadakat, hogy a ti barmatokból titeket kipusztítsanak, és titeket elfogyasszanak, annyira hogy puszták legyenek a ti útaitok. Hogyha23 ezekkel sem gondoltok, hogy hozzám térjetek, hanem vakmerőképen ellenem jártok : Én24 is bizony vakmerőképen ellenetek járok, és hétszerte inkább ostorozlak a ti bűneitekért. És25 hozok ti ellenetek fegyvert, melly bosszút álljon rajtatok az én szövetségemnek megrontásáért : úgy hogy a ti városaitokba gyüljetek, akkor bocsátok döghalált özzétek, és adattattok az ellenség kezébe. Minekutánna26 a kenyérnek táplálásra való erejét elveszem tőletek, tíz asszonyok sütnek néktek kenyeret egy kemenczében, és mérték szerint igazán béadják a ti kenyereteket : esztek, de nem elégesztek meg. Ha27 méigs nem engedtek nékem, hanem vakmerőképen ellenem jártok : Én28 is ellenetek járok megbúsult haragomban vakmerőképen, és én is hétszerte inkább ostorozlak titeket bűneitekért : Mert29 a ti fijaitoknak húsát eszitek meg, és leányitoknak húsát eszitek meg. És30 a ti palotáitokat elrontom, és a mezőn építtetett szép faragott képeiteket, és a ti holttesteiteket a ti bálványitoknak holttestekkel egybe együvé hányatom, és az én Lelkem megutál titeket. És31 a ti városaitokat elpusztítom, a ti szent helyeiteket is elrontom, és nem lészen kedves nékem a ti jóillatú áldozatotok. Elpusztítom32 a földet : annyira hogy álmélkodjanak rajta a ti ellenségeitek, kik azon fognak lakozni. Titeket33 pedig a pogánynépek közzé elszélesztlek, és azt mívelem hogy utánnatok menjenek kivont fegyverre, hogy a ti földetek puszta legen, és a ti városaitok is puszták legyenek. Akkor34 a föld megszenteli az ő szombatit, mind addig míg pusztán áll, mikor a ti ellenségeiteknek földében lejéndetek, akkor mondom, hogy a ti földetek nyugodván megszteli az ő szombatit. Mind35 az ő pusztaságának idejéig nyugoszik, mert nem nyugott a ti szombatitokon, mikor azon a földön laknátok. A36 kik peeig ti közzűletek megmaradnak, azoknak szívekben vélelmet szerzek az ő ellenségeiknek lakó földökben, annyira hogy a fa levelének zördülése előtt fussanak mint a szablya előtt, és elhulljanak, ha senki nem kergeti is őket. Egymásra37 hullanak mintha fegyver volna utánnok, ha senki utánnok nincsen is, és a ti ellenségeitek előtt meg nem maradhattok : Hanem38 elvesztek a pogánynépek között, és a ti ellenségeiteknek földe megemészt titeket. És39 a kik megmaradnak közzűletek, a ti ellenségeiteknek földében elvesznek az ő hamisságokért, és az ő attyaiknak hamisságokért, mind velek egybe elvesznek. Majdan a megtérőknek bocsánat.Ha40 pedig megvallják az ő hamisságokat, és az ő attyaiknak hamisságát mind az ő bűnökkel egybe, mellyel én ellenem vétkeztek, és hogy ők vakmerőképen jártak én ellenem. És41 hogy én is mikor vakmerőképen ellenek járnék, vetettem őket az ő ellenségeknek földébe. Ha akkor ezt a körűlmetéletlen szívet elvetik, és akkor az ő bűnöknek büntetését megfizetik : Én42 is megemlékezem Jákóbbal tett szövetségemről ; Izsákkal tett szövetségemről, s Ábrahámmal tett szövetségemről is megemlékezem, a földről is megemlékezem. A43 föld azonközbe pusztán hagyatik ő tőlök, és az ő szombatit megszenteli, a melly föld elpusztult volt ő érettek, ők is az ő bűnöknek büntetését megfizetik ; mert sokképen az én ítéletimet megutálták, és az én rendelésimet az ő lelkek megutálta. Jóllehet44 még mikor az ő ellenségeknek földében volta is, nem vetettem meg őket, és nem utáltam meg őket, hogy megemészteném mindenestől őket, megvetvén az én szövetségemet velek : Mert én ő Urok Istenek vagyok. Azért45 megemlékezem ő érettek a régi attyákkal való szövetségemről, kiket Egyiptom földéből kihoztam a pogányoknak szemek láttára, hogy lennék nékik Istenek. Én vagyok az Úr. Ezek46 a rendelések, az ítéletek, és a törvények, mellyeket szerzett az Úr ő maga között és az Izráel fijai között, a Siniai hegyen Mózes által. A27 fogadással igért dolgok közül mit kell megváltani a pap becsüje szerint, mit nem lehet.Szóla1 ismét az Úr Mózesnek, és monda : szólj2 az Izráel fijainak és mond meg nékik : Az ember, mikor fogadást tészen, a te becsülésed sezrint legyenek a személyek, kik fogadással kötelezeték magokat, az Úréi. A3 fpjfiat bcsüljed húsz esztendőstől fogva hatvan esztendősig, becsüljed mondom, ötven ezüst siklusra, a mint a szent siklus vagyon. Ha4 asszony lejénd, harmincz siklusa becsüljed. öt5 esztendőstől fogva pedig húsz esztendősig a féjfiat húsz siklusra bcsüljed : az asszonyt pedig tíz siklusra : Egy6 hónapi férjfiú magot, öt esztendős koráig becsüljed öt ezüst siklusra : hogyha pedig asszonyi mag lejénd, becsüljed három ezüst siklusra. Ha7 pedig hatvan esztendős lejénd, vagy feljebb való, ha féjfiú : becsüljed tizenöt siklusra, ha asshzony, tíz siklusra. Ha8 pedgi szegény lejénd, hogy annak szerét nem tehetné, a mire becsülöd, állassad azt a Pap eleibe, hogy becsülje azt a Pap : a mennyinek szerét teheti az, a ki magát fogadással kötelezte, annyira becsülje azt a Pap. Ha9 pedig a féle barmot fogadott adni, a minémű állatokból szoktak áldozni az Úrnak, valamit a félét ád az Úrnak, szent legyen. Mást10 a helyébe ne állasson, és azt el ne cserélje, jót a hitván helyébe, vagy hitvánt a jó helyébe adván : hogyha pedig elcseréli egyik barmot a másik barmon : mind az elébbi, mind pedig a mellyen azt elcserélte, szent legyen. Ha11 pedig valami tisztátalan oktalan állatot fogadott adni, mellynek neméből nem áldozhatnak az Úrnak ; teht vigye azt az állatot a Paphoz. És12 becsülje meg azt a Pap, akár jó, akár hitván legyen, a mire becsüli azt a Pap, abban maradjon. Ha13 pedig azt meg akarná váltani, a te becsűd felett annak ötödrészét adja. Ha14 pedig valaki az ő házát az Úrnak szenteli, hogy szent legyen az, becsülje meg azt a Pap, vagy jó, vagy hitván lejénd, és a mire becsüli azt a Pap, abban maradjon. Ha15 megakarja váltani az ő házát az, ki az Istennek szentelte volt, a te becsűd melé adja annak árának ötödrészét és legyen övé. Ha16 pedig valaki az ő örökségéből mezőn való földet szentelénd az Úrnak, becsüld meg a mag szerint, a melly abba megyen, ha egy Hómer árpa meggen belé, ötven ezüst siklusra bcsültessék. Ha17 a kürtölésnek esztendejétől fogva szentelte Istennek az ő szántóföldét, a mint azt becsülöd, abban maradjon. Ha18 a kürtölésnek esztendeje után szenteléndi Istennek az ő földét, a Pap számlálja meg annak pénzét az esztendőknek száma szerint, mellyek hátraavagynak a kürtölésnek esztendejéig, és a szerint szállítson le a te becsülésedből. Ha19 pedig meg akarja váltani az ő földét az, ki azt Istennek szentelte volt, a te becsűd mellé adja annak árának ötödrészét, és legyen övé. Ha20 meg nem váltja azt a földet, vagy azt a földet másnak eladja, azután azt meg nem válthatja : Hanem21 a föld, mikor a kürtölésnek esztendején megszabadúl, az Úrnak szenteltessék, úgymint az Istennek szenteltetett föld, és legyen a Papok öröksége. Ha22 pedig pénzen vett földet szentelt az Úrnak, melly őnéki öröksége nem volt : Számlálja23 meg a Pap a földnek becsűje szerint való árában, a kürtölésnek esztendejéig mennyi vagyon hátra, és adja meg azt azon napon a te becsűd szerint, hogy legyen az az Úrnak szenteltetett. A24 kürtölésnek esztendején a föld megtérjen ahhoz, a kitől azt vette volt, ahoz tudniillik, kinek öröksége volt az a föld. Minden25 te becsülésed pedig a szenthelynek siklusa szerint legyen. Egy siklus pedig húsz pénzt tészen. De26 baromnak első fajzását, melly első fajzás a nélkül is az Úré, senki néki ne szentelje, akár ökör lejénd, akár juh, az Úré az. Ha27 pedig a tisztátalan állatokból való lészen, váltsa meg azt a te becsülésed szerint, és azon felül a becsünek ötödrészét adja mellé, ha pedig nem nem váltják, adassék el a te becsűd szerint. Semmi28 szent dolog, valamint az Úrnak szenteltetett valakitől, abból a mije vagyon, akár ember legyen az, akár barom, akár mezőn való örökség, el ne adassék, meg se váltassék : mert minden e féle fogadással köteleztetett állat szentséges és az Úré. Semmi29 oktalan baromból szenteltetett dolog, melly az embertől az Úrnak szenteltetik, meg ne váltassék ; hanem minden okvetetlen megölettessék. Annakfelette30 a földnek minden dézmája, a földnek veteményéből, a fáknak gyümölcséből az Úré, és az Úrnak szenteltessék. Ha31 pedig valaki meg akarja váltani az ő dézmájának valami részét, annak az árának ötödrészét tegye hozzá. És32 minden baromnak és juhoknak tizede, mellyek a vessző alól szoktak elmenni, minden tized, mondon, az Úrnak szenteltessék. Ne33 tudakozzék rajta, jó é vagy hitván, és el ne változtassa azt : hogyha valami módon elváltoztatná azt, mind az, mind pedig a mellyet a helyébe adott volt, Istennek szenteltetett legyen, meg se váltassék. Ezek34 a parancsolatok, mellyeket parancsolt az Úr Mózesnek a Sinai hegyen, hogy azokat az Isráel fijainak megmondaná.