¶ΠΑΥΛΟΣ ααδοῦλος Θεοῦ, ἀπόστολος δὲ Ἰησοῦ Χριστοῦ κατὰ πίστιν ἐκλεκτῶν Θεοῦ, καὶ ἐπίγνωσιν ἀληθείας τῆς κατ᾽ εὐσέβειαν ἐπβ᾽ ἐλπίδι ζωῆς αἰωνίου, ἣν ἐπηγγείλατο ὁ ἀψευδὴς Θεὸς πρὸ χρόνων αἰωνίων, ἐφανέρωσε γδὲ καιροῖς ἰδίοις τὸν λόγον αὑτοῦ, ἐν κηρύγματι ὃ ἐπιστεύθην ἐγὼ κατ᾽ ἐπιταγὴν τοῦ σωτῆρος ἡμῶν Θεοῦ, Τίτῳ δγνησίῳ τέκνῳ κατὰ κοινὴν πίστιν· χάρις, ἔλεος, εἰρήνη ἀπὸ Θεοῦ πατρὸς, καὶ Κυρίου Ἰησοῦ Χριστοῦ τοῦ σωτῆρος ἡμῶν. ¶Τούτου εχάριν κατέλιπόν σε ἐν Κρήτῃ, ἵνα τὰ λείποντα ἐπιδιορθώσῃ, καὶ καταστήσῃς κατὰ πόλιν πρεσβυτέρους, ὡς ἐγώ σοι διεταξάμην· εἴ ϛτις ἐστὶν ἀνέγκλητος, μιᾶς γυναικὸς ἀνὴρ, τέκνα ἔχων πιστὰ, μὴ ἐν κατηγορίᾳ ἀσωτίας, ἢ ἀνυπότακτα. δεῖ ζγὰρ τὸν ἐπίσκοπον ἀνέγκλητον εἶναι, ὡς Θεοῦ οἰκονόμον, μὴ αὐθάδη, μὴ ὀργίλον, μὴ πάροινον, μὴ πλήκτην, μὴ αἰσχροκερδῆ· ἀλλὰ ηφιλόξενον, φιλάγαθον, σώφρονα, δίκαιον, ὅσιον, ἐγκρατῆ, ἀντεχόμενον θτοῦ κατὰ τὴν διδαχὴν πιστοῦ λόγου, ἵνα δυνατὸς ᾖ καὶ παρακαλεῖν ἐν τῇ διδασκαλίᾳ τῇ ὑγιαινούσῃ, καὶ τοὺς ἀντιλέγοντας ἐλέγχειν. ¶Εἰσὶ ιγὰρ πολλοὶ καὶ ἀνυπότακτοι, ματαιολόγοι καὶ φρεναπάται, μάλιστα οἱ ἐκ περιτομῆς, οὓς ιαδεῖ ἐπιστομίζειν, οἵτινες ὅλους οἴκους ἀνατρέπουσι, διδάσκοντες ἃ μὴ δεῖ, αἰσχροῦ κέρδους χάριν. εἶπέ ιβτις ἐξ αὐτῶν ἴδιος αὐτῶν προφήτης, ¶Κρῆτες ἀεὶ ψεῦσται, κακὰ θηρία, γαστέρες ἀργαί. ¶Ἡ ιγμαρτυρία αὕτη ἐστὶν ἀληθής. δι᾽ ἣν αἰτίαν ἔλεγχε αὐτοὺς ἀποτόμως, ἵνα ὑγιαίνωσιν ἐν τῇ πίστει, μὴ ιδπροσέχοντες Ἰουδαϊκοῖς μύθοις, καὶ ἐντολαῖς ἀνθρώπων ἀποστρεφομένων τὴν ἀλήθειαν. Πάντα ιεμὲν καθαρὰ τοῖς καθαροῖς, τοῖς δὲ μεμιασμένοις καὶ ἀπίστοις οὐδὲν καθαρὸν, ἀλλὰ μεμίανται αὐτῶν καὶ ὁ νοῦς καὶ ἡ συνείδησις. Θεὸν ιϛὁμολογοῦσιν εἰδέναι, τοῖς δὲ ἔργοις ἀρνοῦνται, βδελυκτοὶ ὄντες καὶ ἀπειθεῖς, καὶ πρὸς πᾶν ἔργον ἀγαθὸν ἀδόκιμοι. ¶Σὺ βαδὲ λάλει ἃ πρέπει τῇ ὑγιαινούσῃ διδασκαλίᾳ· πρεσβύτας βνηφαλίους εἶναι, σεμνοὺς, σώφρονας, ὑγιαίνοντας τῇ πίστει, τῇ ἀγάπῃ, τῇ ὑπομονῇ. Πρεσβύτιδας γὡσαύτως ἐν καταστήματι ἱεροπρεπεῖς, μὴ διαβόλους, μὴ οἴνῳ πολλῷ δεδουλωμένας, καλοδιδασκάλους, ἵνα δσωφρονίζωσι τὰς νέας, φιλάνδρους εἶναι, φιλοτέκνους, σώφροναςε, ἁγνὰς, οἰκουροὺς, ἀγαθὰς, ὑποτασσομένας τοῖς ἰδίοις ἀνδράσιν, ἵνα μὴ ὁ λόγος τοῦ Θεοῦ βλασφημῆται. Τοὺς ϛνεωτέρους ὡσαύτως παρακάλει σωφρονεῖν, περὶ ζπάντα σεαυτὸν παρεχόμενος τύπον καλῶν ἔργων, ἐν τῇ διδασκαλίᾳ ἀδιαφθορίαν, σεμνότητα, ἀφθαρσίαν, λόγον ηὑγιῆ, ἀκατάγνωστον, ἵνα ὁ ἐξ ἐναντίας ἐντραπῇ, μηδὲν ἔχων περὶ ὑμῶν λέγειν φαῦλον. ¶Δούλους θἰδίοις δεσπόταις ὑποτάσσεσθαι, ἐν πᾶσιν εὐαρέστους εἶναι, μὴ ἀντιλέγοντας, μὴ ινοσφιζομένους, ἀλλὰ πίστιν πᾶσαν ἐνδεικνυμένους ἀγαθὴν, ἵνα τὴν διδασκαλίαν τοῦ σωτῆρος ὑμῶν ἡμῶν Θεοῦ κοσμῶσιν ἐν πᾶσιν. Ἐπεφάνη ιαγὰρ ἡ χάρις τοῦ Θεοῦ ἡ σωτήριος πᾶσιν ἀνθρώποις, παιδεύουσα ιβἡμᾶς, ἵνα ἀρνησάμενοι τὴν ἀσέβειαν καὶ τὰς κοσμικὰς ἐπιθυμίας, σωφρόνως καὶ δικαίως καὶ εὐσεβῶς ζήσωμεν ἐν τῷ νῦν αἰῶνι, προσδεχόμενοι ιγτὴν μακαρίαν ἐλπίδα, καὶ ἐπιφάνειαν τῆς δόξης τοῦ μεγάλου Θεοῦ καὶ σωτῆρος ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ, ὃς ιδἔδωκεν ἑαυτὸν ὑπὲρ ἡμῶν, ἵνα λυτρώσηται ἡμᾶς ἀπὸ πάσης ἀνομίας, καὶ καθαρίσῃ ἑαυτῷ λαὸν περιούσιον, ζηλωτὴν καλῶν ἔργων. ¶Ταῦτα ιελάλει, καὶ παρακάλει, καὶ ἔλεγχε μετὰ πάσης ἐπιταγῆς. μηδείς σου περιφρονείτω. ¶Ὑπομίμνησκε γααὐτοὺς ἀρχαῖς καὶ ἐξουσίαις ὑποτάσσεσθαι, πειθαρχεῖν, πρὸς πᾶν ἔργον ἀγαθὸν ἑτοίμους εἶναι, μηδένα ββλασφημεῖν, ἀμάχους εἶναι, ἐπιεικεῖς, πᾶσαν ἐνδεικνυμένους πρᾳότητα πρὸς πάντας ἀνθρώπους. Ἦμεν γγάρ ποτε καὶ ἡμεῖς ἀνόητοι, ἀπειθεῖς, πλανώμενοι, δουλεύοντες ἐπιθυμίαις καὶ ἡδοναῖς ποικίλαις, ἐν κακίᾳ καὶ φθόνῳ διάγοντες, στυγητοὶ, μισοῦντες ἀλλήλους· ὅτε δδὲ ἡ χρηστότης καὶ ἡ φιλανθρωπία ἐπεφάνη τοῦ σωτῆρος ἡμῶν Θεοῦ, οὐκ εἐξ ἔργων τῶν ἐν δικαιοσύνῃ ὧν ἐποιήσαμεν ἡμεῖς, ἀλλὰ κατὰ τὸν αὑτοῦ ἔλεον ἔσωσεν ἡμᾶς, διὰ λουτροῦ παλιγγενεσίας, καὶ ἀνακαινώσεως πνεύματος ἁγίου οὗ ϛἐξέχεεν ἐφ᾽ ἡμᾶς πλουσίως, διὰ Ἰησοῦ Χριστοῦ τοῦ σωτῆρος ἡμῶν, ἵνα ζδικαιωθέντες τῇ ἐκείνου χάριτι, κληρονόμοι γενώμεθα κατ᾽ ἐλπίδα ζωῆς αἰωνίου. Πιστὸς ηὁ λόγος. καὶ περὶ τούτων βούλομαί σε διαβεβαιοῦσθαι, ἵνα φροντίζωσι καλῶν ἔργων προΐστασθαι οἱ πεπιστευκότες τῷ Θεῷ. ταῦτά ἐστι τὰ καλὰ καὶ ὠφέλιμα τοῖς ἀνθρώποις. Μωρὰς θδὲ ζητήσεις καὶ γενεαλογίας καὶ ἔρεις καὶ μάχας νομικὰς περιΐστασο· εἰσὶ γὰρ ἀνωφελεῖς καὶ μάταιοι. ¶Αἱρετικὸν ιἄνθρωπον μετὰ μίαν καὶ δευτέραν νουθεσίαν παραιτοῦ, εἰδὼς ιαὅτι ἐξέστραπται ὁ τοιοῦτος, καὶ ἁμαρτάνει ὢν αὐτοκατάκριτος. ¶Ὅταν ιβπέμψω Ἀρτεμᾶν πρός σε ἢ Τυχικὸν, σπούδασον ἐλθεῖν πρός με εἰς Νικόπολιν· ἐκεῖ γὰρ κέκρικα παραχειμάσαι. Ζηνᾶν ιγτὸν νομικὸν καὶ Ἀπολλὼ σπουδαίως πρόπεμψον, ἵνα μηδὲν αὐτοῖς λείπῃ. Μανθανέτωσαν ιδδὲ καὶ οἱ ἡμέτεροι καλῶν ἔργων προΐστασθαι εἰς τὰς ἀναγκαίας χρείας, ἵνα μὴ ὦσιν ἄκαρποι. ¶Ἀσπάζονταί ιεσε οἱ μετ᾽ ἐμοῦ πάντες. ἄσπασαι τοὺς φιλοῦντας ἡμᾶς ἐν πίστει. ἡ χάρις μετὰ πάντων ὑμῶν. Ἀμήν. Πρὸς Τίτον τῆς Κρητῶν ἐκκλησίας πρῶτον ἐπίσκοπον χειροτονηθέντα ἐγράφη ἀπὸ Νικοπόλεως τῆς Μακεδονίας.
Beköszöntő.1 Pál1 Istennek szolgája, a Jézus Krisztusnak pedig Apostola az Isten választottinak hitek szerint, és az igazságnak esmérete szerint, melly vagyon az Isteni tisztelet szerint. Az2 örök életnek reménységére, mellyet igért az Isten, a ki hazudni nem tud, örök időknek előtte, megjelentetett pedig az ő rendeltetett idejében. Amaz3 ő beszédét, a prédikálás által, melly bizattatott én reám a mi megtartó Istenünknek parancsolatja szerint : Títusnak a közöséges hitben való igaz fiamnak. Kegyelem,4 irgalmasság, és beéksség az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól a mi Megtartónktól. A krétai hivatalnok-rendelésről és egyházfegyelemről.Ezokáért5 hagytalak téged Krétában, hogy a mi hátra vagyon, helyére állassad, és rndelj városonként Séniorokat, miképen én tenéked elődbe rendeltem. Ha6 valaki feddhetetlen, egy feleségű férjfiú, kinek istenfélő magzati vagynak és nem hajlandók a bujálkodásra, vagy a kik nem engedetlenek. Mert7 szükség a Püspöknek feddhetetlennek lenni, úgymint Isten sáfárának, nem vakmerőnek az ő maga értelmében, nem haragosnak, nem részegesnek, nem verekedőnek, nem nyereség undokúl kivánójának ; Hanem8 gazdálkodónak, jóknak szeretőjöknek, mértékletesnek, igaznak, szentnek, maga türtetőnek. Amaz9 igaz beszédnek, melly a tanitásra való szorgalmatos megtartójának, hogy inthesse is a hallgatókat a tiszta tudomány által, és meg is győzhesse az ellenkezőket. Mert10 vagynak sok engedetlenek, hijábavaló beszédűek, és emberek elméjeknek elhitetői ; kiváltképen pedig azok, kik a körűlmetélkedésből valók. Kiknek11 bé kell szájokat dugni ; kik egész cselédeket forditnak el, tanitván nem szükségeseket, rút nyereségnek okáért. Ezt12 mondotta egy ő közzűlök, az ő tulajdon Prófétájok : A Krétabeliek mindenkor hazugok, gonosz vadak, rest hasak. E13 bizonyság igaz : annakokáért feddjed őket minden kimélés nélkűl, hogy a hitben épek legyenek. És14 ne figyelmezzenek a Zsidóknak hijábavaló beszédeikre, és az igazságot megvető embereknek parancsolataikra. Mindenek15 tiszták és tisztáknak, de a megfertéztetteknek és hitetleneknek semmi nem tiszta, hanem megfertéztettetett azoknak mind elméjek, mind lelkekesmérete. Vallják16 ugyan, hogy az Istent tudják, de cselekedettel tagadják, mivelhogy utálatosok, hitetlenek, és minden jó cselekedetre nézve megvettettek. Különböző2 állapotúak intése.Te1 pedig azokat szóljad, mellyek illenek a tiszta tudományhoz. Hogy2 a vén emberek józanok legyenek, tiszteletesek ; mértékletesek, a hitben, a szeretetben és a türésben épek. A3 vén asszonyok hasonlatosképen, hogy szentséghez illendő öltözettel éljenek, ne legyenek szidalmazók, ne szolgáljanak a sok bornak, legyenek a jóságnak tanitói. Hogy4 az ifjú asszonyokat bölcsességre tanitsák, hogy az ő férjeiket és magzatikat szeressék. Hogy5 mértékletesek legyenek, tiszták, házokban ülők, jók, férjeiknek engedelmesek, hogy az Istennek beszéde ne káromoltassék. Az6 ifjakat hasonlatosképen intsed, hogy legyenek mértékletesek. Mindenestől7 fogva te magadat például adjad a jó cselekedetekben, a tudományban épséget és méltóságot mutass. Tiszta8 igét, feddhetetlent : hogy a ki annak ellene veti magát, megszégyenüljön, semmi gonoszt nem tudván ti felőletek szólni. A9 szolgákat intsed, hogy az ő Uraiknak engedelmesek legyenek, hogy mindenekben azoknak kedvesek legyenek, ne legyen beszéddel ellenkezők. Semmiben10 meg nem csalván őket, hanem minden jó hivséget mutatván, hogy a mi megtartó Istenünknek tudományát ékesitsék mindenekben. Az üdvözítő, fegyelmező kegyelem.Mert11 megjelent az Istennek amaz idvezitő kegyelme minden embereknek. Melly12 minket tanit, hogy megtagadván a hitetlenséget és e világi kivánságokat, mértékletesen, igazán, és szentűl éljünk e jelenvaló világon : Várván13 ama boldog reménységet, és ama nagy Istennek és a mi megtartónknak a Jézus Krisztusnak dicsőséges megjelenését. Ki14 adta ő magát mi érettünk, hogy megváltana minket minden hamisságtól, és tisztitana magának kiváltképen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt. Ezeket15 szóljad, és ezekről legyen intésed és feddésed minden méltósággal : senki téged meg ne utáljon. Felsőség3 iránt engedelmesség, mindenki iránt szelídség.Intsed1 őket, hogy a Fejedelemségeknek és Hatalmasságoknak alájok vessék magokat, hogy engedelmesek legyenek, hogy minden jócselekedetre készek legyenek. Senkit2 ne szidalmazzanak, hogy a viaskodástól idegenek legyenek és mértékletesek, minden szelidséget mutatván minden emberekhez. Mert3 valánk régenten mi is bolondok, hitetlenek, tévelygők, külömb-külömb kivánságoknak és gyönyörűségeknek szolgáik, gonoszságban és irigységben élők, gyűlölségesek, és egymásnak gyűlölői. Az újjászületés fürdője.De4 minekutánna a mi megtartó Istenünknek jóvolta és emberekhez való szerelme megjelenék ; Nem5 az igazságnak cselekedeteiből, mellyeket mi cselekedtünk volna, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket, az ujonnan való születésnek feredője, és a Szent Léleknek megujitása által. Mellyet6 kitöltött mi reánk bőséggel a Jézus Krisztusnak a mi megtartónknak általa. Hogy7 az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök életnek reménysége szerint. Különböző tanítások, megbízások és üdvözletek.Igaz8 beszéd ez ; és ezeket akarom, hogy erősitsed, hogy igyekezzenek jócselekedetekkel előljárni azok, a kik hittek Istennek. Ezek9 azok a tisztességes cselekedetek, és embereknek hasznosok : a bolond kérdéseket pedig, és nemzetségekről való tudakozásokat, és a törvényben való versengéseket és viaskodásokat megtiltsad ; mert haszontalanok és hijábavalók. Az10 eretnek embert egy vagy két intés után megvessed. Tudván11 hogy a ki illyen elfordult és vétkezik, úgymint ki az ő maga itélete által is váldoltatik. Mikor12 Artemást vagy Tikhikust te hozzád küldéndem, siess hozzám jőni Nikápolyba : mert ott végeztem hogy teleljek. A13 törvénytudó Zénást és Apollóst szorgalmatos gondviseléssel hordozzad, hogy valamiben fogyatkozások ne legyen ; Megtanulják14 pedig a miéink is, hogy jócselekedetekkel járjanak elől a szükséges hasznokra, hogy ne legyenek gyümölcs nélkűl valók. Köszöntenek15 téged mind azok, a kik én velem vagynak. Köszöntsed azokat, a kik minket szeretnek a hitben. Istennek kegyelme legyen mindnyájan veletek. Ámen ! /// Títushoz, ki a Krétabeli Gyülekezetnek rendeltetett első Püspökje volt, iratott Maczedóniának Nikápoly városából ///