בְּמִדְבַּר

וַיְדַבֵּ֨ר אאיְהוָ֧ה אֶל־מֹשֶׁ֛ה בְּמִדְבַּ֥ר סִינַ֖י בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד בְּאֶחָד֩ לַחֹ֨דֶשׁ הַשֵּׁנִ֜י בַּשָּׁנָ֣ה הַשֵּׁנִ֗ית לְצֵאתָ֛ם מֵאֶ֥רֶץ מִצְרַ֖יִם לֵאמֹֽר׃ שְׂא֗וּ באֶת־רֹאשׁ֙ כָּל־עֲדַ֣ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֔ל לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמ֔וֹת כָּל־זָכָ֖ר לְגֻלְגְּלֹתָֽם׃ מִבֶּ֨ן געֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כָּל־יֹצֵ֥א צָבָ֖א בְּיִשְׂרָאֵ֑ל תִּפְקְד֥וּ אֹתָ֛ם לְצִבְאֹתָ֖ם אַתָּ֥ה וְאַהֲרֹֽן׃ וְאִתְּכֶ֣ם דיִהְי֔וּ אִ֥ישׁ אִ֖ישׁ לַמַּטֶּ֑ה אִ֛ישׁ רֹ֥אשׁ לְבֵית־אֲבֹתָ֖יו הֽוּא׃ וְאֵ֨לֶּה֙ השְׁמ֣וֹת הָֽאֲנָשִׁ֔ים אֲשֶׁ֥ר יַֽעַמְד֖וּ אִתְּכֶ֑ם לִרְאוּבֵ֕ן אֱלִיצ֖וּר בֶּן־שְׁדֵיאֽוּר׃ לְשִׁמְע֕וֹן ושְׁלֻמִיאֵ֖ל בֶּן־צוּרִֽישַׁדָּֽי׃ לִֽיהוּדָ֕ה זנַחְשׁ֖וֹן בֶּן־עַמִּינָדָֽב׃ לְיִ֨שָּׂשכָ֔ר חנְתַנְאֵ֖ל בֶּן־צוּעָֽר׃ לִזְבוּלֻ֕ן טאֱלִיאָ֖ב בֶּן־חֵלֹֽן׃ לִבְנֵ֣י ייוֹסֵ֔ף לְאֶפְרַ֕יִם אֱלִישָׁמָ֖ע בֶּן־עַמִּיה֑וּד לִמְנַשֶּׁ֕ה גַּמְלִיאֵ֖ל בֶּן־פְּדָהצֽוּר׃ לְבִ֨נְיָמִ֔ן יאאֲבִידָ֖ן בֶּן־גִּדְעֹנִֽי׃ לְדָ֕ן יבאֲחִיעֶ֖זֶר בֶּן־עַמִּֽישַׁדָּֽי׃ לְאָשֵׁ֕ר יגפַּגְעִיאֵ֖ל בֶּן־עָכְרָֽן׃ לְגָ֕ד ידאֶלְיָסָ֖ף בֶּן־דְּעוּאֵֽל׃ לְנַ֨פְתָּלִ֔י טואֲחִירַ֖ע בֶּן־עֵינָֽן׃ אֵ֚לֶּה טזקריאי קְרוּאֵ֣י הָעֵדָ֔ה נְשִׂיאֵ֖י מַטּ֣וֹת אֲבוֹתָ֑ם רָאשֵׁ֛י אַלְפֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל הֵֽם׃ וַיִּקַּ֥ח יזמֹשֶׁ֖ה וְאַהֲרֹ֑ן אֵ֚ת הָאֲנָשִׁ֣ים הָאֵ֔לֶּה אֲשֶׁ֥ר נִקְּב֖וּ בְּשֵׁמֽוֹת׃ וְאֵ֨ת יחכָּל־הָעֵדָ֜ה הִקְהִ֗ילוּ בְּאֶחָד֙ לַחֹ֣דֶשׁ הַשֵּׁנִ֔י וַיִּתְיַֽלְד֥וּ עַל־מִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמ֗וֹת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֥ים שָׁנָ֛ה וָמַ֖עְלָה לְגֻלְגְּלֹתָֽם׃ כַּאֲשֶׁ֛ר יטצִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶׁ֑ה וַֽיִּפְקְדֵ֖ם בְּמִדְבַּ֥ר סִינָֽי׃ פ
וַיִּהְי֤וּ כבְנֵֽי־רְאוּבֵן֙ בְּכֹ֣ר יִשְׂרָאֵ֔ל תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֤ר שֵׁמוֹת֙ לְגֻלְגְּלֹתָ֔ם כָּל־זָכָ֗ר מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם כאלְמַטֵּ֣ה רְאוּבֵ֑ן שִׁשָּׁ֧ה וְאַרְבָּעִ֛ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ פ
לִבְנֵ֣י כבשִׁמְע֔וֹן תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם פְּקֻדָ֗יו בְּמִסְפַּ֤ר שֵׁמוֹת֙ לְגֻלְגְּלֹתָ֔ם כָּל־זָכָ֗ר מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם כגלְמַטֵּ֣ה שִׁמְע֑וֹן תִּשְׁעָ֧ה וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וּשְׁלֹ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ פ
לִבְנֵ֣י כדגָ֔ד תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמ֗וֹת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם כהלְמַטֵּ֣ה גָ֑ד חֲמִשָּׁ֤ה וְאַרְבָּעִים֙ אֶ֔לֶף וְשֵׁ֥שׁ מֵא֖וֹת וַחֲמִשִּֽׁים׃ פ
לִבְנֵ֣י כויְהוּדָ֔ה תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמֹ֗ת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם כזלְמַטֵּ֣ה יְהוּדָ֑ה אַרְבָּעָ֧ה וְשִׁבְעִ֛ים אֶ֖לֶף וְשֵׁ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ פ
לִבְנֵ֣י כחיִשָּׂשכָ֔ר תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמֹ֗ת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם כטלְמַטֵּ֣ה יִשָּׂשכָ֑ר אַרְבָּעָ֧ה וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ פ
לִבְנֵ֣י לזְבוּלֻ֔ן תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמֹ֗ת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם לאלְמַטֵּ֣ה זְבוּלֻ֑ן שִׁבְעָ֧ה וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ פ
לִבְנֵ֤י לביוֹסֵף֙ לִבְנֵ֣י אֶפְרַ֔יִם תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמֹ֗ת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם לגלְמַטֵּ֣ה אֶפְרָ֑יִם אַרְבָּעִ֥ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ פ
לִבְנֵ֣י לדמְנַשֶּׁ֔ה תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמ֗וֹת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם להלְמַטֵּ֣ה מְנַשֶּׁ֑ה שְׁנַ֧יִם וּשְׁלֹשִׁ֛ים אֶ֖לֶף וּמָאתָֽיִם׃ פ
לִבְנֵ֣י לובִנְיָמִ֔ן תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמֹ֗ת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם לזלְמַטֵּ֣ה בִנְיָמִ֑ן חֲמִשָּׁ֧ה וּשְׁלֹשִׁ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ פ
לִבְנֵ֣י לחדָ֔ן תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמֹ֗ת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם לטלְמַטֵּ֣ה דָ֑ן שְׁנַ֧יִם וְשִׁשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וּשְׁבַ֥ע מֵאֽוֹת׃ פ
לִבְנֵ֣י מאָשֵׁ֔ר תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמֹ֗ת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם מאלְמַטֵּ֣ה אָשֵׁ֑ר אֶחָ֧ד וְאַרְבָּעִ֛ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ פ
בְּנֵ֣י מבנַפְתָּלִ֔י תּוֹלְדֹתָ֥ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם בְּמִסְפַּ֣ר שֵׁמֹ֗ת מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כֹּ֖ל יֹצֵ֥א צָבָֽא׃ פְּקֻדֵיהֶ֖ם מגלְמַטֵּ֣ה נַפְתָּלִ֑י שְׁלֹשָׁ֧ה וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ פ
אֵ֣לֶּה מדהַפְּקֻדִ֡ים אֲשֶׁר֩ פָּקַ֨ד מֹשֶׁ֤ה וְאַהֲרֹן֙ וּנְשִׂיאֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל שְׁנֵ֥ים עָשָׂ֖ר אִ֑ישׁ אִישׁ־אֶחָ֥ד לְבֵית־אֲבֹתָ֖יו הָיֽוּ׃ וַיִּֽהְי֛וּ מהכָּל־פְּקוּדֵ֥י בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה כָּל־יֹצֵ֥א צָבָ֖א בְּיִשְׂרָאֵֽל׃ וַיִּֽהְיוּ֙ מוכָּל־הַפְּקֻדִ֔ים שֵׁשׁ־מֵא֥וֹת אֶ֖לֶף וּשְׁלֹ֣שֶׁת אֲלָפִ֑ים וַחֲמֵ֥שׁ מֵא֖וֹת וַחֲמִשִּֽׁים׃ וְהַלְוִיִּ֖ם מזלְמַטֵּ֣ה אֲבֹתָ֑ם לֹ֥א הָתְפָּקְד֖וּ בְּתוֹכָֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר מחיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ אַ֣ךְ מטאֶת־מַטֵּ֤ה לֵוִי֙ לֹ֣א תִפְקֹ֔ד וְאֶת־רֹאשָׁ֖ם לֹ֣א תִשָּׂ֑א בְּת֖וֹךְ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְאַתָּ֡ה נהַפְקֵ֣ד אֶת־הַלְוִיִּם֩ עַל־מִשְׁכַּ֨ן הָעֵדֻ֜ת וְעַ֣ל כָּל־כֵּלָיו֮ וְעַ֣ל כָּל־אֲשֶׁר־לוֹ֒ הֵ֜מָּה יִשְׂא֤וּ אֶת־הַמִּשְׁכָּן֙ וְאֶת־כָּל־כֵּלָ֔יו וְהֵ֖ם יְשָׁרְתֻ֑הוּ וְסָבִ֥יב לַמִּשְׁכָּ֖ן יַחֲנֽוּ׃ וּבִנְסֹ֣עַ נאהַמִּשְׁכָּ֗ן יוֹרִ֤ידוּ אֹתוֹ֙ הַלְוִיִּ֔ם וּבַחֲנֹת֙ הַמִּשְׁכָּ֔ן יָקִ֥ימוּ אֹת֖וֹ הַלְוִיִּ֑ם וְהַזָּ֥ר הַקָּרֵ֖ב יוּמָֽת׃ וְחָנ֖וּ נבבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל אִ֧ישׁ עַֽל־מַחֲנֵ֛הוּ וְאִ֥ישׁ עַל־דִּגְל֖וֹ לְצִבְאֹתָֽם׃ וְהַלְוִיִּ֞ם נגיַחֲנ֤וּ סָבִיב֙ לְמִשְׁכַּ֣ן הָעֵדֻ֔ת וְלֹֽא־יִהְיֶ֣ה קֶ֔צֶף עַל־עֲדַ֖ת בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וְשָׁמְרוּ֙ הַלְוִיִּ֔ם אֶת־מִשְׁמֶ֖רֶת מִשְׁכַּ֥ן הָעֵדֽוּת׃ וַֽיַּעֲשׂ֖וּ נדבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל כְּ֠כֹל אֲשֶׁ֨ר צִוָּ֧ה יְהוָ֛ה אֶת־מֹשֶׁ֖ה כֵּ֥ן עָשֽׂוּ׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר באיְהוָ֔ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר׃ אִ֣ישׁ בעַל־דִּגְל֤וֹ בְאֹתֹת֙ לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֔ם יַחֲנ֖וּ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל מִנֶּ֕גֶד סָבִ֥יב לְאֹֽהֶל־מוֹעֵ֖ד יַחֲנֽוּ׃ וְהַחֹנִים֙ גקֵ֣דְמָה מִזְרָ֔חָה דֶּ֛גֶל מַחֲנֵ֥ה יְהוּדָ֖ה לְצִבְאֹתָ֑ם וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י יְהוּדָ֔ה נַחְשׁ֖וֹן בֶּן־עַמִּינָדָֽב׃ וּצְבָא֖וֹ דוּפְקֻדֵיהֶ֑ם אַרְבָּעָ֧ה וְשִׁבְעִ֛ים אֶ֖לֶף וְשֵׁ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ וְהַחֹנִ֥ים העָלָ֖יו מַטֵּ֣ה יִשָּׂשכָ֑ר וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י יִשָּׂשכָ֔ר נְתַנְאֵ֖ל בֶּן־צוּעָֽר׃ וּצְבָא֖וֹ ווּפְקֻדָ֑יו אַרְבָּעָ֧ה וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ ס         מַטֵּ֖ה זזְבוּלֻ֑ן וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י זְבוּלֻ֔ן אֱלִיאָ֖ב בֶּן־חֵלֹֽן׃ וּצְבָא֖וֹ חוּפְקֻדָ֑יו שִׁבְעָ֧ה וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ כָּֽלט־הַפְּקֻדִ֞ים לְמַחֲנֵ֣ה יְהוּדָ֗ה מְאַ֨ת אֶ֜לֶף וּשְׁמֹנִ֥ים אֶ֛לֶף וְשֵֽׁשֶׁת־אֲלָפִ֥ים וְאַרְבַּע־מֵא֖וֹת לְצִבְאֹתָ֑ם רִאשֹׁנָ֖ה יִסָּֽעוּ׃ ס         דֶּ֣גֶל ימַחֲנֵ֧ה רְאוּבֵ֛ן תֵּימָ֖נָה לְצִבְאֹתָ֑ם וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י רְאוּבֵ֔ן אֱלִיצ֖וּר בֶּן־שְׁדֵיאֽוּר׃ וּצְבָא֖וֹ יאוּפְקֻדָ֑יו שִׁשָּׁ֧ה וְאַרְבָּעִ֛ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ וְהַחוֹנִ֥ם יבעָלָ֖יו מַטֵּ֣ה שִׁמְע֑וֹן וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י שִׁמְע֔וֹן שְׁלֻמִיאֵ֖ל בֶּן־צוּרִֽי־שַׁדָּֽי׃ וּצְבָא֖וֹ יגוּפְקֻדֵיהֶ֑ם תִּשְׁעָ֧ה וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וּשְׁלֹ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ וְמַטֵּ֖ה ידגָּ֑ד וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י גָ֔ד אֶלְיָסָ֖ף בֶּן־רְעוּאֵֽל׃ וּצְבָא֖וֹ טווּפְקֻדֵיהֶ֑ם חֲמִשָּׁ֤ה וְאַרְבָּעִים֙ אֶ֔לֶף וְשֵׁ֥שׁ מֵא֖וֹת וַחֲמִשִּֽׁים׃ כָּֽלטז־הַפְּקֻדִ֞ים לְמַחֲנֵ֣ה רְאוּבֵ֗ן מְאַ֨ת אֶ֜לֶף וְאֶחָ֨ד וַחֲמִשִּׁ֥ים אֶ֛לֶף וְאַרְבַּע־מֵא֥וֹת וַחֲמִשִּׁ֖ים לְצִבְאֹתָ֑ם וּשְׁנִיִּ֖ם יִסָּֽעוּ׃ ס         וְנָסַ֧ע יזאֹֽהֶל־מוֹעֵ֛ד מַחֲנֵ֥ה הַלְוִיִּ֖ם בְּת֣וֹךְ הַֽמַּחֲנֹ֑ת כַּאֲשֶׁ֤ר יַחֲנוּ֙ כֵּ֣ן יִסָּ֔עוּ אִ֥ישׁ עַל־יָד֖וֹ לְדִגְלֵיהֶֽם׃ ס         דֶּ֣גֶל יחמַחֲנֵ֥ה אֶפְרַ֛יִם לְצִבְאֹתָ֖ם יָ֑מָּה וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י אֶפְרַ֔יִם אֱלִישָׁמָ֖ע בֶּן־עַמִּיהֽוּד׃ וּצְבָא֖וֹ יטוּפְקֻדֵיהֶ֑ם אַרְבָּעִ֥ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ וְעָלָ֖יו כמַטֵּ֣ה מְנַשֶּׁ֑ה וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י מְנַשֶּׁ֔ה גַּמְלִיאֵ֖ל בֶּן־פְּדָהצֽוּר׃ וּצְבָא֖וֹ כאוּפְקֻדֵיהֶ֑ם שְׁנַ֧יִם וּשְׁלֹשִׁ֛ים אֶ֖לֶף וּמָאתָֽיִם׃ וּמַטֵּ֖ה כבבִּנְיָמִ֑ן וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י בִנְיָמִ֔ן אֲבִידָ֖ן בֶּן־גִּדְעֹנִֽי׃ וּצְבָא֖וֹ כגוּפְקֻדֵיהֶ֑ם חֲמִשָּׁ֧ה וּשְׁלֹשִׁ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ כָּֽלכד־הַפְּקֻדִ֞ים לְמַחֲנֵ֣ה אֶפְרַ֗יִם מְאַ֥ת אֶ֛לֶף וּשְׁמֹֽנַת־אֲלָפִ֥ים וּמֵאָ֖ה לְצִבְאֹתָ֑ם וּשְׁלִשִׁ֖ים יִסָּֽעוּ׃ ס         דֶּ֣גֶל כהמַחֲנֵ֥ה דָ֛ן צָפֹ֖נָה לְצִבְאֹתָ֑ם וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י דָ֔ן אֲחִיעֶ֖זֶר בֶּן־עַמִּֽישַׁדָּֽי׃ וּצְבָא֖וֹ כווּפְקֻדֵיהֶ֑ם שְׁנַ֧יִם וְשִׁשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וּשְׁבַ֥ע מֵאֽוֹת׃ וְהַחֹנִ֥ים כזעָלָ֖יו מַטֵּ֣ה אָשֵׁ֑ר וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י אָשֵׁ֔ר פַּגְעִיאֵ֖ל בֶּן־עָכְרָֽן׃ וּצְבָא֖וֹ כחוּפְקֻדֵיהֶ֑ם אֶחָ֧ד וְאַרְבָּעִ֛ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ וּמַטֵּ֖ה כטנַפְתָּלִ֑י וְנָשִׂיא֙ לִבְנֵ֣י נַפְתָּלִ֔י אֲחִירַ֖ע בֶּן־עֵינָֽן׃ וּצְבָא֖וֹ לוּפְקֻדֵיהֶ֑ם שְׁלֹשָׁ֧ה וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ כָּללא־הַפְּקֻדִים֙ לְמַ֣חֲנֵה דָ֔ן מְאַ֣ת אֶ֗לֶף וְשִׁבְעָ֧ה וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וְשֵׁ֣שׁ מֵא֑וֹת לָאַחֲרֹנָ֥ה יִסְע֖וּ לְדִגְלֵיהֶֽם׃ פ
אֵ֛לֶּה לבפְּקוּדֵ֥י בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם כָּל־פְּקוּדֵ֤י הַֽמַּחֲנֹת֙ לְצִבְאֹתָ֔ם שֵׁשׁ־מֵא֥וֹת אֶ֨לֶף֙ וּשְׁלֹ֣שֶׁת אֲלָפִ֔ים וַחֲמֵ֥שׁ מֵא֖וֹת וַחֲמִשִּֽׁים׃ וְהַ֨לְוִיִּ֔ם לגלֹ֣א הָתְפָּקְד֔וּ בְּת֖וֹךְ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וַֽיַּעֲשׂ֖וּ לדבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל כְּ֠כֹל אֲשֶׁר־צִוָּ֨ה יְהוָ֜ה אֶת־מֹשֶׁ֗ה כֵּֽן־חָנ֤וּ לְדִגְלֵיהֶם֙ וְכֵ֣ן נָסָ֔עוּ אִ֥ישׁ לְמִשְׁפְּחֹתָ֖יו עַל־בֵּ֥ית אֲבֹתָֽיו׃ וְאֵ֛לֶּה אגתּוֹלְדֹ֥ת אַהֲרֹ֖ן וּמֹשֶׁ֑ה בְּי֗וֹם דִּבֶּ֧ר יְהוָ֛ה אֶת־מֹשֶׁ֖ה בְּהַ֥ר סִינָֽי׃ וְאֵ֛לֶּה בשְׁמ֥וֹת בְּֽנֵי־אַהֲרֹ֖ן הַבְּכ֣וֹר ׀ נָדָ֑ב וַאֲבִיה֕וּא אֶלְעָזָ֖ר וְאִיתָמָֽר׃ אֵ֗לֶּה גשְׁמוֹת֙ בְּנֵ֣י אַהֲרֹ֔ן הַכֹּהֲנִ֖ים הַמְּשֻׁחִ֑ים אֲשֶׁר־מִלֵּ֥א יָדָ֖ם לְכַהֵֽן׃ וַיָּ֣מָת דנָדָ֣ב וַאֲבִיה֣וּא לִפְנֵ֣י יְהוָ֡ה בְּֽהַקְרִבָם֩ אֵ֨שׁ זָרָ֜ה לִפְנֵ֤י יְהוָה֙ בְּמִדְבַּ֣ר סִינַ֔י וּבָנִ֖ים לֹא־הָי֣וּ לָהֶ֑ם וַיְכַהֵ֤ן אֶלְעָזָר֙ וְאִ֣יתָמָ֔ר עַל־פְּנֵ֖י אַהֲרֹ֥ן אֲבִיהֶֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר היְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ הַקְרֵב֙ ואֶת־מַטֵּ֣ה לֵוִ֔י וְֽהַעֲמַדְתָּ֣ אֹת֔וֹ לִפְנֵ֖י אַהֲרֹ֣ן הַכֹּהֵ֑ן וְשֵׁרְת֖וּ אֹתֽוֹ׃ וְשָׁמְר֣וּ זאֶת־מִשְׁמַרְתּ֗וֹ וְאֶת־מִשְׁמֶ֨רֶת֙ כָּל־הָ֣עֵדָ֔ה לִפְנֵ֖י אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד לַעֲבֹ֖ד אֶת־עֲבֹדַ֥ת הַמִּשְׁכָּֽן׃ וְשָׁמְר֗וּ חאֶֽת־כָּל־כְּלֵי֙ אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד וְאֶת־מִשְׁמֶ֖רֶת בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל לַעֲבֹ֖ד אֶת־עֲבֹדַ֥ת הַמִּשְׁכָּֽן׃ וְנָתַתָּה֙ טאֶת־הַלְוִיִּ֔ם לְאַהֲרֹ֖ן וּלְבָנָ֑יו נְתוּנִ֨ם נְתוּנִ֥ם הֵ֨מָּה֙ ל֔וֹ מֵאֵ֖ת בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְאֶתי־אַהֲרֹ֤ן וְאֶת־בָּנָיו֙ תִּפְקֹ֔ד וְשָׁמְר֖וּ אֶת־כְּהֻנָּתָ֑ם וְהַזָּ֥ר הַקָּרֵ֖ב יוּמָֽת׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ וַאֲנִ֞י יבהִנֵּ֧ה לָקַ֣חְתִּי אֶת־הַלְוִיִּ֗ם מִתּוֹךְ֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל תַּ֧חַת כָּל־בְּכ֛וֹר פֶּ֥טֶר רֶ֖חֶם מִבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וְהָ֥יוּ לִ֖י הַלְוִיִּֽם׃ כִּ֣י יגלִי֮ כָּל־בְּכוֹר֒ בְּיוֹם֩ הַכֹּתִ֨י כָל־בְּכ֜וֹר בְּאֶ֣רֶץ מִצְרַ֗יִם הִקְדַּ֨שְׁתִּי לִ֤י כָל־בְּכוֹר֙ בְּיִשְׂרָאֵ֔ל מֵאָדָ֖ם עַד־בְּהֵמָ֑ה לִ֥י יִהְי֖וּ אֲנִ֥י יְהוָֽה׃ ס         וַיְדַבֵּ֤ר ידיְהוָה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה בְּמִדְבַּ֥ר סִינַ֖י לֵאמֹֽר׃ פְּקֹד֙ טואֶת־בְּנֵ֣י לֵוִ֔י לְבֵ֥ית אֲבֹתָ֖ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם כָּל־זָכָ֛ר מִבֶּן־חֹ֥דֶשׁ וָמַ֖עְלָה תִּפְקְדֵֽם׃ וַיִּפְקֹ֥ד טזאֹתָ֛ם מֹשֶׁ֖ה עַל־פִּ֣י יְהוָ֑ה כַּאֲשֶׁ֖ר צֻוָּֽה׃ וַיִּֽהְיוּיז־אֵ֥לֶּה בְנֵֽי־לֵוִ֖י בִּשְׁמֹתָ֑ם גֵּרְשׁ֕וֹן וּקְהָ֖ת וּמְרָרִֽי׃ וְאֵ֛לֶּה יחשְׁמ֥וֹת בְּֽנֵי־גֵרְשׁ֖וֹן לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם לִבְנִ֖י וְשִׁמְעִֽי׃ וּבְנֵ֥י יטקְהָ֖ת לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם עַמְרָ֣ם וְיִצְהָ֔ר חֶבְר֖וֹן וְעֻזִּיאֵֽל׃ וּבְנֵ֧י כמְרָרִ֛י לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם מַחְלִ֣י וּמוּשִׁ֑י אֵ֥לֶּה הֵ֛ם מִשְׁפְּחֹ֥ת הַלֵּוִ֖י לְבֵ֥ית אֲבֹתָֽם׃ לְגֵ֣רְשׁ֔וֹן כאמִשְׁפַּ֨חַת֙ הַלִּבְנִ֔י וּמִשְׁפַּ֖חַת הַשִּׁמְעִ֑י אֵ֣לֶּה הֵ֔ם מִשְׁפְּחֹ֖ת הַגֵּרְשֻׁנִּֽי׃ פְּקֻדֵיהֶם֙ כבבְּמִסְפַּ֣ר כָּל־זָכָ֔ר מִבֶּן־חֹ֖דֶשׁ וָמָ֑עְלָה פְּקֻ֣דֵיהֶ֔ם שִׁבְעַ֥ת אֲלָפִ֖ים וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ מִשְׁפְּחֹ֖ת כגהַגֵּרְשֻׁנִּ֑י אַחֲרֵ֧י הַמִּשְׁכָּ֛ן יַחֲנ֖וּ יָֽמָּה׃ וּנְשִׂ֥יא כדבֵֽית־אָ֖ב לַגֵּרְשֻׁנִּ֑י אֶלְיָסָ֖ף בֶּן־לָאֵֽל׃ וּמִשְׁמֶ֤רֶת כהבְּנֵֽי־גֵרְשׁוֹן֙ בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד הַמִּשְׁכָּ֖ן וְהָאֹ֑הֶל מִכְסֵ֕הוּ וּמָסַ֕ךְ פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְקַלְעֵ֣י כוהֶֽחָצֵ֗ר וְאֶת־מָסַךְ֙ פֶּ֣תַח הֶֽחָצֵ֔ר אֲשֶׁ֧ר עַל־הַמִּשְׁכָּ֛ן וְעַל־הַמִּזְבֵּ֖חַ סָבִ֑יב וְאֵת֙ מֵֽיתָרָ֔יו לְכֹ֖ל עֲבֹדָתֽוֹ׃ וְלִקְהָ֗ת כזמִשְׁפַּ֤חַת הַֽעַמְרָמִי֙ וּמִשְׁפַּ֣חַת הַיִּצְהָרִ֔י וּמִשְׁפַּ֨חַת֙ הַֽחֶבְרֹנִ֔י וּמִשְׁפַּ֖חַת הָֽעָזִּיאֵלִ֑י אֵ֥לֶּה הֵ֖ם מִשְׁפְּחֹ֥ת הַקְּהָתִֽי׃ בְּמִסְפַּר֙ כחכָּל־זָכָ֔ר מִבֶּן־חֹ֖דֶשׁ וָמָ֑עְלָה שְׁמֹנַ֤ת אֲלָפִים֙ וְשֵׁ֣שׁ מֵא֔וֹת שֹׁמְרֵ֖י מִשְׁמֶ֥רֶת הַקֹּֽדֶשׁ׃ מִשְׁפְּחֹ֥ת כטבְּנֵי־קְהָ֖ת יַחֲנ֑וּ עַ֛ל יֶ֥רֶךְ הַמִּשְׁכָּ֖ן תֵּימָֽנָה׃ וּנְשִׂ֥יא לבֵֽית־אָ֖ב לְמִשְׁפְּחֹ֣ת הַקְּהָתִ֑י אֶלִיצָפָ֖ן בֶּן־עֻזִּיאֵֽל׃ וּמִשְׁמַרְתָּ֗ם לאהָאָרֹ֤ן וְהַשֻּׁלְחָן֙ וְהַמְּנֹרָ֣ה וְהַֽמִּזְבְּחֹ֔ת וּכְלֵ֣י הַקֹּ֔דֶשׁ אֲשֶׁ֥ר יְשָׁרְת֖וּ בָּהֶ֑ם וְהַ֨מָּסָ֔ךְ וְכֹ֖ל עֲבֹדָתֽוֹ׃ וּנְשִׂיא֙ לבנְשִׂיאֵ֣י הַלֵּוִ֔י אֶלְעָזָ֖ר בֶּן־אַהֲרֹ֣ן הַכֹּהֵ֑ן פְּקֻדַּ֕ת שֹׁמְרֵ֖י מִשְׁמֶ֥רֶת הַקֹּֽדֶשׁ׃ לִמְרָרִ֕י לגמִשְׁפַּ֨חַת֙ הַמַּחְלִ֔י וּמִשְׁפַּ֖חַת הַמּוּשִׁ֑י אֵ֥לֶּה הֵ֖ם מִשְׁפְּחֹ֥ת מְרָרִֽי׃ וּפְקֻדֵיהֶם֙ לדבְּמִסְפַּ֣ר כָּל־זָכָ֔ר מִבֶּן־חֹ֖דֶשׁ וָמָ֑עְלָה שֵׁ֥שֶׁת אֲלָפִ֖ים וּמָאתָֽיִם׃ וּנְשִׂ֤יא להבֵֽית־אָב֙ לְמִשְׁפְּחֹ֣ת מְרָרִ֔י צוּרִיאֵ֖ל בֶּן־אֲבִיחָ֑יִל עַ֣ל יֶ֧רֶךְ הַמִּשְׁכָּ֛ן יַחֲנ֖וּ צָפֹֽנָה׃ וּפְקֻדַּ֣ת לומִשְׁמֶרֶת֮ בְּנֵ֣י מְרָרִי֒ קַרְשֵׁי֙ הַמִּשְׁכָּ֔ן וּבְרִיחָ֖יו וְעַמֻּדָ֣יו וַאֲדָנָ֑יו וְכָל־כֵּלָ֔יו וְכֹ֖ל עֲבֹדָתֽוֹ׃ וְעַמֻּדֵ֧י לזהֶחָצֵ֛ר סָבִ֖יב וְאַדְנֵיהֶ֑ם וִיתֵדֹתָ֖ם וּמֵֽיתְרֵיהֶֽם׃ וְהַחֹנִ֣ים לחלִפְנֵ֣י הַמִּשְׁכָּ֡ן קֵ֣דְמָה לִפְנֵי֩ אֹֽהֶל־מוֹעֵ֨ד ׀ מִזְרָ֜חָה מֹשֶׁ֣ה ׀ וְאַהֲרֹ֣ן וּבָנָ֗יו שֹֽׁמְרִים֙ מִשְׁמֶ֣רֶת הַמִּקְדָּ֔שׁ לְמִשְׁמֶ֖רֶת בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וְהַזָּ֥ר הַקָּרֵ֖ב יוּמָֽת׃ כָּללט־פְּקוּדֵ֨י הַלְוִיִּ֜ם אֲשֶׁר֩ פָּקַ֨ד מֹשֶׁ֧ה וְׄאַׄהֲׄרֹ֛ׄןׄ עַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם כָּל־זָכָר֙ מִבֶּן־חֹ֣דֶשׁ וָמַ֔עְלָה שְׁנַ֥יִם וְעֶשְׂרִ֖ים אָֽלֶף׃ ס         וַיֹּ֨אמֶר מיְהוָ֜ה אֶל־מֹשֶׁ֗ה פְּקֹ֨ד כָּל־בְּכֹ֤ר זָכָר֙ לִבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל מִבֶּן־חֹ֖דֶשׁ וָמָ֑עְלָה וְשָׂ֕א אֵ֖ת מִסְפַּ֥ר שְׁמֹתָֽם׃ וְלָקַחְתָּ֨ מאאֶת־הַלְוִיִּ֥ם לִי֙ אֲנִ֣י יְהוָ֔ה תַּ֥חַת כָּל־בְּכֹ֖ר בִּבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וְאֵת֙ בֶּהֱמַ֣ת הַלְוִיִּ֔ם תַּ֣חַת כָּל־בְּכ֔וֹר בְּבֶהֱמַ֖ת בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיִּפְקֹ֣ד מבמֹשֶׁ֔ה כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֹת֑וֹ אֶֽת־כָּל־בְּכֹ֖ר בִּבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיְהִי֩ מגכָל־בְּכ֨וֹר זָכָ֜ר בְּמִסְפַּ֥ר שֵׁמ֛וֹת מִבֶּן־חֹ֥דֶשׁ וָמַ֖עְלָה לִפְקֻדֵיהֶ֑ם שְׁנַ֤יִם וְעֶשְׂרִים֙ אֶ֔לֶף שְׁלֹשָׁ֥ה וְשִׁבְעִ֖ים וּמָאתָֽיִם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר מדיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ קַ֣ח מהאֶת־הַלְוִיִּ֗ם תַּ֤חַת כָּל־בְּכוֹר֙ בִּבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאֶת־בֶּהֱמַ֥ת הַלְוִיִּ֖ם תַּ֣חַת בְּהֶמְתָּ֑ם וְהָיוּ־לִ֥י הַלְוִיִּ֖ם אֲנִ֥י יְהוָֽה׃ וְאֵת֙ מופְּדוּיֵ֣י הַשְּׁלֹשָׁ֔ה וְהַשִּׁבְעִ֖ים וְהַמָּאתָ֑יִם הָעֹֽדְפִים֙ עַל־הַלְוִיִּ֔ם מִבְּכ֖וֹר בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְלָקַחְתָּ֗ מזחֲמֵ֧שֶׁת חֲמֵ֛שֶׁת שְׁקָלִ֖ים לַגֻּלְגֹּ֑לֶת בְּשֶׁ֤קֶל הַקֹּ֨דֶשׁ֙ תִּקָּ֔ח עֶשְׂרִ֥ים גֵּרָ֖ה הַשָּֽׁקֶל׃ וְנָתַתָּ֣ה מחהַכֶּ֔סֶף לְאַהֲרֹ֖ן וּלְבָנָ֑יו פְּדוּיֵ֕י הָעֹדְפִ֖ים בָּהֶֽם׃ וַיִּקַּ֣ח מטמֹשֶׁ֔ה אֵ֖ת כֶּ֣סֶף הַפִּדְי֑וֹם מֵאֵת֙ הָעֹ֣דְפִ֔ים עַ֖ל פְּדוּיֵ֥י הַלְוִיִּֽם׃ מֵאֵ֗ת נבְּכ֛וֹר בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לָקַ֣ח אֶת־הַכָּ֑סֶף חֲמִשָּׁ֨ה וְשִׁשִּׁ֜ים וּשְׁלֹ֥שׁ מֵא֛וֹת וָאֶ֖לֶף בְּשֶׁ֥קֶל הַקֹּֽדֶשׁ׃ וַיִּתֵּ֨ן נאמֹשֶׁ֜ה אֶת־כֶּ֧סֶף הַפְּדֻיִ֛ם לְאַהֲרֹ֥ן וּלְבָנָ֖יו עַל־פִּ֣י יְהוָ֑ה כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר דאיְהוָ֔ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר׃ נָשֹׂ֗א באֶת־רֹאשׁ֙ בְּנֵ֣י קְהָ֔ת מִתּ֖וֹךְ בְּנֵ֣י לֵוִ֑י לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֥ית אֲבֹתָֽם׃ מִבֶּ֨ן גשְׁלֹשִׁ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה וְעַ֖ד בֶּן־חֲמִשִּׁ֣ים שָׁנָ֑ה כָּל־בָּא֙ לַצָּבָ֔א לַעֲשׂ֥וֹת מְלָאכָ֖ה בְּאֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ זֹ֛את דעֲבֹדַ֥ת בְּנֵי־קְהָ֖ת בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד קֹ֖דֶשׁ הַקֳּדָשִֽׁים׃ וּבָ֨א האַהֲרֹ֤ן וּבָנָיו֙ בִּנְסֹ֣עַ הַֽמַּחֲנֶ֔ה וְהוֹרִ֕דוּ אֵ֖ת פָּרֹ֣כֶת הַמָּסָ֑ךְ וְכִ֨סּוּ־בָ֔הּ אֵ֖ת אֲרֹ֥ן הָעֵדֻֽת׃ וְנָתְנ֣וּ ועָלָ֗יו כְּסוּי֙ ע֣וֹר תַּ֔חַשׁ וּפָרְשׂ֧וּ בֶֽגֶד־כְּלִ֛יל תְּכֵ֖לֶת מִלְמָ֑עְלָה וְשָׂמ֖וּ בַּדָּֽיו׃ וְעַ֣ל ז׀ שֻׁלְחַ֣ן הַפָּנִ֗ים יִפְרְשׂוּ֮ בֶּ֣גֶד תְּכֵלֶת֒ וְנָתְנ֣וּ עָ֠לָיו אֶת־הַקְּעָרֹ֤ת וְאֶת־הַכַּפֹּת֙ וְאֶת־הַמְּנַקִּיֹּ֔ת וְאֵ֖ת קְשׂ֣וֹת הַנָּ֑סֶךְ וְלֶ֥חֶם הַתָּמִ֖יד עָלָ֥יו יִהְיֶֽה׃ וּפָרְשׂ֣וּ חעֲלֵיהֶ֗ם בֶּ֚גֶד תּוֹלַ֣עַת שָׁנִ֔י וְכִסּ֣וּ אֹת֔וֹ בְּמִכְסֵ֖ה ע֣וֹר תָּ֑חַשׁ וְשָׂמ֖וּ אֶת־בַּדָּֽיו׃ וְלָקְח֣וּ ט׀ בֶּ֣גֶד תְּכֵ֗לֶת וְכִסּ֞וּ אֶת־מְנֹרַ֤ת הַמָּאוֹר֙ וְאֶת־נֵ֣רֹתֶ֔יהָ וְאֶת־מַלְקָחֶ֖יהָ וְאֶת־מַחְתֹּתֶ֑יהָ וְאֵת֙ כָּל־כְּלֵ֣י שַׁמְנָ֔הּ אֲשֶׁ֥ר יְשָׁרְתוּ־לָ֖הּ בָּהֶֽם׃ וְנָתְנ֤וּ יאֹתָהּ֙ וְאֶת־כָּל־כֵּלֶ֔יהָ אֶל־מִכְסֵ֖ה ע֣וֹר תָּ֑חַשׁ וְנָתְנ֖וּ עַל־הַמּֽוֹט׃ וְעַ֣ל יא׀ מִזְבַּ֣ח הַזָּהָ֗ב יִפְרְשׂוּ֙ בֶּ֣גֶד תְּכֵ֔לֶת וְכִסּ֣וּ אֹת֔וֹ בְּמִכְסֵ֖ה ע֣וֹר תָּ֑חַשׁ וְשָׂמ֖וּ אֶת־בַּדָּֽיו׃ וְלָקְחוּ֩ יבאֶת־כָּל־כְּלֵ֨י הַשָּׁרֵ֜ת אֲשֶׁ֧ר יְשָֽׁרְתוּ־בָ֣ם בַּקֹּ֗דֶשׁ וְנָֽתְנוּ֙ אֶל־בֶּ֣גֶד תְּכֵ֔לֶת וְכִסּ֣וּ אוֹתָ֔ם בְּמִכְסֵ֖ה ע֣וֹר תָּ֑חַשׁ וְנָתְנ֖וּ עַל־הַמּֽוֹט׃ וְדִשְּׁנ֖וּ יגאֶת־הַמִּזְבֵּ֑חַ וּפָרְשׂ֣וּ עָלָ֔יו בֶּ֖גֶד אַרְגָּמָֽן׃ וְנָתְנ֣וּ ידעָ֠לָיו אֶֽת־כָּל־כֵּלָ֞יו אֲשֶׁ֣ר יְֽשָׁרְת֧וּ עָלָ֣יו בָּהֶ֗ם אֶת־הַמַּחְתֹּ֤ת אֶת־הַמִּזְלָגֹת֙ וְאֶת־הַיָּעִ֣ים וְאֶת־הַמִּזְרָקֹ֔ת כֹּ֖ל כְּלֵ֣י הַמִּזְבֵּ֑חַ וּפָרְשׂ֣וּ עָלָ֗יו כְּס֛וּי ע֥וֹר תַּ֖חַשׁ וְשָׂמ֥וּ בַדָּֽיו׃ וְכִלָּ֣ה טואַֽהֲרֹן־וּ֠בָנָיו לְכַסֹּ֨ת אֶת־הַקֹּ֜דֶשׁ וְאֶת־כָּל־כְּלֵ֣י הַקֹּדֶשׁ֮ בִּנְסֹ֣עַ הַֽמַּחֲנֶה֒ וְאַחֲרֵי־כֵ֗ן יָבֹ֤אוּ בְנֵי־קְהָת֙ לָשֵׂ֔את וְלֹֽא־יִגְּע֥וּ אֶל־הַקֹּ֖דֶשׁ וָמֵ֑תוּ אֵ֛לֶּה מַשָּׂ֥א בְנֵֽי־קְהָ֖ת בְּאֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וּפְקֻדַּ֞ת טזאֶלְעָזָ֣ר ׀ בֶּן־אַהֲרֹ֣ן הַכֹּהֵ֗ן שֶׁ֤מֶן הַמָּאוֹר֙ וּקְטֹ֣רֶת הַסַּמִּ֔ים וּמִנְחַ֥ת הַתָּמִ֖יד וְשֶׁ֣מֶן הַמִּשְׁחָ֑ה פְּקֻדַּ֗ת כָּל־הַמִּשְׁכָּן֙ וְכָל־אֲשֶׁר־בּ֔וֹ בְּקֹ֖דֶשׁ וּבְכֵלָֽיו׃ ס         וַיְדַבֵּ֣ר יזיְהוָ֔ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר׃ אַליח־תַּכְרִ֕יתוּ אֶת־שֵׁ֖בֶט מִשְׁפְּחֹ֣ת הַקְּהָתִ֑י מִתּ֖וֹךְ הַלְוִיִּֽם׃ וְזֹ֣את יט׀ עֲשׂ֣וּ לָהֶ֗ם וְחָיוּ֙ וְלֹ֣א יָמֻ֔תוּ בְּגִשְׁתָּ֖ם אֶת־קֹ֣דֶשׁ הַקֳּדָשִׁ֑ים אַהֲרֹ֤ן וּבָנָיו֙ יָבֹ֔אוּ וְשָׂמ֣וּ אוֹתָ֗ם אִ֥ישׁ אִ֛ישׁ עַל־עֲבֹדָת֖וֹ וְאֶל־מַשָּׂאֽוֹ׃ וְלֹאכ־יָבֹ֧אוּ לִרְא֛וֹת כְּבַלַּ֥ע אֶת־הַקֹּ֖דֶשׁ וָמֵֽתוּ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ נָשֹׂ֗א כבאֶת־רֹ֛אשׁ בְּנֵ֥י גֵרְשׁ֖וֹן גַּם־הֵ֑ם לְבֵ֥ית אֲבֹתָ֖ם לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ מִבֶּן֩ כגשְׁלֹשִׁ֨ים שָׁנָ֜ה וָמַ֗עְלָה עַ֛ד בֶּן־חֲמִשִּׁ֥ים שָׁנָ֖ה תִּפְקֹ֣ד אוֹתָ֑ם כָּל־הַבָּא֙ לִצְבֹ֣א צָבָ֔א לַעֲבֹ֥ד עֲבֹדָ֖ה בְּאֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ זֹ֣את כדעֲבֹדַ֔ת מִשְׁפְּחֹ֖ת הַגֵּרְשֻׁנִּ֑י לַעֲבֹ֖ד וּלְמַשָּֽׂא׃ וְנָ֨שְׂא֜וּ כהאֶת־יְרִיעֹ֤ת הַמִּשְׁכָּן֙ וְאֶת־אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד מִכְסֵ֕הוּ וּמִכְסֵ֛ה הַתַּ֥חַשׁ אֲשֶׁר־עָלָ֖יו מִלְמָ֑עְלָה וְאֶ֨ת־מָסַ֔ךְ פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְאֵת֩ כוקַלְעֵ֨י הֶֽחָצֵ֜ר וְאֶת־מָסַ֣ךְ ׀ פֶּ֣תַח ׀ שַׁ֣עַר הֶחָצֵ֗ר אֲשֶׁ֨ר עַל־הַמִּשְׁכָּ֤ן וְעַל־הַמִּזְבֵּ֨חַ֙ סָבִ֔יב וְאֵת֙ מֵֽיתְרֵיהֶ֔ם וְאֶֽת־כָּל־כְּלֵ֖י עֲבֹדָתָ֑ם וְאֵ֨ת כָּל־אֲשֶׁ֧ר יֵעָשֶׂ֛ה לָהֶ֖ם וְעָבָֽדוּ׃ עַלכז־פִּי֩ אַהֲרֹ֨ן וּבָנָ֜יו תִּהְיֶ֗ה כָּל־עֲבֹדַת֙ בְּנֵ֣י הַגֵּרְשֻׁנִּ֔י לְכָל־מַשָּׂאָ֔ם וּלְכֹ֖ל עֲבֹדָתָ֑ם וּפְקַדְתֶּ֤ם עֲלֵהֶם֙ בְּמִשְׁמֶ֔רֶת אֵ֖ת כָּל־מַשָּׂאָֽם׃ זֹ֣את כחעֲבֹדַ֗ת מִשְׁפְּחֹ֛ת בְּנֵ֥י הַגֵּרְשֻׁנִּ֖י בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וּמִ֨שְׁמַרְתָּ֔ם בְּיַד֙ אִֽיתָמָ֔ר בֶּֽן־אַהֲרֹ֖ן הַכֹּהֵֽן׃ פ
בְּנֵ֖י כטמְרָרִ֑י לְמִשְׁפְּחֹתָ֥ם לְבֵית־אֲבֹתָ֖ם תִּפְקֹ֥ד אֹתָֽם׃ מִבֶּן֩ לשְׁלֹשִׁ֨ים שָׁנָ֜ה וָמַ֗עְלָה וְעַ֛ד בֶּן־חֲמִשִּׁ֥ים שָׁנָ֖ה תִּפְקְדֵ֑ם כָּל־הַבָּא֙ לַצָּבָ֔א לַעֲבֹ֕ד אֶת־עֲבֹדַ֖ת אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְזֹאת֙ לאמִשְׁמֶ֣רֶת מַשָּׂאָ֔ם לְכָל־עֲבֹדָתָ֖ם בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד קַרְשֵׁי֙ הַמִּשְׁכָּ֔ן וּבְרִיחָ֖יו וְעַמּוּדָ֥יו וַאֲדָנָֽיו׃ וְעַמּוּדֵי֩ לבהֶחָצֵ֨ר סָבִ֜יב וְאַדְנֵיהֶ֗ם וִֽיתֵדֹתָם֙ וּמֵ֣יתְרֵיהֶ֔ם לְכָל־כְּלֵיהֶ֔ם וּלְכֹ֖ל עֲבֹדָתָ֑ם וּבְשֵׁמֹ֣ת תִּפְקְד֔וּ אֶת־כְּלֵ֖י מִשְׁמֶ֥רֶת מַשָּׂאָֽם׃ זֹ֣את לגעֲבֹדַ֗ת מִשְׁפְּחֹת֙ בְּנֵ֣י מְרָרִ֔י לְכָל־עֲבֹדָתָ֖ם בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד בְּיַד֙ אִֽיתָמָ֔ר בֶּֽן־אַהֲרֹ֖ן הַכֹּהֵֽן׃ וַיִּפְקֹ֨ד לדמֹשֶׁ֧ה וְאַהֲרֹ֛ן וּנְשִׂיאֵ֥י הָעֵדָ֖ה אֶת־בְּנֵ֣י הַקְּהָתִ֑י לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם וּלְבֵ֥ית אֲבֹתָֽם׃ מִבֶּ֨ן להשְׁלֹשִׁ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה וְעַ֖ד בֶּן־חֲמִשִּׁ֣ים שָׁנָ֑ה כָּל־הַבָּא֙ לַצָּבָ֔א לַעֲבֹדָ֖ה בְּאֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וַיִּהְי֥וּ לופְקֻדֵיהֶ֖ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם אַלְפַּ֕יִם שְׁבַ֥ע מֵא֖וֹת וַחֲמִשִּֽׁים׃ אֵ֤לֶּה לזפְקוּדֵי֙ מִשְׁפְּחֹ֣ת הַקְּהָתִ֔י כָּל־הָעֹבֵ֖ד בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד אֲשֶׁ֨ר פָּקַ֤ד מֹשֶׁה֙ וְאַהֲרֹ֔ן עַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה בְּיַד־מֹשֶֽׁה׃ ס         וּפְקוּדֵ֖י לחבְּנֵ֣י גֵרְשׁ֑וֹן לְמִשְׁפְּחוֹתָ֖ם וּלְבֵ֥ית אֲבֹתָֽם׃ מִבֶּ֨ן לטשְׁלֹשִׁ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה וְעַ֖ד בֶּן־חֲמִשִּׁ֣ים שָׁנָ֑ה כָּל־הַבָּא֙ לַצָּבָ֔א לַעֲבֹדָ֖ה בְּאֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וַיִּֽהְיוּ֙ מפְּקֻ֣דֵיהֶ֔ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם אַלְפַּ֕יִם וְשֵׁ֥שׁ מֵא֖וֹת וּשְׁלֹשִֽׁים׃ אֵ֣לֶּה מאפְקוּדֵ֗י מִשְׁפְּחֹת֙ בְּנֵ֣י גֵרְשׁ֔וֹן כָּל־הָעֹבֵ֖ד בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד אֲשֶׁ֨ר פָּקַ֥ד מֹשֶׁ֛ה וְאַהֲרֹ֖ן עַל־פִּ֥י יְהוָֽה׃ וּפְקוּדֵ֕י מבמִשְׁפְּחֹ֖ת בְּנֵ֣י מְרָרִ֑י לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם לְבֵ֥ית אֲבֹתָֽם׃ מִבֶּ֨ן מגשְׁלֹשִׁ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה וְעַ֖ד בֶּן־חֲמִשִּׁ֣ים שָׁנָ֑ה כָּל־הַבָּא֙ לַצָּבָ֔א לַעֲבֹדָ֖ה בְּאֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וַיִּהְי֥וּ מדפְקֻדֵיהֶ֖ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם שְׁלֹ֥שֶׁת אֲלָפִ֖ים וּמָאתָֽיִם׃ אֵ֣לֶּה מהפְקוּדֵ֔י מִשְׁפְּחֹ֖ת בְּנֵ֣י מְרָרִ֑י אֲשֶׁ֨ר פָּקַ֤ד מֹשֶׁה֙ וְאַהֲרֹ֔ן עַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה בְּיַד־מֹשֶֽׁה׃ כָּֽלמו־הַפְּקֻדִ֡ים אֲשֶׁר֩ פָּקַ֨ד מֹשֶׁ֧ה וְאַהֲרֹ֛ן וּנְשִׂיאֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל אֶת־הַלְוִיִּ֑ם לְמִשְׁפְּחֹתָ֖ם וּלְבֵ֥ית אֲבֹתָֽם׃ מִבֶּ֨ן מזשְׁלֹשִׁ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה וְעַ֖ד בֶּן־חֲמִשִּׁ֣ים שָׁנָ֑ה כָּל־הַבָּ֗א לַעֲבֹ֨ד עֲבֹדַ֧ת עֲבֹדָ֛ה וַעֲבֹדַ֥ת מַשָּׂ֖א בְּאֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וַיִּהְי֖וּ מחפְּקֻדֵיהֶ֑ם שְׁמֹנַ֣ת אֲלָפִ֔ים וַחֲמֵ֥שׁ מֵא֖וֹת וּשְׁמֹנִֽים׃ עַלמט־פִּ֨י יְהוָ֜ה פָּקַ֤ד אוֹתָם֙ בְּיַד־מֹשֶׁ֔ה אִ֥ישׁ אִ֛ישׁ עַל־עֲבֹדָת֖וֹ וְעַל־מַשָּׂא֑וֹ וּפְקֻדָ֕יו אֲשֶׁר־צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר האיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ צַ֚ו באֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וִֽישַׁלְּחוּ֙ מִן־הַֽמַּחֲנֶ֔ה כָּל־צָר֖וּעַ וְכָל־זָ֑ב וְכֹ֖ל טָמֵ֥א לָנָֽפֶשׁ׃ מִזָּכָ֤ר געַד־נְקֵבָה֙ תְּשַׁלֵּ֔חוּ אֶל־מִח֥וּץ לַֽמַּחֲנֶ֖ה תְּשַׁלְּח֑וּם וְלֹ֤א יְטַמְּאוּ֙ אֶת־מַ֣חֲנֵיהֶ֔ם אֲשֶׁ֥ר אֲנִ֖י שֹׁכֵ֥ן בְּתוֹכָֽם׃ וַיַּֽעֲשׂוּד־כֵן֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וַיְשַׁלְּח֣וּ אוֹתָ֔ם אֶל־מִח֖וּץ לַֽמַּחֲנֶ֑ה כַּאֲשֶׁ֨ר דִּבֶּ֤ר יְהוָה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה כֵּ֥ן עָשׂ֖וּ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר היְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּר֮ ואֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵל֒ אִ֣ישׁ אֽוֹ־אִשָּׁ֗ה כִּ֤י יַעֲשׂוּ֙ מִכָּל־חַטֹּ֣את הָֽאָדָ֔ם לִמְעֹ֥ל מַ֖עַל בַּיהוָ֑ה וְאָֽשְׁמָ֖ה הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִֽוא׃ וְהִתְוַדּ֗וּ זאֶֽת־חַטָּאתָם֮ אֲשֶׁ֣ר עָשׂוּ֒ וְהֵשִׁ֤יב אֶת־אֲשָׁמוֹ֙ בְּרֹאשׁ֔וֹ וַחֲמִישִׁת֖וֹ יֹסֵ֣ף עָלָ֑יו וְנָתַ֕ן לַאֲשֶׁ֖ר אָשַׁ֥ם לֽוֹ׃ וְאִםח־אֵ֨ין לָאִ֜ישׁ גֹּאֵ֗ל לְהָשִׁ֤יב הָאָשָׁם֙ אֵלָ֔יו הָאָשָׁ֛ם הַמּוּשָׁ֥ב לַיהוָ֖ה לַכֹּהֵ֑ן מִלְּבַ֗ד אֵ֚יל הַכִּפֻּרִ֔ים אֲשֶׁ֥ר יְכַפֶּר־בּ֖וֹ עָלָֽיו׃ וְכָלט־תְּרוּמָ֞ה לְכָל־קָדְשֵׁ֧י בְנֵי־יִשְׂרָאֵ֛ל אֲשֶׁר־יַקְרִ֥יבוּ לַכֹּהֵ֖ן ל֥וֹ יִהְיֶֽה׃ וְאִ֥ישׁ יאֶת־קֳדָשָׁ֖יו ל֣וֹ יִהְי֑וּ אִ֛ישׁ אֲשֶׁר־יִתֵּ֥ן לַכֹּהֵ֖ן ל֥וֹ יִהְיֶֽה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּר֙ יבאֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאָמַרְתָּ֖ אֲלֵהֶ֑ם אִ֥ישׁ אִישׁ֙ כִּֽי־תִשְׂטֶ֣ה אִשְׁתּ֔וֹ וּמָעֲלָ֥ה ב֖וֹ מָֽעַל׃ וְשָׁכַ֨ב יגאִ֣ישׁ אֹתָהּ֮ שִׁכְבַת־זֶרַע֒ וְנֶעְלַם֙ מֵעֵינֵ֣י אִישָׁ֔הּ וְנִסְתְּרָ֖ה וְהִ֣יא נִטְמָ֑אָה וְעֵד֙ אֵ֣ין בָּ֔הּ וְהִ֖וא לֹ֥א נִתְפָּֽשָׂה׃ וְעָבַ֨ר ידעָלָ֧יו רֽוּחַ־קִנְאָ֛ה וְקִנֵּ֥א אֶת־אִשְׁתּ֖וֹ וְהִ֣וא נִטְמָ֑אָה אוֹ־עָבַ֨ר עָלָ֤יו רֽוּחַ־קִנְאָה֙ וְקִנֵּ֣א אֶת־אִשְׁתּ֔וֹ וְהִ֖יא לֹ֥א נִטְמָֽאָה׃ וְהֵבִ֨יא טוהָאִ֣ישׁ אֶת־אִשְׁתּוֹ֮ אֶל־הַכֹּהֵן֒ וְהֵבִ֤יא אֶת־קָרְבָּנָהּ֙ עָלֶ֔יהָ עֲשִׂירִ֥ת הָאֵיפָ֖ה קֶ֣מַח שְׂעֹרִ֑ים לֹֽא־יִצֹ֨ק עָלָ֜יו שֶׁ֗מֶן וְלֹֽא־יִתֵּ֤ן עָלָיו֙ לְבֹנָ֔ה כִּֽי־מִנְחַ֤ת קְנָאֹת֙ ה֔וּא מִנְחַ֥ת זִכָּר֖וֹן מַזְכֶּ֥רֶת עָוֺֽן׃ וְהִקְרִ֥יב טזאֹתָ֖הּ הַכֹּהֵ֑ן וְהֶֽעֱמִדָ֖הּ לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְלָקַ֧ח יזהַכֹּהֵ֛ן מַ֥יִם קְדֹשִׁ֖ים בִּכְלִי־חָ֑רֶשׂ וּמִן־הֶֽעָפָ֗ר אֲשֶׁ֤ר יִהְיֶה֙ בְּקַרְקַ֣ע הַמִּשְׁכָּ֔ן יִקַּ֥ח הַכֹּהֵ֖ן וְנָתַ֥ן אֶל־הַמָּֽיִם׃ וְהֶעֱמִ֨יד יחהַכֹּהֵ֥ן אֶֽת־הָאִשָּׁה֮ לִפְנֵ֣י יְהוָה֒ וּפָרַע֙ אֶת־רֹ֣אשׁ הָֽאִשָּׁ֔ה וְנָתַ֣ן עַל־כַּפֶּ֗יהָ אֵ֚ת מִנְחַ֣ת הַזִּכָּר֔וֹן מִנְחַ֥ת קְנָאֹ֖ת הִ֑וא וּבְיַ֤ד הַכֹּהֵן֙ יִהְי֔וּ מֵ֥י הַמָּרִ֖ים הַמְאָֽרֲרִֽים׃ וְהִשְׁבִּ֨יעַ יטאֹתָ֜הּ הַכֹּהֵ֗ן וְאָמַ֤ר אֶל־הָֽאִשָּׁה֙ אִם־לֹ֨א שָׁכַ֥ב אִישׁ֙ אֹתָ֔ךְ וְאִם־לֹ֥א שָׂטִ֛ית טֻמְאָ֖ה תַּ֣חַת אִישֵׁ֑ךְ הִנָּקִ֕י מִמֵּ֛י הַמָּרִ֥ים הַֽמְאָרֲרִ֖ים הָאֵֽלֶּה׃ וְאַ֗תְּ ככִּ֥י שָׂטִ֛ית תַּ֥חַת אִישֵׁ֖ךְ וְכִ֣י נִטְמֵ֑את וַיִּתֵּ֨ן אִ֥ישׁ בָּךְ֙ אֶת־שְׁכָבְתּ֔וֹ מִֽבַּלְעֲדֵ֖י אִישֵֽׁךְ׃ וְהִשְׁבִּ֨יעַ כאהַכֹּהֵ֥ן אֶֽת־הָֽאִשָּׁה֮ בִּשְׁבֻעַ֣ת הָאָלָה֒ וְאָמַ֤ר הַכֹּהֵן֙ לָֽאִשָּׁ֔ה יִתֵּ֨ן יְהוָ֥ה אוֹתָ֛ךְ לְאָלָ֥ה וְלִשְׁבֻעָ֖ה בְּת֣וֹךְ עַמֵּ֑ךְ בְּתֵ֨ת יְהוָ֤ה אֶת־יְרֵכֵךְ֙ נֹפֶ֔לֶת וְאֶת־בִּטְנֵ֖ךְ צָבָֽה׃ וּ֠בָאוּ כבהַמַּ֨יִם הַמְאָרְרִ֤ים הָאֵ֨לֶּה֙ בְּֽמֵעַ֔יִךְ לַצְבּ֥וֹת בֶּ֖טֶן וְלַנְפִּ֣ל יָרֵ֑ךְ וְאָמְרָ֥ה הָאִשָּׁ֖ה אָמֵ֥ן ׀ אָמֵֽן׃ וְ֠כָתַב כגאֶת־הָאָלֹ֥ת הָאֵ֛לֶּה הַכֹּהֵ֖ן בַּסֵּ֑פֶר וּמָחָ֖ה אֶל־מֵ֥י הַמָּרִֽים׃ וְהִשְׁקָה֙ כדאֶת־הָ֣אִשָּׁ֔ה אֶת־מֵ֥י הַמָּרִ֖ים הַמְאָֽרֲרִ֑ים וּבָ֥אוּ בָ֛הּ הַמַּ֥יִם הַֽמְאָרֲרִ֖ים לְמָרִֽים׃ וְלָקַ֤ח כההַכֹּהֵן֙ מִיַּ֣ד הָֽאִשָּׁ֔ה אֵ֖ת מִנְחַ֣ת הַקְּנָאֹ֑ת וְהֵנִ֤יף אֶת־הַמִּנְחָה֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה וְהִקְרִ֥יב אֹתָ֖הּ אֶל־הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וְקָמַ֨ץ כוהַכֹּהֵ֤ן מִן־הַמִּנְחָה֙ אֶת־אַזְכָּ֣רָתָ֔הּ וְהִקְטִ֖יר הַמִּזְבֵּ֑חָה וְאַחַ֛ר יַשְׁקֶ֥ה אֶת־הָאִשָּׁ֖ה אֶת־הַמָּֽיִם׃ וְהִשְׁקָ֣הּ כזאֶת־הַמַּ֗יִם וְהָיְתָ֣ה אִֽם־נִטְמְאָה֮ וַתִּמְעֹ֣ל מַ֣עַל בְּאִישָׁהּ֒ וּבָ֨אוּ בָ֜הּ הַמַּ֤יִם הַמְאָֽרֲרִים֙ לְמָרִ֔ים וְצָבְתָ֣ה בִטְנָ֔הּ וְנָפְלָ֖ה יְרֵכָ֑הּ וְהָיְתָ֧ה הָאִשָּׁ֛ה לְאָלָ֖ה בְּקֶ֥רֶב עַמָּֽהּ׃ וְאִםכח־לֹ֤א נִטְמְאָה֙ הָֽאִשָּׁ֔ה וּטְהֹרָ֖ה הִ֑וא וְנִקְּתָ֖ה וְנִזְרְעָ֥ה זָֽרַע׃ זֹ֥את כטתּוֹרַ֖ת הַקְּנָאֹ֑ת אֲשֶׁ֨ר תִּשְׂטֶ֥ה אִשָּׁ֛ה תַּ֥חַת אִישָׁ֖הּ וְנִטְמָֽאָה׃ א֣וֹ לאִ֗ישׁ אֲשֶׁ֨ר תַּעֲבֹ֥ר עָלָ֛יו ר֥וּחַ קִנְאָ֖ה וְקִנֵּ֣א אֶת־אִשְׁתּ֑וֹ וְהֶעֱמִ֤יד אֶת־הָֽאִשָּׁה֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה וְעָ֤שָׂה לָהּ֙ הַכֹּהֵ֔ן אֵ֥ת כָּל־הַתּוֹרָ֖ה הַזֹּֽאת׃ וְנִקָּ֥ה לאהָאִ֖ישׁ מֵעָוֺ֑ן וְהָאִשָּׁ֣ה הַהִ֔וא תִּשָּׂ֖א אֶת־עֲוֺנָֽהּ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר ואיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּר֙ באֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאָמַרְתָּ֖ אֲלֵהֶ֑ם אִ֣ישׁ אֽוֹ־אִשָּׁ֗ה כִּ֤י יַפְלִא֙ לִנְדֹּר֙ נֶ֣דֶר נָזִ֔יר לְהַזִּ֖יר לַֽיהוָֽה׃ מִיַּ֤יִן גוְשֵׁכָר֙ יַזִּ֔יר חֹ֥מֶץ יַ֛יִן וְחֹ֥מֶץ שֵׁכָ֖ר לֹ֣א יִשְׁתֶּ֑ה וְכָל־מִשְׁרַ֤ת עֲנָבִים֙ לֹ֣א יִשְׁתֶּ֔ה וַעֲנָבִ֛ים לַחִ֥ים וִיבֵשִׁ֖ים לֹ֥א יֹאכֵֽל׃ כֹּ֖ל דיְמֵ֣י נִזְר֑וֹ מִכֹּל֩ אֲשֶׁ֨ר יֵעָשֶׂ֜ה מִגֶּ֣פֶן הַיַּ֗יִן מֵחַרְצַנִּ֛ים וְעַד־זָ֖ג לֹ֥א יֹאכֵֽל׃ כָּלה־יְמֵי֙ נֶ֣דֶר נִזְר֔וֹ תַּ֖עַר לֹא־יַעֲבֹ֣ר עַל־רֹאשׁ֑וֹ עַד־מְלֹ֨את הַיָּמִ֜ם אֲשֶׁר־יַזִּ֤יר לַיהוָה֙ קָדֹ֣שׁ יִהְיֶ֔ה גַּדֵּ֥ל פֶּ֖רַע שְׂעַ֥ר רֹאשֽׁוֹ׃ כָּלו־יְמֵ֥י הַזִּיר֖וֹ לַיהוָ֑ה עַל־נֶ֥פֶשׁ מֵ֖ת לֹ֥א יָבֹֽא׃ לְאָבִ֣יו זוּלְאִמּ֗וֹ לְאָחִיו֙ וּלְאַ֣חֹת֔וֹ לֹא־יִטַּמָּ֥א לָהֶ֖ם בְּמֹתָ֑ם כִּ֛י נֵ֥זֶר אֱלֹהָ֖יו עַל־רֹאשֽׁוֹ׃ כֹּ֖ל חיְמֵ֣י נִזְר֑וֹ קָדֹ֥שׁ ה֖וּא לַֽיהוָֽה׃ וְכִֽיט־יָמ֨וּת מֵ֤ת עָלָיו֙ בְּפֶ֣תַע פִּתְאֹ֔ם וְטִמֵּ֖א רֹ֣אשׁ נִזְר֑וֹ וְגִלַּ֤ח רֹאשׁוֹ֙ בְּי֣וֹם טָהֳרָת֔וֹ בַּיּ֥וֹם הַשְּׁבִיעִ֖י יְגַלְּחֶֽנּוּ׃ וּבַיּ֣וֹם יהַשְּׁמִינִ֗י יָבִא֙ שְׁתֵּ֣י תֹרִ֔ים א֥וֹ שְׁנֵ֖י בְּנֵ֣י יוֹנָ֑ה אֶל־הַכֹּהֵ֔ן אֶל־פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְעָשָׂ֣ה יאהַכֹּהֵ֗ן אֶחָ֤ד לְחַטָּאת֙ וְאֶחָ֣ד לְעֹלָ֔ה וְכִפֶּ֣ר עָלָ֔יו מֵאֲשֶׁ֥ר חָטָ֖א עַל־הַנָּ֑פֶשׁ וְקִדַּ֥שׁ אֶת־רֹאשׁ֖וֹ בַּיּ֥וֹם הַהֽוּא׃ וְהִזִּ֤יר יבלַֽיהוָה֙ אֶת־יְמֵ֣י נִזְר֔וֹ וְהֵבִ֛יא כֶּ֥בֶשׂ בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְאָשָׁ֑ם וְהַיָּמִ֤ים הָרִאשֹׁנִים֙ יִפְּל֔וּ כִּ֥י טָמֵ֖א נִזְרֽוֹ׃ וְזֹ֥את יגתּוֹרַ֖ת הַנָּזִ֑יר בְּי֗וֹם מְלֹאת֙ יְמֵ֣י נִזְר֔וֹ יָבִ֣יא אֹת֔וֹ אֶל־פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְהִקְרִ֣יב ידאֶת־קָרְבָּנ֣וֹ לַיהוָ֡ה כֶּבֶשׂ֩ בֶּן־שְׁנָת֨וֹ תָמִ֤ים אֶחָד֙ לְעֹלָ֔ה וְכַבְשָׂ֨ה אַחַ֧ת בַּת־שְׁנָתָ֛הּ תְּמִימָ֖ה לְחַטָּ֑את וְאַֽיִל־אֶחָ֥ד תָּמִ֖ים לִשְׁלָמִֽים׃ וְסַ֣ל טומַצּ֗וֹת סֹ֤לֶת חַלֹּת֙ בְּלוּלֹ֣ת בַּשֶּׁ֔מֶן וּרְקִיקֵ֥י מַצּ֖וֹת מְשֻׁחִ֣ים בַּשָּׁ֑מֶן וּמִנְחָתָ֖ם וְנִסְכֵּיהֶֽם׃ וְהִקְרִ֥יב טזהַכֹּהֵ֖ן לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וְעָשָׂ֥ה אֶת־חַטָּאת֖וֹ וְאֶת־עֹלָתֽוֹ׃ וְאֶתיז־הָאַ֜יִל יַעֲשֶׂ֨ה זֶ֤בַח שְׁלָמִים֙ לַֽיהוָ֔ה עַ֖ל סַ֣ל הַמַּצּ֑וֹת וְעָשָׂה֙ הַכֹּהֵ֔ן אֶת־מִנְחָת֖וֹ וְאֶת־נִסְכּֽוֹ׃ וְגִלַּ֣ח יחהַנָּזִ֗יר פֶּ֛תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵ֖ד אֶת־רֹ֣אשׁ נִזְר֑וֹ וְלָקַ֗ח אֶת־שְׂעַר֙ רֹ֣אשׁ נִזְר֔וֹ וְנָתַן֙ עַל־הָאֵ֔שׁ אֲשֶׁר־תַּ֖חַת זֶ֥בַח הַשְּׁלָמִֽים׃ וְלָקַ֨ח יטהַכֹּהֵ֜ן אֶת־הַזְּרֹ֣עַ בְּשֵׁלָה֮ מִן־הָאַיִל֒ וְֽחַלַּ֨ת מַצָּ֤ה אַחַת֙ מִן־הַסַּ֔ל וּרְקִ֥יק מַצָּ֖ה אֶחָ֑ד וְנָתַן֙ עַל־כַּפֵּ֣י הַנָּזִ֔יר אַחַ֖ר הִֽתְגַּלְּח֥וֹ אֶת־נִזְרֽוֹ׃ וְהֵנִיף֩ כאוֹתָ֨ם הַכֹּהֵ֥ן ׀ תְּנוּפָה֮ לִפְנֵ֣י יְהוָה֒ קֹ֤דֶשׁ הוּא֙ לַכֹּהֵ֔ן עַ֚ל חֲזֵ֣ה הַתְּנוּפָ֔ה וְעַ֖ל שׁ֣וֹק הַתְּרוּמָ֑ה וְאַחַ֛ר יִשְׁתֶּ֥ה הַנָּזִ֖יר יָֽיִן׃ זֹ֣את כאתּוֹרַ֣ת הַנָּזִיר֮ אֲשֶׁ֣ר יִדֹּר֒ קָרְבָּנ֤וֹ לַֽיהוָה֙ עַל־נִזְר֔וֹ מִלְּבַ֖ד אֲשֶׁר־תַּשִּׂ֣יג יָד֑וֹ כְּפִ֤י נִדְרוֹ֙ אֲשֶׁ֣ר יִדֹּ֔ר כֵּ֣ן יַעֲשֶׂ֔ה עַ֖ל תּוֹרַ֥ת נִזְרֽוֹ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כביְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֤ר כגאֶֽל־אַהֲרֹן֙ וְאֶל־בָּנָ֣יו לֵאמֹ֔ר כֹּ֥ה תְבָרֲכ֖וּ אֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל אָמ֖וֹר לָהֶֽם׃ ס         יְבָרֶכְךָ֥ כדיְהוָ֖ה וְיִשְׁמְרֶֽךָ׃ ס         יָאֵ֨ר כהיְהוָ֧ה ׀ פָּנָ֛יו אֵלֶ֖יךָ וִֽיחֻנֶּֽךָּ׃ ס         יִשָּׂ֨א כויְהוָ֤ה ׀ פָּנָיו֙ אֵלֶ֔יךָ וְיָשֵׂ֥ם לְךָ֖ שָׁלֽוֹם׃ ס         וְשָׂמ֥וּ כזאֶת־שְׁמִ֖י עַל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַאֲנִ֖י אֲבָרֲכֵֽם׃ פ
וַיְהִ֡י אזבְּיוֹם֩ כַּלּ֨וֹת מֹשֶׁ֜ה לְהָקִ֣ים אֶת־הַמִּשְׁכָּ֗ן וַיִּמְשַׁ֨ח אֹת֜וֹ וַיְקַדֵּ֤שׁ אֹתוֹ֙ וְאֶת־כָּל־כֵּלָ֔יו וְאֶת־הַמִּזְבֵּ֖חַ וְאֶת־כָּל־כֵּלָ֑יו וַיִּמְשָׁחֵ֖ם וַיְקַדֵּ֥שׁ אֹתָֽם׃ וַיַּקְרִ֨יבוּ֙ בנְשִׂיאֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל רָאשֵׁ֖י בֵּ֣ית אֲבֹתָ֑ם הֵ֚ם נְשִׂיאֵ֣י הַמַּטֹּ֔ת הֵ֥ם הָעֹמְדִ֖ים עַל־הַפְּקֻדִֽים׃ וַיָּבִ֨יאוּ גאֶת־קָרְבָּנָ֜ם לִפְנֵ֣י יְהוָ֗ה שֵׁשׁ־עֶגְלֹ֥ת צָב֙ וּשְׁנֵ֣י עָשָׂ֣ר בָּקָ֔ר עֲגָלָ֛ה עַל־שְׁנֵ֥י הַנְּשִׂאִ֖ים וְשׁ֣וֹר לְאֶחָ֑ד וַיַּקְרִ֥יבוּ אוֹתָ֖ם לִפְנֵ֥י הַמִּשְׁכָּֽן׃ וַיֹּ֥אמֶר דיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ קַ֚ח המֵֽאִתָּ֔ם וְהָי֕וּ לַעֲבֹ֕ד אֶת־עֲבֹדַ֖ת אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְנָתַתָּ֤ה אוֹתָם֙ אֶל־הַלְוִיִּ֔ם אִ֖ישׁ כְּפִ֥י עֲבֹדָתֽוֹ׃ וַיִּקַּ֣ח ומֹשֶׁ֔ה אֶת־הָעֲגָלֹ֖ת וְאֶת־הַבָּקָ֑ר וַיִּתֵּ֥ן אוֹתָ֖ם אֶל־הַלְוִיִּֽם׃ אֵ֣ת ז׀ שְׁתֵּ֣י הָעֲגָלֹ֗ת וְאֵת֙ אַרְבַּ֣עַת הַבָּקָ֔ר נָתַ֖ן לִבְנֵ֣י גֵרְשׁ֑וֹן כְּפִ֖י עֲבֹדָתָֽם׃ וְאֵ֣ת ח׀ אַרְבַּ֣ע הָעֲגָלֹ֗ת וְאֵת֙ שְׁמֹנַ֣ת הַבָּקָ֔ר נָתַ֖ן לִבְנֵ֣י מְרָרִ֑י כְּפִי֙ עֲבֹ֣דָתָ֔ם בְּיַד֙ אִֽיתָמָ֔ר בֶּֽן־אַהֲרֹ֖ן הַכֹּהֵֽן׃ וְלִבְנֵ֥י טקְהָ֖ת לֹ֣א נָתָ֑ן כִּֽי־עֲבֹדַ֤ת הַקֹּ֨דֶשׁ֙ עֲלֵהֶ֔ם בַּכָּתֵ֖ף יִשָּֽׂאוּ׃ וַיַּקְרִ֣יבוּ יהַנְּשִׂאִ֗ים אֵ֚ת חֲנֻכַּ֣ת הַמִּזְבֵּ֔חַ בְּי֖וֹם הִמָּשַׁ֣ח אֹת֑וֹ וַיַּקְרִ֧יבוּ הַנְּשִׂיאִ֛ם אֶת־קָרְבָּנָ֖ם לִפְנֵ֥י הַמִּזְבֵּֽחַ׃ וַיֹּ֥אמֶר יאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֑ה נָשִׂ֨יא אֶחָ֜ד לַיּ֗וֹם נָשִׂ֤יא אֶחָד֙ לַיּ֔וֹם יַקְרִ֨יבוּ֙ אֶת־קָרְבָּנָ֔ם לַחֲנֻכַּ֖ת הַמִּזְבֵּֽחַ׃ ס         וַיְהִ֗י יבהַמַּקְרִ֛יב בַּיּ֥וֹם הָרִאשׁ֖וֹן אֶת־קָרְבָּנ֑וֹ נַחְשׁ֥וֹן בֶּן־עַמִּינָדָ֖ב לְמַטֵּ֥ה יְהוּדָֽה׃ וְקָרְבָּנ֞וֹ יגקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף ידאַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת׃ פַּ֣ר טואֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירטז־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח יזהַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתּוּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן נַחְשׁ֖וֹן בֶּן־עַמִּינָדָֽב׃ פ
בַּיּוֹם֙ יחהַשֵּׁנִ֔י הִקְרִ֖יב נְתַנְאֵ֣ל בֶּן־צוּעָ֑ר נְשִׂ֖יא יִשָּׂשכָֽר׃ הִקְרִ֨ב יטאֶת־קָרְבָּנ֜וֹ קַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף כאַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת׃ פַּ֣ר כאאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירכב־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח כגהַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתּוּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן נְתַנְאֵ֖ל בֶּן־צוּעָֽר׃ פ
בַּיּוֹם֙ כדהַשְּׁלִישִׁ֔י נָשִׂ֖יא לִבְנֵ֣י זְבוּלֻ֑ן אֱלִיאָ֖ב בֶּן־חֵלֹֽן׃ קָרְבָּנ֞וֹ כהקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף כואַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת׃ פַּ֣ר כזאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירכח־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח כטהַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתֻּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן אֱלִיאָ֖ב בֶּן־חֵלֹֽן׃ פ
בַּיּוֹם֙ להָרְבִיעִ֔י נָשִׂ֖יא לִבְנֵ֣י רְאוּבֵ֑ן אֱלִיצ֖וּר בֶּן־שְׁדֵיאֽוּר׃ קָרְבָּנ֞וֹ לאקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף לבאַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת פַּ֣ר לגאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירלד־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח לההַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתֻּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן אֱלִיצ֖וּר בֶּן־שְׁדֵיאֽוּר׃ פ
בַּיּוֹם֙ לוהַחֲמִישִׁ֔י נָשִׂ֖יא לִבְנֵ֣י שִׁמְע֑וֹן שְׁלֻֽמִיאֵ֖ל בֶּן־צוּרִֽישַׁדָּֽי׃ קָרְבָּנ֞וֹ לזקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף לחאַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת׃ פַּ֣ר לטאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירמ־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת וּלְזֶ֣בַח מאהַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתֻּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן שְׁלֻמִיאֵ֖ל בֶּן־צוּרִֽישַׁדָּֽי׃ פ
בַּיּוֹם֙ מבהַשִּׁשִּׁ֔י נָשִׂ֖יא לִבְנֵ֣י גָ֑ד אֶלְיָסָ֖ף בֶּן־דְּעוּאֵֽל׃ קָרְבָּנ֞וֹ מגקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף מדאַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת׃ פַּ֣ר מהאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירמו־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח מזהַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתֻּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן אֶלְיָסָ֖ף בֶּן־דְּעוּאֵֽל׃ פ
בַּיּוֹם֙ מחהַשְּׁבִיעִ֔י נָשִׂ֖יא לִבְנֵ֣י אֶפְרָ֑יִם אֱלִֽישָׁמָ֖ע בֶּן־עַמִּיהֽוּד׃ קָרְבָּנ֞וֹ מטקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף נאַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת׃ פַּ֣ר נאאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירנב־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח נגהַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתֻּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן אֱלִישָׁמָ֖ע בֶּן־עַמִּיהֽוּד׃ פ
בַּיּוֹם֙ נדהַשְּׁמִינִ֔י נָשִׂ֖יא לִבְנֵ֣י מְנַשֶּׁ֑ה גַּמְלִיאֵ֖ל בֶּן־פְּדָה־צֽוּר׃ קָרְבָּנ֞וֹ נהקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה כַּ֥ף נואַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת׃ פַּ֣ר נזאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירנח־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח נטהַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתֻּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן גַּמְלִיאֵ֖ל בֶּן־פְּדָה צֽוּר׃ פ
בַּיּוֹם֙ סהַתְּשִׁיעִ֔י נָשִׂ֖יא לִבְנֵ֣י בִנְיָמִ֑ן אֲבִידָ֖ן בֶּן־גִּדְעֹנִֽי׃ קָרְבָּנ֞וֹ סאקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף סבאַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת׃ פַּ֣ר סגאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירסד־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח סההַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתֻּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן אֲבִידָ֖ן בֶּן־גִּדְעֹנִֽי׃ פ
בַּיּוֹם֙ סוהָעֲשִׂירִ֔י נָשִׂ֖יא לִבְנֵ֣י דָ֑ן אֲחִיעֶ֖זֶר בֶּן־עַמִּישַׁדָּֽי׃ קָרְבָּנ֞וֹ סזקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף סחאַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת פַּ֣ר סטאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירע־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח עאהַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתֻּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן אֲחִיעֶ֖זֶר בֶּן־עַמִּישַׁדָּֽי׃ פ
בְּיוֹם֙ עבעַשְׁתֵּ֣י עָשָׂ֣ר י֔וֹם נָשִׂ֖יא לִבְנֵ֣י אָשֵׁ֑ר פַּגְעִיאֵ֖ל בֶּן־עָכְרָֽן׃ קָרְבָּנ֞וֹ עגקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף עדאַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת׃ פַּ֣ר עהאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירעו־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח עזהַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתֻּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן פַּגְעִיאֵ֖ל בֶּן־עָכְרָֽן׃ פ
בְּיוֹם֙ עחשְׁנֵ֣ים עָשָׂ֣ר י֔וֹם נָשִׂ֖יא לִבְנֵ֣י נַפְתָּלִ֑י אֲחִירַ֖ע בֶּן־עֵינָֽן׃ קָרְבָּנ֞וֹ עטקַֽעֲרַת־כֶּ֣סֶף אַחַ֗ת שְׁלֹשִׁ֣ים וּמֵאָה֮ מִשְׁקָלָהּ֒ מִזְרָ֤ק אֶחָד֙ כֶּ֔סֶף שִׁבְעִ֥ים שֶׁ֖קֶל בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ שְׁנֵיהֶ֣ם ׀ מְלֵאִ֗ים סֹ֛לֶת בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן לְמִנְחָֽה׃ כַּ֥ף פאַחַ֛ת עֲשָׂרָ֥ה זָהָ֖ב מְלֵאָ֥ה קְטֹֽרֶת׃ פַּ֣ר פאאֶחָ֞ד בֶּן־בָּקָ֗ר אַ֧יִל אֶחָ֛ד כֶּֽבֶשׂ־אֶחָ֥ד בֶּן־שְׁנָת֖וֹ לְעֹלָֽה׃ שְׂעִירפב־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽאת׃ וּלְזֶ֣בַח פגהַשְּׁלָמִים֮ בָּקָ֣ר שְׁנַיִם֒ אֵילִ֤ם חֲמִשָּׁה֙ עַתֻּדִ֣ים חֲמִשָּׁ֔ה כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֖ה חֲמִשָּׁ֑ה זֶ֛ה קָרְבַּ֥ן אֲחִירַ֖ע בֶּן־עֵינָֽן׃ פ
זֹ֣את פד׀ חֲנֻכַּ֣ת הַמִּזְבֵּ֗חַ בְּיוֹם֙ הִמָּשַׁ֣ח אֹת֔וֹ מֵאֵ֖ת נְשִׂיאֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל קַעֲרֹ֨ת כֶּ֜סֶף שְׁתֵּ֣ים עֶשְׂרֵ֗ה מִֽזְרְקֵי־כֶ֨סֶף֙ שְׁנֵ֣ים עָשָׂ֔ר כַּפּ֥וֹת זָהָ֖ב שְׁתֵּ֥ים עֶשְׂרֵֽה׃ שְׁלֹשִׁ֣ים פהוּמֵאָ֗ה הַקְּעָרָ֤ה הָֽאַחַת֙ כֶּ֔סֶף וְשִׁבְעִ֖ים הַמִּזְרָ֣ק הָאֶחָ֑ד כֹּ֚ל כֶּ֣סֶף הַכֵּלִ֔ים אַלְפַּ֥יִם וְאַרְבַּע־מֵא֖וֹת בְּשֶׁ֥קֶל הַקֹּֽדֶשׁ׃ כַּפּ֨וֹת פוזָהָ֤ב שְׁתֵּים־עֶשְׂרֵה֙ מְלֵאֹ֣ת קְטֹ֔רֶת עֲשָׂרָ֧ה עֲשָׂרָ֛ה הַכַּ֖ף בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ כָּל־זְהַ֥ב הַכַּפּ֖וֹת עֶשְׂרִ֥ים וּמֵאָֽה׃ כָּלפז־הַבָּקָ֨ר לָעֹלָ֜ה שְׁנֵ֧ים עָשָׂ֣ר פָּרִ֗ים אֵילִ֤ם שְׁנֵים־עָשָׂר֙ כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֛ה שְׁנֵ֥ים עָשָׂ֖ר וּמִנְחָתָ֑ם וּשְׂעִירֵ֥י עִזִּ֛ים שְׁנֵ֥ים עָשָׂ֖ר לְחַטָּֽאת׃ וְכֹ֞ל פחבְּקַ֣ר ׀ זֶ֣בַח הַשְּׁלָמִ֗ים עֶשְׂרִ֣ים וְאַרְבָּעָה֮ פָּרִים֒ אֵילִ֤ם שִׁשִּׁים֙ עַתֻּדִ֣ים שִׁשִּׁ֔ים כְּבָשִׂ֥ים בְּנֵי־שָׁנָ֖ה שִׁשִּׁ֑ים זֹ֚את חֲנֻכַּ֣ת הַמִּזְבֵּ֔חַ אַחֲרֵ֖י הִמָּשַׁ֥ח אֹתֽוֹ׃ וּבְבֹ֨א פטמֹשֶׁ֜ה אֶל־אֹ֣הֶל מוֹעֵד֮ לְדַבֵּ֣ר אִתּוֹ֒ וַיִּשְׁמַ֨ע אֶת־הַקּ֜וֹל מִדַּבֵּ֣ר אֵלָ֗יו מֵעַ֤ל הַכַּפֹּ֨רֶת֙ אֲשֶׁר֙ עַל־אֲרֹ֣ן הָעֵדֻ֔ת מִבֵּ֖ין שְׁנֵ֣י הַכְּרֻבִ֑ים וַיְדַבֵּ֖ר אֵלָֽיו׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר חאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּר֙ באֶֽל־אַהֲרֹ֔ן וְאָמַרְתָּ֖ אֵלָ֑יו בְּהַעֲלֹֽתְךָ֙ אֶת־הַנֵּרֹ֔ת אֶל־מוּל֙ פְּנֵ֣י הַמְּנוֹרָ֔ה יָאִ֖ירוּ שִׁבְעַ֥ת הַנֵּרֽוֹת׃ וַיַּ֤עַשׂ גכֵּן֙ אַהֲרֹ֔ן אֶל־מוּל֙ פְּנֵ֣י הַמְּנוֹרָ֔ה הֶעֱלָ֖ה נֵרֹתֶ֑יהָ כַּֽאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וְזֶ֨ה דמַעֲשֵׂ֤ה הַמְּנֹרָה֙ מִקְשָׁ֣ה זָהָ֔ב עַד־יְרֵכָ֥הּ עַד־פִּרְחָ֖הּ מִקְשָׁ֣ה הִ֑וא כַּמַּרְאֶ֗ה אֲשֶׁ֨ר הֶרְאָ֤ה יְהוָה֙ אֶת־מֹשֶׁ֔ה כֵּ֥ן עָשָׂ֖ה אֶת־הַמְּנֹרָֽה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר היְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ קַ֚ח ואֶת־הַלְוִיִּ֔ם מִתּ֖וֹךְ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וְטִהַרְתָּ֖ אֹתָֽם׃ וְכֹֽהז־תַעֲשֶׂ֤ה לָהֶם֙ לְטַֽהֲרָ֔ם הַזֵּ֥ה עֲלֵיהֶ֖ם מֵ֣י חַטָּ֑את וְהֶעֱבִ֤ירוּ תַ֨עַר֙ עַל־כָּל־בְּשָׂרָ֔ם וְכִבְּס֥וּ בִגְדֵיהֶ֖ם וְהִטֶּהָֽרוּ׃ וְלָֽקְחוּ֙ חפַּ֣ר בֶּן־בָּקָ֔ר וּמִנְחָת֔וֹ סֹ֖לֶת בְּלוּלָ֣ה בַשָּׁ֑מֶן וּפַר־שֵׁנִ֥י בֶן־בָּקָ֖ר תִּקַּ֥ח לְחַטָּֽאת׃ וְהִקְרַבְתָּ֙ טאֶת־הַלְוִיִּ֔ם לִפְנֵ֖י אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְהִ֨קְהַלְתָּ֔ אֶֽת־כָּל־עֲדַ֖ת בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְהִקְרַבְתָּ֥ יאֶת־הַלְוִיִּ֖ם לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וְסָמְכ֧וּ בְנֵי־יִשְׂרָאֵ֛ל אֶת־יְדֵיהֶ֖ם עַל־הַלְוִיִּֽם׃ וְהֵנִיף֩ יאאַהֲרֹ֨ן אֶת־הַלְוִיִּ֤ם תְּנוּפָה֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה מֵאֵ֖ת בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וְהָי֕וּ לַעֲבֹ֖ד אֶת־עֲבֹדַ֥ת יְהוָֽה׃ וְהַלְוִיִּם֙ יביִסְמְכ֣וּ אֶת־יְדֵיהֶ֔ם עַ֖ל רֹ֣אשׁ הַפָּרִ֑ים וַ֠עֲשֵׂה אֶת־הָאֶחָ֨ד חַטָּ֜את וְאֶת־הָאֶחָ֤ד עֹלָה֙ לַֽיהוָ֔ה לְכַפֵּ֖ר עַל־הַלְוִיִּֽם׃ וְהַֽעֲמַדְתָּ֙ יגאֶת־הַלְוִיִּ֔ם לִפְנֵ֥י אַהֲרֹ֖ן וְלִפְנֵ֣י בָנָ֑יו וְהֵנַפְתָּ֥ אֹתָ֛ם תְּנוּפָ֖ה לַֽיהוָֽה׃ וְהִבְדַּלְתָּ֙ ידאֶת־הַלְוִיִּ֔ם מִתּ֖וֹךְ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וְהָ֥יוּ לִ֖י הַלְוִיִּֽם׃ וְאַֽחֲרֵיטו־כֵן֙ יָבֹ֣אוּ הַלְוִיִּ֔ם לַעֲבֹ֖ד אֶת־אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְטִֽהַרְתָּ֣ אֹתָ֔ם וְהֵנַפְתָּ֥ אֹתָ֖ם תְּנוּפָֽה׃ כִּי֩ טזנְתֻנִ֨ים נְתֻנִ֥ים הֵ֨מָּה֙ לִ֔י מִתּ֖וֹךְ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל תַּחַת֩ פִּטְרַ֨ת כָּל־רֶ֜חֶם בְּכ֥וֹר כֹּל֙ מִבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל לָקַ֥חְתִּי אֹתָ֖ם לִֽי׃ כִּ֣י יזלִ֤י כָל־בְּכוֹר֙ בִּבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל בָּאָדָ֖ם וּבַבְּהֵמָ֑ה בְּי֗וֹם הַכֹּתִ֤י כָל־בְּכוֹר֙ בְּאֶ֣רֶץ מִצְרַ֔יִם הִקְדַּ֥שְׁתִּי אֹתָ֖ם לִֽי׃ וָאֶקַּח֙ יחאֶת־הַלְוִיִּ֔ם תַּ֥חַת כָּל־בְּכ֖וֹר בִּבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וָאֶתְּנָ֨ה יטאֶת־הַלְוִיִּ֜ם נְתֻנִ֣ים ׀ לְאַהֲרֹ֣ן וּלְבָנָ֗יו מִתּוֹךְ֮ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵל֒ לַעֲבֹ֞ד אֶת־עֲבֹדַ֤ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד וּלְכַפֵּ֖ר עַל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וְלֹ֨א יִהְיֶ֜ה בִּבְנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ נֶ֔גֶף בְּגֶ֥שֶׁת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל אֶל־הַקֹּֽדֶשׁ׃ וַיַּ֨עַשׂ כמֹשֶׁ֧ה וְאַהֲרֹ֛ן וְכָל־עֲדַ֥ת בְּנֵי־יִשְׂרָאֵ֖ל לַלְוִיִּ֑ם כְּ֠כֹל אֲשֶׁר־צִוָּ֨ה יְהוָ֤ה אֶת־מֹשֶׁה֙ לַלְוִיִּ֔ם כֵּן־עָשׂ֥וּ לָהֶ֖ם בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיִּֽתְחַטְּא֣וּ כאהַלְוִיִּ֗ם וַֽיְכַבְּסוּ֙ בִּגְדֵיהֶ֔ם וַיָּ֨נֶף אַהֲרֹ֥ן אֹתָ֛ם תְּנוּפָ֖ה לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וַיְכַפֵּ֧ר עֲלֵיהֶ֛ם אַהֲרֹ֖ן לְטַהֲרָֽם׃ וְאַחֲרֵיכב־כֵ֞ן בָּ֣אוּ הַלְוִיִּ֗ם לַעֲבֹ֤ד אֶת־עֲבֹֽדָתָם֙ בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד לִפְנֵ֥י אַהֲרֹ֖ן וְלִפְנֵ֣י בָנָ֑יו כַּאֲשֶׁר֩ צִוָּ֨ה יְהוָ֤ה אֶת־מֹשֶׁה֙ עַל־הַלְוִיִּ֔ם כֵּ֖ן עָשׂ֥וּ לָהֶֽם׃ ס         וַיְדַבֵּ֥ר כגיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ זֹ֖את כדאֲשֶׁ֣ר לַלְוִיִּ֑ם מִבֶּן֩ חָמֵ֨שׁ וְעֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה יָבוֹא֙ לִצְבֹ֣א צָבָ֔א בַּעֲבֹדַ֖ת אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וּמִבֶּן֙ כהחֲמִשִּׁ֣ים שָׁנָ֔ה יָשׁ֖וּב מִצְּבָ֣א הָעֲבֹדָ֑ה וְלֹ֥א יַעֲבֹ֖ד עֽוֹד׃ וְשֵׁרֵ֨ת כואֶת־אֶחָ֜יו בְּאֹ֤הֶל מוֹעֵד֙ לִשְׁמֹ֣ר מִשְׁמֶ֔רֶת וַעֲבֹדָ֖ה לֹ֣א יַעֲבֹ֑ד כָּ֛כָה תַּעֲשֶׂ֥ה לַלְוִיִּ֖ם בְּמִשְׁמְרֹתָֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר טאיְהוָ֣ה אֶל־מֹשֶׁ֣ה בְמִדְבַּר־סִ֠ינַי בַּשָּׁנָ֨ה הַשֵּׁנִ֜ית לְצֵאתָ֨ם מֵאֶ֧רֶץ מִצְרַ֛יִם בַּחֹ֥דֶשׁ הָרִאשׁ֖וֹן לֵאמֹֽר׃ וְיַעֲשׂ֧וּ בבְנֵי־יִשְׂרָאֵ֛ל אֶת־הַפָּ֖סַח בְּמוֹעֲדֽוֹ׃ בְּאַרְבָּעָ֣ה געָשָֽׂר־י֠וֹם בַּחֹ֨דֶשׁ הַזֶּ֜ה בֵּ֧ין הָֽעֲרְבַּ֛יִם תַּעֲשׂ֥וּ אֹת֖וֹ בְּמוֹעֲד֑וֹ כְּכָל־חֻקֹּתָ֥יו וּכְכָל־מִשְׁפָּטָ֖יו תַּעֲשׂ֥וּ אֹתֽוֹ׃ וַיְדַבֵּ֥ר דמֹשֶׁ֛ה אֶל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לַעֲשֹׂ֥ת הַפָּֽסַח׃ וַיַּעֲשׂ֣וּ האֶת־הַפֶּ֡סַח בָּרִאשׁ֡וֹן בְּאַרְבָּעָה֩ עָשָׂ֨ר י֥וֹם לַחֹ֛דֶשׁ בֵּ֥ין הָעַרְבַּ֖יִם בְּמִדְבַּ֣ר סִינָ֑י כְּ֠כֹל אֲשֶׁ֨ר צִוָּ֤ה יְהוָה֙ אֶת־מֹשֶׁ֔ה כֵּ֥ן עָשׂ֖וּ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיְהִ֣י ואֲנָשִׁ֗ים אֲשֶׁ֨ר הָי֤וּ טְמֵאִים֙ לְנֶ֣פֶשׁ אָדָ֔ם וְלֹא־יָכְל֥וּ לַעֲשֹׂת־הַפֶּ֖סַח בַּיּ֣וֹם הַה֑וּא וַֽיִּקְרְב֞וּ לִפְנֵ֥י מֹשֶׁ֛ה וְלִפְנֵ֥י אַהֲרֹ֖ן בַּיּ֥וֹם הַהֽוּא׃ וַ֠יֹּאמְרוּ זהָאֲנָשִׁ֤ים הָהֵ֨מָּה֙ אֵלָ֔יו אֲנַ֥חְנוּ טְמֵאִ֖ים לְנֶ֣פֶשׁ אָדָ֑ם לָ֣מָּה נִגָּרַ֗ע לְבִלְתִּ֨י הַקְרִ֜ב אֶת־קָרְבַּ֤ן יְהוָה֙ בְּמֹ֣עֲד֔וֹ בְּת֖וֹךְ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיֹּ֥אמֶר חאֲלֵהֶ֖ם מֹשֶׁ֑ה עִמְד֣וּ וְאֶשְׁמְעָ֔ה מַה־יְצַוֶּ֥ה יְהוָ֖ה לָכֶֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר טיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֛ר יאֶל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר אִ֣ישׁ אִ֣ישׁ כִּי־יִהְיֶֽה־טָמֵ֣א ׀ לָנֶ֡פֶשׁ אוֹ֩ בְדֶ֨רֶךְ רְחֹקָ֜הׄ לָכֶ֗ם א֚וֹ לְדֹרֹ֣תֵיכֶ֔ם וְעָ֥שָׂה פֶ֖סַח לַיהוָֽה׃ בַּחֹ֨דֶשׁ יאהַשֵּׁנִ֜י בְּאַרְבָּעָ֨ה עָשָׂ֥ר י֛וֹם בֵּ֥ין הָעַרְבַּ֖יִם יַעֲשׂ֣וּ אֹת֑וֹ עַל־מַצּ֥וֹת וּמְרֹרִ֖ים יֹאכְלֻֽהוּ׃ לֹֽאיב־יַשְׁאִ֤ירוּ מִמֶּ֨נּוּ֙ עַד־בֹּ֔קֶר וְעֶ֖צֶם לֹ֣א יִשְׁבְּרוּ־ב֑וֹ כְּכָל־חֻקַּ֥ת הַפֶּ֖סַח יַעֲשׂ֥וּ אֹתֽוֹ׃ וְהָאִישׁ֩ יגאֲשֶׁר־ה֨וּא טָה֜וֹר וּבְדֶ֣רֶךְ לֹא־הָיָ֗ה וְחָדַל֙ לַעֲשׂ֣וֹת הַפֶּ֔סַח וְנִכְרְתָ֛ה הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִ֖וא מֵֽעַמֶּ֑יהָ כִּ֣י ׀ קָרְבַּ֣ן יְהוָ֗ה לֹ֤א הִקְרִיב֙ בְּמֹ֣עֲד֔וֹ חֶטְא֥וֹ יִשָּׂ֖א הָאִ֥ישׁ הַהֽוּא׃ וְכִֽייד־יָג֨וּר אִתְּכֶ֜ם גֵּ֗ר וְעָ֤שָֽׂה פֶ֨סַח֙ לַֽיהוָ֔ה כְּחֻקַּ֥ת הַפֶּ֛סַח וּכְמִשְׁפָּט֖וֹ כֵּ֣ן יַעֲשֶׂ֑ה חֻקָּ֤ה אַחַת֙ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֔ם וְלַגֵּ֖ר וּלְאֶזְרַ֥ח הָאָֽרֶץ׃ פ
וּבְיוֹם֙ טוהָקִ֣ים אֶת־הַמִּשְׁכָּ֔ן כִּסָּ֤ה הֶֽעָנָן֙ אֶת־הַמִּשְׁכָּ֔ן לְאֹ֖הֶל הָעֵדֻ֑ת וּבָעֶ֜רֶב יִהְיֶ֧ה עַֽל־הַמִּשְׁכָּ֛ן כְּמַרְאֵה־אֵ֖שׁ עַד־בֹּֽקֶר׃ כֵּ֚ן טזיִהְיֶ֣ה תָמִ֔יד הֶעָנָ֖ן יְכַסֶּ֑נּוּ וּמַרְאֵה־אֵ֖שׁ לָֽיְלָה׃ וּלְפִ֞י יזהֵעָלֹ֤ת הֶֽעָנָן֙ מֵעַ֣ל הָאֹ֔הֶל וְאַ֣חֲרֵי־כֵ֔ן יִסְע֖וּ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וּבִמְק֗וֹם אֲשֶׁ֤ר יִשְׁכָּן־שָׁם֙ הֶֽעָנָ֔ן שָׁ֥ם יַחֲנ֖וּ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ עַליח־פִּ֣י יְהוָ֗ה יִסְעוּ֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְעַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה יַחֲנ֑וּ כָּל־יְמֵ֗י אֲשֶׁ֨ר יִשְׁכֹּ֧ן הֶעָנָ֛ן עַל־הַמִּשְׁכָּ֖ן יַחֲנֽוּ׃ וּבְהַאֲרִ֧יךְ יטהֶֽעָנָ֛ן עַל־הַמִּשְׁכָּ֖ן יָמִ֣ים רַבִּ֑ים וְשָׁמְר֧וּ בְנֵי־יִשְׂרָאֵ֛ל אֶת־מִשְׁמֶ֥רֶת יְהוָ֖ה וְלֹ֥א יִסָּֽעוּ׃ וְיֵ֞שׁ כאֲשֶׁ֨ר יִהְיֶ֧ה הֶֽעָנָ֛ן יָמִ֥ים מִסְפָּ֖ר עַל־הַמִּשְׁכָּ֑ן עַל־פִּ֤י יְהוָה֙ יַחֲנ֔וּ וְעַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה יִסָּֽעוּ׃ וְיֵ֞שׁ כאאֲשֶׁר־יִהְיֶ֤ה הֶֽעָנָן֙ מֵעֶ֣רֶב עַד־בֹּ֔קֶר וְנַעֲלָ֧ה הֶֽעָנָ֛ן בַּבֹּ֖קֶר וְנָסָ֑עוּ א֚וֹ יוֹמָ֣ם וָלַ֔יְלָה וְנַעֲלָ֥ה הֶעָנָ֖ן וְנָסָֽעוּ׃ אֽוֹכב־יֹמַ֜יִם אוֹ־חֹ֣דֶשׁ אוֹ־יָמִ֗ים בְּהַאֲרִ֨יךְ הֶעָנָ֤ן עַל־הַמִּשְׁכָּן֙ לִשְׁכֹּ֣ן עָלָ֔יו יַחֲנ֥וּ בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל וְלֹ֣א יִסָּ֑עוּ וּבְהֵעָלֹת֖וֹ יִסָּֽעוּ׃ עַלכג־פִּ֤י יְהוָה֙ יַחֲנ֔וּ וְעַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה יִסָּ֑עוּ אֶת־מִשְׁמֶ֤רֶת יְהוָה֙ שָׁמָ֔רוּ עַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה בְּיַד־מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ עֲשֵׂ֣ה בלְךָ֗ שְׁתֵּי֙ חֲצֽוֹצְרֹ֣ת כֶּ֔סֶף מִקְשָׁ֖ה תַּעֲשֶׂ֣ה אֹתָ֑ם וְהָי֤וּ לְךָ֙ לְמִקְרָ֣א הָֽעֵדָ֔ה וּלְמַסַּ֖ע אֶת־הַֽמַּחֲנֽוֹת׃ וְתָקְע֖וּ גבָּהֵ֑ן וְנֽוֹעֲד֤וּ אֵלֶ֨יךָ֙ כָּל־הָ֣עֵדָ֔ה אֶל־פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְאִםד־בְּאַחַ֖ת יִתְקָ֑עוּ וְנוֹעֲד֤וּ אֵלֶ֨יךָ֙ הַנְּשִׂיאִ֔ים רָאשֵׁ֖י אַלְפֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וּתְקַעְתֶּ֖ם התְּרוּעָ֑ה וְנָֽסְעוּ֙ הַֽמַּחֲנ֔וֹת הַחֹנִ֖ים קֵֽדְמָה׃ וּתְקַעְתֶּ֤ם ותְּרוּעָה֙ שֵׁנִ֔ית וְנָֽסְעוּ֙ הַֽמַּחֲנ֔וֹת הַחֹנִ֖ים תֵּימָ֑נָה תְּרוּעָ֥ה יִתְקְע֖וּ לְמַסְעֵיהֶֽם׃ וּבְהַקְהִ֖יל זאֶת־הַקָּהָ֑ל תִּתְקְע֖וּ וְלֹ֥א תָרִֽיעוּ׃ וּבְנֵ֤י חאַהֲרֹן֙ הַכֹּ֣הֲנִ֔ים יִתְקְע֖וּ בַּֽחֲצֹצְר֑וֹת וְהָי֥וּ לָכֶ֛ם לְחֻקַּ֥ת עוֹלָ֖ם לְדֹרֹתֵיכֶֽם׃ וְכִֽיט־תָבֹ֨אוּ מִלְחָמָ֜ה בְּאַרְצְכֶ֗ם עַל־הַצַּר֙ הַצֹּרֵ֣ר אֶתְכֶ֔ם וַהֲרֵעֹתֶ֖ם בַּחֲצֹצְר֑וֹת וֲנִזְכַּרְתֶּ֗ם לִפְנֵי֙ יְהוָ֣ה אֱלֹֽהֵיכֶ֔ם וְנוֹשַׁעְתֶּ֖ם מֵאֹיְבֵיכֶֽם׃ וּבְי֨וֹם ישִׂמְחַתְכֶ֥ם וּֽבְמוֹעֲדֵיכֶם֮ וּבְרָאשֵׁ֣י חָדְשֵׁיכֶם֒ וּתְקַעְתֶּ֣ם בַּחֲצֹֽצְרֹ֗ת עַ֚ל עֹלֹ֣תֵיכֶ֔ם וְעַ֖ל זִבְחֵ֣י שַׁלְמֵיכֶ֑ם וְהָי֨וּ לָכֶ֤ם לְזִכָּרוֹן֙ לִפְנֵ֣י אֱלֹֽהֵיכֶ֔ם אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ פ
וַיְהִ֞י יאבַּשָּׁנָ֧ה הַשֵּׁנִ֛ית בַּחֹ֥דֶשׁ הַשֵּׁנִ֖י בְּעֶשְׂרִ֣ים בַּחֹ֑דֶשׁ נַעֲלָה֙ הֶֽעָנָ֔ן מֵעַ֖ל מִשְׁכַּ֥ן הָעֵדֻֽת׃ וַיִּסְע֧וּ יבבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֛ל לְמַסְעֵיהֶ֖ם מִמִּדְבַּ֣ר סִינָ֑י וַיִּשְׁכֹּ֥ן הֶעָנָ֖ן בְּמִדְבַּ֥ר פָּארָֽן׃ וַיִּסְע֖וּ יגבָּרִאשֹׁנָ֑ה עַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה בְּיַד־מֹשֶֽׁה׃ וַיִּסַּ֞ע ידדֶּ֣גֶל מַחֲנֵ֧ה בְנֵֽי־יְהוּדָ֛ה בָּרִאשֹׁנָ֖ה לְצִבְאֹתָ֑ם וְעַל־צְבָא֔וֹ נַחְשׁ֖וֹן בֶּן־עַמִּינָדָֽב׃ וְעַ֨לטו־צְבָ֔א מַטֵּ֖ה בְּנֵ֣י יִשָׂשכָ֑ר נְתַנְאֵ֖ל בֶּן־צוּעָֽר׃ וְעַ֨לטז־צְבָ֔א מַטֵּ֖ה בְּנֵ֣י זְבוּלֻ֑ן אֱלִיאָ֖ב בֶּן־חֵלֽוֹן׃ וְהוּרַ֖ד יזהַמִּשְׁכָּ֑ן וְנָסְע֤וּ בְנֵֽי־גֵרְשׁוֹן֙ וּבְנֵ֣י מְרָרִ֔י נֹשְׂאֵ֖י הַמִּשְׁכָּֽן׃ ס         וְנָסַ֗ע יחדֶּ֛גֶל מַחֲנֵ֥ה רְאוּבֵ֖ן לְצִבְאֹתָ֑ם וְעַל־צְבָא֔וֹ אֱלִיצ֖וּר בֶּן־שְׁדֵיאֽוּר׃ וְעַ֨ליט־צְבָ֔א מַטֵּ֖ה בְּנֵ֣י שִׁמְע֑וֹן שְׁלֻֽמִיאֵ֖ל בֶּן־צוּרִֽי שַׁדָּֽי׃ וְעַלכ־צְבָ֖א מַטֵּ֣ה בְנֵי־גָ֑ד אֶלְיָסָ֖ף בֶּן־דְּעוּאֵֽל׃ וְנָסְעוּ֙ כאהַקְּהָתִ֔ים נֹשְׂאֵ֖י הַמִּקְדָּ֑שׁ וְהֵקִ֥ימוּ אֶת־הַמִּשְׁכָּ֖ן עַד־בֹּאָֽם׃ ס         וְנָסַ֗ע כבדֶּ֛גֶל מַחֲנֵ֥ה בְנֵֽי־אֶפְרַ֖יִם לְצִבְאֹתָ֑ם וְעַל־צְבָא֔וֹ אֱלִישָׁמָ֖ע בֶּן־עַמִּיהֽוּד׃ וְעַ֨לכג־צְבָ֔א מַטֵּ֖ה בְּנֵ֣י מְנַשֶּׁ֑ה גַּמְלִיאֵ֖ל בֶּן־פְּדָה־צֽוּר׃ וְעַ֨לכד־צְבָ֔א מַטֵּ֖ה בְּנֵ֣י בִנְיָמִ֑ן אֲבִידָ֖ן בֶּן־גִּדְעוֹנִֽי׃ ס         וְנָסַ֗ע כהדֶּ֚גֶל מַחֲנֵ֣ה בְנֵי־דָ֔ן מְאַסֵּ֥ף לְכָל־הַֽמַּחֲנֹ֖ת לְצִבְאֹתָ֑ם וְעַל־צְבָא֔וֹ אֲחִיעֶ֖זֶר בֶּן־עַמִּישַׁדָּֽי׃ וְעַלכו־צְבָ֔א מַטֵּ֖ה בְּנֵ֣י אָשֵׁ֑ר פַּגְעִיאֵ֖ל בֶּן־עָכְרָֽן׃ וְעַ֨לכז־צְבָ֔א מַטֵּ֖ה בְּנֵ֣י נַפְתָּלִ֑י אֲחִירַ֖ע בֶּן־עֵינָֽן׃ אֵ֛לֶּה כחמַסְעֵ֥י בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל לְצִבְאֹתָ֑ם וַיִּסָּֽעוּ׃ ס         וַיֹּ֣אמֶר כטמֹשֶׁ֗ה לְ֠חֹבָב בֶּן־רְעוּאֵ֣ל הַמִּדְיָנִי֮ חֹתֵ֣ן מֹשֶׁה֒ נֹסְעִ֣ים ׀ אֲנַ֗חְנוּ אֶל־הַמָּקוֹם֙ אֲשֶׁ֣ר אָמַ֣ר יְהוָ֔ה אֹת֖וֹ אֶתֵּ֣ן לָכֶ֑ם לְכָ֤ה אִתָּ֨נוּ֙ וְהֵטַ֣בְנוּ לָ֔ךְ כִּֽי־יְהוָ֥ה דִּבֶּר־ט֖וֹב עַל־יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיֹּ֥אמֶר לאֵלָ֖יו לֹ֣א אֵלֵ֑ךְ כִּ֧י אִם־אֶל־אַרְצִ֛י וְאֶל־מוֹלַדְתִּ֖י אֵלֵֽךְ׃ וַיֹּ֕אמֶר לאאַל־נָ֖א תַּעֲזֹ֣ב אֹתָ֑נוּ כִּ֣י ׀ עַל־כֵּ֣ן יָדַ֗עְתָּ חֲנֹתֵ֨נוּ֙ בַּמִּדְבָּ֔ר וְהָיִ֥יתָ לָּ֖נוּ לְעֵינָֽיִם׃ וְהָיָ֖ה לבכִּי־תֵלֵ֣ךְ עִמָּ֑נוּ וְהָיָ֣ה ׀ הַטּ֣וֹב הַה֗וּא אֲשֶׁ֨ר יֵיטִ֧יב יְהוָ֛ה עִמָּ֖נוּ וְהֵטַ֥בְנוּ לָֽךְ׃ וַיִּסְעוּ֙ לגמֵהַ֣ר יְהוָ֔ה דֶּ֖רֶךְ שְׁלֹ֣שֶׁת יָמִ֑ים וַאֲר֨וֹן בְּרִית־יְהוָ֜ה נֹסֵ֣עַ לִפְנֵיהֶ֗ם דֶּ֚רֶךְ שְׁלֹ֣שֶׁת יָמִ֔ים לָת֥וּר לָהֶ֖ם מְנוּחָֽה׃ וַעֲנַ֧ן לדיְהוָ֛ה עֲלֵיהֶ֖ם יוֹמָ֑ם בְּנָסְעָ֖ם מִן־הַֽמַּחֲנֶֽה׃ ׆ ס         וַיְהִ֛י להבִּנְסֹ֥עַ הָאָרֹ֖ן וַיֹּ֣אמֶר מֹשֶׁ֑ה קוּמָ֣ה ׀ יְהוָ֗ה וְיָפֻ֨צוּ֙ אֹֽיְבֶ֔יךָ וְיָנֻ֥סוּ מְשַׂנְאֶ֖יךָ מִפָּנֶֽיךָ׃ וּבְנֻחֹ֖ה לויֹאמַ֑ר שׁוּבָ֣ה יְהוָ֔ה רִֽבְב֖וֹת אַלְפֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ ׆ ס         וַיְהִ֤י יאאהָעָם֙ כְּמִתְאֹ֣נְנִ֔ים רַ֖ע בְּאָזְנֵ֣י יְהוָ֑ה וַיִּשְׁמַ֤ע יְהוָה֙ וַיִּ֣חַר אַפּ֔וֹ וַתִּבְעַר־בָּם֙ אֵ֣שׁ יְהוָ֔ה וַתֹּ֖אכַל בִּקְצֵ֥ה הַֽמַּחֲנֶֽה׃ וַיִּצְעַ֥ק בהָעָ֖ם אֶל־מֹשֶׁ֑ה וַיִּתְפַּלֵּ֤ל מֹשֶׁה֙ אֶל־יְהוָ֔ה וַתִּשְׁקַ֖ע הָאֵֽשׁ׃ וַיִּקְרָ֛א גשֵֽׁם־הַמָּק֥וֹם הַה֖וּא תַּבְעֵרָ֑ה כִּֽי־בָעֲרָ֥ה בָ֖ם אֵ֥שׁ יְהוָֽה׃ וְהָֽאסַפְסֻף֙ דאֲשֶׁ֣ר בְּקִרְבּ֔וֹ הִתְאַוּ֖וּ תַּאֲוָ֑ה וַיָּשֻׁ֣בוּ וַיִּבְכּ֗וּ גַּ֚ם בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וַיֹּ֣אמְר֔וּ מִ֥י יַאֲכִלֵ֖נוּ בָּשָֽׂר׃ זָכַ֨רְנוּ֙ האֶת־הַדָּגָ֔ה אֲשֶׁר־נֹאכַ֥ל בְּמִצְרַ֖יִם חִנָּ֑ם אֵ֣ת הַקִּשֻּׁאִ֗ים וְאֵת֙ הָֽאֲבַטִּחִ֔ים וְאֶת־הֶחָצִ֥יר וְאֶת־הַבְּצָלִ֖ים וְאֶת־הַשּׁוּמִֽים׃ וְעַתָּ֛ה ונַפְשֵׁ֥נוּ יְבֵשָׁ֖ה אֵ֣ין כֹּ֑ל בִּלְתִּ֖י אֶל־הַמָּ֥ן עֵינֵֽינוּ׃ וְהַמָּ֕ן זכִּזְרַע־גַּ֖ד ה֑וּא וְעֵינ֖וֹ כְּעֵ֥ין הַבְּדֹֽלַח׃ שָׁטוּ֩ חהָעָ֨ם וְלָֽקְט֜וּ וְטָחֲנ֣וּ בָרֵחַ֗יִם א֤וֹ דָכוּ֙ בַּמְּדֹכָ֔ה וּבִשְּׁלוּ֙ בַּפָּר֔וּר וְעָשׂ֥וּ אֹת֖וֹ עֻג֑וֹת וְהָיָ֣ה טַעְמ֔וֹ כְּטַ֖עַם לְשַׁ֥ד הַשָּֽׁמֶן׃ וּבְרֶ֧דֶת טהַטַּ֛ל עַל־הַֽמַּחֲנֶ֖ה לָ֑יְלָה יֵרֵ֥ד הַמָּ֖ן עָלָֽיו׃ וַיִּשְׁמַ֨ע ימֹשֶׁ֜ה אֶת־הָעָ֗ם בֹּכֶה֙ לְמִשְׁפְּחֹתָ֔יו אִ֖ישׁ לְפֶ֣תַח אָהֳל֑וֹ וַיִּֽחַר־אַ֤ף יְהוָה֙ מְאֹ֔ד וּבְעֵינֵ֥י מֹשֶׁ֖ה רָֽע׃ וַיֹּ֨אמֶר יאמֹשֶׁ֜ה אֶל־יְהוָ֗ה לָמָ֤ה הֲרֵעֹ֨תָ֙ לְעַבְדֶּ֔ךָ וְלָ֛מָּה לֹא־מָצָ֥תִי חֵ֖ן בְּעֵינֶ֑יךָ לָשׂ֗וּם אֶת־מַשָּׂ֛א כָּל־הָעָ֥ם הַזֶּ֖ה עָלָֽי׃ הֶאָנֹכִ֣י יבהָרִ֗יתִי אֵ֚ת כָּל־הָעָ֣ם הַזֶּ֔ה אִם־אָנֹכִ֖י יְלִדְתִּ֑יהוּ כִּֽי־תֹאמַ֨ר אֵלַ֜י שָׂאֵ֣הוּ בְחֵיקֶ֗ךָ כַּאֲשֶׁ֨ר יִשָּׂ֤א הָאֹמֵן֙ אֶת־הַיֹּנֵ֔ק עַ֚ל הָֽאֲדָמָ֔ה אֲשֶׁ֥ר נִשְׁבַּ֖עְתָּ לַאֲבֹתָֽיו׃ מֵאַ֤יִן יגלִי֙ בָּשָׂ֔ר לָתֵ֖ת לְכָל־הָעָ֣ם הַזֶּ֑ה כִּֽי־יִבְכּ֤וּ עָלַי֙ לֵאמֹ֔ר תְּנָה־לָּ֥נוּ בָשָׂ֖ר וְנֹאכֵֽלָה׃ לֹֽאיד־אוּכַ֤ל אָנֹכִי֙ לְבַדִּ֔י לָשֵׂ֖את אֶת־כָּל־הָעָ֣ם הַזֶּ֑ה כִּ֥י כָבֵ֖ד מִמֶּֽנִּי׃ וְאִםטו־כָּ֣כָה ׀ אַתְּ־עֹ֣שֶׂה לִּ֗י הָרְגֵ֤נִי נָא֙ הָרֹ֔ג אִם־מָצָ֥אתִי חֵ֖ן בְּעֵינֶ֑יךָ וְאַל־אֶרְאֶ֖ה בְּרָעָתִֽי׃ פ
וַיֹּ֨אמֶר טזיְהוָ֜ה אֶל־מֹשֶׁ֗ה אֶסְפָה־לִּ֞י שִׁבְעִ֣ים אִישׁ֮ מִזִּקְנֵ֣י יִשְׂרָאֵל֒ אֲשֶׁ֣ר יָדַ֔עְתָּ כִּי־הֵ֛ם זִקְנֵ֥י הָעָ֖ם וְשֹׁטְרָ֑יו וְלָקַחְתָּ֤ אֹתָם֙ אֶל־אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד וְהִֽתְיַצְּב֥וּ שָׁ֖ם עִמָּֽךְ׃ וְיָרַדְתִּ֗י יזוְדִבַּרְתִּ֣י עִמְּךָ֮ שָׁם֒ וְאָצַלְתִּ֗י מִן־הָר֛וּחַ אֲשֶׁ֥ר עָלֶ֖יךָ וְשַׂמְתִּ֣י עֲלֵיהֶ֑ם וְנָשְׂא֤וּ אִתְּךָ֙ בְּמַשָּׂ֣א הָעָ֔ם וְלֹא־תִשָּׂ֥א אַתָּ֖ה לְבַדֶּֽךָ׃ וְאֶליח־הָעָ֨ם תֹּאמַ֜ר הִתְקַדְּשׁ֣וּ לְמָחָר֮ וַאֲכַלְתֶּ֣ם בָּשָׂר֒ כִּ֡י בְּכִיתֶם֩ בְּאָזְנֵ֨י יְהוָ֜ה לֵאמֹ֗ר מִ֤י יַאֲכִלֵ֨נוּ֙ בָּשָׂ֔ר כִּי־ט֥וֹב לָ֖נוּ בְּמִצְרָ֑יִם וְנָתַ֨ן יְהוָ֥ה לָכֶ֛ם בָּשָׂ֖ר וַאֲכַלְתֶּֽם׃ לֹ֣א יטי֥וֹם אֶחָ֛ד תֹּאכְל֖וּן וְלֹ֣א יוֹמָ֑יִם וְלֹ֣א ׀ חֲמִשָּׁ֣ה יָמִ֗ים וְלֹא֙ עֲשָׂרָ֣ה יָמִ֔ים וְלֹ֖א עֶשְׂרִ֥ים יֽוֹם׃ עַ֣ד כ׀ חֹ֣דֶשׁ יָמִ֗ים עַ֤ד אֲשֶׁר־יֵצֵא֙ מֵֽאַפְּכֶ֔ם וְהָיָ֥ה לָכֶ֖ם לְזָרָ֑א יַ֗עַן כִּֽי־מְאַסְתֶּ֤ם אֶת־יְהוָה֙ אֲשֶׁ֣ר בְּקִרְבְּכֶ֔ם וַתִּבְכּ֤וּ לְפָנָיו֙ לֵאמֹ֔ר לָ֥מָּה זֶּ֖ה יָצָ֥אנוּ מִמִּצְרָֽיִם׃ וַיֹּאמֶר֮ כאמֹשֶׁה֒ שֵׁשׁ־מֵא֥וֹת אֶ֨לֶף֙ רַגְלִ֔י הָעָ֕ם אֲשֶׁ֥ר אָנֹכִ֖י בְּקִרְבּ֑וֹ וְאַתָּ֣ה אָמַ֗רְתָּ בָּשָׂר֙ אֶתֵּ֣ן לָהֶ֔ם וְאָכְל֖וּ חֹ֥דֶשׁ יָמִֽים׃ הֲצֹ֧אן כבוּבָקָ֛ר יִשָּׁחֵ֥ט לָהֶ֖ם וּמָצָ֣א לָהֶ֑ם אִ֣ם אֶֽת־כָּל־דְּגֵ֥י הַיָּ֛ם יֵאָסֵ֥ף לָהֶ֖ם וּמָצָ֥א לָהֶֽם׃ פ
וַיֹּ֤אמֶר כגיְהוָה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה הֲיַ֥ד יְהוָ֖ה תִּקְצָ֑ר עַתָּ֥ה תִרְאֶ֛ה הֲיִקְרְךָ֥ דְבָרִ֖י אִם־לֹֽא׃ וַיֵּצֵ֣א כדמֹשֶׁ֗ה וַיְדַבֵּר֙ אֶל־הָעָ֔ם אֵ֖ת דִּבְרֵ֣י יְהוָ֑ה וַיֶּאֱסֹ֞ף שִׁבְעִ֥ים אִישׁ֙ מִזִּקְנֵ֣י הָעָ֔ם וַֽיַּעֲמֵ֥ד אֹתָ֖ם סְבִיבֹ֥ת הָאֹֽהֶל׃ וַיֵּ֨רֶד כהיְהוָ֥ה ׀ בֶּעָנָן֮ וַיְדַבֵּ֣ר אֵלָיו֒ וַיָּ֗אצֶל מִן־הָר֨וּחַ֙ אֲשֶׁ֣ר עָלָ֔יו וַיִּתֵּ֕ן עַל־שִׁבְעִ֥ים אִ֖ישׁ הַזְּקֵנִ֑ים וַיְהִ֗י כְּנ֤וֹחַ עֲלֵיהֶם֙ הָר֔וּחַ וַיִּֽתְנַבְּא֖וּ וְלֹ֥א יָסָֽפוּ׃ וַיִּשָּׁאֲר֣וּ כושְׁנֵֽי־אֲנָשִׁ֣ים ׀ בַּֽמַּחֲנֶ֡ה שֵׁ֣ם הָאֶחָ֣ד ׀ אֶלְדָּ֡ד וְשֵׁם֩ הַשֵּׁנִ֨י מֵידָ֜ד וַתָּ֧נַח עֲלֵיהֶ֣ם הָר֗וּחַ וְהֵ֨מָּה֙ בַּכְּתֻבִ֔ים וְלֹ֥א יָצְא֖וּ הָאֹ֑הֱלָה וַיִּֽתְנַבְּא֖וּ בַּֽמַּחֲנֶֽה׃ וַיָּ֣רָץ כזהַנַּ֔עַר וַיַּגֵּ֥ד לְמֹשֶׁ֖ה וַיֹּאמַ֑ר אֶלְדָּ֣ד וּמֵידָ֔ד מִֽתְנַבְּאִ֖ים בַּֽמַּחֲנֶֽה׃ וַיַּ֜עַן כחיְהוֹשֻׁ֣עַ בִּן־נ֗וּן מְשָׁרֵ֥ת מֹשֶׁ֛ה מִבְּחֻרָ֖יו וַיֹּאמַ֑ר אֲדֹנִ֥י מֹשֶׁ֖ה כְּלָאֵֽם׃ וַיֹּ֤אמֶר כטלוֹ֙ מֹשֶׁ֔ה הַֽמְקַנֵּ֥א אַתָּ֖ה לִ֑י וּמִ֨י יִתֵּ֜ן כָּל־עַ֤ם יְהוָה֙ נְבִיאִ֔ים כִּי־יִתֵּ֧ן יְהוָ֛ה אֶת־רוּח֖וֹ עֲלֵיהֶֽם׃ וַיֵּאָסֵ֥ף למֹשֶׁ֖ה אֶל־הַֽמַּחֲנֶ֑ה ה֖וּא וְזִקְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְר֜וּחַ לאנָסַ֣ע ׀ מֵאֵ֣ת יְהוָ֗ה וַיָּ֣גָז שַׂלְוִים֮ מִן־הַיָּם֒ וַיִּטֹּ֨שׁ עַל־הַֽמַּחֲנֶ֜ה כְּדֶ֧רֶךְ י֣וֹם כֹּ֗ה וּכְדֶ֤רֶךְ יוֹם֙ כֹּ֔ה סְבִיב֖וֹת הַֽמַּחֲנֶ֑ה וּכְאַמָּתַ֖יִם עַל־פְּנֵ֥י הָאָֽרֶץ׃ וַיָּ֣קָם לבהָעָ֡ם כָּל־הַיּוֹם֩ הַה֨וּא וְכָל־הַלַּ֜יְלָה וְכֹ֣ל ׀ י֣וֹם הַֽמָּחֳרָ֗ת וַיַּֽאַסְפוּ֙ אֶת־הַשְּׂלָ֔ו הַמַּמְעִ֕יט אָסַ֖ף עֲשָׂרָ֣ה חֳמָרִ֑ים וַיִּשְׁטְח֤וּ לָהֶם֙ שָׁט֔וֹחַ סְבִיב֖וֹת הַֽמַּחֲנֶֽה׃ הַבָּשָׂ֗ר לגעוֹדֶ֨נּוּ֙ בֵּ֣ין שִׁנֵּיהֶ֔ם טֶ֖רֶם יִכָּרֵ֑ת וְאַ֤ף יְהוָה֙ חָרָ֣ה בָעָ֔ם וַיַּ֤ךְ יְהוָה֙ בָּעָ֔ם מַכָּ֖ה רַבָּ֥ה מְאֹֽד׃ וַיִּקְרָ֛א לדאֶת־שֵֽׁם־הַמָּק֥וֹם הַה֖וּא קִבְר֣וֹת הַֽתַּאֲוָ֑ה כִּי־שָׁם֙ קָֽבְר֔וּ אֶת־הָעָ֖ם הַמִּתְאַוִּֽים׃ מִקִּבְר֧וֹת לההַֽתַּאֲוָ֛ה נָסְע֥וּ הָעָ֖ם חֲצֵר֑וֹת וַיִּהְי֖וּ בַּחֲצֵרֽוֹת׃ פ
וַתְּדַבֵּ֨ר יבאמִרְיָ֤ם וְאַהֲרֹן֙ בְּמֹשֶׁ֔ה עַל־אֹד֛וֹת הָאִשָּׁ֥ה הַכֻּשִׁ֖ית אֲשֶׁ֣ר לָקָ֑ח כִּֽי־אִשָּׁ֥ה כֻשִׁ֖ית לָקָֽח׃ וַיֹּאמְר֗וּ בהֲרַ֤ק אַךְ־בְּמֹשֶׁה֙ דִּבֶּ֣ר יְהוָ֔ה הֲלֹ֖א גַּם־בָּ֣נוּ דִבֵּ֑ר וַיִּשְׁמַ֖ע יְהוָֽה׃ וְהָאִ֥ישׁ גמֹשֶׁ֖ה ענו עָנָ֣יו מְאֹ֑ד מִכֹּל֙ הָֽאָדָ֔ם אֲשֶׁ֖ר עַל־פְּנֵ֥י הָאֲדָמָֽה׃ ס         וַיֹּ֨אמֶר דיְהוָ֜ה פִּתְאֹ֗ם אֶל־מֹשֶׁ֤ה וְאֶֽל־אַהֲרֹן֙ וְאֶל־מִרְיָ֔ם צְא֥וּ שְׁלָשְׁתְּכֶ֖ם אֶל־אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וַיֵּצְא֖וּ שְׁלָשְׁתָּֽם׃ וַיֵּ֤רֶד היְהוָה֙ בְּעַמּ֣וּד עָנָ֔ן וַֽיַּעֲמֹ֖ד פֶּ֣תַח הָאֹ֑הֶל וַיִּקְרָא֙ אַהֲרֹ֣ן וּמִרְיָ֔ם וַיֵּצְא֖וּ שְׁנֵיהֶֽם׃ וַיֹּ֖אמֶר ושִׁמְעוּ־נָ֣א דְבָרָ֑י אִם־יִֽהְיֶה֙ נְבִ֣יאֲכֶ֔ם יְהוָ֗ה בַּמַּרְאָה֙ אֵלָ֣יו אֶתְוַדָּ֔ע בַּחֲל֖וֹם אֲדַבֶּר־בּֽוֹ׃ לֹאז־כֵ֖ן עַבְדִּ֣י מֹשֶׁ֑ה בְּכָל־בֵּיתִ֖י נֶאֱמָ֥ן הֽוּא׃ פֶּ֣ה חאֶל־פֶּ֞ה אֲדַבֶּר־בּ֗וֹ וּמַרְאֶה֙ וְלֹ֣א בְחִידֹ֔ת וּתְמֻנַ֥ת יְהוָ֖ה יַבִּ֑יט וּמַדּ֨וּעַ֙ לֹ֣א יְרֵאתֶ֔ם לְדַבֵּ֖ר בְּעַבְדִּ֥י בְמֹשֶֽׁה׃ וַיִּֽחַר טאַ֧ף יְהוָ֛ה בָּ֖ם וַיֵּלַֽךְ׃ וְהֶעָנָ֗ן יסָ֚ר מֵעַ֣ל הָאֹ֔הֶל וְהִנֵּ֥ה מִרְיָ֖ם מְצֹרַ֣עַת כַּשָּׁ֑לֶג וַיִּ֧פֶן אַהֲרֹ֛ן אֶל־מִרְיָ֖ם וְהִנֵּ֥ה מְצֹרָֽעַת׃ וַיֹּ֥אמֶר יאאַהֲרֹ֖ן אֶל־מֹשֶׁ֑ה בִּ֣י אֲדֹנִ֔י אַל־נָ֨א תָשֵׁ֤ת עָלֵ֨ינוּ֙ חַטָּ֔את אֲשֶׁ֥ר נוֹאַ֖לְנוּ וַאֲשֶׁ֥ר חָטָֽאנוּ׃ אַליב־נָ֥א תְהִ֖י כַּמֵּ֑ת אֲשֶׁ֤ר בְּצֵאתוֹ֙ מֵרֶ֣חֶם אִמּ֔וֹ וַיֵּאָכֵ֖ל חֲצִ֥י בְשָׂרֽוֹ׃ וַיִּצְעַ֣ק יגמֹשֶׁ֔ה אֶל־יְהוָ֖ה לֵאמֹ֑ר אֵ֕ל נָ֛א רְפָ֥א נָ֖א לָֽהּ׃ פ
וַיֹּ֨אמֶר ידיְהוָ֜ה אֶל־מֹשֶׁ֗ה וְאָבִ֨יהָ֙ יָרֹ֤ק יָרַק֙ בְּפָנֶ֔יהָ הֲלֹ֥א תִכָּלֵ֖ם שִׁבְעַ֣ת יָמִ֑ים תִּסָּגֵ֞ר שִׁבְעַ֤ת יָמִים֙ מִח֣וּץ לַֽמַּחֲנֶ֔ה וְאַחַ֖ר תֵּאָסֵֽף׃ וַתִּסָּגֵ֥ר טומִרְיָ֛ם מִח֥וּץ לַֽמַּחֲנֶ֖ה שִׁבְעַ֣ת יָמִ֑ים וְהָעָם֙ לֹ֣א נָסַ֔ע עַד־הֵאָסֵ֖ף מִרְיָֽם׃ וְאַחַ֛ר טזנָסְע֥וּ הָעָ֖ם מֵחֲצֵר֑וֹת וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּמִדְבַּ֥ר פָּארָֽן׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יגאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ שְׁלַחב־לְךָ֣ אֲנָשִׁ֗ים וְיָתֻ֨רוּ֙ אֶת־אֶ֣רֶץ כְּנַ֔עַן אֲשֶׁר־אֲנִ֥י נֹתֵ֖ן לִבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל אִ֣ישׁ אֶחָד֩ אִ֨ישׁ אֶחָ֜ד לְמַטֵּ֤ה אֲבֹתָיו֙ תִּשְׁלָ֔חוּ כֹּ֖ל נָשִׂ֥יא בָהֶֽם׃ וַיִּשְׁלַ֨ח גאֹתָ֥ם מֹשֶׁ֛ה מִמִּדְבַּ֥ר פָּארָ֖ן עַל־פִּ֣י יְהוָ֑ה כֻּלָּ֣ם אֲנָשִׁ֔ים רָאשֵׁ֥י בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל הֵֽמָּה׃ וְאֵ֖לֶּה דשְׁמוֹתָ֑ם לְמַטֵּ֣ה רְאוּבֵ֔ן שַׁמּ֖וּעַ בֶּן־זַכּֽוּר׃ לְמַטֵּ֣ה השִׁמְע֔וֹן שָׁפָ֖ט בֶּן־חוֹרִֽי׃ לְמַטֵּ֣ה ויְהוּדָ֔ה כָּלֵ֖ב בֶּן־יְפֻנֶּֽה׃ לְמַטֵּ֣ה זיִשָּׂשכָ֔ר יִגְאָ֖ל בֶּן־יוֹסֵֽף׃ לְמַטֵּ֥ה חאֶפְרָ֖יִם הוֹשֵׁ֥עַ בִּן־נֽוּן׃ לְמַטֵּ֣ה טבִנְיָמִ֔ן פַּלְטִ֖י בֶּן־רָפֽוּא׃ לְמַטֵּ֣ה יזְבוּלֻ֔ן גַּדִּיאֵ֖ל בֶּן־סוֹדִֽי׃ לְמַטֵּ֥ה יאיוֹסֵ֖ף לְמַטֵּ֣ה מְנַשֶּׁ֑ה גַּדִּ֖י בֶּן־סוּסִֽי׃ לְמַטֵּ֣ה יבדָ֔ן עַמִּיאֵ֖ל בֶּן־גְּמַלִּֽי׃ לְמַטֵּ֣ה יגאָשֵׁ֔ר סְת֖וּר בֶּן־מִיכָאֵֽל׃ לְמַטֵּ֣ה ידנַפְתָּלִ֔י נַחְבִּ֖י בֶּן־וָפְסִֽי׃ לְמַטֵּ֣ה טוגָ֔ד גְּאוּאֵ֖ל בֶּן־מָכִֽי׃ אֵ֚לֶּה טזשְׁמ֣וֹת הָֽאֲנָשִׁ֔ים אֲשֶׁר־שָׁלַ֥ח מֹשֶׁ֖ה לָת֣וּר אֶת־הָאָ֑רֶץ וַיִּקְרָ֥א מֹשֶׁ֛ה לְהוֹשֵׁ֥עַ בִּן־נ֖וּן יְהוֹשֻֽׁעַ׃ וַיִּשְׁלַ֤ח יזאֹתָם֙ מֹשֶׁ֔ה לָת֖וּר אֶת־אֶ֣רֶץ כְּנָ֑עַן וַיֹּ֣אמֶר אֲלֵהֶ֗ם עֲל֥וּ זֶה֙ בַּנֶּ֔גֶב וַעֲלִיתֶ֖ם אֶת־הָהָֽר׃ וּרְאִיתֶ֥ם יחאֶת־הָאָ֖רֶץ מַה־הִ֑וא וְאֶת־הָעָם֙ הַיֹּשֵׁ֣ב עָלֶ֔יהָ הֶחָזָ֥ק הוּא֙ הֲרָפֶ֔ה הַמְעַ֥ט ה֖וּא אִם־רָֽב׃ וּמָ֣ה יטהָאָ֗רֶץ אֲשֶׁר־הוּא֙ יֹשֵׁ֣ב בָּ֔הּ הֲטוֹבָ֥ה הִ֖וא אִם־רָעָ֑ה וּמָ֣ה הֶֽעָרִ֗ים אֲשֶׁר־הוּא֙ יוֹשֵׁ֣ב בָּהֵ֔נָּה הַבְּמַֽחֲנִ֖ים אִ֥ם בְּמִבְצָרִֽים׃ וּמָ֣ה כהָ֠אָרֶץ הַשְּׁמֵנָ֨ה הִ֜וא אִם־רָזָ֗ה הֲיֵֽשׁ־בָּ֥הּ עֵץ֙ אִם־אַ֔יִן וְהִ֨תְחַזַּקְתֶּ֔ם וּלְקַחְתֶּ֖ם מִפְּרִ֣י הָאָ֑רֶץ וְהַ֨יָּמִ֔ים יְמֵ֖י בִּכּוּרֵ֥י עֲנָבִֽים׃ וַֽיַּעֲל֖וּ כאוַיָּתֻ֣רוּ אֶת־הָאָ֑רֶץ מִמִּדְבַּר־צִ֥ן עַד־רְחֹ֖ב לְבֹ֥א חֲמָֽת׃ וַיַּעֲל֣וּ כבבַנֶּגֶב֮ וַיָּבֹ֣א עַד־חֶבְרוֹן֒ וְשָׁ֤ם אֲחִימַן֙ שֵׁשַׁ֣י וְתַלְמַ֔י יְלִידֵ֖י הָעֲנָ֑ק וְחֶבְר֗וֹן שֶׁ֤בַע שָׁנִים֙ נִבְנְתָ֔ה לִפְנֵ֖י צֹ֥עַן מִצְרָֽיִם׃ וַיָּבֹ֜אוּ כגעַד־נַ֣חַל אֶשְׁכֹּ֗ל וַיִּכְרְת֨וּ מִשָּׁ֤ם זְמוֹרָה֙ וְאֶשְׁכּ֤וֹל עֲנָבִים֙ אֶחָ֔ד וַיִּשָּׂאֻ֥הוּ בַמּ֖וֹט בִּשְׁנָ֑יִם וּמִן־הָרִמֹּנִ֖ים וּמִן־הַתְּאֵנִֽים׃ לַמָּק֣וֹם כדהַה֔וּא קָרָ֖א נַ֣חַל אֶשְׁכּ֑וֹל עַ֚ל אֹד֣וֹת הָֽאֶשְׁכּ֔וֹל אֲשֶׁר־כָּרְת֥וּ מִשָּׁ֖ם בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיָּשֻׁ֖בוּ כהמִתּ֣וּר הָאָ֑רֶץ מִקֵּ֖ץ אַרְבָּעִ֥ים יֽוֹם׃ וַיֵּלְכ֡וּ כווַיָּבֹאוּ֩ אֶל־מֹשֶׁ֨ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֜ן וְאֶל־כָּל־עֲדַ֧ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֛ל אֶל־מִדְבַּ֥ר פָּארָ֖ן קָדֵ֑שָׁה וַיָּשִׁ֨יבוּ אוֹתָ֤ם דָּבָר֙ וְאֶת־כָּל־הָ֣עֵדָ֔ה וַיַּרְא֖וּם אֶת־פְּרִ֥י הָאָֽרֶץ׃ וַיְסַפְּרוּכז־לוֹ֙ וַיֹּ֣אמְר֔וּ בָּ֕אנוּ אֶל־הָאָ֖רֶץ אֲשֶׁ֣ר שְׁלַחְתָּ֑נוּ וְ֠גַם זָבַ֨ת חָלָ֥ב וּדְבַ֛שׁ הִ֖וא וְזֶה־פִּרְיָֽהּ׃ אֶ֚פֶס כחכִּֽי־עַ֣ז הָעָ֔ם הַיֹּשֵׁ֖ב בָּאָ֑רֶץ וְהֶֽעָרִ֗ים בְּצֻר֤וֹת גְּדֹלֹת֙ מְאֹ֔ד וְגַם־יְלִדֵ֥י הָֽעֲנָ֖ק רָאִ֥ינוּ שָֽׁם׃ עֲמָלֵ֥ק כטיוֹשֵׁ֖ב בְּאֶ֣רֶץ הַנֶּ֑גֶב וְ֠הַֽחִתִּי וְהַיְבוּסִ֤י וְהָֽאֱמֹרִי֙ יוֹשֵׁ֣ב בָּהָ֔ר וְהַֽכְּנַעֲנִי֙ יֹשֵׁ֣ב עַל־הַיָּ֔ם וְעַ֖ל יַ֥ד הַיַּרְדֵּֽן׃ וַיַּ֧הַס לכָּלֵ֛ב אֶת־הָעָ֖ם אֶל־מֹשֶׁ֑ה וַיֹּ֗אמֶר עָלֹ֤ה נַעֲלֶה֙ וְיָרַ֣שְׁנוּ אֹתָ֔הּ כִּֽי־יָכ֥וֹל נוּכַ֖ל לָֽהּ׃ וְהָ֨אֲנָשִׁ֜ים לאאֲשֶׁר־עָל֤וּ עִמּוֹ֙ אָֽמְר֔וּ לֹ֥א נוּכַ֖ל לַעֲל֣וֹת אֶל־הָעָ֑ם כִּֽי־חָזָ֥ק ה֖וּא מִמֶּֽנּוּ׃ וַיּוֹצִ֜יאוּ לבדִּבַּ֤ת הָאָ֨רֶץ֙ אֲשֶׁ֣ר תָּר֣וּ אֹתָ֔הּ אֶל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר הָאָ֡רֶץ אֲשֶׁר֩ עָבַ֨רְנוּ בָ֜הּ לָת֣וּר אֹתָ֗הּ אֶ֣רֶץ אֹכֶ֤לֶת יוֹשְׁבֶ֨יהָ֙ הִ֔וא וְכָל־הָעָ֛ם אֲשֶׁר־רָאִ֥ינוּ בְתוֹכָ֖הּ אַנְשֵׁ֥י מִדּֽוֹת׃ וְשָׁ֣ם לגרָאִ֗ינוּ אֶת־הַנְּפִילִ֛ים בְּנֵ֥י עֲנָ֖ק מִן־הַנְּפִלִ֑ים וַנְּהִ֤י בְעֵינֵ֨ינוּ֙ כַּֽחֲגָבִ֔ים וְכֵ֥ן הָיִ֖ינוּ בְּעֵינֵיהֶֽם׃ וַתִּשָּׂא֙ אידכָּל־הָ֣עֵדָ֔ה וַֽיִּתְּנ֖וּ אֶת־קוֹלָ֑ם וַיִּבְכּ֥וּ הָעָ֖ם בַּלַּ֥יְלָה הַהֽוּא׃ וַיִּלֹּ֨נוּ֙ בעַל־מֹשֶׁ֣ה וְעַֽל־אַהֲרֹ֔ן כֹּ֖ל בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַֽיֹּאמְר֨וּ אֲלֵהֶ֜ם כָּל־הָעֵדָ֗ה לוּ־מַ֨תְנוּ֙ בְּאֶ֣רֶץ מִצְרַ֔יִם א֛וֹ בַּמִּדְבָּ֥ר הַזֶּ֖ה לוּ־מָֽתְנוּ׃ וְלָמָ֣ה גיְ֠הוָה מֵבִ֨יא אֹתָ֜נוּ אֶל־הָאָ֤רֶץ הַזֹּאת֙ לִנְפֹּ֣ל בַּחֶ֔רֶב נָשֵׁ֥ינוּ וְטַפֵּ֖נוּ יִהְי֣וּ לָבַ֑ז הֲל֧וֹא ט֦וֹב לָ֖נוּ שׁ֥וּב מִצְרָֽיְמָה׃ וַיֹּאמְר֖וּ דאִ֣ישׁ אֶל־אָחִ֑יו נִתְּנָ֥ה רֹ֖אשׁ וְנָשׁ֥וּבָה מִצְרָֽיְמָה׃ וַיִּפֹּ֥ל המֹשֶׁ֛ה וְאַהֲרֹ֖ן עַל־פְּנֵיהֶ֑ם לִפְנֵ֕י כָּל־קְהַ֥ל עֲדַ֖ת בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וִיהוֹשֻׁ֣עַ ובִּן־נ֗וּן וְכָלֵב֙ בֶּן־יְפֻנֶּ֔ה מִן־הַתָּרִ֖ים אֶת־הָאָ֑רֶץ קָרְע֖וּ בִּגְדֵיהֶֽם׃ וַיֹּ֣אמְר֔וּ זאֶל־כָּל־עֲדַ֥ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר הָאָ֗רֶץ אֲשֶׁ֨ר עָבַ֤רְנוּ בָהּ֙ לָת֣וּר אֹתָ֔הּ טוֹבָ֥ה הָאָ֖רֶץ מְאֹ֥ד מְאֹֽד׃ אִםח־חָפֵ֥ץ בָּ֨נוּ֙ יְהוָ֔ה וְהֵבִ֤יא אֹתָ֨נוּ֙ אֶל־הָאָ֣רֶץ הַזֹּ֔את וּנְתָנָ֖הּ לָ֑נוּ אֶ֕רֶץ אֲשֶׁר־הִ֛וא זָבַ֥ת חָלָ֖ב וּדְבָֽשׁ׃ אַ֣ךְ טבַּֽיהוָה֮ אַל־תִּמְרֹדוּ֒ וְאַתֶּ֗ם אַל־תִּֽירְאוּ֙ אֶת־עַ֣ם הָאָ֔רֶץ כִּ֥י לַחְמֵ֖נוּ הֵ֑ם סָ֣ר צִלָּ֧ם מֵעֲלֵיהֶ֛ם וַֽיהוָ֥ה אִתָּ֖נוּ אַל־תִּירָאֻֽם׃ וַיֹּֽאמְרוּ֙ יכָּל־הָ֣עֵדָ֔ה לִרְגּ֥וֹם אֹתָ֖ם בָּאֲבָנִ֑ים וּכְב֣וֹד יְהוָ֗ה נִרְאָה֙ בְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד אֶֽל־כָּל־בְּנֵ֖י יִשְׂרָאֵֽל׃ פ
וַיֹּ֤אמֶר יאיְהוָה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה עַד־אָ֥נָה יְנַאֲצֻ֖נִי הָעָ֣ם הַזֶּ֑ה וְעַד־אָ֨נָה֙ לֹא־יַאֲמִ֣ינוּ בִ֔י בְּכֹל֙ הָֽאֹת֔וֹת אֲשֶׁ֥ר עָשִׂ֖יתִי בְּקִרְבּֽוֹ׃ אַכֶּ֥נּוּ יבבַדֶּ֖בֶר וְאוֹרִשֶׁ֑נּוּ וְאֶֽעֱשֶׂה֙ אֹֽתְךָ֔ לְגוֹי־גָּד֥וֹל וְעָצ֖וּם מִמֶּֽנּוּ׃ וַיֹּ֥אמֶר יגמֹשֶׁ֖ה אֶל־יְהוָ֑ה וְשָׁמְע֣וּ מִצְרַ֔יִם כִּֽי־הֶעֱלִ֧יתָ בְכֹחֲךָ֛ אֶת־הָעָ֥ם הַזֶּ֖ה מִקִּרְבּֽוֹ׃ וְאָמְר֗וּ ידאֶל־יוֹשֵׁב֮ הָאָ֣רֶץ הַזֹּאת֒ שָֽׁמְעוּ֙ כִּֽי־אַתָּ֣ה יְהוָ֔ה בְּקֶ֖רֶב הָעָ֣ם הַזֶּ֑ה אֲשֶׁר־עַ֨יִן בְּעַ֜יִן נִרְאָ֣ה ׀ אַתָּ֣ה יְהוָ֗ה וַעֲנָֽנְךָ֙ עֹמֵ֣ד עֲלֵהֶ֔ם וּבְעַמֻּ֣ד עָנָ֗ן אַתָּ֨ה הֹלֵ֤ךְ לִפְנֵיהֶם֙ יוֹמָ֔ם וּבְעַמּ֥וּד אֵ֖שׁ לָֽיְלָה׃ וְהֵמַתָּ֛ה טואֶת־הָעָ֥ם הַזֶּ֖ה כְּאִ֣ישׁ אֶחָ֑ד וְאָֽמְרוּ֙ הַגּוֹיִ֔ם אֲשֶׁר־שָׁמְע֥וּ אֶֽת־שִׁמְעֲךָ֖ לֵאמֹֽר׃ מִבִּלְתִּ֞י טזיְכֹ֣לֶת יְהוָ֗ה לְהָבִיא֙ אֶת־הָעָ֣ם הַזֶּ֔ה אֶל־הָאָ֖רֶץ אֲשֶׁר־נִשְׁבַּ֣ע לָהֶ֑ם וַיִּשְׁחָטֵ֖ם בַּמִּדְבָּֽר׃ וְעַתָּ֕ה יזיִגְדַּל־נָ֖א כֹּ֣חַ אֲדֹנָ֑י כַּאֲשֶׁ֥ר דִּבַּ֖רְתָּ לֵאמֹֽר׃ יְהוָ֗ה יחאֶ֤רֶךְ אַפַּ֨יִם֙ וְרַב־חֶ֔סֶד נֹשֵׂ֥א עָוֺ֖ן וָפָ֑שַׁע וְנַקֵּה֙ לֹ֣א יְנַקֶּ֔ה פֹּקֵ֞ד עֲוֺ֤ן אָבוֹת֙ עַל־בָּנִ֔ים עַל־שִׁלֵּשִׁ֖ים וְעַל־רִבֵּעִֽים׃ סְלַֽחיט־נָ֗א לַעֲוֺ֛ן הָעָ֥ם הַזֶּ֖ה כְּגֹ֣דֶל חַסְדֶּ֑ךָ וְכַאֲשֶׁ֤ר נָשָׂ֨אתָה֙ לָעָ֣ם הַזֶּ֔ה מִמִּצְרַ֖יִם וְעַד־הֵֽנָּה׃ וַיֹּ֣אמֶר כיְהוָ֔ה סָלַ֖חְתִּי כִּדְבָרֶֽךָ׃ וְאוּלָ֖ם כאחַי־אָ֑נִי וְיִמָּלֵ֥א כְבוֹד־יְהוָ֖ה אֶת־כָּל־הָאָֽרֶץ׃ כִּ֣י כבכָל־הָאֲנָשִׁ֗ים הָרֹאִ֤ים אֶת־כְּבֹדִי֙ וְאֶת־אֹ֣תֹתַ֔י אֲשֶׁר־עָשִׂ֥יתִי בְמִצְרַ֖יִם וּבַמִּדְבָּ֑ר וַיְנַסּ֣וּ אֹתִ֗י זֶ֚ה עֶ֣שֶׂר פְּעָמִ֔ים וְלֹ֥א שָׁמְע֖וּ בְּקוֹלִֽי׃ אִםכג־יִרְאוּ֙ אֶת־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁ֥ר נִשְׁבַּ֖עְתִּי לַאֲבֹתָ֑ם וְכָל־מְנַאֲצַ֖י לֹ֥א יִרְאֽוּהָ׃ וְעַבְדִּ֣י כדכָלֵ֗ב עֵ֣קֶב הָֽיְתָ֞ה ר֤וּחַ אַחֶ֨רֶת֙ עִמּ֔וֹ וַיְמַלֵּ֖א אַחֲרָ֑י וַהֲבִֽיאֹתִ֗יו אֶל־הָאָ֨רֶץ֙ אֲשֶׁר־בָּ֣א שָׁ֔מָּה וְזַרְע֖וֹ יוֹרִשֶֽׁנָּה׃ וְהָֽעֲמָלֵקִ֥י כהוְהַֽכְּנַעֲנִ֖י יוֹשֵׁ֣ב בָּעֵ֑מֶק מָחָ֗ר פְּנ֨וּ וּסְע֥וּ לָכֶ֛ם הַמִּדְבָּ֖ר דֶּ֥רֶךְ יַם־סֽוּף׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר כויְהוָ֔ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר׃ עַדכז־מָתַ֗י לָעֵדָ֤ה הָֽרָעָה֙ הַזֹּ֔את אֲשֶׁ֛ר הֵ֥מָּה מַלִּינִ֖ים עָלָ֑י אֶת־תְּלֻנּ֞וֹת בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל אֲשֶׁ֨ר הֵ֧מָּה מַלִּינִ֛ים עָלַ֖י שָׁמָֽעְתִּי׃ אֱמֹ֣ר כחאֲלֵהֶ֗ם חַי־אָ֨נִי֙ נְאֻם־יְהוָ֔ה אִם־לֹ֕א כַּאֲשֶׁ֥ר דִּבַּרְתֶּ֖ם בְּאָזְנָ֑י כֵּ֖ן אֶֽעֱשֶׂ֥ה לָכֶֽם׃ בַּמִּדְבָּ֣ר כטהַ֠זֶּה יִפְּל֨וּ פִגְרֵיכֶ֜ם וְכָל־פְּקֻדֵיכֶם֙ לְכָל־מִסְפַּרְכֶ֔ם מִבֶּ֛ן עֶשְׂרִ֥ים שָׁנָ֖ה וָמָ֑עְלָה אֲשֶׁ֥ר הֲלִֽינֹתֶ֖ם עָלָֽי׃ אִםל־אַתֶּם֙ תָּבֹ֣אוּ אֶל־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁ֤ר נָשָׂ֨אתִי֙ אֶת־יָדִ֔י לְשַׁכֵּ֥ן אֶתְכֶ֖ם בָּ֑הּ כִּ֚י אִם־כָּלֵ֣ב בֶּן־יְפֻנֶּ֔ה וִיהוֹשֻׁ֖עַ בִּן־נֽוּן׃ וְטַ֨פְּכֶ֔ם לאאֲשֶׁ֥ר אֲמַרְתֶּ֖ם לָבַ֣ז יִהְיֶ֑ה וְהֵבֵיאתִ֣י אֹתָ֔ם וְיָֽדְעוּ֙ אֶת־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁ֥ר מְאַסְתֶּ֖ם בָּֽהּ׃ וּפִגְרֵיכֶ֖ם לבאַתֶּ֑ם יִפְּל֖וּ בַּמִּדְבָּ֥ר הַזֶּֽה׃ וּ֠בְנֵיכֶם לגיִהְי֨וּ רֹעִ֤ים בַּמִּדְבָּר֙ אַרְבָּעִ֣ים שָׁנָ֔ה וְנָשְׂא֖וּ אֶת־זְנוּתֵיכֶ֑ם עַד־תֹּ֥ם פִּגְרֵיכֶ֖ם בַּמִּדְבָּֽר׃ בְּמִסְפַּ֨ר לדהַיָּמִ֜ים אֲשֶׁר־תַּרְתֶּ֣ם אֶת־הָאָרֶץ֮ אַרְבָּעִ֣ים יוֹם֒ י֣וֹם לַשָּׁנָ֞ה י֣וֹם לַשָּׁנָ֗ה תִּשְׂאוּ֙ אֶת־עֲוֺנֹ֣תֵיכֶ֔ם אַרְבָּעִ֖ים שָׁנָ֑ה וִֽידַעְתֶּ֖ם אֶת־תְּנוּאָתִֽי׃ אֲנִ֣י להיְהוָה֮ דִּבַּרְתִּי֒ אִם־לֹ֣א ׀ זֹ֣את אֶֽעֱשֶׂ֗ה לְכָל־הָעֵדָ֤ה הָֽרָעָה֙ הַזֹּ֔את הַנּוֹעָדִ֖ים עָלָ֑י בַּמִּדְבָּ֥ר הַזֶּ֛ה יִתַּ֖מּוּ וְשָׁ֥ם יָמֻֽתוּ׃ וְהָ֣אֲנָשִׁ֔ים לואֲשֶׁר־שָׁלַ֥ח מֹשֶׁ֖ה לָת֣וּר אֶת־הָאָ֑רֶץ וַיָּשֻׁ֗בוּ וילונו וַיַּלִּ֤ינוּ עָלָיו֙ אֶת־כָּל־הָ֣עֵדָ֔ה לְהוֹצִ֥יא דִבָּ֖ה עַל־הָאָֽרֶץ׃ וַיָּמֻ֨תוּ֙ לזהָֽאֲנָשִׁ֔ים מוֹצִאֵ֥י דִבַּת־הָאָ֖רֶץ רָעָ֑ה בַּמַּגֵּפָ֖ה לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וִיהוֹשֻׁ֣עַ לחבִּן־נ֔וּן וְכָלֵ֖ב בֶּן־יְפֻנֶּ֑ה חָיוּ֙ מִן־הָאֲנָשִׁ֣ים הָהֵ֔ם הַֽהֹלְכִ֖ים לָת֥וּר אֶת־הָאָֽרֶץ׃ וַיְדַבֵּ֤ר לטמֹשֶׁה֙ אֶת־הַדְּבָרִ֣ים הָאֵ֔לֶּה אֶֽל־כָּל־בְּנֵ֖י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיִּֽתְאַבְּל֥וּ הָעָ֖ם מְאֹֽד׃ וַיַּשְׁכִּ֣מוּ מבַבֹּ֔קֶר וַיַּֽעֲל֥וּ אֶל־רֹאשׁ־הָהָ֖ר לֵאמֹ֑ר הִנֶּ֗נּוּ וְעָלִ֛ינוּ אֶל־הַמָּק֛וֹם אֲשֶׁר־אָמַ֥ר יְהוָ֖ה כִּ֥י חָטָֽאנוּ׃ וַיֹּ֣אמֶר מאמֹשֶׁ֔ה לָ֥מָּה זֶּ֛ה אַתֶּ֥ם עֹבְרִ֖ים אֶת־פִּ֣י יְהוָ֑ה וְהִ֖וא לֹ֥א תִצְלָֽח׃ אַֽלמב־תַּעֲל֔וּ כִּ֛י אֵ֥ין יְהוָ֖ה בְּקִרְבְּכֶ֑ם וְלֹא֙ תִּנָּ֣גְפ֔וּ לִפְנֵ֖י אֹיְבֵיכֶֽם׃ כִּי֩ מגהָעֲמָלֵקִ֨י וְהַכְּנַעֲנִ֥י שָׁם֙ לִפְנֵיכֶ֔ם וּנְפַלְתֶּ֖ם בֶּחָ֑רֶב כִּֽי־עַל־כֵּ֤ן שַׁבְתֶּם֙ מֵאַחֲרֵ֣י יְהוָ֔ה וְלֹא־יִהְיֶ֥ה יְהוָ֖ה עִמָּכֶֽם׃ וַיַּעְפִּ֕לוּ מדלַעֲל֖וֹת אֶל־רֹ֣אשׁ הָהָ֑ר וַאֲר֤וֹן בְּרִית־יְהוָה֙ וּמֹשֶׁ֔ה לֹא־מָ֖שׁוּ מִקֶּ֥רֶב הַֽמַּחֲנֶֽה׃ וַיֵּ֤רֶד מההָעֲמָלֵקִי֙ וְהַֽכְּנַעֲנִ֔י הַיֹּשֵׁ֖ב בָּהָ֣ר הַה֑וּא וַיַּכּ֥וּם וַֽיַּכְּת֖וּם עַד־הַֽחָרְמָֽה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר טואיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּר֙ באֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאָמַרְתָּ֖ אֲלֵהֶ֑ם כִּ֣י תָבֹ֗אוּ אֶל־אֶ֨רֶץ֙ מוֹשְׁבֹ֣תֵיכֶ֔ם אֲשֶׁ֥ר אֲנִ֖י נֹתֵ֥ן לָכֶֽם׃ וַעֲשִׂיתֶ֨ם גאִשֶּׁ֤ה לַֽיהוָה֙ עֹלָ֣ה אוֹ־זֶ֔בַח לְפַלֵּא־נֶ֨דֶר֙ א֣וֹ בִנְדָבָ֔ה א֖וֹ בְּמֹעֲדֵיכֶ֑ם לַעֲשׂ֞וֹת רֵ֤יחַ נִיחֹ֨חַ֙ לַֽיהוָ֔ה מִן־הַבָּקָ֖ר א֥וֹ מִן־הַצֹּֽאן׃ וְהִקְרִ֛יב דהַמַּקְרִ֥יב קָרְבָּנ֖וֹ לַֽיהוָ֑ה מִנְחָה֙ סֹ֣לֶת עִשָּׂר֔וֹן בָּל֕וּל בִּרְבִעִ֥ית הַהִ֖ין שָֽׁמֶן׃ וְיַ֤יִן הלַנֶּ֨סֶךְ֙ רְבִיעִ֣ית הַהִ֔ין תַּעֲשֶׂ֥ה עַל־הָעֹלָ֖ה א֣וֹ לַזָּ֑בַח לַכֶּ֖בֶשׂ הָאֶחָֽד׃ א֤וֹ ולָאַ֨יִל֙ תַּעֲשֶׂ֣ה מִנְחָ֔ה סֹ֖לֶת שְׁנֵ֣י עֶשְׂרֹנִ֑ים בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן שְׁלִשִׁ֥ית הַהִֽין׃ וְיַ֥יִן זלַנֶּ֖סֶךְ שְׁלִשִׁ֣ית הַהִ֑ין תַּקְרִ֥יב רֵֽיחַ־נִיחֹ֖חַ לַיהוָֽה׃ וְכִֽיח־תַעֲשֶׂ֥ה בֶן־בָּקָ֖ר עֹלָ֣ה אוֹ־זָ֑בַח לְפַלֵּא־נֶ֥דֶר אֽוֹ־שְׁלָמִ֖ים לַֽיהוָֽה׃ וְהִקְרִ֤יב טעַל־בֶּן־הַבָּקָר֙ מִנְחָ֔ה סֹ֖לֶת שְׁלֹשָׁ֣ה עֶשְׂרֹנִ֑ים בָּל֥וּל בַּשֶּׁ֖מֶן חֲצִ֥י הַהִֽין׃ וְיַ֛יִן יתַּקְרִ֥יב לַנֶּ֖סֶךְ חֲצִ֣י הַהִ֑ין אִשֵּׁ֥ה רֵֽיחַ־נִיחֹ֖חַ לַיהוָֽה׃ כָּ֣כָה יאיֵעָשֶׂ֗ה לַשּׁוֹר֙ הָֽאֶחָ֔ד א֖וֹ לָאַ֣יִל הָאֶחָ֑ד אֽוֹ־לַשֶּׂ֥ה בַכְּבָשִׂ֖ים א֥וֹ בָעִזִּֽים׃ כַּמִּסְפָּ֖ר יבאֲשֶׁ֣ר תַּעֲשׂ֑וּ כָּ֛כָה תַּעֲשׂ֥וּ לָאֶחָ֖ד כְּמִסְפָּרָֽם׃ כָּליג־הָאֶזְרָ֥ח יַעֲשֶׂה־כָּ֖כָה אֶת־אֵ֑לֶּה לְהַקְרִ֛יב אִשֵּׁ֥ה רֵֽיחַ־נִיחֹ֖חַ לַֽיהוָֽה׃ וְכִֽייד־יָגוּר֩ אִתְּכֶ֨ם גֵּ֜ר א֤וֹ אֲשֶֽׁר־בְּתֽוֹכְכֶם֙ לְדֹרֹ֣תֵיכֶ֔ם וְעָשָׂ֛ה אִשֵּׁ֥ה רֵֽיחַ־נִיחֹ֖חַ לַיהוָ֑ה כַּאֲשֶׁ֥ר תַּעֲשׂ֖וּ כֵּ֥ן יַעֲשֶֽׂה׃ הַקָּהָ֕ל טוחֻקָּ֥ה אַחַ֛ת לָכֶ֖ם וְלַגֵּ֣ר הַגָּ֑ר חֻקַּ֤ת עוֹלָם֙ לְדֹרֹ֣תֵיכֶ֔ם כָּכֶ֛ם כַּגֵּ֥ר יִהְיֶ֖ה לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ תּוֹרָ֥ה טזאַחַ֛ת וּמִשְׁפָּ֥ט אֶחָ֖ד יִהְיֶ֣ה לָכֶ֑ם וְלַגֵּ֖ר הַגָּ֥ר אִתְּכֶֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יזיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּר֙ יחאֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאָמַרְתָּ֖ אֲלֵהֶ֑ם בְּבֹֽאֲכֶם֙ אֶל־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁ֥ר אֲנִ֛י מֵבִ֥יא אֶתְכֶ֖ם שָֽׁמָּה׃ וְהָיָ֕ה יטבַּאֲכָלְכֶ֖ם מִלֶּ֣חֶם הָאָ֑רֶץ תָּרִ֥ימוּ תְרוּמָ֖ה לַיהוָֽה׃ רֵאשִׁית֙ כעֲרִסֹ֣תֵכֶ֔ם חַלָּ֖ה תָּרִ֣ימוּ תְרוּמָ֑ה כִּתְרוּמַ֣ת גֹּ֔רֶן כֵּ֖ן תָּרִ֥ימוּ אֹתָֽהּ׃ מֵרֵאשִׁית֙ כאעֲרִסֹ֣תֵיכֶ֔ם תִּתְּנ֥וּ לַיהוָ֖ה תְּרוּמָ֑ה לְדֹרֹ֖תֵיכֶֽם׃ ס         וְכִ֣י כבתִשְׁגּ֔וּ וְלֹ֣א תַעֲשׂ֔וּ אֵ֥ת כָּל־הַמִּצְוֺ֖ת הָאֵ֑לֶּה אֲשֶׁר־דִּבֶּ֥ר יְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶֽׁה׃ אֵת֩ כגכָּל־אֲשֶׁ֨ר צִוָּ֧ה יְהוָ֛ה אֲלֵיכֶ֖ם בְּיַד־מֹשֶׁ֑ה מִן־הַיּ֞וֹם אֲשֶׁ֨ר צִוָּ֧ה יְהוָ֛ה וָהָ֖לְאָה לְדֹרֹתֵיכֶֽם׃ וְהָיָ֗ה כדאִ֣ם מֵעֵינֵ֣י הָעֵדָה֮ נֶעֶשְׂתָ֣ה לִשְׁגָגָה֒ וְעָשׂ֣וּ כָל־הָעֵדָ֡ה פַּ֣ר בֶּן־בָּקָר֩ אֶחָ֨ד לְעֹלָ֜ה לְרֵ֤יחַ נִיחֹ֨חַ֙ לַֽיהוָ֔ה וּמִנְחָת֥וֹ וְנִסְכּ֖וֹ כַּמִּשְׁפָּ֑ט וּשְׂעִיר־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד לְחַטָּֽת׃ וְכִפֶּ֣ר כההַכֹּהֵ֗ן עַֽל־כָּל־עֲדַ֛ת בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל וְנִסְלַ֣ח לָהֶ֑ם כִּֽי־שְׁגָגָ֣ה הִ֔וא וְהֵם֩ הֵבִ֨יאוּ אֶת־קָרְבָּנָ֜ם אִשֶּׁ֣ה לַֽיהוָ֗ה וְחַטָּאתָ֛ם לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה עַל־שִׁגְגָתָֽם׃ וְנִסְלַ֗ח כולְכָל־עֲדַת֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְלַגֵּ֖ר הַגָּ֣ר בְּתוֹכָ֑ם כִּ֥י לְכָל־הָעָ֖ם בִּשְׁגָגָֽה׃ ס         וְאִםכז־נֶ֥פֶשׁ אַחַ֖ת תֶּחֱטָ֣א בִשְׁגָגָ֑ה וְהִקְרִ֛יבָה עֵ֥ז בַּת־שְׁנָתָ֖הּ לְחַטָּֽאת׃ וְכִפֶּ֣ר כחהַכֹּהֵ֗ן עַל־הַנֶּ֧פֶשׁ הַשֹּׁגֶ֛גֶת בְּחֶטְאָ֥ה בִשְׁגָגָ֖ה לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה לְכַפֵּ֥ר עָלָ֖יו וְנִסְלַ֥ח לֽוֹ׃ הָֽאֶזְרָח֙ כטבִּבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְלַגֵּ֖ר הַגָּ֣ר בְּתוֹכָ֑ם תּוֹרָ֤ה אַחַת֙ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֔ם לָעֹשֶׂ֖ה בִּשְׁגָגָֽה׃ וְהַנֶּ֜פֶשׁ לאֲשֶֽׁר־תַּעֲשֶׂ֣ה ׀ בְּיָ֣ד רָמָ֗ה מִן־הָֽאֶזְרָח֙ וּמִן־הַגֵּ֔ר אֶת־יְהוָ֖ה ה֣וּא מְגַדֵּ֑ף וְנִכְרְתָ֛ה הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִ֖וא מִקֶּ֥רֶב עַמָּֽהּ׃ כִּ֤י לאדְבַר־יְהוָה֙ בָּזָ֔ה וְאֶת־מִצְוָת֖וֹ הֵפַ֑ר הִכָּרֵ֧ת ׀ תִּכָּרֵ֛ת הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִ֖וא עֲוֺנָ֥ה בָֽהּ׃ פ
וַיִּהְי֥וּ לבבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל בַּמִּדְבָּ֑ר וַֽיִּמְצְא֗וּ אִ֛ישׁ מְקֹשֵׁ֥שׁ עֵצִ֖ים בְּי֥וֹם הַשַּׁבָּֽת׃ וַיַּקְרִ֣יבוּ לגאֹת֔וֹ הַמֹּצְאִ֥ים אֹת֖וֹ מְקֹשֵׁ֣שׁ עֵצִ֑ים אֶל־מֹשֶׁה֙ וְאֶֽל־אַהֲרֹ֔ן וְאֶ֖ל כָּל־הָעֵדָֽה׃ וַיַּנִּ֥יחוּ לדאֹת֖וֹ בַּמִּשְׁמָ֑ר כִּ֚י לֹ֣א פֹרַ֔שׁ מַה־יֵּעָשֶׂ֖ה לֽוֹ׃ ס         וַיֹּ֤אמֶר להיְהוָה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה מ֥וֹת יוּמַ֖ת הָאִ֑ישׁ רָג֨וֹם אֹת֤וֹ בָֽאֲבָנִים֙ כָּל־הָ֣עֵדָ֔ה מִח֖וּץ לַֽמַּחֲנֶֽה׃ וַיֹּצִ֨יאוּ לואֹת֜וֹ כָּל־הָעֵדָ֗ה אֶל־מִחוּץ֙ לַֽמַּחֲנֶ֔ה וַיִּרְגְּמ֥וּ אֹת֛וֹ בָּאֲבָנִ֖ים וַיָּמֹ֑ת כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיֹּ֥אמֶר לזיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֞ר לחאֶל־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ וְאָמַרְתָּ֣ אֲלֵהֶ֔ם וְעָשׂ֨וּ לָהֶ֥ם צִיצִ֛ת עַל־כַּנְפֵ֥י בִגְדֵיהֶ֖ם לְדֹרֹתָ֑ם וְנָֽתְנ֛וּ עַל־צִיצִ֥ת הַכָּנָ֖ף פְּתִ֥יל תְּכֵֽלֶת׃ וְהָיָ֣ה לטלָכֶם֮ לְצִיצִת֒ וּרְאִיתֶ֣ם אֹת֗וֹ וּזְכַרְתֶּם֙ אֶת־כָּל־מִצְוֺ֣ת יְהוָ֔ה וַעֲשִׂיתֶ֖ם אֹתָ֑ם וְלֹֽא־תָתֻ֜רוּ אַחֲרֵ֤י לְבַבְכֶם֙ וְאַחֲרֵ֣י עֵֽינֵיכֶ֔ם אֲשֶׁר־אַתֶּ֥ם זֹנִ֖ים אַחֲרֵיהֶֽם׃ לְמַ֣עַן מתִּזְכְּר֔וּ וַעֲשִׂיתֶ֖ם אֶת־כָּל־מִצְוֺתָ֑י וִהְיִיתֶ֥ם קְדֹשִׁ֖ים לֵֽאלֹהֵיכֶֽם׃ אֲנִ֞י מאיְהוָ֣ה אֱלֹֽהֵיכֶ֗ם אֲשֶׁ֨ר הוֹצֵ֤אתִי אֶתְכֶם֙ מֵאֶ֣רֶץ מִצְרַ֔יִם לִהְי֥וֹת לָכֶ֖ם לֵאלֹהִ֑ים אֲנִ֖י יְהוָ֥ה אֱלֹהֵיכֶֽם׃ פ
וַיִּקַּ֣ח טזאקֹ֔רַח בֶּן־יִצְהָ֥ר בֶּן־קְהָ֖ת בֶּן־לֵוִ֑י וְדָתָ֨ן וַאֲבִירָ֜ם בְּנֵ֧י אֱלִיאָ֛ב וְא֥וֹן בֶּן־פֶּ֖לֶת בְּנֵ֥י רְאוּבֵֽן׃ וַיָּקֻ֨מוּ֙ בלִפְנֵ֣י מֹשֶׁ֔ה וַאֲנָשִׁ֥ים מִבְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל חֲמִשִּׁ֣ים וּמָאתָ֑יִם נְשִׂיאֵ֥י עֵדָ֛ה קְרִאֵ֥י מוֹעֵ֖ד אַנְשֵׁי־שֵֽׁם׃ וַיִּֽקָּהֲל֞וּ געַל־מֹשֶׁ֣ה וְעַֽל־אַהֲרֹ֗ן וַיֹּאמְר֣וּ אֲלֵהֶם֮ רַב־לָכֶם֒ כִּ֤י כָל־הָֽעֵדָה֙ כֻּלָּ֣ם קְדֹשִׁ֔ים וּבְתוֹכָ֖ם יְהוָ֑ה וּמַדּ֥וּעַ תִּֽתְנַשְּׂא֖וּ עַל־קְהַ֥ל יְהוָֽה׃ וַיִּשְׁמַ֣ע דמֹשֶׁ֔ה וַיִּפֹּ֖ל עַל־פָּנָֽיו׃ וַיְדַבֵּ֨ר האֶל־קֹ֜רַח וְאֶֽל־כָּל־עֲדָתוֹ֮ לֵאמֹר֒ בֹּ֠קֶר וְיֹדַ֨ע יְהוָ֧ה אֶת־אֲשֶׁר־ל֛וֹ וְאֶת־הַקָּד֖וֹשׁ וְהִקְרִ֣יב אֵלָ֑יו וְאֵ֛ת אֲשֶׁ֥ר יִבְחַר־בּ֖וֹ יַקְרִ֥יב אֵלָֽיו׃ זֹ֖את ועֲשׂ֑וּ קְחוּ־לָכֶ֣ם מַחְתּ֔וֹת קֹ֖רַח וְכָל־עֲדָתֽוֹ׃ וּתְנ֣וּ זבָהֵ֣ן ׀ אֵ֡שׁ וְשִׂימוּ֩ עֲלֵיהֶ֨ן קְטֹ֜רֶת לִפְנֵ֤י יְהוָה֙ מָחָ֔ר וְהָיָ֗ה הָאִ֛ישׁ אֲשֶׁר־יִבְחַ֥ר יְהוָ֖ה ה֣וּא הַקָּד֑וֹשׁ רַב־לָכֶ֖ם בְּנֵ֥י לֵוִֽי׃ וַיֹּ֥אמֶר חמֹשֶׁ֖ה אֶל־קֹ֑רַח שִׁמְעוּ־נָ֖א בְּנֵ֥י לֵוִֽי׃ הַמְעַ֣ט טמִכֶּ֗ם כִּֽי־הִבְדִּיל֩ אֱלֹהֵ֨י יִשְׂרָאֵ֤ל אֶתְכֶם֙ מֵעֲדַ֣ת יִשְׂרָאֵ֔ל לְהַקְרִ֥יב אֶתְכֶ֖ם אֵלָ֑יו לַעֲבֹ֗ד אֶת־עֲבֹדַת֙ מִשְׁכַּ֣ן יְהוָ֔ה וְלַעֲמֹ֛ד לִפְנֵ֥י הָעֵדָ֖ה לְשָׁרְתָֽם׃ וַיַּקְרֵב֙ יאֹֽתְךָ֔ וְאֶת־כָּל־אַחֶ֥יךָ בְנֵי־לֵוִ֖י אִתָּ֑ךְ וּבִקַּשְׁתֶּ֖ם גַּם־כְּהֻנָּֽה׃ לָכֵ֗ן יאאַתָּה֙ וְכָל־עֲדָ֣תְךָ֔ הַנֹּעָדִ֖ים עַל־יְהוָ֑ה וְאַהֲרֹ֣ן מַה־ה֔וּא כִּ֥י תלונו תַלִּ֖ינוּ עָלָֽיו׃ וַיִּשְׁלַ֣ח יבמֹשֶׁ֔ה לִקְרֹ֛א לְדָתָ֥ן וְלַאֲבִירָ֖ם בְּנֵ֣י אֱלִיאָ֑ב וַיֹּאמְר֖וּ לֹ֥א נַעֲלֶֽה׃ הַמְעַ֗ט יגכִּ֤י הֶֽעֱלִיתָ֨נוּ֙ מֵאֶ֨רֶץ זָבַ֤ת חָלָב֙ וּדְבַ֔שׁ לַהֲמִיתֵ֖נוּ בַּמִּדְבָּ֑ר כִּֽי־תִשְׂתָּרֵ֥ר עָלֵ֖ינוּ גַּם־הִשְׂתָּרֵֽר׃ אַ֡ף ידלֹ֣א אֶל־אֶרֶץ֩ זָבַ֨ת חָלָ֤ב וּדְבַשׁ֙ הֲבִ֣יאֹתָ֔נוּ וַתִּ֨תֶּן־לָ֔נוּ נַחֲלַ֖ת שָׂדֶ֣ה וָכָ֑רֶם הַעֵינֵ֞י הָאֲנָשִׁ֥ים הָהֵ֛ם תְּנַקֵּ֖ר לֹ֥א נַעֲלֶֽה׃ וַיִּ֤חַר טולְמֹשֶׁה֙ מְאֹ֔ד וַיֹּ֨אמֶר֙ אֶל־יְהוָ֔ה אַל־תֵּ֖פֶן אֶל־מִנְחָתָ֑ם לֹ֠א חֲמ֨וֹר אֶחָ֤ד מֵהֶם֙ נָשָׂ֔אתִי וְלֹ֥א הֲרֵעֹ֖תִי אֶת־אַחַ֥ד מֵהֶֽם׃ וַיֹּ֤אמֶר טזמֹשֶׁה֙ אֶל־קֹ֔רַח אַתָּה֙ וְכָל־עֲדָ֣תְךָ֔ הֱי֖וּ לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה אַתָּ֥ה וָהֵ֛ם וְאַהֲרֹ֖ן מָחָֽר׃ וּקְח֣וּ יז׀ אִ֣ישׁ מַחְתָּת֗וֹ וּנְתַתֶּ֤ם עֲלֵיהֶם֙ קְטֹ֔רֶת וְהִקְרַבְתֶּ֞ם לִפְנֵ֤י יְהוָה֙ אִ֣ישׁ מַחְתָּת֔וֹ חֲמִשִּׁ֥ים וּמָאתַ֖יִם מַחְתֹּ֑ת וְאַתָּ֥ה וְאַהֲרֹ֖ן אִ֥ישׁ מַחְתָּתֽוֹ׃ וַיִּקְח֞וּ יחאִ֣ישׁ מַחְתָּת֗וֹ וַיִּתְּנ֤וּ עֲלֵיהֶם֙ אֵ֔שׁ וַיָּשִׂ֥ימוּ עֲלֵיהֶ֖ם קְטֹ֑רֶת וַֽיַּעַמְד֗וּ פֶּ֛תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵ֖ד וּמֹשֶׁ֥ה וְאַהֲרֹֽן׃ וַיַּקְהֵ֨ל יטעֲלֵיהֶ֥ם קֹ֨רַח֙ אֶת־כָּל־הָ֣עֵדָ֔ה אֶל־פֶּ֖תַח אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וַיֵּרָ֥א כְבוֹד־יְהוָ֖ה אֶל־כָּל־הָעֵדָֽה׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר כיְהוָ֔ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר׃ הִבָּ֣דְל֔וּ כאמִתּ֖וֹךְ הָעֵדָ֣ה הַזֹּ֑את וַאַכַלֶּ֥ה אֹתָ֖ם כְּרָֽגַע׃ וַיִּפְּל֤וּ כבעַל־פְּנֵיהֶם֙ וַיֹּ֣אמְר֔וּ אֵ֕ל אֱלֹהֵ֥י הָרוּחֹ֖ת לְכָל־בָּשָׂ֑ר הָאִ֤ישׁ אֶחָד֙ יֶחֱטָ֔א וְעַ֥ל כָּל־הָעֵדָ֖ה תִּקְצֹֽף׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כגיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֥ר כדאֶל־הָעֵדָ֖ה לֵאמֹ֑ר הֵֽעָלוּ֙ מִסָּבִ֔יב לְמִשְׁכַּן־קֹ֖רַח דָּתָ֥ן וַאֲבִירָֽם׃ וַיָּ֣קָם כהמֹשֶׁ֔ה וַיֵּ֖לֶךְ אֶל־דָּתָ֣ן וַאֲבִירָ֑ם וַיֵּלְכ֥וּ אַחֲרָ֖יו זִקְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיְדַבֵּ֨ר כואֶל־הָעֵדָ֜ה לֵאמֹ֗ר ס֣וּרוּ נָ֡א מֵעַל֩ אָהֳלֵ֨י הָאֲנָשִׁ֤ים הָֽרְשָׁעִים֙ הָאֵ֔לֶּה וְאַֽל־תִּגְּע֖וּ בְּכָל־אֲשֶׁ֣ר לָהֶ֑ם פֶּן־תִּסָּפ֖וּ בְּכָל־חַטֹּאתָֽם׃ וַיֵּעָל֗וּ כזמֵעַ֧ל מִשְׁכַּן־קֹ֛רֶח דָּתָ֥ן וַאֲבִירָ֖ם מִסָּבִ֑יב וְדָתָ֨ן וַאֲבִירָ֜ם יָצְא֣וּ נִצָּבִ֗ים פֶּ֚תַח אָֽהֳלֵיהֶ֔ם וּנְשֵׁיהֶ֥ם וּבְנֵיהֶ֖ם וְטַפָּֽם׃ וַיֹּאמֶר֮ כחמֹשֶׁה֒ בְּזֹאת֙ תֵּֽדְע֔וּן כִּֽי־יְהוָ֣ה שְׁלָחַ֔נִי לַעֲשׂ֕וֹת אֵ֥ת כָּל־הַֽמַּעֲשִׂ֖ים הָאֵ֑לֶּה כִּי־לֹ֖א מִלִּבִּֽי׃ אִםכט־כְּמ֤וֹת כָּל־הָֽאָדָם֙ יְמֻת֣וּן אֵ֔לֶּה וּפְקֻדַּת֙ כָּל־הָ֣אָדָ֔ם יִפָּקֵ֖ד עֲלֵיהֶ֑ם לֹ֥א יְהוָ֖ה שְׁלָחָֽנִי׃ וְאִםל־בְּרִיאָ֞ה יִבְרָ֣א יְהוָ֗ה וּפָצְתָ֨ה הָאֲדָמָ֤ה אֶת־פִּ֨יהָ֙ וּבָלְעָ֤ה אֹתָם֙ וְאֶת־כָּל־אֲשֶׁ֣ר לָהֶ֔ם וְיָרְד֥וּ חַיִּ֖ים שְׁאֹ֑לָה וִֽידַעְתֶּ֕ם כִּ֧י נִֽאֲצ֛וּ הָאֲנָשִׁ֥ים הָאֵ֖לֶּה אֶת־יְהוָֽה׃ וַיְהִי֙ לאכְּכַלֹּת֔וֹ לְדַבֵּ֕ר אֵ֥ת כָּל־הַדְּבָרִ֖ים הָאֵ֑לֶּה וַתִּבָּקַ֥ע הָאֲדָמָ֖ה אֲשֶׁ֥ר תַּחְתֵּיהֶֽם׃ וַתִּפְתַּ֤ח לבהָאָ֨רֶץ֙ אֶת־פִּ֔יהָ וַתִּבְלַ֥ע אֹתָ֖ם וְאֶת־בָּתֵּיהֶ֑ם וְאֵ֤ת כָּל־הָאָדָם֙ אֲשֶׁ֣ר לְקֹ֔רַח וְאֵ֖ת כָּל־הָרֲכֽוּשׁ׃ וַיֵּ֨רְד֜וּ לגהֵ֣ם וְכָל־אֲשֶׁ֥ר לָהֶ֛ם חַיִּ֖ים שְׁאֹ֑לָה וַתְּכַ֤ס עֲלֵיהֶם֙ הָאָ֔רֶץ וַיֹּאבְד֖וּ מִתּ֥וֹךְ הַקָּהָֽל׃ וְכָללד־יִשְׂרָאֵ֗ל אֲשֶׁ֛ר סְבִיבֹתֵיהֶ֖ם נָ֣סוּ לְקֹלָ֑ם כִּ֣י אָֽמְר֔וּ פֶּן־תִּבְלָעֵ֖נוּ הָאָֽרֶץ׃ וְאֵ֥שׁ להיָצְאָ֖ה מֵאֵ֣ת יְהוָ֑ה וַתֹּ֗אכַל אֵ֣ת הַחֲמִשִּׁ֤ים וּמָאתַ֨יִם֙ אִ֔ישׁ מַקְרִיבֵ֖י הַקְּטֹֽרֶת׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר יזאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ אֱמֹ֨ר באֶל־אֶלְעָזָ֜ר בֶּן־אַהֲרֹ֣ן הַכֹּהֵ֗ן וְיָרֵ֤ם אֶת־הַמַּחְתֹּת֙ מִבֵּ֣ין הַשְּׂרֵפָ֔ה וְאֶת־הָאֵ֖שׁ זְרֵה־הָ֑לְאָה כִּ֖י קָדֵֽשׁוּ׃ אֵ֡ת גמַחְתּוֹת֩ הַֽחַטָּאִ֨ים הָאֵ֜לֶּה בְּנַפְשֹׁתָ֗ם וְעָשׂ֨וּ אֹתָ֜ם רִקֻּעֵ֤י פַחִים֙ צִפּ֣וּי לַמִּזְבֵּ֔חַ כִּֽי־הִקְרִיבֻ֥ם לִפְנֵֽי־יְהוָ֖ה וַיִּקְדָּ֑שׁוּ וְיִֽהְי֥וּ לְא֖וֹת לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיִּקַּ֞ח דאֶלְעָזָ֣ר הַכֹּהֵ֗ן אֵ֚ת מַחְתּ֣וֹת הַנְּחֹ֔שֶׁת אֲשֶׁ֥ר הִקְרִ֖יבוּ הַשְּׂרֻפִ֑ים וַֽיְרַקְּע֖וּם צִפּ֥וּי לַמִּזְבֵּֽחַ׃ זִכָּר֞וֹן הלִבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל לְ֠מַעַן אֲשֶׁ֨ר לֹֽא־יִקְרַ֜ב אִ֣ישׁ זָ֗ר אֲ֠שֶׁר לֹ֣א מִזֶּ֤רַע אַהֲרֹן֙ ה֔וּא לְהַקְטִ֥יר קְטֹ֖רֶת לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה וְלֹֽא־יִהְיֶ֤ה כְקֹ֨רַח֙ וְכַ֣עֲדָת֔וֹ כַּאֲשֶׁ֨ר דִּבֶּ֧ר יְהוָ֛ה בְּיַד־מֹשֶׁ֖ה לֽוֹ׃ וַיִּלֹּ֜נוּ וכָּל־עֲדַ֤ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ מִֽמָּחֳרָ֔ת עַל־מֹשֶׁ֥ה וְעַֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹ֑ר אַתֶּ֥ם הֲמִתֶּ֖ם אֶת־עַ֥ם יְהוָֽה׃ וַיְהִ֗י זבְּהִקָּהֵ֤ל הָֽעֵדָה֙ עַל־מֹשֶׁ֣ה וְעַֽל־אַהֲרֹ֔ן וַיִּפְנוּ֙ אֶל־אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד וְהִנֵּ֥ה כִסָּ֖הוּ הֶעָנָ֑ן וַיֵּרָ֖א כְּב֥וֹד יְהוָֽה׃ וַיָּבֹ֤א חמֹשֶׁה֙ וְאַהֲרֹ֔ן אֶל־פְּנֵ֖י אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר טיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ הֵרֹ֗מּוּ ימִתּוֹךְ֙ הָעֵדָ֣ה הַזֹּ֔את וַאֲכַלֶּ֥ה אֹתָ֖ם כְּרָ֑גַע וַֽיִּפְּל֖וּ עַל־פְּנֵיהֶֽם׃ וַיֹּ֨אמֶר יאמֹשֶׁ֜ה אֶֽל־אַהֲרֹ֗ן קַ֣ח אֶת־הַ֠מַּחְתָּה וְתֶן־עָלֶ֨יהָ אֵ֜שׁ מֵעַ֤ל הַמִּזְבֵּ֨חַ֙ וְשִׂ֣ים קְטֹ֔רֶת וְהוֹלֵ֧ךְ מְהֵרָ֛ה אֶל־הָעֵדָ֖ה וְכַפֵּ֣ר עֲלֵיהֶ֑ם כִּֽי־יָצָ֥א הַקֶּ֛צֶף מִלִּפְנֵ֥י יְהוָ֖ה הֵחֵ֥ל הַנָּֽגֶף׃ וַיִּקַּ֨ח יבאַהֲרֹ֜ן כַּאֲשֶׁ֣ר ׀ דִּבֶּ֣ר מֹשֶׁ֗ה וַיָּ֨רָץ֙ אֶל־תּ֣וֹך הַקָּהָ֔ל וְהִנֵּ֛ה הֵחֵ֥ל הַנֶּ֖גֶף בָּעָ֑ם וַיִּתֵּן֙ אֶֽת־הַקְּטֹ֔רֶת וַיְכַפֵּ֖ר עַל־הָעָֽם׃ וַיַּעֲמֹ֥ד יגבֵּֽין־הַמֵּתִ֖ים וּבֵ֣ין הַֽחַיִּ֑ים וַתֵּעָצַ֖ר הַמַּגֵּפָֽה׃ וַיִּהְי֗וּ ידהַמֵּתִים֙ בַּמַּגֵּפָ֔ה אַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֛ר אֶ֖לֶף וּשְׁבַ֣ע מֵא֑וֹת מִלְּבַ֥ד הַמֵּתִ֖ים עַל־דְּבַר־קֹֽרַח׃ וַיָּ֤שָׁב טואַהֲרֹן֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה אֶל־פֶּ֖תַח אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד וְהַמַּגֵּפָ֖ה נֶעֱצָֽרָה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר טזיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּ֣ר יז׀ אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל וְקַ֣ח מֵֽאִתָּ֡ם מַטֶּ֣ה מַטֶּה֩ לְבֵ֨ית אָ֜ב מֵאֵ֤ת כָּל־נְשִֽׂיאֵהֶם֙ לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֔ם שְׁנֵ֥ים עָשָׂ֖ר מַטּ֑וֹת אִ֣ישׁ אֶת־שְׁמ֔וֹ תִּכְתֹּ֖ב עַל־מַטֵּֽהוּ׃ וְאֵת֙ יחשֵׁ֣ם אַהֲרֹ֔ן תִּכְתֹּ֖ב עַל־מַטֵּ֣ה לֵוִ֑י כִּ֚י מַטֶּ֣ה אֶחָ֔ד לְרֹ֖אשׁ בֵּ֥ית אֲבוֹתָֽם׃ וְהִנַּחְתָּ֖ם יטבְּאֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד לִפְנֵי֙ הָֽעֵד֔וּת אֲשֶׁ֛ר אִוָּעֵ֥ד לָכֶ֖ם שָֽׁמָּה׃ וְהָיָ֗ה כהָאִ֛ישׁ אֲשֶׁ֥ר אֶבְחַר־בּ֖וֹ מַטֵּ֣הוּ יִפְרָ֑ח וַהֲשִׁכֹּתִ֣י מֵֽעָלַ֗י אֶת־תְּלֻנּוֹת֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל אֲשֶׁ֛ר הֵ֥ם מַלִּינִ֖ם עֲלֵיכֶֽם׃ וַיְדַבֵּ֨ר כאמֹשֶׁ֜ה אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל וַיִּתְּנ֣וּ אֵלָ֣יו ׀ כָּֽל־נְשִֽׂיאֵיהֶ֡ם מַטֶּה֩ לְנָשִׂ֨יא אֶחָ֜ד מַטֶּ֨ה לְנָשִׂ֤יא אֶחָד֙ לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֔ם שְׁנֵ֥ים עָשָׂ֖ר מַטּ֑וֹת וּמַטֵּ֥ה אַהֲרֹ֖ן בְּת֥וֹךְ מַטּוֹתָֽם׃ וַיַּנַּ֥ח כבמֹשֶׁ֛ה אֶת־הַמַּטֹּ֖ת לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה בְּאֹ֖הֶל הָעֵדֻֽת׃ וַיְהִ֣י כגמִֽמָּחֳרָ֗ת וַיָּבֹ֤א מֹשֶׁה֙ אֶל־אֹ֣הֶל הָעֵד֔וּת וְהִנֵּ֛ה פָּרַ֥ח מַטֵּֽה־אַהֲרֹ֖ן לְבֵ֣ית לֵוִ֑י וַיֹּ֤צֵֽא פֶ֨רַח֙ וַיָּ֣צֵֽץ צִ֔יץ וַיִּגְמֹ֖ל שְׁקֵדִֽים׃ וַיֹּצֵ֨א כדמֹשֶׁ֤ה אֶת־כָּל־הַמַּטֹּת֙ מִלִּפְנֵ֣י יְהוָ֔ה אֶֽל־כָּל־בְּנֵ֖י יִשְׂרָאֵ֑ל וַיִּרְא֥וּ וַיִּקְח֖וּ אִ֥ישׁ מַטֵּֽהוּ׃ ס         וַיֹּ֨אמֶר כהיְהוָ֜ה אֶל־מֹשֶׁ֗ה הָשֵׁ֞ב אֶת־מַטֵּ֤ה אַהֲרֹן֙ לִפְנֵ֣י הָעֵד֔וּת לְמִשְׁמֶ֥רֶת לְא֖וֹת לִבְנֵי־מֶ֑רִי וּתְכַ֧ל תְּלוּנֹּתָ֛ם מֵעָלַ֖י וְלֹ֥א יָמֻֽתוּ׃ וַיַּ֖עַשׂ כומֹשֶׁ֑ה כַּאֲשֶׁ֨ר צִוָּ֧ה יְהוָ֛ה אֹת֖וֹ כֵּ֥ן עָשָֽׂה׃ ס         וַיֹּֽאמְרוּ֙ כזבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל אֶל־מֹשֶׁ֖ה לֵאמֹ֑ר הֵ֥ן גָּוַ֛עְנוּ אָבַ֖דְנוּ כֻּלָּ֥נוּ אָבָֽדְנוּ׃ כֹּ֣ל כחהַקָּרֵ֧ב ׀ הַקָּרֵ֛ב אֶל־מִשְׁכַּ֥ן יְהוָ֖ה יָמ֑וּת הַאִ֥ם תַּ֖מְנוּ לִגְוֺֽעַ׃ ס         וַיֹּ֤אמֶר יחאיְהוָה֙ אֶֽל־אַהֲרֹ֔ן אַתָּ֗ה וּבָנֶ֤יךָ וּבֵית־אָבִ֨יךָ֙ אִתָּ֔ךְ תִּשְׂא֖וּ אֶת־עֲוֺ֣ן הַמִּקְדָּ֑שׁ וְאַתָּה֙ וּבָנֶ֣יךָ אִתָּ֔ךְ תִּשְׂא֖וּ אֶת־עֲוֺ֥ן כְּהֻנַּתְכֶֽם׃ וְגַ֣ם באֶת־אַחֶיךָ֩ מַטֵּ֨ה לֵוִ֜י שֵׁ֤בֶט אָבִ֨יךָ֙ הַקְרֵ֣ב אִתָּ֔ךְ וְיִלָּו֥וּ עָלֶ֖יךָ וִֽישָׁרְת֑וּךָ וְאַתָּה֙ וּבָנֶ֣יךָ אִתָּ֔ךְ לִפְנֵ֖י אֹ֥הֶל הָעֵדֻֽת׃ וְשָֽׁמְרוּ֙ גמִֽשְׁמַרְתְּךָ֔ וּמִשְׁמֶ֖רֶת כָּל־הָאֹ֑הֶל אַךְ֩ אֶל־כְּלֵ֨י הַקֹּ֤דֶשׁ וְאֶל־הַמִּזְבֵּ֨חַ֙ לֹ֣א יִקְרָ֔בוּ וְלֹֽא־יָמֻ֥תוּ גַם־הֵ֖ם גַּם־אַתֶּֽם׃ וְנִלְו֣וּ דעָלֶ֔יךָ וְשָֽׁמְר֗וּ אֶת־מִשְׁמֶ֨רֶת֙ אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד לְכֹ֖ל עֲבֹדַ֣ת הָאֹ֑הֶל וְזָ֖ר לֹא־יִקְרַ֥ב אֲלֵיכֶֽם׃ וּשְׁמַרְתֶּ֗ם האֵ֚ת מִשְׁמֶ֣רֶת הַקֹּ֔דֶשׁ וְאֵ֖ת מִשְׁמֶ֣רֶת הַמִּזְבֵּ֑חַ וְלֹֽא־יִהְיֶ֥ה ע֛וֹד קֶ֖צֶף עַל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַאֲנִ֗י והִנֵּ֤ה לָקַ֨חְתִּי֙ אֶת־אֲחֵיכֶ֣ם הַלְוִיִּ֔ם מִתּ֖וֹךְ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל לָכֶ֞ם מַתָּנָ֤ה נְתֻנִים֙ לַֽיהוָ֔ה לַעֲבֹ֕ד אֶת־עֲבֹדַ֖ת אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְאַתָּ֣ה זוּבָנֶ֣יךָ אִ֠תְּךָ תִּשְׁמְר֨וּ אֶת־כְּהֻנַּתְכֶ֜ם לְכָל־דְּבַ֧ר הַמִּזְבֵּ֛חַ וּלְמִבֵּ֥ית לַפָּרֹ֖כֶת וַעֲבַדְתֶּ֑ם עֲבֹדַ֣ת מַתָּנָ֗ה אֶתֵּן֙ אֶת־כְּהֻנַּתְכֶ֔ם וְהַזָּ֥ר הַקָּרֵ֖ב יוּמָֽת׃ ס         וַיְדַבֵּ֣ר חיְהוָה֮ אֶֽל־אַהֲרֹן֒ וַאֲנִי֙ הִנֵּ֣ה נָתַ֣תִּֽי לְךָ֔ אֶת־מִשְׁמֶ֖רֶת תְּרוּמֹתָ֑י לְכָל־קָדְשֵׁ֣י בְנֵֽי־יִ֠שְׂרָאֵל לְךָ֨ נְתַתִּ֧ים לְמָשְׁחָ֛ה וּלְבָנֶ֖יךָ לְחָק־עוֹלָֽם׃ זֶֽהט־יִהְיֶ֥ה לְךָ֛ מִקֹּ֥דֶשׁ הַקֳּדָשִׁ֖ים מִן־הָאֵ֑שׁ כָּל־קָ֠רְבָּנָם לְֽכָל־מִנְחָתָ֞ם וּלְכָל־חַטָּאתָ֗ם וּלְכָל־אֲשָׁמָם֙ אֲשֶׁ֣ר יָשִׁ֣יבוּ לִ֔י קֹ֣דֶשׁ קָֽדָשִׁ֥ים לְךָ֛ ה֖וּא וּלְבָנֶֽיךָ׃ בְּקֹ֥דֶשׁ יהַקֳּדָשִׁ֖ים תֹּאכֲלֶ֑נּוּ כָּל־זָכָר֙ יֹאכַ֣ל אֹת֔וֹ קֹ֖דֶשׁ יִֽהְיֶה־לָּֽךְ׃ וְזֶהיא־לְּךָ֞ תְּרוּמַ֣ת מַתָּנָ֗ם לְכָל־תְּנוּפֹת֮ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵל֒ לְךָ֣ נְתַתִּ֗ים וּלְבָנֶ֧יךָ וְלִבְנֹתֶ֛יךָ אִתְּךָ֖ לְחָק־עוֹלָ֑ם כָּל־טָה֥וֹר בְּבֵיתְךָ֖ יֹאכַ֥ל אֹתֽוֹ׃ כֹּ֚ל יבחֵ֣לֶב יִצְהָ֔ר וְכָל־חֵ֖לֶב תִּיר֣וֹשׁ וְדָגָ֑ן רֵאשִׁיתָ֛ם אֲשֶׁר־יִתְּנ֥וּ לַֽיהוָ֖ה לְךָ֥ נְתַתִּֽים׃ בִּכּוּרֵ֞י יגכָּל־אֲשֶׁ֧ר בְּאַרְצָ֛ם אֲשֶׁר־יָבִ֥יאוּ לַיהוָ֖ה לְךָ֣ יִהְיֶ֑ה כָּל־טָה֥וֹר בְּבֵיתְךָ֖ יֹאכֲלֶֽנּוּ׃ כָּליד־חֵ֥רֶם בְּיִשְׂרָאֵ֖ל לְךָ֥ יִהְיֶֽה׃ כָּלטו־פֶּ֣טֶר רֶ֠חֶם לְֽכָל־בָּשָׂ֞ר אֲשֶׁר־יַקְרִ֧יבוּ לַֽיהוָ֛ה בָּאָדָ֥ם וּבַבְּהֵמָ֖ה יִֽהְיֶה־לָּ֑ךְ אַ֣ךְ ׀ פָּדֹ֣ה תִפְדֶּ֗ה אֵ֚ת בְּכ֣וֹר הָֽאָדָ֔ם וְאֵ֛ת בְּכֽוֹר־הַבְּהֵמָ֥ה הַטְּמֵאָ֖ה תִּפְדֶּֽה׃ וּפְדוּיָו֙ טזמִבֶּן־חֹ֣דֶשׁ תִּפְדֶּ֔ה בְּעֶ֨רְכְּךָ֔ כֶּ֛סֶף חֲמֵ֥שֶׁת שְׁקָלִ֖ים בְּשֶׁ֣קֶל הַקֹּ֑דֶשׁ עֶשְׂרִ֥ים גֵּרָ֖ה הֽוּא׃ אַ֣ךְ יזבְּֽכוֹר־שׁ֡וֹר אֽוֹ־בְכ֨וֹר כֶּ֜שֶׂב אֽוֹ־בְכ֥וֹר עֵ֛ז לֹ֥א תִפְדֶּ֖ה קֹ֣דֶשׁ הֵ֑ם אֶת־דָּמָ֞ם תִּזְרֹ֤ק עַל־הַמִּזְבֵּ֨חַ֙ וְאֶת־חֶלְבָּ֣ם תַּקְטִ֔יר אִשֶּׁ֛ה לְרֵ֥יחַ נִיחֹ֖חַ לַֽיהוָֽה׃ וּבְשָׂרָ֖ם יחיִהְיֶה־לָּ֑ךְ כַּחֲזֵ֧ה הַתְּנוּפָ֛ה וּכְשׁ֥וֹק הַיָּמִ֖ין לְךָ֥ יִהְיֶֽה׃ כֹּ֣ל יט׀ תְּרוּמֹ֣ת הַקֳּדָשִׁ֗ים אֲשֶׁ֨ר יָרִ֥ימוּ בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֮ לַֽיהוָה֒ נָתַ֣תִּֽי לְךָ֗ וּלְבָנֶ֧יךָ וְלִבְנֹתֶ֛יךָ אִתְּךָ֖ לְחָק־עוֹלָ֑ם בְּרִית֩ מֶ֨לַח עוֹלָ֥ם הִוא֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה לְךָ֖ וּלְזַרְעֲךָ֥ אִתָּֽךְ׃ וַיֹּ֨אמֶר כיְהוָ֜ה אֶֽל־אַהֲרֹ֗ן בְּאַרְצָם֙ לֹ֣א תִנְחָ֔ל וְחֵ֕לֶק לֹא־יִהְיֶ֥ה לְךָ֖ בְּתוֹכָ֑ם אֲנִ֤י חֶלְקְךָ֙ וְנַחֲלָ֣תְךָ֔ בְּת֖וֹךְ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ ס         וְלִבְנֵ֣י כאלֵוִ֔י הִנֵּ֥ה נָתַ֛תִּי כָּל־מַֽעֲשֵׂ֥ר בְּיִשְׂרָאֵ֖ל לְנַחֲלָ֑ה חֵ֤לֶף עֲבֹֽדָתָם֙ אֲשֶׁר־הֵ֣ם עֹֽבְדִ֔ים אֶת־עֲבֹדַ֖ת אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְלֹאכב־יִקְרְב֥וּ ע֛וֹד בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל אֶל־אֹ֣הֶל מוֹעֵ֑ד לָשֵׂ֥את חֵ֖טְא לָמֽוּת׃ וְעָבַ֨ד כגהַלֵּוִ֜י ה֗וּא אֶת־עֲבֹדַת֙ אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד וְהֵ֖ם יִשְׂא֣וּ עֲוֺנָ֑ם חֻקַּ֤ת עוֹלָם֙ לְדֹרֹ֣תֵיכֶ֔ם וּבְתוֹךְ֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל לֹ֥א יִנְחֲל֖וּ נַחֲלָֽה׃ כִּ֞י כדאֶת־מַעְשַׂ֣ר בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֗ל אֲשֶׁ֨ר יָרִ֤ימוּ לַֽיהוָה֙ תְּרוּמָ֔ה נָתַ֥תִּי לַלְוִיִּ֖ם לְנַחֲלָ֑ה עַל־כֵּן֙ אָמַ֣רְתִּי לָהֶ֔ם בְּתוֹךְ֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל לֹ֥א יִנְחֲל֖וּ נַחֲלָֽה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כהיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ וְאֶלכו־הַלְוִיִּ֣ם תְּדַבֵּר֮ וְאָמַרְתָּ֣ אֲלֵהֶם֒ כִּֽי־תִ֠קְחוּ מֵאֵ֨ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֜ל אֶת־הַֽמַּעֲשֵׂ֗ר אֲשֶׁ֨ר נָתַ֧תִּי לָכֶ֛ם מֵאִתָּ֖ם בְּנַחֲלַתְכֶ֑ם וַהֲרֵמֹתֶ֤ם מִמֶּ֨נּוּ֙ תְּרוּמַ֣ת יְהוָ֔ה מַעֲשֵׂ֖ר מִן־הַֽמַּעֲשֵֽׂר׃ וְנֶחְשַׁ֥ב כזלָכֶ֖ם תְּרוּמַתְכֶ֑ם כַּדָּגָן֙ מִן־הַגֹּ֔רֶן וְכַֽמְלֵאָ֖ה מִן־הַיָּֽקֶב׃ כֵּ֣ן כחתָּרִ֤ימוּ גַם־אַתֶּם֙ תְּרוּמַ֣ת יְהוָ֔ה מִכֹּל֙ מַעְשְׂרֹ֣תֵיכֶ֔ם אֲשֶׁ֣ר תִּקְח֔וּ מֵאֵ֖ת בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וּנְתַתֶּ֤ם מִמֶּ֨נּוּ֙ אֶת־תְּרוּמַ֣ת יְהוָ֔ה לְאַהֲרֹ֖ן הַכֹּהֵֽן׃ מִכֹּל֙ כטמַתְּנֹ֣תֵיכֶ֔ם תָּרִ֕ימוּ אֵ֖ת כָּל־תְּרוּמַ֣ת יְהוָ֑ה מִכָּל־חֶלְבּ֔וֹ אֶֽת־מִקְדְּשׁ֖וֹ מִמֶּֽנּוּ׃ וְאָמַרְתָּ֖ לאֲלֵהֶ֑ם בַּהֲרִֽימְכֶ֤ם אֶת־חֶלְבּוֹ֙ מִמֶּ֔נּוּ וְנֶחְשַׁב֙ לַלְוִיִּ֔ם כִּתְבוּאַ֥ת גֹּ֖רֶן וְכִתְבוּאַ֥ת יָֽקֶב׃ וַאֲכַלְתֶּ֤ם לאאֹתוֹ֙ בְּכָל־מָק֔וֹם אַתֶּ֖ם וּבֵֽיתְכֶ֑ם כִּֽי־שָׂכָ֥ר הוּא֙ לָכֶ֔ם חֵ֥לֶף עֲבֹֽדַתְכֶ֖ם בְּאֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וְלֹֽאלב־תִשְׂא֤וּ עָלָיו֙ חֵ֔טְא בַּהֲרִֽימְכֶ֥ם אֶת־חֶלְבּ֖וֹ מִמֶּ֑נּוּ וְאֶת־קָדְשֵׁ֧י בְנֵי־יִשְׂרָאֵ֛ל לֹ֥א תְחַלְּל֖וּ וְלֹ֥א תָמֽוּתוּ׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר יטאיְהוָ֔ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר׃ זֹ֚את בחֻקַּ֣ת הַתּוֹרָ֔ה אֲשֶׁר־צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה לֵאמֹ֑ר דַּבֵּ֣ר ׀ אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל וְיִקְח֣וּ אֵלֶיךָ֩ פָרָ֨ה אֲדֻמָּ֜ה תְּמִימָ֗ה אֲשֶׁ֤ר אֵֽין־בָּהּ֙ מ֔וּם אֲשֶׁ֛ר לֹא־עָלָ֥ה עָלֶ֖יהָ עֹֽל׃ וּנְתַתֶּ֣ם גאֹתָ֔הּ אֶל־אֶלְעָזָ֖ר הַכֹּהֵ֑ן וְהוֹצִ֤יא אֹתָהּ֙ אֶל־מִח֣וּץ לַֽמַּחֲנֶ֔ה וְשָׁחַ֥ט אֹתָ֖הּ לְפָנָֽיו׃ וְלָקַ֞ח דאֶלְעָזָ֧ר הַכֹּהֵ֛ן מִדָּמָ֖הּ בְּאֶצְבָּע֑וֹ וְהִזָּ֞ה אֶל־נֹ֨כַח פְּנֵ֧י אֹֽהֶל־מוֹעֵ֛ד מִדָּמָ֖הּ שֶׁ֥בַע פְּעָמִֽים׃ וְשָׂרַ֥ף האֶת־הַפָּרָ֖ה לְעֵינָ֑יו אֶת־עֹרָ֤הּ וְאֶת־בְּשָׂרָהּ֙ וְאֶת־דָּמָ֔הּ עַל־פִּרְשָׁ֖הּ יִשְׂרֹֽף׃ וְלָקַ֣ח והַכֹּהֵ֗ן עֵ֥ץ אֶ֛רֶז וְאֵז֖וֹב וּשְׁנִ֣י תוֹלָ֑עַת וְהִשְׁלִ֕יךְ אֶל־תּ֖וֹךְ שְׂרֵפַ֥ת הַפָּרָֽה׃ וְכִבֶּ֨ס זבְּגָדָ֜יו הַכֹּהֵ֗ן וְרָחַ֤ץ בְּשָׂרוֹ֙ בַּמַּ֔יִם וְאַחַ֖ר יָב֣וֹא אֶל־הַֽמַּחֲנֶ֑ה וְטָמֵ֥א הַכֹּהֵ֖ן עַד־הָעָֽרֶב׃ וְהַשֹּׂרֵ֣ף חאֹתָ֔הּ יְכַבֵּ֤ס בְּגָדָיו֙ בַּמַּ֔יִם וְרָחַ֥ץ בְּשָׂר֖וֹ בַּמָּ֑יִם וְטָמֵ֖א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְאָסַ֣ף ט׀ אִ֣ישׁ טָה֗וֹר אֵ֚ת אֵ֣פֶר הַפָּרָ֔ה וְהִנִּ֛יחַ מִח֥וּץ לַֽמַּחֲנֶ֖ה בְּמָק֣וֹם טָה֑וֹר וְ֠הָיְתָה לַעֲדַ֨ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֧ל לְמִשְׁמֶ֛רֶת לְמֵ֥י נִדָּ֖ה חַטָּ֥את הִֽוא׃ וְ֠כִבֶּס יהָאֹסֵ֨ף אֶת־אֵ֤פֶר הַפָּרָה֙ אֶת־בְּגָדָ֔יו וְטָמֵ֖א עַד־הָעָ֑רֶב וְֽהָיְתָ֞ה לִבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֗ל וְלַגֵּ֛ר הַגָּ֥ר בְּתוֹכָ֖ם לְחֻקַּ֥ת עוֹלָֽם׃ הַנֹּגֵ֥עַ יאבְּמֵ֖ת לְכָל־נֶ֣פֶשׁ אָדָ֑ם וְטָמֵ֖א שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ ה֣וּא יביִתְחַטָּא־ב֞וֹ בַּיּ֧וֹם הַשְּׁלִישִׁ֛י וּבַיּ֥וֹם הַשְּׁבִיעִ֖י יִטְהָ֑ר וְאִם־לֹ֨א יִתְחַטָּ֜א בַּיּ֧וֹם הַשְּׁלִישִׁ֛י וּבַיּ֥וֹם הַשְּׁבִיעִ֖י לֹ֥א יִטְהָֽר׃ כָּֽליג־הַנֹּגֵ֡עַ בְּמֵ֣ת בְּנֶפֶשׁ֩ הָאָדָ֨ם אֲשֶׁר־יָמ֜וּת וְלֹ֣א יִתְחַטָּ֗א אֶת־מִשְׁכַּ֤ן יְהוָה֙ טִמֵּ֔א וְנִכְרְתָ֛ה הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִ֖וא מִיִּשְׂרָאֵ֑ל כִּי֩ מֵ֨י נִדָּ֜ה לֹא־זֹרַ֤ק עָלָיו֙ טָמֵ֣א יִהְיֶ֔ה ע֖וֹד טֻמְאָת֥וֹ בֽוֹ׃ זֹ֚את ידהַתּוֹרָ֔ה אָדָ֖ם כִּֽי־יָמ֣וּת בְּאֹ֑הֶל כָּל־הַבָּ֤א אֶל־הָאֹ֨הֶל֙ וְכָל־אֲשֶׁ֣ר בָּאֹ֔הֶל יִטְמָ֖א שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְכֹל֙ טוכְּלִ֣י פָת֔וּחַ אֲשֶׁ֛ר אֵין־צָמִ֥יד פָּתִ֖יל עָלָ֑יו טָמֵ֖א הֽוּא׃ וְכֹ֨ל טזאֲשֶׁר־יִגַּ֜ע עַל־פְּנֵ֣י הַשָּׂדֶ֗ה בַּֽחֲלַל־חֶ֨רֶב֙ א֣וֹ בְמֵ֔ת אֽוֹ־בְעֶ֥צֶם אָדָ֖ם א֣וֹ בְקָ֑בֶר יִטְמָ֖א שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְלָֽקְחוּ֙ יזלַטָּמֵ֔א מֵעֲפַ֖ר שְׂרֵפַ֣ת הַֽחַטָּ֑את וְנָתַ֥ן עָלָ֛יו מַ֥יִם חַיִּ֖ים אֶל־כֶּֽלִי׃ וְלָקַ֨ח יחאֵז֜וֹב וְטָבַ֣ל בַּמַּיִם֮ אִ֣ישׁ טָהוֹר֒ וְהִזָּ֤ה עַל־הָאֹ֨הֶל֙ וְעַל־כָּל־הַכֵּלִ֔ים וְעַל־הַנְּפָשׁ֖וֹת אֲשֶׁ֣ר הָֽיוּ־שָׁ֑ם וְעַל־הַנֹּגֵ֗עַ בַּעֶ֨צֶם֙ א֣וֹ בֶֽחָלָ֔ל א֥וֹ בַמֵּ֖ת א֥וֹ בַקָּֽבֶר׃ וְהִזָּ֤ה יטהַטָּהֹר֙ עַל־הַטָּמֵ֔א בַּיּ֥וֹם הַשְּׁלִישִׁ֖י וּבַיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֑י וְחִטְּאוֹ֙ בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֔י וְכִבֶּ֧ס בְּגָדָ֛יו וְרָחַ֥ץ בַּמַּ֖יִם וְטָהֵ֥ר בָּעָֽרֶב׃ וְאִ֤ישׁ כאֲשֶׁר־יִטְמָא֙ וְלֹ֣א יִתְחַטָּ֔א וְנִכְרְתָ֛ה הַנֶּ֥פֶשׁ הַהִ֖וא מִתּ֣וֹךְ הַקָּהָ֑ל כִּי֩ אֶת־מִקְדַּ֨שׁ יְהוָ֜ה טִמֵּ֗א מֵ֥י נִדָּ֛ה לֹא־זֹרַ֥ק עָלָ֖יו טָמֵ֥א הֽוּא׃ וְהָיְתָ֥ה כאלָּהֶ֖ם לְחֻקַּ֣ת עוֹלָ֑ם וּמַזֵּ֤ה מֵֽי־הַנִּדָּה֙ יְכַבֵּ֣ס בְּגָדָ֔יו וְהַנֹּגֵ֨עַ֙ בְּמֵ֣י הַנִּדָּ֔ה יִטְמָ֖א עַד־הָעָֽרֶב׃ וְכֹ֛ל כבאֲשֶׁר־יִגַּע־בּ֥וֹ הַטָּמֵ֖א יִטְמָ֑א וְהַנֶּ֥פֶשׁ הַנֹּגַ֖עַת תִּטְמָ֥א עַד־הָעָֽרֶב׃ פ
וַיָּבֹ֣אוּ כאבְנֵֽי־יִ֠שְׂרָאֵל כָּל־הָ֨עֵדָ֤ה מִדְבַּר־צִן֙ בַּחֹ֣דֶשׁ הָֽרִאשׁ֔וֹן וַיֵּ֥שֶׁב הָעָ֖ם בְּקָדֵ֑שׁ וַתָּ֤מָת שָׁם֙ מִרְיָ֔ם וַתִּקָּבֵ֖ר שָֽׁם׃ וְלֹאב־הָ֥יָה מַ֖יִם לָעֵדָ֑ה וַיִּקָּ֣הֲל֔וּ עַל־מֹשֶׁ֖ה וְעַֽל־אַהֲרֹֽן׃ וַיָּ֥רֶב גהָעָ֖ם עִם־מֹשֶׁ֑ה וַיֹּאמְר֣וּ לֵאמֹ֔ר וְל֥וּ גָוַ֛עְנוּ בִּגְוַ֥ע אַחֵ֖ינוּ לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְלָמָ֤ה דהֲבֵאתֶם֙ אֶת־קְהַ֣ל יְהוָ֔ה אֶל־הַמִּדְבָּ֖ר הַזֶּ֑ה לָמ֣וּת שָׁ֔ם אֲנַ֖חְנוּ וּבְעִירֵֽנוּ׃ וְלָמָ֤ה ההֶֽעֱלִיתֻ֨נוּ֙ מִמִּצְרַ֔יִם לְהָבִ֣יא אֹתָ֔נוּ אֶל־הַמָּק֥וֹם הָרָ֖ע הַזֶּ֑ה לֹ֣א ׀ מְק֣וֹם זֶ֗רַע וּתְאֵנָ֤ה וְגֶ֨פֶן֙ וְרִמּ֔וֹן וּמַ֥יִם אַ֖יִן לִשְׁתּֽוֹת׃ וַיָּבֹא֩ ומֹשֶׁ֨ה וְאַהֲרֹ֜ן מִפְּנֵ֣י הַקָּהָ֗ל אֶל־פֶּ֨תַח֙ אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד וַֽיִּפְּל֖וּ עַל־פְּנֵיהֶ֑ם וַיֵּרָ֥א כְבוֹד־יְהוָ֖ה אֲלֵיהֶֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר זיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ קַ֣ח חאֶת־הַמַּטֶּ֗ה וְהַקְהֵ֤ל אֶת־הָעֵדָה֙ אַתָּה֙ וְאַהֲרֹ֣ן אָחִ֔יךָ וְדִבַּרְתֶּ֧ם אֶל־הַסֶּ֛לַע לְעֵינֵיהֶ֖ם וְנָתַ֣ן מֵימָ֑יו וְהוֹצֵאתָ֨ לָהֶ֥ם מַ֨יִם֙ מִן־הַסֶּ֔לַע וְהִשְׁקִיתָ֥ אֶת־הָעֵדָ֖ה וְאֶת־בְּעִירָֽם׃ וַיִּקַּ֥ח טמֹשֶׁ֛ה אֶת־הַמַּטֶּ֖ה מִלִּפְנֵ֣י יְהוָ֑ה כַּאֲשֶׁ֖ר צִוָּֽהוּ׃ וַיַּקְהִ֜לוּ ימֹשֶׁ֧ה וְאַהֲרֹ֛ן אֶת־הַקָּהָ֖ל אֶל־פְּנֵ֣י הַסָּ֑לַע וַיֹּ֣אמֶר לָהֶ֗ם שִׁמְעוּ־נָא֙ הַמֹּרִ֔ים הֲמִן־הַסֶּ֣לַע הַזֶּ֔ה נוֹצִ֥יא לָכֶ֖ם מָֽיִם׃ וַיָּ֨רֶם יאמֹשֶׁ֜ה אֶת־יָד֗וֹ וַיַּ֧ךְ אֶת־הַסֶּ֛לַע בְּמַטֵּ֖הוּ פַּעֲמָ֑יִם וַיֵּצְאוּ֙ מַ֣יִם רַבִּ֔ים וַתֵּ֥שְׁתְּ הָעֵדָ֖ה וּבְעִירָֽם׃ ס         וַיֹּ֣אמֶר יביְהוָה֮ אֶל־מֹשֶׁ֣ה וְאֶֽל־אַהֲרֹן֒ יַ֚עַן לֹא־הֶאֱמַנְתֶּ֣ם בִּ֔י לְהַ֨קְדִּישֵׁ֔נִי לְעֵינֵ֖י בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל לָכֵ֗ן לֹ֤א תָבִ֨יאוּ֙ אֶת־הַקָּהָ֣ל הַזֶּ֔ה אֶל־הָאָ֖רֶץ אֲשֶׁר־נָתַ֥תִּי לָהֶֽם׃ הֵ֚מָּה יגמֵ֣י מְרִיבָ֔ה אֲשֶׁר־רָב֥וּ בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל אֶת־יְהוָ֑ה וַיִּקָּדֵ֖שׁ בָּֽם׃ ס         וַיִּשְׁלַ֨ח ידמֹשֶׁ֧ה מַלְאָכִ֛ים מִקָּדֵ֖שׁ אֶל־מֶ֣לֶךְ אֱד֑וֹם כֹּ֤ה אָמַר֙ אָחִ֣יךָ יִשְׂרָאֵ֔ל אַתָּ֣ה יָדַ֔עְתָּ אֵ֥ת כָּל־הַתְּלָאָ֖ה אֲשֶׁ֥ר מְצָאָֽתְנוּ׃ וַיֵּרְד֤וּ טואֲבֹתֵ֨ינוּ֙ מִצְרַ֔יְמָה וַנֵּ֥שֶׁב בְּמִצְרַ֖יִם יָמִ֣ים רַבִּ֑ים וַיָּרֵ֥עוּ לָ֛נוּ מִצְרַ֖יִם וְלַאֲבֹתֵֽינוּ׃ וַנִּצְעַ֤ק טזאֶל־יְהוָה֙ וַיִּשְׁמַ֣ע קֹלֵ֔נוּ וַיִּשְׁלַ֣ח מַלְאָ֔ךְ וַיֹּצִאֵ֖נוּ מִמִּצְרָ֑יִם וְהִנֵּה֙ אֲנַ֣חְנוּ בְקָדֵ֔שׁ עִ֖יר קְצֵ֥ה גְבוּלֶֽךָ׃ נַעְבְּרָהיז־נָּ֣א בְאַרְצֶ֗ךָ לֹ֤א נַעֲבֹר֙ בְּשָׂדֶ֣ה וּבְכֶ֔רֶם וְלֹ֥א נִשְׁתֶּ֖ה מֵ֣י בְאֵ֑ר דֶּ֧רֶךְ הַמֶּ֣לֶךְ נֵלֵ֗ךְ לֹ֤א נִטֶּה֙ יָמִ֣ין וּשְׂמֹ֔אול עַ֥ד אֲשֶֽׁר־נַעֲבֹ֖ר גְּבוּלֶֽךָ׃ וַיֹּ֤אמֶר יחאֵלָיו֙ אֱד֔וֹם לֹ֥א תַעֲבֹ֖ר בִּ֑י פֶּן־בַּחֶ֖רֶב אֵצֵ֥א לִקְרָאתֶֽךָ׃ וַיֹּאמְר֨וּ יטאֵלָ֥יו בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֘ל בַּֽמְסִלָּ֣ה נַעֲלֶה֒ וְאִם־מֵימֶ֤יךָ נִשְׁתֶּה֙ אֲנִ֣י וּמִקְנַ֔י וְנָתַתִּ֖י מִכְרָ֑ם רַ֥ק אֵין־דָּבָ֖ר בְּרַגְלַ֥י אֶֽעֱבֹֽרָה׃ וַיֹּ֖אמֶר כלֹ֣א תַעֲבֹ֑ר וַיֵּצֵ֤א אֱדוֹם֙ לִקְרָאת֔וֹ בְּעַ֥ם כָּבֵ֖ד וּבְיָ֥ד חֲזָקָֽה׃ וַיְמָאֵ֣ן כא׀ אֱד֗וֹם נְתֹן֙ אֶת־יִשְׂרָאֵ֔ל עֲבֹ֖ר בִּגְבֻל֑וֹ וַיֵּ֥ט יִשְׂרָאֵ֖ל מֵעָלָֽיו׃ פ
וַיִּסְע֖וּ כבמִקָּדֵ֑שׁ וַיָּבֹ֧אוּ בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֛ל כָּל־הָעֵדָ֖ה הֹ֥ר הָהָֽר׃ וַיֹּ֧אמֶר כגיְהוָ֛ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַהֲרֹ֖ן בְּהֹ֣ר הָהָ֑ר עַל־גְּב֥וּל אֶֽרֶץ־אֱד֖וֹם לֵאמֹֽר׃ יֵאָסֵ֤ף כדאַהֲרֹן֙ אֶל־עַמָּ֔יו כִּ֣י לֹ֤א יָבֹא֙ אֶל־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁ֥ר נָתַ֖תִּי לִבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל עַ֛ל אֲשֶׁר־מְרִיתֶ֥ם אֶת־פִּ֖י לְמֵ֥י מְרִיבָֽה׃ קַ֚ח כהאֶֽת־אַהֲרֹ֔ן וְאֶת־אֶלְעָזָ֖ר בְּנ֑וֹ וְהַ֥עַל אֹתָ֖ם הֹ֥ר הָהָֽר׃ וְהַפְשֵׁ֤ט כואֶֽת־אַהֲרֹן֙ אֶת־בְּגָדָ֔יו וְהִלְבַּשְׁתָּ֖ם אֶת־אֶלְעָזָ֣ר בְּנ֑וֹ וְאַהֲרֹ֥ן יֵאָסֵ֖ף וּמֵ֥ת שָֽׁם׃ וַיַּ֣עַשׂ כזמֹשֶׁ֔ה כַּאֲשֶׁ֖ר צִוָּ֣ה יְהוָ֑ה וַֽיַּעֲלוּ֙ אֶל־הֹ֣ר הָהָ֔ר לְעֵינֵ֖י כָּל־הָעֵדָֽה׃ וַיַּפְשֵׁט֩ כחמֹשֶׁ֨ה אֶֽת־אַהֲרֹ֜ן אֶת־בְּגָדָ֗יו וַיַּלְבֵּ֤שׁ אֹתָם֙ אֶת־אֶלְעָזָ֣ר בְּנ֔וֹ וַיָּ֧מָת אַהֲרֹ֛ן שָׁ֖ם בְּרֹ֣אשׁ הָהָ֑ר וַיֵּ֧רֶד מֹשֶׁ֛ה וְאֶלְעָזָ֖ר מִן־הָהָֽר׃ וַיִּרְאוּ֙ כטכָּל־הָ֣עֵדָ֔ה כִּ֥י גָוַ֖ע אַהֲרֹ֑ן וַיִּבְכּ֤וּ אֶֽת־אַהֲרֹן֙ שְׁלֹשִׁ֣ים י֔וֹם כֹּ֖ל בֵּ֥ית יִשְׂרָאֵֽל׃ ס         וַיִּשְׁמַ֞ע אכאהַכְּנַעֲנִ֤י מֶֽלֶךְ־עֲרָד֙ יֹשֵׁ֣ב הַנֶּ֔גֶב כִּ֚י בָּ֣א יִשְׂרָאֵ֔ל דֶּ֖רֶךְ הָאֲתָרִ֑ים וַיִּלָּ֨חֶם֙ בְּיִשְׂרָאֵ֔ל וַיִּ֥שְׁבְּ ׀ מִמֶּ֖נּוּ שֶֽׁבִי׃ וַיִּדַּ֨ר ביִשְׂרָאֵ֥ל נֶ֛דֶר לַֽיהוָ֖ה וַיֹּאמַ֑ר אִם־נָתֹ֨ן תִּתֵּ֜ן אֶת־הָעָ֤ם הַזֶּה֙ בְּיָדִ֔י וְהַֽחֲרַמְתִּ֖י אֶת־עָרֵיהֶֽם׃ וַיִּשְׁמַ֨ע גיְהוָ֜ה בְּק֣וֹל יִשְׂרָאֵ֗ל וַיִּתֵּן֙ אֶת־הַֽכְּנַעֲנִ֔י וַיַּחֲרֵ֥ם אֶתְהֶ֖ם וְאֶת־עָרֵיהֶ֑ם וַיִּקְרָ֥א שֵׁם־הַמָּק֖וֹם חָרְמָֽה׃ פ
וַיִּסְע֞וּ דמֵהֹ֤ר הָהָר֙ דֶּ֣רֶךְ יַם־ס֔וּף לִסְבֹ֖ב אֶת־אֶ֣רֶץ אֱד֑וֹם וַתִּקְצַ֥ר נֶֽפֶשׁ־הָעָ֖ם בַּדָּֽרֶךְ׃ וַיְדַבֵּ֣ר ההָעָ֗ם בֵּֽאלֹהִים֮ וּבְמֹשֶׁה֒ לָמָ֤ה הֶֽעֱלִיתֻ֨נוּ֙ מִמִּצְרַ֔יִם לָמ֖וּת בַּמִּדְבָּ֑ר כִּ֣י אֵ֥ין לֶ֨חֶם֙ וְאֵ֣ין מַ֔יִם וְנַפְשֵׁ֣נוּ קָ֔צָה בַּלֶּ֖חֶם הַקְּלֹקֵֽל׃ וַיְשַׁלַּ֨ח ויְהוָ֜ה בָּעָ֗ם אֵ֚ת הַנְּחָשִׁ֣ים הַשְּׂרָפִ֔ים וַֽיְנַשְּׁכ֖וּ אֶת־הָעָ֑ם וַיָּ֥מָת עַם־רָ֖ב מִיִּשְׂרָאֵֽל׃ וַיָּבֹא֩ זהָעָ֨ם אֶל־מֹשֶׁ֜ה וַיֹּאמְר֣וּ חָטָ֗אנוּ כִּֽי־דִבַּ֤רְנוּ בַֽיהוָה֙ וָבָ֔ךְ הִתְפַּלֵּל֙ אֶל־יְהוָ֔ה וְיָסֵ֥ר מֵעָלֵ֖ינוּ אֶת־הַנָּחָ֑שׁ וַיִּתְפַּלֵּ֥ל מֹשֶׁ֖ה בְּעַ֥ד הָעָֽם׃ וַיֹּ֨אמֶר חיְהוָ֜ה אֶל־מֹשֶׁ֗ה עֲשֵׂ֤ה לְךָ֙ שָׂרָ֔ף וְשִׂ֥ים אֹת֖וֹ עַל־נֵ֑ס וְהָיָה֙ כָּל־הַנָּשׁ֔וּךְ וְרָאָ֥ה אֹת֖וֹ וָחָֽי׃ וַיַּ֤עַשׂ טמֹשֶׁה֙ נְחַ֣שׁ נְחֹ֔שֶׁת וַיְשִׂמֵ֖הוּ עַל־הַנֵּ֑ס וְהָיָ֗ה אִם־נָשַׁ֤ךְ הַנָּחָשׁ֙ אֶת־אִ֔ישׁ וְהִבִּ֛יט אֶל־נְחַ֥שׁ הַנְּחֹ֖שֶׁת וָחָֽי׃ וַיִּסְע֖וּ יבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּאֹבֹֽת׃ וַיִּסְע֖וּ יאמֵאֹבֹ֑ת וַֽיַּחֲנ֞וּ בְּעִיֵּ֣י הָֽעֲבָרִ֗ים בַּמִּדְבָּר֙ אֲשֶׁר֙ עַל־פְּנֵ֣י מוֹאָ֔ב מִמִּזְרַ֖ח הַשָּֽׁמֶשׁ׃ מִשָּׁ֖ם יבנָסָ֑עוּ וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּנַ֥חַל זָֽרֶד׃ מִשָּׁם֮ יגנָסָעוּ֒ וַֽיַּחֲנ֗וּ מֵעֵ֤בֶר אַרְנוֹן֙ אֲשֶׁ֣ר בַּמִּדְבָּ֔ר הַיֹּצֵ֖א מִגְּב֣וּל הָֽאֱמֹרִ֑י כִּ֤י אַרְנוֹן֙ גְּב֣וּל מוֹאָ֔ב בֵּ֥ין מוֹאָ֖ב וּבֵ֥ין הָאֱמֹרִֽי׃ עַליד־כֵּן֙ יֵֽאָמַ֔ר בְּסֵ֖פֶר מִלְחֲמֹ֣ת יְהוָ֑ה אֶת־וָהֵ֣ב בְּסוּפָ֔ה וְאֶת־הַנְּחָלִ֖ים אַרְנֽוֹן׃ וְאֶ֨שֶׁד֙ טוהַנְּחָלִ֔ים אֲשֶׁ֥ר נָטָ֖ה לְשֶׁ֣בֶת עָ֑ר וְנִשְׁעַ֖ן לִגְב֥וּל מוֹאָֽב׃ וּמִשָּׁ֖ם טזבְּאֵ֑רָה הִ֣וא הַבְּאֵ֗ר אֲשֶׁ֨ר אָמַ֤ר יְהוָה֙ לְמֹשֶׁ֔ה אֱסֹף֙ אֶת־הָעָ֔ם וְאֶתְּנָ֥ה לָהֶ֖ם מָֽיִם׃ ס         אָ֚ז יזיָשִׁ֣יר יִשְׂרָאֵ֔ל אֶת־הַשִּׁירָ֖ה הַזֹּ֑את עֲלִ֥י בְאֵ֖ר עֱנוּ־לָֽהּ׃ בְּאֵ֞ר יחחֲפָר֣וּהָ שָׂרִ֗ים כָּר֨וּהָ֙ נְדִיבֵ֣י הָעָ֔ם בִּמְחֹקֵ֖ק בְּמִשְׁעֲנֹתָ֑ם וּמִמִּדְבָּ֖ר מַתָּנָֽה׃ וּמִמַּתָּנָ֖ה יטנַחֲלִיאֵ֑ל וּמִנַּחֲלִיאֵ֖ל בָּמֽוֹת׃ וּמִבָּמ֗וֹת כהַגַּיְא֙ אֲשֶׁר֙ בִּשְׂדֵ֣ה מוֹאָ֔ב רֹ֖אשׁ הַפִּסְגָּ֑ה וְנִשְׁקָ֖פָה עַל־פְּנֵ֥י הַיְשִׁימֹֽן׃ פ
וַיִּשְׁלַ֤ח כאיִשְׂרָאֵל֙ מַלְאָכִ֔ים אֶל־סִיחֹ֥ן מֶֽלֶךְ־הָאֱמֹרִ֖י לֵאמֹֽר׃ אֶעְבְּרָ֣ה כבבְאַרְצֶ֗ךָ לֹ֤א נִטֶּה֙ בְּשָׂדֶ֣ה וּבְכֶ֔רֶם לֹ֥א נִשְׁתֶּ֖ה מֵ֣י בְאֵ֑ר בְּדֶ֤רֶךְ הַמֶּ֨לֶךְ֙ נֵלֵ֔ךְ עַ֥ד אֲשֶֽׁר־נַעֲבֹ֖ר גְּבֻלֶֽךָ׃ וְלֹאכג־נָתַ֨ן סִיחֹ֣ן אֶת־יִשְׂרָאֵל֮ עֲבֹ֣ר בִּגְבֻלוֹ֒ וַיֶּאֱסֹ֨ף סִיחֹ֜ן אֶת־כָּל־עַמּ֗וֹ וַיֵּצֵ֞א לִקְרַ֤את יִשְׂרָאֵל֙ הַמִּדְבָּ֔רָה וַיָּבֹ֖א יָ֑הְצָה וַיִּלָּ֖חֶם בְּיִשְׂרָאֵֽל׃ וַיַּכֵּ֥הוּ כדיִשְׂרָאֵ֖ל לְפִי־חָ֑רֶב וַיִּירַ֨שׁ אֶת־אַרְצ֜וֹ מֵֽאַרְנֹ֗ן עַד־יַבֹּק֙ עַד־בְּנֵ֣י עַמּ֔וֹן כִּ֣י עַ֔ז גְּב֖וּל בְּנֵ֥י עַמּֽוֹן׃ וַיִּקַּח֙ כהיִשְׂרָאֵ֔ל אֵ֥ת כָּל־הֶעָרִ֖ים הָאֵ֑לֶּה וַיֵּ֤שֶׁב יִשְׂרָאֵל֙ בְּכָל־עָרֵ֣י הָֽאֱמֹרִ֔י בְּחֶשְׁבּ֖וֹן וּבְכָל־בְּנֹתֶֽיהָ׃ כִּ֣י כוחֶשְׁבּ֔וֹן עִ֗יר סִיחֹ֛ן מֶ֥לֶךְ הָאֱמֹרִ֖י הִ֑וא וְה֣וּא נִלְחַ֗ם בְּמֶ֤לֶךְ מוֹאָב֙ הָֽרִאשׁ֔וֹן וַיִּקַּ֧ח אֶת־כָּל־אַרְצ֛וֹ מִיָּד֖וֹ עַד־אַרְנֹֽן׃ עַלכז־כֵּ֛ן יֹאמְר֥וּ הַמֹּשְׁלִ֖ים בֹּ֣אוּ חֶשְׁבּ֑וֹן תִּבָּנֶ֥ה וְתִכּוֹנֵ֖ן עִ֥יר סִיחֽוֹן׃ כִּיכח־אֵשׁ֙ יָֽצְאָ֣ה מֵֽחֶשְׁבּ֔וֹן לֶהָבָ֖ה מִקִּרְיַ֣ת סִיחֹ֑ן אָֽכְלָה֙ עָ֣ר מוֹאָ֔ב בַּעֲלֵ֖י בָּמ֥וֹת אַרְנֹֽן׃ אוֹיכט־לְךָ֣ מוֹאָ֔ב אָבַ֖דְתָּ עַם־כְּמ֑וֹשׁ נָתַ֨ן בָּנָ֤יו פְּלֵיטִם֙ וּבְנֹתָ֣יו בַּשְּׁבִ֔ית לְמֶ֥לֶךְ אֱמֹרִ֖י סִיחֽוֹן׃ וַנִּירָ֛ם לאָבַ֥ד חֶשְׁבּ֖וֹן עַד־דִּיב֑וֹן וַנַּשִּׁ֣ים עַד־נֹ֔פַח אֲשֶׁ֖רׄ עַד־מֵֽידְבָֽא׃ וַיֵּ֨שֶׁב֙ לאיִשְׂרָאֵ֔ל בְּאֶ֖רֶץ הָאֱמֹרִֽי׃ וַיִּשְׁלַ֤ח לבמֹשֶׁה֙ לְרַגֵּ֣ל אֶת־יַעְזֵ֔ר וַֽיִּלְכְּד֖וּ בְּנֹתֶ֑יהָ ויירש וַיּ֖וֹרֶשׁ אֶת־הָאֱמֹרִ֥י אֲשֶׁר־שָֽׁם׃ וַיִּפְנוּ֙ לגוַֽיַּעֲל֔וּ דֶּ֖רֶךְ הַבָּשָׁ֑ן וַיֵּצֵ֣א עוֹג֩ מֶֽלֶךְ־הַבָּשָׁ֨ן לִקְרָאתָ֜ם ה֧וּא וְכָל־עַמּ֛וֹ לַמִּלְחָמָ֖ה אֶדְרֶֽעִי׃ וַיֹּ֨אמֶר לדיְהוָ֤ה אֶל־מֹשֶׁה֙ אַל־תִּירָ֣א אֹת֔וֹ כִּ֣י בְיָדְךָ֞ נָתַ֧תִּי אֹת֛וֹ וְאֶת־כָּל־עַמּ֖וֹ וְאֶת־אַרְצ֑וֹ וְעָשִׂ֣יתָ לּ֔וֹ כַּאֲשֶׁ֣ר עָשִׂ֗יתָ לְסִיחֹן֙ מֶ֣לֶךְ הָֽאֱמֹרִ֔י אֲשֶׁ֥ר יוֹשֵׁ֖ב בְּחֶשְׁבּֽוֹן׃ וַיַּכּ֨וּ להאֹת֤וֹ וְאֶת־בָּנָיו֙ וְאֶת־כָּל־עַמּ֔וֹ עַד־בִּלְתִּ֥י הִשְׁאִֽיר־ל֖וֹ שָׂרִ֑יד וַיִּֽירְשׁ֖וּ אֶת־אַרְצֽוֹ׃ וַיִּסְע֖וּ אכבבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַֽיַּחֲנוּ֙ בְּעַֽרְב֣וֹת מוֹאָ֔ב מֵעֵ֖בֶר לְיַרְדֵּ֥ן יְרֵחֽוֹ׃ ס         וַיַּ֥רְא בבָּלָ֖ק בֶּן־צִפּ֑וֹר אֵ֛ת כָּל־אֲשֶׁר־עָשָׂ֥ה יִשְׂרָאֵ֖ל לָֽאֱמֹרִֽי׃ וַיָּ֨גָר גמוֹאָ֜ב מִפְּנֵ֥י הָעָ֛ם מְאֹ֖ד כִּ֣י רַב־ה֑וּא וַיָּ֣קָץ מוֹאָ֔ב מִפְּנֵ֖י בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיֹּ֨אמֶר דמוֹאָ֜ב אֶל־זִקְנֵ֣י מִדְיָ֗ן עַתָּ֞ה יְלַחֲכ֤וּ הַקָּהָל֙ אֶת־כָּל־סְבִ֣יבֹתֵ֔ינוּ כִּלְחֹ֣ךְ הַשּׁ֔וֹר אֵ֖ת יֶ֣רֶק הַשָּׂדֶ֑ה וּבָלָ֧ק בֶּן־צִפּ֛וֹר מֶ֥לֶךְ לְמוֹאָ֖ב בָּעֵ֥ת הַהִֽוא׃ וַיִּשְׁלַ֨ח המַלְאָכִ֜ים אֶל־בִּלְעָ֣ם בֶּן־בְּע֗וֹר פְּ֠תוֹרָה אֲשֶׁ֧ר עַל־הַנָּהָ֛ר אֶ֥רֶץ בְּנֵי־עַמּ֖וֹ לִקְרֹא־ל֑וֹ לֵאמֹ֗ר הִ֠נֵּה עַ֣ם יָצָ֤א מִמִּצְרַ֨יִם֙ הִנֵּ֤ה כִסָּה֙ אֶת־עֵ֣ין הָאָ֔רֶץ וְה֥וּא יֹשֵׁ֖ב מִמֻּלִֽי׃ וְעַתָּה֩ ולְכָה־נָּ֨א אָֽרָה־לִּ֜י אֶת־הָעָ֣ם הַזֶּ֗ה כִּֽי־עָצ֥וּם הוּא֙ מִמֶּ֔נִּי אוּלַ֤י אוּכַל֙ נַכֶּה־בּ֔וֹ וַאֲגָרְשֶׁ֖נּוּ מִן־הָאָ֑רֶץ כִּ֣י יָדַ֗עְתִּי אֵ֤ת אֲשֶׁר־תְּבָרֵךְ֙ מְבֹרָ֔ךְ וַאֲשֶׁ֥ר תָּאֹ֖ר יוּאָֽר׃ וַיֵּ֨לְכ֜וּ זזִקְנֵ֤י מוֹאָב֙ וְזִקְנֵ֣י מִדְיָ֔ן וּקְסָמִ֖ים בְּיָדָ֑ם וַיָּבֹ֨אוּ֙ אֶל־בִּלְעָ֔ם וַיְדַבְּר֥וּ אֵלָ֖יו דִּבְרֵ֥י בָלָֽק׃ וַיֹּ֣אמֶר חאֲלֵיהֶ֗ם לִ֤ינוּ פֹה֙ הַלַּ֔יְלָה וַהֲשִׁבֹתִ֤י אֶתְכֶם֙ דָּבָ֔ר כַּאֲשֶׁ֛ר יְדַבֵּ֥ר יְהוָ֖ה אֵלָ֑י וַיֵּשְׁב֥וּ שָׂרֵֽי־מוֹאָ֖ב עִם־בִּלְעָֽם׃ וַיָּבֹ֥א טאֱלֹהִ֖ים אֶל־בִּלְעָ֑ם וַיֹּ֕אמֶר מִ֛י הָאֲנָשִׁ֥ים הָאֵ֖לֶּה עִמָּֽךְ׃ וַיֹּ֥אמֶר יבִּלְעָ֖ם אֶל־הָאֱלֹהִ֑ים בָּלָ֧ק בֶּן־צִפֹּ֛ר מֶ֥לֶךְ מוֹאָ֖ב שָׁלַ֥ח אֵלָֽי׃ הִנֵּ֤ה יאהָעָם֙ הַיֹּצֵ֣א מִמִּצְרַ֔יִם וַיְכַ֖ס אֶת־עֵ֣ין הָאָ֑רֶץ עַתָּ֗ה לְכָ֤ה קָֽבָה־לִּי֙ אֹת֔וֹ אוּלַ֥י אוּכַ֛ל לְהִלָּ֥חֶם בּ֖וֹ וְגֵרַשְׁתִּֽיו׃ וַיֹּ֤אמֶר יבאֱלֹהִים֙ אֶל־בִּלְעָ֔ם לֹ֥א תֵלֵ֖ךְ עִמָּהֶ֑ם לֹ֤א תָאֹר֙ אֶת־הָעָ֔ם כִּ֥י בָר֖וּךְ הֽוּא׃ וַיָּ֤קָם יגבִּלְעָם֙ בַּבֹּ֔קֶר וַיֹּ֨אמֶר֙ אֶל־שָׂרֵ֣י בָלָ֔ק לְכ֖וּ אֶֽל־אַרְצְכֶ֑ם כִּ֚י מֵאֵ֣ן יְהוָ֔ה לְתִתִּ֖י לַהֲלֹ֥ךְ עִמָּכֶֽם׃ וַיָּק֨וּמוּ֙ ידשָׂרֵ֣י מוֹאָ֔ב וַיָּבֹ֖אוּ אֶל־בָּלָ֑ק וַיֹּ֣אמְר֔וּ מֵאֵ֥ן בִּלְעָ֖ם הֲלֹ֥ךְ עִמָּֽנוּ׃ וַיֹּ֥סֶף טוע֖וֹד בָּלָ֑ק שְׁלֹ֣חַ שָׂרִ֔ים רַבִּ֥ים וְנִכְבָּדִ֖ים מֵאֵֽלֶּה׃ וַיָּבֹ֖אוּ טזאֶל־בִּלְעָ֑ם וַיֹּ֣אמְרוּ ל֗וֹ כֹּ֤ה אָמַר֙ בָּלָ֣ק בֶּן־צִפּ֔וֹר אַל־נָ֥א תִמָּנַ֖ע מֵהֲלֹ֥ךְ אֵלָֽי׃ כִּֽייז־כַבֵּ֤ד אֲכַבֶּדְךָ֙ מְאֹ֔ד וְכֹ֛ל אֲשֶׁר־תֹּאמַ֥ר אֵלַ֖י אֶֽעֱשֶׂ֑ה וּלְכָה־נָּא֙ קָֽבָה־לִּ֔י אֵ֖ת הָעָ֥ם הַזֶּֽה׃ וַיַּ֣עַן יחבִּלְעָ֗ם וַיֹּ֨אמֶר֙ אֶל־עַבְדֵ֣י בָלָ֔ק אִם־יִתֶּן־לִ֥י בָלָ֛ק מְלֹ֥א בֵית֖וֹ כֶּ֣סֶף וְזָהָ֑ב לֹ֣א אוּכַ֗ל לַעֲבֹר֙ אֶת־פִּי֙ יְהוָ֣ה אֱלֹהָ֔י לַעֲשׂ֥וֹת קְטַנָּ֖ה א֥וֹ גְדוֹלָֽה׃ וְעַתָּ֗ה יטשְׁב֨וּ נָ֥א בָזֶ֛ה גַּם־אַתֶּ֖ם הַלָּ֑יְלָה וְאֵ֣דְעָ֔ה מַה־יֹּסֵ֥ף יְהוָ֖ה דַּבֵּ֥ר עִמִּֽי׃ וַיָּבֹ֨א כאֱלֹהִ֥ים ׀ אֶל־בִּלְעָם֮ לַיְלָה֒ וַיֹּ֣אמֶר ל֗וֹ אִם־לִקְרֹ֤א לְךָ֙ בָּ֣אוּ הָאֲנָשִׁ֔ים ק֖וּם לֵ֣ךְ אִתָּ֑ם וְאַ֗ךְ אֶת־הַדָּבָ֛ר אֲשֶׁר־אֲדַבֵּ֥ר אֵלֶ֖יךָ אֹת֥וֹ תַעֲשֶֽׂה׃ וַיָּ֤קָם כאבִּלְעָם֙ בַּבֹּ֔קֶר וַֽיַּחֲבֹ֖שׁ אֶת־אֲתֹנ֑וֹ וַיֵּ֖לֶךְ עִם־שָׂרֵ֥י מוֹאָֽב׃ וַיִּֽחַרכב־אַ֣ף אֱלֹהִים֮ כִּֽי־הוֹלֵ֣ךְ הוּא֒ וַיִּתְיַצֵּ֞ב מַלְאַ֧ךְ יְהוָ֛ה בַּדֶּ֖רֶךְ לְשָׂטָ֣ן ל֑וֹ וְהוּא֙ רֹכֵ֣ב עַל־אֲתֹנ֔וֹ וּשְׁנֵ֥י נְעָרָ֖יו עִמּֽוֹ׃ וַתֵּ֣רֶא כגהָאָתוֹן֩ אֶת־מַלְאַ֨ךְ יְהוָ֜ה נִצָּ֣ב בַּדֶּ֗רֶךְ וְחַרְבּ֤וֹ שְׁלוּפָה֙ בְּיָד֔וֹ וַתֵּ֤ט הָֽאָתוֹן֙ מִן־הַדֶּ֔רֶךְ וַתֵּ֖לֶךְ בַּשָּׂדֶ֑ה וַיַּ֤ךְ בִּלְעָם֙ אֶת־הָ֣אָת֔וֹן לְהַטֹּתָ֖הּ הַדָּֽרֶךְ׃ וַֽיַּעֲמֹד֙ כדמַלְאַ֣ךְ יְהוָ֔ה בְּמִשְׁע֖וֹל הַכְּרָמִ֑ים גָּדֵ֥ר מִזֶּ֖ה וְגָדֵ֥ר מִזֶּֽה׃ וַתֵּ֨רֶא כההָאָת֜וֹן אֶת־מַלְאַ֣ךְ יְהוָ֗ה וַתִּלָּחֵץ֙ אֶל־הַקִּ֔יר וַתִּלְחַ֛ץ אֶת־רֶ֥גֶל בִּלְעָ֖ם אֶל־הַקִּ֑יר וַיֹּ֖סֶף לְהַכֹּתָֽהּ׃ וַיּ֥וֹסֶף כומַלְאַךְ־יְהוָ֖ה עֲב֑וֹר וַֽיַּעֲמֹד֙ בְּמָק֣וֹם צָ֔ר אֲשֶׁ֛ר אֵֽין־דֶּ֥רֶךְ לִנְט֖וֹת יָמִ֥ין וּשְׂמֹֽאול׃ וַתֵּ֤רֶא כזהָֽאָתוֹן֙ אֶת־מַלְאַ֣ךְ יְהוָ֔ה וַתִּרְבַּ֖ץ תַּ֣חַת בִּלְעָ֑ם וַיִּֽחַר־אַ֣ף בִּלְעָ֔ם וַיַּ֥ךְ אֶת־הָאָת֖וֹן בַּמַּקֵּֽל׃ וַיִּפְתַּ֥ח כחיְהוָ֖ה אֶת־פִּ֣י הָאָת֑וֹן וַתֹּ֤אמֶר לְבִלְעָם֙ מֶה־עָשִׂ֣יתִֽי לְךָ֔ כִּ֣י הִכִּיתַ֔נִי זֶ֖ה שָׁלֹ֥שׁ רְגָלִֽים׃ וַיֹּ֤אמֶר כטבִּלְעָם֙ לָֽאָת֔וֹן כִּ֥י הִתְעַלַּ֖לְתְּ בִּ֑י ל֤וּ יֶשׁ־חֶ֨רֶב֙ בְּיָדִ֔י כִּ֥י עַתָּ֖ה הֲרַגְתִּֽיךְ׃ וַתֹּ֨אמֶר להָאָת֜וֹן אֶל־בִּלְעָ֗ם הֲלוֹא֩ אָנֹכִ֨י אֲתֹֽנְךָ֜ אֲשֶׁר־רָכַ֣בְתָּ עָלַ֗י מֵעֽוֹדְךָ֙ עַד־הַיּ֣וֹם הַזֶּ֔ה הַֽהַסְכֵּ֣ן הִסְכַּ֔נְתִּי לַעֲשׂ֥וֹת לְךָ֖ כֹּ֑ה וַיֹּ֖אמֶר לֹֽא׃ וַיְגַ֣ל לאיְהוָה֮ אֶת־עֵינֵ֣י בִלְעָם֒ וַיַּ֞רְא אֶת־מַלְאַ֤ךְ יְהוָה֙ נִצָּ֣ב בַּדֶּ֔רֶךְ וְחַרְבּ֥וֹ שְׁלֻפָ֖ה בְּיָד֑וֹ וַיִּקֹּ֥ד וַיִּשְׁתַּ֖חוּ לְאַפָּֽיו׃ וַיֹּ֤אמֶר לבאֵלָיו֙ מַלְאַ֣ךְ יְהוָ֔ה עַל־מָ֗ה הִכִּ֨יתָ֙ אֶת־אֲתֹ֣נְךָ֔ זֶ֖ה שָׁל֣וֹשׁ רְגָלִ֑ים הִנֵּ֤ה אָנֹכִי֙ יָצָ֣אתִי לְשָׂטָ֔ן כִּֽי־יָרַ֥ט הַדֶּ֖רֶךְ לְנֶגְדִּֽי׃ וַתִּרְאַ֨נִי֙ לגהָֽאָת֔וֹן וַתֵּ֣ט לְפָנַ֔י זֶ֖ה שָׁלֹ֣שׁ רְגָלִ֑ים אוּלַי֙ נָטְתָ֣ה מִפָּנַ֔י כִּ֥י עַתָּ֛ה גַּם־אֹתְכָ֥ה הָרַ֖גְתִּי וְאוֹתָ֥הּ הֶחֱיֵֽיתִי׃ וַיֹּ֨אמֶר לדבִּלְעָ֜ם אֶל־מַלְאַ֤ךְ יְהוָה֙ חָטָ֔אתִי כִּ֚י לֹ֣א יָדַ֔עְתִּי כִּ֥י אַתָּ֛ה נִצָּ֥ב לִקְרָאתִ֖י בַּדָּ֑רֶךְ וְעַתָּ֛ה אִם־רַ֥ע בְּעֵינֶ֖יךָ אָשׁ֥וּבָה לִּֽי׃ וַיֹּאמֶר֩ להמַלְאַ֨ךְ יְהוָ֜ה אֶל־בִּלְעָ֗ם לֵ֚ךְ עִם־הָ֣אֲנָשִׁ֔ים וְאֶ֗פֶס אֶת־הַדָּבָ֛ר אֲשֶׁר־אֲדַבֵּ֥ר אֵלֶ֖יךָ אֹת֣וֹ תְדַבֵּ֑ר וַיֵּ֥לֶךְ בִּלְעָ֖ם עִם־שָׂרֵ֥י בָלָֽק׃ וַיִּשְׁמַ֥ע לובָּלָ֖ק כִּ֣י בָ֣א בִלְעָ֑ם וַיֵּצֵ֨א לִקְרָאת֜וֹ אֶל־עִ֣יר מוֹאָ֗ב אֲשֶׁר֙ עַל־גְּב֣וּל אַרְנֹ֔ן אֲשֶׁ֖ר בִּקְצֵ֥ה הַגְּבֽוּל׃ וַיֹּ֨אמֶר לזבָּלָ֜ק אֶל־בִּלְעָ֗ם הֲלֹא֩ שָׁלֹ֨חַ שָׁלַ֤חְתִּי אֵלֶ֨יךָ֙ לִקְרֹא־לָ֔ךְ לָ֥מָּה לֹא־הָלַ֖כְתָּ אֵלָ֑י הַֽאֻמְנָ֔ם לֹ֥א אוּכַ֖ל כַּבְּדֶֽךָ׃ וַיֹּ֨אמֶר לחבִּלְעָ֜ם אֶל־בָּלָ֗ק הִֽנֵּה־בָ֨אתִי֙ אֵלֶ֔יךָ עַתָּ֕ה הֲיָכ֥וֹל אוּכַ֖ל דַּבֵּ֣ר מְא֑וּמָה הַדָּבָ֗ר אֲשֶׁ֨ר יָשִׂ֧ים אֱלֹהִ֛ים בְּפִ֖י אֹת֥וֹ אֲדַבֵּֽר׃ וַיֵּ֥לֶךְ לטבִּלְעָ֖ם עִם־בָּלָ֑ק וַיָּבֹ֖אוּ קִרְיַ֥ת חֻצֽוֹת׃ וַיִּזְבַּ֥ח מבָּלָ֖ק בָּקָ֣ר וָצֹ֑אן וַיְשַׁלַּ֣ח לְבִלְעָ֔ם וְלַשָּׂרִ֖ים אֲשֶׁ֥ר אִתּֽוֹ׃ וַיְהִ֣י מאבַבֹּ֔קֶר וַיִּקַּ֤ח בָּלָק֙ אֶת־בִּלְעָ֔ם וַֽיַּעֲלֵ֖הוּ בָּמ֣וֹת בָּ֑עַל וַיַּ֥רְא מִשָּׁ֖ם קְצֵ֥ה הָעָֽם׃ וַיֹּ֤אמֶר כגאבִּלְעָם֙ אֶל־בָּלָ֔ק בְּנֵה־לִ֥י בָזֶ֖ה שִׁבְעָ֣ה מִזְבְּחֹ֑ת וְהָכֵ֥ן לִי֙ בָּזֶ֔ה שִׁבְעָ֥ה פָרִ֖ים וְשִׁבְעָ֥ה אֵילִֽים׃ וַיַּ֣עַשׂ בבָּלָ֔ק כַּאֲשֶׁ֖ר דִּבֶּ֣ר בִּלְעָ֑ם וַיַּ֨עַל בָּלָ֧ק וּבִלְעָ֛ם פָּ֥ר וָאַ֖יִל בַּמִּזְבֵּֽחַ׃ וַיֹּ֨אמֶר גבִּלְעָ֜ם לְבָלָ֗ק הִתְיַצֵּב֮ עַל־עֹלָתֶךָ֒ וְאֵֽלְכָ֗ה אוּלַ֞י יִקָּרֵ֤ה יְהוָה֙ לִקְרָאתִ֔י וּדְבַ֥ר מַה־יַּרְאֵ֖נִי וְהִגַּ֣דְתִּי לָ֑ךְ וַיֵּ֖לֶךְ שֶֽׁפִי׃ וַיִּקָּ֥ר דאֱלֹהִ֖ים אֶל־בִּלְעָ֑ם וַיֹּ֣אמֶר אֵלָ֗יו אֶת־שִׁבְעַ֤ת הַֽמִּזְבְּחֹת֙ עָרַ֔כְתִּי וָאַ֛עַל פָּ֥ר וָאַ֖יִל בַּמִּזְבֵּֽחַ׃ וַיָּ֧שֶׂם היְהוָ֛ה דָּבָ֖ר בְּפִ֣י בִלְעָ֑ם וַיֹּ֛אמֶר שׁ֥וּב אֶל־בָּלָ֖ק וְכֹ֥ה תְדַבֵּֽר׃ וַיָּ֣שָׁב ואֵלָ֔יו וְהִנֵּ֥ה נִצָּ֖ב עַל־עֹלָת֑וֹ ה֖וּא וְכָל־שָׂרֵ֥י מוֹאָֽב׃ וַיִּשָּׂ֥א זמְשָׁל֖וֹ וַיֹּאמַ֑ר מִן־אֲ֠רָם יַנְחֵ֨נִי בָלָ֤ק מֶֽלֶךְ־מוֹאָב֙ מֵֽהַרְרֵי־קֶ֔דֶם לְכָה֙ אָֽרָה־לִּ֣י יַעֲקֹ֔ב וּלְכָ֖ה זֹעֲמָ֥ה יִשְׂרָאֵֽל׃ מָ֣ה חאֶקֹּ֔ב לֹ֥א קַבֹּ֖ה אֵ֑ל וּמָ֣ה אֶזְעֹ֔ם לֹ֥א זָעַ֖ם יְהוָֽה׃ כִּֽיט־מֵרֹ֤אשׁ צֻרִים֙ אֶרְאֶ֔נּוּ וּמִגְּבָע֖וֹת אֲשׁוּרֶ֑נּוּ הֶן־עָם֙ לְבָדָ֣ד יִשְׁכֹּ֔ן וּבַגּוֹיִ֖ם לֹ֥א יִתְחַשָּֽׁב׃ מִ֤י ימָנָה֙ עֲפַ֣ר יַעֲקֹ֔ב וּמִסְפָּ֖ר אֶת־רֹ֣בַע יִשְׂרָאֵ֑ל תָּמֹ֤ת נַפְשִׁי֙ מ֣וֹת יְשָׁרִ֔ים וּתְהִ֥י אַחֲרִיתִ֖י כָּמֹֽהוּ׃ וַיֹּ֤אמֶר יאבָּלָק֙ אֶל־בִּלְעָ֔ם מֶ֥ה עָשִׂ֖יתָ לִ֑י לָקֹ֤ב אֹיְבַי֙ לְקַחְתִּ֔יךָ וְהִנֵּ֖ה בֵּרַ֥כְתָּ בָרֵֽךְ׃ וַיַּ֖עַן יבוַיֹּאמַ֑ר הֲלֹ֗א אֵת֩ אֲשֶׁ֨ר יָשִׂ֤ים יְהוָה֙ בְּפִ֔י אֹת֥וֹ אֶשְׁמֹ֖ר לְדַבֵּֽר׃ וַיֹּ֨אמֶר יגאֵלָ֜יו בָּלָ֗ק לך לְכָה־נָּ֨א אִתִּ֜י אֶל־מָק֤וֹם אַחֵר֙ אֲשֶׁ֣ר תִּרְאֶ֣נּוּ מִשָּׁ֔ם אֶ֚פֶס קָצֵ֣הוּ תִרְאֶ֔ה וְכֻלּ֖וֹ לֹ֣א תִרְאֶ֑ה וְקָבְנוֹ־לִ֖י מִשָּֽׁם׃ וַיִּקָּחֵ֨הוּ֙ ידשְׂדֵ֣ה צֹפִ֔ים אֶל־רֹ֖אשׁ הַפִּסְגָּ֑ה וַיִּ֨בֶן֙ שִׁבְעָ֣ה מִזְבְּחֹ֔ת וַיַּ֛עַל פָּ֥ר וָאַ֖יִל בַּמִּזְבֵּֽחַ׃ וַיֹּ֨אמֶר֙ טואֶל־בָּלָ֔ק הִתְיַצֵּ֥ב כֹּ֖ה עַל־עֹלָתֶ֑ךָ וְאָנֹכִ֖י אִקָּ֥רֶה כֹּֽה׃ וַיִּקָּ֤ר טזיְהוָה֙ אֶל־בִּלְעָ֔ם וַיָּ֥שֶׂם דָּבָ֖ר בְּפִ֑יו וַיֹּ֛אמֶר שׁ֥וּב אֶל־בָּלָ֖ק וְכֹ֥ה תְדַבֵּֽר׃ וַיָּבֹ֣א יזאֵלָ֗יו וְהִנּ֤וֹ נִצָּב֙ עַל־עֹ֣לָת֔וֹ וְשָׂרֵ֥י מוֹאָ֖ב אִתּ֑וֹ וַיֹּ֤אמֶר לוֹ֙ בָּלָ֔ק מַה־דִּבֶּ֖ר יְהוָֽה׃ וַיִּשָּׂ֥א יחמְשָׁל֖וֹ וַיֹּאמַ֑ר ק֤וּם בָּלָק֙ וּֽשֲׁמָ֔ע הַאֲזִ֥ינָה עָדַ֖י בְּנ֥וֹ צִפֹּֽר׃ לֹ֣א יטאִ֥ישׁ אֵל֙ וִֽיכַזֵּ֔ב וּבֶן־אָדָ֖ם וְיִתְנֶחָ֑ם הַה֤וּא אָמַר֙ וְלֹ֣א יַעֲשֶׂ֔ה וְדִבֶּ֖ר וְלֹ֥א יְקִימֶֽנָּה׃ הִנֵּ֥ה כבָרֵ֖ךְ לָקָ֑חְתִּי וּבֵרֵ֖ךְ וְלֹ֥א אֲשִׁיבֶֽנָּה׃ לֹֽאכא־הִבִּ֥יט אָ֨וֶן֙ בְּיַעֲקֹ֔ב וְלֹא־רָאָ֥ה עָמָ֖ל בְּיִשְׂרָאֵ֑ל יְהוָ֤ה אֱלֹהָיו֙ עִמּ֔וֹ וּתְרוּעַ֥ת מֶ֖לֶךְ בּֽוֹ׃ אֵ֖ל כבמוֹצִיאָ֣ם מִמִּצְרָ֑יִם כְּתוֹעֲפֹ֥ת רְאֵ֖ם לֽוֹ׃ כִּ֤י כגלֹא־נַ֨חַשׁ֙ בְּיַעֲקֹ֔ב וְלֹא־קֶ֖סֶם בְּיִשְׂרָאֵ֑ל כָּעֵ֗ת יֵאָמֵ֤ר לְיַעֲקֹב֙ וּלְיִשְׂרָאֵ֔ל מַה־פָּ֖עַל אֵֽל׃ הֶןכד־עָם֙ כְּלָבִ֣יא יָק֔וּם וְכַאֲרִ֖י יִתְנַשָּׂ֑א לֹ֤א יִשְׁכַּב֙ עַד־יֹ֣אכַל טֶ֔רֶף וְדַם־חֲלָלִ֖ים יִשְׁתֶּֽה׃ וַיֹּ֤אמֶר כהבָּלָק֙ אֶל־בִּלְעָ֔ם גַּם־קֹ֖ב לֹ֣א תִקֳּבֶ֑נּוּ גַּם־בָּרֵ֖ךְ לֹ֥א תְבָרֲכֶֽנּוּ׃ וַיַּ֣עַן כובִּלְעָ֔ם וַיֹּ֖אמֶר אֶל־בָּלָ֑ק הֲלֹ֗א דִּבַּ֤רְתִּי אֵלֶ֨יךָ֙ לֵאמֹ֔ר כֹּ֛ל אֲשֶׁר־יְדַבֵּ֥ר יְהוָ֖ה אֹת֥וֹ אֶֽעֱשֶֽׂה׃ וַיֹּ֤אמֶר כזבָּלָק֙ אֶל־בִּלְעָ֔ם לְכָה־נָּא֙ אֶקָּ֣חֲךָ֔ אֶל־מָק֖וֹם אַחֵ֑ר אוּלַ֤י יִישַׁר֙ בְּעֵינֵ֣י הָאֱלֹהִ֔ים וְקַבֹּ֥תוֹ לִ֖י מִשָּֽׁם׃ וַיִּקַּ֥ח כחבָּלָ֖ק אֶת־בִּלְעָ֑ם רֹ֣אשׁ הַפְּע֔וֹר הַנִּשְׁקָ֖ף עַל־פְּנֵ֥י הַיְשִׁימֹֽן׃ וַיֹּ֤אמֶר כטבִּלְעָם֙ אֶל־בָּלָ֔ק בְּנֵה־לִ֥י בָזֶ֖ה שִׁבְעָ֣ה מִזְבְּחֹ֑ת וְהָכֵ֥ן לִי֙ בָּזֶ֔ה שִׁבְעָ֥ה פָרִ֖ים וְשִׁבְעָ֥ה אֵילִֽים׃ וַיַּ֣עַשׂ לבָּלָ֔ק כַּאֲשֶׁ֖ר אָמַ֣ר בִּלְעָ֑ם וַיַּ֛עַל פָּ֥ר וָאַ֖יִל בַּמִּזְבֵּֽחַ׃ וַיַּ֣רְא כדאבִּלְעָ֗ם כִּ֣י ט֞וֹב בְּעֵינֵ֤י יְהוָה֙ לְבָרֵ֣ךְ אֶת־יִשְׂרָאֵ֔ל וְלֹא־הָלַ֥ךְ כְּפַֽעַם־בְּפַ֖עַם לִקְרַ֣את נְחָשִׁ֑ים וַיָּ֥שֶׁת אֶל־הַמִּדְבָּ֖ר פָּנָֽיו׃ וַיִּשָּׂ֨א בבִלְעָ֜ם אֶת־עֵינָ֗יו וַיַּרְא֙ אֶת־יִשְׂרָאֵ֔ל שֹׁכֵ֖ן לִשְׁבָטָ֑יו וַתְּהִ֥י עָלָ֖יו ר֥וּחַ אֱלֹהִֽים׃ וַיִּשָּׂ֥א גמְשָׁל֖וֹ וַיֹּאמַ֑ר נְאֻ֤ם בִּלְעָם֙ בְּנ֣וֹ בְעֹ֔ר וּנְאֻ֥ם הַגֶּ֖בֶר שְׁתֻ֥ם הָעָֽיִן׃ נְאֻ֕ם דשֹׁמֵ֖עַ אִמְרֵי־אֵ֑ל אֲשֶׁ֨ר מַחֲזֵ֤ה שַׁדַּי֙ יֶֽחֱזֶ֔ה נֹפֵ֖ל וּגְל֥וּי עֵינָֽיִם׃ מַהה־טֹּ֥בוּ אֹהָלֶ֖יךָ יַעֲקֹ֑ב מִשְׁכְּנֹתֶ֖יךָ יִשְׂרָאֵֽל׃ כִּנְחָלִ֣ים ונִטָּ֔יוּ כְּגַנֹּ֖ת עֲלֵ֣י נָהָ֑ר כַּאֲהָלִים֙ נָטַ֣ע יְהוָ֔ה כַּאֲרָזִ֖ים עֲלֵי־מָֽיִם׃ יִֽזַּלז־מַ֨יִם֙ מִדָּ֣לְיָ֔ו וְזַרְע֖וֹ בְּמַ֣יִם רַבִּ֑ים וְיָרֹ֤ם מֵֽאֲגַג֙ מַלְכּ֔וֹ וְתִנַּשֵּׂ֖א מַלְכֻתֽוֹ׃ אֵ֚ל חמוֹצִיא֣וֹ מִמִּצְרַ֔יִם כְּתוֹעֲפֹ֥ת רְאֵ֖ם ל֑וֹ יֹאכַ֞ל גּוֹיִ֣ם צָרָ֗יו וְעַצְמֹתֵיהֶ֛ם יְגָרֵ֖ם וְחִצָּ֥יו יִמְחָֽץ׃ כָּרַ֨ע טשָׁכַ֧ב כַּאֲרִ֛י וּכְלָבִ֖יא מִ֣י יְקִימֶ֑נּוּ מְבָרֲכֶ֣יךָ בָר֔וּךְ וְאֹרְרֶ֖יךָ אָרֽוּר׃ וַיִּֽחַרי־אַ֤ף בָּלָק֙ אֶל־בִּלְעָ֔ם וַיִּסְפֹּ֖ק אֶת־כַּפָּ֑יו וַיֹּ֨אמֶר בָּלָ֜ק אֶל־בִּלְעָ֗ם לָקֹ֤ב אֹֽיְבַי֙ קְרָאתִ֔יךָ וְהִנֵּה֙ בֵּרַ֣כְתָּ בָרֵ֔ךְ זֶ֖ה שָׁלֹ֥שׁ פְּעָמִֽים׃ וְעַתָּ֖ה יאבְּרַח־לְךָ֣ אֶל־מְקוֹמֶ֑ךָ אָמַ֨רְתִּי֙ כַּבֵּ֣ד אֲכַבֶּדְךָ֔ וְהִנֵּ֛ה מְנָעֲךָ֥ יְהוָ֖ה מִכָּבֽוֹד׃ וַיֹּ֥אמֶר יבבִּלְעָ֖ם אֶל־בָּלָ֑ק הֲלֹ֗א גַּ֧ם אֶל־מַלְאָכֶ֛יךָ אֲשֶׁר־שָׁלַ֥חְתָּ אֵלַ֖י דִּבַּ֥רְתִּי לֵאמֹֽר׃ אִםיג־יִתֶּן־לִ֨י בָלָ֜ק מְלֹ֣א בֵיתוֹ֮ כֶּ֣סֶף וְזָהָב֒ לֹ֣א אוּכַ֗ל לַעֲבֹר֙ אֶת־פִּ֣י יְהוָ֔ה לַעֲשׂ֥וֹת טוֹבָ֛ה א֥וֹ רָעָ֖ה מִלִּבִּ֑י אֲשֶׁר־יְדַבֵּ֥ר יְהוָ֖ה אֹת֥וֹ אֲדַבֵּֽר׃ וְעַתָּ֕ה ידהִנְנִ֥י הוֹלֵ֖ךְ לְעַמִּ֑י לְכָה֙ אִיעָ֣צְךָ֔ אֲשֶׁ֨ר יַעֲשֶׂ֜ה הָעָ֥ם הַזֶּ֛ה לְעַמְּךָ֖ בְּאַחֲרִ֥ית הַיָּמִֽים׃ וַיִּשָּׂ֥א טומְשָׁל֖וֹ וַיֹּאמַ֑ר נְאֻ֤ם בִּלְעָם֙ בְּנ֣וֹ בְעֹ֔ר וּנְאֻ֥ם הַגֶּ֖בֶר שְׁתֻ֥ם הָעָֽיִן׃ נְאֻ֗ם טזשֹׁמֵ֨עַ֙ אִמְרֵי־אֵ֔ל וְיֹדֵ֖עַ דַּ֣עַת עֶלְי֑וֹן מַחֲזֵ֤ה שַׁדַּי֙ יֶֽחֱזֶ֔ה נֹפֵ֖ל וּגְל֥וּי עֵינָֽיִם׃ אֶרְאֶ֨נּוּ֙ יזוְלֹ֣א עַתָּ֔ה אֲשׁוּרֶ֖נּוּ וְלֹ֣א קָר֑וֹב דָּרַ֨ךְ כּוֹכָ֜ב מִֽיַּעֲקֹ֗ב וְקָ֥ם שֵׁ֨בֶט֙ מִיִּשְׂרָאֵ֔ל וּמָחַץ֙ פַּאֲתֵ֣י מוֹאָ֔ב וְקַרְקַ֖ר כָּל־בְּנֵי־שֵֽׁת׃ וְהָיָ֨ה יחאֱד֜וֹם יְרֵשָׁ֗ה וְהָיָ֧ה יְרֵשָׁ֛ה שֵׂעִ֖יר אֹיְבָ֑יו וְיִשְׂרָאֵ֖ל עֹ֥שֶׂה חָֽיִל׃ וְיֵ֖רְדְּ יטמִֽיַּעֲקֹ֑ב וְהֶֽאֱבִ֥יד שָׂרִ֖יד מֵעִֽיר׃ וַיַּרְא֙ כאֶת־עֲמָלֵ֔ק וַיִּשָּׂ֥א מְשָׁל֖וֹ וַיֹּאמַ֑ר רֵאשִׁ֤ית גּוֹיִם֙ עֲמָלֵ֔ק וְאַחֲרִית֖וֹ עֲדֵ֥י אֹבֵֽד׃ וַיַּרְא֙ כאאֶת־הַקֵּינִ֔י וַיִּשָּׂ֥א מְשָׁל֖וֹ וַיֹּאמַ֑ר אֵיתָן֙ מֽוֹשָׁבֶ֔ךָ וְשִׂ֥ים בַּסֶּ֖לַע קִנֶּֽךָ׃ כִּ֥י כבאִם־יִהְיֶ֖ה לְבָ֣עֵֽר קָ֑יִן עַד־מָ֖ה אַשּׁ֥וּר תִּשְׁבֶּֽךָּ׃ וַיִּשָּׂ֥א כגמְשָׁל֖וֹ וַיֹּאמַ֑ר א֕וֹי מִ֥י יִחְיֶ֖ה מִשֻּׂמ֥וֹ אֵֽל׃ וְצִים֙ כדמִיַּ֣ד כִּתִּ֔ים וְעִנּ֥וּ אַשּׁ֖וּר וְעִנּוּ־עֵ֑בֶר וְגַם־ה֖וּא עֲדֵ֥י אֹבֵֽד׃ וַיָּ֣קָם כהבִּלְעָ֔ם וַיֵּ֖לֶךְ וַיָּ֣שָׁב לִמְקֹמ֑וֹ וְגַם־בָּלָ֖ק הָלַ֥ךְ לְדַרְכּֽוֹ׃ פ
וַיֵּ֥שֶׁב כהאיִשְׂרָאֵ֖ל בַּשִּׁטִּ֑ים וַיָּ֣חֶל הָעָ֔ם לִזְנ֖וֹת אֶל־בְּנ֥וֹת מוֹאָֽב׃ וַתִּקְרֶ֣אןָ בלָעָ֔ם לְזִבְחֵ֖י אֱלֹהֵיהֶ֑ן וַיֹּ֣אכַל הָעָ֔ם וַיִּֽשְׁתַּחֲוּ֖וּ לֵֽאלֹהֵיהֶֽן׃ וַיִּצָּ֥מֶד גיִשְׂרָאֵ֖ל לְבַ֣עַל פְּע֑וֹר וַיִּֽחַר־אַ֥ף יְהוָ֖ה בְּיִשְׂרָאֵֽל׃ וַיֹּ֨אמֶר דיְהוָ֜ה אֶל־מֹשֶׁ֗ה קַ֚ח אֶת־כָּל־רָאשֵׁ֣י הָעָ֔ם וְהוֹקַ֥ע אוֹתָ֛ם לַיהוָ֖ה נֶ֣גֶד הַשָּׁ֑מֶשׁ וְיָשֹׁ֛ב חֲר֥וֹן אַף־יְהוָ֖ה מִיִּשְׂרָאֵֽל׃ וַיֹּ֣אמֶר המֹשֶׁ֔ה אֶל־שֹׁפְטֵ֖י יִשְׂרָאֵ֑ל הִרְגוּ֙ אִ֣ישׁ אֲנָשָׁ֔יו הַנִּצְמָדִ֖ים לְבַ֥עַל פְּעֽוֹר׃ וְהִנֵּ֡ה ואִישׁ֩ מִבְּנֵ֨י יִשְׂרָאֵ֜ל בָּ֗א וַיַּקְרֵ֤ב אֶל־אֶחָיו֙ אֶת־הַמִּדְיָנִ֔ית לְעֵינֵ֣י מֹשֶׁ֔ה וּלְעֵינֵ֖י כָּל־עֲדַ֣ת בְּנֵי־יִשְׂרָאֵ֑ל וְהֵ֣מָּה בֹכִ֔ים פֶּ֖תַח אֹ֥הֶל מוֹעֵֽד׃ וַיַּ֗רְא זפִּֽינְחָס֙ בֶּן־אֶלְעָזָ֔ר בֶּֽן־אַהֲרֹ֖ן הַכֹּהֵ֑ן וַיָּ֨קָם֙ מִתּ֣וֹךְ הָֽעֵדָ֔ה וַיִּקַּ֥ח רֹ֖מַח בְּיָדֽוֹ׃ וַ֠יָּבֹא חאַחַ֨ר אִֽישׁ־יִשְׂרָאֵ֜ל אֶל־הַקֻּבָּ֗ה וַיִּדְקֹר֙ אֶת־שְׁנֵיהֶ֔ם אֵ֚ת אִ֣ישׁ יִשְׂרָאֵ֔ל וְאֶת־הָאִשָּׁ֖ה אֶל־קֳבָתָ֑הּ וַתֵּֽעָצַר֙ הַמַּגֵּפָ֔ה מֵעַ֖ל בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיִּהְי֕וּ טהַמֵּתִ֖ים בַּמַּגֵּפָ֑ה אַרְבָּעָ֥ה וְעֶשְׂרִ֖ים אָֽלֶף׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר ייְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ פִּֽינְחָ֨ס יאבֶּן־אֶלְעָזָ֜ר בֶּן־אַהֲרֹ֣ן הַכֹּהֵ֗ן הֵשִׁ֤יב אֶת־חֲמָתִי֙ מֵעַ֣ל בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֔ל בְּקַנְא֥וֹ אֶת־קִנְאָתִ֖י בְּתוֹכָ֑ם וְלֹא־כִלִּ֥יתִי אֶת־בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל בְּקִנְאָתִֽי׃ לָכֵ֖ן יבאֱמֹ֑ר הִנְנִ֨י נֹתֵ֥ן ל֛וֹ אֶת־בְּרִיתִ֖י שָׁלֽוֹם׃ וְהָ֤יְתָה יגלּוֹ֙ וּלְזַרְע֣וֹ אַחֲרָ֔יו בְּרִ֖ית כְּהֻנַּ֣ת עוֹלָ֑ם תַּ֗חַת אֲשֶׁ֤ר קִנֵּא֙ לֵֽאלֹהָ֔יו וַיְכַפֵּ֖ר עַל־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְשֵׁם֩ ידאִ֨ישׁ יִשְׂרָאֵ֜ל הַמֻּכֶּ֗ה אֲשֶׁ֤ר הֻכָּה֙ אֶת־הַמִּדְיָנִ֔ית זִמְרִ֖י בֶּן־סָל֑וּא נְשִׂ֥יא בֵֽית־אָ֖ב לַשִּׁמְעֹנִֽי׃ וְשֵׁ֨ם טוהָֽאִשָּׁ֧ה הַמֻּכָּ֛ה הַמִּדְיָנִ֖ית כָּזְבִּ֣י בַת־צ֑וּר רֹ֣אשׁ אֻמּ֥וֹת בֵּֽית־אָ֛ב בְּמִדְיָ֖ן הֽוּא׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר טזיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ צָר֖וֹר יזאֶת־הַמִּדְיָנִ֑ים וְהִכִּיתֶ֖ם אוֹתָֽם׃ כִּ֣י יחצֹרְרִ֥ים הֵם֙ לָכֶ֔ם בְּנִכְלֵיהֶ֛ם אֲשֶׁר־נִכְּל֥וּ לָכֶ֖ם עַל־דְּבַר־פְּע֑וֹר וְעַל־דְּבַ֞ר כָּזְבִּ֨י בַת־נְשִׂ֤יא מִדְיָן֙ אֲחֹתָ֔ם הַמֻּכָּ֥ה בְיוֹם־הַמַּגֵּפָ֖ה עַל־דְּבַר־פְּעֽוֹר׃ וַיְהִ֖י יטאַחֲרֵ֣י הַמַּגֵּפָ֑ה פ
וַיֹּ֤אמֶר כואיְהוָה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה וְאֶ֧ל אֶלְעָזָ֛ר בֶּן־אַהֲרֹ֥ן הַכֹּהֵ֖ן לֵאמֹֽר׃ שְׂא֞וּ באֶת־רֹ֣אשׁ ׀ כָּל־עֲדַ֣ת בְּנֵי־יִשְׂרָאֵ֗ל מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֥ים שָׁנָ֛ה וָמַ֖עְלָה לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם כָּל־יֹצֵ֥א צָבָ֖א בְּיִשְׂרָאֵֽל׃ וַיְדַבֵּ֨ר גמֹשֶׁ֜ה וְאֶלְעָזָ֧ר הַכֹּהֵ֛ן אֹתָ֖ם בְּעַֽרְבֹ֣ת מוֹאָ֑ב עַל־יַרְדֵּ֥ן יְרֵח֖וֹ לֵאמֹֽר׃ מִבֶּ֛ן דעֶשְׂרִ֥ים שָׁנָ֖ה וָמָ֑עְלָה כַּאֲשֶׁר֩ צִוָּ֨ה יְהוָ֤ה אֶת־מֹשֶׁה֙ וּבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל הַיֹּצְאִ֖ים מֵאֶ֥רֶץ מִצְרָֽיִם׃ רְאוּבֵ֖ן הבְּכ֣וֹר יִשְׂרָאֵ֑ל בְּנֵ֣י רְאוּבֵ֗ן חֲנוֹךְ֙ מִשְׁפַּ֣חַת הַחֲנֹכִ֔י לְפַלּ֕וּא מִשְׁפַּ֖חַת הַפַּלֻּאִֽי׃ לְחֶצְרֹ֕ן ומִשְׁפַּ֖חַת הַֽחֶצְרוֹנִ֑י לְכַרְמִ֕י מִשְׁפַּ֖חַת הַכַּרְמִֽי׃ אֵ֖לֶּה זמִשְׁפְּחֹ֣ת הָרֻֽאוּבֵנִ֑י וַיִּהְי֣וּ פְקֻדֵיהֶ֗ם שְׁלֹשָׁ֤ה וְאַרְבָּעִים֙ אֶ֔לֶף וּשְׁבַ֥ע מֵא֖וֹת וּשְׁלֹשִֽׁים׃ וּבְנֵ֥י חפַלּ֖וּא אֱלִיאָֽב׃ וּבְנֵ֣י טאֱלִיאָ֔ב נְמוּאֵ֖ל וְדָתָ֣ן וַאֲבִירָ֑ם הֽוּא־דָתָ֨ן וַאֲבִירָ֜ם קרואי קְרִיאֵ֣י הָעֵדָ֗ה אֲשֶׁ֨ר הִצּ֜וּ עַל־מֹשֶׁ֤ה וְעַֽל־אַהֲרֹן֙ בַּעֲדַת־קֹ֔רַח בְּהַצֹּתָ֖ם עַל־יְהוָֽה׃ וַתִּפְתַּ֨ח יהָאָ֜רֶץ אֶת־פִּ֗יהָ וַתִּבְלַ֥ע אֹתָ֛ם וְאֶת־קֹ֖רַח בְּמ֣וֹת הָעֵדָ֑ה בַּאֲכֹ֣ל הָאֵ֗שׁ אֵ֣ת חֲמִשִּׁ֤ים וּמָאתַ֨יִם֙ אִ֔ישׁ וַיִּהְי֖וּ לְנֵֽס׃ וּבְנֵייא־קֹ֖רַח לֹא־מֵֽתוּ׃ ס         בְּנֵ֣י יבשִׁמְעוֹן֮ לְמִשְׁפְּחֹתָם֒ לִנְמוּאֵ֗ל מִשְׁפַּ֨חַת֙ הַנְּמ֣וּאֵלִ֔י לְיָמִ֕ין מִשְׁפַּ֖חַת הַיָּמִינִ֑י לְיָכִ֕ין מִשְׁפַּ֖חַת הַיָּכִינִֽי׃ לְזֶ֕רַח יגמִשְׁפַּ֖חַת הַזַּרְחִ֑י לְשָׁא֕וּל מִשְׁפַּ֖חַת הַשָּׁאוּלִֽי׃ אֵ֖לֶּה ידמִשְׁפְּחֹ֣ת הַשִּׁמְעֹנִ֑י שְׁנַ֧יִם וְעֶשְׂרִ֛ים אֶ֖לֶף וּמָאתָֽיִם׃ ס         בְּנֵ֣י טוגָד֮ לְמִשְׁפְּחֹתָם֒ לִצְפ֗וֹן מִשְׁפַּ֨חַת֙ הַצְּפוֹנִ֔י לְחַגִּ֕י מִשְׁפַּ֖חַת הַֽחַגִּ֑י לְשׁוּנִ֕י מִשְׁפַּ֖חַת הַשּׁוּנִֽי׃ לְאָזְנִ֕י טזמִשְׁפַּ֖חַת הָאָזְנִ֑י לְעֵרִ֕י מִשְׁפַּ֖חַת הָעֵרִֽי׃ לַאֲר֕וֹד יזמִשְׁפַּ֖חַת הָאֲרוֹדִ֑י לְאַ֨רְאֵלִ֔י מִשְׁפַּ֖חַת הָאַרְאֵלִֽי׃ אֵ֛לֶּה יחמִשְׁפְּחֹ֥ת בְּנֵֽי־גָ֖ד לִפְקֻדֵיהֶ֑ם אַרְבָּעִ֥ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ ס         בְּנֵ֥י יטיְהוּדָ֖ה עֵ֣ר וְאוֹנָ֑ן וַיָּ֥מָת עֵ֛ר וְאוֹנָ֖ן בְּאֶ֥רֶץ כְּנָֽעַן׃ וַיִּהְי֣וּ כבְנֵי־יְהוּדָה֮ לְמִשְׁפְּחֹתָם֒ לְשֵׁלָ֗ה מִשְׁפַּ֨חַת֙ הַשֵּׁ֣לָנִ֔י לְפֶ֕רֶץ מִשְׁפַּ֖חַת הַפַּרְצִ֑י לְזֶ֕רַח מִשְׁפַּ֖חַת הַזַּרְחִֽי׃ וַיִּהְי֣וּ כאבְנֵי־פֶ֔רֶץ לְחֶצְרֹ֕ן מִשְׁפַּ֖חַת הַֽחֶצְרֹנִ֑י לְחָמ֕וּל מִשְׁפַּ֖חַת הֶחָמוּלִֽי׃ אֵ֛לֶּה כבמִשְׁפְּחֹ֥ת יְהוּדָ֖ה לִפְקֻדֵיהֶ֑ם שִׁשָּׁ֧ה וְשִׁבְעִ֛ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ ס         בְּנֵ֤י כגיִשָּׂשכָר֙ לְמִשְׁפְּחֹתָ֔ם תּוֹלָ֕ע מִשְׁפַּ֖חַת הַתּוֹלָעִ֑י לְפֻוָ֕ה מִשְׁפַּ֖חַת הַפּוּנִֽי׃ לְיָשׁ֕וּב כדמִשְׁפַּ֖חַת הַיָּשׁוּבִ֑י לְשִׁמְרֹ֕ן מִשְׁפַּ֖חַת הַשִּׁמְרֹנִֽי׃ אֵ֛לֶּה כהמִשְׁפְּחֹ֥ת יִשָּׂשכָ֖ר לִפְקֻדֵיהֶ֑ם אַרְבָּעָ֧ה וְשִׁשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וּשְׁלֹ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ ס         בְּנֵ֣י כוזְבוּלֻן֮ לְמִשְׁפְּחֹתָם֒ לְסֶ֗רֶד מִשְׁפַּ֨חַת֙ הַסַּרְדִּ֔י לְאֵל֕וֹן מִשְׁפַּ֖חַת הָאֵלֹנִ֑י לְיַ֨חְלְאֵ֔ל מִשְׁפַּ֖חַת הַיַּחְלְאֵלִֽי׃ אֵ֛לֶּה כזמִשְׁפְּחֹ֥ת הַזְּבוּלֹנִ֖י לִפְקֻדֵיהֶ֑ם שִׁשִּׁ֥ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ ס         בְּנֵ֥י כחיוֹסֵ֖ף לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם מְנַשֶּׁ֖ה וְאֶפְרָֽיִם׃ בְּנֵ֣י כטמְנַשֶּׁ֗ה לְמָכִיר֙ מִשְׁפַּ֣חַת הַמָּכִירִ֔י וּמָכִ֖יר הוֹלִ֣יד אֶת־גִּלְעָ֑ד לְגִלְעָ֕ד מִשְׁפַּ֖חַת הַגִּלְעָדִֽי׃ אֵ֚לֶּה לבְּנֵ֣י גִלְעָ֔ד אִיעֶ֕זֶר מִשְׁפַּ֖חַת הָאִֽיעֶזְרִ֑י לְחֵ֕לֶק מִשְׁפַּ֖חַת הַֽחֶלְקִֽי׃ וְאַ֨שְׂרִיאֵ֔ל לאמִשְׁפַּ֖חַת הָֽאַשְׂרִֽאֵלִ֑י וְשֶׁ֕כֶם מִשְׁפַּ֖חַת הַשִּׁכְמִֽי׃ וּשְׁמִידָ֕ע לבמִשְׁפַּ֖חַת הַשְּׁמִידָעִ֑י וְחֵ֕פֶר מִשְׁפַּ֖חַת הַֽחֶפְרִֽי׃ וּצְלָפְחָ֣ד לגבֶּן־חֵ֗פֶר לֹא־הָ֥יוּ ל֛וֹ בָּנִ֖ים כִּ֣י אִם־בָּנ֑וֹת וְשֵׁם֙ בְּנ֣וֹת צְלָפְחָ֔ד מַחְלָ֣ה וְנֹעָ֔ה חָגְלָ֥ה מִלְכָּ֖ה וְתִרְצָֽה׃ אֵ֖לֶּה לדמִשְׁפְּחֹ֣ת מְנַשֶּׁ֑ה וּפְקֻ֣דֵיהֶ֔ם שְׁנַ֧יִם וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וּשְׁבַ֥ע מֵאֽוֹת׃ ס         אֵ֣לֶּה להבְנֵי־אֶפְרַיִם֮ לְמִשְׁפְּחֹתָם֒ לְשׁוּתֶ֗לַח מִשְׁפַּ֨חַת֙ הַשֻּׁ֣תַלְחִ֔י לְבֶ֕כֶר מִשְׁפַּ֖חַת הַבַּכְרִ֑י לְתַ֕חַן מִשְׁפַּ֖חַת הַֽתַּחֲנִֽי׃ וְאֵ֖לֶּה לובְּנֵ֣י שׁוּתָ֑לַח לְעֵרָ֕ן מִשְׁפַּ֖חַת הָעֵרָנִֽי׃ אֵ֣לֶּה לזמִשְׁפְּחֹ֤ת בְּנֵי־אֶפְרַ֨יִם֙ לִפְקֻ֣דֵיהֶ֔ם שְׁנַ֧יִם וּשְׁלֹשִׁ֛ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֣שׁ מֵא֑וֹת אֵ֥לֶּה בְנֵי־יוֹסֵ֖ף לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ ס         בְּנֵ֣י לחבִנְיָמִן֮ לְמִשְׁפְּחֹתָם֒ לְבֶ֗לַע מִשְׁפַּ֨חַת֙ הַבַּלְעִ֔י לְאַשְׁבֵּ֕ל מִשְׁפַּ֖חַת הָֽאַשְׁבֵּלִ֑י לַאֲחִירָ֕ם מִשְׁפַּ֖חַת הָאֲחִירָמִֽי׃ לִשְׁפוּפָ֕ם לטמִשְׁפַּ֖חַת הַשּׁוּפָמִ֑י לְחוּפָ֕ם מִשְׁפַּ֖חַת הַחוּפָמִֽי׃ וַיִּהְי֥וּ מבְנֵי־בֶ֖לַע אַ֣רְדְּ וְנַעֲמָ֑ן מִשְׁפַּ֨חַת֙ הָֽאַרְדִּ֔י לְנַֽעֲמָ֔ן מִשְׁפַּ֖חַת הַֽנַּעֲמִֽי׃ אֵ֥לֶּה מאבְנֵי־בִנְיָמִ֖ן לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם וּפְקֻ֣דֵיהֶ֔ם חֲמִשָּׁ֧ה וְאַרְבָּעִ֛ים אֶ֖לֶף וְשֵׁ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ ס         אֵ֤לֶּה מבבְנֵי־דָן֙ לְמִשְׁפְּחֹתָ֔ם לְשׁוּחָ֕ם מִשְׁפַּ֖חַת הַשּׁוּחָמִ֑י אֵ֛לֶּה מִשְׁפְּחֹ֥ת דָּ֖ן לְמִשְׁפְּחֹתָֽם׃ כָּלמג־מִשְׁפְּחֹ֥ת הַשּׁוּחָמִ֖י לִפְקֻדֵיהֶ֑ם אַרְבָּעָ֧ה וְשִׁשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ ס         בְּנֵ֣י מדאָשֵׁר֮ לְמִשְׁפְּחֹתָם֒ לְיִמְנָ֗ה מִשְׁפַּ֨חַת֙ הַיִּמְנָ֔ה לְיִשְׁוִ֕י מִשְׁפַּ֖חַת הַיִּשְׁוִ֑י לִבְרִיעָ֕ה מִשְׁפַּ֖חַת הַבְּרִיעִֽי׃ לִבְנֵ֣י מהבְרִיעָ֔ה לְחֶ֕בֶר מִשְׁפַּ֖חַת הַֽחֶבְרִ֑י לְמַ֨לְכִּיאֵ֔ל מִשְׁפַּ֖חַת הַמַּלְכִּיאֵלִֽי׃ וְשֵׁ֥ם מובַּת־אָשֵׁ֖ר שָֽׂרַח׃ אֵ֛לֶּה מזמִשְׁפְּחֹ֥ת בְּנֵי־אָשֵׁ֖ר לִפְקֻדֵיהֶ֑ם שְׁלֹשָׁ֧ה וַחֲמִשִּׁ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ ס         בְּנֵ֤י מחנַפְתָּלִי֙ לְמִשְׁפְּחֹתָ֔ם לְיַ֨חְצְאֵ֔ל מִשְׁפַּ֖חַת הַיַּחְצְאֵלִ֑י לְגוּנִ֕י מִשְׁפַּ֖חַת הַגּוּנִֽי׃ לְיֵ֕צֶר מטמִשְׁפַּ֖חַת הַיִּצְרִ֑י לְשִׁלֵּ֕ם מִשְׁפַּ֖חַת הַשִּׁלֵּמִֽי׃ אֵ֛לֶּה נמִשְׁפְּחֹ֥ת נַפְתָּלִ֖י לְמִשְׁפְּחֹתָ֑ם וּפְקֻ֣דֵיהֶ֔ם חֲמִשָּׁ֧ה וְאַרְבָּעִ֛ים אֶ֖לֶף וְאַרְבַּ֥ע מֵאֽוֹת׃ אֵ֗לֶּה נאפְּקוּדֵי֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל שֵׁשׁ־מֵא֥וֹת אֶ֖לֶף וָאָ֑לֶף שְׁבַ֥ע מֵא֖וֹת וּשְׁלֹשִֽׁים׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר נביְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ לָאֵ֗לֶּה נגתֵּחָלֵ֥ק הָאָ֛רֶץ בְּנַחֲלָ֖ה בְּמִסְפַּ֥ר שֵׁמֽוֹת׃ לָרַ֗ב נדתַּרְבֶּה֙ נַחֲלָת֔וֹ וְלַמְעַ֕ט תַּמְעִ֖יט נַחֲלָת֑וֹ אִ֚ישׁ לְפִ֣י פְקֻדָ֔יו יֻתַּ֖ן נַחֲלָתֽוֹ׃ אַךְנה־בְּגוֹרָ֕ל יֵחָלֵ֖ק אֶת־הָאָ֑רֶץ לִשְׁמ֥וֹת מַטּוֹת־אֲבֹתָ֖ם יִנְחָֽלוּ׃ עַלנו־פִּי֙ הַגּוֹרָ֔ל תֵּחָלֵ֖ק נַחֲלָת֑וֹ בֵּ֥ין רַ֖ב לִמְעָֽט׃ ס         וְאֵ֨לֶּה נזפְקוּדֵ֣י הַלֵּוִי֮ לְמִשְׁפְּחֹתָם֒ לְגֵרְשׁ֗וֹן מִשְׁפַּ֨חַת֙ הַגֵּ֣רְשֻׁנִּ֔י לִקְהָ֕ת מִשְׁפַּ֖חַת הַקְּהָתִ֑י לִמְרָרִ֕י מִשְׁפַּ֖חַת הַמְּרָרִֽי׃ אֵ֣לֶּה נח׀ מִשְׁפְּחֹ֣ת לֵוִ֗י מִשְׁפַּ֨חַת הַלִּבְנִ֜י מִשְׁפַּ֤חַת הַֽחֶבְרֹנִי֙ מִשְׁפַּ֤חַת הַמַּחְלִי֙ מִשְׁפַּ֣חַת הַמּוּשִׁ֔י מִשְׁפַּ֖חַת הַקָּרְחִ֑י וּקְהָ֖ת הוֹלִ֥ד אֶת־עַמְרָֽם׃ וְשֵׁ֣ם נט׀ אֵ֣שֶׁת עַמְרָ֗ם יוֹכֶ֨בֶד֙ בַּת־לֵוִ֔י אֲשֶׁ֨ר יָלְדָ֥ה אֹתָ֛הּ לְלֵוִ֖י בְּמִצְרָ֑יִם וַתֵּ֣לֶד לְעַמְרָ֗ם אֶֽת־אַהֲרֹן֙ וְאֶת־מֹשֶׁ֔ה וְאֵ֖ת מִרְיָ֥ם אֲחֹתָֽם׃ וַיִּוָּלֵ֣ד סלְאַהֲרֹ֔ן אֶת־נָדָ֖ב וְאֶת־אֲבִיה֑וּא אֶת־אֶלְעָזָ֖ר וְאֶת־אִיתָמָֽר׃ וַיָּ֥מָת סאנָדָ֖ב וַאֲבִיה֑וּא בְּהַקְרִיבָ֥ם אֵשׁ־זָרָ֖ה לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וַיִּהְי֣וּ סבפְקֻדֵיהֶ֗ם שְׁלֹשָׁ֤ה וְעֶשְׂרִים֙ אֶ֔לֶף כָּל־זָכָ֖ר מִבֶּן־חֹ֣דֶשׁ וָמָ֑עְלָה כִּ֣י ׀ לֹ֣א הָתְפָּקְד֗וּ בְּתוֹךְ֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל כִּ֠י לֹא־נִתַּ֤ן לָהֶם֙ נַחֲלָ֔ה בְּת֖וֹךְ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ אֵ֚לֶּה סגפְּקוּדֵ֣י מֹשֶׁ֔ה וְאֶלְעָזָ֖ר הַכֹּהֵ֑ן אֲשֶׁ֨ר פָּֽקְד֜וּ אֶת־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ בְּעַֽרְבֹ֣ת מוֹאָ֔ב עַ֖ל יַרְדֵּ֥ן יְרֵחֽוֹ׃ וּבְאֵ֨לֶּה֙ סדלֹא־הָ֣יָה אִ֔ישׁ מִפְּקוּדֵ֣י מֹשֶׁ֔ה וְאַהֲרֹ֖ן הַכֹּהֵ֑ן אֲשֶׁ֥ר פָּקְד֛וּ אֶת־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל בְּמִדְבַּ֥ר סִינָֽי׃ כִּֽיסה־אָמַ֤ר יְהוָה֙ לָהֶ֔ם מ֥וֹת יָמֻ֖תוּ בַּמִּדְבָּ֑ר וְלֹא־נוֹתַ֤ר מֵהֶם֙ אִ֔ישׁ כִּ֚י אִם־כָּלֵ֣ב בֶּן־יְפֻנֶּ֔ה וִיהוֹשֻׁ֖עַ בִּן־נֽוּן׃ ס         וַתִּקְרַ֜בְנָה אכזבְּנ֣וֹת צְלָפְחָ֗ד בֶּן־חֵ֤פֶר בֶּן־גִּלְעָד֙ בֶּן־מָכִ֣יר בֶּן־מְנַשֶּׁ֔ה לְמִשְׁפְּחֹ֖ת מְנַשֶּׁ֣ה בֶן־יוֹסֵ֑ף וְאֵ֨לֶּה֙ שְׁמ֣וֹת בְּנֹתָ֔יו מַחְלָ֣ה נֹעָ֔ה וְחָגְלָ֥ה וּמִלְכָּ֖ה וְתִרְצָֽה׃ וַֽתַּעֲמֹ֜דְנָה בלִפְנֵ֣י מֹשֶׁ֗ה וְלִפְנֵי֙ אֶלְעָזָ֣ר הַכֹּהֵ֔ן וְלִפְנֵ֥י הַנְּשִׂיאִ֖ם וְכָל־הָעֵדָ֑ה פֶּ֥תַח אֹֽהֶל־מוֹעֵ֖ד לֵאמֹֽר׃ אָבִינוּ֮ גמֵ֣ת בַּמִּדְבָּר֒ וְה֨וּא לֹא־הָיָ֜ה בְּת֣וֹךְ הָעֵדָ֗ה הַנּוֹעָדִ֛ים עַל־יְהוָ֖ה בַּעֲדַת־קֹ֑רַח כִּֽי־בְחֶטְא֣וֹ מֵ֔ת וּבָנִ֖ים לֹא־הָ֥יוּ לֽוֹ׃ לָ֣מָּה דיִגָּרַ֤ע שֵׁם־אָבִ֨ינוּ֙ מִתּ֣וֹךְ מִשְׁפַּחְתּ֔וֹ כִּ֛י אֵ֥ין ל֖וֹ בֵּ֑ן תְּנָה־לָּ֣נוּ אֲחֻזָּ֔ה בְּת֖וֹךְ אֲחֵ֥י אָבִֽינוּ׃ וַיַּקְרֵ֥ב המֹשֶׁ֛ה אֶת־מִשְׁפָּטָ֖ לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ ס         וַיֹּ֥אמֶר ויְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ כֵּ֗ן זבְּנ֣וֹת צְלָפְחָד֮ דֹּבְרֹת֒ נָתֹ֨ן תִּתֵּ֤ן לָהֶם֙ אֲחֻזַּ֣ת נַחֲלָ֔ה בְּת֖וֹךְ אֲחֵ֣י אֲבִיהֶ֑ם וְהַֽעֲבַרְתָּ֛ אֶת־נַחֲלַ֥ת אֲבִיהֶ֖ן לָהֶֽן׃ וְאֶלח־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל תְּדַבֵּ֣ר לֵאמֹ֑ר אִ֣ישׁ כִּֽי־יָמ֗וּת וּבֵן֙ אֵ֣ין ל֔וֹ וְהַֽעֲבַרְתֶּ֥ם אֶת־נַחֲלָת֖וֹ לְבִתּֽוֹ׃ וְאִםט־אֵ֥ין ל֖וֹ בַּ֑ת וּנְתַתֶּ֥ם אֶת־נַחֲלָת֖וֹ לְאֶחָיו׃ וְאִםי־אֵ֥ין ל֖וֹ אַחִ֑ים וּנְתַתֶּ֥ם אֶת־נַחֲלָת֖וֹ לַאֲחֵ֥י אָבִֽיו׃ וְאִםיא־אֵ֣ין אַחִים֮ לְאָבִיו֒ וּנְתַתֶּ֣ם אֶת־נַחֲלָת֗וֹ לִשְׁאֵר֞וֹ הַקָּרֹ֥ב אֵלָ֛יו מִמִּשְׁפַּחְתּ֖וֹ וְיָרַ֣שׁ אֹתָ֑הּ וְֽהָ֨יְתָ֜ה לִבְנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ לְחֻקַּ֣ת מִשְׁפָּ֔ט כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ ס         וַיֹּ֤אמֶר יביְהוָה֙ אֶל־מֹשֶׁ֔ה עֲלֵ֛ה אֶל־הַ֥ר הָעֲבָרִ֖ים הַזֶּ֑ה וּרְאֵה֙ אֶת־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁ֥ר נָתַ֖תִּי לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְרָאִ֣יתָה יגאֹתָ֔הּ וְנֶאֱסַפְתָּ֥ אֶל־עַמֶּ֖יךָ גַּם־אָ֑תָּה כַּאֲשֶׁ֥ר נֶאֱסַ֖ף אַהֲרֹ֥ן אָחִֽיךָ׃ כַּאֲשֶׁר֩ ידמְרִיתֶ֨ם פִּ֜י בְּמִדְבַּר־צִ֗ן בִּמְרִיבַת֙ הָֽעֵדָ֔ה לְהַקְדִּישֵׁ֥נִי בַמַּ֖יִם לְעֵינֵיהֶ֑ם הֵ֛ם מֵֽי־מְרִיבַ֥ת קָדֵ֖שׁ מִדְבַּר־צִֽן׃ פ
וַיְדַבֵּ֣ר טומֹשֶׁ֔ה אֶל־יְהוָ֖ה לֵאמֹֽר׃ יִפְקֹ֣ד טזיְהוָ֔ה אֱלֹהֵ֥י הָרוּחֹ֖ת לְכָל־בָּשָׂ֑ר אִ֖ישׁ עַל־הָעֵדָֽה׃ אֲשֶׁריז־יֵצֵ֣א לִפְנֵיהֶ֗ם וַאֲשֶׁ֤ר יָבֹא֙ לִפְנֵיהֶ֔ם וַאֲשֶׁ֥ר יוֹצִיאֵ֖ם וַאֲשֶׁ֣ר יְבִיאֵ֑ם וְלֹ֤א תִהְיֶה֙ עֲדַ֣ת יְהוָ֔ה כַּצֹּ֕אן אֲשֶׁ֥ר אֵין־לָהֶ֖ם רֹעֶֽה׃ וַיֹּ֨אמֶר יחיְהוָ֜ה אֶל־מֹשֶׁ֗ה קַח־לְךָ֙ אֶת־יְהוֹשֻׁ֣עַ בִּן־נ֔וּן אִ֖ישׁ אֲשֶׁר־ר֣וּחַ בּ֑וֹ וְסָמַכְתָּ֥ אֶת־יָדְךָ֖ עָלָֽיו׃ וְהַֽעֲמַדְתָּ֣ יטאֹת֗וֹ לִפְנֵי֙ אֶלְעָזָ֣ר הַכֹּהֵ֔ן וְלִפְנֵ֖י כָּל־הָעֵדָ֑ה וְצִוִּיתָ֥ה אֹת֖וֹ לְעֵינֵיהֶֽם׃ וְנָתַתָּ֥ה כמֵהֽוֹדְךָ֖ עָלָ֑יו לְמַ֣עַן יִשְׁמְע֔וּ כָּל־עֲדַ֖ת בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְלִפְנֵ֨י כאאֶלְעָזָ֤ר הַכֹּהֵן֙ יַעֲמֹ֔ד וְשָׁ֥אַל ל֛וֹ בְּמִשְׁפַּ֥ט הָאוּרִ֖ים לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה עַל־פִּ֨יו יֵצְא֜וּ וְעַל־פִּ֣יו יָבֹ֗אוּ ה֛וּא וְכָל־בְּנֵי־יִשְׂרָאֵ֥ל אִתּ֖וֹ וְכָל־הָעֵדָֽה׃ וַיַּ֣עַשׂ כבמֹשֶׁ֔ה כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֹת֑וֹ וַיִּקַּ֣ח אֶת־יְהוֹשֻׁ֗עַ וַיַּֽעֲמִדֵ֨הוּ֙ לִפְנֵי֙ אֶלְעָזָ֣ר הַכֹּהֵ֔ן וְלִפְנֵ֖י כָּל־הָעֵדָֽה׃ וַיִּסְמֹ֧ךְ כגאֶת־יָדָ֛יו עָלָ֖יו וַיְצַוֵּ֑הוּ כַּאֲשֶׁ֛ר דִּבֶּ֥ר יְהוָ֖ה בְּיַד־מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר כחאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ צַ֚ו באֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאָמַרְתָּ֖ אֲלֵהֶ֑ם אֶת־קָרְבָּנִ֨י לַחְמִ֜י לְאִשַּׁ֗י רֵ֚יחַ נִֽיחֹחִ֔י תִּשְׁמְר֕וּ לְהַקְרִ֥יב לִ֖י בְּמוֹעֲדֽוֹ׃ וְאָמַרְתָּ֣ גלָהֶ֔ם זֶ֚ה הָֽאִשֶּׁ֔ה אֲשֶׁ֥ר תַּקְרִ֖יבוּ לַיהוָ֑ה כְּבָשִׂ֨ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֧ה תְמִימִ֛ם שְׁנַ֥יִם לַיּ֖וֹם עֹלָ֥ה תָמִֽיד׃ אֶתד־הַכֶּ֥בֶשׂ אֶחָ֖ד תַּעֲשֶׂ֣ה בַבֹּ֑קֶר וְאֵת֙ הַכֶּ֣בֶשׂ הַשֵּׁנִ֔י תַּעֲשֶׂ֖ה בֵּ֥ין הָֽעַרְבָּֽיִם׃ וַעֲשִׂירִ֧ית ההָאֵיפָ֛ה סֹ֖לֶת לְמִנְחָ֑ה בְּלוּלָ֛ה בְּשֶׁ֥מֶן כָּתִ֖ית רְבִיעִ֥ת הַהִֽין׃ עֹלַ֖ת ותָּמִ֑יד הָעֲשֻׂיָה֙ בְּהַ֣ר סִינַ֔י לְרֵ֣יחַ נִיחֹ֔חַ אִשֶּׁ֖ה לַֽיהוָֽה׃ וְנִסְכּוֹ֙ זרְבִיעִ֣ת הַהִ֔ין לַכֶּ֖בֶשׂ הָאֶחָ֑ד בַּקֹּ֗דֶשׁ הַסֵּ֛ךְ נֶ֥סֶךְ שֵׁכָ֖ר לַיהוָֽה׃ וְאֵת֙ חהַכֶּ֣בֶשׂ הַשֵּׁנִ֔י תַּעֲשֶׂ֖ה בֵּ֣ין הָֽעַרְבָּ֑יִם כְּמִנְחַ֨ת הַבֹּ֤קֶר וּכְנִסְכּוֹ֙ תַּעֲשֶׂ֔ה אִשֵּׁ֛ה רֵ֥יחַ נִיחֹ֖חַ לַיהוָֽה׃ פ
וּבְיוֹם֙ טהַשַּׁבָּ֔ת שְׁנֵֽי־כְבָשִׂ֥ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֖ה תְּמִימִ֑ם וּשְׁנֵ֣י עֶשְׂרֹנִ֗ים סֹ֧לֶת מִנְחָ֛ה בְּלוּלָ֥ה בַשֶּׁ֖מֶן וְנִסְכּֽוֹ׃ עֹלַ֥ת ישַׁבַּ֖ת בְּשַׁבַּתּ֑וֹ עַל־עֹלַ֥ת הַתָּמִ֖יד וְנִסְכָּֽהּ׃ ס         וּבְרָאשֵׁי֙ יאחָדְשֵׁיכֶ֔ם תַּקְרִ֥יבוּ עֹלָ֖ה לַיהוָ֑ה פָּרִ֨ים בְּנֵֽי־בָקָ֤ר שְׁנַ֨יִם֙ וְאַ֣יִל אֶחָ֔ד כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵי־שָׁנָ֛ה שִׁבְעָ֖ה תְּמִימִֽם׃ וּשְׁלֹשָׁ֣ה יבעֶשְׂרֹנִ֗ים סֹ֤לֶת מִנְחָה֙ בְּלוּלָ֣ה בַשֶּׁ֔מֶן לַפָּ֖ר הָאֶחָ֑ד וּשְׁנֵ֣י עֶשְׂרֹנִ֗ים סֹ֤לֶת מִנְחָה֙ בְּלוּלָ֣ה בַשֶּׁ֔מֶן לָאַ֖יִל הָֽאֶחָֽד׃ וְעִשָּׂרֹ֣ן יגעִשָּׂר֗וֹן סֹ֤לֶת מִנְחָה֙ בְּלוּלָ֣ה בַשֶּׁ֔מֶן לַכֶּ֖בֶשׂ הָאֶחָ֑ד עֹלָה֙ רֵ֣יחַ נִיחֹ֔חַ אִשֶּׁ֖ה לַיהוָֽה׃ וְנִסְכֵּיהֶ֗ם ידחֲצִ֣י הַהִין֩ יִהְיֶ֨ה לַפָּ֜ר וּשְׁלִישִׁ֧ת הַהִ֣ין לָאַ֗יִל וּרְבִיעִ֥ת הַהִ֛ין לַכֶּ֖בֶשׂ יָ֑יִן זֹ֣את עֹלַ֥ת חֹ֨דֶשׁ֙ בְּחָדְשׁ֔וֹ לְחָדְשֵׁ֖י הַשָּׁנָֽה׃ וּשְׂעִ֨יר טועִזִּ֥ים אֶחָ֛ד לְחַטָּ֖את לַיהוָ֑ה עַל־עֹלַ֧ת הַתָּמִ֛יד יֵעָשֶׂ֖ה וְנִסְכּֽוֹ׃ ס         וּבַחֹ֣דֶשׁ טזהָרִאשׁ֗וֹן בְּאַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֛ר י֖וֹם לַחֹ֑דֶשׁ פֶּ֖סַח לַיהוָֽה׃ וּבַחֲמִשָּׁ֨ה יזעָשָׂ֥ר י֛וֹם לַחֹ֥דֶשׁ הַזֶּ֖ה חָ֑ג שִׁבְעַ֣ת יָמִ֔ים מַצּ֖וֹת יֵאָכֵֽל׃ בַּיּ֥וֹם יחהָרִאשׁ֖וֹן מִקְרָא־קֹ֑דֶשׁ כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֥א תַעֲשֽׂוּ׃ וְהִקְרַבְתֶּ֨ם יטאִשֶּׁ֤ה עֹלָה֙ לַֽיהוָ֔ה פָּרִ֧ים בְּנֵי־בָקָ֛ר שְׁנַ֖יִם וְאַ֣יִל אֶחָ֑ד וְשִׁבְעָ֤ה כְבָשִׂים֙ בְּנֵ֣י שָׁנָ֔ה תְּמִימִ֖ם יִהְי֥וּ לָכֶֽם׃ וּמִ֨נְחָתָ֔ם כסֹ֖לֶת בְּלוּלָ֣ה בַשָּׁ֑מֶן שְׁלֹשָׁ֨ה עֶשְׂרֹנִ֜ים לַפָּ֗ר וּשְׁנֵ֧י עֶשְׂרֹנִ֛ים לָאַ֖יִל תַּעֲשֽׂוּ׃ עִשָּׂר֤וֹן כאעִשָּׂרוֹן֙ תַּעֲשֶׂ֔ה לַכֶּ֖בֶשׂ הָאֶחָ֑ד לְשִׁבְעַ֖ת הַכְּבָשִֽׂים׃ וּשְׂעִ֥יר כבחַטָּ֖את אֶחָ֑ד לְכַפֵּ֖ר עֲלֵיכֶֽם׃ מִלְּבַד֙ כגעֹלַ֣ת הַבֹּ֔קֶר אֲשֶׁ֖ר לְעֹלַ֣ת הַתָּמִ֑יד תַּעֲשׂ֖וּ אֶת־אֵֽלֶּה׃ כָּאֵ֜לֶּה כדתַּעֲשׂ֤וּ לַיּוֹם֙ שִׁבְעַ֣ת יָמִ֔ים לֶ֛חֶם אִשֵּׁ֥ה רֵֽיחַ־נִיחֹ֖חַ לַיהוָ֑ה עַל־עוֹלַ֧ת הַתָּמִ֛יד יֵעָשֶׂ֖ה וְנִסְכּֽוֹ׃ וּבַיּוֹם֙ כההַשְּׁבִיעִ֔י מִקְרָא־קֹ֖דֶשׁ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֑ם כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֥א תַעֲשֽׂוּ׃ ס         וּבְי֣וֹם כוהַבִּכּוּרִ֗ים בְּהַקְרִ֨יבְכֶ֜ם מִנְחָ֤ה חֲדָשָׁה֙ לַֽיהוָ֔ה בְּשָׁבֻעֹ֖תֵיכֶ֑ם מִֽקְרָא־קֹ֨דֶשׁ֙ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֔ם כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֥א תַעֲשֽׂוּ׃ וְהִקְרַבְתֶּ֨ם כזעוֹלָ֜ה לְרֵ֤יחַ נִיחֹ֨חַ֙ לַֽיהוָ֔ה פָּרִ֧ים בְּנֵי־בָקָ֛ר שְׁנַ֖יִם אַ֣יִל אֶחָ֑ד שִׁבְעָ֥ה כְבָשִׂ֖ים בְּנֵ֥י שָׁנָֽה׃ וּמִנְחָתָ֔ם כחסֹ֖לֶת בְּלוּלָ֣ה בַשָּׁ֑מֶן שְׁלֹשָׁ֤ה עֶשְׂרֹנִים֙ לַפָּ֣ר הָֽאֶחָ֔ד שְׁנֵי֙ עֶשְׂרֹנִ֔ים לָאַ֖יִל הָאֶחָֽד׃ עִשָּׂרוֹן֙ כטעִשָּׂר֔וֹן לַכֶּ֖בֶשׂ הָאֶחָ֑ד לְשִׁבְעַ֖ת הַכְּבָשִֽׂים׃ שְׂעִ֥יר לעִזִּ֖ים אֶחָ֑ד לְכַפֵּ֖ר עֲלֵיכֶֽם׃ מִלְּבַ֞ד לאעֹלַ֧ת הַתָּמִ֛יד וּמִנְחָת֖וֹ תַּעֲשׂ֑וּ תְּמִימִ֥ם יִהְיוּ־לָכֶ֖ם וְנִסְכֵּיהֶֽם׃ פ
וּבַחֹ֨דֶשׁ כטאהַשְּׁבִיעִ֜י בְּאֶחָ֣ד לַחֹ֗דֶשׁ מִֽקְרָא־קֹ֨דֶשׁ֙ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֔ם כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֣א תַעֲשׂ֑וּ י֥וֹם תְּרוּעָ֖ה יִהְיֶ֥ה לָכֶֽם׃ וַעֲשִׂיתֶ֨ם בעֹלָ֜ה לְרֵ֤יחַ נִיחֹ֨חַ֙ לַֽיהוָ֔ה פַּ֧ר בֶּן־בָּקָ֛ר אֶחָ֖ד אַ֣יִל אֶחָ֑ד כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵי־שָׁנָ֛ה שִׁבְעָ֖ה תְּמִימִֽם׃ וּמִנְחָתָ֔ם גסֹ֖לֶת בְּלוּלָ֣ה בַשָּׁ֑מֶן שְׁלֹשָׁ֤ה עֶשְׂרֹנִים֙ לַפָּ֔ר שְׁנֵ֥י עֶשְׂרֹנִ֖ים לָאָֽיִל׃ וְעִשָּׂר֣וֹן דאֶחָ֔ד לַכֶּ֖בֶשׂ הָאֶחָ֑ד לְשִׁבְעַ֖ת הַכְּבָשִֽׂים׃ וּשְׂעִירה־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד חַטָּ֑את לְכַפֵּ֖ר עֲלֵיכֶֽם׃ מִלְּבַד֩ ועֹלַ֨ת הַחֹ֜דֶשׁ וּמִנְחָתָ֗הּ וְעֹלַ֤ת הַתָּמִיד֙ וּמִנְחָתָ֔הּ וְנִסְכֵּיהֶ֖ם כְּמִשְׁפָּטָ֑ם לְרֵ֣יחַ נִיחֹ֔חַ אִשֶּׁ֖ה לַיהוָֽה׃ ס         וּבֶעָשׂוֹר֩ זלַחֹ֨דֶשׁ הַשְּׁבִיעִ֜י הַזֶּ֗ה מִֽקְרָא־קֹ֨דֶשׁ֙ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֔ם וְעִנִּיתֶ֖ם אֶת־נַפְשֹׁתֵיכֶ֑ם כָּל־מְלָאכָ֖ה לֹ֥א תַעֲשֽׂוּ׃ וְהִקְרַבְתֶּ֨ם חעֹלָ֤ה לַֽיהוָה֙ רֵ֣יחַ נִיחֹ֔חַ פַּ֧ר בֶּן־בָּקָ֛ר אֶחָ֖ד אַ֣יִל אֶחָ֑ד כְּבָשִׂ֤ים בְּנֵֽי־שָׁנָה֙ שִׁבְעָ֔ה תְּמִימִ֖ם יִהְי֥וּ לָכֶֽם׃ וּמִנְחָתָ֔ם טסֹ֖לֶת בְּלוּלָ֣ה בַשָּׁ֑מֶן שְׁלֹשָׁ֤ה עֶשְׂרֹנִים֙ לַפָּ֔ר שְׁנֵי֙ עֶשְׂרֹנִ֔ים לָאַ֖יִל הָאֶחָֽד׃ עִשָּׂרוֹן֙ יעִשָּׂר֔וֹן לַכֶּ֖בֶשׂ הָאֶחָ֑ד לְשִׁבְעַ֖ת הַכְּבָשִֽׂים׃ שְׂעִיריא־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד חַטָּ֑את מִלְּבַ֞ד חַטַּ֤את הַכִּפֻּרִים֙ וְעֹלַ֣ת הַתָּמִ֔יד וּמִנְחָתָ֖הּ וְנִסְכֵּיהֶֽם׃ פ
וּבַחֲמִשָּׁה֩ יבעָשָׂ֨ר י֜וֹם לַחֹ֣דֶשׁ הַשְּׁבִיעִ֗י מִֽקְרָא־קֹ֨דֶשׁ֙ יִהְיֶ֣ה לָכֶ֔ם כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֣א תַעֲשׂ֑וּ וְחַגֹּתֶ֥ם חַ֛ג לַיהוָ֖ה שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים׃ וְהִקְרַבְתֶּ֨ם יגעֹלָ֜ה אִשֵּׁ֨ה רֵ֤יחַ נִיחֹ֨חַ֙ לַֽיהוָ֔ה פָּרִ֧ים בְּנֵי־בָקָ֛ר שְׁלֹשָׁ֥ה עָשָׂ֖ר אֵילִ֣ם שְׁנָ֑יִם כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֛ה אַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֖ר תְּמִימִ֥ם יִהְיֽוּ׃ וּמִנְחָתָ֔ם ידסֹ֖לֶת בְּלוּלָ֣ה בַשָּׁ֑מֶן שְׁלֹשָׁ֨ה עֶשְׂרֹנִ֜ים לַפָּ֣ר הָֽאֶחָ֗ד לִשְׁלֹשָׁ֤ה עָשָׂר֙ פָּרִ֔ים שְׁנֵ֤י עֶשְׂרֹנִים֙ לָאַ֣יִל הָֽאֶחָ֔ד לִשְׁנֵ֖י הָאֵילִֽם׃ וְעִשָּׂרׄוֹן֙ טועִשָּׂר֔וֹן לַכֶּ֖בֶשׂ הָאֶחָ֑ד לְאַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֖ר כְּבָשִֽׂים׃ וּשְׂעִירטז־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד חַטָּ֑את מִלְּבַד֙ עֹלַ֣ת הַתָּמִ֔יד מִנְחָתָ֖הּ וְנִסְכָּֽהּ׃ ס         וּבַיּ֣וֹם יזהַשֵּׁנִ֗י פָּרִ֧ים בְּנֵי־בָקָ֛ר שְׁנֵ֥ים עָשָׂ֖ר אֵילִ֣ם שְׁנָ֑יִם כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵי־שָׁנָ֛ה אַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֖ר תְּמִימִֽם׃ וּמִנְחָתָ֣ם יחוְנִסְכֵּיהֶ֡ם לַ֠פָּרִים לָאֵילִ֧ם וְלַכְּבָשִׂ֛ים בְּמִסְפָּרָ֖ם כַּמִּשְׁפָּֽט׃ וּשְׂעִיריט־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד חַטָּ֑את מִלְּבַד֙ עֹלַ֣ת הַתָּמִ֔יד וּמִנְחָתָ֖הּ וְנִסְכֵּיהֶֽם׃ ס         וּבַיּ֧וֹם כהַשְּׁלִישִׁ֛י פָּרִ֥ים עַשְׁתֵּי־עָשָׂ֖ר אֵילִ֣ם שְׁנָ֑יִם כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵי־שָׁנָ֛ה אַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֖ר תְּמִימִֽם׃ וּמִנְחָתָ֣ם כאוְנִסְכֵּיהֶ֡ם לַ֠פָּרִים לָאֵילִ֧ם וְלַכְּבָשִׂ֛ים בְּמִסְפָּרָ֖ם כַּמִּשְׁפָּֽט׃ וּשְׂעִ֥יר כבחַטָּ֖את אֶחָ֑ד מִלְּבַד֙ עֹלַ֣ת הַתָּמִ֔יד וּמִנְחָתָ֖הּ וְנִסְכָּֽהּ׃ ס         וּבַיּ֧וֹם כגהָרְבִיעִ֛י פָּרִ֥ים עֲשָׂרָ֖ה אֵילִ֣ם שְׁנָ֑יִם כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֛ה אַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֖ר תְּמִימִֽם׃ מִנְחָתָ֣ם כדוְנִסְכֵּיהֶ֡ם לַ֠פָּרִים לָאֵילִ֧ם וְלַכְּבָשִׂ֛ים בְּמִסְפָּרָ֖ם כַּמִּשְׁפָּֽט׃ וּשְׂעִירכה־עִזִּ֥ים אֶחָ֖ד חַטָּ֑את מִלְּבַד֙ עֹלַ֣ת הַתָּמִ֔יד מִנְחָתָ֖הּ וְנִסְכָּֽהּ׃ ס         וּבַיּ֧וֹם כוהַחֲמִישִׁ֛י פָּרִ֥ים תִּשְׁעָ֖ה אֵילִ֣ם שְׁנָ֑יִם כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵֽי־שָׁנָ֛ה אַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֖ר תְּמִימִֽם׃ וּמִנְחָתָ֣ם כזוְנִסְכֵּיהֶ֡ם לַ֠פָּרִים לָאֵילִ֧ם וְלַכְּבָשִׂ֛ים בְּמִסְפָּרָ֖ם כַּמִּשְׁפָּֽט׃ וּשְׂעִ֥יר כחחַטָּ֖את אֶחָ֑ד מִלְּבַד֙ עֹלַ֣ת הַתָּמִ֔יד וּמִנְחָתָ֖הּ וְנִסְכָּֽהּ׃ ס         וּבַיּ֧וֹם כטהַשִּׁשִּׁ֛י פָּרִ֥ים שְׁמֹנָ֖ה אֵילִ֣ם שְׁנָ֑יִם כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵי־שָׁנָ֛ה אַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֖ר תְּמִימִֽם׃ וּמִנְחָתָ֣ם לוְנִסְכֵּיהֶ֡ם לַ֠פָּרִים לָאֵילִ֧ם וְלַכְּבָשִׂ֛ים בְּמִסְפָּרָ֖ם כַּמִּשְׁפָּֽט׃ וּשְׂעִ֥יר לאחַטָּ֖את אֶחָ֑ד מִלְּבַד֙ עֹלַ֣ת הַתָּמִ֔יד מִנְחָתָ֖הּ וּנְסָכֶֽיהָ׃ פ
וּבַיּ֧וֹם לבהַשְּׁבִיעִ֛י פָּרִ֥ים שִׁבְעָ֖ה אֵילִ֣ם שְׁנָ֑יִם כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵי־שָׁנָ֛ה אַרְבָּעָ֥ה עָשָׂ֖ר תְּמִימִֽם׃ וּמִנְחָתָ֣ם לגוְנִסְכֵּהֶ֡ם לַ֠פָּרִים לָאֵילִ֧ם וְלַכְּבָשִׂ֛ים בְּמִסְפָּרָ֖ם כְּמִשְׁפָּטָֽם׃ וּשְׂעִ֥יר לדחַטָּ֖את אֶחָ֑ד מִלְּבַד֙ עֹלַ֣ת הַתָּמִ֔יד מִנְחָתָ֖הּ וְנִסְכָּֽהּ׃ פ
בַּיּוֹם֙ לההַשְּׁמִינִ֔י עֲצֶ֖רֶת תִּהְיֶ֣ה לָכֶ֑ם כָּל־מְלֶ֥אכֶת עֲבֹדָ֖ה לֹ֥א תַעֲשֽׂוּ׃ וְהִקְרַבְתֶּ֨ם לועֹלָ֜ה אִשֵּׁ֨ה רֵ֤יחַ נִיחֹ֨חַ֙ לַֽיהוָ֔ה פַּ֥ר אֶחָ֖ד אַ֣יִל אֶחָ֑ד כְּבָשִׂ֧ים בְּנֵי־שָׁנָ֛ה שִׁבְעָ֖ה תְּמִימִֽם׃ מִנְחָתָ֣ם לזוְנִסְכֵּיהֶ֗ם לַפָּ֨ר לָאַ֧יִל וְלַכְּבָשִׂ֛ים בְּמִסְפָּרָ֖ם כַּמִּשְׁפָּֽט׃ וּשְׂעִ֥יר לחחַטָּ֖את אֶחָ֑ד מִלְּבַד֙ עֹלַ֣ת הַתָּמִ֔יד וּמִנְחָתָ֖הּ וְנִסְכָּֽהּ׃ אֵ֛לֶּה לטתַּעֲשׂ֥וּ לַיהוָ֖ה בְּמוֹעֲדֵיכֶ֑ם לְבַ֨ד מִנִּדְרֵיכֶ֜ם וְנִדְבֹתֵיכֶ֗ם לְעֹלֹֽתֵיכֶם֙ וּלְמִנְחֹ֣תֵיכֶ֔ם וּלְנִסְכֵּיכֶ֖ם וּלְשַׁלְמֵיכֶֽם׃ וַיֹּ֥אמֶר לאמֹשֶׁ֖ה אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל כְּכֹ֛ל אֲשֶׁר־צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ פ
וַיְדַבֵּ֤ר במֹשֶׁה֙ אֶל־רָאשֵׁ֣י הַמַּטּ֔וֹת לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר זֶ֣ה הַדָּבָ֔ר אֲשֶׁ֖ר צִוָּ֥ה יְהוָֽה׃ אִישׁ֩ גכִּֽי־יִדֹּ֨ר נֶ֜דֶר לַֽיהוָ֗ה אֽוֹ־הִשָּׁ֤בַע שְׁבֻעָה֙ לֶאְסֹ֤ר אִסָּר֙ עַל־נַפְשׁ֔וֹ לֹ֥א יַחֵ֖ל דְּבָר֑וֹ כְּכָל־הַיֹּצֵ֥א מִפִּ֖יו יַעֲשֶֽׂה׃ וְאִשָּׁ֕ה דכִּֽי־תִדֹּ֥ר נֶ֖דֶר לַיהוָ֑ה וְאָסְרָ֥ה אִסָּ֛ר בְּבֵ֥ית אָבִ֖יהָ בִּנְעֻרֶֽיהָ׃ וְשָׁמַ֨ע האָבִ֜יהָ אֶת־נִדְרָ֗הּ וֶֽאֱסָרָהּ֙ אֲשֶׁ֣ר אָֽסְרָ֣ה עַל־נַפְשָׁ֔הּ וְהֶחֱרִ֥ישׁ לָ֖הּ אָבִ֑יהָ וְקָ֨מוּ֙ כָּל־נְדָרֶ֔יהָ וְכָל־אִסָּ֛ר אֲשֶׁר־אָסְרָ֥ה עַל־נַפְשָׁ֖הּ יָקֽוּם׃ וְאִםו־הֵנִ֨יא אָבִ֣יהָ אֹתָהּ֮ בְּי֣וֹם שָׁמְעוֹ֒ כָּל־נְדָרֶ֗יהָ וֶֽאֱסָרֶ֛יהָ אֲשֶׁר־אָסְרָ֥ה עַל־נַפְשָׁ֖הּ לֹ֣א יָק֑וּם וַֽיהוָה֙ יִֽסְלַח־לָ֔הּ כִּי־הֵנִ֥יא אָבִ֖יהָ אֹתָֽהּ׃ וְאִםז־הָי֤וֹ תִֽהְיֶה֙ לְאִ֔ישׁ וּנְדָרֶ֖יהָ עָלֶ֑יהָ א֚וֹ מִבְטָ֣א שְׂפָתֶ֔יהָ אֲשֶׁ֥ר אָסְרָ֖ה עַל־נַפְשָֽׁהּ׃ וְשָׁמַ֥ע חאִישָׁ֛הּ בְּי֥וֹם שָׁמְע֖וֹ וְהֶחֱרִ֣ישׁ לָ֑הּ וְקָ֣מוּ נְדָרֶ֗יהָ וֶֽאֱסָרֶ֛הָ אֲשֶׁר־אָסְרָ֥ה עַל־נַפְשָׁ֖הּ יָקֻֽמוּ׃ וְ֠אִם טבְּי֨וֹם שְׁמֹ֣עַ אִישָׁהּ֮ יָנִ֣יא אוֹתָהּ֒ וְהֵפֵ֗ר אֶת־נִדְרָהּ֙ אֲשֶׁ֣ר עָלֶ֔יהָ וְאֵת֙ מִבְטָ֣א שְׂפָתֶ֔יהָ אֲשֶׁ֥ר אָסְרָ֖ה עַל־נַפְשָׁ֑הּ וַיהוָ֖ה יִֽסְלַֽח־לָֽהּ׃ וְנֵ֥דֶר יאַלְמָנָ֖ה וּגְרוּשָׁ֑ה כֹּ֛ל אֲשֶׁר־אָסְרָ֥ה עַל־נַפְשָׁ֖הּ יָק֥וּם עָלֶֽיהָ׃ וְאִםיא־בֵּ֥ית אִישָׁ֖הּ נָדָ֑רָה אֽוֹ־אָסְרָ֥ה אִסָּ֛ר עַל־נַפְשָׁ֖הּ בִּשְׁבֻעָֽה׃ וְשָׁמַ֤ע יבאִישָׁהּ֙ וְהֶחֱרִ֣שׁ לָ֔הּ לֹ֥א הֵנִ֖יא אֹתָ֑הּ וְקָ֨מוּ֙ כָּל־נְדָרֶ֔יהָ וְכָל־אִסָּ֛ר אֲשֶׁר־אָסְרָ֥ה עַל־נַפְשָׁ֖הּ יָקֽוּם׃ וְאִםיג־הָפֵר֩ יָפֵ֨ר אֹתָ֥ם ׀ אִישָׁהּ֮ בְּי֣וֹם שָׁמְעוֹ֒ כָּל־מוֹצָ֨א שְׂפָתֶ֧יהָ לִנְדָרֶ֛יהָ וּלְאִסַּ֥ר נַפְשָׁ֖הּ לֹ֣א יָק֑וּם אִישָׁ֣הּ הֲפֵרָ֔ם וַיהוָ֖ה יִֽסְלַֽח־לָֽהּ׃ כָּליד־נֵ֛דֶר וְכָל־שְׁבֻעַ֥ת אִסָּ֖ר לְעַנֹּ֣ת נָ֑פֶשׁ אִישָׁ֥הּ יְקִימֶ֖נּוּ וְאִישָׁ֥הּ יְפֵרֶֽנּוּ׃ וְאִםטו־הַחֲרֵשׁ֩ יַחֲרִ֨ישׁ לָ֥הּ אִישָׁהּ֮ מִיּ֣וֹם אֶל־יוֹם֒ וְהֵקִים֙ אֶת־כָּל־נְדָרֶ֔יהָ א֥וֹ אֶת־כָּל־אֱסָרֶ֖יהָ אֲשֶׁ֣ר עָלֶ֑יהָ הֵקִ֣ים אֹתָ֔ם כִּי־הֶחֱרִ֥שׁ לָ֖הּ בְּי֥וֹם שָׁמְעֽוֹ׃ וְאִםטז־הָפֵ֥ר יָפֵ֛ר אֹתָ֖ם אַחֲרֵ֣י שָׁמְע֑וֹ וְנָשָׂ֖א אֶת־עֲוֺנָֽהּ׃ אֵ֣לֶּה יזהַֽחֻקִּ֗ים אֲשֶׁ֨ר צִוָּ֤ה יְהוָה֙ אֶת־מֹשֶׁ֔ה בֵּ֥ין אִ֖ישׁ לְאִשְׁתּ֑וֹ בֵּֽין־אָ֣ב לְבִתּ֔וֹ בִּנְעֻרֶ֖יהָ בֵּ֥ית אָבִֽיהָ׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר לאאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ נְקֹ֗ם בנִקְמַת֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל מֵאֵ֖ת הַמִּדְיָנִ֑ים אַחַ֖ר תֵּאָסֵ֥ף אֶל־עַמֶּֽיךָ׃ וַיְדַבֵּ֤ר גמֹשֶׁה֙ אֶל־הָעָ֣ם לֵאמֹ֔ר הֵחָלְצ֧וּ מֵאִתְּכֶ֛ם אֲנָשִׁ֖ים לַצָּבָ֑א וְיִהְיוּ֙ עַל־מִדְיָ֔ן לָתֵ֥ת נִקְמַת־יְהוָ֖ה בְּמִדְיָֽן׃ אֶ֚לֶף דלַמַּטֶּ֔ה אֶ֖לֶף לַמַּטֶּ֑ה לְכֹל֙ מַטּ֣וֹת יִשְׂרָאֵ֔ל תִּשְׁלְח֖וּ לַצָּבָֽא׃ וַיִּמָּֽסְרוּ֙ המֵאַלְפֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל אֶ֖לֶף לַמַּטֶּ֑ה שְׁנֵים־עָשָׂ֥ר אֶ֖לֶף חֲלוּצֵ֥י צָבָֽא׃ וַיִּשְׁלַ֨ח ואֹתָ֥ם מֹשֶׁ֛ה אֶ֥לֶף לַמַּטֶּ֖ה לַצָּבָ֑א אֹ֠תָם וְאֶת־פִּ֨ינְחָ֜ס בֶּן־אֶלְעָזָ֤ר הַכֹּהֵן֙ לַצָּבָ֔א וּכְלֵ֥י הַקֹּ֛דֶשׁ וַחֲצֹצְר֥וֹת הַתְּרוּעָ֖ה בְּיָדֽוֹ׃ וַֽיִּצְבְּאוּ֙ זעַל־מִדְיָ֔ן כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶׁ֑ה וַיַּֽהַרְג֖וּ כָּל־זָכָֽר׃ וְאֶתח־מַלְכֵ֨י מִדְיָ֜ן הָרְג֣וּ עַל־חַלְלֵיהֶ֗ם אֶת־אֱוִ֤י וְאֶת־רֶ֨קֶם֙ וְאֶת־צ֤וּר וְאֶת־חוּר֙ וְאֶת־רֶ֔בַע חֲמֵ֖שֶׁת מַלְכֵ֣י מִדְיָ֑ן וְאֵת֙ בִּלְעָ֣ם בֶּן־בְּע֔וֹר הָרְג֖וּ בֶּחָֽרֶב׃ וַיִּשְׁבּ֧וּ טבְנֵי־יִשְׂרָאֵ֛ל אֶת־נְשֵׁ֥י מִדְיָ֖ן וְאֶת־טַפָּ֑ם וְאֵ֨ת כָּל־בְּהֶמְתָּ֧ם וְאֶת־כָּל־מִקְנֵהֶ֛ם וְאֶת־כָּל־חֵילָ֖ם בָּזָֽזוּ׃ וְאֵ֤ת יכָּל־עָרֵיהֶם֙ בְּמ֣וֹשְׁבֹתָ֔ם וְאֵ֖ת כָּל־טִֽירֹתָ֑ם שָׂרְפ֖וּ בָּאֵֽשׁ׃ וַיִּקְחוּ֙ יאאֶת־כָּל־הַשָּׁלָ֔ל וְאֵ֖ת כָּל־הַמַּלְק֑וֹחַ בָּאָדָ֖ם וּבַבְּהֵמָֽה׃ וַיָּבִ֡אוּ יבאֶל־מֹשֶׁה֩ וְאֶל־אֶלְעָזָ֨ר הַכֹּהֵ֜ן וְאֶל־עֲדַ֣ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֗ל אֶת־הַשְּׁבִ֧י וְאֶת־הַמַּלְק֛וֹחַ וְאֶת־הַשָּׁלָ֖ל אֶל־הַֽמַּחֲנֶ֑ה אֶל־עַֽרְבֹ֣ת מוֹאָ֔ב אֲשֶׁ֖ר עַל־יַרְדֵּ֥ן יְרֵחֽוֹ׃ ס         וַיֵּ֨צְא֜וּ יגמֹשֶׁ֨ה וְאֶלְעָזָ֧ר הַכֹּהֵ֛ן וְכָל־נְשִׂיאֵ֥י הָעֵדָ֖ה לִקְרָאתָ֑ם אֶל־מִח֖וּץ לַֽמַּחֲנֶֽה׃ וַיִּקְצֹ֣ף ידמֹשֶׁ֔ה עַ֖ל פְּקוּדֵ֣י הֶחָ֑יִל שָׂרֵ֤י הָאֲלָפִים֙ וְשָׂרֵ֣י הַמֵּא֔וֹת הַבָּאִ֖ים מִצְּבָ֥א הַמִּלְחָמָֽה׃ וַיֹּ֥אמֶר טואֲלֵיהֶ֖ם מֹשֶׁ֑ה הַֽחִיִּיתֶ֖ם כָּל־נְקֵבָֽה׃ הֵ֣ן טזהֵ֜נָּה הָי֨וּ לִבְנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ בִּדְבַ֣ר בִּלְעָ֔ם לִמְסָר־מַ֥עַל בַּיהוָ֖ה עַל־דְּבַר־פְּע֑וֹר וַתְּהִ֥י הַמַּגֵּפָ֖ה בַּעֲדַ֥ת יְהוָֽה׃ וְעַתָּ֕ה יזהִרְג֥וּ כָל־זָכָ֖ר בַּטָּ֑ף וְכָל־אִשָּׁ֗ה יֹדַ֥עַת אִ֛ישׁ לְמִשְׁכַּ֥ב זָכָ֖ר הֲרֹֽגוּ׃ וְכֹל֙ יחהַטַּ֣ף בַּנָּשִׁ֔ים אֲשֶׁ֥ר לֹא־יָדְע֖וּ מִשְׁכַּ֣ב זָכָ֑ר הַחֲי֖וּ לָכֶֽם׃ וְאַתֶּ֗ם יטחֲנ֛וּ מִח֥וּץ לַֽמַּחֲנֶ֖ה שִׁבְעַ֣ת יָמִ֑ים כֹּל֩ הֹרֵ֨ג נֶ֜פֶשׁ וְכֹ֣ל ׀ נֹגֵ֣עַ בֶּֽחָלָ֗ל תִּֽתְחַטְּא֞וּ בַּיּ֤וֹם הַשְּׁלִישִׁי֙ וּבַיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֔י אַתֶּ֖ם וּשְׁבִיכֶֽם׃ וְכָלכ־בֶּ֧גֶד וְכָל־כְּלִי־ע֛וֹר וְכָל־מַעֲשֵׂ֥ה עִזִּ֖ים וְכָל־כְּלִי־עֵ֑ץ תִּתְחַטָּֽאוּ׃ ס         וַיֹּ֨אמֶר כאאֶלְעָזָ֤ר הַכֹּהֵן֙ אֶל־אַנְשֵׁ֣י הַצָּבָ֔א הַבָּאִ֖ים לַמִּלְחָמָ֑ה זֹ֚את חֻקַּ֣ת הַתּוֹרָ֔ה אֲשֶׁר־צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ אַ֥ךְ כבאֶת־הַזָּהָ֖ב וְאֶת־הַכָּ֑סֶף אֶֽת־הַנְּחֹ֨שֶׁת֙ אֶת־הַבַּרְזֶ֔ל אֶֽת־הַבְּדִ֖יל וְאֶת־הָעֹפָֽרֶת׃ כָּלכג־דָּבָ֞ר אֲשֶׁר־יָבֹ֣א בָאֵ֗שׁ תַּעֲבִ֤ירוּ בָאֵשׁ֙ וְטָהֵ֔ר אַ֕ךְ בְּמֵ֥י נִדָּ֖ה יִתְחַטָּ֑א וְכֹ֨ל אֲשֶׁ֧ר לֹֽא־יָבֹ֛א בָּאֵ֖שׁ תַּעֲבִ֥ירוּ בַמָּֽיִם׃ וְכִבַּסְתֶּ֧ם כדבִּגְדֵיכֶ֛ם בַּיּ֥וֹם הַשְּׁבִיעִ֖י וּטְהַרְתֶּ֑ם וְאַחַ֖ר תָּבֹ֥אוּ אֶל־הַֽמַּחֲנֶֽה׃ פ
וַיֹּ֥אמֶר כהיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ שָׂ֗א כואֵ֣ת רֹ֤אשׁ מַלְק֨וֹחַ֙ הַשְּׁבִ֔י בָּאָדָ֖ם וּבַבְּהֵמָ֑ה אַתָּה֙ וְאֶלְעָזָ֣ר הַכֹּהֵ֔ן וְרָאשֵׁ֖י אֲב֥וֹת הָעֵדָֽה׃ וְחָצִ֨יתָ֙ כזאֶת־הַמַּלְק֔וֹחַ בֵּ֚ין תֹּפְשֵׂ֣י הַמִּלְחָמָ֔ה הַיֹּצְאִ֖ים לַצָּבָ֑א וּבֵ֖ין כָּל־הָעֵדָֽה׃ וַהֲרֵמֹתָ֨ כחמֶ֜כֶס לַֽיהוָ֗ה מֵאֵ֞ת אַנְשֵׁ֤י הַמִּלְחָמָה֙ הַיֹּצְאִ֣ים לַצָּבָ֔א אֶחָ֣ד נֶ֔פֶשׁ מֵחֲמֵ֖שׁ הַמֵּא֑וֹת מִן־הָאָדָם֙ וּמִן־הַבָּקָ֔ר וּמִן־הַחֲמֹרִ֖ים וּמִן־הַצֹּֽאן׃ מִמַּֽחֲצִיתָ֖ם כטתִּקָּ֑חוּ וְנָתַתָּ֛ה לְאֶלְעָזָ֥ר הַכֹּהֵ֖ן תְּרוּמַ֥ת יְהוָֽה׃ וּמִמַּחֲצִ֨ת לבְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֜ל תִּקַּ֣ח ׀ אֶחָ֣ד ׀ אָחֻ֣ז מִן־הַחֲמִשִּׁ֗ים מִן־הָאָדָ֧ם מִן־הַבָּקָ֛ר מִן־הַחֲמֹרִ֥ים וּמִן־הַצֹּ֖אן מִכָּל־הַבְּהֵמָ֑ה וְנָתַתָּ֤ה אֹתָם֙ לַלְוִיִּ֔ם שֹׁמְרֵ֕י מִשְׁמֶ֖רֶת מִשְׁכַּ֥ן יְהוָֽה׃ וַיַּ֣עַשׂ לאמֹשֶׁ֔ה וְאֶלְעָזָ֖ר הַכֹּהֵ֑ן כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וַיְהִי֙ לבהַמַּלְק֔וֹחַ יֶ֣תֶר הַבָּ֔ז אֲשֶׁ֥ר בָּזְז֖וּ עַ֣ם הַצָּבָ֑א צֹ֗אן שֵׁשׁ־מֵא֥וֹת אֶ֛לֶף וְשִׁבְעִ֥ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵֽשֶׁת־אֲלָפִֽים׃ וּבָקָ֕ר לגשְׁנַ֥יִם וְשִׁבְעִ֖ים אָֽלֶף׃ וַחֲמֹרִ֕ים לדאֶחָ֥ד וְשִׁשִּׁ֖ים אָֽלֶף׃ וְנֶ֣פֶשׁ להאָדָ֔ם מִן־הַ֨נָּשִׁ֔ים אֲשֶׁ֥ר לֹֽא־יָדְע֖וּ מִשְׁכַּ֣ב זָכָ֑ר כָּל־נֶ֕פֶשׁ שְׁנַ֥יִם וּשְׁלֹשִׁ֖ים אָֽלֶף׃ וַתְּהִי֙ לוהַֽמֶּחֱצָ֔ה חֵ֕לֶק הַיֹּצְאִ֖ים בַּצָּבָ֑א מִסְפַּ֣ר הַצֹּ֗אן שְׁלֹשׁ־מֵא֥וֹת אֶ֨לֶף֙ וּשְׁלֹשִׁ֣ים אֶ֔לֶף וְשִׁבְעַ֥ת אֲלָפִ֖ים וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ וַיְהִ֛י לזהַמֶּ֥כֶס לַֽיהוָ֖ה מִן־הַצֹּ֑אן שֵׁ֥שׁ מֵא֖וֹת חָמֵ֥שׁ וְשִׁבְעִֽים׃ וְהַ֨בָּקָ֔ר לחשִׁשָּׁ֥ה וּשְׁלֹשִׁ֖ים אָ֑לֶף וּמִכְסָ֥ם לַיהוָ֖ה שְׁנַ֥יִם וְשִׁבְעִֽים׃ וַחֲמֹרִ֕ים לטשְׁלֹשִׁ֥ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֣שׁ מֵא֑וֹת וּמִכְסָ֥ם לַֽיהוָ֖ה אֶחָ֥ד וְשִׁשִּֽׁים׃ וְנֶ֣פֶשׁ מאָדָ֔ם שִׁשָּׁ֥ה עָשָׂ֖ר אָ֑לֶף וּמִכְסָם֙ לַֽיהוָ֔ה שְׁנַ֥יִם וּשְׁלֹשִׁ֖ים נָֽפֶשׁ׃ וַיִּתֵּ֣ן מאמֹשֶׁ֗ה אֶת־מֶ֨כֶס֙ תְּרוּמַ֣ת יְהוָ֔ה לְאֶלְעָזָ֖ר הַכֹּהֵ֑ן כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וּמִֽמַּחֲצִ֖ית מבבְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל אֲשֶׁר֙ חָצָ֣ה מֹשֶׁ֔ה מִן־הָאֲנָשִׁ֖ים הַצֹּבְאִֽים׃ וַתְּהִ֛י מגמֶחֱצַ֥ת הָעֵדָ֖ה מִן־הַצֹּ֑אן שְׁלֹשׁ־מֵא֥וֹת אֶ֨לֶף֙ וּשְׁלֹשִׁ֣ים אֶ֔לֶף שִׁבְעַ֥ת אֲלָפִ֖ים וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ וּבָקָ֕ר מדשִׁשָּׁ֥ה וּשְׁלֹשִׁ֖ים אָֽלֶף׃ וַחֲמֹרִ֕ים מהשְׁלֹשִׁ֥ים אֶ֖לֶף וַחֲמֵ֥שׁ מֵאֽוֹת׃ וְנֶ֣פֶשׁ מואָדָ֔ם שִׁשָּׁ֥ה עָשָׂ֖ר אָֽלֶף׃ וַיִּקַּ֨ח מזמֹשֶׁ֜ה מִמַּחֲצִ֣ת בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֗ל אֶת־הָֽאָחֻז֙ אֶחָ֣ד מִן־הַחֲמִשִּׁ֔ים מִן־הָאָדָ֖ם וּמִן־הַבְּהֵמָ֑ה וַיִּתֵּ֨ן אֹתָ֜ם לַלְוִיִּ֗ם שֹֽׁמְרֵי֙ מִשְׁמֶ֨רֶת֙ מִשְׁכַּ֣ן יְהוָ֔ה כַּאֲשֶׁ֛ר צִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶֽׁה׃ וַֽיִּקְרְבוּ֙ מחאֶל־מֹשֶׁ֔ה הַפְּקֻדִ֕ים אֲשֶׁ֖ר לְאַלְפֵ֣י הַצָּבָ֑א שָׂרֵ֥י הָאֲלָפִ֖ים וְשָׂרֵ֥י הַמֵּאֽוֹת׃ וַיֹּֽאמְרוּ֙ מטאֶל־מֹשֶׁ֔ה עֲבָדֶ֣יךָ נָֽשְׂא֗וּ אֶת־רֹ֛אשׁ אַנְשֵׁ֥י הַמִּלְחָמָ֖ה אֲשֶׁ֣ר בְּיָדֵ֑נוּ וְלֹא־נִפְקַ֥ד מִמֶּ֖נּוּ אִֽישׁ׃ וַנַּקְרֵ֞ב נאֶת־קָרְבַּ֣ן יְהוָ֗ה אִישׁ֩ אֲשֶׁ֨ר מָצָ֤א כְלִֽי־זָהָב֙ אֶצְעָדָ֣ה וְצָמִ֔יד טַבַּ֖עַת עָגִ֣יל וְכוּמָ֑ז לְכַפֵּ֥ר עַל־נַפְשֹׁתֵ֖ינוּ לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וַיִּקַּ֨ח נאמֹשֶׁ֜ה וְאֶלְעָזָ֧ר הַכֹּהֵ֛ן אֶת־הַזָּהָ֖ב מֵֽאִתָּ֑ם כֹּ֖ל כְּלִ֥י מַעֲשֶֽׂה׃ וַיְהִ֣י נב׀ כָּל־זְהַ֣ב הַתְּרוּמָ֗ה אֲשֶׁ֤ר הֵרִ֨ימוּ֙ לַֽיהוָ֔ה שִׁשָּׁ֨ה עָשָׂ֥ר אֶ֛לֶף שְׁבַע־מֵא֥וֹת וַחֲמִשִּׁ֖ים שָׁ֑קֶל מֵאֵת֙ שָׂרֵ֣י הָֽאֲלָפִ֔ים וּמֵאֵ֖ת שָׂרֵ֥י הַמֵּאֽוֹת׃ אַנְשֵׁי֙ נגהַצָּבָ֔א בָּזְז֖וּ אִ֥ישׁ לֽוֹ׃ וַיִּקַּ֨ח נדמֹשֶׁ֜ה וְאֶלְעָזָ֤ר הַכֹּהֵן֙ אֶת־הַזָּהָ֔ב מֵאֵ֛ת שָׂרֵ֥י הָאֲלָפִ֖ים וְהַמֵּא֑וֹת וַיָּבִ֤אוּ אֹתוֹ֙ אֶל־אֹ֣הֶל מוֹעֵ֔ד זִכָּר֥וֹן לִבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ פ
וּמִקְנֶ֣ה לבא׀ רַ֗ב הָיָ֞ה לִבְנֵ֧י רְאוּבֵ֛ן וְלִבְנֵי־גָ֖ד עָצ֣וּם מְאֹ֑ד וַיִּרְא֞וּ אֶת־אֶ֤רֶץ יַעְזֵר֙ וְאֶת־אֶ֣רֶץ גִּלְעָ֔ד וְהִנֵּ֥ה הַמָּק֖וֹם מְק֥וֹם מִקְנֶֽה׃ וַיָּבֹ֥אוּ בבְנֵֽי־גָ֖ד וּבְנֵ֣י רְאוּבֵ֑ן וַיֹּאמְר֤וּ אֶל־מֹשֶׁה֙ וְאֶל־אֶלְעָזָ֣ר הַכֹּהֵ֔ן וְאֶל־נְשִׂיאֵ֥י הָעֵדָ֖ה לֵאמֹֽר׃ עֲטָר֤וֹת גוְדִיבֹן֙ וְיַעְזֵ֣ר וְנִמְרָ֔ה וְחֶשְׁבּ֖וֹן וְאֶלְעָלֵ֑ה וּשְׂבָ֥ם וּנְב֖וֹ וּבְעֹֽן׃ הָאָ֗רֶץ דאֲשֶׁ֨ר הִכָּ֤ה יְהוָה֙ לִפְנֵי֙ עֲדַ֣ת יִשְׂרָאֵ֔ל אֶ֥רֶץ מִקְנֶ֖ה הִ֑וא וְלַֽעֲבָדֶ֖יךָ מִקְנֶֽה׃ ס         וַיֹּאמְר֗וּ האִם־מָצָ֤אנוּ חֵן֙ בְּעֵינֶ֔יךָ יֻתַּ֞ן אֶת־הָאָ֧רֶץ הַזֹּ֛את לַעֲבָדֶ֖יךָ לַאֲחֻזָּ֑ה אַל־תַּעֲבִרֵ֖נוּ אֶת־הַיַּרְדֵּֽן׃ וַיֹּ֣אמֶר ומֹשֶׁ֔ה לִבְנֵי־גָ֖ד וְלִבְנֵ֣י רְאוּבֵ֑ן הַאַֽחֵיכֶ֗ם יָבֹ֨אוּ֙ לַמִּלְחָמָ֔ה וְאַתֶּ֖ם תֵּ֥שְׁבוּ פֹֽה׃ וְלָ֣מָּה זתנואון תְנִיא֔וּן אֶת־לֵ֖ב בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל מֵֽעֲבֹר֙ אֶל־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁר־נָתַ֥ן לָהֶ֖ם יְהוָֽה׃ כֹּ֥ה חעָשׂ֖וּ אֲבֹתֵיכֶ֑ם בְּשָׁלְחִ֥י אֹתָ֛ם מִקָּדֵ֥שׁ בַּרְנֵ֖עַ לִרְא֥וֹת אֶת־הָאָֽרֶץ׃ וַֽיַּעֲל֞וּ טעַד־נַ֣חַל אֶשְׁכּ֗וֹל וַיִּרְאוּ֙ אֶת־הָאָ֔רֶץ וַיָּנִ֕יאוּ אֶת־לֵ֖ב בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל לְבִלְתִּי־בֹא֙ אֶל־הָאָ֔רֶץ אֲשֶׁר־נָתַ֥ן לָהֶ֖ם יְהוָֽה׃ וַיִּֽחַרי־אַ֥ף יְהוָ֖ה בַּיּ֣וֹם הַה֑וּא וַיִּשָּׁבַ֖ע לֵאמֹֽר׃ אִםיא־יִרְא֨וּ הָאֲנָשִׁ֜ים הָעֹלִ֣ים מִמִּצְרַ֗יִם מִבֶּ֨ן עֶשְׂרִ֤ים שָׁנָה֙ וָמַ֔עְלָה אֵ֚ת הָאֲדָמָ֔ה אֲשֶׁ֥ר נִשְׁבַּ֛עְתִּי לְאַבְרָהָ֥ם לְיִצְחָ֖ק וּֽלְיַעֲקֹ֑ב כִּ֥י לֹא־מִלְא֖וּ אַחֲרָֽי׃ בִּלְתִּ֞י יבכָּלֵ֤ב בֶּן־יְפֻנֶּה֙ הַקְּנִזִּ֔י וִיהוֹשֻׁ֖עַ בִּן־נ֑וּן כִּ֥י מִלְא֖וּ אַחֲרֵ֥י יְהוָֽה׃ וַיִּֽחַריג־אַ֤ף יְהוָה֙ בְּיִשְׂרָאֵ֔ל וַיְנִעֵם֙ בַּמִּדְבָּ֔ר אַרְבָּעִ֖ים שָׁנָ֑ה עַד־תֹּם֙ כָּל־הַדּ֔וֹר הָעֹשֶׂ֥ה הָרַ֖ע בְּעֵינֵ֥י יְהוָֽה׃ וְהִנֵּ֣ה ידקַמְתֶּ֗ם תַּ֚חַת אֲבֹ֣תֵיכֶ֔ם תַּרְבּ֖וּת אֲנָשִׁ֣ים חַטָּאִ֑ים לִסְפּ֣וֹת ע֗וֹד עַ֛ל חֲר֥וֹן אַף־יְהוָ֖ה אֶל־יִשְׂרָאֵֽל׃ כִּ֤י טותְשׁוּבֻן֙ מֵֽאַחֲרָ֔יו וְיָסַ֣ף ע֔וֹד לְהַנִּיח֖וֹ בַּמִּדְבָּ֑ר וְשִֽׁחַתֶּ֖ם לְכָל־הָעָ֥ם הַזֶּֽה׃ ס         וַיִּגְּשׁ֤וּ טזאֵלָיו֙ וַ֣יֹּאמְר֔וּ גִּדְרֹ֥ת צֹ֛אן נִבְנֶ֥ה לְמִקְנֵ֖נוּ פֹּ֑ה וְעָרִ֖ים לְטַפֵּֽנוּ׃ וַאֲנַ֜חְנוּ יזנֵחָלֵ֣ץ חֻשִׁ֗ים לִפְנֵי֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל עַ֛ד אֲשֶׁ֥ר אִם־הֲבִֽיאֹנֻ֖ם אֶל־מְקוֹמָ֑ם וְיָשַׁ֤ב טַפֵּ֨נוּ֙ בְּעָרֵ֣י הַמִּבְצָ֔ר מִפְּנֵ֖י יֹשְׁבֵ֥י הָאָֽרֶץ׃ לֹ֥א יחנָשׁ֖וּב אֶל־בָּתֵּ֑ינוּ עַ֗ד הִתְנַחֵל֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל אִ֖ישׁ נַחֲלָתֽוֹ׃ כִּ֣י יטלֹ֤א נִנְחַל֙ אִתָּ֔ם מֵעֵ֥בֶר לַיַּרְדֵּ֖ן וָהָ֑לְאָה כִּ֣י בָ֤אָה נַחֲלָתֵ֨נוּ֙ אֵלֵ֔ינוּ מֵעֵ֥בֶר הַיַּרְדֵּ֖ן מִזְרָֽחָה׃ פ
וַיֹּ֤אמֶר כאֲלֵיהֶם֙ מֹשֶׁ֔ה אִֽם־תַּעֲשׂ֖וּן אֶת־הַדָּבָ֣ר הַזֶּ֑ה אִם־תֵּחָֽלְצ֛וּ לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה לַמִּלְחָמָֽה׃ וְעָבַ֨ר כאלָכֶ֧ם כָּל־חָל֛וּץ אֶת־הַיַּרְדֵּ֖ן לִפְנֵ֣י יְהוָ֑ה עַ֧ד הוֹרִישׁ֛וֹ אֶת־אֹיְבָ֖יו מִפָּנָֽיו׃ וְנִכְבְּשָׁ֨ה כבהָאָ֜רֶץ לִפְנֵ֤י יְהוָה֙ וְאַחַ֣ר תָּשֻׁ֔בוּ וִהְיִיתֶ֧ם נְקִיִּ֛ים מֵיְהוָ֖ה וּמִיִּשְׂרָאֵ֑ל וְ֠הָיְתָה הָאָ֨רֶץ הַזֹּ֥את לָכֶ֛ם לַאֲחֻזָּ֖ה לִפְנֵ֥י יְהוָֽה׃ וְאִםכג־לֹ֤א תַעֲשׂוּן֙ כֵּ֔ן הִנֵּ֥ה חֲטָאתֶ֖ם לַיהוָ֑ה וּדְעוּ֙ חַטַּאתְכֶ֔ם אֲשֶׁ֥ר תִּמְצָ֖א אֶתְכֶֽם׃ בְּנֽוּכד־לָכֶ֤ם עָרִים֙ לְטַפְּכֶ֔ם וּגְדֵרֹ֖ת לְצֹנַאֲכֶ֑ם וְהַיֹּצֵ֥א מִפִּיכֶ֖ם תַּעֲשֽׂוּ׃ וַיֹּ֤אמֶר כהבְּנֵי־גָד֙ וּבְנֵ֣י רְאוּבֵ֔ן אֶל־מֹשֶׁ֖ה לֵאמֹ֑ר עֲבָדֶ֣יךָ יַעֲשׂ֔וּ כַּאֲשֶׁ֥ר אֲדֹנִ֖י מְצַוֶּֽה׃ טַפֵּ֣נוּ כונָשֵׁ֔ינוּ מִקְנֵ֖נוּ וְכָל־בְּהֶמְתֵּ֑נוּ יִֽהְיוּ־שָׁ֖ם בְּעָרֵ֥י הַגִּלְעָֽד׃ וַעֲבָדֶ֨יךָ כזיַֽעַבְר֜וּ כָּל־חֲל֥וּץ צָבָ֛א לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה לַמִּלְחָמָ֑ה כַּאֲשֶׁ֥ר אֲדֹנִ֖י דֹּבֵֽר׃ וַיְצַ֤ו כחלָהֶם֙ מֹשֶׁ֔ה אֵ֚ת אֶלְעָזָ֣ר הַכֹּהֵ֔ן וְאֵ֖ת יְהוֹשֻׁ֣עַ בִּן־נ֑וּן וְאֶת־רָאשֵׁ֛י אֲב֥וֹת הַמַּטּ֖וֹת לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיֹּ֨אמֶר כטמֹשֶׁ֜ה אֲלֵהֶ֗ם אִם־יַעַבְר֣וּ בְנֵי־גָ֣ד וּבְנֵי־רְאוּבֵ֣ן ׀ אִ֠תְּכֶם אֶֽת־הַיַּרְדֵּ֞ן כָּל־חָל֤וּץ לַמִּלְחָמָה֙ לִפְנֵ֣י יְהוָ֔ה וְנִכְבְּשָׁ֥ה הָאָ֖רֶץ לִפְנֵיכֶ֑ם וּנְתַתֶּ֥ם לָהֶ֛ם אֶת־אֶ֥רֶץ הַגִּלְעָ֖ד לַאֲחֻזָּֽה׃ וְאִםל־לֹ֧א יַֽעַבְר֛וּ חֲלוּצִ֖ים אִתְּכֶ֑ם וְנֹֽאחֲז֥וּ בְתֹכְכֶ֖ם בְּאֶ֥רֶץ כְּנָֽעַן׃ וַיַּֽעֲנ֧וּ לאבְנֵי־גָ֛ד וּבְנֵ֥י רְאוּבֵ֖ן לֵאמֹ֑ר אֵת֩ אֲשֶׁ֨ר דִּבֶּ֧ר יְהוָ֛ה אֶל־עֲבָדֶ֖יךָ כֵּ֥ן נַעֲשֶֽׂה׃ נַ֣חְנוּ לבנַעֲבֹ֧ר חֲלוּצִ֛ים לִפְנֵ֥י יְהוָ֖ה אֶ֣רֶץ כְּנָ֑עַן וְאִתָּ֨נוּ֙ אֲחֻזַּ֣ת נַחֲלָתֵ֔נוּ מֵעֵ֖בֶר לַיַּרְדֵּֽן׃ וַיִּתֵּ֣ן לגלָהֶ֣ם ׀ מֹשֶׁ֡ה לִבְנֵי־גָד֩ וְלִבְנֵ֨י רְאוּבֵ֜ן וְלַחֲצִ֣י ׀ שֵׁ֣בֶט ׀ מְנַשֶּׁ֣ה בֶן־יוֹסֵ֗ף אֶת־מַמְלֶ֨כֶת֙ סִיחֹן֙ מֶ֣לֶךְ הָֽאֱמֹרִ֔י וְאֶת־מַמְלֶ֔כֶת ע֖וֹג מֶ֣לֶךְ הַבָּשָׁ֑ן הָאָ֗רֶץ לְעָרֶ֨יהָ֙ בִּגְבֻלֹ֔ת עָרֵ֥י הָאָ֖רֶץ סָבִֽיב׃ וַיִּבְנ֣וּ לדבְנֵי־גָ֔ד אֶת־דִּיבֹ֖ן וְאֶת־עֲטָרֹ֑ת וְאֵ֖ת עֲרֹעֵֽר׃ וְאֶתלה־עַטְרֹ֥ת שׁוֹפָ֛ן וְאֶת־יַעְזֵ֖ר וְיָגְבֳּהָֽה׃ וְאֶתלו־בֵּ֥ית נִמְרָ֖ה וְאֶת־בֵּ֣ית הָרָ֑ן עָרֵ֥י מִבְצָ֖ר וְגִדְרֹ֥ת צֹֽאן׃ וּבְנֵ֤י לזרְאוּבֵן֙ בָּנ֔וּ אֶת־חֶשְׁבּ֖וֹן וְאֶת־אֶלְעָלֵ֑א וְאֵ֖ת קִרְיָתָֽיִם׃ וְאֶתלח־נְב֞וֹ וְאֶת־בַּ֧עַל מְע֛וֹן מֽוּסַבֹּ֥ת שֵׁ֖ם וְאֶת־שִׂבְמָ֑ה וַיִּקְרְא֣וּ בְשֵׁמֹ֔ת אֶת־שְׁמ֥וֹת הֶעָרִ֖ים אֲשֶׁ֥ר בָּנֽוּ׃ וַיֵּ֨לְכ֜וּ לטבְּנֵ֨י מָכִ֧יר בֶּן־מְנַשֶּׁ֛ה גִּלְעָ֖דָה וַֽיִּלְכְּדֻ֑הָ וַיּ֖וֹרֶשׁ אֶת־הָאֱמֹרִ֥י אֲשֶׁר־בָּֽהּ׃ וַיִּתֵּ֤ן ממֹשֶׁה֙ אֶת־הַגִּלְעָ֔ד לְמָכִ֖יר בֶּן־מְנַשֶּׁ֑ה וַיֵּ֖שֶׁב בָּֽהּ׃ וְיָאִ֤יר מאבֶּן־מְנַשֶּׁה֙ הָלַ֔ךְ וַיִּלְכֹּ֖ד אֶת־חַוֺּתֵיהֶ֑ם וַיִּקְרָ֥א אֶתְהֶ֖ן חַוֺּ֥ת יָאִֽיר׃ וְנֹ֣בַח מבהָלַ֔ךְ וַיִּלְכֹּ֥ד אֶת־קְנָ֖ת וְאֶת־בְּנֹתֶ֑יהָ וַיִּקְרָ֧א לָ֦ה נֹ֖בַח בִּשְׁמֽוֹ׃ פ
אֵ֜לֶּה אלגמַסְעֵ֣י בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֗ל אֲשֶׁ֥ר יָצְא֛וּ מֵאֶ֥רֶץ מִצְרַ֖יִם לְצִבְאֹתָ֑ם בְּיַד־מֹשֶׁ֖ה וְאַהֲרֹֽן׃ וַיִּכְתֹּ֨ב במֹשֶׁ֜ה אֶת־מוֹצָאֵיהֶ֛ם לְמַסְעֵיהֶ֖ם עַל־פִּ֣י יְהוָ֑ה וְאֵ֥לֶּה מַסְעֵיהֶ֖ם לְמוֹצָאֵיהֶֽם׃ וַיִּסְע֤וּ גמֵֽרַעְמְסֵס֙ בַּחֹ֣דֶשׁ הָֽרִאשׁ֔וֹן בַּחֲמִשָּׁ֥ה עָשָׂ֛ר י֖וֹם לַחֹ֣דֶשׁ הָרִאשׁ֑וֹן מִֽמָּחֳרַ֣ת הַפֶּ֗סַח יָצְא֤וּ בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ בְּיָ֣ד רָמָ֔ה לְעֵינֵ֖י כָּל־מִצְרָֽיִם׃ וּמִצְרַ֣יִם דמְקַבְּרִ֗ים אֵת֩ אֲשֶׁ֨ר הִכָּ֧ה יְהוָ֛ה בָּהֶ֖ם כָּל־בְּכ֑וֹר וּבֵאלֹ֣הֵיהֶ֔ם עָשָׂ֥ה יְהוָ֖ה שְׁפָטִֽים׃ וַיִּסְע֥וּ הבְנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל מֵרַעְמְסֵ֑ס וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּסֻכֹּֽת׃ וַיִּסְע֖וּ ומִסֻּכֹּ֑ת וַיַּחֲנ֣וּ בְאֵתָ֔ם אֲשֶׁ֖ר בִּקְצֵ֥ה הַמִּדְבָּֽר׃ וַיִּסְעוּ֙ זמֵֽאֵתָ֔ם וַיָּ֨שָׁב֙ עַל־פִּ֣י הַחִירֹ֔ת אֲשֶׁ֥ר עַל־פְּנֵ֖י בַּ֣עַל צְפ֑וֹן וַֽיַּחֲנ֖וּ לִפְנֵ֥י מִגְדֹּֽל׃ וַיִּסְעוּ֙ חמִפְּנֵ֣י הַֽחִירֹ֔ת וַיַּֽעַבְר֥וּ בְתוֹךְ־הַיָּ֖ם הַמִּדְבָּ֑רָה וַיֵּ֨לְכ֜וּ דֶּ֣רֶךְ שְׁלֹ֤שֶׁת יָמִים֙ בְּמִדְבַּ֣ר אֵתָ֔ם וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּמָרָֽה׃ וַיִּסְעוּ֙ טמִמָּרָ֔ה וַיָּבֹ֖אוּ אֵילִ֑מָה וּ֠בְאֵילִם שְׁתֵּ֣ים עֶשְׂרֵ֞ה עֵינֹ֥ת מַ֛יִם וְשִׁבְעִ֥ים תְּמָרִ֖ים וַיַּחֲנוּ־שָֽׁם׃ וַיִּסְע֖וּ ימֵאֵילִ֑ם וַֽיַּחֲנ֖וּ עַל־יַם־סֽוּף׃ וַיִּסְע֖וּ יאמִיַּם־ס֑וּף וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּמִדְבַּר־סִֽין׃ וַיִּסְע֖וּ יבמִמִּדְבַּר־סִ֑ין וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּדָפְקָֽה׃ וַיִּסְע֖וּ יגמִדָּפְקָ֑ה וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּאָלֽוּשׁ׃ וַיִּסְע֖וּ ידמֵאָל֑וּשׁ וַֽיַּחֲנוּ֙ בִּרְפִידִ֔ם וְלֹא־הָ֨יָה שָׁ֥ם מַ֛יִם לָעָ֖ם לִשְׁתּֽוֹת׃ וַיִּסְע֖וּ טומֵרְפִידִ֑ם וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּמִדְבַּ֥ר סִינָֽי׃ וַיִּסְע֖וּ טזמִמִּדְבַּ֣ר סִינָ֑י וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּקִבְרֹ֥ת הַֽתַּאֲוָֽה׃ וַיִּסְע֖וּ יזמִקִּבְרֹ֣ת הַֽתַּאֲוָ֑ה וַֽיַּחֲנ֖וּ בַּחֲצֵרֹֽת׃ וַיִּסְע֖וּ יחמֵחֲצֵרֹ֑ת וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּרִתְמָֽה׃ וַיִּסְע֖וּ יטמֵרִתְמָ֑ה וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּרִמֹּ֥ן פָּֽרֶץ׃ וַיִּסְע֖וּ כמֵרִמֹּ֣ן פָּ֑רֶץ וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּלִבְנָֽה׃ וַיִּסְע֖וּ כאמִלִּבְנָ֑ה וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּרִסָּֽה׃ וַיִּסְע֖וּ כבמֵרִסָּ֑ה וַֽיַּחֲנ֖וּ בִּקְהֵלָֽתָה׃ וַיִּסְע֖וּ כגמִקְּהֵלָ֑תָה וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּהַר־שָֽׁפֶר׃ וַיִּסְע֖וּ כדמֵֽהַר־שָׁ֑פֶר וַֽיַּחֲנ֖וּ בַּחֲרָדָֽה׃ וַיִּסְע֖וּ כהמֵחֲרָדָ֑ה וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּמַקְהֵלֹֽת׃ וַיִּסְע֖וּ כומִמַּקְהֵלֹ֑ת וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּתָֽחַת׃ וַיִּסְע֖וּ כזמִתָּ֑חַת וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּתָֽרַח׃ וַיִּסְע֖וּ כחמִתָּ֑רַח וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּמִתְקָֽה׃ וַיִּסְע֖וּ כטמִמִּתְקָ֑ה וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּחַשְׁמֹנָֽה׃ וַיִּסְע֖וּ למֵֽחַשְׁמֹנָ֑ה וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּמֹסֵרֽוֹת׃ וַיִּסְע֖וּ לאמִמֹּסֵר֑וֹת וַֽיַּחֲנ֖וּ בִּבְנֵ֥י יַעֲקָֽן׃ וַיִּסְע֖וּ לבמִבְּנֵ֣י יַעֲקָ֑ן וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּחֹ֥ר הַגִּדְגָּֽד׃ וַיִּסְע֖וּ לגמֵחֹ֣ר הַגִּדְגָּ֑ד וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּיָטְבָֽתָה׃ וַיִּסְע֖וּ לדמִיָּטְבָ֑תָה וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּעַבְרֹנָֽה׃ וַיִּסְע֖וּ להמֵֽעַבְרֹנָ֑ה וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּעֶצְי֥וֹן גָּֽבֶר׃ וַיִּסְע֖וּ לומֵעֶצְי֣וֹן גָּ֑בֶר וַיַּחֲנ֥וּ בְמִדְבַּר־צִ֖ן הִ֥וא קָדֵֽשׁ׃ וַיִּסְע֖וּ לזמִקָּדֵ֑שׁ וַֽיַּחֲנוּ֙ בְּהֹ֣ר הָהָ֔ר בִּקְצֵ֖ה אֶ֥רֶץ אֱדֽוֹם׃ וַיַּעַל֩ לחאַהֲרֹ֨ן הַכֹּהֵ֜ן אֶל־הֹ֥ר הָהָ֛ר עַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה וַיָּ֣מָת שָׁ֑ם בִּשְׁנַ֣ת הָֽאַרְבָּעִ֗ים לְצֵ֤את בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֙ מֵאֶ֣רֶץ מִצְרַ֔יִם בַּחֹ֥דֶשׁ הַחֲמִישִׁ֖י בְּאֶחָ֥ד לַחֹֽדֶשׁ׃ וְאַהֲרֹ֔ן לטבֶּן־שָׁלֹ֧שׁ וְעֶשְׂרִ֛ים וּמְאַ֖ת שָׁנָ֑ה בְּמֹת֖וֹ בְּהֹ֥ר הָהָֽר׃ ס         וַיִּשְׁמַ֗ע מהַֽכְּנַעֲנִי֙ מֶ֣לֶךְ עֲרָ֔ד וְהֽוּא־יֹשֵׁ֥ב בַּנֶּ֖גֶב בְּאֶ֣רֶץ כְּנָ֑עַן בְּבֹ֖א בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיִּסְע֖וּ מאמֵהֹ֣ר הָהָ֑ר וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּצַלְמֹנָֽה׃ וַיִּסְע֖וּ מבמִצַּלְמֹנָ֑ה וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּפוּנֹֽן׃ וַיִּסְע֖וּ מגמִפּוּנֹ֑ן וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּאֹבֹֽת׃ וַיִּסְע֖וּ מדמֵאֹבֹ֑ת וַֽיַּחֲנ֛וּ בְּעִיֵּ֥י הָעֲבָרִ֖ים בִּגְב֥וּל מוֹאָֽב׃ וַיִּסְע֖וּ מהמֵעִיִּ֑ים וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּדִיבֹ֥ן גָּֽד׃ וַיִּסְע֖וּ מומִדִּיבֹ֣ן גָּ֑ד וַֽיַּחֲנ֖וּ בְּעַלְמֹ֥ן דִּבְלָתָֽיְמָה׃ וַיִּסְע֖וּ מזמֵעַלְמֹ֣ן דִּבְלָתָ֑יְמָה וַֽיַּחֲנ֛וּ בְּהָרֵ֥י הָעֲבָרִ֖ים לִפְנֵ֥י נְבֽוֹ׃ וַיִּסְע֖וּ מחמֵהָרֵ֣י הָעֲבָרִ֑ים וַֽיַּחֲנוּ֙ בְּעַֽרְבֹ֣ת מוֹאָ֔ב עַ֖ל יַרְדֵּ֥ן יְרֵחֽוֹ׃ וַיַּחֲנ֤וּ מטעַל־הַיַּרְדֵּן֙ מִבֵּ֣ית הַיְשִׁמֹ֔ת עַ֖ד אָבֵ֣ל הַשִּׁטִּ֑ים בְּעַֽרְבֹ֖ת מוֹאָֽב׃ ס         וַיְדַבֵּ֧ר ניְהוָ֛ה אֶל־מֹשֶׁ֖ה בְּעַֽרְבֹ֣ת מוֹאָ֑ב עַל־יַרְדֵּ֥ן יְרֵח֖וֹ לֵאמֹֽר׃ דַּבֵּר֙ נאאֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאָמַרְתָּ֖ אֲלֵהֶ֑ם כִּ֥י אַתֶּ֛ם עֹבְרִ֥ים אֶת־הַיַּרְדֵּ֖ן אֶל־אֶ֥רֶץ כְּנָֽעַן׃ וְה֨וֹרַשְׁתֶּ֜ם נבאֶת־כָּל־יֹשְׁבֵ֤י הָאָ֨רֶץ֙ מִפְּנֵיכֶ֔ם וְאִ֨בַּדְתֶּ֔ם אֵ֖ת כָּל־מַשְׂכִּיֹּתָ֑ם וְאֵ֨ת כָּל־צַלְמֵ֤י מַסֵּֽכֹתָם֙ תְּאַבֵּ֔דוּ וְאֵ֥ת כָּל־בָּמֹתָ֖ם תַּשְׁמִֽידוּ׃ וְהוֹרַשְׁתֶּ֥ם נגאֶת־הָאָ֖רֶץ וִֽישַׁבְתֶּם־בָּ֑הּ כִּ֥י לָכֶ֛ם נָתַ֥תִּי אֶת־הָאָ֖רֶץ לָרֶ֥שֶׁת אֹתָֽהּ׃ וְהִתְנַחַלְתֶּם֩ נדאֶת־הָאָ֨רֶץ בְּגוֹרָ֜ל לְמִשְׁפְּחֹֽתֵיכֶ֗ם לָרַ֞ב תַּרְבּ֤וּ אֶת־נַחֲלָתוֹ֙ וְלַמְעַט֙ תַּמְעִ֣יט אֶת־נַחֲלָת֔וֹ אֶל֩ אֲשֶׁר־יֵ֨צֵא ל֥וֹ שָׁ֛מָּה הַגּוֹרָ֖ל ל֣וֹ יִהְיֶ֑ה לְמַטּ֥וֹת אֲבֹתֵיכֶ֖ם תִּתְנֶחָֽלוּ׃ וְאִםנה־לֹ֨א תוֹרִ֜ישׁוּ אֶת־יֹשְׁבֵ֣י הָאָרֶץ֮ מִפְּנֵיכֶם֒ וְהָיָה֙ אֲשֶׁ֣ר תּוֹתִ֣ירוּ מֵהֶ֔ם לְשִׂכִּים֙ בְּעֵ֣ינֵיכֶ֔ם וְלִצְנִינִ֖ם בְּצִדֵּיכֶ֑ם וְצָרֲר֣וּ אֶתְכֶ֔ם עַל־הָאָ֕רֶץ אֲשֶׁ֥ר אַתֶּ֖ם יֹשְׁבִ֥ים בָּֽהּ׃ וְהָיָ֗ה נוכַּאֲשֶׁ֥ר דִּמִּ֛יתִי לַעֲשׂ֥וֹת לָהֶ֖ם אֶֽעֱשֶׂ֥ה לָכֶֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר לדאיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ צַ֞ו באֶת־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ וְאָמַרְתָּ֣ אֲלֵהֶ֔ם כִּֽי־אַתֶּ֥ם בָּאִ֖ים אֶל־הָאָ֣רֶץ כְּנָ֑עַן זֹ֣את הָאָ֗רֶץ אֲשֶׁ֨ר תִּפֹּ֤ל לָכֶם֙ בְּֽנַחֲלָ֔ה אֶ֥רֶץ כְּנַ֖עַן לִגְבֻלֹתֶֽיהָ׃ וְהָיָ֨ה גלָכֶ֧ם פְּאַת־נֶ֛גֶב מִמִּדְבַּר־צִ֖ן עַל־יְדֵ֣י אֱד֑וֹם וְהָיָ֤ה לָכֶם֙ גְּב֣וּל נֶ֔גֶב מִקְצֵ֥ה יָם־הַמֶּ֖לַח קֵֽדְמָה׃ וְנָסַ֣ב דלָכֶם֩ הַגְּב֨וּל מִנֶּ֜גֶב לְמַעֲלֵ֤ה עַקְרַבִּים֙ וְעָ֣בַר צִ֔נָה והיה וְהָיוּ֙ תּֽוֹצְאֹתָ֔יו מִנֶּ֖גֶב לְקָדֵ֣שׁ בַּרְנֵ֑עַ וְיָצָ֥א חֲצַר־אַדָּ֖ר וְעָבַ֥ר עַצְמֹֽנָה׃ וְנָסַ֧ב ההַגְּב֛וּל מֵעַצְמ֖וֹן נַ֣חְלָה מִצְרָ֑יִם וְהָי֥וּ תוֹצְאֹתָ֖יו הַיָּֽמָּה׃ וּגְב֣וּל ויָ֔ם וְהָיָ֥ה לָכֶ֛ם הַיָּ֥ם הַגָּד֖וֹל וּגְב֑וּל זֶֽה־יִהְיֶ֥ה לָכֶ֖ם גְּב֥וּל יָֽם׃ וְזֶֽהז־יִהְיֶ֥ה לָכֶ֖ם גְּב֣וּל צָפ֑וֹן מִן־הַיָּם֙ הַגָּדֹ֔ל תְּתָא֥וּ לָכֶ֖ם הֹ֥ר הָהָֽר׃ מֵהֹ֣ר חהָהָ֔ר תְּתָא֖וּ לְבֹ֣א חֲמָ֑ת וְהָי֛וּ תּוֹצְאֹ֥ת הַגְּבֻ֖ל צְדָֽדָה׃ וְיָצָ֤א טהַגְּבֻל֙ זִפְרֹ֔נָה וְהָי֥וּ תוֹצְאֹתָ֖יו חֲצַ֣ר עֵינָ֑ן זֶֽה־יִהְיֶ֥ה לָכֶ֖ם גְּב֥וּל צָפֽוֹן׃ וְהִתְאַוִּיתֶ֥ם ילָכֶ֖ם לִגְב֣וּל קֵ֑דְמָה מֵחֲצַ֥ר עֵינָ֖ן שְׁפָֽמָה׃ וְיָרַ֨ד יאהַגְּבֻ֧ל מִשְּׁפָ֛ם הָרִבְלָ֖ה מִקֶּ֣דֶם לָעָ֑יִן וְיָרַ֣ד הַגְּב֔וּל וּמָחָ֛ה עַל־כֶּ֥תֶף יָם־כִּנֶּ֖רֶת קֵֽדְמָה׃ וְיָרַ֤ד יבהַגְּבוּל֙ הַיַּרְדֵּ֔נָה וְהָי֥וּ תוֹצְאֹתָ֖יו יָ֣ם הַמֶּ֑לַח זֹאת֩ תִּהְיֶ֨ה לָכֶ֥ם הָאָ֛רֶץ לִגְבֻלֹתֶ֖יהָ סָבִֽיב׃ וַיְצַ֣ו יגמֹשֶׁ֔ה אֶת־בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵ֖ל לֵאמֹ֑ר זֹ֣את הָאָ֗רֶץ אֲשֶׁ֨ר תִּתְנַחֲל֤וּ אֹתָהּ֙ בְּגוֹרָ֔ל אֲשֶׁר֙ צִוָּ֣ה יְהוָ֔ה לָתֵ֛ת לְתִשְׁעַ֥ת הַמַּטּ֖וֹת וַחֲצִ֥י הַמַּטֶּֽה׃ כִּ֣י ידלָקְח֞וּ מַטֵּ֨ה בְנֵ֤י הָראוּבֵנִי֙ לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֔ם וּמַטֵּ֥ה בְנֵֽי־הַגָּדִ֖י לְבֵ֣ית אֲבֹתָ֑ם וַחֲצִי֙ מַטֵּ֣ה מְנַשֶּׁ֔ה לָקְח֖וּ נַחֲלָתָֽם׃ שְׁנֵ֥י טוהַמַּטּ֖וֹת וַחֲצִ֣י הַמַּטֶּ֑ה לָקְח֣וּ נַחֲלָתָ֗ם מֵעֵ֛בֶר לְיַרְדֵּ֥ן יְרֵח֖וֹ קֵ֥דְמָה מִזְרָֽחָה׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר טזיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ אֵ֚לֶּה יזשְׁמ֣וֹת הָֽאֲנָשִׁ֔ים אֲשֶׁר־יִנְחֲל֥וּ לָכֶ֖ם אֶת־הָאָ֑רֶץ אֶלְעָזָר֙ הַכֹּהֵ֔ן וִיהוֹשֻׁ֖עַ בִּן־נֽוּן׃ וְנָשִׂ֥יא יחאֶחָ֛ד נָשִׂ֥יא אֶחָ֖ד מִמַּטֶּ֑ה תִּקְח֖וּ לִנְחֹ֥ל אֶת־הָאָֽרֶץ׃ וְאֵ֖לֶּה יטשְׁמ֣וֹת הָאֲנָשִׁ֑ים לְמַטֵּ֣ה יְהוּדָ֔ה כָּלֵ֖ב בֶּן־יְפֻנֶּֽה׃ וּלְמַטֵּה֙ כבְּנֵ֣י שִׁמְע֔וֹן שְׁמוּאֵ֖ל בֶּן־עַמִּיהֽוּד׃ לְמַטֵּ֣ה כאבִנְיָמִ֔ן אֱלִידָ֖ד בֶּן־כִּסְלֽוֹן׃ וּלְמַטֵּ֥ה כבבְנֵי־דָ֖ן נָשִׂ֑יא בֻּקִּ֖י בֶּן־יָגְלִֽי׃ לִבְנֵ֣י כגיוֹסֵ֔ף לְמַטֵּ֥ה בְנֵֽי־מְנַשֶּׁ֖ה נָשִׂ֑יא חַנִּיאֵ֖ל בֶּן־אֵפֹֽד׃ וּלְמַטֵּ֥ה כדבְנֵֽי־אֶפְרַ֖יִם נָשִׂ֑יא קְמוּאֵ֖ל בֶּן־שִׁפְטָֽן׃ וּלְמַטֵּ֥ה כהבְנֵֽי־זְבוּלֻ֖ן נָשִׂ֑יא אֱלִיצָפָ֖ן בֶּן־פַּרְנָֽךְ׃ וּלְמַטֵּ֥ה כובְנֵֽי־יִשָׂשכָ֖ר נָשִׂ֑יא פַּלְטִיאֵ֖ל בֶּן־עַזָּֽן׃ וּלְמַטֵּ֥ה כזבְנֵי־אָשֵׁ֖ר נָשִׂ֑יא אֲחִיה֖וּד בֶּן־שְׁלֹמִֽי׃ וּלְמַטֵּ֥ה כחבְנֵֽי־נַפְתָּלִ֖י נָשִׂ֑יא פְּדַהְאֵ֖ל בֶּן־עַמִּיהֽוּד׃ אֵ֕לֶּה כטאֲשֶׁ֖ר צִוָּ֣ה יְהוָ֑ה לְנַחֵ֥ל אֶת־בְּנֵֽי־יִשְׂרָאֵ֖ל בְּאֶ֥רֶץ כְּנָֽעַן׃ פ
וַיְדַבֵּ֧ר להאיְהוָ֛ה אֶל־מֹשֶׁ֖ה בְּעַֽרְבֹ֣ת מוֹאָ֑ב עַל־יַרְדֵּ֥ן יְרֵח֖וֹ לֵאמֹֽר׃ צַו֮ באֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵל֒ וְנָתְנ֣וּ לַלְוִיִּ֗ם מִֽנַּחֲלַ֛ת אֲחֻזָּתָ֖ם עָרִ֣ים לָשָׁ֑בֶת וּמִגְרָ֗שׁ לֶֽעָרִים֙ סְבִיבֹ֣תֵיהֶ֔ם תִּתְּנ֖וּ לַלְוִיִּֽם׃ וְהָי֧וּ גהֶֽעָרִ֛ים לָהֶ֖ם לָשָׁ֑בֶת וּמִגְרְשֵׁיהֶ֗ם יִהְי֤וּ לִבְהֶמְתָּם֙ וְלִרְכֻשָׁ֔ם וּלְכֹ֖ל חַיָּתָֽם׃ וּמִגְרְשֵׁי֙ דהֶֽעָרִ֔ים אֲשֶׁ֥ר תִּתְּנ֖וּ לַלְוִיִּ֑ם מִקִּ֤יר הָעִיר֙ וָח֔וּצָה אֶ֥לֶף אַמָּ֖ה סָבִֽיב׃ וּמַדֹּתֶ֞ם המִח֣וּץ לָעִ֗יר אֶת־פְּאַת־קֵ֣דְמָה אַלְפַּ֪יִם בָּֽאַמָּ֟ה וְאֶת־פְּאַת־נֶגֶב֩ אַלְפַּ֨יִם בָּאַמָּ֜ה וְאֶת־פְּאַת־יָ֣ם ׀ אַלְפַּ֣יִם בָּֽאַמָּ֗ה וְאֵ֨ת פְּאַ֥ת צָפ֛וֹן אַלְפַּ֥יִם בָּאַמָּ֖ה וְהָעִ֣יר בַּתָּ֑וֶךְ זֶ֚ה יִהְיֶ֣ה לָהֶ֔ם מִגְרְשֵׁ֖י הֶעָרִֽים׃ וְאֵ֣ת והֶֽעָרִ֗ים אֲשֶׁ֤ר תִּתְּנוּ֙ לַלְוִיִּ֔ם אֵ֚ת שֵׁשׁ־עָרֵ֣י הַמִּקְלָ֔ט אֲשֶׁ֣ר תִּתְּנ֔וּ לָנֻ֥ס שָׁ֖מָּה הָרֹצֵ֑חַ וַעֲלֵיהֶ֣ם תִּתְּנ֔וּ אַרְבָּעִ֥ים וּשְׁתַּ֖יִם עִֽיר׃ כָּלז־הֶעָרִ֗ים אֲשֶׁ֤ר תִּתְּנוּ֙ לַלְוִיִּ֔ם אַרְבָּעִ֥ים וּשְׁמֹנֶ֖ה עִ֑יר אֶתְהֶ֖ן וְאֶת־מִגְרְשֵׁיהֶֽן׃ וְהֶֽעָרִ֗ים חאֲשֶׁ֤ר תִּתְּנוּ֙ מֵאֲחֻזַּ֣ת בְּנֵי־יִשְׂרָאֵ֔ל מֵאֵ֤ת הָרַב֙ תַּרְבּ֔וּ וּמֵאֵ֥ת הַמְעַ֖ט תַּמְעִ֑יטוּ אִ֗ישׁ כְּפִ֤י נַחֲלָתוֹ֙ אֲשֶׁ֣ר יִנְחָ֔לוּ יִתֵּ֥ן מֵעָרָ֖יו לַלְוִיִּֽם׃ פ
וַיְדַבֵּ֥ר טיְהוָ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר׃ דַּבֵּר֙ יאֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל וְאָמַרְתָּ֖ אֲלֵהֶ֑ם כִּ֥י אַתֶּ֛ם עֹבְרִ֥ים אֶת־הַיַּרְדֵּ֖ן אַ֥רְצָה כְּנָֽעַן׃ וְהִקְרִיתֶ֤ם יאלָכֶם֙ עָרִ֔ים עָרֵ֥י מִקְלָ֖ט תִּהְיֶ֣ינָה לָכֶ֑ם וְנָ֥ס שָׁ֨מָּה֙ רֹצֵ֔חַ מַכֵּה־נֶ֖פֶשׁ בִּשְׁגָגָֽה׃ וְהָי֨וּ יבלָכֶ֧ם הֶעָרִ֛ים לְמִקְלָ֖ט מִגֹּאֵ֑ל וְלֹ֤א יָמוּת֙ הָרֹצֵ֔חַ עַד־עָמְד֛וֹ לִפְנֵ֥י הָעֵדָ֖ה לַמִּשְׁפָּֽט׃ וְהֶעָרִ֖ים יגאֲשֶׁ֣ר תִּתֵּ֑נוּ שֵׁשׁ־עָרֵ֥י מִקְלָ֖ט תִּהְיֶ֥ינָה לָכֶֽם׃ אֵ֣ת יד׀ שְׁלֹ֣שׁ הֶעָרִ֗ים תִּתְּנוּ֙ מֵעֵ֣בֶר לַיַּרְדֵּ֔ן וְאֵת֙ שְׁלֹ֣שׁ הֶֽעָרִ֔ים תִּתְּנ֖וּ בְּאֶ֣רֶץ כְּנָ֑עַן עָרֵ֥י מִקְלָ֖ט תִּהְיֶֽינָה׃ לִבְנֵ֣י טויִשְׂרָאֵ֗ל וְלַגֵּ֤ר וְלַתּוֹשָׁב֙ בְּתוֹכָ֔ם תִּהְיֶ֛ינָה שֵׁשׁ־הֶעָרִ֥ים הָאֵ֖לֶּה לְמִקְלָ֑ט לָנ֣וּס שָׁ֔מָּה כָּל־מַכֵּה־נֶ֖פֶשׁ בִּשְׁגָגָֽה׃ וְאִםטז־בִּכְלִ֨י בַרְזֶ֧ל ׀ הִכָּ֛הוּ וַיָּמֹ֖ת רֹצֵ֣חַֽ ה֑וּא מ֥וֹת יוּמַ֖ת הָרֹצֵֽחַ׃ וְאִ֡ם יזבְּאֶ֣בֶן יָד֩ אֲשֶׁר־יָמ֨וּת בָּ֥הּ הִכָּ֛הוּ וַיָּמֹ֖ת רֹצֵ֣חַֽ ה֑וּא מ֥וֹת יוּמַ֖ת הָרֹצֵֽחַ׃ א֡וֹ יחבִּכְלִ֣י עֵֽץ־יָד֩ אֲשֶׁר־יָמ֨וּת בּ֥וֹ הִכָּ֛הוּ וַיָּמֹ֖ת רֹצֵ֣חַֽ ה֑וּא מ֥וֹת יוּמַ֖ת הָרֹצֵֽחַ׃ גֹּאֵ֣ל יטהַדָּ֔ם ה֥וּא יָמִ֖ית אֶת־הָרֹצֵ֑חַ בְּפִגְעוֹ־ב֖וֹ ה֥וּא יְמִיתֶֽנּוּ׃ וְאִםכ־בְּשִׂנְאָ֖ה יֶהְדָּפֶ֑נּוּ אֽוֹ־הִשְׁלִ֥יךְ עָלָ֛יו בִּצְדִיָּ֖ה וַיָּמֹֽת׃ א֣וֹ כאבְאֵיבָ֞ה הִכָּ֤הוּ בְיָדוֹ֙ וַיָּמֹ֔ת מֽוֹת־יוּמַ֥ת הַמַּכֶּ֖ה רֹצֵ֣חַֽ ה֑וּא גֹּאֵ֣ל הַדָּ֗ם יָמִ֛ית אֶת־הָרֹצֵ֖חַ בְּפִגְעוֹ־בֽוֹ׃ וְאִםכב־בְּפֶ֥תַע בְּלֹא־אֵיבָ֖ה הֲדָפ֑וֹ אוֹ־הִשְׁלִ֥יךְ עָלָ֛יו כָּל־כְּלִ֖י בְּלֹ֥א צְדִיָּֽה׃ א֣וֹ כגבְכָל־אֶ֜בֶן אֲשֶׁר־יָמ֥וּת בָּהּ֙ בְּלֹ֣א רְא֔וֹת וַיַּפֵּ֥ל עָלָ֖יו וַיָּמֹ֑ת וְהוּא֙ לֹא־אוֹיֵ֣ב ל֔וֹ וְלֹ֥א מְבַקֵּ֖שׁ רָעָתֽוֹ׃ וְשָֽׁפְטוּ֙ כדהָֽעֵדָ֔ה בֵּ֚ין הַמַּכֶּ֔ה וּבֵ֖ין גֹּאֵ֣ל הַדָּ֑ם עַ֥ל הַמִּשְׁפָּטִ֖ים הָאֵֽלֶּה׃ וְהִצִּ֨ילוּ כההָעֵדָ֜ה אֶת־הָרֹצֵ֗חַ מִיַּד֮ גֹּאֵ֣ל הַדָּם֒ וְהֵשִׁ֤יבוּ אֹתוֹ֙ הָֽעֵדָ֔ה אֶל־עִ֥יר מִקְלָט֖וֹ אֲשֶׁר־נָ֣ס שָׁ֑מָּה וְיָ֣שַׁב בָּ֗הּ עַד־מוֹת֙ הַכֹּהֵ֣ן הַגָּדֹ֔ל אֲשֶׁר־מָשַׁ֥ח אֹת֖וֹ בְּשֶׁ֥מֶן הַקֹּֽדֶשׁ׃ וְאִםכו־יָצֹ֥א יֵצֵ֖א הָרֹצֵ֑חַ אֶת־גְּבוּל֙ עִ֣יר מִקְלָט֔וֹ אֲשֶׁ֥ר יָנ֖וּס שָֽׁמָּה׃ וּמָצָ֤א כזאֹתוֹ֙ גֹּאֵ֣ל הַדָּ֔ם מִח֕וּץ לִגְב֖וּל עִ֣יר מִקְלָט֑וֹ וְרָצַ֞ח גֹּאֵ֤ל הַדָּם֙ אֶת־הָ֣רֹצֵ֔חַ אֵ֥ין ל֖וֹ דָּֽם׃ כִּ֣י כחבְעִ֤יר מִקְלָטוֹ֙ יֵשֵׁ֔ב עַד־מ֖וֹת הַכֹּהֵ֣ן הַגָּדֹ֑ל וְאַחֲרֵ֥י מוֹת֙ הַכֹּהֵ֣ן הַגָּדֹ֔ל יָשׁוּב֙ הָרֹצֵ֔חַ אֶל־אֶ֖רֶץ אֲחֻזָּתֽוֹ׃ וְהָי֨וּ כטאֵ֧לֶּה לָכֶ֛ם לְחֻקַּ֥ת מִשְׁפָּ֖ט לְדֹרֹתֵיכֶ֑ם בְּכֹ֖ל מוֹשְׁבֹתֵיכֶֽם׃ כָּלל־מַ֨כֵּה־נֶ֔פֶשׁ לְפִ֣י עֵדִ֔ים יִרְצַ֖ח אֶת־הָרֹצֵ֑חַ וְעֵ֣ד אֶחָ֔ד לֹא־יַעֲנֶ֥ה בְנֶ֖פֶשׁ לָמֽוּת׃ וְלֹֽאלא־תִקְח֥וּ כֹ֨פֶר֙ לְנֶ֣פֶשׁ רֹצֵ֔חַ אֲשֶׁר־ה֥וּא רָשָׁ֖ע לָמ֑וּת כִּי־מ֖וֹת יוּמָֽת׃ וְלֹאלב־תִקְח֣וּ כֹ֔פֶר לָנ֖וּס אֶל־עִ֣יר מִקְלָט֑וֹ לָשׁוּב֙ לָשֶׁ֣בֶת בָּאָ֔רֶץ עַד־מ֖וֹת הַכֹּהֵֽן׃ וְלֹֽאלג־תַחֲנִ֣יפוּ אֶת־הָאָ֗רֶץ אֲשֶׁ֤ר אַתֶּם֙ בָּ֔הּ כִּ֣י הַדָּ֔ם ה֥וּא יַחֲנִ֖יף אֶת־הָאָ֑רֶץ וְלָאָ֣רֶץ לֹֽא־יְכֻפַּ֗ר לַדָּם֙ אֲשֶׁ֣ר שֻׁפַּךְ־בָּ֔הּ כִּי־אִ֖ם בְּדַ֥ם שֹׁפְכֽוֹ׃ וְלֹ֧א לדתְטַמֵּ֣א אֶת־הָאָ֗רֶץ אֲשֶׁ֤ר אַתֶּם֙ יֹשְׁבִ֣ים בָּ֔הּ אֲשֶׁ֥ר אֲנִ֖י שֹׁכֵ֣ן בְּתוֹכָ֑הּ כִּ֚י אֲנִ֣י יְהוָ֔ה שֹׁכֵ֕ן בְּת֖וֹךְ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ פ
וַֽיִּקְרְב֞וּ אלורָאשֵׁ֣י הָֽאָב֗וֹת לְמִשְׁפַּ֤חַת בְּנֵֽי־גִלְעָד֙ בֶּן־מָכִ֣יר בֶּן־מְנַשֶּׁ֔ה מִֽמִּשְׁפְּחֹ֖ת בְּנֵ֣י יוֹסֵ֑ף וַֽיְדַבְּר֞וּ לִפְנֵ֤י מֹשֶׁה֙ וְלִפְנֵ֣י הַנְּשִׂאִ֔ים רָאשֵׁ֥י אָב֖וֹת לִבְנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וַיֹּאמְר֗וּ באֶת־אֲדֹנִי֙ צִוָּ֣ה יְהוָ֔ה לָתֵ֨ת אֶת־הָאָ֧רֶץ בְּנַחֲלָ֛ה בְּגוֹרָ֖ל לִבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל וַֽאדֹנִי֙ צֻוָּ֣ה בַֽיהוָ֔ה לָתֵ֗ת אֶֽת־נַחֲלַ֛ת צְלָפְחָ֥ד אָחִ֖ינוּ לִבְנֹתָֽיו׃ וְ֠הָיוּ גלְאֶחָ֞ד מִבְּנֵ֨י שִׁבְטֵ֥י בְנֵֽי־יִשְׂרָאֵל֮ לְנָשִׁים֒ וְנִגְרְעָ֤ה נַחֲלָתָן֙ מִנַּחֲלַ֣ת אֲבֹתֵ֔ינוּ וְנוֹסַ֕ף עַ֚ל נַחֲלַ֣ת הַמַּטֶּ֔ה אֲשֶׁ֥ר תִּהְיֶ֖ינָה לָהֶ֑ם וּמִגֹּרַ֥ל נַחֲלָתֵ֖נוּ יִגָּרֵֽעַ׃ וְאִםד־יִהְיֶ֣ה הַיֹּבֵל֮ לִבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵל֒ וְנֽוֹסְפָה֙ נַחֲלָתָ֔ן עַ֚ל נַחֲלַ֣ת הַמַּטֶּ֔ה אֲשֶׁ֥ר תִּהְיֶ֖ינָה לָהֶ֑ם וּמִֽנַּחֲלַת֙ מַטֵּ֣ה אֲבֹתֵ֔ינוּ יִגָּרַ֖ע נַחֲלָתָֽן׃ וַיְצַ֤ו המֹשֶׁה֙ אֶת־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל עַל־פִּ֥י יְהוָ֖ה לֵאמֹ֑ר כֵּ֛ן מַטֵּ֥ה בְנֵֽי־יוֹסֵ֖ף דֹּבְרִֽים׃ זֶ֣ה והַדָּבָ֞ר אֲשֶׁר־צִוָּ֣ה יְהוָ֗ה לִבְנ֤וֹת צְלָפְחָד֙ לֵאמֹ֔ר לַטּ֥וֹב בְּעֵינֵיהֶ֖ם תִּהְיֶ֣ינָה לְנָשִׁ֑ים אַ֗ךְ לְמִשְׁפַּ֛חַת מַטֵּ֥ה אֲבִיהֶ֖ם תִּהְיֶ֥ינָה לְנָשִֽׁים׃ וְלֹֽאז־תִסֹּ֤ב נַחֲלָה֙ לִבְנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל מִמַּטֶּ֖ה אֶל־מַטֶּ֑ה כִּ֣י אִ֗ישׁ בְּנַחֲלַת֙ מַטֵּ֣ה אֲבֹתָ֔יו יִדְבְּק֖וּ בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ וְכָלח־בַּ֞ת יֹרֶ֣שֶׁת נַחֲלָ֗ה מִמַּטּוֹת֮ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵל֒ לְאֶחָ֗ד מִמִּשְׁפַּ֛חַת מַטֵּ֥ה אָבִ֖יהָ תִּהְיֶ֣ה לְאִשָּׁ֑ה לְמַ֗עַן יִֽירְשׁוּ֙ בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֔ל אִ֖ישׁ נַחֲלַ֥ת אֲבֹתָֽיו׃ וְלֹֽאט־תִסֹּ֧ב נַחֲלָ֛ה מִמַּטֶּ֖ה לְמַטֶּ֣ה אַחֵ֑ר כִּי־אִישׁ֙ בְּנַ֣חֲלָת֔וֹ יִדְבְּק֕וּ מַטּ֖וֹת בְּנֵ֥י יִשְׂרָאֵֽל׃ כַּאֲשֶׁ֛ר יצִוָּ֥ה יְהוָ֖ה אֶת־מֹשֶׁ֑ה כֵּ֥ן עָשׂ֖וּ בְּנ֥וֹת צְלָפְחָֽד׃ וַתִּהְיֶ֜ינָה יאמַחְלָ֣ה תִרְצָ֗ה וְחָגְלָ֧ה וּמִלְכָּ֛ה וְנֹעָ֖ה בְּנ֣וֹת צְלָפְחָ֑ד לִבְנֵ֥י דֹדֵיהֶ֖ן לְנָשִֽׁים׃ מִֽמִּשְׁפְּחֹ֛ת יבבְּנֵֽי־מְנַשֶּׁ֥ה בֶן־יוֹסֵ֖ף הָי֣וּ לְנָשִׁ֑ים וַתְּהִי֙ נַחֲלָתָ֔ן עַל־מַטֵּ֖ה מִשְׁפַּ֥חַת אֲבִיהֶֽן׃ אֵ֣לֶּה יגהַמִּצְוֺ֞ת וְהַמִּשְׁפָּטִ֗ים אֲשֶׁ֨ר צִוָּ֧ה יְהוָ֛ה בְּיַד־מֹשֶׁ֖ה אֶל־בְּנֵ֣י יִשְׂרָאֵ֑ל בְּעַֽרְבֹ֣ת מוֹאָ֔ב עַ֖ל יַרְדֵּ֥ן יְרֵחֽוֹ׃

A1 fegyver alá való férfiak száma.Szóla1 pedig az Úr Mózesnek a Sinai pusztájában, a Gyülekezet sátorában, a második hónapnak első napján, az Égyiptom földéből való kijövetelek után második esztendőben, mondván : Vegyétek2 számát az egész Izráel fijai gyülekezetinek, az ő nemzetségek szerint, az ő attyaiknak házok szerint, a neveknek számok szerint, minden férjfiat főről főre. Húsz3 esztendős fiútól fogva és feljebb, mindent, ki a hadba kimehet az Izráelben : Megszámláljátok őket az ő seregek szerint, te és Áron. És4 legyen veletek egy-egy férjfiú mindenik nemzetségből, kik közzül mindenik feje legyen az ő attyainak házának. Ezek5 pedig a férjfiaknak neveik, a kik legyenek ti veletek : Rúben nemzetségéből Elisúr, Sedeúrnak fija. Simeonból6 Selúmiel, Surisaddainak fija. Júdából7 Naasson, Amminádábnak fija. Issakhárból8 Néthánéel, Suárnak fija. Zebulonból9 Eliáb, Hélonnak fija. József10 fijai körül : Efraimból Elisama, Ammihudnak fija : Manasséból Gámliel, Péddasurnak fija. Benjáminból11 Abidán, Gidióni fija. Dánból12 Ahiézer, Ammisaddai fija. Áserből13 Págiel, Okránnak fija. Gádból14 Eleásaf, Déhuelnek fija. Nafthaliból15 Akhira, Enánnak fija. Ezek16 a gyülekezetben nevezetesek valának., kik az ő attyok nemzetséginek Fejedelmei és az Izráel ezerinek Fejei valának. Mellé17 vevé azért Mózes és Áron e férjfiakat, a kik nevek szerint előszámláltattak vala. És18 az egész Gyülekezetet öszvegyüjték, a második hónak első napján ; kik válást tőnek az ő születésekről, az ő cselédjek szerint, az ő attyainak háznépe szerint, az ő neveknek száma szerint, húsz esztendős fijútól fogva és feljebb, főről főre. Miképen19 megparancsolta vala az Úr Mózesnek, megszámlálá őket a Sinai pusztájában. Voltak20 azét az Izráel elsőszülöttének Rúbennek fijai, az ő nemzetségek, az ő házonképe szerint, az ő attyainak házok szerint, a nevek száma szerint, főről főre, minden férjfiú, húsz esztendös fijútól fogva és feljebb, minden harczra kimehető. Az21 ő megszámláltattai Rúben nemzetségből negyvenhat ezer és ötszáz. Simeon22 fijai közzűl, az ő nemzetségek, az ő házonképe szerint, az ő attyainak házok szerint, az ő megszámláltatai, a nevek száma szerint főről főre, minden férjfiú húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden harczra kimehető. Az23 ő megszámláltattai Simeon nemzetségből ötvenkilencz ezer és háromszáz. Gád24 fijai közzül az ő nemzetségek, az ő házoknépe szerint, az ő attyaiknak házok szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendős fiútól fogva és feljebb, minden harczra kimehető. Az25 ő megszámláltattai Gád nemzetségéből, negyveöt ezer és hatszáz ötven. Júda26 fijai közzül, az ő nemzetségek, az ő házoknépe szerint, az ő attyaiknak házok szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendős fiútól fogva és feljebb, minden harczra kimehető. Az27 ő megszámláltattai Issakhár nemzetségéből ötvennégy ezer és négyszáz. Issakhár28 fijai közül, az ő nemzetségek, az ő házoknépe szerint, az ő attyaiknak házok szerint, anevek száma szerint, húsz esztendős fiútól fogva és feljebb, minden harezra kimehető. Az29 ő megszámláltattai Issakhár nemzetségéből ötvennégy ezer és négyszáz. Zebulon30 fijai közzül az ő nemzetségek, az ő házoknépe szerint, az ő attyaiknak házok szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendős fiútóé fogva és feljebb minden harczra kimehető. Az31 ő megszámláltattai Zebulon nemzetségéből ötvenhét ezer és négyszáz. József32 fijai közzül, Efraim fijai közzül az ő nemzetségek, az ő házoknépe szerint, az ő attyaiknak házok szerint, húsz esztendős fiútól fogva és feljebb, minden harczra kimehető. Az33 ő megszámláltattai Efraim nemzetségéből, negyvenezer és ötszáz, Manasse34 fijai közzül, az ő nemzetségek, az ő házoknépe szerint, az ő attyaiknak házok szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendős fiútól fogva és feljebb, minden harczra kimehető. Az35 ő megszámláltattai Manasse nemzetségéből harminczkét ezer és készáz. Benjámin36 fijai közzül az ő nemzetségek, az ő házoknépe szerint, az ő attyaiknak házok szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendős fiútól fogva és feljebb, minden harczra kimehető. Az37 ő megszámláltattai Benjámin nemzetségéből, harminczöt ezer és négyszáz. Dán38 fijai közzül az ő nemzetségek, az ő házoknépe szerint, az ő attyaiknak házok szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendős fiútól fogva és feljebb, minden harczra kimehető. Az39 ő megszámláltattai Dán nemzetségéből, hatvankét ezer és hétszáz. Áser40 fijai közzül az ő nemzetségek, az ő házoknépe szerint, az ő attyaiaknak házok szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendős fiútól fogva és feljebb, minden harczra kimehető Az41 ő megszámláltattai Áser nemzetségéből negyvenegy ezer és ötszáz. A42 Nafthali fijainak nemzetségek, az ő házoknépe szerint, az ő attyaiknak házok szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendős fiútól fogva és feljebb, minden harczra kimehető. Az43 ő megszámláltattai a Nafthali nemzetségből, ötvenhárom ezer és négyszáz. Ezek44 azok a megszámláltattak, kiket megszámlált Mózes és Áron : és az Izráelnek Fejedelmei a tizenkét férjfiak, kik közzűl mindenki az ő attyának házában fő vala. Voltak45 annakokáért mindnyájan kik megszámláltattak, az Izráel fijai, az ő attyainak házok szerint, húsz esztendős fiútól fogva és feljebb, minden harczra kimenhetők az Izráelben. Voltak46 mondom mindnyájan a megszámláltattak, hatászháromezer ötszáz ötven. De47 a Lévitákaz ő attyainak házoknépe szerint nem számláltattak azok közzé. A léviták külön vétele.Mert48 szólótt vala az Úr Mózesnek, ezt mondván : De49 mindazáltal a Lévi nemzetség megne számláljad és azokat ne számláljad az Izráel fijai közzé. Hanem50 a Lévitákat rendeld a Bizonyságtétel hajlékához ; és minden ő edényihez, és minden ahoz valokhoz, ők viseljék a hajlékot, és annak minden edényit, és ők szolgáljanak annak, és a hajlék körül járjanak tábort. Mikor51 pedig a hajléknak elébb kellindulni, a Léviták szedjék el azt egymástól, mikor pedig megállánd a hajlék, a Léviták állassák azt fel, és az idegen a ki oda járulándmeghajlon. És52 tábort járjanak az Izráel fijai kik az ő táborában, és kik az ő zászlója alatt, az ő seregek szerint. A53 Léviták pedig tábort járjanak a Bizonyságtétel hajléka körűl, hogy ne legyen harag az Izráel fijainak Gyülekezetin ; és foglalatosak legyenek a Léviták a Bizonyságtétel hajlékának őrizetében. Cselekedének54 annakokáért az Izráel fijai mind a szerint, a mind parancsolta az Úr Mózesnek : úgy cselekedének. A2 táborjárás rendje.És1 szóla az Úr Mózesnek és Áronak mondván : Az2 Izráel fijai, kik az ő zászloja alatt, az ő attyainak házoknépének zázslója alatt járojon tábort : A Gyülekezetnek Sátora körűl távol járjon tábort. Ezek3 járjanak pedig tábort napkelet felől naptámadtban, a Júda táborának zászlója az ő seregei szerint, és a Júda fijainak Fejedelme legyen Naasson, Aminádáb fija. És4 az ő serege és számláltattai, hetven négy ezer és hatszáz. Tábort5 járjon pedug ő mellette az Isakhár nemzetsége, és az Issakhár fijainak Fejedelme legyen Néthánéel, Suárnak fija. És6 az ő serege és az ő számláltattai, ötvennégy ezer és négyszáz. Ismét7 a Zebulon nemzetsége, és a Zebulon fijainak Fejedelme Eliáb Hélon fija. És8 az ő serege és számláltattai, ötvenhét ezer négyszáz. Mindnyájan9 a Júda táborának számláltattai, száz nyolczvanhat ezer és négyszáz, az ő seregek szerint : ellőljárók legyenek ezek. A10 Rúben táborááának zászlója legyen dél felől az ő seregek szerint : előljárók legyenek ezek. És11 az ő serege és számláltattai, negyvenhat ezer és ötszáz. Tábort12 járjkanak pesdig ömellette ; a Simeon nemzetsége, és a Simeon fijainak Fejedelme legyen Selúmiel, Surisaddai fija. És13 az ő serege és számláltattai, ötvenkilencz ezer és háromszáz- Ismét14 a Gád nemzetsége, és a gád fijainak Fejedelme Eliásáf, a Réhuel fija. És15 az ő serege és számláltattai, negyvenöt ezer és hatszázötven. Mindnyájan,16 a kik megszámlálva voltak a Rúben táborában száz ötvenegy ezer és négyszáz ötven az ő seregek szerint ; és második legyenek a menetelben Annakutánna17 menjenek a Gyülekezet Sátora, tudniillik a Léviták tábora, a táboroknak közepette : A miképen tábort járjanak kiki az ő helyén az ő zászlója mellett. Az18 Efraim táborának zászlója az ő seregei szerint legyen napenyészet felől, és az Efraim fijainak Fejedelme legyen Elisáma Ammihud fija. És19 az ő serege és számláltattai negyvenezer ötszáz És20 ő mellette legyen a Manasse nemzetsége és a Manasse fijainak Fejedelme legyen Gámliel, A Pédasur fija. És21 az ő serege és számláltattai, harminczkét ezer hétszáz. Ismét22 a Benjámin nemzetsége és a Benjámin fijainak Fejedelme legyen Abidám, Gideóni fija. És23 az ő serege és szémláltattai ahrminczöt ezer és négyszáz. Mindnyájan24 az Efraim táborában, kik megszámlálva voltak, száz nyolczezer és száz az ő seregekben : harmad rendben menjenek. A25 Dán táborának zászlója legyen éjszak felől az ő seregei szerint : és a Dán fijainak Fejedelme Áhiézer, Ammisaddai fija. És26 az ő sereg és számláltattai, hatvankét ezer és hétszáz. Tábort27 járjon pedig ő mellete az Áser nemzetsége : és az Áser fijainak Fejedelme legyen Págiel, az Okrán fija. És28 az ő serge és számláltattai, negyvenegy ezer és ötszáz. Ismét29 a Nafthali nemzetsége és a Nafthali fijainak Fejedelme Akhira, Enán fija. És30 az ő serege és számláltattai. ötvenhárom ezer és négyszáz. Mindnyájan31 a megszuámláltattak a Dán seregében, lőnek száz ötvenhét ezer és hatszáz ; utolsó renden menjenek az ő zászlójok szerint. Ezek32 az Izráel fijainak számláltattai az ő attyáioknak házok szerint, mindnyájan, kik megszámlálva voltak táborokban, az ő seregek szerint hatszáz háromezer ötszáz és ötven. Továbbá33 a Léviták nem voltak megszámlálva az Izráel fijai között, a miképen megparancsolta volt az Úr Mózesnek. És34 cselekdenének az Izráel fijai mind a szerint a miképen parancsolta volt az Úr Mózesnek, a képen járának tábort, az ő zászlójok szerint, ügy járának kiki az ő nemzetsége szerint, az ő attyainak háza szerint. Áron3 családja.Ezek1 pedig Áronnak és Mózesnek nemzetségei, attól fogva, hogy szólott az Úr Mózesnek a Sinai hegyen. Ezek2 pedig az Áron fijainak a neveik : Elsőszülötte Nádáb, azután Abihú, Eleázár és Ithamár. Ezek3 az Áron fijainak a megkenetett Papoknak nevei, kiknek megszentelte volt kezeket, hogy Papságot viselnének. Meghala4 pedig Nádáb és Abihú az Úr előtt, mikor áldozának külső tűzzel az Úr előtt a Sinai pusztájában, és fijaik nincsenek őnékik. És Papságot visele Eleázár és Ithamár Áron előtt az ő attyok előtt. A léviták tiszte.Szóla5 pedig az Úr, Mózesnek, mondván : Hozd6 elő a Lévi nemzetségét és állassad Áron Pap eleibe ; hogy szolgáljanak néki. És7 őrizzék az ő őrizetit, és mind az egész Gyülekezetnek őrizetit a Gyülekezetnek hajléka előtt és végezzék a körül való szolgálatot. Megőrizzék8 pedig a Gyülekezet sátorának minden eszközét is, hogy végezzék a hajlék körül való szolgálatot. Adjad,9 mondom, a Levitákat Áronnak és az ő fijainak : mert valóban néki adattak az Izráel fijaitól. Áront10 pedig és az ő fijait előttök járóvá tegyed, hogy őrizzék az ő Papságokat : mert ha valaki idegen oda járulánd meghal. Szóla11 ezek felett az Úr Mózesnek, mondván : Bizonnyára12 én választottam a Lévitákat az Izráel fijai közzül, minden elsőszülött helyett, melly az ő annyának méhét megnyitja az Izráel fijai között : azért legyenek a Léviták enyimek. Mert13 enyim minden elsőszülött a naptól fogva, hogy megöltem minden elsőszülöttet Égyiptom földében, magamnak szenteltemminden elsőszülöttetaz Izráelben, mind emberek közzűl, s mind oktalan állatok közzűl, enyimek lészenek. Én vagyok az Úr. A lévita családok.Szóla14 azután az Úr Mózesnek a Sinai pusztájában, mondván : Számláld15 meg a Lévi fijait az ő attyainak házok szerint, az ő házoknépe szerint, minden férjfijat egy honaptól fogva, és azon felül megszámlálj. Megszámlálá16 annakokáért Mózes őket az Úrnak szava szerint, a miképen hagyatott vala nlki. És17 ezek voltak a Lévi fijai az ő nevek szerint : Gerson, kÉhát és Mérári. Ezek18 pedig a Gerson fijainak neveik az ő házoknépe szerint, Libni és Simhi. Továbbá19 a Kéhát fijai az ő házoknépe szerint : Amrán és Ibzhár, Hebron és Uzziel. A20 Mérári fijai pedig az ő házoknépe szerint : Makhli és Músi. Ezek a Lévi nemzetségei, az ő attyaiknak házok szerint. Gersontól21 származtak a Libni nemzetsége és a Simhi nemzetsége, ezek a Gersoniták nemzetségei. Azoknak22 számláltattai minden férjfiaknak számok szerint, egy hónapi fiútól fogva és feljebb, ahzoknak mondom, számláltattai hétezer és ötszáz, A23 gersonitáknak nemzetségei a Hajlék megett járjanak tábort napenyészet felől. És24 a Gersoniták attyok háznépének Fejedelme legyen Eliásáf a Láel fija. A25 Gerson fijainak őrizete a gyülekezetnek sátorában lészen : a Hajlék, a Sátor, annak fedele, és a gyülekezet sátora ajtajának superlátja. Ismét26 a ptvarnak kárpitjai, és a pitvar ajtajának superlátja, melly vala a Hajlék mellett és az oltár mellett köröskörűl, és annak kötelei minden hozzá tartozó szolgálataival egybe. Kéháttól27 pedig származott az Amrám cselédje, és az Uzziel cselédje : Ez a Kéhátnak cselédje Minden28 férjfiúnak száma szerint, egy hónapi fiütól fogva és feljebb, lőnek nyolczeezeren és hatszázan, kik a szenthelynek őrizői voltak. A29 Kéhát fijainak nemzetségei tábort járjanak a Hajléknak oldala mellett dél felől. És30 a Kéhátiak cselédjénak attya házának Fejedelme legyen Elisáfán, Uzzielnek fija. Az31 őrizetek pedig, a láda és az asztal, és a gyertyatartó, és az oltárok, és a szenthelynek edényei, mellyekkel szolgálnak, és a superlát minden ahoz tartozó szolgálattal. Továbbá32 a Léviták Fejedelmeinek Fejedelme legyen Eleázár az Áron Pap fija : A szenthajlék mellett vigyázóknak fejedelemsége legyen ő rajta. Méráritól33 származott a Makhli és Müsi nemzetsége : ezek a Mérári nemzetségei. Ezeknek34 pedig számláltattai minden férjfiúnak száma szerint egy hónapi fiútól fogva és feljebb hatezer és kétszáz. És35 a Mérári cselédjének attyai házának Fejedelme legyen Suriel, az Abihail fijai, és ezek tábort járjanak a hajléknak észak felől való oldala mellett. A36 Mérári fijainak pedig őrizeti tiszte a hajléknak deszkái és annak rúdjai, oszlopai és annak talpai, minden edényei, és minden ahoz tartozó szolgálat. A37 pitvar körül való oszlopok és azoknak talpai, azoknak szegei és kötelei. A38 kik pedig tábort járjanak a hajlék előtt napkelett felől a gyülekezet sátorának első része felől, napkelet felől legyenek Mózes és Áron, és az ő fijai, hogy a szentheejet őrizzék az Izráel fijai helyett. Bizonyára ha idegen oda járulánd, meghal. A39 Lévitáknak minden számláltattai, kiket megszámláltak Mózes és Áron az Úrnak beszéde szerint, az ő házoknépe szerint, mindnyájan a férjfiak egy hónapi fiútól fogva és azon felül huszonkét ezer. Az elsőszülöttek kiváltása.És40 monda az Úr Mózesnek : Számláld meg az Izráel fijainak minden elsőszülöttét, egy hónapi fiútól fogva és feljebb, és vegyed az ő neveknek számát. És41 válaszd a Lévitákat nékem (én vagyok az Úr) az Izráel fijainak minden elsőszülötti helyett ; és a Lévitáknak barmaikat, az Izráel fijai barmaiknak minden első fajzati helyett. Megszámlálá42 annakokkáért Mózes, a mint parancsolta néke az Úr, az Izráel fijainak minden elsőszülöttét. És43 valának minden első férjfiúi szülöttek az ő neveiknek számok szerint, egy hónapi fiútól fogva és feljebb, az ő számok szerint, egy hónapi fiútól fogva és feljebb, az ő számok szerint, huszonkét ezeren kétszázan és hetvenhárman- És44 szola az Úr Mózesnek, mondván : Vegyed45 a Lévitákat az Izráel fijai közzül való minden elsőszülöttek hellyett : és a Lévitáknak barmaikat az ő barmaik hellyett, és legyenek enyimek a Léviták. Én vagyok az Úr. Továbbá46 a mi néz a kétszáz és hetven háromnak megváltására, kik a Lévitáknak számát meghaladták, az Izráelitáknak elsőszülöttei közzül. Végy47 öt-öt siklust minden személyért a szenthajléknak siklusa szerint, húsz fillér érő a siklus. És48 adjad azt a pénzt Áronnak és az ő fijainak, azoknak váltságok pénzét, kiknek számok felülhaladja a Léviták azámokat.. Vevé49 annakokáért Mózes a váltságnak pénzét azoktól, kik felülhaladják vala a Lévitáknak számokat, a Lévitáktól megváltatott elsőszülöttek felett. Vevé50 az Izráel elsőszülötteitől e pénzt, tudniillik ezer háromszáz és hatvanöt siklust, a szenthejnek siklusa szerint. És51 adá Mózes a megváltattaknak pénzét Áronnak és az ő fijainak, az Úrnak beszéde szerint, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. Utasítások4 a léviták számára.És1 szóla az Úra Mózesnek és Áronnak, mondván : Vegyed2 számát a Kéhát fijainak a Lévi közzűl az ő cselédjek szerint, és az ő attyoknak házok szerint. Attól3 fogva, a ki harmincz esztendős és azon felűl mind addig, a ki ötven esztendős, valakik alkalmatosok a szolgálatra hogy munkálkodjanak a gyülekezetnek sátorában. E4 legyen tisztek a Kéhát fijainak a gyülekezetnek sátorában ; a szentséges dolgokról való gondviselés. Először5 pedig Áron és az ő fijai mikor másuvá kell szállania tábornak, eljöjjenek és letegyék a kárpitnak superlátját, és bétakarják azzal a Bizonyságnak ládáját. És6 borítsanak arra borzbőrből csinált kárpitot, minekutánna azt egészen béborítják égszínű posztóval, és annak rudjait és bétegyék. És7 az Isten eleibe vitetett kenyereknek asztalát borítsák bé égszínű posztóval, azon felűl tévén a tálakat, gtemjéntartókat, a seprőket és a fedőtálakat : és ama szüntelen való kenyér azon legyen. És8 minekutánna veres posztóval azt béborítják, azon felűl béborítsák borzbőrből csinált kárpittal : annakutánna az ő rudjait is bétegyék. Vigyenek9 annakfelette égszínű posztót, és fedjék bé a világnak gyertyatartóját vele, és annak lámpásait és ollóit, hamvévőivel egybe, és az ő olajának minden edényeit, mellyekkel szolgálnak a gyertyatartó körűl. És10 helyheztessék azt minden ő edényeivel a borzbőrből csinált kárpitba és tegyék azt rudakra. Az11 arany oltárt is borítsák bé égszínű posztóval, és fedjék bé borzbőrből csinált kárpittal, és tegyék bé annak a rudjait is. Vegyék12 annakfelette mind a szerszámokat is, mellyekkel szolgálni fognak a szenthelyben, és helyheztessék égszínű posztóban, és fedjék bé azokat borzbőrből csinált kárpittal, és tegyék rudakra. Annakutánna13 a hamvat az oltárról eltisztítván, terítsenek arra bársonyszínű posztót. És14 tegyék arra minden ő edényeit, mellyekkel szolgálnak azon, fogóit, szítóit, seprőit és medenczéit, az oltárnak minden edényeit ; és borítsanak arra borzbőrből cisnált kárpitot, és tegyék bé az ő rudjait is. Mikor15 pedig végét veti Áron és az ő fijai a szenthajléknak és annak minden edényeinek bétakarásának, mikor el akar indulni a tábor, akkor jöjjenek el a Kéhát fijai, hogy elvigyék azokat : de ne illessék a szenthelynek semmi edényeit, hogy meg ne haljanak : Ezek a Kéhát fijainak terhek a gyülekezet sátorában. Eleázárnak16 pedig az Áron Pap fijának tiszte, a gyertyatartónak olaja, és a drága szerszámokból csinált füstölés, a szüntelen való áldozatnak Minhája, és a kenetnek olaja. Ez az egész hajlékról és mindenekről, mellyek abban vannak, mind a szentséges helyről, mind annak edényeiről való gondviselés. Szóla17 pedig az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván : Meglássátok,18 hogy a Kéhátiták háznépének nemzetsége a Léviták közzűl ki ne gyomláltassék : Hanem19 ezt míveljétek ő velek, hogy éljenek és meg ne haljanak, mikor járulándanak a szentségeknek szentségéhez : Áron és az ő fijai jöjjenek el, és rendeljék el őket mindeniknek az ő tisztére és az ő terhére. Bé20 ne menjenek, hogy meglássák mikor bétakarják a Papok a szentséges állatokat, és meg ne haljanak. Szóla21 ezek felett az Úr Mózesnek, mondván : Vegyed22 számokat a Gerson fijainak az ő attyoknak házok szerint, és az ő nemzetségek szerint. Attól23 fogva a ki harmincz esztendős és azon felűl mind addig, a ki ötven esztendős, megszámláljad őket, valamennyin alkalmatosok a szolgálatra, hogy munkálkodjanak a gyüelekezetnek sátorában. E24 legyen munkájok a Gersoniták nemzetséginek a szolgálatban és a teherhordozásban : Hordozzák25 a hajléknak kárpitjait és a gyülekezetnek sátorát, annak fedelét és a borzbőrből csinált kárpitot, melly ő rajta vagyon felűl, és a gyülekezet sátora ajtajának superlátját. A26 pitvarnak is kárpitjait, és a pitvar kapuja ajtajának kárpitját, melly vagyon a hajlék mellett és az oltár mellett köröskörűl, és azoknak köteleit, és az ő szolgálatjoknak minden edényeit, és valamik csináltattak azokhoz, hogy szolgáljanak azokkal. Áronnak27 és az ő fijainak beszédek szerint legyen minden szolgálatjok a Gersoniták fijainak, minden ő terhekben és minden ő tisztekben : minden ő terheket pedig az ő őrizetekre bízzátok. Ez28 a Gersoniták fijai cselédjének szolgálatja a gyülekezetnek sátorában : kiknek szolgálatjok legyen az Áron Pap fijának, Ithamárnak gondviselése alatt. Annakfelette29 a Mérári fijait és az ő nemzetségek szerint, az ő attyoknak házok szerint számláld meg. Attól30 fogva, a ki harmincz esztendős és annál feljebb, mindaddig, a ki ötven esztendős, megszámláljad őket, valakik alkalmatosok a szolgálatra, hogy a gyülekezetnek sátorában munkálódjanak. Ezek31 pedig az ő terhek mellett való vigyázások minden ő szolgálatjok szerint, a gyülekezetnek sátorában tudniillik a hajléknak deszkái, annak rúdjai, oszlopai és talpai. A32 pitvarnak is köröskörűl való oszlopai és azoknak talpai, és azoknak szegei, és azoknak kötelei, azoknak minden szerszámai, és azoknak minden szolgálatjokhoz való edények : és nevek szerint megszámláljátok az ő szolgálatjok terhének minden edényeit. E33 lészen szolgálatjok a Mérári fijai cselédinek, mellyel szolgáljanak a gyülekezet sátorában, Ithamárnak, az Áron Pap fijának keze alatt. A léviták megszámlálása.És34 megszámlálá Mózes és Áron és a gyülekezetnek Fejedelmei a Kéhátiták fijait, az ő nemzeségek szerint és az ő attyoknak házok szerint. Attól35 fogva, a ki harmincz esztendős vala és annál feljebb mint addig, a ki ötven esztendős vala, valamennyin alkalmatosok valának a szolgálatra a gyülekezetnek sátorában. Vala36 pedig azuoknak számok az ő nemzetségek szerint kétezer hétszáz és ötven. Ezek37 a Kéhátiták nemzetséginek számláltattai, kik alkalmatosok valának a szolgálatra és gyülekezetnek sátorában, a kiket megszámlált Mózes és Áron az Úrnak parancsolatja szerint, a Mózes keze által. A38 Gerson fijainak számok az ő nemzetségek szerint, és az ő attyaiknak házok szerint. Attól39 fogva a ki harmincz esztendős vala és azon felűl mind addig, a ki ötven esztendős vala, valamennyin alkalmatosok valának a szolgálatra a gyülekezetnek sátorában. Azoknak40 mondom számok az ő nemzetségek szerint, az ő attyoknak házok szerint kétezer hatszáz és harmincz. Ezek41 a Gerson fijai cselédjeknek számok, kik minidnyájan szolgálnak a gyülekezet sátorában, kiket megszámlált Mózes és Áron az Úrnak beszéde szerint. A42 Mérári fijai nemzetségének számok az ő cselédjek szerint, az ő attyoknak háza szerint. Attól43 fogva a ki harmincz esztendős vala, és annál feljebb mind addig a ki ötven esztendős vala, valamennyin alkalmatosok valának a szolgálatra a gyülekezetnek sátorában. Az44 ő számok mondom az ő nemzetségek szerint, háromezer és kétszáz. Ezek45 a Mérári fijai cselédjének számláltattai, kiket megszámlált Mózes és Áron az Úrnak beszéde szerint, a Mózes keze által. Mindnyájan46 a megszámláltattak, kiket megszámlált Mózes és Áron, és az Izráel Fejedelmei az ő nemzetségeknek és az ő attyoknak házok szerint a Léviták. Attól47 fogva a ki harmincz esztendős volt, mind addig a ki ötven esztendős volt, valakik alkalmatosok a szolgálatra az Isten tisztelére való szolgálatnak gyakorlására, és az ő terhekben való munkára a gyülekezetnek sátorában. Azoknak48 mondom számláltattai voltak nyolcezeren ötszázan és nyolczvanan. Az49 Úrnak beszéde szerint számlálta őket Mózesnek keze által, mindeniket az ő szolgálatja szerint, és az ő terhe szerint ; azok számláltattak vala pedig meg, kiket az Úr parancsolt vala Mózesnek. A5 tisztátlanok elkülönítése.És1 szóla az Úr Mozesnek, mondván : Parancsold2 meg az Izráel fijainak, hogy kiüzzenek a táborból minden bélpoklost, és mindent valakinek férjfiúi magva kifoly, és mindent, valaki megundokíttatott holttestnek illetése miatt. Mind3 férfiakat, mind asshzonyokat kiüzzetek, a táboron kivűl üzzétek őket, hogy meg ne undokítsák az ő táborokat azok, a kik között én lakozom. És4 úgy cselekedének az Irzáel fijai és kiüzék azokat a táboron kivűl, a miképen meghagyta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekdének az Izráel fijai. Vétekért való áldozat eltulajdonítás miatt.Szóla5 annakfelette az Úr Mózesnek, mondván : Parancsold6 meg az Izráel fijainak : Akár féjfiú, akár asszony, mikor cselekdéndenek az embereknek bűnök közzűl valamellyet, vétkezvén az Úr ellen, és bűnt cselekedéndik valamelly lélek ; Megvallják7 az ő bűnöket, a mellyet cselekdtek, és fizesse meg azt a miben vétekezett épen, és annak ödörészét adja arra felűl, és adja annak, a ki ellen vétekezett. Ha8 nem lejénd annak a férjfiúnak attyafia, a kinek megfizetné a kárt : adja azt az Úrnak, és legyen a Papé a megtisztitásra való koson kivűl, mellyel megtisztítja őtet a Pap. Az9 Izráelitáktól Istennek szenteltetett állatokból való felemeltetett ajándék azé a Pap legyen, a kihez azt viszik : És10 kinek-kinek megszenteltetett állati azé legenek, a mikor adándja azokat az ember a Papnak, azé legyenek. Hűtlenségi gyanú tisztázása.Szóla11 annakfelette az Úr Mózesnek, mondván : Szólj12 az Izráel fijainak, és mond meg nékik : Mikor elhajol valakinek felesége, és vétkezéndik az ő férje ellen ; És13 hálánd valaki ő vele, melly dolog az ő férjétől eltitkolva és elfedezve vagyon, hogy az ő felesége megfertéztetett : bizonyság pedig nem lejénd ő ellene, mivelhogy a bűnön nem kapták. Ha14 felindúl ő benne az ő feleségéhez való kétség, annyira hogy kételkedjék az ő feleségéhez, melly immár tisztátalanná lett ; vagy felindúl ő benne az ő feleségéhez való kétsége, annyira hogy feleségéhez kételkedjék, jóllehet az meg nem fertéztetett : Akkor15 vigye a férjfiú az ő feleségét a Paphoz ; és vigye el az ő áldozatjára való ajándékát azzal egyetemben, tudniillik egy Efa árpalisztnek tizedrészét : de öntsön arra olajat és ne tegyen arra temjént ; mert házasságban való tisztaság megromlásának gyanúságánakáldozatja, és emlékeztetésnek áldozatja, melly eszébe juttatja az embernek a gonoszságot. És16 az asszonyt hívja elő a Pap, és állassa őtet az Úr eleibe. És17 vegyen a Pap szent vizet földből csinált edénybe, a porból is, a melly lejénd a sátornak pádimentomán, vegyen a Pap és bocsássa azt a vízbe. És18 állassa a Pap az asszonyt az Úr eleibe, és az asszonynak fejét mezítelenitse meg, és tegye annak az asszonynak kezére az emlékezetnek ajándékát, melly áldozat házasság tisztasáághoz való gyanuságnak ajándéka ; és a Papnak kezében legyenek keserű vizek, átoknak vizei. És19 esküvéssel kénszerítse őtet a Pap, és azt mondja az asszonynak : Hogyha valaki te veled nem közösködött, és hogyha el nem hajlottál tisztátalanságra a te férjed kivűl, ne ártson néked a keserű átkozott víz. Ha20 pedig elhajlottál a te férjed kivűl, és megszeplősíttettél, és más férjfiúval közösültél a te férjed kivűl : Esküvéssel21 kénszerítse, mondom, azt az asszonyt a Pap, átoknak esküvésével, és ezt mondja az asszonynak : Tegyen tégedet az Úr átokká, és példává a te népedig között, minekutánna az Úr megszáraztja a te tomporodat, és a te méhedet dagadással megveri. És22 bémenjenek ez átkozott vizek a te belső részeidbe, hogy megdagadjon a te méhed, és megszáradjon a te tomporod ; és az asszony mondja : Ámen ! Ámen ! És23 írja fel a Pap az átkokat valami kártára, és törölje el annakutánna azokat a keserű vizekkel. És24 itassa meg az asszonynyal a keserű átkozott vizet : és bémennek ő belé az átkozott és keserű vizek. Annakutánna25 vegye el a Pap az asszonynak kezéből a házasságbeli tisztasághoz való gyanúságnak áldozatját és emelje fel azt az Úr előtt, és áldozzék azzal az oltáron. És26 a Pap egy teljes marokkal vévén abból az ajándékból, áldozza meg azt jóillatúl az oltáron, és annakutánna adja meginni az asszonynak a vizet. Megitassa,27 mondom, vele a vizet, és ha megszeplősíttetett lejénd, és ha vétkezett valóba az ő férje ellen : tehát bémennek azok az átkozott vizek ő belé, mellyek fordulnak keserűségre és megdagad az ő méhe, és megszárad az ő tompora, és lészen az az asszony átkozott az ő népe között. Hogyha28 meg nem szeplősíttetett az asszony, hanem tiszta lejénd : tehát ártatlan lészen és tenyésző lészen. Ez29 a házasságbeli tisztasághoz való gyanúságnak törvénye, mikor elhajol az asszony az ő férjétől és megszeplősíttetik. Vagy30 ha felindúl valakiben a kételkedés, annyira, hogy kételkedjék feleségéhez, és az ő feleségét állatja az Úr eleibe, és a Pap cselekszik azzal mind e törvény szerint. És31 illyen módon ártatlan lészen a férjfiú a bűntől, de az asszony az ő bűnének terhét hordozza. Nazireusok6 törvénye.És1 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Szólj2 az Izráel fijainak és mond meg nékik : Mikor féjfiú vagy asszony fogadást tészen, és esküvéssel a Nazareusságra kötelezi magát, hogy tudniillik az Úrnak Nazareusságra szentli magát : Bortól3 és részegítő italtól elszakassza magát, a boreczetet és a részegítő állatnak eczetjét ne igya, és semmi megvizuesített szőlőből csinált italt ne igyék, sőt még új szőlőt se egyék, se pedig asszúszőlőt : Az4 ő Nazareusságának minden napjain semmit a félét ne igyék, valmai lészen a szőlőtőről, a szőlőmagvától fogva a shzőlőhajáig. Az5 ő Nazareussága fogadásának minden napjain beretva az ő fejére nem menjen, míglen bé nem teljesednek a napok, mellyeken fogadással Nazareusságra szentelte magát az Úrnak : szent legen, hagyja nevekedni az ő fejének haját. A6 napokon, mellyeken fogadássál Nazareusságra szenteli magát az Úrnak ; a megholtnak testéhez bé ne menjen. Sőt7 se az ő attyának, e az ő annyának, se az ő attyafiának, se az ő nénnyének holtesstekkel meg ne fertéztesse magát, mikor meghalándanak : mert az ő Istenének Nazareusságát viseli az ő fején. Az8 Nazareusságának minden napjain szent legyen az Úrnak. Hogyha9 pedig valaki meghalánd ő nála hirtelenséggel, és megfertézteti az ő Nazareusságának fejét, nyírje meg az ő fejét az ő tisztulásának napján, hetedik napon nyírja meg azt. Nyolczadik10 napon pedig vigyen két gerliczét vagy két galambfiat a Papnak a gyülekezet sátora ajtajához. És11 áldozza meg a Pap egyiket a bűnért, a másikat pedig egészen égőáldozatúl, és tisztítsa meg azt abból, hogy vétkezett a hottest miatt ; és szentelje meg annak fejét azon napon. És12 ujonnan fogadást tévén az Úrnak az ő Nazareusságra való magaszentelésének napjáról, vigyen az ő bűnéért egy esztendős bárányt ; az előtt való napok pedig haszontalanok legyenek ; mert megfertéztetett volt az Nazareussága. E13 legyen pedig az Istennek Nazareusságra szenteltetett embernek törvénye, a melly napon bételjesedik az Nazareusságának napja, menjen a gyülekezet sátorának ajtajához. És14 vigye fel az ő áldozatját az Úrnak, egy esztendős ép hím bárányt egészen megégetendő áldozatra, és egy esztendős nőstvény ép bárányt, bűnért való áldozatra, és egy ép kost hálóadó-áldozatra. Ezek15 felett egy kosár kovász nélkűl való kenyereket, olajjal meghintett zsemlyebéleseket, és kovász nélkűl való pogácsákat olajjal megkenetteket, azoknak Minhájokkal és italiáldozatjokkal. Vigye16 azokat a Pap az Úr eleibe, és áldozzék annak bűnéért való áldozatot, és egészen megégetendő áldozatot. A17 kost is áldozza meg háláadóáldozatúl az Úrnak, a kovász nélkűl valókkal egyetemben, mellyek a kosárban lésznek : áldozza meg a Pap annak Minháját és italiáldozatját is. Akkor18 a Nazareus nyírje meg az ő Nazareusságának fejét a gyülekezet sátorának ajtajánál, és vegye az ő Nazareusságának haját, és tegye azt a tűzre, melly vagyon a háláadásért való áldozat alatt. Vegye19 annakutánna a Pap a kosnak megfőtt lapoczkáját, és egy kovász nélkül való bélest a kosárból, és egy kovász nélkűl való pogácsát, és tegye a Nazareusnak kezére, minekutánna elnyírettetik az ő Nazareussága. És20 emelje fel a Pap azokat az Úr előtt ; a Papnak szenteltetett ez, a felemeltetett szegynek és felemeltetett lapoczkának felette, és annakutánna igyék bort a Nazareus. Ez21 a Nazareusnak törvénye, a ki fogadást tejénd, és az ő Nazareusságáért az Úrnak fogadott áldozatjának törvénye, azonkivűl a mit szabad akaratja szerint ajándékoz : Az ő fogadáa szerint, mellyet fogadott, a képen cselekedjék, az ő Nazareusságának törvénye szerint. Ároni áldás.És22 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Szólj23 Áronnak és az ő fijainak, mondván : Így áldjátok meg az Izráel fijait, mondván nékik : Áldjon24 meg tégedet az Úr, és őrizzen meg tégedet. Világosítsa25 meg az Úr az ő orczáját te rajtad, és könyörüljön te rajtas : Fordítsa26 az Úr az ő orczáját te reád, és adjon békességet néked. És27 az én nevemet vessék az Izráel fijaira, és én megáldom őket. A7 törzsfők ajándékai a szent sátor felszentelésekor.És1 lőn a melly napon elvégezé Mózes a Sátornak felemelését, megkené azt és megszentelé minden edényeivel egybe, az oltárt is és annak minden edényeit megkené és megszentelé. Akkor2 ajándékokat vivének az Izráel Fejedelmei az ő attyok házának fejei ; ezek valának a nemzetségek Fejedelmei, és ugyanezek valának a megszámláltattaknak fejei. És3 vivék az ő ajándékokat az Úr eleibe, hat borított szekereket, és tizenkét ökröket, egy szekeret két Fejedelemért, és mindenikért egy-egy ökröt : és ajándékon vivék azt a sátor eleibe. És4 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Vedd5 el ő tőlök és szolgáljanak azok a gyülekezet sátorának szolgálatjában : és adjad azokat a Lévitáknak, mindeniknek az ő szolgálatja szerint. Elvevé6 azért Mózes a szekereket és ökröket, és adá azokat a Lévitáknak. Két7 szekeret és négy ökröt a Gerson fijainak az ő szolgálatjok szerint. Négy8 szekeret pedig és nyolcz ökröt ada a Mérári fijainak az ő szolgálatjok szerint, Ithamárnak Áron Pap fijának keze alá. A9 Kéhát fijainak pedig semmit nem ada ; mert a szentséges állatok körűl való szolgálat vala ő rajtok, mellyet vállokon viselnek vala. Vivének10 annakokáért a Fejedelmek az oltárnak megszentelésére azon napon, a mellyen megkenettetett volt, vivének mondom, ajándékokat a Fejedelemnek az oltár eleibe. És11 monda az Úr Mózesnek : A Fejedelmek egyenként, külön-külön napon vigyék az ő ajándékokat az oltárnak megszentelésére. És12 vivé első napon az ő ajándékát Naasson, az Amminádáb fija, Júda nemzetségéből. Vala13 pedig az ő ajándéka, egy ezüsttál, száz és harmincz siklus nyomó, egy ezüstpohár hetven siklus nyomó, a szent siklus szerint, és mind a kettő teljes vala Minhának való olajjal meghintett zsemlyeliszttel. Egy14 aranykalán, tíz siklus nyomó, teljes jóillatra való szerszámokkal. Egy15 gyermekded tulok, egy kos, egy ezsntedős bárány egészen megégetendő áldozatra. Egy16 kecskebak a bűnért való áldozatra. És17 a háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt kecskebak, öt bárányok esztendősök. E volt Naasonnak Amminádáb fijának ajándéka. Másodnapon18 ajándékot vive Néthanéel, Suárnak fija, Issakhár nemzetségének Fejedelme. Elővivé19 az ő ajándékát egy ezüsttálat, melly száz és harmincz siklus nyomó vala, egy ezüstpohárt, melly hetven siklus nyomó vala, a szent siklus szerint, mellyek teljesek valának olajjal meghintett Minhának való zsemlyeliszttel. Egy20 aranykalán, tíz siklust nyomót, teljest jóillatra való szerszámokkal. Egy21 gyermekded tulkot, egy kost, egy esztendős bárányt tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy22 kecskebakot a bűnért való áldozatra. És23 a háláadásnak áldozatjára két ökröt, öt kost, öt bakot, esztendős bárányokat ötöt. E volt Néthanéelnek a Suár fijának ajándéka. Harmadik24 napon a Zebulon fijainak Fejedelmek Eliáb, a Hélon fija. Az25 ő ajándéka pedig volt egy ezüsttál, száz harmincz siklus nyomó, egy ezüstpohár, hetven siklusnyomó, a szent siklus szerint, mellyek teljesek valánakolajjal meghintett Minhának való zsemlyeliszttel. Egy26 aranykalán tíz siklus nyomó, jóillatra való szerszámokkal teljes. Egy27 gyermekded tulok, egy kos, egy esztendős bárány tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy28 kecskebak a bűnért való áldozatra. És29 a háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt bak, esztendős bárány öt. E volt Eliábnak, Hélon fijának ajándéka. Negyedik30 napon a Rúben fijainak Fejedelmek Elisúr, Sedeúrnak fija. Az31 ő ajándéka volt egy ezüsttál száz harmincz siklus nyomó, egy ezüstpohár, hetven siklus noymó, a szent siklus szerint, mellyek teljsek valának olajjal meghintett Minhára való zsemlyeliszttel. Egy32 aranykalán, tíz siklus nyomó, jóillatra való szerszámokkal teljes. Egy33 gyermekded tulok, egy kos, egy esztendős bárány tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy34 kecskebak bűnért való áldozatra. És35 a háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt bak, esztendős bárány öt. E volt Elisúrnak, Sedeúr fijának ajándéka. Ötödnapon36 a Simeon fijainak Fejedelmek Elúmiel, Surisaddai fija. Az37 ő ajándéka volt egy ezüsttál, száz harmincz siklus nyomó, egy ezüstpohár, hetven siklus noymó, a szent siklus szerint, mellyek teljesek valának olajjal meghintett Minhára való zsemlyeliszttel. Egy38 aranykalán, tíz siklus érő, teljes jóillatra való szerszámokkal. Egy39 gyermekded tulok, egy kos, esztendős bárány egy, tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy40 kecskebak bűnért való áldozatra. És41 háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt bak, esztendős bárány öt. E volt Selúmielnek, Surisaddai fijának ajándéka. Hatodnapon42 a Gád fijainak Fejedelmek Eliásáf, a Déhuel fija. Az43 ő ajándéka volt egy ezüsttál, száz harmincz siklu nyomó, egy ezüstpohár, hetven siklus nyomó, a szent siklus szerint, mellyek teljesek valának olajjl meghintett Minhára való zsemlyeliszttel. Egy44 aranykalán, tíz siklus nyomó, teljes jóillatra való szerszámokkal. Egy45 gyermekded tulok, egy kos, egy esztendős bárány tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy46 kecskebak bűnért való áldozatra. És47 a háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt bak, esztendős bárány öt. E volt Eliásáfnak, Déhuel fijának ajándéka. Hetednapon48 az Efraim fijainak Fejedelmek Elisáma, az Ammihúd fija. Az49 ő ajándéka volt egy ezüsttál, száz harmincz siklus nyomó, egy ezüstpohár, hetven siklus nyomó, a szent siklus szerint, mellyek teljesek valának olajjal meghintett Minhára való zsemlyeliszttel. Egy50 aranykalán, tíz siklus nyomó, teljes jóillatra való szerszámokkal. Egy51 gyermekded tulok, egy kos, egy esztendős bárány tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy52 kecskebak a bűnért való áldozatra. És53 a háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt bak, esztendős bárány öt. E volt Elisámának, Ammihúd fijának ajándéka. Nyolczadnapon54 a Manasse fijainak Fejedelmek Gámliel, Pédasúr fija. Az55 ő ajándéka volt egy ezüsttál, száz harmincz siklus nyomó, egy ezüstpohár, hetven siklus nyomó, a szent siklus szerint, mellyek teljesek valának olajjal meghintett Minhára való zsemlyeliszttel. Egy56 aranykalán, tíz siklus nyomó, teljes jóillatra való szerszámokkal. Egy57 gyermekded tulok, egy kos, egy esztendős bárány tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy58 kecskebak a bűnért való áldozatra. És59 a háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt bak, esztendős bárány öt. E volt Gámlielnek, a Pédasúr fijának ajándéka. Kilenczednapon60 a Benjámin fijainak Fejedelmek Abidán, a Gideóni fija. Az61 ő ajándéka volt egy ezüsttál, száz harmincz siklus nyomó, egy ezüstpohár, hetven siklus nyomó, a szent siklus szerint, mellyek teljesek valának olajjal meghintett Minhára való zsemlyeliszttel. Egy62 aranykalán, tíz siklus nyomó, teljes jóillatra való szerszámokkal. Egy63 gyermekded tulok, egy kos, egy esztendős bárány tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy64 kecskebak a bűnért való áldozatra. És65 a háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt bak, esztendős bárány öt. E volt Abidánnak, Gideóni fijának ajándéka. Tizedik66 napon a Dán fijainak Fejedelmek Ahiézer, az Ammisaddai fija. Az67 ő ajándéka volt egy ezüsttál, száz harmincz siklus nyomó, egy ezüstpohár, hetven siklus nyomó, a szent siklus szerint, mellyek teljesek valának olajjal meghintett Minhára való zsemlyeliszttel. Egy68 aranykalán, tíz siklus nyomó, teljes jóillatra való szerszámokkal. Egy69 gyermekded tulok, egy kos, egy esztendős bárány tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy70 kecskebak a bűnért való áldozatra. És71 a háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt bak, esztendős bárány öt. E volt Ahiézernek, az Ammisaddai fijának ajándéka. Tizennegyedik72 napon az Áser fijainak Fejedelmek Págiel, Okrán fija. Az73 ő ajándéka volt egy ezüsttál, száz harmincz siklus nyomó, egy ezüstpohár, hetven siklus nyomó, a szent siklus szerint, mellyek teljesek valának olajjal meghintett Minhára való zsemlyeliszttel. Egy74 aranykalán, tíz siklus nyomó, teljes jóillatra való szerszámokkal. Egy75 gyermekded tulok, egy kos, egy esztendős bárány tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy76 kecskebak a bűnért való áldozatra. És77 a háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt bak, esztendős bárány öt. E volt Págielnek, Okrán fijának ajándéka. Tizenkettődik78 napon a Nafthali fijainak Fejedelmek Ahira, Enán fija. Az79 ő ajándéka volt egy ezüsttál, száz harmincz siklus nyomó, egy ezüstpohár, hetven siklus nyomó, a szent siklus szerint, mellyek teljesek valának olajjal meghintett Minhára való zsemlyeliszttel. Egy80 aranykalán, tíz siklus nyomó, teljes jóillatra való szerszámokkal. Egy81 gyermekded tulok, egy kos, egy esztendős bárány tűzzel egészen megemésztetendő áldozatra. Egy82 kecskebak a bűnért való áldozatra. És83 a háláadásnak áldozatjára két ökör, öt kos, öt bak, esztendős bárány öt. E volt Ahirának, az Enán fijának ajándéka. E84 volt az oltárnak megszentelése, a napon, mellyen megkenettetett, Izráelnek Fejedelmeitől : Tizenkét ezüsttálak, tizenkét ezüstpoharak, tizenkét aranykalánok. Szá85 és harmincz siklus nyomó vala egy ezüsttál, és egy ezüstpohár hetven siklus noymó : az edényeknek minden ezüstjei kétezer négyszáz siklus, a szent siklus szerint : Tizenkét86 aranykalánok jóillatra való szerszámokkal teljesek, tíz-tíz siklus nyomók valának a kalánok a szeint siklus szerint : A kalánoknak minden aranya, száz húsz siklus. A87 tűzzel egészen megemésztetetndő áldozatra való minden ökrök, tizenkét gyermekded tulkok, tizenkét kos, esztendős bárány tizenkettő az ő Minhájokkal egybe ; és tizenkét kecskebakok bűnért való áldozatra. A88 háláadás áldozatjának pedig minden ökrei huszonnégy tulkok, hatvan kosok, hatvan bakok, esztendős bárány hatvan. E volt az oltárnak megszentelése, minekutánnak megkenettetett volt. Mikor89 pedig bémegyen vala Mózes a gyülekezetnek sátorába, hogy szólana ő vele az Isten, hallja vala szavát annak a ki vele szól vala a kegyelem táblájának felső részéről, melly vala a Bizonyságtételnek ládáján, a két Kérubimok közzűl, és szól vala néki. Az8 arany gyertyatartóról.És1 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Szólj2 Áronnak és mond meg néki : Mikor meggyujtod a szövétnekeket a gyertyatartó ellenében, mindenfelé világosságot tegyenek a hét szövétnekek. És3 cselekedék a képen Áron, és úgy tevé fel a szövétnekeket, hogy a gyertyatartónak ellenében világosságot tennének, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. És4 a gyertyatartónak az ő alkotványa merő aranyból veretett vala, mind a szára, mind pedig a virága merőn veretett vala, a példa szerint, mellyet mutatott volt az Úr Mózesnek, ollyan képen csinálá a gyertyatartót. A léviták felszentelése.Szóla5 annakfelette az Úr Mózesnek, mondván : Vegyed6 a Lévitákat az Izráel fijai közzűl és tisztítsd meg őket. Így7 cselekedjél pedig ő velek hogy megtisztítsad őket : hintsed ő reájok a megtisztulásnak vizét, és mind az egész testeket beretválják meg, és mossák meg az ő ruháikat, és tisztíttassanak meg. Azután8 vegyenek egy gyermekded tulkot Minhájával egybe, tudniillik olajjal meghintett zsemlyeliszttel : és más gyermekded tulkot is vegyenek bűnért való áldozatra. Akkor9 vigyed a Lévitákat a gyülekezetnek sátora eleibe, és gyüjtsed egybe az Izráel fijainak minden gyülekezetit. Vigyed,10 mondom, a Lévitákat az Úr eleibe, és az Izráel fijai tegyék az ő kezeiket a Lévitákra. És11 Áron vigye a Lévitákat ajándékon az Izráel fijaitól az Úrnak, hogy szolgáljanak az Úr szolgálatjában. A12 Léviták pedig tegyék az ő kezeiket a tulkoknak fejekre : Annakutánna áldozd meg egyiket bűnért való áldozatúl, a másikat pedig tűzzel egészen megemésztetendő áldozatúl az Úrnak, a Lévitáknak megtisztíttatásokra. És13 állassad a Lévitákat Áron eleibe és az ő fijai eleibe, és adjad őket ajándékon az Úrnak. És14 válaszd el a Lévitákat az Izráel fijai közzűl : hogy legyenek a Léviták enyimek. Azután15 menjenek el a Léviták a gyülekezetnek sátorában való szolgálatra, minekutánna megtisztítod őket, és ajándékon viszed őket az Istennek. Mert16 adattak nékem az Izráel fijai közzűl mind azokért, kik az ő annyok méhét először megnyitják, azaz az Izráel elsőszülettei helyett vettem őket magamnak. Mert17 az Izráel fijai között enyim minden elsőszülött mind emberek közzűl, mind oktalan állatok közzűl : a naptól fogva, hogy megöltem minden elsőszülöttet az Égyiptom földében, magamnak szenteltem azokat. Vettem18 pedig magamnak a Lévitákat minden elsőszülöttek helyett az Izráel fijai között. És19 adtam a Lévitákat ajándékon Áronnak és az ő fijainak az Izráel fijai közzűl, hogy az Izráel fijainak tisztekben járjanak a gyülekezetnek sátorában, és megtisztítsák az Izráel fijait, és ne legen az Izráel fijaiban csapás, ha az Izráel fijai a szenthelyhez iözel menéndenek. Úgy20 cselekedék annakokáért Mózes és Áron, és az Izráel fijainak egész gyülekezete a Lévitákkal ; mind a szerint valamint parancsolta vala az Úr Mózesnek a Léviták felől, ollyanképen cselekedének ő velek az Izráel fijai. És21 megtisztíták magokat a Léviták és megmosák az ő ruháikat, és vivé őket Áron ajándékon az Úr eleibe, és megtisztítá őket Áron, hogy tisztákká tenné őket. Ezek22 mikor elvégeztettek volna, elkezdék a Léviták az ő tiszteket a gyülekezetnek sátorában Áron előtt és az ő fijai előtt, a miképen parancsolt vala az Úr Mózesnek a Léviták felől, ollyanképen cselekedének velek. A léviták szolgálati ideje.Szóla23 pedig az Úr Mózesnek, mondván : Még24 ez is a Léviták tisztkhez való, hogy huszonöt esztendő skorától fogva és annak felette, menjen bé minden Lévita, hogy a gyülekezet sátorának szolgálatjában vitézkedjék. Minekutánna25 pedig ötven esztendős lészen, megtértjen e szolgálatnak vitézségéből, és annakutánna ne szolgáljon. Hanem26 szolgáljon az ő attyafiaival egyetemben a gyülekezetnek sátorában, hogy azok az ő tisztekben eljárjanak ; de a szolgálatban ne szolgáljon ; E képen cselekedjél a Lévitákkal az ő szolgálatjokban. Izráel9 fiai megtartják a páskhát.Szóla1 pedig az Úr Mózesnek, a Sinai pusztájában, második ezstendőben, hogy kijöttek Égyiptom földéből, első hónapban, mondván : Az2 Izráel fijai megszerezzék a Páskhát az ő idejében. Ez3 hónapnak tizennegyedik napján, a két estve között készítsétek el azt az ő idejében : Minden rendtartásai szerint, és minden czeremóniái szerint szerezzétek meg azt. Szóla4 annakokáért Mózes az Izráel fijainak, hogy megszerzenék a Páskhát. És5 megszerzék a Páskhát az első hónapban, ugyanazon hónak tizuennegyedik napján a két estve között, a Sinai pusztájában ; Mind azok szerint cselekedének az Izráel fijai, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek. A tisztátalanok és utasok páskhája.Valának6 pedig némellyek, kik mivelhgoy tisztátalanok valának valmai holtembernek illetése miatt, nem szerezheték meg a Páskhát azon napon : annakokáért menének Mózes eleibe és Áron eleibe azon napon. És7 mondának azok az emberek néki : Mi tisztátalanok vagyunk holtembernek illetése miatt ; miért tiltattatunk meg hogy az Úrnak ne vigyünk áldozatot az ő idejében az Izráel fijai között ? És8 monda nékik Mózes : Legyetek veszteg, míglen megértem mit parancsoljon az Úr ti felőletek. Szóla9 pedig az Úr Mózesnek, mondván : Szólj10 az Izráel fijainak, mondván : Ha valaki ti közöttetek tiztátalan lejénd is holtembernek illetése miatt, vagy messze úton lejénd közzűletek, vagy a ti nemzetségtek közzűl, mindazáltal az Úrnak megszerezze a Páskhát. A11 második hónapnak tizennegyedik napján, a két estve között szerezzék meg azt : kovásztalan kenyerekkel és keserű füvekkel egyék meg azt. Ne12 hagyjanak abban semmit reggelig, és tetemét annak meg ne törjék : a Páskhának minden rendtartásai szerint szerezzék meg azt. A13 melly ember pedig tiszta, vagy útban nem lejénd, és megszünéndik a Páskhának megszerzésétől, kivágattassék az a lélek az ő népe közzűl : mert az Úrnak áldozatját nem vitte fel az ő idejében, az ő bűnének terhét viselje az a férjfiú. Hogyha14 pedig jövevény lejénd ti köztetek és szerzénd Páskhát az Úrnak : a Páskhának rendi szerint és annak rendtartástok legyen néktek, mind jövevénynek, mind a föld lakosának. Felhő- és tűzoszlop.A15 melly nap pedig felemelteték a sátor, béfedezé a felhő a sátort a Bizonyságtételenk hajlékát : és estve a sátor felett vala mint a tűznek ábrázatja mind reggelig. Úgy16 vala szüntelen : A felhő borítja vala azt bé ; de tűznek ábrázatjában éjjel. Mikor17 pedig elmegyen vala a felhő a sátorról, annakutánna elindulnak vala az Izráel fijai, és a helyen, holott a felhő megáll vala, ott járnak vala tábort az Izráel fijai. Az18 Úrnak beszéde szerint mennek vala az Izráel fijai, és az Úrnak beszéde szerint járnak vala tábort, mind addig míg a felhő áll vala a sátoron, ott a helyen maradnak vala táborban. Mikor19 pedig a felhő a sátoron sok napig nyugszik vala, akkor megtartják vala az Izráel fijai az Úrnak őrizetit, és elébb nem mennek vala. Mior20 pedig a felhő kevés napokon marad vala a sátoron, az Úrnak szava szerint maradnak vala azon helyben, és az Úrnak szavára indulnak vala. Mikor21 pedig a felhő estvétől fogva reggelig volna, reggel pedig a felhő elmenne, akkor indulnak vala : Vagy pedig mikor mind nappal, mind éjjel megyen vala a felhő, ők is mind addig mennek vala. Vagy22 két nap, vagy egy hónapon, vagy esztendeig, a mennyire késik vala a felhő a sátoron, megmaradnak vala az Izráel fijai is, és nem mennek vala tovább : mikor pedig az elmegyen vala, ők is elmennek vala. Az23 Úrnak beszéde szerint járnak vala tábort, és az Úrnak beszéde szerint indulnak vala. Az Úrnak őrizetét megtartják vala, az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint. Az10 ezüstkürtök használata.Ezüst1 kürtök csináltatnak : a népnek elébb indulása és az egész tábornak rendi. Csináltass2 magadnak két ezüst kürtöket, merő ezüstből veretettek legyenek, hogy azokkal a gyülekezetet öszvegyüjthessed, és jelt adhass mikor kelljen a tábornak indulni. És3 mikor kürtölnek azokkal, öszvegyüljön te hozzád mind az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának ajtaja eleibe. Ha4 pedig csak egy kürttel kürtölnek, akkor gyüljenek hozzád a Fejedelmek, az Izráel ezerinek Fejei. Ha5 pedig kürtöléndetek indulót, akkor induljon azoknak táborok, kik napkelet felől járnak tábort. Mior6 pedig kürtölendetek indulót másodszor, akkor induljon azoknak táborok, kik dél felől járnak tábort, mert mikor indulniok kell, készülőt kell fúni. Mikor7 pedig öszvegyüjtitek a gyülekezetet, akkor csak egyenest kürtöljetek, és ne fújjatok indulót. Az8 Áron fijai pedig a Papok kürtöljenek azokkal a kürtökkel : és e legyen ti közöttetek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségtek között. És9 mikor mentek viadalra a ti földetekben, a titeket háborító ellenségtek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel kürtöljetek készülőt, és emlékezetben lésztek a ti Uratok Istentek előtt, és megszabadultok a ti ellenségitektől. Annakfelette10 a vígasságtoknak napján, és a ti Innepnapitokban, és a ti hónapitoknak kezdetiben kürtöljetek azokkal a kürtökkel, a ti tűzzel egészen megemésztendő áldozatitokra, és a ti háláadóáldozatitokra : és lésznek néktek emlékezetre a ti Istentek előtt. Én vagyok a ti Uratok Istentek. Elindulás a Sinai pusztájából.Vala11 pedig második esztendőben második hónapban, a hónapnak huszadik napján, elméne a felhő a Bizonyságtétel Sátoráról ; És12 elindulának az Izráel fijai az ő menéseknek rendi szerint a Sinai pusztájából ; és megállapodék a felhő Páránnak pusztájában. Elindulának13 annakokáért először az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint. És14 kezde menni először a Júda fijai nemzetségének táborának zászlója az ő seregei szerint ; és az ő seregének Fejedelme vala Naasson, az Amminádáb fija. Az15 Isakhár fijai nemzetsége seregének Fejedelme vala Néthanéel a Suár fija. És16 a Zebulon fijai nemzetsége seregénék Fejedelme vala Eliáb, az Elon fija. És17 elbontván a sátort, elindulának Gersonnak és Mérárinak fijai, kik viselik vala a sátort. Annakutánna18 kezde menni Rúben táborának zászlója az ő seregek szerint, és az ő seregének Fejedelme vala Elisur, Sedeúrnak fija. A19 Simeon fijai nemzetsége seregének pedig Fejedelme vala Selúmiel a Surisaddai fija. És20 a Gád fijai nemzetsége seregének Fejedelme vala Eliásáf, Déhuel fija. Elindulának21 a Kéhátiták is, kik viselik vala a szentséges állatokat, és amazok felvonszák vala a sátort, míg ezek a Kéhátiták oda jutnak vala. Annakutánna22 menni kezde az Efraim fijai táborának zászlója az ő seregi szerint, és az ő seregének Fejedelme vala Elisáma, az Ammihúd fija. A23 Manasse fija nemzetsége seregének Fejedelme vala Gámliel, a Pédasúr fija. A24 benjámin fijai nemzetsége seregének Fejedelme vala Abidán, a Gideóni fija. Utolszor25 megindula a Dán fija táborának zászlója, mind az egész tábornak maradékát vele vivén a ő seregi szerint : és az ő seregének Fejedelme vala Ahiézer, az Ammisaddai fija. Az26 Áser fijai nemzetsége seregének pedig Fejedelme vala Págiel, az Okrán fija. És27 a Nafthali fijai nemzetsége seregének Fejedelme vala Akhira, az Enán fija. Ezek28 az Izráel fijainak menetelek az ő seregek szerint : e képen mentek. Monda29 pedig Mózes a Midiánból való Hobábnak, Réhuel fijának az ő ipának : Elmegyünk mi a helyre, a melly felől szólott az Úr ; azt adom úgymond néktek ; Jer el velünk és jót tészünk veled : mert az Úr jót igért az Izráelnek. Ki30 felele néki : Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonságim közzé megek először. És31 monda Mózes : Kérlek ne hagyja el mindket : mert te tudod hol kell megszállanunk e pusztában és légy nékünk szemünk gyanánt. És32 ha eljövéndesz velünk, valami jót az Úr velünk cselekeszik, te veled közöljük azt. Elmenének33 annakokáért az Úr hegyétől háromnapi járó földön, és az Úr szövetségének Ládája megyen vala ő előttök háromnapi járó földön, hogy megmutatná nékik hol kellene megszállaniok. És34 az Úr felhője vala ő rajtok nappal, mikor mennének az ő táborokból. Mikor35 pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes : Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el a kik tégedet gyűlölnek a te orczád előtt. Mikor36 pedig megáll vala, ezt mondja vala : Adj nyugodalmat Uram az Izráelnek tízezerszer való ezereinek. Táborégés.11 És1 támáada a nép között zúgolódás az Úr ellen, úgymint kik bánkódnának az ő fáradságokon ; és nem tetszék az Úrnak füleiben : mert meghallá az Úr, és megharagudván felgerjede ő ellenek az Úrnak tüze, és megemészté a tábornak utolsó szélét. Kiálta2 annakokáért a nép Mózesre, és könyörge Mózes az Úrnak, és megszünék a tűz. És3 nevezé azt a helyet Thaberának : mert meggyuladott vala ő ellenek az Úrnak tüze. A nép kivánsága.És4 a gyülevész nép, melly vala ő köztök, kivánságba esék, annakokáért az Izráel fijai is elfordulván sirának és mondának : Kicsoda ád nékünk húst ennünk ? Megemlékezünk5 a halakról, mellyeket ettünk Égyiptomban ingyen, az ugorkákról és dinnyékről, és párhagymákról és a vereshagymákról és a foghagymákról. Most6 pedig a mi lelkünk megszáradott : és a mi szemeink semmit egyebet a Mannánál nem látnak. (A7 Manna pedig ollyan vala mint a kóriándrom magva, és az ő színe mint a bdelliom drágakőnek színe. Kiomol8 vala pedig a nép, és szedik vala a Mannát, ésmegőrlik vala malmokban, vagy megtörik vala mozsárban, és megfőzik vala fazékban, és csinálnak vala abból hamuban sült pogácsákat : az íze pedig annak olly vala, mint az új olajnak íze. Mikor9 pedig a harmat leszáll vala a táborra éjjel, a Manna ismindjárt leszáll vala arra.) Annakokáért10 meghallá Mózes, hogy sínra a nép az ő házoknépe szerint, kiki az ő sátorának ajtaja előtt : Annakokáért felgerjede az Úrnak haragja felette igen, Mózesnek is nem tetszék. És11 monda Mózes az Úrnak : Miért nyomorítád meg illyen módon a te szolgádat ? és miért nem találék kegyelmet a te szemeid előtt, hogy az egész népnek terhét én reám vetéd ? Avagy12 én tőlem fogantatott é mind ez egész nép ? avagy én szültem é őtet, hogy azt mondod nékem : Hordozd őtet a te kebeledben, a miképen hordozni szokta a dajka a szopó gyermeket, a földre, mellyről megesküdtél az ő attyainak ? Hol13 vegyek én húst, hogy adjam azt mind ez egész népenk ? mert sírnak én ellenem azt mondván : Adj nékünk húst, hadd együnk. Nem14 viselhetem mind ez egész népet : mert erőm felett vagyon. Ha15 így cselekeszel én velem, kérlek ölj meg engemet, ölj meg ha előtted kedves vagyok, és ne lássam az én nyavalyámat. Hetven vén, a ki prófétál.Monda16 azért az Úr Mózesnek : Gyüjtsd egybe a hetven férjfiakat az Izráel Vénei közzűl, a kiket tudsz, hogy a népnek Vénei legenek és annak Fejedelmei, és vigyed őket a gyülekezet sátorának ajtajához, és álljanak ott te veled. Akkor17 alá szálok és szólok ott te veled, és elszakasztok abból a lélekből, a melly vagyon te benned, és tészem ő beléjek ; és viseljék te veled a népnek terhét, és ne viseljed te magad. A18 népnek pedig mond meg : Készítsétek magatokat holnapra és húst esztek : mert sírtatok az Úr hallására, mondván : Kicsoda ád nékünk húst ennünk ? mert jobban vala nékünk dolgunk Égyiptomban. Azért az Úr ád néktek húst, és enni fogtok. Nem19 csak egy napon esztek, sem két napon, sem öt napon, sem tíz napon, sem húsz napon : Hanem20 egy egész hónapig, m1glen kijöjjön a ti orrotokon is, és ugyan megutáljátok annakokáért hogy megutáltátok az Urat, a ki vagyon ti közöttetek ; és sírtatok ő előtte mondván : Miért jöttünk ide ki Égyiptomból. És21 monda Mózes : Hatszáz ezer gyalog e nép, a ki között vagoyk én, és te azt mondod : Húst adok nékik, és esznek egy egész hónapig. Nemde22 ökrök és juhok vágattatnak é nékik, hogy elég legyen nékik ? vagy a tengernek minden halai öszvegyüjtetnek é nékik, hogy elég legyen nékik ? Akkor23 monda az Úr Mózesnek : Avagy megrövidült é az Úrnak keze ? Majd meglátod hogyha bételjesedik é néked az én beszédem vagy nem. Kiméne24 pedig Mózes a néphez, és megmondá nékik az Úr beszédét, és öszvegyüjté a hetven férjfiakat a népnek Vénei közzűl, kiket állata a sátor körűl. Akkor25 leszálla az Úr felhőben, és szóla néki : és elszakaaszta abból a lélekből, melly vala ő benne, és helyhezteté a hetven Vén férjfiakban : mikor pedig megnyugodt volna ő rajtok a lélek, prófétálának akkor, és nem többé. Elmaradának26 pedig két féjfiak a táborban, egyiknek neve Eldád, és a másiknak neve Médád, és ezeken is megnyugot vala a lélek : mert azok is valának a béiratott hetven Vének közzűl valók, de nem mentek vala a sátorba : és így prófétálni fogának ők is a táborban. Elfutamodék27 azért egy ifjú, és megjelenté Mózesnek, és monda : Eldád és Médád prófétálnak a táborban. Akkor28 felele Jósué a Nun fija. Mózes szolgálja, az ő fijai közzűl és monda : Uram Mózes, tiltsd meg őket ? Kinek29 felele Mózes : Avagy én érettem irigykedel é ? Vajha az Úrnak minden népe próféták volnának, és adná az Úr az ő Lelkét ő beléjek ! Fürjek és Kibrot-thaavá azaz kívánság sírjai.Annakokáért30 viszatére Mózes a táborba, ő és az Izráelnek Vénei. És31 szél jöve ki az Úrtól, és hoza fürjeket a tengerből és bocsátá a táborra egynapi járó földig egy felől, és egynapi járó földig más felől a tábor körűl, és úgymint két sing magasságnyira f dölnek színén. Akkor32 felkele a nép egész azon a napon, és egész éjjel, és egész a következő napon és gyüjtének magoknak fürjeket, a ki kevesebbet gyüjtött, gyüjtött tíz rakásokat, és szépen kiterjeszték azokat magoknak a tábor körűl. A33 hús még fokog között vala, és meg nem emésztették vala, akkor az Úrnak haragja felgerjede a népre, ésmegveré az Úr a népet felette nagy csapással. Annakokáért34 nevezé azt a helyet Kibrot-thaavának : mert ott temetteték el a kivánó nép. Kibrot-thaavától35 elméne a nép Haseróthba ; és megállának Haseróthban. Miriám12 poklossá lesz Mózes ellen való beszédéért.Mária1 pedig és Áron szólának Mózes ellen az ő felesége miatt, mellet Kús tartományból vett vala feleségűl, hogy tudniillik Kús tartományból való asszont vett volna feleségűl. És2 mondának : Avagy csak Mózes által szólott é az Úr ? avagy nem szólott é mi általunk is ? És meghallá az Úr. (Maga3 az az ember, Mózes, igen szelíd ember vala, minden emberek felett, kik e föld színén valának.) Mindjárt4 azért monda az Úr Mózesnek és Áronnak és Máriának ; Menjetek ki ti hárman a gyülekezetnek sátorába ; és kimenének ők hárman. Akkor5 leszálla az Úr felhőnek oszlopában, és megálla a sátornak ajtajánál : és mikor szólította volna Áront és Máriát, kimenének mindketten. Kiknek6 monda : Halljátok meg most az én beszédimet : Ha valaki az Úrnak Prófétája lejénd ti közöttetek, én megjelenek annak látásban, vagy álomban szólok azzal. Nem7 ollyanképen szólok az én szolgámnak Mózesnek, ki az én egész házamban hív. Szemtől8 szembe szólok ő vele, és nyilvánvaló látásban : nem homályos beszédek által : hanem az Urnak hasonlatosságát látja : Mi az oka azért, hogy nem féltetek szólani azén szolgám ellen, Mózes ellen ? És9 felgyulada az Úr haragja ő reájok és elméne. És10 a felhő elméne a sátor felűl, és ímé Mária vala bélpoklos, fejér mint a hó ; és tekinté Áron Máriát, és ímé bélpoklos vala. Monda11 azért Áron Mózesnek ; Kérlek édes Uram, ne tulajdonítsad nékünk e bűnt ; mert bolondúl cselekedtünk é igen vétkeztünk ! Kérlek,12 ne legyen ollyan Mária mint a holt, mellynek húsának fele megemésztetik, mikor az őannyának méhéből kijő. Mózes13 azért kiálta az Úrhoz, mondván : Isten, kérlek gyógítsd meg most őtet ! Felele14 az Úr Mózesnek : Ha csak az attya pökött volna is az ő orczájára, avagy nem kelene é szégyenlenie azt hetednapig ? Rekesztessék ki hét napon a táboron kivűl, és annakutánna hívattassék vissza. Annakokáért15 kirekeszteték Mária a táboron kivűl hét napig : És a nép ki nem indula helyéből, míg vissza hívattatnék Mária. Kanaán13 földére kémek küldetnek.Annakutánna1 pedig elméne a nép Haseróthból, és tábort járának Páránnak pusztájában. És2 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Bocsáss3 férjfiakat, a kik megkémleljék a Kanáan földét, mellyet én adok az Izráel fijainak ; az ő attyaiknak mindenik nemzetségéből egy-egy férjfiat küldjetek, kik közzül mindenik Főember legyen ő közöttök. Elküldé4 azért őket Mózes a Párán pusztájából az Úrnak beszéde szerint ; és mindnyájan azok a férjfiak az Izráel fijai között Főemberek valának. Ezek5 pedig azoknak neveik : a Rúben nemzetségéből Sámmua, a Zakhúr fija. A6 Simeon nemzetségéből Safát, a Hóri fija. A7 Júda nemzetségéből Káleb, a Jefunné fija. Az8 Issakhár nemzetségéből Igál, a József fija. Az9 Efraim nemzetségéből Hósea, a Nún fija. A10 Benjámin nemzetségéből Pálthi, a Rafú fija. A11 Zebulon nemzetségéből Gaddiel, a Zsódi fija. A12 József nemzetségéből, a Manasse nemzetségéből Gaddi, a Súsi fija. ,13 A Dán nemzetségéből Ammiel, a Gemálli fija. Az14 Áser nemzetsége közzül Sethúr, a Mikael fija. A15 Nafthali nemzetségéből Nahbi, a Voffi fija. A16 Gád nemzetségéből Géuel, a Mákhi fija. Ezek17 a fárjfiaknak neveik, kiket bocsátott Mózes a füldnek kémlelésére : És nevezé Mózes Hoseát a Nun fiját Jósuénak. Elbocsátá18 azért őket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére, mondván nékik : Menjetek fel erre dél felől, és hágjátok által a hegyeket. És19 szorgalmatosan meglássátok a füldet, minémú legyen : és a népet a ki lakozik abban : hogyha erős é vagy erőtlen, hogyha kevés é vagy sok ? Minémú20 legyen a föld, mellyben lakozik, hogyha jó á vagy hitván ; és minémű városok, a mellyekben lakozik, hogyha táborban é vagy erősségekben lakik ? Ismét21 minémű a föld, hogyha kövér é vagy sovány ; hogyha vannak é abban élőfák vagy nincsenek ; és legyetek bátorságosok, és szakasszatok a földnek gyümölcséből : azok pedig a napok valának a szőlőzsendülésnek napjai. Felmenének22 annakokáért és megkémlelék a földet a Tzin pusztájától fogva mind Rehóbig, a mellyen Hamáth felé mennek. És23 felmenének dél felől, és jutának Hebronig ; valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fijai : (Hebron pedig hét esztendővel építettett Égyiptomnak Soán nevű városa előtt.) Jutának24 annakokáért az Eskol völgyéig, és lemetszenék ott egy szőlővesszőt egy fürtszőlővel, és ketten vivék azt rúdon, és a pomagránátokból is és a figékből is szakasztának. Az25 a hely hivattaték Eskol völgyének fürtszőlőért, mellyet lemetszettek vala onnét az Izráel fijai. A kémek visszatérnek és elcsüggesztik a népet.Megtérének26 pedig a földnek megkémlelésébőlm negyven nap elmulván. És27 menének Mózeshez és Áronhoz, és az Izráel fijainak egész Gyülekezetéhez, a Párán pusztájában Kádesbe : és megvivék nékik e dolgot és az egész Gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét. ,28 És megbeszélék azok, és azt mondák : Elmentünk vala arra a földre, mellyre küldöttél vala minket, és bizonyára téjjel és mézzel folyó, és ez az ő gyümölcse ! Csakhogy29 erős a nép, a ki lakja azt a földet, és a városok erősek és felette nagyok ; ezeknek felette az Anák fijait is láttuk ott. Amálék30 lakik a dél felől való földben, és Hitteus, és Jebuzeus és Emoreus laknak a hegyeken, Kananeus pedig lakik a tenger mellett, és a Jordán partján. És31 jóllehet Káleb hallgatásra inté a népet Mózes előtt ; (mert azt mondja vala : Valóban elmenjünk, hogy örökségül bírjuk azt a földet : mert kétség nélkül megvehetjük azt.) Mindazáltal32 a férjfiak, a kik felmentek vala vele, azt mondják vala : Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen : mert nálunk erősebb. És33 alázák azt a földet, a mellyek megkémleltek volt, az Izráel fijai előtt, mondván : Az a föld, a mellyen általmentünk hogy megkémlelnénk azt, olly föld, melly megemészti az ő lakóit : az emberek is mind a kiket láttunk ő közöttök, magas termetű emberek- Annakfelette34 láttunk ott Óriásokat az Anák fijait, az Óriások neme közzül ; és láttatunk vala magunknak ollyanoknak, mint a sáskák, azonképen az ő szemek előtt is ollyanoknak láttatunk vala. A14 nép zúgolódásának bűntetése.Annakokáért1 felemelé az egész Gyülekezet az ő szavát, és síra a nép az éjjel. És2 zúgolódnának Mózes ellen és Áron ellen mindnyájan az Izráel fijai, és monda nékik az egész sokaság : Vajha holtunk volna meg Égyiptomnak földében ! vagy ebben a pusztában vajha meghalnánk ! És3 miért viszen bé minket az Úr arra a földre ? hogy fegyver miatt hulljunk el ? a mi feleségink és a mi kicsinkéink prédára legyenek ? Nem jobb volna é nékünk megtérnünk Égyiptomba. És4 mondának egymásnak : Szerezzünk előttünk járót és térjünk meg Égyiptomba. Akkor5 arczal leborulnak Mózes és Áron az Izráel fijainak Gyülekezetének minden serege előtt. Jósué6 pedig a Nún fija, és Káleb a Jefunné fija, a kik valának a földnek megkémlelői közzűl, meghasogaták az ő ruháikat. És7 szólának az Izráel fijainak egész Gyülekezetének mondván : A föld mellyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, felette jó föld. Ha8 az Úrnak jó kedve lészen mi rajtunk, béviszen minket arra a földre, és azt nékünk adja, melly téjjel és mézzel folyó föld. Csakhogy9 ne legyetek az Úr ellen tusakodók ; se ne féljetek annak a földnek népétől ; mert nem különbek mint a mi kenyerünk : eltávozhott az ő oltalmok ő tőlök, de az Úr mivelünk vagyon : azért ne féljetek tőlök ! Akkor10 magában mind az egész Gyülekezet arról tanácskozik, hogy megköveznék őket, de az Úrnak dicsősége megjelenék a Gyülekezetnek sátorában, az Izráel minden fijainak. És11 monda az Úr Mózuesnek : Valyon míglen ingerel engemet ez a nép : Míglen nem hisznek nékem minden csudatételimnek, mellyeket cselekedtem ő közöttök ? Megverem12 őket döghalállal, és elvesztem őket : téged pedig tészlek nagy néppé, és ő nálánál erősebbé. És13 monda Mózes az Úrnak : Meghallják az Égyiptombéliek (mert kihoztad a te nagy hatalmasságod által e népet ő közűlök. És14 mondják e földnek lakosaival egybe, (mert meghallották, hogy te Uram e nép között vagy, és hogy szemtől szembe megjelentetted magadat te Uram, és hogy a te felhőd vagyon ő rajtok, és felhőnek oszlopában jársz nappal ő előttök és éjjel tűznek oszlopában.) Azt15 mondom azért, hogyha mind egyig elvesztenéd e népet, így szólanának a népek. mellyek hallották a te híredet, mondván : Mivelhogy16 az Úr bé nem vihette e népet a földre, mellyről megesküdt volt nékik, azért vesztette el őket e pustzában. Most17 azért esmértessék meg kérlek, hogy Úrnak erőssége, a miképen szólottál, mondván : Az18 Úr késedelmes a haragra és kegyelemmel bővölködő, a hamisságnak és bűnnek megbocsájtója ; ki a bűnöst nem hegyja büntetés nélkűl, ki meglátogatja az atyéknak álnokságokat a fiakban harmad és negyed íziglen. Kérlek,19 kegyelmezz meg e nép hamisságának a te irgalmasságodnak nagy volta szerint, a miképen megkegyelmeztél e népnek Égyiptomból fogva mind eddig. És20 monda a Jehova : Megkegyelmeztem a te beszéded szerint : De21 mindazáltal ne éljek én, és a Jehovának dicsősége mind az egész földet bé ne töltse ; Mivelhogy22 mindnyájan azok az emberek, kik látták az én dicsőségemet és az én csudáimat, mellyeket cselekedtemÉgyuptomban és e pusztában, megkísértettek engemet immár tízszer, és nem engedtek az én szómnak : Ha23 látánják azt a földet, mellyről megesküdtem az ő attyaiknak ; senki nem látja, mondom. azt azok közzűl a kik engemet ingereltek : De24 az én szolgámat Kálebet (mivelhogy más lélek volt vele, és eltökélette magában hogy és utánnam járjon) béviszem őtet abba a földbe, mellyre bément vala, és az ő magva örökségül bírja azt. De25 Amálek és Kananeus lakik a völgyben  : Holnap megtérjetek és menjetek a pusztába a veres tengernek útán. Szóla26 annakfelette az Úr Mózesnek és Áronnak mondván : Míglen27 szenvedem e gonosz Gyülekezetet, a melly zúgolódik és ellenem ? Meddig kell hallanom az Izráel fijainak zúgolódásokat, kik én ellenem zúgolódnak ? Mond28 meg nékik : Élek én, azt mondja az Úr, ha szinte úgy nem cselekszem veletek, a miképen szlottatok sz én füleim hallására. E29 pusztában hullanak el a ti holttesteitek, és mindnyájannn azok, kik megszámláltattak a ti minden számotok szerint, húsz esztendőstől fogva és azon felűl ; kik zúgolódtatok én ellenem. És30 senki bé nem megyen arra a földre, mellyért felemeltem az én kezemet, hogy helyheztetnélek titeket abban ; Kálebtől, Jefunné fijától és Jósuétól, a Nún fijától megválva. És31 a ti kicsinkéitektől megválva, kik felől azt mondtátok, hogy prédára lésznek ; mert béviszem őket, és bírják azt a földet, mellyet megutáltatok. A32 ti holttesteiteket azért e pustában hullanak el. A33 ti fijaitok pedig, mint pásztorok, bujdosnak e pusztában negyven esztendeig, és viselik a ti paráználkodásiktoknak büntetését, míglen megemésztessenek a ti holttesteitek ezen pusztában. A34 napoknak számok szerint, a mellyeken megkémleltéétek a földet, tudniillik negyven napokon, (minden napért egy-egy esztendő), hordozzátok a ti hamisságitoknak büntetését negyven esztendeig ; és meglátjátok az én tőlem való elszakadásnak büntetését ! Én35 Úr szólottam : Hogyha ezt nem mívelem mind az egész gonosz gyülekezettel, melly összvegyülekezett vala én ellenem : ebben a pusztában enésztetnek meg, és ugyan ott halnak meg. A36 férjfiak annakokáért, a kiket bocsátott volt Mózes a földnek megkémlelésére, (mivelhogy onnét megtérvén zúgolódásra indították vala ő ellene mind az egész Gyülekezetet, alázván azt a földet.) Meghalának,37 mondom, azok a férjfiak az Úr előtt csapás által, kik a földet alázták vala. Jósué38 pedig a Nún fija, és Káleb a Jefunné fija, elevenen maraadának azok közzúl, a kik mentek vala a földet megkémlelni. Minekutánna39 azért megmondotta volna Mózes e beszédeket mint az Izráel fijainak, a nép flette igen keserge. És40 felkelének regge, és felmenének a hegynek tetejére, mondván : Ímé készek vagyunk elmenni a helyre, mellyről szólott az Úr, mert vétkeztünk ellene. És41 monda Mózes : Miért szegitek meg illyen módon az Úrnak beszédét ? Kétség nélkül nem megyen a véghez. Fel42 ne menjetek, mert nem lészen az Úr ti közöttetek, hogy el ne hulljatok a ti ellenségeitek miatt. Mert43 Amálek és Kananeus vagyon ott ti előttetek, és fegyver miatt hullanátok el : mert mivelhogy elfordultatok, hogy ne járnátok az Úr után, nem lészen az Úr veletek. Mindazáltal44 igyekezének felmenni a hegynek tetejére : de az Úr szövetségének Ládája a Mózes nem mentek vala ki a táborból. Alászálla45 azért az Amálek és a Kanaán nemzetsége, a ki lakik vala azon a hegyen, és megvervén őket, vágák őket mind Hormáig. Étel-15 és italáldozatokról.Szóla1 pedig az Úr Mózesnek, mondván : Szólj2 az Izráel fijainak és mondjad nékik : Mikor bémenéndetek a ti lakhelyeiteknek földébe, mellyet én adok néktek : Ha3 akartok tűzzel egészen megemésztendő áldozatot szerezni az Úrnak vagy egyébb áldozatot, vagy fogadásból, vagy szabadakarat szerint, vagy a ti Innepiteknek áldozatját, hogy szerezzetek kedves jóillatot az Úrnak ökrökből vagy juhokból : Akkor4 a ki áldozza az ő áldozatját, vigyen az Úrnak Minhaáldozatra egy Efa zsemlyelisztnek tizedrészét, melly megelegyíttetett legyen a Hin mértéknek negyedrésze olajával. És5 italáldozatúl negyedrész Hin bort adj a tűzzel egészen megemésztendő áldozathoz vagy a hálaadó-áldozathoz minden bárány mellé. Vagy6 ha kossal áldozol, szerezz Minhát zsemlyelisztnek két tizedét, melly megelegyíttetett legyen egy Hin olajnak harmadrészével. És7 italiáldozatúl egy Hin bornak harmadrészét vigyed az Úrnak jóillatú áldozatúl. Hogyha8 gyermekded tulkot akarsz áldozni tűzzel megemésztendő áldozatúl, vagy fogadásnak megfizetéséért való áldozatúl, vagy háláadó-áldozatúl az Úrnak. Vigyen9 a tulokkal egyetemben Minhát, zsemlyelisztnek három tizedét, melly megelegyíttetett legyen egy Hin olajnak felével. És10 italiáldozetram fél Hin bort, hogy legyen az Úrnak tűzzel megemésztendő jóillatú áldozatja. E11 képen cselekedjél mind ökröknek, mind kosoknak, mind juhoknak, mind a kecskéknek áldozatjával. Az12 áldozatra való baromnak szám szerint, tudniillik a mint áldoztok ; így cselekedjetek mindenikkel, az ő számok szerint. Minden13 lakos 1gy cselekedjék ezekkel, hogy legyen az Úrnak tűzzel megemésztendő jóillatú áldozatja. És14 mikor lejénd nálatok jövevény, vagy a ti nemzetségtekből való zsellér, és szerzénd tűzzel megemésztendő kedves illatú áldozatot az Úrnak, a miképen cselekesztek, a képen cselekedjék az is. Óh15 Gyülekezet ! néktek és a ti közötettek lakozójövevények egy rendtartások legyen ; örökkévaló törvény legyen a ti nemzetségeteknél, hogy az Úr elött olzan legyen a jövevény mint ti. Egy16 törvényetek legyen, és egy regulátok néktek és a jövevények, mely közöttetek lakik. A tészta zsengéjéről.Szóla17 annakfelete az Úr Mózesnek, mondván : Szólj18 az Izráel fijainak és mond meg nékik : Mikor bémenéndetek a földre, mire én titeket viszlek : Akkor,19 hogy kezdetek enni a földnek kenyeréből, adjatok ajándékot az Úrnak. A20 ti tésztátoknak első zsenegjéből bélést vigyetek áldozatúl : miképen a szérűről visztek ajándékot, ollyanképen vigyétek azt. A21 ti tésztátoknak első zsenegjéből adjatok az Úrnak ajándékot a ti nemzetségetek szerint. Gyarlóságból és gonoszságból eredő bűnök.És22 mikor megtévelyedtek, és nem cselekedénditek mind e parancsolatokat, mellyeket mondot az Úr Mózesnek. Mind23 azokat mondom, a mellyeket parancsolta az Úr néktek Mózes által, a naptól fogva, a mellyben parancsolta azokat az Úr, és azutána a ti utánnatok valóknak is. Akkor,24 mondom, hogyha a Győlekezettől tudatlanságból lészen a tévelyedés : minda az egész Gyülekezzet áldozzék egy gyermekded tulkot, tűzzel egészen megemésztendő áldozatul kedves illatra az Úrnak, annak Minháját és italiáldozatját is annak törvénye szerint : és egy kecskebakot bűnért való áldozatúl. És25 tisztítsa meg a Pap az Izráel fijainak egész Gyülekezetét és megbocsátatik nékik : mert tudatlanságból lett volt ; és azok az ő tűzzel megemésztendő áldozatjokat az Úrnak, és a bűnért való áldozatjokat az Úr eleibe vigyék fel, az ő tudatlanságoknak vétkéért. És26 megbocsáttatik az Izráel fijai egész Gyülekezetének, és az ő közöttök lakozó jövevénynek : mert mind az egész nép tudatlanságból vétkezett volt. Hogyha27 csak egy ember vétkezik tévelygésből : áldozzék egy esztendős kecskét bűnért való áldozatúl. És28 a Pap tisztítsa meg az embert, a melly vétkezéndik tudatlanságból, mivelhogy vétkezett tévelygésből : az Úr előtt megtisztítsa, mondom, azt, és megbocsáttatik néki. A29 lakosnak az Izráel fijai között és a jövevénynek, ki ő közöttök lakozik : egy törvénytek legyen néktek a felől, a ki tudatlanságból vétkezik. És30 a melly ember nyilvánvaló hatalmasságot cselekszik, akár lakos, akár jövevény, az Urat szidalommal illeti az, kigyomláltassék az a lélek az ő népe közzűl : Mert31 az Úrnak beszédét megutálta, és az ő parancsolatját erőtlenné tette, kivágattatván kivágattassék az a lélek, az ő hamíssága legyen ő rajta. A szombatrontó büntetése.Mikor32 pedig az Izráel fijai volnának a pusztában, találának egy férjfiat, ki fát szedeget vala szombatnapon. És33 elvivék azt, a kik találták vala azt, hogy fát szedne, Mózeshez és Áronhoz, és mind az egész Gyülekezethez. És34 őrizetalá azt : mert nem vala kijelentve, mit kellene vele cselekedni. És35 monda az Úr Mózesnek : meghalvánmeghaljon az a férjfijú, kövekkel kövezze meg őtet az egész Gyülekezet a táboron kivűl. Kivivé36 azért őtet az egészGyülekezet a táboron kivűl, és megkövezzék őtet kövekkel, és meghala, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. Emlékeztető jel a ruhán.És37 monda az Úr Mózesnek : Szólj38 az Izráel fijainak, és ezt mondjad nékik : hogy szerezzenek magoknak prémeketaz ő ruháiknak szegeletin, az ő nemzetségek szerint : és varjanak az ő prémeknek szegeleteire kék zsinórt. Illyen39 prémeket legyen néktek, hogy mikor azt látjátok : megemlékezzetek az Úrnak minden parancsalatairól, hogy megcselekedjétek azokat :és ne nézzetek a ti szívetek után, és a ti szemeitek után, mellyek után ti paráználkodtok. Hogy40 megemlékezzetek mondom és cselekedjétek minden én parancsolatimat, és legyetek szentek a ti Istenetek előtt Én41 vagyok a ti Uratok Istentek, ki kihoztalak titeket Égyiptom füldéből, hogy lennék néktek Istentek : Én vagyok a ti Uratok Istentek. Kóré16 (Kórah) csoportjának lázadása.Kóré1 pedig az Iczhár fija, melly Iczhár, a Lévi fijának, Kéhátnak fija vala ; és Dáthán és Abirám Eliábnak fijai ; és On a Péleth fija, kik a Rúben fijai valának. Támadáának2 Mózes ellen az Izráel fijai közzűl való kétszáz és ötven emberekkel egybe, kik a Gyülekezeetnek Fejedelmei valának, tanácsbeli hires neves emberek. És3 gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nékik : Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott mind ez egész Gyülekezet, mindnyájan ezek szentek és közöttök vagyon az Úr : miért emelitek azért fel magatokat az Úr Gyülekkkezete felett. Mellyet4 mikor hallott volna Mózes, arczal leborula. És5 szóla Kórénak és minden ő gyülekezetinek, mondván :Reggel megmutatja az Úr, kik legyenek övéi és ki legyen szent, és kit vett magának : mert a kit magának választott, magáához veszi azt. Ezt6 míveljétek azért : Vegyetek magatoknak temjénező szerszámokat, Kóré és minden gyülekezetei ! És7 tegyetek azokba tüzet, ugyanazonokba tegyetek jóillatra való temjént az Úr előtt holnap, és az a férjfiú a kit választánd az Úr, legyen szent férjfiú : sokat tulajdonítotok magatoknak Lévi fijai ! És8 monda Mózes Kórénak : Halljátok meg, kérlek, Lévi fijai : Avagy9 kicsiny dolognak tetszik é néktek, hogy titeket az Izráel Istene elválassztott magának az Izráel Gyülekezetiből, hogy titeket magához venne, hogy szolgálnátok az Úr sátorának szolgálatjában, hogy állanátok e Gyülekezet előtt, és szolgálnátok néki ? És10 magának választott tégedet, és minden atyádfijait a Lévi fijait te veled ; hanem annakfelette a Papságot is kívánjátok ? Annakokáért11 te és minden gyülekezeted nem egyéb, hanem az Úr ellen való támadás ; Áron pedig micsoda, hogy zúgolódtok ő ellene ? Elkülde12 annakokáért Mózes, hogy Dáthánt és Abirámot az Eliáb fijait előhívnak : kik felelének : Nem megyünk fel ! Avagy13 kicsiny dolog é ez, hogy felhozál minket a téjjel és mézzel folyó földről, hogy megölnél minket e pusztában ; haanem annakfelette uralkodni is akarsz rajtunk ? Annakfelette14 nem vittél bé minket a téjjel és mézzel folyó földre, sem nem adtál nékünk mezőknek és szőlőknek örökségét : Avagy az emberekne ki akarod é vájni a szemeket ? Nem megyünk fel ! Megharagvék15 azért Mózes felette igen, és monda az Úrnak : Ne tekints az áldozatjokra : csak egy szamarokat sem vettem el tőlök, és senkit közülök meg nem nyomoritottam. Azután16 monda Mózes Kórénak : Te és a te egész gyülekezeted legyetek az Úr előtt, te mondom és azok, és Áron holnap. És17 mindenitek vegye az ő füstöléséhez való edényét, és tegyetek abba júillatra való temjént, és vigyétek az Úr eleibe, kiki az ő füstölésére való edényeket : Kétszáz és ötven füstölésre való edényeket : Te is, és Áron is, kiki az ő füstölő edényét. Vévén18 annakokáért kiki az ő füstölú edényét, és tevének abba tüzet és jóillatra való szerszámot, és megállanak a Gyülekezet sátorának ajtaja előtt, Mózes is és Áron. Immár19 pedig összegyüjtötte vala ő ellenek Káré az egész gyülekezetét a Gyülekezet sátorának ajtajához, és megjelenék az Úrnak dicsősége az egész Gyülekezetnek. Kóré csoportjának elpusztulása.És20 szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván : Menjetek21 el a Gyülekezet közzűl, hogy megemésszem őket egy szempillantásban. Kik22 borúlának az ő orczájokra, és mondának : Erős Isten, minden testnek lelkének Istene ! nemde nem egy férjfiú vétkezett é, és mind ez egész Gyülekezet ellen haragszol é ? Akkor23 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Szólj24 a Gyülekezetnek, mondván : Menjetek el a Kóré, Dáthán és Abirám sátora mellől köröskörűl. Felkele25 azért Mózes, és elméne Dáthán és Abirám felé, és követék őtet az Izráel Vénei. És26 szóla a Gyülekezetnek, mondván : Kérlek, menjetek el az istentelen embereknek sátorok mellől és semmit ne illessetek azok közzűl, a mellyek ő hozzájok tartoznak, hogy meg ne emésztessetek az ő büntetések miatt. És27 eltávozának az Izráel fijai a Kóré, Dáthán és Abirám sátorok mellől köröskörűl : Dáthán pedig és Abirám kimenvén, állanak vala az ő sátoroknak ajtajában feleségeikkel, fijaikkal és apró gyermekeikkel. Akkor28 monda Mózes : Ebből tudjátok meg, hogy az Úr küldött engemet, hogy cselekedném mind e dolgokat, és hogy nem magamtól indultam : Ha29 a mint meghalnak minden egyéb emberek, úgy halnak meg ezek : és ha minden egyéb embereknek büntetések szerint büntettetnek meg ezek : tehát nem küldött engemet az Úr. Ha30 pedig az Úr valami új dolgot cselekeszik : és a föld megnyitja az ő száját, és elnyeléndi őket, és mind azokat, mellyek ő hozzájok tartozók, és elevenen menéndenek alá pokolba : azon megesméritek, hogy az emberk az Urat ingerlették. Mikor31 annakokáért elvégezte volna mind ezeket a beszédeket, meghasada a föld ő alattok. És32 megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé őket és az ő hzaikat ; és minden embereket, a kik Kóréjéi valának, és minden marhájokat. És33 alászállának azok és valamennyin ő hozzájok tartoznak vala, elevenen a pokolra : és béfedezé őket a föld ; és elveszének a Gyülekezet közzűl. Az34 egész Izráeliták azért, a kik valának ő körülöttök elfutának azoknak kiáltásokra ; mert az mondják vala : Fussunk el, netalán elnyel minket a föld ! Továbbá35 tűz jöve ki az Úrtól, és megemésztén ama kétszáz és ötven féjfiakat, a kik jóillatú füsttel áldoznak vala. A lázadók tömjénezői és Ároné.Szóla36 pedig az Úr Mózesnek, mondván : Mond37 meg Eleázárnak az Áron Pap fijának, hogy szedje fel a füstölő edényeket a tűzből, és a tüzet széllyel hintsed : mert megszenteltettek a temjénezők. Ezeknek38 temjénezőiket mondom, kik az ő magok lelkek ellen vétkeztek, hogy csináljanak azokból kiterjesztett pléheket az oltárnak béborítására ; mert azokban vittek az Úr eleibe jóillatot, és megszenteltettek, és legyenek jegyűl az Izráel fijainak. Felszedé39 annakokáért Eleázár Pap a füstölő érczedényeket mellyekben áldoztak vala, a kik megégtek vala, és kiverék azokat az oltárnak borítására. Az40 Izráel fijainak emlékezetire, hogy senki idegen olda ne járuljon, valaki nem az Áron magvából való, hogy jóillatú füstöt vigyen ez Úr eleibe, hogy ne járjon úgy, mint Kóré és a mint az ő gyülekezete, a miképen megmondotta vala néki az Úr Mózes által. És41 zúgolódék az Izráel fijainak egész Gyülekezete másodnapon Mózes ellen és Áron ellen, mondván : Ti öltétek meg az Úrnak népét ! Mikor42 pedig a sokaság egybegyülne Mózes ellen és Áron ellen, akkor fordíták orczájokat a Gyülekezet sátorára ; és ímé befedezte vala azt ama felhő, és megláttaték az Urnak dicsősége. Mózes43 azért és Áron elmenének a Gyülekezeet sátorának eleibe. É44 szóla a Jehova Mózesnek, mondván : Menjetek45 a Gyülekezet közzűl, hogy emésszem meg őket egy szempillantásban ; ők pedig borúlának az ő orczájokra. Monda46 azért Mózes Áronnak : Vegyed a füstölésre való edényt, és tégy abba tüzet az oltárról, és azon felűl tégy jóillatú szerszámot, és siess hamar a Gyülekezethez és tisztítsd meg őket : mert kijött az Úrtól a nagy harag, immár elkezdetett a csapás. Vevé47 annakokáért Áron a temjénezőt a miképen mondotta vala Mózes, és futa a Gyülekezet közzé, és ímé elkezdetett vala a csapás a nép között ! és jóillatot tévén megtisztítá a népet. És48 megálla a megholtak között és élők között ; és megszünék a csapás. És49 valának a kik megholtak vala azzal a csapással, tizennégy ezer hétszáz ; azokon kivűl, a kik megholtak vala a Kóré dolgáért. Annakutánna50 megtére Áron Mózeshez a Gyülekezetnek sátora ajtajához, minekutána a csapás megszünt volna. Áron17 vesszeje kivirágzik.És1 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Szólj2 az Irzáel fijainak, és végy ő tőlök mindeniktől az ő attyaiknak házok szerint, egy-egy vesszőt, tudniillik minden ő Fejedelmektől, az őattyaiknakházok szerint, tizenkét vesszőt, és mindeniknek írjad nevéd az ő vesszejére. Az3 Áron nevét pedig írjad a Lévi vesszejére : mert egy vessző az ő attyok házának egy Fejedeleméért lészen. És4 helyheztessed azokat a Gyülekezetnek sátorában a Bizonyságtétel eleibe ; a hol szembe szoktam lenni veletek. És5 lészen, hogy annak a féjfiúnak vesszeje, a kit választándok, megvirágozzék : hogy e képen megcsendesítvén elhárítsam én rólam az Izráel fijainak zúgolódásokat, mellyekkel zúgolódnak ti ellenetek. Szóla6 azért Mózes az Izráel fijainak, és adának őnéki minden ő Fejedelmeik egy-egy vesszőt egy-egy Fejedelemért, az ő attyaiknak házok szerint, tudniillik tizenkét vesszőket, az Áron vesszeje is vala azoknak a vesszőknek közötte. És7 tevé Mózes a vesszőket az Úr eleibe, és Bizonyságtételnek sátorában. És8 lőn másodnapon, béméne Mózes a Bizonyságtételnek sátorába ; és ímé megvirágozott vala az Áron vesszeje, melly a Lévi házáért vala : mert meglevelezvén megvirágozott vala és mondolával meggyümölcsözött vala. És9 előhozá Mózes mind azokat a vesszőket az Úrnak orczája elől, mint az Izráel fijai eleibe, kik minekutánna azokat megnézték volna, kiki vevé az ő vesszejét. És10 monda az Úr Mózesnek : Vidd vissza az Áron vesszejét a Bizonyságtétel eleibe őrizet alá, az ellenem tusakodó fiaknak jegyűl, hogy az én ellenem való zúgolódások megszünjék, hogy meg ne haljanak. És11 megcselekedé Mózes, a mint parancsolta vala az Úr néki, a képen cselekdék. És12 szólának az Izráel fijai Mózesnek, mondván : Ímé megholtunk, elvesztünk, mi mindnyájan elvesztünk ! Valaki13 ok nélkül járulánd közel az Úrnak sátorához, meghal : nemde meg kell é emésztetnünk meghalván ? A18 papok és léviták tiszte.És1 monda az Úr Áronnak : Te és a te fijadik, és a te atyádnak háza te veled, viseljétek a szent hajléknak vétkét. Te is és a te fijaid te veled, viselitek a ti Papságtoknak vétkét. És2 a te atyádfiait, Lévinek a te atyádnak nemzetségét vegyed melléd, melletted legyenek és néked szolgáljanak : te pedig és a te fijaid veled, szolgáljatok a Bizonyságtételnek sátora előtt. És3 őrizzék a te őrizetedet és az egész sátornak őrizetit : de a szenthajléknak edényeihez és az oltárhoz ne járuljanak, hogy meg ne haljanak mind ők s mind ti. És4 emlletted legyenek és őrizzék őrizetit a Gyülekezet sátorának, a sátornak minden szolgálatjában : de kivűlvaló ne járuljon ti hozzátok. Őrizzétek5 azért a szenthajléknak őrizetit, és az oltárnak őrizetit, és nem lészen ennekutánna harag az Izáel fijai ellen. Mert6 én választottam a ti atyátokfiait a Lévitákat az Izráel fijai közzűl néktek ajándékúl, kik adattak volt az Úrnak, hogy szolgáljanak a Gyülekezet sátorának szolgálatjában. Te7 pedig és a te fijaid te veled, őrizzétek a ti Papságtokat mindenekben, a mellyek az oltárhoz tartoznak, és a superláton belől vagynak, hogy azokban szolgáljatok : mert a ti Papságtoknak tisztit adtam néktek ajándékon : annakokáért a kivűlvaló, a ki oda járulánd, meghaljon. A papok jövedelme.Szóla8 annakfelette az Úr Áronnak : Ezeknek felette ímé én néked adtam az én áldozatimnak őrizetit ; valamit az Izráel fijai nékem szentelnek, néked adtam a Papi méltóságra való megkenetésért, és a te fijaidnak örökkévaló rendelésűl. E9 legyen tiéd a szentséges áldozatokból, azokból, mellyek tűzzel meg nem égettetnek : Minden ő ajánékjok, akár legen az ő Minhájok, akár bűnért való áldozatjok, akár pedig vétekért való áldozatjok a mit adnak nékem, szentségeknek szentsége az, tiéd lészen és a te fijaidé. A10 szentségesb helyben egyed meg azt, hogy a féjfiak egyék azt ; szentség legyen tenéked. Ez11 is tiéd lészen az ő áldozatjoknak ajándékából : minden felemelt ajándék, az Izráel fijainak minden megingattatott ajándékaival egybe, néked adtam azokat és a te fijaidnak, és a te leányidnak, örökkévaló törvényűl : minden a ki tiszta lészen a te házadban eheti azt. Az12 olajnak mind kövérségét, és minden kövérségét a bornak és a gabonának, azoknak első zsengéit, mellyeket adnak az Úrnak, tenéked adtam. Mindeneknek13 első gyümölcsei az ő földökben, mellyeket visznek az Úrnak, tiéid lésznek, minden a ki tiszta lészen a te házadban egye azokat. Minden14 valmai fogadásból Istennek szentelteik Izráelben, tiéd lészen. Minden,15 valami az élő állatok közzűl az ő annyának méhét eőször megnyitja, mellyet az Úrnak visznek, mind emberekből s mind egyéb állatokból, tiéd lészen : te megváltasd az embernek elsőszülöttét, a tisztátalan állatnak is előszülöttét megváltassad. A16 mellyek pedig váltságosok, mikor egy hónapiak, akkor váltassanak meg a te becsülésed szerint, tundiillik öt ezüst sikluson : a szenthajléknak siklusa szerint ; Húsz fillér érő a siklus. De17 mindazáltal a tehénnek első fajzását, vagy a juhnak első fajzását, vagy a kecskének első fajzását, meg ne váltsad ; mert Istennek szenteltettek, azoknak véreket hintsed az oltára, és azoknak kövérit megáldozzad, hogy legyen tűzzel megemésztett jóillatú áldozatja az Úrnak. És18 azoknak húsok tiéd lészen : a miképen a felemelésnek szegye, és a mint a jobblapoczkája tiéd lészen. Minden19 szent állatoknak áldozatit, mellyeket áldozándanak az Úrnak az Izráel fijai, néked adtam és a te fijaidnak, és a te leányidnak örökkévaló végezésűl : sónak szövetsége ez, örökkévaló az Úr előtt, néked és a te magodnak veled egyetemben. A léviták jövedelme.Monda20 pedig az Úr Áronnak : Az ő földökből örökséged nem lészen, sem részed nem lészen néked ő közöttök : Én vagyok a te részed és a te örökséged az Izráel fijai között. A21 Lévi fijainak pedig imé adtam minden tizedet Izráelben örökségűl az ő szolgálatjokért, mellyet ők cselekesznek az ő szolgálatjokban a Gyülekezetnek sátorában. És22 ne járuljanak ezután az Izráel fijai a Gyülekezetnek sátorához, hogy ne vétkezzenek és meg ne haljanak. De23 a Léviták cselekedjék a Gyülekezet sátorának munkáját, és ők viseljék az ő bűnöket : örökkévaló végzés legyen a ti utánnatok valóknál, hogy az Izráel fijai között ne bírjanak örökséget : Mert24 az Izráel fijainak dézmájokat, mellyeket visznek az Úrnak ajándékúl, adtama Lévitáknak örökségűl : Annakokáért végeztem ő felőlők, hogy az Izráel fijai között ne bírjanak örökséget. És25 szóla az Úr Mózesnek, mondván : A26 Lévitáknak szólj, és mond meg nékik : Mikor az Izráel fijaitól dézmát vesztek, mellyet adtam néktek azoktól, néktek örökségtekre, akkor adjatok azokból ajándékot az Úrnak, a dézmából dézmát. És27 az a tiajándékotok tulajdoníttatik néktek, mint a gabona a szérűről, és mint a teljes sajtóból a bor. A28 képen vigyetek ti is ajándékot az Úrnak minden dézmátokból, mellyet vesztek az Izráel fijaitól, és adjatok abból ajándékot az Úrnak, az Áron Papnak. Minden29 ti ajándékaitokból vigyetek az Úrnak áldozatot, mindennek a kövéréből, és azokból megszenteltetett részt. Mond30 meg annakfelette nékik : Mikor annak a javát vijénditek az Úrnak, tulajdoníttatik a Lévitáknak, mintha az ő szérűjökről, és sajtójokból adnák. Megegyétek31 pedig ti azt minden helyen, a ti házatok népvel egybe : mert jutalmatok néktek a Gyülekezet sátorában való szolgálatotokért. És32 nem lésztek bűnösök a miatt, ha annak a javából adtok ajándékot : és e képen az Izráel fijainak megszentelt állatit meg nem undokítjátok, és meg nem haltok. Tisztulási19 mód veres tehén hamva által.Szóla1 annakfelette az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván : Ez2 a törvényi végezés, mellyet parancsolt az Úr, mondván : Szólj az Izráel fijainak, hogy hozzanak hozzád egy veres tehenet, épet, mellyben ne legyen szeplő, mellynek nyakán iga nem volt. És3 ajtáok azt Eleázár Papnak, és ő vitesse ki azt a táboron kviűl és ölettesse meg azt ő előtte. És4 Eleázár Pap vegyen annak véréből az ő ujjával, és hintsen a Gyülekezet sátora elei felé annak véréből hétszer. Annakutánna5 égettesse meg azt a tehenet az ő szemei előtt : annak bőrét és húsát, és vérét az ő ganéjával együtt égettesse meg. Akkor6 vegyen a Pap czédrusfát, izsópot és veres gyapjat, és vesse az égő tehénre. És7 mossa meg a Pap az ő ruháit, az ő testét is megmossa vízzel, és annakutánna menjen bé a táborba ; és tisztátlan legyen a Pap estvéig. Az8 is, a ki megégetendi azt, az ő ruháit mossa meg vízzel, és az ő testét is mossa meg vízzel, és tisztátalan lészen estvéig. A9 ki pedig tiszta lejénd, szedje fel annak a tehénnek hamvát, és helyheztesse azt a táboron kivűl tiszta helyen, hogy az Izráel fijai Gyülekezetének tartassék meg a kirekesztetteknek tisztulásokra való hintő víznek : mert bűntől való megtisztulásnak vize az. És10 a a ki felszedéndi a tehénnek hamvát, mossa meg az ő ruháit, és tisztátalan lészen estvéig ; és legyen ez az Izráel fijainak és a jövevénynek, a ki ő közöttök lakik, örök végezésűl. A11 ki illeténdi a holtat, akár melly holtembernek testét, tisztátalan lészen hét napon. Az12 ollyan tisztítsa meg magát azzal a vízzel harmadnapon és hetednapon, és tiszta lészen ; hogyha harmadnapon meg nem tisztíttatik, hetedik napon is nem lészen tiszta. Valaki13 illeténdi a holtat, a megholt ember testét, és meg nem tisztulánd, az Úrnak sátorát megfertéztette ; és kivágattatik az a lélek Izráelből : mert a tisztulásnak vize nem hintetett ő reá, tisztátalan lészen, még az ő tisztátalansága rajta vagyon. E14 legen annak törvénye, mikor valaki meghalánd a sátorban : Valaki bémenénd a sátorba, é minden, valaki lejénd a sátorban, tisztátalan lészen hét napon. Ismét15 minden megnyitott edény, a mellyen nem lejénd fedél, tisztátalan. És16 minden, valaki illeténdi a mezőn fegyverrel megöletettet, vagy megholtat, vagy embernek tetemét, vagy koporsót, tisztátalan lészen hét napon. És17 vegyenek a tisztátalanért a bűnért megégetett tehénnek porából, és töltsön arra élő vizet edénybe. Vegyen18 ismét izsópot és mártsa a vízbe azt a tiszta férjfiú, és hintse meg a sátort és minden edényeket, és minden embereket, a kik ott lejéndenek ; és azt is a ki valamelly tetemet, vagy a megöletett, vagy a megholtat, vagy a koporsót illeti. Hintse19 meg, mondom, a tiszta a tisztátalant harmad és hetednapon, és tisztítsa meg őtet hetednapon : annakutánna mossa meg az ő ruháit, mossa meg magát is vízzel, és tiszta lészen estve. A20 férjfiú pedig, a ki tisztátalan lejénd, és nem tisztítándja meg magát, kivágattatik az a lélek e gyülekezet közzűl : mert az Úrnak szenthajlékát megfertéztette, a megtisztulásnak vize nem hintetett ő reá, tisztátalan. E21 legen ő nálok örök rendelés : mind a ki hinténdi a megtisztulásnak vizét, mossa meg az ő ruháit ; mind a ki illeténdi a megtisztulásnak vizét, tisztátalan lészen estvéig. És22 valamit illeténd a tisztátalan, tisztátalan lészen az : és az a lélek a melly illeténdi azt, tisztátalan lészen estvéig. Miriám20 halála. Víz ered a kősziklából.Eljutának1 az Izráel fijai az egész Gyülekezet a Czin pusztájába első hónapban és megmarada a nép Kádesben, hol meghala Mária, és eltemetteték ott. És2 mikor nem volna vize a Gyülekezetnek, összevegyülének Mózes és Áron ellen. És3 feddőzék a nép Mózessel, és mondának illyen módon : Vajha holtunk volna meg, mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr előtt. És4 miért hoztátok az Úrnak Gyülekezetét e pusztába, hogy meghaljunk itt mi, és a mi barmaink ? És5 miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy hoznátok minket e rosz helyre ? nem vetésnek helyére, figéknek és szőlőknek és pomagránátoknak helyére, mellyen semmi víz nincsen italra való. Elmenének6 azért Mózes és Áron a Gyülekezetnek színe elől, a Gyülekezet sátorának ajtaja eleibe, és arczal leborúlának ; és megjelenék nékik az Úrnak dicsősége. És7 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Vegyed8 ezt a vesszőt, és gyüjtsd öszve ezt a Gyülekezetet te, és Áron a te atyádfia, és szóljatok ím e kősziklának az ő szemeik előtt, hogy adjon vizet ; és vizet hozván nékik e kősziklából, adj inni e Gyülekezeetnek és az ő barmaiknak. Vevé9 annakokáért Mózes azt a vesszőt az Úrnak színe elől, a miképen parancsolta vala néki. És10 öszvegyüjtk Mózes és Áron a Gyülekezetet a kőszikla eleibe, és monda nékik : Halljátok meg most ellenem tusakodók. Avagy e kősziklából hozunk é néktek vizet ? És11 felemelé Mózes az ő kezét, és üté a kősziklát az ő vesszejével két ízben : akkor kijövének sok vizek, és ivék a Gyülekezet és az ő barmaik. És12 monda az Úr Mózesnek és Áronnak : Mivelhogy nem hittetek nékem, hogy megszentelnétek engemet az Izráel fijainak szemeik előtt : azért nem viszitek bé a Gyülekezetet a földre, mellyel adtam nékik. Ezek13 a versengésnek vizei, a mellyekért feddzőtek az Izráel fijai az Úrral ; és megszentelte magát ő bennek. Edom nem bocsátja át a népet.És14 külde Mózes követeket Kádesből az Edom Királyához ; kik így szólanának : Ezt mondja a te atyádfia az Izráel : Te tudod minden nyomrúságinkat, mellyek mi rajtunk estek ; Hogy15 a mi atyáink alámentek Égyiptomba, és sok napig laktunk Égyiptomban : Megnyomorítának pedig minket az Égyiptombeliek, és a mi atyáinkat. És16 kiáltottunk az Úrhoz, a ki mghallgatta a mi szónkat, és elbocsátván Angyalát, kihozott minket Égyiptomból ; és ímé immár vagyunk Kádesben a te határodnak városában. Kérlek17 engedd meg, hadd menjünk által a te földeden, nem megyünk által senki mezején, sem szőlőjn, és senki kútjának vizét nem isszuk : az országúton megyünk, és nem térünk sem jobbkézre sem balra, míg általmegyünk a te határodon. Kinek18 felele Edom : Semmiképen ne menj által az én földemen, hogy fegyverrel ne támadjak ellened ! És19 mondának néki az Izráel fijai : A járt úton megyünk fel : Hogyha a te vízeidet isszuk, én és az én barmaim, megadom árrát azoknak : Semmit nem kérünk egyebet, hanem csak hogy gyalok menjünk által. Monda20 pedig : Nem mégy által. És kiméne ő eleibe Edom sok néppel és nagy erővel. Nem21 akará azért Edom engedni az Izráelnek, hogy általmenne az ő határán : annakokáért eltére az Izráel ő tőle. Áron halála.És22 elmenvén Kádesből jutának az Izráel fijai, mind az egész Gyülekezet a Hór hegyére. És23 szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, a Hór hegyénél, az Edom földének határában, ezt mondván : Áron24 az ő népeihez takaríttatik : mert nem megen bé a földre, mellet adtam az Izráel fijainak, ivelhogy az én számnak engedetlenek voltatok a versengésnek vizénél. Vegyed25 Áron és Eleázárt, az főját, és parancsold meg, hogy menjenek fel a Hór hegyére. És26 Áront vetkeztessed le az ő ruháiból és öltöztesd fel azokba Elezárát az ő fiját : mert Áron takaríttatik az ő népéhez, és meghal ott. És27 úgy cselekedék Mózes, a miképen parancsolta vala az Úr, és felmenének a Hór hegyére az egész Gyülekezet szeme láttára. És28 Mózes levetkezteté Áront az ő ruháiból és felöltözteté azokba Eleázárt az ő fiját : és meghala Áron ott a hegynek tetjén : akkor leszálla Mózes és Eleázár a hegyről. Látván29 pedig az egész Gyülekezet, hogy megholt volna Áron, siratá Áront harmincz napig az Izráelnek egész háza. Harc21 Arad királyával. Az érckígyó.Mikor1 hallotta volna a Kananeusok Királya Arad, ki lakozik vala dél felől, hogy jőne az Izráel a kémeknek útán ; megvíva az Izráellel, és egynéhányat fogva elvivé ő közzűle. Fogadást2 tőn azért az Izráel az Úrnak, és monda : Ha valóban kezembe adok e népet, eltörlöm az ő városait. És3 meghallgatá az Úr Izráelnk szavát, és kézbe adá a Kananeusokt, és elveszté őket, és azoknak városait : És nevezé azt a helyt Hormának. És4 elindulának a Hór hegyétől a veres tengernek útán, hogy elkerülnék az Edom földét : és a népnek lelke megkeseredék az út miatt. És5 szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen : Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghalnánk e pusztában ? Mert nincsen kenyér, víz is nincsen és a mi lelkünk megutálta ez alávaló kenyeret. Bocsáta6 azért az Úr a népre tüzes kígyókat, kik megmardosák a népet, annyira hogy sok nép halna meg az Izráelből. Akkor7 méne a nép Mózeshez, és mondának : Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened : Imádjad az Urat, hogy vigye el rólunk a kígyókat : És imádkozék Mózes a népért. És8 monda az Úr Mózesnek : Csinálj magadnak tüzes kígyót, és emeld fel azt jegyűl ; és valaki megmarattatik, ha tekinténd arra, meggyógyúl. Csinála9 azért Mózes érczből öntött kígyót, mellyet felemel jegyűl. És vala, hogy mikor a kígyó megmaránd vala valakit, tekintene arra az érczből öntött kígyóra, és meggyógyúl vala. Izráel hadi szállásai.És10 elmenének az Izráel fijai, és tábort járának Obóthban. Elmenvén11 pedig Obóthból, tábort járának Híje-Abarimban, abban a pusztában, melly vala a Moáb tartományának ellenében napkelet felől. Onnét12 elindulván tábort járának a Zéred völgyében. Ismét13 onnét elindulván tábort járának az Arnon vizén innét, melly vala a pusztában, és kijő vala az Emoreusok határából : Mert az Arnon Moábnak határa, Móáb között és Emoreus között. Azért14 szoktál mondani az Úr hadainak könyvében : A mit úgymond, cselekedett az Isten a veres tengerben és az Arnon patakiban. És15 a vizeknek folyása, melly Ar nevű város felé hajol, Moáb határáig megyen. És16 onnét menének Béér nevű helybe : Ez a kút, mellyről mondotta vala az Úr Mózesnek : Gyüjtsd öszve a népet, és adok nékik vizet. Akkor17 éneklé az Izráel ez éneket : Jöjj fel óh kút ! énekeljetek őnéki ! Melly18 kútatástak a Fejedelmek, ásták azt a népnek Fejedelmei a Törvénykiadóval egybe az ő pálczájokkal. És a pusztából Mathanába menének. És19 Mathanából Nahalielbe, és Nahalielből Bámóthba. És20 Bmóthból abba a völgybe, melly a Moábtar tartományában van a halomnak elején, és van a Jesimon pusztája ellenébe. Szíhon legyőzetik.És21 külde az Izráel követeket Sihonhoz az Emoreusok Királyához, ezt mondván : Engedd22 meg hogy menjek által a te földeden, nem hajlunk a mezőkre, sem a szőlőkre, nem isszuk egy kútnak is vizeit ; az országúton megyünk, míg általmegyünk a te határodon. És23 nem engedé Sihon az Izráelnek, hogy általmenne az ő határán, sőt egybegyűjté Sihon minden népét, és kiméne eleibe Izráelnek a pusztába, és jöve Jahásba : és megvíva az Izráellel. És24 megveré őtt az Izráel fegyvernek élivel, és örökségűl vevé az ő földét Arnontól fogva mind Jabbókig, mind az Ammonitákig ; mert erős vala az Ammon fijainak határok. És25 elfoglalá az Izráel mind a városokat, és lakék az Izráel az Emoreusoknak minden városaiban, Hesbonban és annak minden mező városaiban : Mert26 Hesbon sihoné az emoreusok Királyáé vala, ki annakelőtte hadakozott vala a Moáb Királya ellen és elvette vala minden földét annak kezéből Arnonig. Annakokáért27 mondják példabeszédben : Menjetek Hesbonba, építtessék és erősíttessék meg Sihon városa ; Mert28 tűz jött ki Hesbonból és láng Sihon városából, melly megemésztette Moábnak Ar városát, és az Arnon magas helyeinek lakosait. Jaj29 tenéked Moáb, elvesztél Kámosnak népe, el hagyta futni az ő fijait és az ő leányait, Sihonnak az Emoreus Királyának fogsába adta. És30 az ő szövétnekek elveszett Hesbontól fogva Dibonig, és eltörlöttük Nofáig, melly ér mind Medebáig. Lakék31 azért az Izráel az Emoreusok földén. Og legyőzetik.És32 elkülde Mózes hogy megkémlelnék Jaázert, és megvevék azt és az ő faluit : és illyen módon kiüzé az Emoreust, a ki ott lakik vala. Megfordulván33 pedig felmenének a Básán útán. És kijöve Og Básán Királya ő eleibe, ő és minden ő népe harczra, Hedreibe. Akor34 monda az Úr Mózesnek : Ne félj tőle : mert a te kezeidbe adtam őtet, és minden ő népét és az ő földét : és úgy cselekdjél vele a miképen cselekdtél Sihonnal az Emoreus Királával, a ki lakik vala Hesbonban. Megverék35 azért őtet és az ő fijait és minden ő népét, annyira, hogy egy sem marada bennek ; és örökségűl bírák az ő földét. Bálák22 küld Bálámért, hogy átkozza meg a népet.És1 elmenének az Izráel fijai, és tábort járának a Moáb mezőségin a Jordán vizén innét, Jerikó ellenében. És2 mikor látta volna Bálák, a Sipoor fija, ind azokat a mellyeket cselekedett vala Izráel az Emoreussal : Igen3 megrémüle Moág a néptől, mivelhogy sok volna, és megbúsula Moáb az Izráel fijai miatt. Monda4 annakokáért Moáb a Midián Véneinek : Most elnyalja e sokaság minden mi környékünket, a miképen elnyalja az ökör a mezőnek pázsitját. (Bálák, Sippornak fija vala pedig Moábnak Királya abban az időben.) Külde5 azért követeket Bálámhoz a Beor fijához Péthorba, melly vala a folyóviz mellett a Bálám nemzetsége fijainak földökben, hogy hívná őtet, mondván : Ímé nép jött ki Égyiptomból, és ímé ellepte e földnek színét, és lakik én ellenemben. Mos6 azért kérlek jöjj el és átkozd meg én érettem e népet, mert erősebb nálamnál, talán erőt vehetek rajta, megverhetjük őtet és kiüzhetem őtet e földből ; mert jól tudom, hogy a kit megáldasz, meg lészen áldva, és a kit megátkozsz, átkozott lészen. annakokáért7 elmenének Moábnak Vénei és Midánnak Vénei, és a jövendőmondásnak jutalma az ő kezeikben vala, és jutának Bálámhoz, és megmondák néki a Bálák izenetét. Ő8 pedig monda néki : Háljatok itt ez éjjel, és feleletet adok néktek, a miképen szólánd nékem az Úr. És Moábnak Fejedelmei megmaraának Bálámnál. Eljöve9 pedig az Isten Bálámhoz és monda : Kicsodák ezek a féjfiak, a kik nálad vagynak ? És10 monda Bálám az Istennek, Bálák Sippor fija, Moáb Királya, küldött én hozzám, ezt mondván : Ímé11 e nép, a melly kijött Égyiptomból, ellepte a földnek színét, most azért jöjj el, átkozd meg én érettem azt, talán erőt vehetek rajta, hadakozván ő elene, és kiüzhetem őtet. És12 monda az Isten Bálámnak : Ne menj el ő velek : és meg se átkozza azt a népet : mert megáldatott. Felkele13 azért Bálám reggel és monda a Bálák Fejedelmeinek : Térjetek meg a ti földetekre ; mert nem akarja az Úr engedni nékem, hogy veletek elmenjek. És14 felkelének a Moáb Fejedelmei és jutának a Bálákhoz, és mondának : Nem akart Bálám eljönni velünk. Elkülde15 azért ismét Bálák több Fejedelmeket, és azoknál nemesebbeket. Kik16 eljutván Bálámhoz, mondának néki : Ezt mondja Bálák, Sippornak fija : Kérlek ne vond meg magadat, hogy én hozzám ne jönnél. Mert17 megtisztelvén megtisztellek téged igen, és valamit mondasz nékem megmívelem : Jöjj el kérlek, és átkozd meg az én értem e népet ! Felelvén18 pedig Bálám, mond a Bálák szolgáinak : Ha Bálák az ő házát arannyal és ezüsttel tele adná is nékem, nem hághatom által az én Uramnak Istenemnek szavát, hogy valamit míveljek vagy kicsint vagy nagyot. Most19 mindazáltal maradjatok meg ti is ez éjjel itt, kérlek, hadd tudjam meg, mit fog szólani az Úr nékem. Akkor20 eljöve az Isten Bálámhoz éjjel, és monda néki : Ha azért jöttek e férjfiak, hogy téged elhívjanak : kelj fel, menj el ő velek ; de mindazáltal azt míveljed, a mit mondándok néked. Bálám szamara megszólal.Felkele21 azért Bálám reggel, és megnyergelé az ő szamarát, és elméne a Moáb Fejedelmeivel. De22 megharagvék az Isten, hogy ő elmenne velek. És megálla az Úrnak Angyala azon útban, hogy ő néki ellensége lenne ; ő pedig üget vala az ő szamarán, és két szolgája vala vele. Látván23 pedig a szamár, hogy az Úrnak Angyala állana az útban, és mezítelen fegyver vona kezében, kitére az útból, és méne a mezőre, azért megveré Bálám az ő szamarát, hogy megtérítené azt az útra. És24 megálla annakutánna az Úrnak Angyala a szőlőknek szoros útán, holott mind egyfelől, mind másfelől fal vala. Látván25 pedig másodszor a szamár az Úrnak Angyalát, szorúla a falhoz, és Bálámnak is lábát szoritá a falhoz : annakokáért ismét kezdé verni. Annakutánna26 az Úr Angyala ismét tovább méen, és megálla szoros helyen, hol ki nem térhetnek vala sem jobbra, sem balra. Mikor27 pedig látta volna a szamár az Úrnak Angyalát, lefeküvék Bálám alatt ; azért megharagvék Bálám, és megveré pálczával a szamárt. És28 megnyitá az Úr a szamárnak száját, és monda a szamár Bálámnak : Mit vétettem néked hogy immár engemet háromszor vertél meg ? Akkor29 monda Bálám a szamárnak : Mert megcsufoltál engemet : Vajha volna fegyver kezemben, nyilván megölnélek most téged. És30 monda a szamár Bálámnak : Avagy me, te szamarad vagyok é, mellyen szoktál járni, miolta tiéd lettem, mind e napig ? Avagy szoktam volt é valaha e képen cselekedni te veled ? Ki felele : Nem. És31 megnyitá az Úr a Bálám szemeit : és látá az Úr Angyalát állani az útban, és a mezítelen fegyvert az ő kezében : akkor lehajtván fejét, arczal leborúla. És32 monda néki az Úrnak Angyala : Miért verted meg a te szamaradat immár három ízben ? Ímé én kijöttem néked ellenségűl : mert a te úta tévelygő én előttem. És33 látott engemet a szamár és kitért én előttem immár három ízben : ha ki nem tért volna az én orczám előtt, tudd meg, hogy most megöltelek volna téged is, és őtet elevenen megtartottam volna. Monda34 azért Bálám az Úr Angyalának : Vétkeztem, mert nem tudtam hogy te állanál előttem ez útban. Most azért, ha az én útam nem tetszik néked, megtérek helyemre. Az35 Úrnak Angyala pedig monda Bálámnak : Menj el e féjfiakkal ; mindazáltal a mit mondándok néked, azt mondjad : elméne azért Bálám a Bálák Fejedelmeivel. Hallván36 pedig Bálák, hogy jőne Bálám, kiméne eleibe Moábnak egy városába, melly vala az Arnon határa mellett, melly vagyon a legvégső határokban : És37 monda Bálák Bálámnak : Avagy nem küldöttem volt é hozzád, hogy hívatnálak téged ? Miért nem jösz vala én hozzám ? Avagy azért é, hogy nem tisztelhetnélek meg téged ? Felele38 pedig Bálám Báláknak : Ímé eljöttem hozzád : Most pedig nemde szólhatok é valamit ? A mit adánd az Úr az én számba, azt mondom. És39 elméne Bálám Bálákkal, és jutának Husót városba. És40 Bálák ökröket és juhokat vágata, és küldé Bálámnak és a Fejedelmeknek, kik vele valának. Reggel41 pedig mellé vevé Bálák Bálámot, és felvivé őtet a Bál templomának magas hegyére, honnét megláthatná a népnek valami részét. Bálámmal23 átok helyett kétszer áldást mondat Isten.És1 monda Bálám Báláknak : Építs itt nékem hét oltárokat, és készíts itt nékem hét tulkokat és hét kosokat. És2 úgy cselekdék Bálák a miképen mondotta vala Bálám : És áldozék Bálák és Bálám mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost. És3 monda Bálám Báláknak : Állj meg a tüzes áldozatod mellett, és elmegek, talán előmbe jő az Úr nékem, és a mit mutatánd nékem, megjelentem néked : elméne azért a hegynek tetejére. És4 eleibe méne Isten Bálámnak és monda néki Bálám : Hét oltárt rendeltem, és áldoztam mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost. Az5 Úr pedig ada ígét Bálámnak szájába, és monda néki : Térj meg Bálákhoz, és így szólj. És6 megtére ő hozzá, és ímé áll vala az ő áldozatja mellett, ön maga és Moábnak minden Fejedelmei. És7 elkezdé beszédét, és monda : Siriából hozatott ki engem Bálák Moábnak Királya, napkeletnek hegyeiről, mondván : Jöjj el, átkozd meg én érettem Jákóbot, és jöjj el, átkozd meg Izráelt. Miért8 mondjak gonoszt annak, a kinek nem mondott gonoszt az Úr, és miért átkoznám azt, a kit az Úr nem átkozott ? Mikor9 a kőszikláknak tetejéről nézem őtet, és a halmokról reá nézek : ímé olly nép, a melly ő maga fog lakni, és a Pogányok közzé nem számláltatik. Ki10 számlálhatja meg a Jákób porát, és kicsoda számát ? kicsoda az Izráelnek negyedrészét ? Haljon meg az én lelkem az igazaknak halálával, és legen az én utoló napom, mint azé ? És11 mondá Bálák Bálámnak : Mit cselekeszel én velem ? Hogy megátkoznád az én ellenségeimet, azért hoztalak téged és ímé igen megáldád őket. Felelvén12 Bálám, monda : Nemde nem azt igyekezem é mondani, a mit az Úr adánd az én számba ? Monda13 annakfelette néki Bálák : kérlek jere velem más helyre, honnét lássad őtet, (mert csak a végső részét látad annak, és őtet mindenestől nem láttad) és átkozd meg onnét őtet én érettem. És14 vivé őtet az őrállók helyére egy hegynek tetejére, és építe hét oltárokat, és áldozzék egy-egy tulkot és egy-egy kost mindenik oltáron. És15 monda Báláknak : Állj itt a te tüzes áldozatot mellett, és én elmegyek amoda. Eleibe16 méne azért az Úr Bálámnak, és ada ígét az ő szájába, és monda : Térj meg Bálákhoz, és e képen szólj. Méne17 annakokáért ő hozzá, és ímé ő áll vala az őt tüzes áldozatja mellet, és a Moáb Fejedelmei ő vele, kinek monda Bálák : Mit szóla az Úr ? Akkor18 előhozá az ő értelmét, és monda : Kelj felj Bálák és halljad : hallgasd meg az én beszédemeet Sipoornok fija ! Nem19 ollyan az Isen mint az ember, hogy hazudjon, és nem embernek fija, hogy elváltoztassa igéretit : ő mondotta, s hát nem mívelné é meg ? Szólott, és nem teljesíti é meg azt ? Ímé20 parancsolatot vettem, hogy megáldanám ; és igen megáldotta az Isten, és én nem változtathatom azt el. Nem21 tekintette Jákóbban a hamisságot, és nem nézte a gonoszságot az Izráelben. Az ő Ura Istene vagyon ő vele ; és a Királynak trombitaszava vagyon ő vele. Az22 Isten hozta ki őket Égyiptomból, mint az unikornisnak ollyan ereje vagyon néki. Mert23 nem fog semmit Jákób ellen a varázslás, sem a jövendőmondás az Izráel ellen. Most azt kell megmondanom Jákób és Izráel felől, a mit cselekeszik az Isten ő velek. Ímé24 e nemzetség mint a nagy oroszlán feltámad, és mint a kölykös oroszlán magát felemeli : nem nyugszik, míg meg nem eszi a prédát, és a megölettettek véreket megissza. Akkor25 monda Bálák Bálámnak : Ne átkozzad s ne áldjad őtet. Felelvén26 pedig Bálám monda Báláknak : Avagy nem szólottam volt é néked, mondván : Valamit mondánd nékem az Úr azt mívelem ? És27 monda Bálák Bálámnak : Jere, kérlek, elviszlek téged más helyre, honnét talán tetszeni fog az Istennek, hogy megátkozzad onnét e népet én érettem. Elvivé28 azért Bálák Bálámot a Peór hegynek tetejére, melly néz a puszta felé. Akkor29 monda Bálám Báláknak : Építtess itt nékem hét oltárokat, és készíts itt nékem hét tulkokat és hét kosokat. Úgy30 cselekedék azét Bálák, a miképen mondotta volt Bálám, és áldozék minden oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost. Bálám24 ismét jót jövendöl Izráelről.Mikor1 pedig látta volna Bálám, hogy tetszenék az Úrnak, hogy megáldaná az Izráelt, nem méne el, mint az előtt, jövendőmondásnak tudakozásáért, hanem fordítá az ő orczáját a puszta felé. És2 mikor felemelte volna Bálám az ő szemeit, látá az Izráelt, hogy letelepedett az ő nemzetségei szerint és az Istennek lelke vala ő rajta. Akkor3 elkezdé az ő beszédét, és monda : Bálámnak, Beór fijának mondása, a megvilágosíttatott szemű ember szava. Annak4 mondása, a ki hallja az Istennek mondásit, a ki látta a Mindenhatónak látását, a ki jóllehet szunnyad ; de elméjének szeme világos : Melly5 igen szépek a te sátoraid óh Jákób ! és a te hajlékaid óh Izráel ! Mint6 a kiterjesztetett völgyek, mint a kertek a folyóvíz meleltt, mind az áleos fái, mellyeket plántált az Úr, mint a czédrusfák a vizek mellett ! Alá7 fog folyni a víz az ő vedreiből, és az ő magva ollyan lészen mint a sok vizek : és az ő Királya nagyobb lészen Agág Királynál, és felmagasztaltatik az ő országa. Az8 Isten kihozta őtet Égyiptomból, olyan ereje vagyon néki mint az unikornisnak, megemészti a Pogányokat az ő ellenségeit, és azoknak tetemeiket megrontja, és az ő nyilaival általveri. Hogyha9 lehajtja magát, hogy feküdjék mint az oroszlán, és mint az öreg oroszlán ; kicsoda serkenti fel őtet ? Valaki áldánd téged, áldott lészen, és valaki átkozánd téged, átkozott lészen. Csillag származik Jákóbból ....És10 felgerjede Báláknak haragja Bálám ellen, és egybeüté kezeit, és monda Bálámnak : Azért hívtalak téged, hogy az én ellenségeimet megátkoznád ; és ímé igen megáldád immár három ízben. Most11 azért szaladj el a te helyedre : Mondottam vala hogy megtisztelvén megtisztellek téged ; de ímé megfosztott téged az Úr a tisztességtől. És12 monda Bálám Báláknak : Nemde a te követeidnek is, a kiket bocsátottál volt hozzám nem így szólottam é, mondván : Ha13 Bálák az ő házát ezüsttel és arannyal tele adná is nékem, az Úrnak beszédét által nem hághatom, hogy cselekedjem valamit, akár jót, akár gonoszt, az én szívemből : A mit szólánd az Úr, azt szólom. Mindazáltal,14 mivelhogy most az én népem közzé kell megtérnem, ímé megmondom néked, mit fog cselekedni e nép a te népednek, az utolsó napokban. Akkor15 vevé az ő értelmét, mondván : Monda Bálám a Beór fija, monda férjfiú, kinek szeme nyilatkoztatva vagyon. Monda16 a ki hallgatja az Istennek beszédét, és a ki tudja a Magasságbelinek értelmét, és a ki a Mindenhatónak látását látja : a ki noha szunnyad, mindazáltal megnyilatkoztatott a szeme : Látom17 azt, de nem most ; nézem azt, de nem úgy, mint közelvalót : Származik csillag Jákóbból, és támad királyi pálcza az Izráelből : és általveri Moábnak oldalait, és elrontja Sethnek minden fijait. És18 lészen Edom más birtokában, Seir lészen az ő ellenségeinek birtokában, és Izráel hatalmsan cselekeszik. És19 uralkodik a Jákóbból származott, és elveszti minden városokból a megmaradott ellenséget. És20 mikor tekintett volna Amálekre, az ő értelmét előhozván, monda : Amálek első a Pogányok között : annakokáért végezetre mindenestől elvész. Látván21 annakfelette Keneust, az ő értelmét előhozván, monda : Erős a te lakhelyed, és építetted a te fészkedet a kősziklában. Bizonyára22 kiüzettetik Kain, míg Assúr téged fogva viszen. Végezetre23 mégis az ő értelmét előhozván, monda : Óh ki fog élni mikor véghez viszi ezt az Isten ? És24 a Kittim partjáról a hajók eljúnek, és megrontják Assúrt, megrontják Ebert is : de az a nép is mindenestől végre elvész. Felkele25 azért Bálám és elméne, hogy megtérne az ő helyére : És Bálák is elméne az ő útán. Az25 izráeliták lelki és testi paráznaságának bűntetése.Mikor1 pedig valameddig lakott volna az Izráel Sittimben, kezde a nép paráználkodni a Moáb leányaival. És2 hívák a népet az ő Isteneik áldozatira ; és evék a nép, és imádák azoknak Isteneiket. És3 adá magát az Izráel a Bál-Peórhoz ; és felgerjede az Úr haragja az Izráel ellen. És4 monda az Úr Mózesnek : Vedd fel e népnek minden Fejedelmeit, és akasztasd fel őket az Úrnak a nap előtt ; és elfordúl az Úr haragjának felgerjedése az Izráeltől. Monda5 azért Mózes az Izráel Bíráinak : Kiki ölje meg az ő birtoka alatt való féjfiakat, a kik adták magokat a Bál-Peórhoz. És6 ímé egy néminémű az Izráel fijai közzűl eljöve, és hoza az ő attyafiai felé egy Midiánbeli asszonyt Mózes szeme láttára, és az Izráel fijai egész Gyülekezetének szemei előtt : ők pedig sírnak vala a Gyülekezet sátorának ajtaja előtt. Mellyet7 mikor látott volna Fineás, az Eleázár fija, a ki Áron Papnak fija vala, felkele a Gyülekezet közzűl és vevé dárdáját kezébe. És8 béméne az Izráelita után a sátorba, és általveré mindkettőt, az Izráelből való férjfiat és az asszonynak hasát ; és megszünék a csapás az Izráel fijai köizött. És9 meghaltak vala a csapás miatt huszonnégy ezeren. Akkor10 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Fineás11 az Eleázár fija, a ki Áron Pap fija volt : elfordította az én haragomat az Izráel fijaitól, mivelhogy az én bosszúmat megállotta ő közöttök : hogy ne emészteném meg az Izráel fijait bosszúmban. Annakokáért12 mond meg néki : Ímé én adom az én szövetségemet őnéki, tudniillik békességnek szövetségét. És13 lészen ő nála és az ő magvánál ő utánna az örökkévaló Papságnak szövetsége ; mivelhogy az ő Istenéért bosszút állott, és megtisztította az Izráel fijait. Továbbá14 a megöletett Izráelitának neve, a ki megölettetett Midiánbeli asszonynyal együtt, vala Zimri, a Sállu fija, a Simeon nemzetsége háznépének Fejedelme. A15 megöletett Midiánbeli asszonynak pedig neve Kozbi, a Súr leánya, ki a Midiániták között az ő attya háza nemzetségének Fejedelme vala. Szóla16 pedig az Úr Mózesnek, mondván : Úgy17 cselekedjél mit ellenséggel a Midiánitákkal, és verjétek meg őket. Mert18 ők úgy cselekedtek ti ellenetek, mint ellenségek, álnokságokkal, mellyekkel álnokúl cselekedtek ti ellenetek a Peórnak dolgában, és az ő hugoknak Kozbinak a Midián Fejedelme leányának dolgában, a ki megölettetett a Peórért való csapásnak napján. A26 nép új megszámlálása, az ország felosztása végett.És1 lőn a csapás után, monda az Úr Mózesnek és Eleázárnak az Áron Pap fijának, mondván : Vegyétek2 summáját az Izráel fijai egész Gyülekezetének, húsz esztendőstől fogva és feljebb, az ő attyaiknak háznépek szerint ; mindennek, valaki harczra kimehető az Izráeliták között. annakokáért3 szóla Mózes és Eleázár Pap ő velek a Moáb mezőségében a Jordán mellett, Jérikhó ellenébe, mondván : Számláljátok4 meg az Izráel fijainak egész Gyülekezetét, húsz esztendőstől fogva és feljebb, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek és az Izráel fijainak, a kik kijöttek volt Égyiptom földéből. A5 Rúben elsőszülötte volt az Izráelnek : A Rúben fijai voltak ezek : Hánoktól volt a Hánokitáknak házoknépe : Pallutól volt a Palluitáknak házoknépe. Hesrontól,6 a Hesroniták házoknépe : Kármitól a Kármitáknak házoknépe. Ezek7 a Rúbenitáknak házoknépei ; és lőn az ő számok negyvenhárom ezer, hétszáz és harmincz. És8 a Pallu fijai közzűl Eliáb. Az9 Eliáb fijai pedig, Némuel és Dáthán és Abirám : Ezek a Dáthán és Abirám, a gyülekezetnek Fejedelmei, a kik támadtak vala Mózes és Áron ellen, a Kóré hasonlásábna, mikor támadának ők az Úr ellen. És10 megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé őket és Kórét, meghalván az a gyülekezet : mikor megemészté a tűz a kétszáz és ötven férjfiakat, kik voltak mindnyájan példáúl. A11 Kóré fijai pedig nem halának meg. A12 Simeon fijai az ő házoknépe szerint : Némueltől a Némuelitáknak házoknépe : Jámintól a Jáminitáknak házoknépe : Jakintól a Jakinitáknak házoknépe. Zerákhtól13 a Zerákhitáknak házoknépa. Ezek14 a Simeonitáknak házoknépei, huszonkét ezer és kétszáz. A15 Gád fijai az ő házoknépe szerint, Sefontól a Sefonitáknak házoknépe : Haggitól a Haggitáknak házoknépe, Súnitól a Súnitáknak házoknépe. Oznitól16 az Oznitáknak házoknépe, Eritől az Eritáknak házoknépe. Arodtól17 az Aroditáknak házoknépe, Arélitől az Arélitáknak házoknépe. Ezek18 a Gád fijaiank házoknépei, az ő számok szerint negyven ezer és ötszáz. A19 Júda fijai Er és Onán : és meghala Er és Onán a Kanaán földében. És20 voltak a Júda fijai az ő házoknépe szerint : Seláhtól a Seláhitáknak házoknépe : Pérestől a Péresitáknak házoknépe : Zeráhtól a Zeráhitáknak házoknépe. Voltak21 pedig a Péres fijai : Hesrontól a Hesronitáknak házoknépe : Hámultól a Hámulitáknak házoknépe. Ezek22 a Júda nemzetségének háznépei, az ő számok szerint hetvenhat ezer ötszáz. Az23 Issakhár fijai az házoknépe szerint : Thólától a Thóláitáknak házoknépe : Puváfól a Puvitáknak házoknépe. Jásubtól24 a Jásubitáknak házoknépe : Simrontól a Simronitáknak házoknépe. Ezek25 az Issakhár háznépei az ő számok szerint hatvannég ezer háromszáz. A26 Zebulon fijai az házoknépe szerint : Séredtől a Sérediták házoknépe : Elóntól az Elóniták házoknépe : Jahléeltől a Jahléeliták házoknépe. Ezek27 a Zebuloniták háznépei, az ő számok szerint hatvan ezer ötszáz. A28 József fijai az ő házoknépe szerint : Manasse és Efraim. A29 Manasse fijai : Mákirtól a Mákiriták házoknépe : Mákir nemzé Gileádot : Gileádtól a Gileáditák házoknépe. Ezek30 a Gileád fijai : Jézertől a Jézeriták házoknépe : Hélektől a Hélekiták házoknépe. És31 Asrieltől az Asrieliták házoknépe : Sékemtől a Sékemiták házoknépe. És32 a Sémidától a Sémidáták házoknépe ; és Héfertől a Héferiták házoknépe. És33 Sélofhádnak a Héfer fijának nem voltak fijai, hanem leányai : és a Sélofhád leányainak ezek neveik : Makhla és Nóha, Hogla, Milkha és Thirsa. Ezek34 a Manasse háznépe : az ő számok pedig ötvenkét ezer és hátszáz. Ezek35 az Efráim fijai az ő házoknépe szerint : Sutheláktól a Suthelákhiták házoknépe : Békertől a Békeriták házoknépe : Tahántól a Tahániták házoknépe. És36 ezek a Suthelákh fijai : Erántól az Erániták házoknépe. Ezek37 az Efraim fijainak házoknépei, az ő számok szerint harminczkét ezer és ötszáz. Ezek a József fijai az ő házoknépe szerint. A38 Benjámin fijai az ő házoknépe szerint : Bélától a Béláiták házoknépe : Asbeltől az Asbeliták házoknépe : Ahirámtól az Ahirámiták házoknépe. Sefufámtól39 a Sefufámiták házoknépe : Hufámtól a Hufámiták házoknépe. Valának40 pedig a Béla fijai Ardé és Nahamán : Ardétól az Arditák házoknépe : Nahamántól a Nahamániták házoknépe. Ezek41 a Benjámin fijai az házoknépe szerint, és számok szerint negyvenöt ezer és hatszáz. Ezek42 a Dán fijai az ő házoknépei szerint : Suhámtól a Suhámiták házoknépe : Ezek a Dán háznépei, az ő házoknépe szerint. A43 Suhamitáknak minden házoknépe az ő számok szerint, hatvannégy ezer és négyszáz. Az44 Áser fijai az házoknépe szerint : Jimnától a Jimniták házoknépe ; Jisvitől a Jisviták házoknépe : Bérihától a Bérihiták házoknépe. A45 Bériha fijaitól, Hébertől a Héberiták házoknépe : Málkieltől a Málkieliták házoknépe. Az46 Áser leányának pedig neve vala Sérah. Ezek47 az Áser fijainak házoknépei, az ő számok szerint ötvenhárom ezer és négyszáz. A48 Naftháli fijai az ő házoknépe szerint : Jakhezéeltől a Jakhezéeliták házoknépe : Gúnitól a Gúniták házoknépe. Jésertől49 a Jéseriták házoknépe : Sillemtől a Sillemiták házoknépe. Ezek50 a Naftháli házoknépei az ő házoknépe szerint : Az ő számok pedig negyvenöt ezer, és négyszáz. Ezek51 az Izráel fijainak méegszámláltattai, hatszáz egyezer, hétszáz harmincz. Szóla52 pedig az Úr Mózesnek, mondván : Ezeknek53 osztassék el az a föld örökségűl, az ő neveiknek számok szerint. A54 kik többen vagynak, azoknak adj nagyobb örökséget, és annak a ki kevesebb lészen, megkissebbítsed az ő örökségét ; minden háznépnek az ő száma szerint adattassék az ő öröksége. De55 sorssal osztassék el a föld, az ő attyok nemzetségeinek neveik szerint vegyék az örökséget. A56 sorsok szerint osztassék annak öröksége, mind sok között s mind kevés között. Ezek57 pedig a Lévitáknak számláltattai, az ő házoknépe szerint : Gersontól a Gersoniták házoknépe : Kéhától a Kéhátiták házoknépe : Méráritól a Méráriták házoknépe. Ezek58 a Léviták házoknépei : a Libniták házoknépe : Hebroniták házoknépe : Makhliták házoknépe : Músiták házoknépe : Kóriták házoknépe ; Kéhát pedig nemzé Amrámot. Az59 Amrám feleségének pedig neve Jokebéd a Lévi leánya, a kit szült Lévinek az ő felesége Égyiptomban : és a ki szülte Amrámnak Áront és Mózest, és Máriát az ő nénnyeket. És60 születtetének Áronnak Nádáb és Abihu, Eleázár és Ithamár. És61 meghalának Nádáb és Abihu, mikor idegen tűzzel áldozának az Úr előtt. És62 vala azoknak számok huszonhárom ezer, mind féjfiak egy hónapitól fogva s feljebb : mert nem voltak számláltatva az Izráel fijai közzé : mivel örökség nem adatott nékik az Izráel fijai között. Ezek63 Mózestől és Eleázár Paptól megszámláltattak, mikor megszámlálák az Izráel fijait a Moáb mezőségében, Jérikhó ellenében a Jordán mellett. Ezek64 köziött pedig nem volt senki a Mózestől és Áron Paptól megshzámláltattak közzűl, mikor megszámlálták vala az Izráel fijait a Sinai pusztájában. Mert65 az Úr mondotta vala ő felőlök : Meghalván meghalnak a pusztában : és senki azok közzűl nem élt, hanem csak Káleb a Jefunné fija, és Jósué a Nun fija. Leányok27 örökségi joga.Előállának1 pedig a Sélofhád leányai, ki Héfer fija vala, ki Gileádé, ki Mákiré, ki Manasse fija vala, a József fijának Manassének háznépe közzűl. ezek pedig az ő leányainak neveik : Mákhla, Nóha és Hogla, Milkha és Thirsa. És2 megállának Mózes és Eleázár Pap előtt, és a Fejedelmek előtt, és az egész Gyülekezet előtt a Gyülekezet sátorának ajtajánál, mondván : A3 mi atyánk megholt a pusztában, ki mindazáltal nem volt azoknak gyülekezetekben, kik öszvegyültek volt az Úr ellen a Kóré gyülekezetében ; hanem az ő bűnéért holt meg : és fijai nem voltak néki. Miért4 töröltetnék el a mi atyánknak neve az ő háznépe közzűl, ez okkal hogy nincsen őnéki fija ? Adj örökséget azért nékünk a mi atyánknak attyafiai között. Mózes5 pedig vivé ezeknek ügyeket az Úr eleibe. És6 felele az Úr Mózesnek, mondván : Igazat7 szólának a Sélofhád leányai : Adj nékik jószágnak örökségét az ő attyoknak attyafiai között, az ő attyoknak örökségébe szállítsad őket. Az8 Izráel fijainak pedig szólj, mondván : Mikor valaki meghalánd, és fija nem lejénd annak, akkor adjátok annak örökségét az ő leányának. Ha9 nem lejénd néki leánya ; akkor adjátok az ő örökségét az ő attyafiainak. Ha10 pedig nem leéndenek néki attyafiai : akkor adjátok az ő örökségét az ő attyának attyafiainak. Ha11 nem lejéndenek az ő attyának attyafiai : akkor adjátok az ő örökségét annak, a ki az ő háznépe közzűl közelebb való attyafiú, és örökségűl vegye azt. Legyen pedig ez az Izráel fijainak végezett törvények : a miképen megparancsolta az Úr Mózesnek. Józsué Mózes utódává szenteltetik.Monda12 annakfelette az Úr Mózesnek : Menj fel ez Abirám hegyére, és lásd meg a földet mellyet adtam az Izráel fijainak. Mellyet13 mikor látándasz, gyüjtettetel te is a te nemzetséged közé, a miképen immár gyüjtettetett Áron a te atyádfia. Mivelhogy14 a Czin puaztájában, a népnek versengésének idején az én beszédemnek nem engedétek, melly ez vala, hogy engemet szentelnétek meg ama vizeknél az ő szemek előtt. Ezek a versengésnek vizei Kádesnél a Czin pusztájában. Szóla15 annakokáért Mózes az Úrnak, mondván : Az16 Úr, a lelkeknek és minden testnek Istene, rendeljen férjfiakat a Gyülekezetnek. A17 ki menjen ő előttök, és a ki bémenjen ő előttök : a ki kivigye őket és a ki bévigye őket : hogy ne legyen az Úr Gyülekezete ollyan mint a juhok, mellyeknek nincsen pásztorok. És18 monda az Úr Mózesnek : Vedd melléd Jósuét a Nún fiját, a férjfiat, a kiben az én lelkem vagyon, és tegyed ő reá a te kezedet. És19 állassad őtet az Eleázár Pap eleibe, és mind az egész Gyülekezet eleibe, és parancsolatokat adj néki az ő szemek előtt. És20 a te dicsőségedet közöljed ő vele, hogy hallgassa őtet az Izráel fijainak egész Gyülekezete. Ki21 annakutánna Eleázár Pap eleibe álljon, és őtet kérdje meg az Urimnak ítéletiről az Úr előtt : az ő szava szerint menjenek ki, és az ő szava szerint menjenek bé, ő és az Izráel minden fijai ő vele és az egész Gyülekezet. Úgy22 cselekedék azért Mózes a miképen parancsolta vala az Úr néki : mert vevé Jósuét és állata őtet Eleázár Pap eleibe, és az egész Gyülekezet eleibe. És23 tevé az ő kezét ő reá, és ada néki parancsolatokat, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózes által. A28 mindennapi áldozat törvénye.És1 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Parancsold2 meg az Izráel fijainak és mond meg nékik : Az én kenyerimnek áldozatját, mellyek nékem jóillatú áldozatúl tűzzel megemésztetnek, megőrizzétek, hogy áldozzatok azokkal nékem az ő idejében Mond3 meg annakfelette nékik : Ez a tüzes áldozat, mellyet áldozzatok az Úrnak : esztendős báránykákat, makula nélkül valókat minden napon kettőt, szüntelen naponként egészen megemésztendő áldozatra. Egyik4 bárányt reggel áldozd meg, a másik bárányt a két estve között áldozd meg. Annak5 felette egy Efa zsemlyelisztnek tizedrészét Minhának, melly meg legyen elegyítve egy Hin megtört olajnak negyedrészével. És6 az egészen megemésztendő szüntelen való áldozat, melly először szereztetett volt a Sinai hegy alatt, tűzzel megemésztendő jüóillatú áldozatúl az Úrnak. Továbbá7 annak italiáldozatja, legyen egy Hinnek negyedrésze mindenik bárányhoz, mellyet a szenthajlékban adj italiáldozatúl, jó borból az Úrnak. A8 másik bárányt áldozd a két estve között, a reggeli áldozat szerint, és az ő italiáldozatja szerint cselekedjél, tüzes jóillatú áldozatúl az Úrnak. A szombati és újholdi áldozat.Szom9 batnapon pedig áldozzál két bárányokat, esztendősöket, makula nélkül valókat, egy Efa zsemlyelisztnek két tizedével Minhának, melly olajjal elegyített legyen, az ő italiáldozatjával egybe. Ez10 a Szombatnak tüzes áldozatja, mellynek minden szombaton kell lenni, a szüntelen való tüzes áldozaton kivűl, az ő italiáldozatjával egybe. Azonképen11 a ti hónapitoknak kezdetiben áldozzatok az Úrnak egészen megemésztendő áldozatot, két gyermekded tulkot, egy kost, esztendős báránykákat hetet, makula nélkül valókat. És12 mindenik tulok mellé olajjal megeeelegyített wg Efa zsemlyelisztnek három tizedét Minhának ; és minden kos mellé olajjal elegyített egy Efa zsemlyelisztnek két tizedét Minhának. És13 mindenik bárány mellé olajjal megelegyített egy Efa zsemlyelisztnek egy tizedét : tűzzel egészen megemésztendő jóillatú áldozat ez az Úrnak. Ezek14 pedig az italiáldozati azoknak a borból ; egy Hinnek harmadrésze a kos mellé : és a Hinnek harmadrésze legyen mindenik bárány mellé. Ez minden hónapnak tűzzel megemésztendő áldozatja, a hónapnak kezdetében, az esztendőnek minden hónapján. És15 egy kecskebakot is áldozzatok bűnért való áldozatúl az Úrnak, a szüntelen való áldozaton kívül, az ő italiáldozatjával egybe. A páskha-áldozat.Az16 első hónapban pedig a hónapnak tizennegyedik napján az Úrnak Páskhája vagyon. És17 e hónapnak tizenötödik napján is innep vagyon, hét napon kovász nélkül való kenyeret egyenek Első18 napon legyen szent gyülekezet : semmi szolgai munkát ne cselekedjetek. Áldozzatok19 pedig tűzzel épen megemésztendő áldoizatot az Úrnak, két gyermekded tulkot, egy kost, és esztendős bárányokat hetet ; mellyek makula nélkül valók legyenek. És20 azoknak Minhájok legyen olajjal megelegyített zsemlyeliszt, tudniillik egy Efának három tizedrésze mindenik tulok mellé, és két tizedrészt tegyetek mindenik kos mellé. Minden21 bárány mellé egy-egy tizedsrészt tegyetek, a hét bárányok szerint. És22 bűnért való áldozatúl egy bakot, a ti megtisztíttatástokra. A23 reggeli egészem megemésztendő áldozaton kivűl, (melly szüntelen tűzzel megemésztendő áldozat) míveljétek ezt : Ezek24 szerint cselekedjetek a hét napok közzűl minden napon, tűzzel megemésztendő jóillatú eledelűl az Úrnak : a szüntelen való tűzzel emésztendő áldozat kívűl legyen, az ő italiáldozatjával egybe. Hetednapon25 pedig legyen néktek szent gyülekezetetek : semmi szolgai munkát ne cselekedjetek. A pünkösti áldozat.Továbbá26 a gabonának első zsengéjének napján, mikor az új Minhával áldoztok az Úrnak, a ti hét heteitek után : szent gyülekezetetek legyen néktek : semmi szolgai dolgot ne míveljetek. És27 áldozzatok tűzzel épen megemésztendő áldozattal az Úrnak jóillatú áldozatúl, két gyermekded tulkot, egy kost, és esztendős bárányokat hetet. És28 azok mellé Minhának olajjal megelegyített zsemlyelisztet, tudniillik egy Efának három tizedét minden tulok mellé ; két tizedet a kos mellé. Mindenik29 bárány mellé egy-egy tizedrészt, a hét bárányok szerint. Egy30 kecskebakot is a ti megtisztítatástokra. A31 szüntelen tűzzel épen megemésztendő áldozaton kivűl, és annak Minháján kivűl cselekedjétek ; makula nélkül valók legyenek pedig, azoknak italiáldozatjokkal egybe. Újévi29 áldozat.Heted1 hónapon pedig a hónak első napján szent gyülekezetetek legyen néktek : Semmi szolgai dolgot ne cselekedjetek : trombiták zengésének napja legyen néktek az. És2 szerezzetek tűzzel épen megemésztendő áldozatot az Úrnak jóillatú áldozatúl, egy gyermekded tulkot, egy kost, esztendős bárányokat makula nélkül valókat, hete. És3 azok mellé Minhának, olajjal megeelegyített három tized zsemlyelisztet, a tulok mellé, két tizedrészt a kos mellé ; És4 egy tizedrészt mindenki bárány mellé, a hét bárányok szerint. És5 egy kecskebakot bűnért való áldozatúl, a ti megtisztíttatásotokra. Annak6 a hónak első napjának tűzzel megemésztendő áldozatján és annak Minháján, és azoknak italiáldozatjokon kivűl, az ő rendek szerint, tűzzel megemésztendő jóillatú áldozatúl az Úrnak. Engesztelő-ünnepi áldozat.Ez7 hetedik hónapnak pedig tizedik napján szent gyülekezetetek legyen néktek : és megsanyargassátok a ti lelkeiteket : semmi munkát ne cselekedjetek. És8 áldozzatok tűzzel megemésztendő áldozatot az Úrnak jóillatú, egy gyermekded tulkot, egy kost, esztendős bárányokat hetet, makula nélkül valók legyenek ; És9 azoknak Minhájokat, olajjal megelegyített egy Efa yzemelylisztnek három tizedét a tulok mellé ; két tizedrészt az egy kos mellé. Egy10 -egy tizedrészt mindenki bárány mellé, a hét bárányok szerint. Egy11 kecskebakot bűnért való áldozatúl, a tisztúlásra való áldozaton kivűl és az egészen megemésztendő áldozaton, annak Minháján és azoknak italiáldozatjokon kivűl. Sátoros ünnepi áldozat.Továbbá12 a hetedik hónapnak tizenötödiknapján szent gyülekezeteteklegyen néktek : semmi szolgai munkát ne míveljetek, és üljetek az Úrnak innepe napját hét napot. És13 áldozzatok tűzzel épen megemésztendő jóillatú áldozatot az Úrnak, tizenhárom gyermekded tulkot, két kost, esztendös bárányokat tizennégyet, makula nélkűl valok legyenek. Azoknak14 Minha-áldozatjokat is olajjal meghintet zsemjelisztből, három tizedrész minden tulok mellé, a tizenhárom tulok szerint, két tizedrészt mindenik kos mellé, a két kos szreint. És15 egy-egy tizedrészt minden bárány mellé, a tizennégy bárányok szerint. És16 egy kecskebakot bűnért való áldozatúl, a szüntelen való egészen megemésztendőáldozaton kivűl, annak Minha-áldozatján és italiáldozatján kivűl. Másodnapon17 pedig tizenkét gyermekded tulkot, két kost, esztendős bárányokat, makula nélkül valokat, tizennégyet. És18 azoknak Minhájokat és italiáldozatjokat, a tulok mellé, a kosok mellé, a bárányok mellé, az ő számok szerint, szokás szerint. És19 egy kecskebakot bűnért való áldozatúl, a szüntelen való egészen megemésztendő áldozaton, annak Minháján és azoknak italiáldozatjokon kivűl. Harmadnap20 pedig tizenegy gyermekded tulkokat, két kost : esztendős bárányokat tizennégyet, makula nélkül valókat. És21 azoknak Minhájokat és italiáldozatjokat, a tulkok mellé, a kosok mellé, és a bárányok mellé, a ő számok szerint, a szokás szerint : És22 egy kecskebakot bűnért való áldozatúl, a szüntelen való megemésztendő áldozaton és annak Minháján és italiáldozatján kivűl. Negyednapon23 pedig tiz gyermekded tulkot, két kost, esztendős bárányokat tizennégyet, makuléa nélkül valókat. : Azoknak24 Minhájokat és italiáldozatjokat, a tulkok mellé, a kosok mellé, és a bárányok mellé, az ő számok szerint és szokás szerint ; És25 egy kecskebakot bűnért való áldozatúl, a szüntelen való egészen megemésztendőő áldozaton, annak Minháján és italiáldozatján kivűl. És26 ötödnapon kilencz gyermekded tulkot, két kost, esztendős bárányokat tizennégyet, makula nélkül valókat ; És27 azoknak Minhájokat és italbeliáldozatjokat, a tulkok mellé, a kosok mellé, és a bárányok mellé, azoknak számok szerint, a szokás szerint. És28 egy kecskebakot bűnért való áldozatúl, a szüntelen való egészen megemésztendő áldozaton, annak Minháján és italiáldozatján kivűl. És29 hatodnapon nyolcz tulkot, két kost, esztendős bárányokat tizennégyet, makula nélkül valókat ; És30 azoknak Minhéájokat és italibeli áldozatjokat a tulkok mellé, a kosok mellé, és a bárányok mellé, az ő számok szerint, a szokás szerint ; És31 a bűnmért való áldozatúl egy kecskebakot, a szüntelen való egészen megemésztendő áldozaton kivűl, annak Minháján és italiáldozatján kivűl. És32 hetedik napon hét gyermekded tulkot, két kost, esztendős bárányokat tizennégyet, makula nélkül valókat. És33 azoknak Minhájokat és italiáldozatjokat a tulkok mellé, a kosok mellé, és a bárányok mellé, az ő számok szerint, a szokás szerint ; És34 bűnért való áldozatúl egy bakot, az egészen megemésztendő szüntelen való áldozaton kivűl, az ő Minháján és italiáldozatján kivúl. Nyolczadnapon35 szent innepetek legyen néktek, semmi szolgai munkát ne cselekedjetek ; És36 áldozzatok tűzzel egészen megemésztendő jóillstú áldozatot az Úrnak, egy tulkot, egy kost, esztendős bárányokat makula nélkül valókat hetet. Azoknak37 Minhájokat és italiáldozatjokat, a tulkok mellé, a kos mellé, és a bárányok mellé az ő számok szerint, a szokás szerint ; És38 egy bakot bűnért való áldozatúl, a szüntelen való egészen megemésztendő áldozaton, annak Minháján és italiáldozatján kivúl. Ezeket39 áldozzák az Úrnak a ti Innepeiteken, azoktól megválva a mit fogadtatok, és a mit szabad akaratból áldoztok, a ti egészen megemésztendő áldozatitokkal, Minháitokkal, és a ti háláadó-áldozatitokkal egybe ; És40 mondá Mózes az Izráel fijainak mind azokat, amellyeket az Úr parancsolt vala Mózesnek. Fogadalmakról30 való törvény.És1 szóla Mózse az Izráel fijai nemzetsége Fejeinek, mondván : Ez a beszéd, mellyet parancsolt az Úr : A2 férjfiú mikor fogadást fogadánd az Úrnak, vagy esküvéssel kötelezi magát, meg ne suegje az ő beszédét ; hanem mind aszerint. cselekedjen, a mint az ő szájából kimeménd. A3 leányzó pedig ha fogadánd fogadást az Úrnak, vagy megkötelezvén megkötelezéndi az ő attyának házában magát az ő gyermekségében ; És4 hallándja az ő attya az ő fogadáását, vagy kötelezését, mellyel kötelezte az ő lelkét, és veszteglénd arra a dologra az ő attya ; akkor állandók legyenek minden ő fogadásai, és minden kötelezés, a mellyel kötelezéndi ön magát, erős legyen. Hogyha5 pedig az ő attya felbontándja azt azon napon, a mellyen hallándja : semmi fogadása és maga kötelezése, mellyel megkötelezte volt az ő lelkét, nem lészen állandó, és az Úr megbocsájtja néki : mert az ő attya bontotta fel a fogadást. Ha6 pedig férjhez ment lejénd a leányzó, és úgy kötelezi meg magát fogadással, vagy az ő ajkaival mondott valamit, mellyel kötelezte volt ő lelkét ; És7 hallándja az ő férje, és a napon a mellyen hallotta, hallgatánd ; akkor állandók lésznek az ő fogadásai, és az ő kötelezései, mellyeket kötelezéndi az ő lelkét, erősek lésznek. Hogyha8 azon napon, a melllyen hallándja a férje, felbontándja azt ; erőtlenné teszi annak fogadását, a mellyel kötelezte volt magát, és az ő ajakinak szavát, mellyel kötelezte vala az ő lelkét ; és az Úr mebocsátja néki. Az9 özvegy asszonynak pedig és a férjétől megvettetettnek minden fogadása, mellyel kötelezéndi az ő lelkét, erős legyen. Ha10 pedig az ő férjének házában fogadást téjend. vagy kötelezéndi valami kötésre az ő lelkét esküvéssel. Ha11 hallotta az ő férje és veszteglett arra, és erőtlenné nem tette volt azt ; akkor annak minden fogadásai állandók lésznek, és minden kötelezés, mellyel kötelezte az ő lelkét, állandó lészen. Ha12 a férje mindenestől erőtlenné tészi azokat azon napon, a mellyen hallotta : az ő ajkainak semmi szava, semmi fogadása, vagy az ő lelkének kötelezése állandó nem lészen, az ő férje erőtlenné tette azokat, és az Úr mebocsátja néki. Az13 asszonynak minden fogadását, és minden esküvéssel való kötelezését az ő lelkének megsanyargattatására, a férje tegye erőssé, és férje tegye azt erőtlenné. Hogyha14 hallgatván hallgatand a férje egy naptól fogva más napig, akkor megerősíti minden kötelezéseit, a mellyek vagynak ő rajta : helyén hagyja azokat, mert veszteg hallgatott a napon, mellyen hallotta. Hogyha15 felbontván felbontándja azokat minekutánna hallándja : ő hordozza annak bűnének büntetését. Ezek16 a végzett dolgok, mellyeket parancsolt az Úr Mózesnek, a férjfiú között és az ő felesége között, az ő attya között és leánya között.az ő gyermekségében tudniillik míg az ő attyának házában vagyon. Győzelem31 a Midiánitákon.És1 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Álljad2 meg bosszújokat az Izráel fijainak a Midiánitákon, azután takaríttatol a te népeidhez. Szóla3 azért Mózes a népnek, mondván : Készítsetek embereket a hadba, kik legyenek a Midiániták ellen, hogy a Midiánitákon állják meg az Úrnak bosszúját. Minden4 nemzetségből válasszatok ezeret-ezeret ; hogy az Izráelnek minden nemzetségéből menjenek a hadba. Mikor5 azért az Izráel sokságának mindenik nemzetségéből választottak volna ezeret-ezeret, tudniillik tizenkét ezer készülteket a viadalra : Elbocsátá6 azokat Mózes, minden nemzeségből ezeret-ezeret a hadba, és ő velek Fineást az Eleázár Papnak fiját a hadba ; és a szent edények és a hangos kürtök valának az ő keze alatt. És7 harczolának a Midián ellen, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, és minden féjfiat megölének. A8 Midián Királyait is megölék, azoknak levágott népekkel egybe, Evit és Rékemet, a Sőrt, a Húrt, és Rebát Midiánnak öt Királyait ; és Bálámot is a Beór fiját megölék fegyverrel. Elvivék9 pedig fogva az Izráel fijai a Midiánitáknak feleségeiket, és azoknak kisdedeit, és azoknak minden barmaikat, és minden juhaikat, és minden marháikat elprédálák. És10 minden városaikat az ő lakhelyek szerint, és minden házaikat tűzzel megégeték. És11 elvivék minden ragadományokat és minden prédájokat mind emberekből s mind barmokból. És12 vivék Mózeshez és Eleázár Paphoz, és az Izráel fijainak Gyülekezetéhez a rabokat, és a prédát, és a ragadományokat a táborba, melly a Moáb mezőségében vala a Jordán mellett, Jérikhó ellenében. Kimenének13 azért Mózes és Eleázár Pap, és a Gyülekezetnek minden Fejedelmei ő elejekbe a táboron kivűl. És14 megharagvék Mózes a hadnak Fejedelmeire, az ember emberek előtt járókra és Századosokra, a kik megjőnek vala a harczról. És15 monda nékik Mózes : Megtartottátok é életben mind az asszonyokat ; Ímé16 ők adtak okot az Izráel fijainak Bálám tanácsából, hogy vétkeznének az Úr ellen a Peór dolgában : és lőn csapás az Úr Gyülekezetében. Most17 azért a kisdedek közzűl a férjfiakat mind öljétek meg ; és minden asszonyot, a melly férjfiat esméert férjfiúval való hálásával, megöljetek. A18 leánygyermekeket pedig, kik nem háltak férjfiúval, tartsátok elevenen magatoknak. Ti19 pedig maradjatok a táboron kivűl hét nap : minden valaki megölt valami személyt, és valaki illetett megölettet, megtisztítsátok magatokat harmad és hetednapon, mind azokkal egybe kiket fogva hoztatok. Minden20 ruházattal és minden bőrből való eszközzel, és kecskéknek szőriből csinált minden szerszámmal, és minden faedámmyeé egybe megtisztítsátok magatokat. És21 monda Eleázár Pap a vitézeknek, a kik mentek vala e hadba : Ez a törvényi rendelés, mellyet parancsolt vala az Úr Mózesnek : Az22 aranyat és ezüstöt, érczet, vasat, fejér és fekete ónat. Azaz,23 valami tűzben olvasztatik meg, tűzzel olvasszátok meg és megtisztíttatik, de mindazálta a tisztításnak vizével tisztítassék meg ; valami pedig a tüzet le nem szenvedi, vízzel mossátok meg. Annakfelette24 megmossátok a ti ruháitokat hetedig napon, és tiszták lesztek ; és annakutánna bémehettek a táborba. A zsákmány elosztása.Szóla25 annakfelette az Úr Mózesnek, mondván : Vegyed26 summáját a prédának, mind embereknek mind barmoknak, te, és Eleázár Pap, és a Gyülekezet attyainak Fejei. És27 osszad a prédát két részre a hadakozók között, a kik e harczra kimentek, és az egész Gyülekezet között. És28 végy a hadakozó férjfiaktól az Úrnak részt, azoktól a kik mentek e harczra ötszázból egyet, az emberek közzűl és az ökrök közzűl, és a szamarak közzűl, és a juhok közzűl. Azoknak29 fele részéből vegyetek, és abból adjatok ajándékot az Úrnak, az Eleázár Pap kezébe. És30 az Izráel fijainak fele részekből egy foglyot végy ötvenből, az emberekből, ökrökből, szamarakból, juhokból, és minden barmokból : és adjad azokat a Lévitáknak, kik őrizik az Úr Sátorának őrizetit. És31 cselekedék Mózes és Eleázár Pap, és miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. És32 vala az a préda, a prédának tudnillik maradéka, azon kivűl a mit elköltötttek vala a vitézek, a juhoknak számok hatszáz hetvenöt ezer. És33 az ökröknek számok hetvenkét ezer. És34 a szamaraknak számok hatvanegy ezer. Az35 emberi lelkeknek számok a leányok közzűl, kik nem esmértek vala férjfival való egyesülést, mind azoknak a lelkeknek számok harminczkét ezer. Vala36 pedig hasonfele, tudniillik azoknak részek, kik kimentek vala a viadalra, a juhoknak számok háromszáz harminchét ezer és ötszáz. Vala37 pedig az Úrnak ajándéka a juhokból, hatszáz és hetvenöt. És38 az ökröknek s teheneknek számok harminchat ezer ; és azokból az Úrnak része hetvenkettő. És39 a szamaraknak számok harmincz ezer és ötszáz : azokból az Úrnak része hatvanegy. És40 az emberi lelkeknek számok tizenhat ezer ; azokból pedig az Úrnak része harminczkét lélek. És41 adá Mózes az Úrnak adott ajándék részét Eleázár Papnak, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. És42 az Izráel fijainak hasonfele részéből, mellyet az osztás után vett vala Mózes az emberektől, a kik e hadba mentek vala. )Vala43 pedig a nyereségnek hasonfele, melly a Gyülekezeté vala, a juhokból háromszáz harminczhét ezer és ötszáz. És44 az ökröknek s teheneknek számok harminczhat ezer. És45 a szamaraknak számok harmincz ezer és ötszáz. Az46 emberi lelkeknek számok tizehat ezer.) Az47 Izráel fijainak, mondom fele részéből vett Mózes egy foglyot ötvenből mind az ameberekből, mind a barmokból ; és adá azokat a Lévitáknak, a kik őrizik az Úr sátorának úrizetit : a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. És48 járulának Mózeshez annak viadalnak ezerei előtt járó Hanagyok, az Ezeredesek és Századosok. És49 mondának Mózesnek : Mi, te szolgáid, megszámláltuk a hadakozó férjfiakat, kik a mi birtokunkban voltak, és senki közzűlünk el nem veszett. Annakokáért50 hoztunk az Úrnak ajándékot kiki a mit talált, aranyedényeket, kariékességeket, aranypereczeket, gyűrűket, fülre való ékességeket, függő öveket, a mi lelkünk megtisztítására az Úr előtt. És51 elvevé Mózes és Eleázár Pap az aranyat ő tőlök, és mind az aranyból csinált edényeket. És52 vala mind az aranya, a mellyet vivének az Úrnak, tizenhat ezer hétszáz és ötven siklus, mellyet hoztak vala az Ezeredesek és Százaosok ; Mert53 a hadakozó féjfiak közzűl kiki mind a mit kaphatott vala, magának tartotta. És54 mikor elvette vona Mózes és Eleázár Pap az aranyat az Ezeredesektől és Századosoktól, bévivék azt a Gyülekezetnek sátorába, az Izráel fijainak az Úr előtt való emlékezetére. A32 Jordántól keletre eső országrész felosztása.A1 Rúben fijainak pedig és a Gád fijainak felette sok barmok vala : és ímé látták a Jaázer földét és a Gileád földét, hogy az a föld marha tartani való föld volna. Eljövének2 azért a Gád fijai és a Rúben fijai, és szólának Mózesnek és Eleázár Papnak, és a Gyülekezet Fejedelmeinek, mondván : Az3 atarót és Dibon, és Jaázer, és Nimra, és Hesbon, és Elalé, és Sébám, és Nébó és Béhon : A4 föld, mellyet megvert az Úr az Izráel fijainak Gyülekezete előtt, baromtartó föld ; és a te szolgáidnak vagyon sok marhájok. És5 mondának : Hogyha találtunk kedvet a te szemeid előtt, adassék ez a föld a te szolgáidnak örökségűl, ne kénszeríts minket általmenni a Jordánon. Felele6 pedig Mózes a Gád fijainak és a Rúben fijainak : Avagy méltó dolgo é, hogy, holott a ti atyátokfiai hadakozni mentek, ti itthon maradjatok ? És7 miért idegenítitek el az Izráel fijainak szíveket, hogy által ne menjenek a földre, mellyet adott nékik az Úr ? Így8 cselekedtek a ti atyáitok, mikor elbocsátám őket Kádes-Bárneából, hogy meglátnák azt a földet ; Mert9 felmentek mind az Eskol völgyéig és megláták a földet, annakutánna elidegeníték szíveket az Izráel fijainak, hogy bé nem mennének arra a földre, mellyet adott vala nékik az Úr. Annakokáért10 megharaguvék az Úr a napon, és megesküvék, mondván : Ha11 látni fogják az ameberek a kik feljöttek Égyiptomból húsz esztendőstől fogva és feljebb, azt a földet, mellyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mivelhogy tökéletesen nem jártak én utánnam. Kenizeus12 Kálebtől, Jefunné fijától mgválva, és Jósuétól a Nún fijától megválva : mert tökéletesen jártak az Úr után. És13 megharagvék az Úr Izráelre, és bőjdostatá őket a pusztában negyven esztendeig ; míg megemésztetnék az egész nemzetség, melly gonosz cselekedett vala az Úr szemei előtt. Ímé14 pedig feltámadtatok a ti atyáitok helyett, bűnös embereknek maradékai, hogy az Úrnak haragját ismét felingerlenétek az Izráel ellen. Hogyha15 elhajlotok a hozzá való engedelemtől, ismét ezt míveli, hogy elhagyja az Izráelt e pusztában, és elvesztitek mind az egész népet. És16 járulának közelebb ő hozzá, és mondának : A mi barmainknak aklokat csinálunk itt és a mi kicsinkéinknek városokat : Mi17 pedig fegyveres kézzel előttök megyünk az Izráel fijainak, míg bévisszük őket az ő helyekre, és maradjanak a mi gyermekeinka kerített városokban a földnek lakosai előtt. Vissza18 nem térünk addig a mi házainkhoz, míg az Izráel fijai közzűl nem biírja kiki az ő örökségét. Mert19 nem veszünk mi részt az örökségben ő velek a Jordánon túl, mivelhogy meglészen a mi örökségünk a Jordánon innen napkelet felől. És20 monda nékik Mózes : Ha azt mívelénditek, és ha készek lésztek fegyveres kézzel elmenni az Úr előtt a hadba : És21 ltal menéndetek fegyvere kézzel mindnyájan a Jordán vizén az Úr előtt míg kiüzéndi az ő ellenségeit az ő színe előtt. És22 az a föld mghódoltatik az Úr előtt, és annakutánna tértek meg, ártatlanok lésztek az Úr előtt, és az Izráel előtt : és lészen e föld néktek örökségűl az Úr előtt. Hogyha23 így nem cselekedéndetek, ímé vétkeztek az Úr ellen : és meggondoljátok, hogy a ti bűnötöknek büntetése reátok következik. Építsetek24 azért magatoknak városokat a ti gyermekeiteknek, és ti juhaitoknak aklokat : de a mit fogadtato, azt megcselekedjétek. És25 szólának a Gád fijai és a Rúben fijai Mózesnek, mondván : A te szolgáid így cselekesznek a mint az én Uram parancsolta. A26 mi kicsinkéink és a mi feleségeink, a mi juhaink és minden barmaink a Gileád városaiban legyenek. A27 te szolgáid pedig elmennek mindnyájan fegyveres kézzel a hadba az Úr előtt, a miképen az én Uram szól. És28 parancsolván ő felőlök Mózes Eleázár Papnak és Jósuénak a Nún fijának és az Izráel fijai nemzetsége attyai Fejedelmeinek. Monda29 nékik : Ha általmenéndenek a Gád fijai és a Rúben fijai veletek a Jordánon, mindnyájan fegyveres kézzel az Úr előtt, és a föld birtokotok alá vettetik ti előttetek : adjátok a Gileád földét néki örökségűl. Hogyha30 által nem menéndenek fegyveres kézzel veletek, tehát örökségek legyen veletek a Kanaán földén. És31 feleléneka Gád fijai és a Rúben fijai, mondván : A mit mondott az Úr a te szolgáidnak, a képen cselekeszünk. Mi32 általmegyünk fegyveres kézzel az Úr előtt a Kanaán földébe, hogy miénk legyen a mi örökségünknek birtoka a Jordánon innen. Adá33 azért nékik Mózes tudniillik a Gád fijainak és a Rúben fijainak és a József fijának Manasse fél nemzetségének, Sihonnak, az Emoreusok Királyának országát, és Ognak, a Básán Királynak országát ; tudniillik azt a földet az ő városaival, az ő határaival, annak a földnek városait köröskörűl. És34 megépíték a Tád fijai Dibont és Atarótot, és Aroert. És35 Atróthot, Sofánt, és Jaázert és Jogbehát. És36 Behnimrát, és Betharánt kerített erős városokat juhoknak való aklokkal egybe. A37 Rúben fijai pedig megépíték Hesbont és Elealét és Kirjáthaimot. És38 Nébót és Baálmeont, neveiket azoknak elváltoztatván, és Sibmát : és adának neveket, elváltoztatván neveiket a városoknak, a mellyeket építenék. És39 elmenének Mákirnak, a Manasse fijának fijai Gileádra, és megvevék azt és kiüzék az Emoreust, a ki lakik vala abban. Annakokáért40 adá Mózes Gileádot Mákirnak, a Manasse fijának, és lakozék abban. Mert41 Jáir a Manasse fija elment vala, és megvette vala a Gileáditáknak faluikat, és hivá azokat Jáir faluinak. Hasonlóképen42 Nóbah is elméne, és megvevé Kenáthot és annak faluit, és hívá azt Nobáhnak az ő neve szerint. A33 hadi szállások felsorolása.Ezek1 az Izráel fijainak szállásaik, kik kijövének Égyiptom földéből az ő seregek szerint Mózes és Áron keze által. (Megírá2 pedig Mózes az ő kijöveteleket az ő menetelek szerint, az Úrnak beszéde szerint.) Ezek mondom az ő menetelek, az ő kijövetelek szerint. Elindulának3 pedig Ramesesből első hónapban, az első hónap tizenötödik napján, a Páskha után való napon jövének ki az Izráeliták hatalmas kézzel, az Égyiptombelieknek mind szemek láttokra. (Az4 Égyiptombeliek pedig azonközben temetik vala azokat, a kiket megölt vala az Úr ő közzűlök, minden elsőszülötteket ; az ő Isteneken is pedig tett vala az Úr itéleteket.) És5 elindulának, mondom az Izráel fijai Ramesesből, és tábort járának Sukhótban. Elmenvén6 pedig Sukhótból tábort járának Ethámban, melly vagyon a pusztának utólsó végében. Elmenvén7 Ethámból, megtérének Pihakhiróthba, melly vagyon Raálséfon előtt, és tábort járának Migdol előtt. Elmenvén8 pedig Pihakhiróthból, általmenének a tenger közepén a pusztába ; és járának három napi útat az Ethám pusztáján, és tábort járának Márában. Elmenvén9 pedig Márából, jutának Elimbe ; Elimben pedig valának tizenkét kútfejek és hetven pálmafák ; és tábort járának ott. És10 elmenvén Elimből, tábort járának a veres tenger mellett. Elmenvén11 pedig a veres tngertől, tábort járának a Sin pusztájában. És12 elmenvén a Sin pusztájából, tábort járának Dofkában. És13 elmenvén Dofkának, tábort járának Alusban. És14 elmenvén Alúsból, tábort járának Rafidimban, holott nem vala a népnek inni való vize. Azért15 elmenvén Rafidimból, tábort járának a Sinai pusztájában. És16 elmenvén pedig a Sinai pusztájából tábort járának Kibrót Thaavában. És17 elmenvén Kibrót Thaavából, tábort járának Háseróthban. És18 elmenvén Háseróthból, tábort járának Rithmában. Elmenvén19 pedig Rithmából, tábort járának Rimmonpéresben. Elmenvén20 pedig Rimmonpéresből, tábort járának Libnában. Elmenvén21 pedig Libnából, tábort járának Rissában. És22 elmenvén Rissából, tábort járának Kehelátban. Ismét23 elmenvén Kehelátból, tábort járának a Séfer hegyénél. És24 elmenvén a Séfer hegyétől, tábort járának Haradában. És25 elmének Haradából, és tábort járának Makelótban. És26 elmenvén Makelótból, tábort járának Tahátban. Elmenvén27 pedig Tahátból, tábort járának Tharában. Elmenvén28 Tharából, tábort járának Mitkában. Ismét29 elmenvén Mitkából, tábort jrának Hásmonában : És30 elmenének Hásmonából, és tábort járának Móserótban. És31 elmenvén Móserótból, tábort járának Benejaakánban. És32 elmenvén Benejaakánból, tábort járának Hór Gidgádban. És33 elmenvén Hór Gidgádból, tábort járának Jotbathában. Elmenvén34 pedig Jótbathából, tábort járának Abronában. Elmenvén35 pedig Abronából, tábort járának Esiongáberben. És36 elmenének Esiongáberből, és tábort járának a Tzin pusztájában melly a Kádes. És37 elmenének Kádesből, és tábort járának a Hór hegyénél, az Edom földének határában. (Felméne38 pedig Áron Pap a Hor hegyére az Úrnak beszéde szerint, és meghala ott negyvenedik esztendőben, hogy kijöttek az Izráel fijai Égyiptom földéből, ötödik hónapban, első napján ő hónapnak. Vala39 pedig Áron száz és huszonhárom esztendős, mikor meghala a Hór hegyén.) Meghallá40 pedig a Kaneneus az Arad Királya, (e pedig lakozik vala dél felől a Kanaán földén) hogy az Izráel fijai elközelgetnének. És41 elmenvén a Hór hegyétől, tábort járának Sálmonában. Elmenvén42 pedig Sálmonából, tábort járának Púnonban. És43 elmenvén Púnonból, tábort járának Obothban. Ismét44 elmenvén Obothból, tábort járának Ijeabarimban, a Moág határában. Ismét45 elmenvén Ijeabarimból, tábort járának Dibongádban. Ismét46 elmenvén Dibongádból, tábort járának Almondiblathaimban. Annakfelette47 elmenvén Almondiblathaimból, tábort járának az Abarim hegyeinél Nébó ellenében. És48 elmenvén az Abarim hegyeitől, tábort járának a Moáb mezőségében a Jordán mellett, Jérikhó ellenében. Annakutánna49 tábort járának a Jordán mellett, Bethjésimóthtól fogva mind Abelsittimig, a Moáb mezôségében. Utasítás a kananeusok kiűzésére.Szóla50 pedig az Úr Mózesnek a Moáb mezőségében, a Jordán mellett Jerikhó ellenében, mondván : Szólj51 az Izráel fijainak és mond meg nékik : Mikor általmenéndetek a Jordánon a Kanaán földére ; Kiüzzéteka52 földnek minden lakóit a ti színetek előtt, és elveszessétek nékik minden írott képeiket, és minden ő öntött képeiket elveszessétek, és minden magas hegyen való kápolnáikat elrontsátok. Kiüzzétek,53 mondom, a földnek lakóit, és lakozzatok abban : mert néktek adtam azt a földet, hogy azt örökségűl bírjátok. Örökségűl54 bírjátok pedig azt a földet sorsvetés által a ti nemzetségeitek szerint : a kik felesben vagynak, meghobbítsátok azoknak örökségeket, és a kik kevesben vagynak, azoknak kisebb örökséget adjatok : azon a helyen legyen mindenik öröksége, a hol a sors hozza ; a ti atyáitoknak nemzetségei szerint osszátok az örökséget. Hogyha55 ki nem üzénditek annak a földnek lakosait a ti színetek elől, tehát e kövekezik, hogy a kiket hagyándotok ő közzűlök, legyenk mint a tövisek a ti szemeitekben, és ösztönök a ti oldalaitokban, és ellenségeitek lésznek néktek a földben, mellyen ti lakoztok. És56 a miképen gondoltam hogy cselekeszem azokkal, úgy cselkeszem veletek. A34 Kanaán földének határai.És1 szóla az Úr Mózesnek, mondván : Parancsold2 meg az Izráel fijainak és mond meg nékik : Mikor bémenéndetek a Kánaán földébe ; (ez a föld, amelly esuk néktek örökségűl, tudniilik a Kánaán földe az ő határa szerint.) Legyennéktek3 a dél felől való rész, a Tzin pusztájából fogva Edmonak határáig, legyen mondom néktek a dél felől való határ, a Sós tengernek végétől fogva napkelet felől. És4 kerül a határ dél felől mind az Akrabbímusok hágójáig, és általmegyen mind a Tzinig, és kimegyen Kádes- Barneáig ; és onnét megyenHazár- Adáig, és általmegyen mind Asmonig. Ennekfelette5 kerűl a határ Asmontól fogva Égyiptomnak folyóvizéig, a hol lészen a határ vége napnyugot felé. A6 napenyészeti határok pedig legyen néktek a nagy tenger, e határ mondom, legyen néktek napenyészeti határ. E7 legyen pedig néktek az északai határotok : a nagy tengertől fogva jegyezzétek magatoknak határúl a Hór hegyét. És8 a Hór hegyétől fogva jegyezzétek határúl azt a földet, mellzen Hamáthba mennek ; és legyenek annak a határnak kimenetelei Sedádig. És9 onnét kimegyen a határ Zifronig és lészen a határ vége Hazarenán. E legyen néktek az északi határotok. Annakfelette10 jegyezzétek magatoknak a napkeleti határt Hazarenántól fogva Sefámig. És11 alámegyen a határ Séfámtól fogva mind Ribláig, Ainnak napkelet felől való részéről ; és alátér e határ, és megyen a Khinerét tenger partja mellé napkelet felé. És12 alámegyen e határ a Jordán vizére, és lészen ez határnak vége a Sós tenger. E legyen néktek a föld az ő határai szerint körös körül. Megparancsolá13 pedig Mózes az Izráel fijainak mondván : Ez a föld, mellyet sors által fogtok örökséggűl bírni, és a mellzet parancsolt az Úr, hogy adnék kilencz nemzetségnek, és a fél nemzetségnek ; Mert14 elveték a Rúbeniták fijainak nemzetségek az ő attyainak házok szerint, és a Gáditák fijainak nemzetségek az ő attyainak házok szerint, és a Manasse fél nemzetsége, elvették mondom az ő örökségeket. Két15 nemzetségek és egy fél nemzetség elvették az őörökségeket a Jordánon innét, Jérikhó ellenébe napkelet felöl. Kik osszák fel az országot.Szóla16 az Úr Mózesnek, mondván : Ezek17 a férfijaknak neveik, kik örökségül fogják néktek elosztani azt a földet : Elezár Papés Jóusé a Nun fija. Es18 minden nemzetség közzűl egy Fejedelmet vegyetek mellétek annak a földnek elosztására. Ezek19 a férjfiaknak neveik : a Júda nemzetségből Káleb, Jefunné fija. A20 Simeon fijainak nemzetségéből Sámuel, az Ammihud fija. A21 Benjámin nemzetségből eldád a Kislon fija. A22 Dán fijainak nemzetségekből Bukki Fejedelem, a Jógli fija. A23 József fijai közzűl, a Manasse fijai nemzetségekből Hanniel Fejedelem, az Efód fija. Az24 Efraim fijainak nemzetségekből Kámuel Fejedelem, a Siftán fija. És25 a Zebulon fijai nemzetségekből Elisáfán Fejedelem, Párnak fija. És26 az Issakhár fijainak nemzetségekből Páltiel Fejedelem, az Azzán fija. És27 az Áser fijai nemzetségekből Akhihúd Fejedelem, a Selomi fija. És28 a Nafthali fijai nemzetségekből Pádael Fejedelem, az Ammihud fija. Ezek29 a kiknek megparancsolá az Úr, hogy örökséget osztanának az Izráel fijainak, a Kanaán földében. A35 léviták városairól.És1 szóla az Úr Mózesnek a Moáb mezöségében, a Jordán mellett, Jérikhó ellenében mondván : Parancsold2 meg az Izráel fijainak, hogy adjanak a Lévitáknak az ő örökségébőlvárosokat, mellyekben lakjanak, és Hostátokat a város mellet köröskörül adjatok a lévitáknak ; Hogy3 lakozzanak azokban a városokban, és a hostátokban legyen az ő barmok, jószágok és mindenféle oktalan állatjok. És4 azoknak a városoknak hostátjai, mellyeket adtok a lévitáknak, minden városnak falától fogva és azon kivűl, ezer singnyire legyenek a város körűl. Annakfelete5 mérjetek a városon kivűl, napkelet felöl is kétezer singet, és napenyészet felől is kétezer singet ; és a város legyen középben. E legyen minden városok hostátainak mértéke. Avárosok6 közzűl pedig, mellyeket adtok a lévitáknak, hat városok legyenek szabad városok, mellyeket azért adjatok, hogy oda szaladjon ki embert ölt ; és azokon kivűl adjatok negyvenkét városokat. Mind7 a városok, mellyeket adnotok kell a Lévitáknak, lészen negyvennyolcz városok, az ő hostátjokkal egybe. És8 a melly városokat adtok az Izráel fijainak örökségekből, attól, a kinek több lejénd, többet vegyetek, és attól kinek kevesebb lejénd, kevesebbet vegyetek, mindenki az ő örökségének mivolta szerint ; a mellyet bíránd, adjon az ő városai közzűl a Lévitáknak. Menedékvárosokról.És9 szóla az Úr Mozesnek mondván : Szólj10 az Izráel fijainak, és mond meg nékik : Mikor általmenéndtek a Jordánon a Kanaán földére : Rendeljetek11 magatoknak városokat, mellyek ti közzötetek szabad városok legyenek, a hová fojamodjon ki embert ölt, a ki történetből ölénd valakit. És12 lészenek ti közzötetek azok a városok oltalmúl a megöletett embernek attyafija ellen, és ne hajoljon meg a gyilkos, míglen állánd ő ítéletre a Gyülekezet elibe. A13 mely városokat pedig adtok, hogy azok szabad városok legyenek, hat városok legyenek. Három14 városokat adjatok a Jordánon innét, és három városokat adjatok a Kanaán földén ; mentségnek városai legyenek. Az15 Izráel fijainak és jövevénynek, ésaz ő közzötök lakozó zsellérnek legyenek azok a városok szabadulásának városai, hogy fusson oda az, a ki megölénd valakit történetből. Ha16 pedig valaki fegyverrel sérténd meg valakit, az meghalánd, gyilkos az ; meghalvánmeghaljon az a gyilkos. Ha17 kézből hajítja kővel, hogy meghaljon, és az meghalánd, gyilkos az, meghalván meghalván meghaljon az a gyilkos. Vagy18 ha kézből fával, mellyel meghalhat, üténdi, és meghalánd, gyilkos az ; meghalván meghalván meghaljon az a gyilkos. A19 megöletett embernek közelebb való attyafia ölje meg azt a gyilkost, mikor reá találkozik, az ölje meg azt. Hogyha20 gyűlölségbőltaszítándja őtet, vagy hajítánd valamit ő reá szántszándékkal, és meghalánd : Vagy21 mivelhogy ellensége volt, ha üténdi őtet az ő kezével, és meghalánd : meghalván meghaljon a ki azt ütötte : mert gyilkos ; a vérnek közelebb való attyafia ölje meg azt a gyilkost mikor ő reá találkozik. Ha22 pedig történetből gyűlölség nélkül taszítándja őtet ; vagy hajítánd ő reá akárminémű eszközt nem szántszándékból : Vagy23 akárminémű követ, mellyel meghalhat, arra veténd, a kit annakelőtte nem látott volt, és meghalánd, holott annakelőtte nem volt annak ellensége, sem nem kereste annak veszedelmét : Akkor24 törvényt tegyen a Gyülekezet az emberölő között és a vérnek közelebb való attyafia között, ez ítéletek szerint. És25 kimentse a Gyülekezet azt a gyilkost a vérnek közelebb való attyafia kezéből és küldje a Gyülekezet azt vissza a szabad városba, a mellybe szaladott volt ; és lakozzék abban, míg meghalánd a Főpap, a ki megkenetett a szentségnek olajával. Ha26 az a gyilkos kimenénd a szabad városnak határából, mellybe szaladott volt : És27 találándja őtet a vérnek közelebb való attyafia a szabad városnak határán kivűl, és megöléndi az a vérnek közelebb való attyafia azt az emberölőt : nem lészen halálra méltó ; Mert28 a szabad városban kell laknia míg meghal a Főpap ; minekutánna pedig meghalánd a Főpap, megtérjen a gyilkos az ő örökségének földébe. És29 legyenek ezek néktek ítéletnek elrendelései a ti nemzetségeitek szerint, minden lakhelyeitekben. Valaki30 megölénd valakit, a tanubizonyságoknak szavára ölje meg a gyilkost : mert csak egy tanú nem lehet elég tanú egy ember ellen, hogy meghaljon. De31 ne vegyetek a gyilkostól váltságot, a ki megérdemli hogy meghaljon : hanem meghalván meghaljon. Se32 pedig ne vegyetek váltságot attól, a ki szaladott a szabaad városba, hogy haza menne lakni az ő földébe, míglen meghalna a Főpap. E33 képen nem fertéztetitek meg azt a földet, mellyben lejéndetek : mert ez illyen vér megfertáéztetné azt a földet : és az a föld nem lészen tiszta a vér miatt, melly kiontatott azon, hanem annak vére ontása által, a ki kiontotta azt. Ne34 fertéztessétek meg azért azt a földet, mellyben laktok és a mellyben én lakozom : Mert én vagyok az Úr, ki lakozom az Izráel fijai között. Örökösödési36 joggal biró leányok nem mehetnek mástörzsbelihez.Járulának1 pedig Mózeshez az atyáknak Fejedelmei a Gileád fijainak nemzetségéből, melly Gileád Mákirnak Manasse fijának fija vala, a József fijainak nemzetségéből, és szólának Mózes előtt, és az Izráel fijai attyainak Fejedelmei előtt. És2 mondanak : Az én uramnak megparancsolta az Úr, hogy adná azt a földet örökségűl az Izráel fijainak sors által : egyetemben az én uramnak megparancsoltatott az Úrtól, hogy a mi atyánk fiának, Sélofhádnak örökségét adná az ő leényainak. Kik3 hogyha valakiknek az Izráel fijai közzűl, más nemzetség fijainak adatnak feleségűl : elszakasztetik az ő örökségek a mi atyáinknak örökségektől, és adatik az azoknak nemzetségeknek örökségekhez, a kikhez feleségűl mennek ; és a mi örökségünk megkissebbedik. És4 mikor eljövénd az Izráel fijai szabadságoknak esztendeje, mindazáltal az ő örökségek azoknak nemzetségének ürükségekhez szakad, a kikhez feleségül mennek ? és e képen a mi atyáink nemzetségeknek örökségéből elvétetik azoknak örökségek. Parancsola5 azért Mózes az Izráel fijainak az Úr beszéde szerint mondván : a József fijainak nemzetsége igazat szól. Ez6 a mit parancsolt az Úr a Sélofhád leányai felől mondván : A kikhez akarnak menni feleségül, azokhoz menjenek ; de mindazáltal az ő attyok nemzetségének házanépéből valőkhoz menjenek feleségül. Hogy7 el ne szakasztassék az Izráel fiainak örökségek egyik nemzetségtől, hogy nmás nemzetségnek adatnék : hanem az Izráel fijai közzűl valóhoz menjen feleségül, hogy örökségűl bírják az Izráel fijai kiki az ő attyoknak örökségét. És8 minden leányzó, a mellybíránd örökséget az Izráel fijainak nemzetségei közzűl, az ő attya nemzetségének háznépe közzűl valóhoz menjen feleségűl, hogy örökségűl bírják az Izrál fijai kiki az ő attyoknak örökségét. És9 ne szálljon az örökség, egyik nemzetségről más nemzetségre ; hanem az Izráel fijaiinak mindenik nemzetsége az ő örökslglhez ragaszkodjék. A10 miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, a képen cselekedtek vala a Sélofhád leányai. Mert11 Makhla, Thirsa, és Hogla, és Milkha, és Noha, mind a Sélofhád leányai az ő attyok báttyainak fijaihoz mentek vala feleségűl. Azokhoz12 tudniillik, a kik voltak a József fijának, Manassénak fijainak házoknépe közzűl ; és lőn azoknak örökségek az ő attyok nemzetségének házanépéjé. Ezek13 a parancsolatok és az ítéletek, mellyeket parancsolt az Úr Mózes által az Izráel fijainak, a Moáb mezőségén a Jordán mellett, Jérikhó elenébe.