A1 bölcseség barátságos hívása.Salamonnak,1 a Dávid fijának, az Izráeliták Királyoknak közönséges Bölcsmondásai. A2 bölcsességnek és tudománynak tanulására, az eszesen való beszédeknek értelmére. Az3 értelemnek, igazságnak, ítéletnek és minden egyenességnek tudományának eszébe vételére. A4 bolondnak eszességnek adására, a gyermeknek tudománynak és szerénységnek szerzésére. Mellyket5 hallván a bölcs, őregbíti az ő tanúságát és az értelmes érett tanácsokat szerezz. A6 bölcs beszédnek és magyarázatnak tanúságára, és a bölcseknek azoknak meséinek értelmére. Az7 Úrnak félelme feje a bölcsességnek, melly bölcsességet és tudományt a bolondok megutálnak. Hallgasd,8 szerelmes fiam, a te atyádnak bölcseségét, és a te anyádnak oktatását el ne hagyjad ; Mert9 kedves ékessége lészen a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadban. Csábítás ellen való óvás.Szerelmes10 fiam, ha a bűnösök el akarnak hitetni tégedet : ne fogadjad beszédeket. Ha11 azt mondják : jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen, bűntetetlen ; Nyeljük12 el azokat, mint a koporsó elevenen, és egészen mint a kik mélységbe szállottak. E13 képen minden drága marhát nyerhetünk, megtöltjük a mi házainkat fosztott marhákkal ; A14 te részedet a prédából melly néked sors szerint jut, közre bocsássad, nékünk mindnyájan egy erszényünk legyen : Szerelmes15 fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg a te lábaidat ezeknek ösvényektől ; Mert16 az ő lábaikkal a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására. Miképen17 a madaraknak minden bűnök nélkül vetik meg a hálót : Azonképen18 ok nélkül leselkednek ezek az emberek vérek után, és rejtik el magokat azoknak lelkek után. E19 képen vagyon dolgok minden gonosz kereskedésben foglalatosoknak, melly kereskedés azoknak, kik magokat erre adták, lelkeket elveszti. Az engedetlenek büntetése.Az20 igaz fő bölcsesség kinn szerülszerte kiált, és az utczákon zengedezteti az ő szavát. A21 nép között legmagasabb helyen prédikál, a kapuknak bémenetelin, minden városban az ő beszédit szólja, mondván : Míglen22 szeretitek, óh ti bolondok, a bolondságot, és a csúfolók csúfolást kívánnak magoknak : és a balgatagok gyűlölik a tudományt Térjetek23 meg az én dorgálásomra ; ímé kiadom néktek az én lelkemet, tudtokra adom az én beszédimet néktek. Mivelhogy24 hívlak titeket ; és nem akarjátok, kiterjesztem az én kezemet : és senki eszébe nem veszi. Hanem25 elvonszátok magatokat minden én tanácsom elől, és az én feddésemmel nem gondoltok ; És26 is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljövénd az a mitől féltek. Mikor27 eljövénd, mint a pusztítás az a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok mint a forgószél elközelget : mikor rohanánd tir reátok a nyomorgatás és a megszorongatás : Akkor28 segítségül hívnak engemet : de nem hallgatom meg : reggel keresnek engemet ; de nem találnak engemet. Azért29 hogy gyűlölték a bölcsességet, és az Úrnak tiszteletit nem választották magoknak. Nem30 engedtek az én tanácsomnak : megvetették minden én feddésemet. Esznek31 azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek ; Mert32 a bolondoknak hívalkodások megöli őket, és a balgatagoknak jó szerencséjek elveszti őket ; A33 ki pedig hallga engemet, lakozik bátorságosan, és csendes lészen a gonosznak félelmétől. Intés2 a bölcseségnek igaz keresésére és a csábítóktól az által való óvakodásra.Szerető1 fiam ! ha bevejénded az én beszédimet és az én parancsolatimat elrejténded te nálad ; Ha2 figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtándod a te elmédet az értelemre ; Ha3 a bölcsességért kiáltándasz, és az értelemnek megnyeréséért a te szódat felemelénded ; Ha4 keresénded azt, mint az ezüstöt, és mint az elrejtett kincseket vizsgálándod azt ; Akkor5 megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek esméretire jutsz : Mert6 az Úr ád bölcsességet, az ő szájából tudomány és értelem származik : Eltéve7 vagyon az igazaknak hasznokra valami valóságos ; paizsa lészen a tökéletesen járóknak. Megőrizvén8 az igazságnak útait : és azoknak, kiket kegelmébe vészen, útjokat megtartja. Akkor9 megérted az igazságot, és a törvényt és valami igaz, és mind jó útat : Mikor10 menénd a bölcseség a te elmédben, és a tudomány a te elmédben gyönyörűséges leszen. A11 szorgalmatosság becsül tégedet, az értelem megőriz tégedet. Megszabadítván12 tégedet a gonosznak útától, és a gonoszság szóló férjfiaktól. A13 kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain. Kik14 örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz hijábavalóságokban. Kik15 az ő ösvényekben feslettek, és az ő útjokban gonoszok. Megszabadítván16 tégedet a kivűl való asszonytól, az idegentől, ki az ő beszédével hízelkedik. Ki17 elhagyja az ő ifjúságának férjét : és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik. (Mert18 a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkűl valókhoz. Valakik19 mennek ahoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.) Hogy20 járj a jónak útjokon, és az igazaknak útjokat kövessed. Mert21 az igazak lakják a földet és a tökéletesek megmaradnak abban : A22 gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenűl cselekedők kiszaggattatnak abból. Az3 istenfélelem és bölcseség áldása.Szerelmes1 fiam ! az én tudományomról el ne felejtkezzél, de az én parancsolatimat megőrizze a te elméd ; Mert2 napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életét, békességgel egyetembe hoznak néked. Az3 irgalmasság és tökéletesség ne hagyjanak el tégedet : kösd azokat a te nyakadra, írd bé azokat a te szívednek táblájára ; Így4 nyersz kedvet és jó előmenetelt az Istennek és az embereknek szemeik előtt. Bizodalmad5 legyen az Úrban teljes te elmédből : a te értelmedhez pedig ne támaszkodjál. Minden6 te útaidban megesmérd őtet ; ő igazgatja a te útaidat. Ne7 légy bölcs csak te magad ítélete szerint : féljed az Urat, és távozzál el a gonosztól. Egésséges8 lészen ez a te köldöködnek, és megújulás a te csontaidnak. Tiszteljed9 az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmednek első zsengéjéből. E10 képen megtöltetnek a te csüreid elégséggel, és a must miatt a te sajtódnak válui bővölködnek. Az11 Úrnak bölcseségét, szerelmes fiam, ne utáld meg, se meg ne unjad az ő dorgálását ; Mert12 a kit szeret az Úr megdorgálja : és miképen az atya az ő fiját, a kinek javát akarja. Boldog13 ember a ki megnyeri a bölcseséget, és az ember, a ki öregbíti értelmét ; Mert14 jobb ennek kereskedeése az ezüstnek kereskedésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme ; Drágább15 a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségid nem hasonlíttathatnak hozzá ; Napokban16 hosszősága vagyon ennek jobbján, az ő balján gazdagságok és tisztesség : Az17 ő útai gyönyörűségnek útai, és minden ő ösvényei, békességnek ösvényei. Életnek18 fája ez azoknak, a kik magokhoz kapcsolják őtet, végezetre azok, kik őtet megtartják megboldogíttatnak ! Az19 Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az egeket értelemmel. Az20 ő tudományai által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegetnek harmatot. Szerelmes21 fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a szerénységet ! És22 lészenk ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te szádnak. Akkor23 eljárod bátorsággal a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd. Mikor24 aluszol : meg nem rettensz, hanem néked nyugvónak gyönyörűséges lészen a te álmod. Ne25 félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszoknak pusztitásoktól, hogy reád jöjjön ; Mert26 az Úr jelen lészen a te bizodalmad szerint és megtartja a te lábadat a fogságtól. Ne27 fogd meg a jótéteményt azoktól, a kik szűkölködnek, mikort a te kezednek hatalmában vagyon annak megcselekedése. Ne28 mondjad azt a te felebarátodnak : menj el, azután térj meg, mert holnap adok ; holott te tehetségedben vagyon az, a mi kér ; Ne29 forralj a te felebarátod ellen gonosz dolgot, a ki együtt ül bátorságosan te veled. Ne30 háborogj egy emberrel is ok nélkűl, hanem ha gonosszal illetett téged. Ne31 irigykedjél egy hamis emberre is, és néki semmi útát ne válasszad ; Mert32 utálja az Úr az engedetlent ; és az igazakkal vagyon az ő titka. Az33 Úrnak átka száll a gonosznak házára : de az igazaknak lakhelyek megáldatik ; Mert34 a csúfolókat ő megcsúfolja : a szelideknek pedig ád kedvességet. A35 bölcsek tisztességet vesznek örökség szerint : a bolondokat pedig elveszti a gyalázat. Atyai4 emlékeztetés a bölcseség tanításának követésére.Halljátok1 meg, fijaim, a ti atyátoknak tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek tudására ! Mert2 jó tanúságot adok néktek ; az én tudományomat el ne hagyjátok. Mikor3 az én atyámnak gyenge fija volnék, és egyetlenegye az én anyámnak. Tanítván4 az én atyám engemet, azt mondja vala nékem : Tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat élj : Szerezz5 bölcseséget, szerezz eszességet ; ne felejtkezzél el, se el ne hajlolj az én számnak beszéditől. Ne6 hagyd el azt ; és megtart tégedet : szeressed azt : és megőriz tégedet. A7 melly feje a bölcseségnek, azt a bölcseséget keressed : és a te teljes kereséseddel szerezz értelmet. Magasztald8 fel azt ; és felmagasztal tégedet, tisztel tégedet ; mikor hozzád öleléndet azt. Ád9 a te fejed kedvességének örgbülésd : igen szép ékes koronát ád néked. Hallgasad,10 szerelmes fiam, és tanuld meg az én beszédimet : igy sokasulnak meg néked a te életednek esztendei. Bölcseségnek11 útár tanítlak tégedet, visellek téged az igazságnak ösvényin. Mikor12 járándasz, semmi nem szorítja meg a te járásodat ; még ha szintén futnál is, nem ütközöl meg. Ragaszkodjál13 a bölcseségnek tanításához, ne állj hátra : őrizd meg azt ; mert az tenéked életed. A14 hitetleneknek útjokon ne járj, se ne járj a gonoszoknak ösvényeken ; Vond15 el magadat attól, és által ne menj azon : térj el arról, és menj el mellőle ; Mert16 nem alusznak azok, hanemha gonoszt cselekedhetnek : és kimegyen az ő szemekből az álom, hanemha azt cselekeszik, hogy valaki megromoljon ; Mert17 élnek az istentelenségnek étkével, és mindennémű erőszaktételnek borát isszák. Mert18 az igazaknak útjok hasonló a fénylő világossághoz, melly igyekezik világoskodni, annyira, hogy azoknak mindenike az erejében való naphoz hasonló lészen ; Az19 istenteleneknek pedig útjok hasonló a homályhoz, nem tudják miben ütköznek meg. Szerelmes20 fiam, az én beszédimre figyelmezzél, az én beszédimre hajtad a te füledet ; Ne21 távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben ; Mert22 életnek igéi azoknak, kik megnyerhetik azokat, és azok közzűl kinek-kinek egész testének egésségesek. Minden23 őrizésnek felette megőrizzed a te nevedet ; mert abból származnak ki az életnek cselekedetei. Vesd24 el tőled a szájnak gonoszságát, és az ajakaknak álnokságát messze vessed te tőled. A25 te szemeid az igazra nézzenek, és a te szemöldökid igazakat nézzenek te előtted. Megvizsgáljad26 a te lábaidnak ösvényit, hogy minden e útait állhatatosok legyenek. Ne27 hajolj jobbra vagy balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól. Erkölcstelen5 élettől való óvás.Szerelmes1 fiam ! az én bölcseségemre figyelmezzél ; az én értelmemre hajtsad a te füledet. Hogy2 megtartsad a tanácsokat, és a tudományt a te ajakid megőrizzék. Jóllehet3 ollyan az idegen asszony ajaka, mint a csepegő lépesméz, és lágyabb az olajnál az ő nyelve : Mindazonáltal4 annak vége keserű mint az üröm, éles mint a kétélű tőr : Az5 ő lábai a halálra mennek, az ő járásai a koporsóra valók. Az6 ő életének útát ne kövessed ; mert az ő ösvényei változók, hogy eszedbe nem veheted. Most7 azért, fijaim, hallgassatok engemet, és ne távozzatok el az én számnak beszéditől ! Távol8 legyen attóla te útaad, és ne közelgess az ő házának ajtajához ; Hogy9 ne adjad a te ékességedet másnak, és a te esztendeidet a kegyetlennek ; Hogy10 ne teljenek bé a kivűl valók a te marháiddal ; és a te munkáid ne maradjanak az idegennek házában. És11 végezetre nyögj, mior megemésztetik a te húsod és a te tested. És12 azt mondjad : Miképen gyűlöltem a tudományt, és a fenyítéket megutálta az én elmém. És13 nem hallgattam az én tanitóimnak beszédeket, és az én tanitóimhoz nem hajtottam az én fülemet ; Kevés14 híja volt, hogy minden gonsozságba nem merültem a gyülekezetnek és seregeknek közepette ! Igyál15 vizet a te kútatból, és a te forrásodnak közepiből a folyásokat. Kifolyjanak16 a te forrásid, az útczákon legyenek a te vizeidnek folyásai. De17 legyenek azok tiéid, és nem a kivűl való idegenekéi veled. Lészen18 a te forrásod áldott és örvnedezz a te ifjúságod feleéségnek. Lészen19 néked a te feleséged mint a szerelmes nőstényszarvas, és kedves vadkecske ; az ő emlői megelégítsenek tégedet minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen. És20 miért bujdosnál, szerelmes fiam, az idegen után és miért ölelnéd mejjét az idegennek : Holott21 az Úrnak szemei előtt legyenek mindennek az ő útai, és kinek-kinek ösvényit eszébe vészi. Az22 ő álnokságai fogják meg az istentelent, és az ő bűnének köteleivel kötöztetik meg. Ő23 meghal tudomány nélkűl ; és bolondságának sokasága miatt tévelyeg. Kezességtől6 való óvás.Szerelmes1 fiam ! ha kezes lettél a te barátodért ; és kezedet adván kötelezted magadat másért ; A2 te szádnak beszédivel kötelezted meeg magadat, megfogattatál a te szádnak beszédivel. Azért3 ezt míveld immár, szerelmes fiam, hogy kimentsed magadat, minekutánna a te felebarátodnak kezébe jutottál ; erejd, alázd meg magadat, és kénszerítsed a te felebarátodat. Még4 álmot se engedj a te szemeidnek, se szunyadást a te szemöldökidnek ; Szabadítsd5 ki magadat, mint a vadkecske a vadásznak kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből. Restségtől való óvás.Eredj6 el a hangyához, óh te rest, nézd meg az ő útait, és tanulj ! Holott7 néki nincsen vezére, igazgatója vagy ura ; Mégis8 nyárban szerzi meg az ő ételét, megszerzi aratáskor az ő eledelét. Óh9 te rest, meddig fekszel ? mikor kelsz fel a te álmodból ? Míglen10 fekszel, kicsiny álmodozásokkal, kicsiny szunnyadozással, kezeidnek kevés öszvekapcsolásával ? Azonközben11 eljő, mint a gyors útonjáró, a te szegénységed és a te szűkölködésed mint a paizsos férjfiú. Álnokságtól való óvás.A12 ravasz ember, a hamis férjfiú álnok szájjal jár. Hunyorgat13 az ő szemeivel ; az ő lábaival is szól, és ujjaival tanít. Mindenképen14 való álnokság vagyon az ő szivében, forral minden gonsozt szüntelen, háborúságot indít ; Annakokáért15 hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan úgy rontatik meg, hogy ő meg nem gyógyíttathatik. Ez16 hat dolgot gyűlöli az Úr, sőt hét dolog utálatos az ő lelkének ; A17 kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek ! Az18 álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak ; A19 hazugság szerző hamis bizonyság, végezetre a ki szerezz háborúságokat az atyafiak között ! Házasságtöréstől való óvás.Őrizd20 meg, szerelmes fiam, a te atyádnak parancsolatját és a te anyádnak tanítását el ne hagyjad. Kösd21 azokat a te szívedre mindenkor, függesszed azokat a te nyakadra ; Valahová22 menéndesz, vezérel téged ; mikor aluszol, megőriz tégedeet ; mikor felserkenéndesz, a beszélget te veled. Mert23 szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság ; és az életnek úta a tanító feddések. Hogy24 a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hízelkedésétől. Ne25 kivánjad az ő szépségét a te elmédben, és meg ne csaljon tégedet az ő szemöldökivel : Mert26 a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre ; még a férjfiú mellé adatott asszony is az ő férjének drága életét vadássza ! Avagy27 vehetné é valaki a tüzeet az ő kebelébe, hogy az ő ruhái meg ne égnének ? Avagy28 járhatna é valaki az elevenszénen, hogy az ő lábai meg ne égnének ? Így29 vagyon, valaki egyesűl az ő felebarátjának feleségével ; nem marad bűntetlen valaki illeténdi azt ! Nem30 utáltatik meg a lopó, a ki lop az ő lelkének kívánságának bétöltésére, mikor éhezik : De31 ha rajta kapattatik, hétannyit kell adnia, vagy az ő házának inden marháját kell érette adnia. A32 ki pedig paráznává teszi az asszonyt, bolond ; a ki magát el akarja veszteni, az ámbátor cselekedje ezt ! Vereséget33 és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik ; Mert34 a férjfiú az ő feleségéhez való indulatjának haragjából felgerjedvén, nem cselekeszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján. Nem35 gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékokat adnál is néki. A7 paráznaságra való csábításnak és szomorú következményének leírása.Szerelmes1 fiam, tartsd meg az én beszédeimet és az én parancsolatimat rejtsd el te nálad. Az2 én parancsolatimat tartsd meg, és élsz ; és az én törvényemet mint a te szemeidnek fényét. Kösd3 azokat a te ujjaidra, írd fel azokat a te szívednek táblájára. Mond4 ezt a bölcseségnek : Én néném vagy te ; és az eszességet sógorodnak hívjad ; Hogy5 megőrizzen téged a kívűl való asszonytól és az ő beszédivel hízelkedő idegentől ; Mert6 az én házamnak ablakán, és az alblakfiókról nézvén, Láték7 a bolondok között, eszembe vevék a fiak között, egy boond ifjat, Kimenvén8 az útczán, annak szegeletinél, a tisztátalan személynek házához menő úton megyen vala. Estve9 későn a napnak estvéjén, setét és homályos éjjel. Holott10 ímé egy asszony eleibe méne annak, paráznának ékességébne, álnok az ő elméjében. (Melly11 csácsogó és vakmerő, kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai. Néha12 kinn, néha az útczákon, vagy minden szegeletnél leselkedik.) És13 megragadván őtet, megcsókolá őtet, s szemtelenségre vetvén önn magát, monda néki : Háláadó-áldozatnak14 húsai vagynak én nálam ; ma adom meg fogadásimat. Azért15 jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresvén a te orczádat ; jókor találok te reád ! Paplanokkal16 megvetettem nyoszolyámat, melly ékes külömb-külömbféle szép rakássokkal, és Égyiptomi szőnyegekkel ! Jó17 illatot csináltam az én ágyasházamban, mirhából, aloesből, és fahéjból. No18 foglaljuk magunkat bőségesen mind viradtik, a szeretetben, mi magunkat, vidámítsuk meg szerelemhez való dolgokkal ; Mert19 nincsen az én férjem az ő házában, elment messze útra. Egy20 erszény pénzt vőn kezéhez ; bizonyos napra jő meg az ő házához. Elhiteté21 őtet az ő mesterségének sokaságával, az ő ajakinak hízelkedésével meggyőzé őtet. Követé22 azt hirtelenséggel, mint az ökör a megnyúzásra megen, és miképen mikor a békót a bolondoknak tanításokra, lábokra vetik. Mígnem23 általjárja a nyíl az ő szívét, miképen siet a madár a tőrre, nem tudván azt az ő élete ellen lenni. Annakokáért24 most, szerelmes fijaim, hallgassatok engemet, és figyelmezzetek az én számnak beszédire. Ne25 hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin : Mert26 sok megsebesitett embereket elejtett, és sokan vagynak, a kik attól megölettettek. A27 koporsóra való útak, az ő házához menő útak, mellyek szállanak a halálnak fenekére ! Hívogatása8 és igérete a bölcseségnek, mely öröktől fogva Istennél van.Avagy1 a bölcseség nem kiált é, és az értelem nem bocsátja é ki az ő szavát ? A2 magas helyeknek tetein, az úton, nagy sok ösvények helyén megállván. A3 kapuk mellett a városnak bémenetelin, az ajtóknak bémenetelin énekel, mondván : Tinéktek,4 óh tiszteletes jeles férjfiak, kiáltok ; és az én szóm az embereknek fijaihoz vagyon ! Értsétek5 meg ti bolondok, az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe ! Halljátok6 meg ; mert jeles dolgokat szólok, és az én számnak felnyitásával kibeszélek igaz dolgokat ; Mert7 meggondolt valóságos igazságot mond ki az én nyelvem és utálatos az én ajakimnak gonoszságot mondani. Igazak8 az én számnak minden beszédei, semmi nincsen ezekben hamis, vagy elfordult dolog. Mind9 azok egyenesek az értelmesek, és igazak azoknak, kik megnyerhetik a tudományt. Vegyétek10 az én tanításomat, és nem a pénzt ; és a tudományt inkább hogynem mint a választott aranyat ; Mert11 jobb a bölcseség a drágaköveknél : és semmi gyönyörűségek ehez egyenlők nem lehetnek. Én12 bölcseség lakozom az eszességgel ; és a tudomány a nagy serénységgel mindenkor nálam jelen vagyon. Az13 Úrnak félelme, a gonosznak gyűlölése ; a kevélységet és felfuvalkodást, és a gonsoznak útát, végezetre a veszedelmes szájat gyűlöltem. Enyim14 a tanács, és valami vagyon, én eszességem, én erőm ; Én15 általam uralkodnak a Királyok ; és az Uralkodók végeznek igazságot. Én16 általam a Fejedelmek viselnek fejedelemséget, a tisztességesek és a földnek minden Bírái. Én17 az engem szeretőket szeretem, és a kik engemet szorgalmatosan keresnek, megtalálnak engemet. A18 gazdagság és tisztesség én nálam vagynak, a megmaradandó állatok, és az igazság. Jobb19 az én gyümölcsöm a drága megtiszttítatott aranynál, és az én hasznom a választott ezüstnél. Az20 igazságnak útán vezérlek ; és az igaznak közép ösvényén. Ki21 azt cselekeszem, hogy birják az engem szeretők azt, a mi vagyon ; végezetre az ő kincseket megszaporítom. Az22 Úr bír vala engemet az ő útának kezdetiben : az ő munkái előtt, minden időknek előtte. Örök23 időknek előtte felkenettettem a kezdetnek előtte, a föld létének előtte. Még24 mikor semmi mélységek nem volnának, születtem vala ; még mikor semmi források vizzel teljesek nem volnának. Még25 mikor nem lett volna, hogy a magas hegyek feküdnének a földön, a halmoknak előtte lettem. Még26 nem csinálta vala a földet, vagy a mezőket : sőt a kezdetet, e világnak porát. Mikor27 ő készíti vala az egeket, ott valék ; mikor felvetné a mélységeknek színén a határt. Mikor28 megerősítené a felső egeket ott fenn, mikor megerősítené a mélységeknek forrásit. Mikor29 felvetné a tengernek határit, és a vizeknek, hogy által ne hágnák az ő szájának parancsolatját ; mikor e földnek rendelne fundamentomot. Holott30 annakokáért ő nála neveltettem, és legyek néki mindennapi gyönyörűsége, örvendezvén ő előtte minden időben. És31 örvendeztetvén e világban az ő földét, és az én gyönyörűségimmel az embereknek fijait. Most32 fiaim, hallgassatok engemet ; mert boldogok, kik az én útaimat megtartják. Hallgassátok33 a tudományt, és bölcselkedjetek : és magatokat el ne vonjátok ! Boldog34 ember, a ki hallgat engemet, szorgalmatosan állván az én ajtóm előtt minden napon, az én ajtóimnak küszöbeit őrizvén ; Mert35 a ki megnyerhet engemet, nyer életet, mellybe juttat az Úrnak jó akaratja ; De36 a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekeszik az ő lelkén ; minden valaki engemet gyűlöl, szereti a halált ! A9 bölcseség barátságos hívása.A1 fő bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopit kivágván. Megölte2 az ő élő marháit ; tölti az ő borát még az ő asztalát is elkészítette. És3 elbocsátván az ő leányit, hívogat a házaknak tetein, és a városnak magas helyein ; Mondván :4 valaki tudatlan, térjen ide, és valaki ételme nélkűl vagyon ! Jöjjetek5 el, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borban, mellyet töltök. Hagyjátok6 el a bolondokat, hogy éljetek, járván az eszességnek útán. A7 ki tanítja a csúfolót ; nyer magának szidalmat : és a ki feddi a latrot ; szidalom tér ő reá. Ne8 fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön tégedet : fedd meg a bölcset, és szeret tégedet. Adj9 a bölcsnek tanácsot, hogy bölcselkedjék feljebb, fedd meg az igazat, hogy öregbítse a tudományt. A10 bölcseségnek kezdetit, az Úrnak félelmét, és a szenteknek esméretit, az eszességnek kezdetit ; Mert11 én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbulnak néked életednek esztendei. Ha12 bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak ; ha pedig csúfoló léssz, te magad veszed hasznát. A13 balgatag asszony fecsegő, bolond, és noha semmit nem tud : Mindazáltal14 ül az ő házának ajtajánál, a székben, a városnak magas helyein ; Hogy15 elcsalja az útonjárókat a kik egyenesen mennének is az ő útjokon. És16 ezt mondja ennek : Valaki bolond térjen ide, és valaki esztelen ! Jóllehet17 a lopott vizek édesek, és a titkon való étel gyönyörűséges : De18 nem tudja az úton menő ember, hogy ott élet nélkűl valók vagyanak, és a mélységes pokolba esnek, a kik hívattattak a gonosz asszonytól ! Az10 igazság áldása, a bűn átka.A1 bölcs fiú örvendezteti az ő attyát ; a bolond fiú pedig szomorúságára vagyon az ő annyának. Nem2 használnak a hamissággal gyüjtött kincsek ; de az igazság megszabadít a halálból. Az3 Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét ; az istenteleneknek pedig gazdagságokat elveszti. Szegénnyé4 lészen a ki cselekeszik álnok kézzel ; a gyors munkásoknak pedig kezek meggazdagítja őtet. Gyűjt5 nyárban az eszes fiú ; álomban merült bé az aratásnak idején a megszégyenítő fiú. Áldások6 vagynak az igaznak fején ; de az istenteleneknek szájokat erőszaktétel fedi bé. Az7 igaznak emlékezete áldott ; a hamisaknak nevek pedig megrothadt. A8 bölcs elméjébe veszi a parancsolatokat : a ki pedig bolondságot szól, a maga ajakival veszti el magát. A9 ki jár tökéletességben, jár bátorsággal ; a ki pedig elfordítja az ő útát, egyebeknek tanúságára lészen. A10 ki szemmel hunyorgat, bántást szerez ; és a ki bolond ajakival, megbüntettetik. Életnek11 kútfeje az igaznak szája ; az istenteleneknek pedig szájok álnokságot fedez el. A12 gyűlölség szerez versengést ; minden vétkeket pedig elfedez a szeretet. Az13 eszesnek beszédében vagyon jelenvaló bölcseség, miképen a vessző a bolondnak hátán. A14 bölcsek megtartják a bölcseséget ; a bolondnak szájához pedig közel vagyon a romlás. A15 gazdagnak marhája ollyan, mint az ő megerősíttetett városa ; nyomorúságokra vagyon a megfogyatkoztatnak az ő szegénységek. A16 mit munkájával szerez az igaz, szerzi életére ; az istentelennek pedig gazdagsága bűnre vagyon. A17 bölcseség megőrizőinek útjok életre vagyon ; a fenyítéket pedig elhagyóknak útjok tévelygést hoz. A18 ki elfedezi a gyűlölséget, álnok az ő ajakival ; és a ki szól gyalázatot, bolond az. A19 sok beszédben fogyatkozás vagyon : de megtartóztatja az ő ajakait az értelmes. Mint20 a tiszta választott ezüst az igaznak nyelve ; a gonosznak elméjéből származott beszéd pedig becsűletlen. Az21 igaznak ajakai sokakat elegeltetnek ; a bolondog pedig az ő esztelenségekben halnak meg. Az22 Úrnak áldása gazdagit meg és azzal semmi bántást nem szerez az Úr. Miképen23 játék a bolondnak bűnt cselekedni : azonképen az eszes férjfiúnak bölcsen cselekedni. A24 mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta ; a mit pedig kívánnak az igazak, megadja Isten. Mint25 a forgószél elmulik : úgy nem áll meg az istentelen ; az igaznak pedig örökké való fundamentoma lészen. Minémű26 az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek : ollyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték. Az27 Úrnak félelme hosszabbitja meg a napokat : az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek. Az28 igazaknak reménységek örömökre vagyon ; az istenteleneknek pedig várakozások elvész. Erősségére29 vagyon minden tökéletesnek az Úrnak úta ; romlásokra pedig a hamisság cselekedőinek. Az30 igaz soha meg nem mozdúl ; de az istentelenek nem lakják a földet. Az31 igaznak szája bőségesen szól bölcseséget : a gonoszságoknak nyelvétől pedig eltávozott a bölcseség. Az32 igaznak ajakai az Istennek jó kedvét megesmérik : az istenteleneknek pedig szájok az ő gonoszságoknak büntetését. A11 kegyes ember szerencséje, a gonosznak szerencsétlensége.Az1 álnok fontok utálatosok az Úrnál : az igaz mérték pedig kedves néki. A2 kevélységen esik gyalázat : az alázatosoknál pedig vagyon a bölcseség. Az3 igazaknak tökéletességek vezeti őket ; de a hitetleneknek gonoszságok elpusztítja őket. Nem4 használ a marha a haragnak idején : az igazság pedig kiragad a halálból. A5 tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát : de az ő istentelenségében elesik az istentelen. Az6 igazaknak igazságok megszabadítja őket ; de az ő gonoszságokért a hitetlenek megfogattatnak. Mikor7 meghal az istentelen ember : elvesz az ő reménysége, a kegetlenek reménységek is elvesz. Az8 igaz a nyomorúságból megszabadúl : az istentelen ő helyette béesik abba. Szájával9 a képmutató megrontja felebarátját ; de az igazak a tudomány által megszabadulnak. Az10 igazaknak előmenetelekne, és mikor elvesznek az istentelenek, örül a város énekléssel. Az11 igazaknak előmenetelekne, és mikor elvesznek az istentelenek, örül a város énekléssel. Megutálja12 felebarátját a bolond ; az eszes férjfiú pedig veszteg hallgat. A13 rágalmazó megjelenti a titkot ; de a hűséges lelkű eber elfedezi a dolgot magában. A14 hol nincsenek eszes tanácsok elvesz a nép ; a megmaradás pedig vagyon a tanácsosnak bölcs értelmében. Teljességgel15 megrontatik a ki kezes lészen idegenért ; a ki pedig eltávoztatja a kezességet, bátorságos lészen. A16 kedves asszony megtatja a tisztességet, miképen a hatalmasok megtartják a gazdagságot. Jól17 tészen ő magával a másnak adakozó férjfiú ; megháborítja pedig az ő attyafiát a kegyetlen. Az18 istentelen cselekeszik álnok cselekedetet ; az igazság serzőnek pedig jutalma valóságos. A19 ki erősen ragaszkodik az igazsághoz, vet az életre : a ki követi pedig a gonsozt az ő halálára vet. Utálatosok20 az Úrnál az álnok szívű emberek ; kedvesek pedig ő nála, kik az ő útjokban tökéletesek. Minden21 erejével is nem nyerhet mentséget a gonosz ; az igazaknak pedig maradékok megszabadúl. Mint22 a disznó orrában az aranyperecz ; ollyan a szép asszony, a kinek nincsen okossága. Az23 igazaknak kívánságok csak az igazság ; az istenteleneknek pedig várásokon csak az Isten haragja vagyon. Vagyon24 olya, ki adakozik ; mindazáltal annál inkább gazdagodik : és vagyon olly ki megtartóztatja magát az adakozástól ; de ugyan szűkölködik. A25 mással jóltévő ember megkövéredik ; és a ki bőségesen adakozik, ugyanazon feljebben osztogathat. A26 ki búzáját bészorítja : átkozzák azt a népek ; Istennek áldása lészen pedig a kiadónak fején. A27 ki szorgalmatosan javára igyekezik másnak, szerzi másnak magához való jóakartját ; a ki pedig másnak gonsozt keres, ő magán esik. A28 ki bízik az ő gazdagságában, elvesz ; de mint a zöldellő fa az igazak kivirágoznak. A29 ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lészen : és a bolond, szolgája lészen a bölcs elméjűnek. Az30 igaznak gyümölcse az élet fájának gyümölcse : és a ki egyebeket tanít, bölcs az. Ímé31 az igaz e földön megsanyargattatik ; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös ? A bölcsnek és bolondnak magaviselete.A32 ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt ; a ki pedig gyűlöli a fenyítéseket, oktalan az. A12 bölcsnek és bolondnak magaviselete.Jót1 hoz az Úrnak jóakaratja ; de a gonosz embert elkárhoztatja. Nem2 erősűl meg ember az istentelenséggel ; az igazaknak pedig gyökerek ki nem mozdől. A3 gyors asszony koronája az ő férjének ; de mint az ő tetemeiben való rothadás, ollyan az, a melly megszégyeníti az ő férjét. Az4 igazaknak gondolatjaik igazak ; az istenteleneknek pedig tanácsok csalárdok. Az5 istenteleneknek beszédek leselkednek a vér után ; az igazaknak pedig szájok megszabadítja azokat. Elvesztik6 magokat az istentelenek, elannyira, hogy ne legyenek ; az igazaknak pedig házoknépe nyomos lészen. Az7 ő értelme szerint dícsértetik a férjfiú ; de az elfordult elméjű utálatos lészen. Jobb8 a ki esméri magát alávalónak, és szolgája vagyon : annál, a ki felmagasztalja magát, azonközben csak étele sincsen. Az9 igaz az ő barmának életére gondot visel : az istenteleneknek pedig könyörűletességek kegyetlen. A10 ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel : a ki pedig követ hijábavalókat, bolond az. Kívánja11 az istentelen a gonoszoknak segítségeket : de az igaznak gyökerek meggyümölcsözik. Az12 ajakaknak hazugások alatt gonosz tőr vagyon ; de kimenekedik a nyomorúságból az igaz. Az13 ő szájának gyümölcséből megelégedik a jó férjfiú, az ő cselekedetinek fizetését is veszi az ember önmagának. A14 bolondnak úta jónak láttatik néki az ő szeme előtt ; de a ki tanácscsal él, bölcs az. A15 bolondnak haragja azon napon megesmértetik ; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember. Igazat16 szól a ki megjelenti a mi igaz ; a hamis bizonyság peig szól álnokságot. Vagyon17 ollyan, a ki beszél hasonlókat az általverő fegyverhez ; de a bölcseknek nyelvek orvosság. Az18 igazmodó ajak megerősödik mind örökké : a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig vagyon. Álnokság19 vagyon a gonosz gondolóknak szívekben ; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság. Nem20 vettetik az igaz semmi bántásba ; az istentelenek pedig teljesek lésznek nyavalyával. Utálatosok21 az Úrnál a csalárd beszédek ; a kik pedig cselekesznek hívségesen, kedvesek ő nála. Az22 eszes ember fedezi a tudományt ; a boondoknak pedig elméjek kiált bolondságot. A23 gyorsaknak kezek uralkodik ; az álnok pedig lészen adófizető. A24 férjfiúnak elméjében való szorgalmatos gyötrelem megalázza azt ; a jó dolog pedig megvídámítja azt. Feljebb25 való az ő felebarátjánál az igaz ; de az istenteleneknek útjok elhiteti őket. Nem26 süti meg az álnok, a mit vadászásával fogott ; a serény embernek pedig marhája becsületes. Az27 igazságnak útában vagyon élet ; és az ő ösvényének úta halhatatlan. A13 bölcs és bolond magaviselet folytatólagos leírása.A1 bölcs fiú enged az ő attya intésnéek ; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád. Minden2 jó ember az ő szájának gyümölcsével él ; a hitetleneknek pedig lelkek bosszúságtétellel. A3 ki megőrizi az ő száját, megtartja önmagát ; a ki vakmerőképen felnyitja száját, romlása lészen annak. Kívánsággal4 felindúl a restnek lelke ; de semmi nem lészen néki : a gyorsaknak pedig lelkek megkövéredik. A5 hamis dolgot gyűlöli az igaz ; az istentelen pedig magát gyűlölségessé teszi és megszégyeníti. Az6 igazság megőrzi azt, a ki útában tökéletes ; az istentelenség pedig elveszti a bűnöst. Vagyon7 olly, ki hányja gazdagságát, holott semmije nincsen ; viszontag tetteti magát szegénynek, holott sok marhája vagyon. Az8 ember életének váltsága az ő gazdagsága ; de a szegény nem hallja a dorgálást. Az9 igazaknak világoságok fénylő lészen ; de az istenteleneknek szövétnekek megaluszik. Csak10 kevélységből a férjfiú szerez háborúságot : de a tanácsosoknál vagyon a bölcseség. A11 hijábavalóságból keresett marha megkissebbül ; a ki pedig kezével gyüjti, megöregbíti azt. A12 halogatott reménység beteggé teszi az elmét ; de a megadatott kívánság, mint az életnek fája. Az13 ígének megútálója megrontatik ; a ki pedig féli a parancsolatot, az megajándékoztatik békességgel. A14 bölcsnek tudománya életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. Jó15 előmenetelt ád a kegyelem ; a hitetleneknek pedig útjok kemény. Minden16 eszes cselekeszik bölcseséggel ; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát. Az17 istentelen követ büntetésbe esik ; a hívséges követ pedig orvosság. Szegénység18 és gyalázat lészen azon, ki a tudománytól magát elvonja : a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik. A19 megnyert kívánság gyönyörűséges lészen ennek lelkének : de utálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól. A20 ki jár a bölcsekkel, bölcsebb lészen ; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, gonoszabb lészen. A21 bűnösöket követi a gonosz ; az igazakat pedig körűlveszi a jó. A22 jó ember örökséget hágy unokinak ; és a bűnöknek marhái eltétetnek az igaznak számára. Bő23 vétele lészen a szegény munkálkodónak mezején ; de vagyon olly, ki megemészti magát tunyasággal. A24 ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiját : a ki pedig szereti azt, idején bölcseségre tanítja azt. Az25 igaz eszik az ő kívánságának megelégedéséig ; az istenteleneknek pedig hason szűkölködik. Az14 emberi életbe vágó igaz bölcseség dicsérete.A1 bölcs asszony építi az ő házát ; a boond pedig ön kezével elrontja azt. A2 ki jár igazán, féli az Urat ; a ki pedig engedetlen az ő útaiban, megutálja őtet. A3 bolondnak szájában vagyon kevélységnek pálczája ; a bölcseknek pedig beszédek megtartja őket. Mikor4 nincsenek ökrök : tiszta a jászol, a gabonának pedig bősége az ökörnek erejétől vagyon. A5 hívséges tanú nem hazud ; a ki bocsát pedig hazugságot szájából, az hamis tanú. A6 csúfoló keresi a bölcseséget, és nem találja meg : a tudományt pedig az eszesnek könnyű megtalálni. Menj7 el a bolond férjfiúnak szeme elől, és a kit tudsz nem ékesíttetettnek lenni tudománynak beszédével. Az8 eszesnek bölcsesége vagyon az ő útának megtudásában ; a bolondoknak pedig bolondoknak az álnokságra. A9 bolondokat öszvekapcsolja a gonoszság ; az igazak között pedig a mi jó dolgo, az szerez barátságot. Az10 embernek szíve tudja az ő maga kesrűségét ; és az ő örömében az idegen nem részes. Az11 istenteleneknek házok elvesz ; de az igazaknak sátorok megvirágzik. Vagyon12 olly út, melly láttatik igaznak lenni az emberek előtt, mellynek vége a halálra menő útaknak vége. A13 nevetés közben is fáj az embernek szíve : de végezetre az öröm fordul szomorúságra. Az14 ő útaival elégszik meg az elméjében elfordult ember ; eltávozik pedig ennek társaságától a jó férjfiú. A15 bolond hiszen minden dolgonak ; az eszes pedig csak a maga járására vigyáz. A16 bölcs félvén eltávozik a gonosztól ; a bolond pedig belé viszi magát, olly igen vakmerő. A17 hirtelen haragú szerez bolondságot, és a ki bosszúállásról gondolkodik, gyülölséges az. Bírják18 az esztelenek a boondságot ; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját. Meghajtják19 magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. Még20 az ő felebarátjánál is utálatos a szegény ; a gazdagnak pedig sok baráti vagynak. A21 ki megutálja az ő felebarátját, vétkezik ; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekeszik, óh melly boldog az ! Nemde22 nem tévelygenek é a kik gonoszt szereznek ? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek. Minden23 munkában bővölködés vagyon ; de az ajakaknak beszédekben csak szűkölködés vagyon : A24 bölcseknek ékességek az ő gazdagságok : a tudatlanoknak pedig bolondságok, csak bolondság. Megszabadítja25 az embernek életét az igazmondó bizonyság, hazugságokat szól pedig az álnok. Az26 Úrnak félelmében vagyon erős bizodalom, ki az ő fijainak szokott lenni gyámolúl. Az27 Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. A28 népnek sokságában vagyon a Királynak ékessége : de a népnek elszakadásával az uralkodóra nyomorúság jő. A29 haragra késedelmes, bővölködik értelemmel ; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az. A30 tiszta szív a testnek élete ; az irígység pedig a csontoknak rothadása. A31 ki elnyomja a szegényt gyalázattal illeti annak teremtőjét ; az pedig tiszteli, a ki könyörűl a szűkölködőn. Az32 ő nyavalyájába ejti magát az istentelen ; az igaznak pedig halála idején is reménysége vagyon. Az33 eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség ; a mi pedig a tudatlanokban vagyon, magát hamar megesmérteti. Az34 igazság felmagasztalja a nemzetséget ; a bűn pedig gyalázatjokra vagyon a népeknek. A35 Királynak jóakaratja vagyon az eszes szolgához ; őnéki pedig haragja az őtet megszégyenítőhöz. Bölcseség15 üdvre vezet, bolondság csak kárhozatot hoz.Az1 engedelmes felelet elfordítja a haragnak felgerjedését ; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot. A2 bölcseknek nyelvek beszél jó tudományt : a tudatlanoknak pedig szájok kiforr bolondságot. Minden3 helyeken vagynak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat. A4 nyelvnek épsége életnek fája : az abból való gonsozság pedig a léleknek gyötrelme. Bolond5 az, valaki megutálja az ő attyának tanítását ; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes. Az6 igaznak házában vagyon nagy kincs ; az istentelennek pedig gazdagsága megháborítja az ő házát. A7 bölcseknek ajakaik hintegetnek tudományt ; a bolondoknak pedig elméje azt hinti, a mi távol vagyon a jótól. Az8 istenteleneknek áldozatjok gyülölséges az Úrnak ; az igazaknak pedig könyörgések kedves néki. Utálatos9 az Úrnál az Istentelennek úta ; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti. A10 dorgálás gonosznak tetszik annak, a ki útját elhagyja ; a ki gyűlöli a fenyitéseket meghal. A11 koporsó és a veszedelem az Úr előtt vagynak ; mennyivel inkább az embereknek elméjek. Nem12 szereti azt a csúfoló, a ki őtet megfeddi, és a bölcsekhez nem mégyen. A13 vidám elme megvídámítja az orczát ; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik. Az14 eszesnek elméje keresi a tudományt ; a tudatlanoknak szájok pedig legeltetik bolondsággal. Minden15 napjai a szegénynek nyomorúságosok ; a vidám elméjünek pedig szünetlen lakodalma vagyon ! Jobb16 a kevés az Úrnak félelmével, hogynem mint a temérdek kincs, a hol háborúság vagyon ! Jobb17 a paréjnak élete, a hol szeretet vagyon, hogynem mint a hizlalt ökörnek eledele, a hol vagyon gyűlölség. A18 haragos férjfiú szerez háborúságot ; a bosszútörő pedig leszállítja a háborgást. A19 restnek útja ollyan, mint a tövises sövény ; az igazaknak pedig útjok egyenes. A20 bölcs fiú örvendezteti az ő attyát ; a bolond ember pedig megutlja az ő annyát. A21 boondság örömére vagyon az esztelennek ; de az értelmes férjfiú igazán jár. Hijábavalók22 lésznek a gondolatok, mikor nincsen tanács ; de a tanácsosoknak sokaságokban előmennek. Öröme23 vagyon e féle embernek, az ő szájának beszédéből ; és az idejekorán mondott beszéd, óh melly igen jó ! Az24 életnek úta oda felfelé viszi az értelmest, hogy eltávozzék a pokoltól melly aláfelé vagyon. A25 kevélyeknek házokat kiszaggatja az Úr ; megerősíti pedig az özvegynek határát. Utálatosok26 az Úrnak a gonosznak gondolati ; a tisztáknak pedig beszédek, gyönyörűséges beszédek ! Megháborítja27 az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget ; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az. Az28 igaznak elméje meggondolja mit szóljon ; az istenteleneknek pedig szájok ugyan kitölti a gonoszokat. Messze29 vagyon az Úr az istentelenektől ; az igazaknak pedig könyörgéseket meghallgatja. Miképen30 a szemnek világa megvidámítja a szívet ; a képen a jó hír név megkövéríti a csontokat. A31 melly fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakozik. A32 ki elvonsza magát a tanitástól, megutálja az ő lelkét ; a ki pedig hallgatja a feddést, bírja az ő lelkét. Az33 Úrnak félelem a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság. Az16 Isten látja az emberek dolgait.Az1 embernél vagyon az elmének gondolatja : de az Úrtól vagyon a nyelvnek beszéde. Jóllehet2 minden ő útaiban tisztának láttassék az ember az ő szemei előtt ; mindazáltal a ki a lelket viszgálja az Úr az ! Bízzad3 az Úrra a te dolgaidat ; és a te gondolatid véghez mennek. Mindeneket4 cselekedett az Úr az ő magáért, az istentelent is a büntetésnek napjára ő rendelte. Utálatos5 az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, minden erejével is nem nyerheti meg, hogy meg ne büntettessék. A6 könyörűletességgel és igazsággal eltöröltetik a bűn ; azokáért az Úrnak félelméért, távozzál el a gonosztól ! Mikor7 jóakarattal vagyon az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jó akaróivá teszi ahoz. Jobb8 a kevés, igazsággal, hogy nem mint a nagy temérdek gazdagság, hamissággal. Az9 embernek elméje gondolja meeg az ő útát ; de az Úr igazgatja anak járását. Mint10 az Isten szája, ollyan legyen a Királynak beszéde ; az ítletben ne szóljon hamisságot az ő szája. Az11 Úré az ítéletnek mértéke és serpenyője, és az ő cselekedete minden zsáknak mérő kövei. Utálatos12 legyen a Királyoknál istentelenséget cselekedni ; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék. Kedvesek13 legyenek a Királyoknak az igaz beszédek ; és az igazmondót szeresse a Király. A14 Királynak felgerjedt haragja ollyan, mint a halál követe : de a bölcs férjfiú leszállítja azt. A15 Királynak vidám orczájában élet vagyon, a kinek jóakaratja ollyan, mint a tavaszi esőnek sűrű köde. Szerzeni16 bölcseséget, óh mennyivel jobb az aranynál ! és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél ! Az17 igazaknak erőségek eltávozni a gonosztól ; megtartja az ő magát, a ki megőrizi az ő útát. A18 megromlásnak előtte kevélység vagyon, és az esetnek előtte felfuvalkodott lélek. Jobb19 alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, hogynem mint fosztott marhát osztani a kevélyekkel. A20 ki jól meggondol minden dolgot, jót nyer : és a ki bízik az Úrban, óh melly boldog az ! A21 ki elméjében bölcs, hivattatik értelmesnek ; a beszédnek pedig ékessége neveli a tudományt. Életnek22 kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt ; de a bolondoknak tudományok bolondságnak kútfeje. A23 bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és beszéde által öregbíti a tudományt. Mint24 a lépesméz, ollyanok a gyönyörüséges beszédek ; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek. Vagyon25 olly út, melly láttatik igaznak az ember szeme előtt, mellynek vége a halálnak úta. A26 munkálkodó ember magának munkálódik ; mert az ő szája kénszeríti őtet. Az27 álnok ember kiássa a gonoszt, kinek ajakiban vagyon mintegy égő tűz. A28 gonosz ember versengésre való alkalmatosságot szerez, és a susárló ember a Fejedelmek kzött hasonlást szerez. Az29 álnok ember elhiteti az ő felebarátját, hogy vigye őtet hamis úton. A30 ki hunyorgat szemeivel, mikor gondol gonosz dolgokat, és tétovázó beszédében, megcselekeszi a gonoszságot. Igen31 szép ékes korona a vénség, melly az igazságnak útában találtatik. Jobb32 a hosszútürő az erősnél ; és a ki uralkodik az ő indulatján, a ki várost veszen meg. Az33 ember kebelébe vettetnek bé a sorsok ; az Úrtól vagyon pedig azoknak minden ítéletek. Bölcseség17 és bolondság, különösen a beszédben.Jobb1 a száraz éteknek egy falatja, mellyel vagyon csendesség ; hogynem a megnyúzott barmokkal teljes ház, mellyben vagyn háborúság. Az2 értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi. Mint3 az olvasztómester tégelye az ezüstöt, és a kemencze az aranyat : úgy az Úr megpróbálja a szíveket. A4 gonosztévő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre. A5 ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét ; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen ! A6 véneknek ékességek az unokák, és a fiaknak ékességek az atyák. Kedvetlen7 a bolondnak az ékes beszéd ; sokkal inkább a tisztességesnek a hijábavaló beszéd. Mint8 a drága gyöngy, ollyan az ajándék annak kívánojának szemei előtt ; valamit akar abban, kedve telik ! A9 ki elfedezi másnak vétkét, keresi a szeretetet ; a ki pedig szemre hányja azt, elszakasztja egymástól a barátságokat is. Foganatosb10 a dorgálás az eszesnél, sokkal hogynem mintha megvernéd a bolondot százszár is. Csak11 ellenkezést keres a gonosz ; végezetre kegyetlen követ bocsáttatik ő ellene. Találjon12 társától vagy fiától megfosztatott medve a férjfiúra inkább, hogynem a bolond az ő bolondságában. A13 ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a büntetés annak házától. Az14 állóvizet szakasztja el, a ki feje a háborúságnak ; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést. A15 ki megigazítja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat ; utálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő. Miért16 vagyon valami gazdagság a bolondnak kezében ? holott a bölcseségnek bírására nincsen néki elméje. Minden17 időben szeret, a ki igaz barát, és az atyafiú a nyomorúságban tetszik meg. A18 bolond ember kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt. Szereti19 a gonoszt, a ki szereti a háborgást, mint a ki magasan építi házát, romlást keres. A20 gonosz szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba. A21 ki szűl bolondot, szüli ő magának bánatra ; és nem örvendez a bolondnak attya. A22 vídám elme jó orvosságot csinál ; szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat. A23 kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, az igaz törvény útának elfordítására. Az24 eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség, a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek külső részéig. Búsulásra25 vagyon az ő attyának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűségére. Még26 megbirságolni is az igazat nem jó ; a tisztességest pedig megverni, igazság kivűl vagyon. Megtartóztatja27 beszédét a tudós ember, és vesztegletes lelkében az értelmes férjfiú. Még28 a bolond is, mikor hallgat, bölcsnek ítéltetik : a ki ajakit megtartóztatja, eszesnek. Barátság18 és békeszeretés.Az1 ő kivánsága szerint kérdezkedik az agyas ember, mindenekbe béelegyíti magát. Nem2 gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, a mellyek vagynak az ő elméjében. Mikor3 eljő az istentelen ; eljő a megutálás, és a szidalmazóval a gyalázat. Mint4 a mély vizek, ollyanok a jeles embernek szájából származott igék, és mint a megáradott patak, a bölcseségnek kútfeje. A5 gonosznak személyét becsülni nem jó, hogy elfordítsad az igazat az ítéletben. A6 bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája haragra ingerel. A7 bolondnak szája néki romlására vagyon, az ő beszédei az ő életének tőre. A8 susárlónak beszédei hizelkedők ; de azok az emberek szívét általhatják. A9 ki lágyan viseli magát az ő dolgában ; hasonló a tékozló férjfiúhoz. Erős10 torony az Úrnak neve, ahoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen ; A11 gazdagnak marhája ollyan, mint az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint. A12 megromlásnak előtte felfuvalkodik az embereknek elméje ; előtte jár pedig a tisztességnek az alázatosság. A13 ki felel valamit, míg meg nem hallja ; e bolondság néki, és gyalázatos. A14 férjfiúnak lelke vigasztalja az ő erőtlenségét : a megromlott szívet pedig ki emeli fel ? Az15 eszesnek elméje bírja a tudómányt, és a bölcseknek füle keresi az értelmet ; Az16 embernek ajándéka szabad útat szerez és a tiszteleteseknek orczájok eleibe viszi az embert. Igaznak17 láttatik az, a ki első a törvényben, m1gnem eljő az ő felebarátja, és megvizsgálja azt a Bíró. A18 versengéseket elveszi a sorsvetés, és az erősek között békességet szerez. A19 felingereltetett atyafiú erősb a kerített városnál, és a versengések, mint a vár kapujának zárja. Minden20 az ő szájának hasznával elégíti meg az ő hasát ; az ő beszédének jövedelmével elégedik meg minden. Mind21 a halál, mind az élet az ember nyelvének hatalmában vagyon, a miképen kiki szeret azzal élni ; úgy eszi annak gyümölcsét. Megnyeri22 a jót, a ki talál feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól ! Alázatosan23 szól a szegény ; a gazdag pedig szól kevélyen. Az24 embernek, kinek baráti vagynak tisztelni kell a barátságot ; mert a ki igaz barátunk, becsületesb az attyafiúnál. Kegyes19 szegénység. A bolondság, restség és csúfolódás káros volta.Jobb1 a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvű gazdagnál, a ki bolond. A2 léleknek tudománya nélkűl is semmi nincsen jó ; és a ki minden dolgában siet, tévelyeg. Az3 embernek bolondsága elfordítja az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve. A4 gazdagság szerez sok barátokat ; a szegény pedig az ő barátjától elválasztatik. A5 hamisságnak bizonysága büntetlen nem lészen, és a hazugságoknak találója meg nem szabadítja magát. Sokan6 könyörögnek a tisztességes embernek, és minden ember barátja az adakozónak. A7 szegényt minden attyafiai gyűlölik, még a kik baráti volnának is néki, távol vagynak ő tőle ; ha sok beszéddel esedezik is, meg nem hallgatják ! A8 kinek szívében bölcseség vagyon, szereti az ő életét, és megőrizi az értelmet, hogy jól legyen dolga. A9 hamisságoknak bizonysága nem lészen büntetlen, és a hazugságoknak gondolója elvesz. Nem10 illik a bolondhoz a gyönyörködés ; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkondi a Fejedelmeken. Az11 embernek értelme hosszútürövé tészi őtet ; és ékességére vagyon néki lehallgatni a vétkeket. Mint12 a gyermekded oroszlánnak ordítása, ollan a Királynak haragja ; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja. Keserűségének13 oka az ő attyának a bolond fiú, és mint a csepegés, az asszonynak szüntelen zsémbelődése. A14 ház és marha, atyától való jószág ; az Úrtól vagyon pedig az értelmes feleség. A15 rest álmot szerez, és az álnok lélek megéhezik. A16 ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát ; a ki megútálja az ő útait, megbüntettetvén meghal Kölcsön17 ád az Úrnak, a ki kegyelmesen ád a szegénynek ; és az ő jótéteményét megfizeti néki. Sanyargasd18 meg a te fijadat, míg reménység vagyon felőle. és az ő veszedelmére ne hajoljon a te elméd. A19 ki a haragban felettébb kemény, kárt vall, ha elengeded is fiadnak vétkét egyszer : ismét azután megbüntessed. Engedj20 a tanácsnak, és vedd jó néven az oktatást : hogy bölcselkedhessél végezetre. Sok21 gondolatok vagynak mindennek elméjében ; de csak az Úrnak tanácsa áll meg. A22 mit leginkább kell emgóbernek kívánni, az irgalmasság az ; és jobb a szegény a hazug férjfiúnál. Az23 Úrnak félelme életre viszen : és az ilyen megelégedvén él az Isten ajándékával, gonosszal sem illetik. Elrejti24 a rest az ő kezét kebelébe, még a szájához sem viszi azt. Ha25 a csúfolót megvered ; okosb bolond lészen ; ha megdorgálod az eszest ; megérti a tudományt. Elpusztítja26 attyát marhájából, és elidegeníti annyát a megszégyenítő és gyalázattal illető fiú. Szünjél27 meg, szerelmes fiam, hallgatni az ollyan tanítást, melly téged arra viszen, hogy a bölcsességnek igéjétől elszakadj. Az28 álnok bizonyság csúfolja az ítéletet ; az istentelenek szájok elnyeli a hamisságot ? E29 féle csúfolóknak készittettek a büntetések, és a vereség a bolondoknak hátoknak. Dobzódástól20 és hevességtől való óvás.A1 bor csúfolóvá tészen, és a részegítő ital háborgóvá, és valaki abban gyönyörködik, nem lészen bölcs ! Mind2 a gyermekded oroszlánnak ordítása : ollyan a Királynak rettenése ; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen. Tisztességes3 embernek felhagyni a versengést : valaki pedig bolond, magát belé elegyíti. A4 ki a hideg miatt rest lévén nem szánt ; koldul aratáskor, de semmit nem talál. Mint5 a mély vizek, ollyan a férjfiúnak elméjében a tanács : mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt. Az6 embereknek nagyobb része hirdeti kiki az ő jóvoltát, a ki pedig mindenben igaz mondó volna, ki találhat ollyant ? Ha7 az igaz szüntelen ját az ő tökéletességében : boldogok lésznek a fijai ő utánna ! Ha8 a Király sz ő ítélőszékiben ül, csak tekintetével is minden gonoszt eltávoztat. Ki9 mondhatná azt : Tiszta az én szívem, tiszta vagyok az én bűnömtől ! A10 különböző font és a különböző mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő. Az11 ő cselekedetiből esmértesse meg magát még a gyermek is, ha tiszták, és ha iagazak é az ő cselekedetei. A12 halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt. Ne13 szeressed az álmot, hogy ne légy szegény : nyisd fel a te szemeidet, és elégítsd meg magadat kenyérrel. Igen14 hitvány a marha, azt mondja a vevő : de mikor elmenénd vele, akkor dicsekedik. Az15 arany és a kárbunkolosoknak sokasága drága : de felette igen drága eszköz az ékesszólásnak tudománya ! Vedd16 fel annak ruháját, ki kivűl valóért kezes lett, és az idegenért vedd el zálogát. Gyönyörűséges17 embernek először az álnokságnak kenyere : de annakutánna bételik az ő szája követskékkel.. A18 gondolatok tanácskozással erősek : és bölcs tanácsokkal indíts hadat. A19 ki megjelenti a titkot, a ki rágalmazó, és a ki az ő beszédivel elhitet : azzal ne barátkozzál. A20 ki az ő attyát vagy annyát megátkozza, annak megoltatik szövétneke a setétségnek homályosságában. A21 melly jószág először hirtelen gyüjtetik, annak vége meg nem áldatik. Ne22 mondjad : Bosszút állok rajta ! Várjad az Urat, és megszabadít téged ! Utálatosok23 az Úrnál a különböző mértékek ; és az álnok fontok ne jó dolgok. Az24 Úrtól vagynak az embernek járásai ; az ember pedig mit ért az ő útában ? Halálnak25 tőre embernek megenni az Istennek szenteltetett részt, és azután fogadást tenni néki. Megszaggatja26 a gonoszoknak társaságokat a bölcs, Király, és fordít reájok kereket. Az27 Úr előtt világos ez embernek lelke, ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét. A28 kegyelmesség és az igazság megőrzik a Királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székit. Az29 ifjaknak ékességekre vagyon az ő erejek ; és a véneknek illendőségek az ő megszülések. A30 kékek és sebek távoztatják el a gonoszt, és az embernek belső részeiben való csapások. Isten21 gondviselése igazgatja az emberek szívét és útait.Mint1 a vizeknek folyásai, úgy a Királynak szíve az Úrnak kezében vagyon, valahová akarja, oda hajtja azt ! Az2 embernek minden ő úta igaznak láttatik az ő szemei előtt : mindazáltal a sz1veket rostálja az Úr. Az3 igazságnak és igaz törvénynek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál : A4 szemnek pedig felállatása, és az elmánek kevélysége, és az istenteleneknek szántások, bűn. A5 szorgalmatosnak gondolatai csk épületre vagynak ; a hitetlenkedőnek pedig mindenek ; csak a szükségre. A6 hamísságnak nyelvéből gyüjtött kincsek, elveszett hijábavalóság ; a kik azt keresik, keresnek halált ! Az7 istenteleneknek ragadmányok elveszti őket ; mert nem akarnak igaz ítéletet cselekedni. Elfordult8 és idegen az istentelen embernek úta ; tiszta pedig annak úta, kinek az ő cselekedete igaz. Jobb9 lakni a háznak szugolxában ; hogynem mint a háborgó aszonnyal egy háznak társaságában lenni. az10 istentelennek elméje kíván gonoszt : és az ő szeme előtt nem kedves az ő felebarátja Mikor11 megböntettetik a csúfoló, bölcsebb lészen a tudatlan ; és mikor oktatják a bölcset, eszéba veszi a tudományt. Értelmet12 veszen az igaz az istentelen házának büntetéséből ; mert az Isten elfordítja a gonoszokat nékik veszedelmekre. A13 ki bédugja fülét a szegény kiáltására ; ő is kiált, de nem hallgattatik. A14 titkon adatott ajándék elfordítja a haragot ; és a kebelben való ajándék a haragnak kemény búsulását. Vígasságára15 vagyon az igaznak cselekedniigazat ; bánatjokra pedig a hamísság cselekedőinek Az16 ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben marad. 17. Szűkölködő ember lészen, valaki szereti a gyakor jóllakást ; a ki szereti a bort és a friss étkeket, nem lészen gazdag ! Szűkölködő17 ember lészen, valaki szereti a gyakor jóllakást, valaki szereti a bort és a friss étkeket, nem lészen gazdag. Az18 igazést adatik váltságúl az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen megbüntettetik. Jobb19 lakozni a pusztának földén, hogynem mint a feddődő és haragos asszonnyal. Kívánatos20 kincs és kenet vagyon a bölcsnek házában : a bolond ember pedig eltékozolja azt. A21 ki követi az igazságot és az adakozást ; nyer éltete, igazságot és tisztességet. A22 hatalmasoknak városokba bémegyen a bölcs, és lerontja azoknak bizodalmoknak erejét. A23 ki őrizi az ő száját és az ő nyelvét ; megtartja a nyomorúságtól az ő életét. Kevély,24 versenyes, és csúfoló annak neve, ki haragjában kevélységet cselekszik. A25 restnek kívánsága megemészti őtet ; mert az ő kezei semmit nem akarnak cselekedni. Egész26 nap estig kívánságtól gyötretik : az igaz pedig másnak ád, és nem tartóztatja meg az ő kezét. Az27 istentelenek áldozatjok utálatos ; mennyivel inkább, mikor gonoszúl áldozza azt. A28 hazug bizonyság elvesz ; a ki pedig füleivel hallott dolgot mond, mind örökké szól. Megkeményiti29 az istentelen ember az ő orczáját ; az igaz pedig jól rendeli minden ő útát. Semmi30 bölcseség nincsen, semmi értelem, és semmi tanács az Úr ellen. A31 ló elkészíttetik az ütközetnek napjára ; de az Úré a megtartás ! A22 jó hírről, mint szerzik és mint vész az el.Kivánatosb1 a jó hír név nagy gazdagságoknál ; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb. A2 gazdag és szegény öszvetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi. Az3 eszes megértvén a gonoszt, elrejti magát ; a bolondok pedig belé esvén, nyomorgattatnak. Az4 alázatosságnak, és az Úr félelmének vége, tisztesség, gazdagság, élet ! Tövisek5 és tőrők vannak a gonosznak útában ; a ki becsüli az ő lelkét, távol jár azoktól. Tanítsd6 a gyermeket is az ő útának módja szerint ; még mikor megvénheszik is, el nem távozik attól. A7 gazdag a szegényeken uralkodik és szolgájává lészen, a ki kölcsön veszen, a kölcsönadó embernek. A8 ki vet álnokságot, arat nyomorúságot ; és az ő haragjának vesszeje végre megtöretik. Az9 irgalmas szemű ember megáldatik, a ki adakozik az ő kenyeréből a szegénynek. Ha10 kiveted házadból a csúfolót, együtt kimegyen a háborgás is : és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás. A11 ki szereti a szívnek tisztaságát, és a kinek beszédében vagyon kedvesség, annak barátja a Király. Az12 Úrnak szemei megőrzik a tudományt ; a hitetlennek pedig útát felforgatja. A13 rest azt mondja : oroszlán vagyon ottkin, az utczának közepette megölettetném. Mint14 a mély verem, ollyan az idegen asszonyoknak szájok, a kit utál az Úr, oda esik : A15 gyermek elméjéhez köttetett a bolondság ; de a tanításnak vesszeje messze elüzi ő tőle azt. A16 ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját ; és a ki ád a gazdagnak, végezetre szűkölködésre jut. Hajtsd17 meg a te füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeket : és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra ; Mert18 gyönyörűséges lészen, ha megtartod azokat szívedben, és ha lésznek egyszermind a te ajakidban is. És19 ha lészen az Úrban a te bizodalmad, és a mit tudtodra adok ma néked, te is megcselekedénded. Nemde20 nem írtam é néked drága szép tanúságokat, melyek helyheztettek tanácsokban és tudományokban ; Tudtodra21 adván néked az igazság beszédinek bizonyos voltát ; hogy szólj beszédedben valóságot azoknak, kik te hozzád bocsáttatnak ! Ne22 kóboroljad el a szegényt, ennekokáért, mert szegény ; se meg ne rontsd a szegényt a kapuban : Mert23 az Úr forgatja azoknak ügyeket, és azok lelkeknek ragadozóit elragadja. Ne24 tartsd barátságodat a haragossal, és a dühösködővel ne menj szembe. Hogy25 ne tanuljad az ő útait, és keress tőrt tennen magadnak. Ne26 légy azok közzűl való, kik kezeket egybe csapják, sem pedig az adóságért való kezesek közzűl. Ha27 nem lészen neked miből megadnod ; elveszi a te ágyadat is tőled. Ne28 bontsd el a régi határt, mellyet csináltak a te eleid. Láttál29 é az ő dolgában szorgalmatos embert ? A Királyok előtt kezd állani, nem marad meg az alávalók között. Az23 életbölcseség és kegyesség tanításai.Mikor1 leüléndesz enni az Úrral ; szorgalmatosan reá vigyázz, micsoda étket adnak elődbe ; Mert2 kést vernél a te torkodba, ha mértéktelen lennél. Ne3 kívánjad az ő csemegéit ; mert ezek hazug étkek. Ne4 fáraszd magadat ebben hogy meggazdagulj ; ez illyen testi eszességedtől szünjél meg. Avagy5 a te szemeidet veted é azokra ? holott azok semmik, és ollyan szárnyok vagyon, mint a saskeselyűnek, hamar az ég felé elrepülnek ! Ne6 egyél az irígy szeműnek étkében, és ne kívánjad az ő lágy étkeit ; Mert7 a mint becsül tégedet az ő szívében, ollyan ő : Egyél és igyál azt mondja tenéked : de azért nem jó akarattal vagyon te hozzád. A8 te falatodat, a mellyet megejéndel, még azt is kiokádod ; és a te ékes beszédidet csak hijába elveszted. A9 bolondnak hallására ne szólj ; mert megútál tégedet a te beszédidnek bölcseségével. Ne10 mozdítsd meg a régi határt, és az árvának mezeiben ne kapj ; Mert11 azoknak bosszúállójok erős, a forgatja ezeknek ügyeket ellened. Adjad12 a te elmédet bölcseségre, és a te füleidet a bölcs beszédekre. Ne13 vond el a gyermektől a sanyargatást ; mikor megverénded őtet vesszővel, meg nem hal ! Te14 vesszővel verd meg őtet ; és az ő életét a veszedelemből kiragadod. Szerelmes15 fiam, ha bölcselkedik a te elméd : örvendez az én lelkem, meg én is örvendezek. És16 vigadoznak az én veséim, a te ajakidnak igazmondásán. Ne17 kövesse a te szíved a bűnösöket, hanem az Urat félőket egész napon ; Mert18 mivelhogy ennek bizonyos jutalma vagyon : nyilván a te várakozáspd meg nem csalatkozik. Hallgass19 te szerelmes fiam, engemet, hogy légy bölcs és járj az úton szíved szerint. Ne20 légy azok közzűl való, kik bortól megrészegednek, a dobzódok közzűl, kik hússal hasokat megterhelik ; Mert21 a részeges és dobzódó szegény leszen, és szakadozott ruhákba öltöztet az aluvás. Hallgasd22 a te atyádat, a ki nemzett tégedet : és meg ne utáljad a te anyádat, mikor megvénhedik. Szerezz23 magadnak igazságot, és el ne adjad a bölcsességnek, tudomáynank, és eszességnek valóságát. Igen24 örül az igaznak attya, és a bölcsnek szülője annak vigadoz. Vigadjon25 a te atyád, és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd. Adjad,26 szerelmes fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat szorgalmatosan megőrizzék. Mert27 mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony. És28 az mint a tolvajló leselkedik, és az embereknek hitetlenit megfogja. Kinek29 jaj ? kinek óhajtás ? kinek versengések, kinek háborgás ? kinek bűn nélkül való sebek ? kinek szemeknek veressége ? A30 bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor korcsmájának keresésére ! Ne31 nézzed a bort, mikor veres, mikor mutatja a pohárban az ő színét, és mikor a pohárban pezseg ; Végezetre,32 mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó megcsip. A33 te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot. És34 lészesz ollyan, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején. Mikor35 vernének engemet, azt mondod : Nékem nem fájt ! mikor taszigáltak : nem érzettem ! mihelyt felkelek, elmegyek, ismét megkeresem azt. Intések24 különösen türelemre és békességre.Ne1 irigykedjél a gonosztévőkre, se ne k1vánj azokkal lenni ; Mert2 pusztítást gondol az ő szívek, és hamísságot szólnak az ő ajakaik. A3 bölcseség által építetik a ház, és az értelemmel megerősíttetik s4 a tudomány által a háznak belső részei megtelnek minden drága és gyönyörűséges marhával. A5 bölcs férjfiú erős, és a tudós embert megerősíti a jóság. Mert6 az eszes tanácsokkal viselhetsz a te hasznodra hadat, és megmaradást találsz a jó tanácsosoknak sokasága által. Igen7 magasak a bolondnak a bölcseségek ; a közönséges helyen nem nyitja meg az ő száját. A8 ki gondolkodik gonoszt cselekedni, azt felette igen gonosznak hívják. A9 balgatag dolognak gondolása bűn ; és a rágalmazó emberek közt utálatos. Ha10 resten viseled magadat a nyomorúságnak idején : a te erősséged erőtlenné lészen ; Szabaditsd11 meg azokat, kik a halálra elragadtattak ok nélkül, és a kik a halálra vitenek, és ne szünjél meg ! Ha12 azt mondanád : Ímé nem tudtuk ezt : nem de a ki vizsgálja az elméket, ő nem érti é ? és a ki őrizi a te lelkedet, ő nem tudja é, és nem fizet é kinek-kinek az ő cselekedeti szerint ? Egyél,13 szerelmes fiam, mézet : mert jó és lépesmézet, melly édes a te inyednek ; E14 képen a bölcseségnek tudása édes lészen a te lelkednek, ha azt megtalálándod ; és lészen néked jutalmad, és a te reménységed el nem vesz ! Ne15 leselkedjél, óh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztitsd el az ő ágyasházát ! Mert16 ha hétszer elesik is az igaz : ugyan felkél azért ; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek. Mikor17 elesik a te ellenséged : ne örülj ; és mikor megütközik ; ne fuvalkodjék fel a te elméd. Hogy18 az Úrnak szemétől meg ne láttassék a gonoszság, és elfordítsa arról az ő haragját te reád. Ne19 gerjedj fel haraggal a gonosztévőknek előmentekért, ne irigykedjél az istentelenekre ; Mert20 a gonoszoknak nem lészen maradékok, és az istenteleneknek szövétnekek megoltatik. Féljed21 az Urat, szerelmes fiam, és a Királyt ; a pártütőkkel ne elegyítsed magadat. Mert22 hirtelenséggel feltámad azoknak nyomosúságok : és e két rendbelieknek hirtelen való büntetéseket ki tudja ? Ezek23 is a bölcskehez illenek ; Személyt válogatnai az ítéletben nem jó. A24 ki mondja az istentelennek : Igaz vagy : ezt megátkozzák a népek, megutálják a nemzetségek : A25 kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségekre lészen, és minden jónak áldása száll reájok ! Ajkait26 csókolgatják annak, a ki felel igaz beszédeket. Szerezd27 el kívül a te dolgodat, és készítsd el a te meződben ; annakutánna építsd a te házadat is. Ne28 légy bizonyság vakmerőképen a te felebarátod fellen, vagy bolondul ne cselekedjél a te ajakiddal : Ne29 mondjad ezt : A miképen cselekedett én velem ; úgy cselekszem ő vele ; megfizetek az embernek az ő cselekedeti szerint. A30 rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőlője mellett ; Ímé31 pedig felnőttek vala mindenütt benne a tövisek, és annak színét csalánok fedezték vala bé ; és annak kőgyepüje romlott vala. Mellyet32 én látván gondolnám és arra nézvén tanuságot vevék abból, hogy a restek így szólnak : Egy33 kicsinyt aludnom kell, egy keveset szunyadnom kell, egy kevéssé kezemet öszve kell tennem az aluvásra ! Azonközben34 eljő, mint a könnyű útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos ember. Igaz25 tisztesség a bölcseség jutalma.Még1 e következendő bölcs beszédek is Salamonéi, mellyeket öszveszedegettek Ezékiásnak a Júda Királyának emberei. Az2 Istennek tisztességére vagyon a dolgot eltitkolni. mellyet meg nem jelentett : a Királyoknak pedig tisztességes mindenekről tudakozni. Miképen3 az égnek magasságát, a földnek mélységét ; azonképen a Királyoknak szíveket nem tudhatja az ember. Miképen4 ha az ezüstből kitisztítják a salakot, abból szép edény lészen : E5 képen, ha elvetik a bűnöst a Király elől, megerősíttetik igazsággal az ő széke. Ne6 magasztald magadat a Király előtt, és a tiszteletesek helyeken ne állj : Mert7 jobb ha mondják néked : Jer ide fel ; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, mellyet látnak a te szemeid. Ne8 indulj fel a versengésre hirtelen, hogy valami illetlen dolgot cselekedjél a versengés után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod. 9.9 A te ügyedet végezd el felebarátoddal ; de másnak titkát meg ne jelentsd ; Hogy10 ne gyalázzon tégedet, a ki hallja ; és a te gyalázatod el ne távoztassék. Mint11 az arany alma az ezüst rostélyokban ; ollyan az alkalmatosan mondott ige ! Mint12 az arany kösöntyű, és a szép aranyból való ékesség ; ollyan a bölcs dorgáló a szófogadó fülnél. Mint13 a havas hideg az aratásnak idején, ollyan a hív követ azoknak, kik őtet elbocsátják ; mert az ő urainak lelkeket megvidámítja. Mint14 a ködök és a szél, mellyekben nincsen eső ; ollyan a férjfiú, ki kérkedik hamis ajándékkal. A15 türés után megengeszteltetik a Fejedelem, és a lágy beszéd megtöri a csontot. Ha16 mézet találsz ; egyél a mennyi kell néked ; hogyha felette sokat ejéndel, ki ne okádjad azt. Szorgalmatosan17 megtartóztasd a te lábadat a te felebarátodnak házától, hogy ha te veled bételjesedik, meg ne gyűlöljön tégedet. Pöröly,18 fegyver és éles nyíl az ollyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen. Mint19 a romlott fog, és a kimenyült láb ; ollyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúságnak idején. Mint20 a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a salétromon : ollyan ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt. Ha21 éhezik, a ki téged gyűlöl : adj enni néki kenyeret ; és ha szomjúhozik : adj néki inni vizet ; Mert22 mintegy elevenszenet raksz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked. Mint23 az északi szél eltisztítja az esőt : azonképen a haragos ábrázat megenyhíti a rágalmazónak nyelvét. Jobb24 lakni a háznak szegeletiben, hogynem mint a háborgó asszonnyal egy háznak társaságában. Mint25 a hideg víz a megfáradt embernek : ollyan a messze földről való jó hírhallás. Mint26 a megháboríttatott forrás, vagy a megveszett kútfő : ollyan az igaz, ki a gonosztól megháboríttatik. Igen27 sok mézet enni nem jó : azonképen az ő maga tisztességét vizsgálni, nem tisztességes. Mint28 a megromlott és kerítés nélkül való város : ollyan az, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén. Bolond,26 rest és hamis emberek nem méltók tisztességre.Mint1 a hó a nyárhoz, és az eső az aratáshoz : úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség. Miképen2 a madár elmegyen és a fecske elrepül : azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre. Miképen3 ostort vesznek a lóhoz, féket a szamárhoz : azonképen vesszőt a bolondoknak hátokhoz. Ne4 felelje meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos ; Felelj5 meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs az ő szemei előtt. A6 ki bolond által izen valamit, mintha lábait vagdalná el annak, és bosszúságot szenved. Mint7 a sántának lábai egyenetlenek ; úgy a beszéd a bolondoknak szájokban. Min8 a ki követ csinál a számszerívben : úgy cselekszik a ki bolondnak tisztességet tészen. Mint9 a részeg ember kezébe akadott tövis : ollyan az eszes mondás a bolondoknak szájokban. Gyakorta10 mindeneket bánattal illet e részeg ; azonképen, mikor jutalmat vészen magának a bolond, még az ártatlanokat is örömest abba keverné. Mint11 az eb megtér az okádásra : Úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát. Láttál12 é ollya embert, ki az ő szemei előtt bölcs volt volna ? A bolond felől jobb reméynséged legyen, hogynem mint a felől ! Azt13 mondja a rest : Fene oroszlán vagyon ottkin az úton ! oroszlán vagyon az utczákon ! Mint14 az ajtó forog az ő sarkában ; úgy a rest az ő ágyában. Elrejti15 a rest az ő kezét ruhája ujjában, restelli azt csak szájához is vinni. Bölcsebbnek16 láttatik a rest a maga szemei előtt, hogynem mint hét bölcsek, kik az okosságra intenék őtet. Az17 ebnek füleit ragadja, a ki elmenvén megharagszik a dolgoban, melly őtet nem illeti. Minémű18 a balgatag, a ki tűzet, nyilakat, és halálos szerszámokat bocsát ki ; Ollyan,19 valaki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja : Csak tréfálok vala ! Miképen20 a fák, mikor megfogyatkoznak a tüzön, megaluszik a tűz : úgy, mikor nincsen susárló, megszünik a háborgás. Mint21 az elevenszén alkalmatos a holtszénnek, és a fa tűznek gerjesztésére ; ollyan a háborúságot szerző ember a patvarkodásnak felgyujtására. A22 fondorlónak beszédei hasonlatosak a vereségekhez, mellyek gyakorta elhatnak az ember belső részeire. Minémű23 a meg nem tisztíttatott ezüst, mellyet valami edényre borítottak ; ollyanok a haragra ingerlő ajakak, és a gonosz szív. Az24 ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot. Mikor25 kedvesen szól : ne bizzál ő, hozzá ; mert két iszonyatosságok vagynak az ő elméjében. Elfedeztetik26 a gyűlölség álnoksággal ; de kijelentik az ő gonoszsága a gyülekezetben. A27 ki vermet ás másnak : abba belé esik. Az28 álnok nyelvű ember gyűlöli a megromlott embert, és a hízelkedő beszéd nagy romlást szerez. Óvás27 dicsekvéstől és elbizakodottságtól.Ne1 dicsekedjél a holnapi napról ; mert nem tudod mit hoz a nap te reád. Dícsérjen2 meg tégedet a kivülvaló ember, és nem a te szájad ; az idegenek, és nem a te beszédid. Nehézség3 vagyona kőben, és tereli a fövényben ; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél. A4 búsulásban kegyetlenség vagyon. és a haragban áradás ; de ki állhatna meg az irígység előtt ? Jobb5 a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél. Türhetők6 a barátságos embertől vett sebek, de a gyűlölőnek csókjai csalárdok. A7 megelégedett ember még a lépesmézet is megtapodja ; de az éh embernek minden keserű édes. Mint8 a madárka, melly eltévezti az ő fészkét ; ollyan az ember, ki eltéved az ő helyétől. Mint9 a kenet és jóillat megvídámítja az elmét ; úgy mindent az ő barátjának édes tanácsa inkább megvídámít, hogynem az ő tulajdon tanácsa. A10 te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyjad, és a te atyádfiának házába bé ne menj a nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál. Bölcselkedjél,11 szerelmes fiam, és vídámítsd meg az én elmémet ; hogy megfelelhessek annak, a ki nékem valamit szemeimre vetne. Az12 eszes meglátván a következendő nyavalyát, elrejti magát : az esztelenek belé esvén, megbüntettetnek. Vedd13 el annak ruháját. a ki kezes lett a kivűlvalóért, és az idegen aszonyért való kezest zálogold meg. És14 a ki áldja az ő barátját beszédével, reggel jó idején felkelvén, átkozás gyanánt vagyon annak. A15 sebes záporeső, idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember, egyaránt vagynak ! Valaki16 el akarja azt titkolni, haszontalan dolgot cselekszik ; miképen az ő jobbjának kenete kitetszik, úgy az is kimutatja magát. Miképen17 egyik vassal a másikat élesíti az ember ; a képen az embert élesítit az ő barátjával való nyájassága. Mint18 a ki őrizi a figét, eszik annak gyümölcsében ; úgy a ki becsüli az ő urát, tiszteltetik. Mint19 a vizekben egyik orcza a másikat megmutatja : úgy egyik embernek elméje a másikat. Mint20 a koporsó és a veszedelem meg nem elégednek ; úgy az embernek szemei meg nem elégednek. Mint21 az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg ; úgy az ember az őtet dicsérőnek szájában. De22 ha megtörtnéd is a bolondot mozsárban, a mozsártörővel megtört gabona között ; nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága. Szorgalmatosan23 megismérjed a te jelenvaló barmaidat, gondot viselj a te nyájaidra ; Mert24 avagy örökkévaló é a gazdagság ? és az ékesség lészen é minden nemzetségre ? Mihelyt25 kinő a szénafű és megtetszett a gyenge fű : ottan bészedetnek a hegyekről a füvek. A26 te juhaid legyenek a te ruházatodra valók, és a mezőnek árra e kecskebakok : Ennekfelette27 a mennyi kecsketej vagyon a te ételedre, és leányidnak ételekre való legyen. A28 kegyesség és becsületesség áldása, az istentelenség átka.Minden1 istentelen fut, ha senki nem üldözi is ; az igazak pedig hasonlatosok a gyermekded bizakodó oroszlánhoz. Ahol2 hasonlás vagyon a tartományban, sok Fejedelem vagyon ott ; a hol pedig eszes és tudós ember vagyon, hosszabbodik a birodalom. A3 szegény emberből támadott, ki elnyomja a szegényeket, hasonló a pusztító esőhöz, melly a gabonát elveszti. A4 kik elhagyják a törvényt, dícsérik a latrokat ; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal. A5 gonoszságban élő emberek nem veszik eszekbe az igazat ; a kik pedig keresik az Urat, mindeneket eszekbe vesznek. Jobb6 a szegény, a ki jár tökéletesen ; hogynem mint az istentelen és útában elfordult gazdag. A7 ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az, a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti az attyát. A8 ki öregbíti az ő marháját uzsorával és felette valóval ; gyűjt annak, a ki bőven adakozik a szegényeknek. Valaki9 elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is utálatos. A10 ki elhiteti az igazakat gonosz útra, az ő vermébe maga béesik ; a tökéletesek pedig bírják a jót. A11 bölcsnek láttatik az ő szemei előtt a gazdag ember, de a szegény eszes megvizsgálja őtet. Mikor12 örvendeznek az igazak, nagy ékesség az : mikor az istentelenekfeétámadnak, nyomorgattatik az ember. A13 ki elfedezi az ő vétkeit, jól nem lészen dolga : a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer. Boldog14 ember, a ki igen retteg szüntelen ; a ki pedig megkeményíti az ő elméjét büntetésbe esik. Mint15 az ord1tó oroszlán, és éhező medve : ollyan a szegény népen uralkodó istentelen. A16 minden értelem nélkül való Fejedelem, és a nyomorgatásban foglalatos megrövíditi : a ki pedig gyűlöli a telhetetlenséget, meghosszabítja a maga napjait. A17 ki hatalmasul ártatlan vért ont mint a sírig fut ; de senki nem táplálja őtet. A18 ki jár tökéletesen, megtartatik ; a ki pedig gonosz útakon jár, valamellyikben megakad. A19 ki szántja az ő földét, megelégedik étellel ; a ki pedig követi a rest embereket, megelégedik szegénységgel. Az20 Istenben bízó ember bővölködik áldásokkal ; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem lészn ! Személyt21 válogatni nem jó ; mert egy falat kenyérért elszakadna az illyen ember az igaztól. Siet22 a marha keresésére a gonosz szemű zsobrák ember ; de nem tudja a reá jövő szükséget. A23 ki megfeddi az engedetlen embert, inkább kegyelmet nyer, hogynem mint a ki nyelvével hízelkedik. A24 ki eltékozolja az ő attyának és annyának marháját, és azt mondja : Nem vétek ! társa az öldöklő embernek. A25 ki bizakodik az ő elméjében ; háborúságot szerez ; a ki pedig bízik az Úrban, mekövéredik. A26 ki bízik magában, bolond az ; a ki pedig jár bölcsen, ez megszabadítja magát. A27 ki ád a szegénynek, nem lészen néki szükséges ; a ki pedig elrejti az ő szemét, megsokasulnak rajta az átkok. Mikor28 felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember ; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak. Bölcseség29 áldást hoz, bolondság és bűn romlást szerez.A1 melly ember a gyakorta való feddésre megkeményíti az ő nyakát, hirtelenséggel megtöretik, úgyhogy meg nem gyógyulhat. Mikor2 uralkodnak az igazak, örül a nép ; mikor pedig uralkodik az istentelen, óhajt a nép. A3 bölcseség szerető ember megvídámítja az ő attyát ; a ki pedig adja magát a paráznákhoz, elveszti a marhát. A4 Király ítélettel erősíti meg a tartományt ; a ki pedig ajándékot vészen, elrontja azt. A5 férjfiú, ki hízelkedik az ő barátjának ; hálót vet annak lábai ellen. A6 gonosz emberre gonsoz tőr következik : az igaz pedig énekel és vígad. Megérti7 az igaz a szegényeknek ügyeket ; az istentelen pedig nem gondol reá, hogy megértse. A8 csúfoló férjfiak felgyujtják a várost ; de a bölcsek elfordítják a haragot. Az9 eszes ember, a ki vetekedik abolonddal, akár megháborodjék, s akár nevessen, semmi haszna sincsen. A10 gonosz bűnös emberek gyűlölik az igaz embert ; az igazak pedig oltalmazzák annak életét. Az11 ő egész indulatját előmutatja a bolond ; de a bölcs végre megnyoja azt. A12 melly uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok. A13 szegény és a gazdag öszvetalálkoznak ; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg. A14 melly Király hívségesen ítéli a szegényeket, annak széki mind örökké megmaradnak. A15 vessző és dorgálás bölcseséget ád ; de a magának bocsáttatott gyermek megszégyeníti az ő annyát. Mikor16 nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek ; az igazak pedig azoknak eseteket megértik. Sanyargasd17 meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, szerez gyönyörűséget is a te életednek. Mikor18 nincsen a mennyei látásnak tudománya, a nép elszakad Istentől ; a ki pedig megtartja a törvényt, óh melly igen boldog az ! Csak19 beszéddel nem tanúl meg a szolga, ha tudja is mit kell cselekednie, nem míveli. Láttál20 é beszédeiben hirtelenkedő embert ? a bolond felől több reménység vagyon, hogynem a felől ! A21 ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját ; végezetre ollyan lészen mint a fiú. A22 haragos háborgást szerez ; és a dühösködőbe sok vétek esik. Az23 embereknek kevélysége megalázza őtet ; a lelkében pedig megaláztattat táplálja a tisztesség. A24 ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát ; és ha szidalmazzák is, nem meri senkinek mondani. Az25 emberektől való félelem botránkozást szerez ; a ki pedig bízik az Úrban, méltóságban helyheztetik. Sokan26 kívánják a Fejedelmeknek orczáját ; de az Úrtól vagyon kinek-kinek ítéleti. Iszonyodnak27 az igazak a hamis embertől ; és iszonyodik az istentelen is az igaznak útától. Agur30 vallomása.Agurnak1 Jáké fijának beszédei, Prófétzia, mellyet mondott a férjfiú Agur Itielnek, Itielnek mondom, és Ukálnak. Minden2 embereknél gorombább vagyon én, és nincsen emberi értelem én bennem ; És3 nem tanultam a bölcseséget, sem a szentek tudományát nem tudom. Kicsoda4 ment fel az égbe, hogy onnan leszállott vaoln ? Kicsoda kapcsolta a szelet az ő markába ? Kicsoda köthetné a vizeket az ő köntösébe ? Ki erősítette meg a földnek minden határit ? kicsoda ennek neve ? avagy kicsoda ennek fijának neve ha tudod ? Az5 Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahoz folyamodóknak. Ne6 tégy az ő beszédéhez ; hogy me ne büntesen téged és hazug ne légy. Agur kérése.Kettőt7 kérek tőled ; ne tartsd meg én tőlem addig, míg élek. A8 hijábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem : szegénséget vagy gazdagságot ne adj nékem : táplálj engem hozzám illendő eledelle. Hogy9 megelégedvén, meg ne tagadjalak és azt ne mondjam : Kicsoda az Úr ? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, végezetre gonoszúl éljek az én Istenem nevével ! Agur bölcs mondásai.Ne10 vádold a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon tégedet, és bűnösnek találtassál. Vagyon11 olly nemzeetség, ki még az ő attyát is megátkozza, és az ő annyát is nem áldja. Vagyon12 nemzet, ki a maga szemei előtt tiszta, még ha az ő rűtságából ki nem tisztíttatott i.s Vagyon13 kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak. Vagyon14 olly nemzetség, kinek fogai fegyverek, és kinek zápfogai kések ; hogy a szegényeket e földön megemésszék, és az emberek közzűl a szűkölködőket. A15 nadálnyak két leányai vagynak kik ezt mondják : hozd el, hozd el ! Hárman vagynak, kik meg nem elégesznek, sőt négyen, kik nem mondnak eleget ; A16 koporsó, és a bérekesztetett meddő asszony ; a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja : Elég ! A17 ki megcsúfolja attyát, vagy megutálja annyának tanítását, szemét kivájják a völgynek hollói, vagy megeszik őtet a saskeselyű fijai. E18 hárman eltitkoltatnak tőlem, sőt e négy dolgot nem tudom ; A19 keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férjfiúnak útát a leányzóval. Illyen20 a paráználkodó asszonynak úta ; eszik, azután megtörli száját, és azt mondja : nem cselekedtem semmi gonoszt. Három21 dolog alatt indul meg a föld, sőt négy alatt, mellyeket el nem szenvedhet. A22 szolga alatt, mikor uralkodik ; és a boond alatt, mikor eleget eszik ; A23 gonosz mord kedvű asszony alatt, mikor férjhez megyen ; végezetre a szolgáló alatt, mikor örököse lészen az ő asszonyának. E24 négy apró állatai vagynak a földnek, mellyek bölcsebbek a bölcseknél ; A25 hangyák erőtlen népek : mellyek mindazáltal megkeresik nyárban az ő ételeket ; A26 hegyen való egerek erőtlen község : mindazáltal kősziklán csinálják az ő házokat ; Királyok27 nincs a sáskáknak : mindazáltal mennek mindnyájan szép renddel ; A28 pók az ő lábaival munkálkodik : és vagyon a Királyok palotáiban. Három29 állat vagyon, mely szép jár, sőt négy állatok, mellyek jól járnak ; A30 régi erős oroszlán a vadak között, melly el nem fut senkitől való féltében. A31 harczra felékesíttetett ló, vagy kecskebak, és a Király, a kinek senki nem mer ellene támadni. Ha32 bolond voltál magadban felfuvalkodásodban, vagy gonosz gondolatodban : kezedet szájadra vessed. Miképen33 a ki a tejet köpüli, vajat csinál ; és a ki keményen fújja ki a maga orrát, vért hoz ki : ugy a ki haragját meg nem tarthatja, háboruságot szerez. Anyai31 oktatás király számára.Lemuel1 Király beszédei, és Prófétzia, mellyekre tanította vala őtet az ő annya. Mit2 szóljak szerelmes fiam ? micsodát, méhemtől szakadt fiam ? micsodát én fogadásimnak szerelmes gyermeke ? Ne3 adjad asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a Királyoknak eltöröltetésekre. Távol4 legyen a Királyoktól, óh Lemuel, távol legyen, mondom, a Királyoktól a bornak itala ; és az Uralkodóktól a megrészegítő pohárnak kívánsága ; Hogy5 mikor ijándik, el ne felejtkezzék az Isten parancsolatjáról, és el ne fordítsa valamelly nyomorultaknak igazságokat. Adjátok6 a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívű embereknek ; Igyék,7 hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé. Nyisd8 meg a te szádat a mellett, a ki néma az ő dolgában, és a kik adattak veszedelemre. Nyisd9 meg a te szádat, ítélj igazán ; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek ! Derék asszony dicsérete.Gyors,10 serény asszonyt kicsoda találhat ? Mert ennek árra sokkal felülhaladja a kárbunkulusokat. Bízik11 ahoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy. Jóval12 illeti őtet és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban. Keres13 gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel akaratja szerint. Hasonló14 a kereskedő hajókhoz, nagy messziről béhozza az ő eledelét. E15 felkelvén még éjjel, eledelt ád az ő házának, és szöszt az ő leányainak. Gondolkodik16 mezőn való örökségről, és megveszi azt ; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál. Ő17 maga is az ő derekát megövedezi, és megerősíti karjait. Látja18 hogy hasznos az ő munkálkodása ; meg nem aluszik éjjel is az ő világa. Az19 ő kezeit veti a fonó kerékre, és kezeivel fogja az orsót. Az20 ő markát megnyitja a szegénynek, és kezeit kiterjeszti a szűkölködőnek. Nem21 félti az ő háznépét a hidegtől ; mert egész háznépe felruháztatott béllett ruhákkal. Szőnyegeket22 csinál magának ! bibor és bársony az ő öltözete. Esmérik23 az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel. Gyolcsot24 sző, és eladja ; és öveket, mellyeket ád a kereskedőknek. Erő25 és ékesség az ő ruhája ; és nem fél a következendő időktől. Az26 ő száját bölcsen nyítja meg és kegyességnek tudománya vagyon nyelvében. Szorgalmatosan27 vigyáz az ő háznépe dolgára, és a restségnek étkét nem eszi. Felkelvén28 az ő fijai, boldognak mondják őtet ; az ő férje hasonlatosképen dícséri őtet ; Mondván :29 Sok asszonyok munkálkodtak serénységgel ; te pedig meghaladod mint azokat ! Csalárd30 az emberek előtt való kedvesség, és hijábavaló a szépség ; a melly asszony féli az Urat, ez szerez dícséretet magának ! Adjatok31 ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dícsérjék őtet a kapukban az ő cselekedetei !