Intés1 megtérésre.Dáríus1 második esztendejének nyolczadik hónapjában szóla az Úr Zakariásnak a Barakiás fijának, ki Iddó Próféta fija vala, mondván : Megharagudt2 volt az Úr felette igen a ti atyáitokra. Ezt3 mondjad azért nékik : Ezt mondja a Seregeknek Ura : Térjetek én hozzám, ezt mondja a Seregeknek Ura ; és ti hozzátok térek, azt mondja a Seregeknek Ura. Ne4 legetek oylan, mint a ti atyáitok : mert ez előtt való Próféták kiáltottak nékik, mondván : Ezt mondja a Seregeknek Ura : Térjetek meg, kérlek, a ti gonosz útaitokról és gonosz cselekedeteitekről : de nem fogadtak szót, és nem figyelmeztek én hozzám, azt mondja az Úr. Hol5 vagynak a ti atyáitok ? és a Próféták ? mind örökké élnek é ? De6 az én beszédim és az én végezésim, mellyeket az én szolgáimnak a Prófétáknak megparancsoltam, valyon nem teljesedtek é bé a ti atyáitokon ? mert még megtérvén azt mondották : A mint gondolta vala a Seregeknek Ura, hogy mi velünk cselekedjen, a mi útaink és cselekedetink szerint : ugy cselekedett velünk. Az Úr angyalának megjelenése.A7 tizennegyedik hónapnak (mellyet Sebátnak neveznek) huszonnegyedik napján, Dáríusnak második esztendejében, szóla az Úr Zakariásnak a Barakiás fijának, ki Iddó Próféta fija vala, mondván : Látám8 éjszaka, és ímé egy férjfiú ül vala veres lovon : és áll vala a mirtusfák között, mellyek valának mély helyen : és az ő háta megett valának vers lovak, tarkák és fejérek. És9 mondék én : Mit akarnak ezek Uram ? Felele nékem amaz Angyal, a ki engemet megszólita : Én megmondom néked, mit akarnak ezek. Akkor10 felelvén ama férjfiú, a ki áll vala a mirtusfák között, monda : ezek, a kiket az Úr küldött, hogy béjárják e földet. És11 felelvén az Úr Angyalának, ki a mirtusfák között áll vala, mondának : Eljártuk a földet, és ímé az egész föld nyugszik, és nagy bátorságban vagyon. Akkor12 szolván az Úr Angyala, monda : Óh Seregeknek Ura ! meddig nem könyörülsz te a Jérusálembelieken és a Júdának városin, mellyek ellen haragudtál immár hetven esztendőktől fogva. Felele13 pedig a Seregeknek Ura az Angyalnak, a ki én velem szól vala, jó beszédeket és vigasztaló szókat. annakokáért14 megparnacoslá nékem az Angyal, a ki én velem szól vala : Kiálts, ezt mondván : Ezt mondja a Seregeknek Ura : Szeretem én Jérusálemet és Siont nagy buzgóságos szeretettel. De15 nagy haraggal haragszom e bátorságban élő népek ellen : mert én kevéssé haragudtam vala az én népemre, ők pdig kegyetlenül cselekedtek velek. Annakokáért16 ezt mondja az Úr : Megtértem a Jérusálem városához kegyelmesen, az én házam megépittetik abban, ezt mondja a Seregeknek Ura, és kinyujtatik a mérő linea Jérusálemen. Mégis17 kiálts, mondván : Ezt mondja a Seregeknek Ura : Még az én városim felette bővölködni fognak sok jókkal, minekutánna az Úr Siont ismég megvigasztalja, és Jérusálemet ismét magához veszi. Látomás a négy szarvról és négy kovácsról.És18 felemelvén az én szemeimet, láték, és ímé négy szarvak valának. És19 mikor kérdeném az Angyaltól, a ki én velem szól vala : Micsodák ezek ? monda nékem : Ezek a szervak, mellyek elhányták Júdát, Izráelt és Jérusálemet. Azután20 mutata nékem az Úr négy kovácsokat. És21 mikor kérdeném : Mit akarnak ezek cselekedni ? Felelvén monda : ezek a szarvak, mellyek elhányták Júdát, annyira, hogy senki fejét fel ne emelhetné : e kovácsok pedig eljöttek, hogy azokat elrettentsék, hogy e pogánynak szarvaikat lerontsák, kik szarvat emeltek vala Júda földe ellen, hogy azt elrontanák. A2 mérőzsinóros férfi.Felemelvén1 ismét az én szemeimet, láték, és ímé egy férjfiú vala ; kinek kezében vala egy mérő kötél. És2 mondék : Hová mégy ? És felele nékem : Hogy megmérjem Jérusálemet ! és meglássam mind szélit, mind hosszát. És3 ímé amaz Angyal, a ki én velem szól vala, kijöve ; és más Angyal is kijöve annak eleibe. És4 monda annak : Fuss el, szólj e gyermeknek, mondván : Jérusálemet kerités nélkűl kezdik lakni, az ő benne való embereknek és barmoknak sokságok miatt. Én5 pedig, ezt mondja az Úr, lészek néki tűzfal köröskörűl, és dicsőségére lészek néki ő közepette. A Babilonból való visszatérés örvendetes ideje.No,6 no ! fussatok ki északnak földéből, ezt mondja az Úr ; mivelhogy az égnek négy széle felé elhánytalak titeket, ezt mondja az Úr. Oh7 Sion, szabaditsd ki te is magadat, ki lakozol a Bábel leányánál. Mert8 ezt mondja a Seregeknek Ura : A dicsőség után elküld engem a pogányokhoz, kik titeket megfosztottak : mert a ki titeket bánt, az ő szeme fényét bántja. Mert9 ímé én felemelem az én kezemet ő ellenek, és lésznek önnön szolgáiknak prédájokká : és megtudjátok : hogy a Seregeknek Ura bocsátott engemet. Pogányok hívatása.Örülj10 és örvendezz Sion leánya ; mert ímé én elmegyek és lakozom te közötted, ezt mondja az Úr. Ez11 sok pogánynépek adják az napon magokat az Úrhoz, és lésznek én népem ; és mikor lakozom te közötted, akkor megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött engemet tehozzád. És12 örökségűl birja az Úr Júdát az ő örökségét a szent földön, és ismét magához veszi Jérusálemet. Hallgasson13 minden test az Úr előtt : mert felkél az ő szentséges lakhelyéből. Jósua3 főpap az Úr angyala előtt.Azután1 mutatá nékem az Angyal Jósuát a Főpapot, hogy állana az Úrnak Angyala előtt, kinek a Sátán áll vala jobbkeze felől, hogy ellenkeznék ő vele. És2 monda az Úr a Sátánnak : Dorgáljon meg téged Sátán, az Úr : dorgáljon meg, mondom, téged az Úr, ki Jérusálemet magának választotta ; avagy nem ollyan é ez, mint e tűzből kiragadott üszög ? Jósua3 pedig öltöztetett vala szennyes ruhákban, és áll vala az Angyal előtt. És4 szóla az Angyal, és monda azoknak, kik előtte állanak vala, mondván : Vegyétek le ő róla a szennyes ruhákat : és monda ő néki : Ímé elvettem a te álnokságodat, és új ruhákba öltöztettelek téged. És5 mondék : Tégyenek az ő fejébe tiszta papsüveget ; Tőnek annakokáért az ő fejébe tiszta papsüveget, minekutánna felöltöztették volna őtet ruhákba, az Úrnak Angyala pedig ott áll vala. Igéret a Csemetéről (Messiásról).És6 esküvéssel fogadá az Úrnak Angyala Jósuának, ezt mondván : Ezt7 mondja a Seregeknek Ura : Ha az én útaimban járandasz, és ha az én parancsolatimat megőrizénded ; te is itélője lészesz az én házamnak, sőt annakfelette őrizője lészesz az én pitvarimnak, és megengedem néked, hogy ez én előttem állók között járj. Halld8 meg te Jósua Főpap, és a te barátid, kik te előtted ülnek : mert ezek csudálatos férjfiak : Ímé én előhozom az én szolgámat a CSEMETÉT. Mert9 ímé egy kő lészen, mellyet én helyheztetek Júsua előtt, és ez egy kőnek hét szemei lésznek, és én faragom annak faragásit, azt mondja a Seregeknek Ura : és elveszem e földnek álnokságát egy napon. Az10 napon, azt mondja a Seregeknek Ura, kiki mind hivja az ő felebarátját a szőlőtő alá és a figefa alá. Az4 arany gyertyatartó és a két olajfa.És1 megtére az Angyal, a ki én velem szól vala, és felkölte engemet, mint a kit álmából felköltenek. És2 monda nékem : Mit látsz te ? és mondék : Ímé egy mérő arany gyertyatartót látok, mellynek a tetején vagyon az ő tányéra : és azon hét szövétnekek, és hét töltsérek a hét szövétnekekre, mellyek vagynak a gyertyatartónak tetején. És3 két olajfák a gyertyatartó mellett, egyik a tányéron jobbkéz felől, a másik balkéz felől. És4 felelék és szólék az Angyalnak, a ki én velem szól vala, mondván : Micsodák ezek Uram ? És5 felelvén az Angyal, a ki én velem szól vala, monda nékem : Avagy nem tudod é mik ezek ? kinek mondék : Nem Uram ! És6 felelvén szóla nékem, mondván : Ez az Úrnak beszéde Zorobábelhez, mondván : Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkem által, ezt mondja a Seregeknek Ura. Micsoda7 vagy te, óh nagy hegy, Zorobábel ellen ? eloszlatol és térfölddé lészesz és felteszi Zorobábel a felső követ a népnek nagy háláadó kiáltsáával : Hála legyen, hála legyen Istennek ! És8 szóla nékem az Úr, mondván : A9 Zorobábel kezei fundálták e házat, és az ő kezei végezik el ; és megesméred, hogy a Seregeknek Ura küldött engemet ti hozzátok ! Mert10 a kik ez épitésnek kicsiny kezdetit megutálták val, örvendezni fognak, és meglátják a Zorobábel kezében a mérő lineát. Ezek az Úrnak hét szemei, mellyek békerülik ez egész földet. És11 szólván mondék néki : Mit példáznak ím e két olajfák a gyertyatartó mellett, jobbkéz felől és balkéz felől ? És12 másodszor is szólván, mondék néki : Mit példáznak ím e két olaj folyások, mellyek vagynak a két arany töltsérek között, mellyekből aranyszinü olaj foly ki ? És13 szóla nékem mondván : Avagy nem tudod é mit példáznak ezek ? és mondék : Nem tudom, Uram ! Annakokáért14 monda : Ezek a két olaj források, mellyek az egész földnek Uránál megmaradnak. A5 repülő könyv.Azután1 ismét felemelvén az én szemeimet, látám, hogy ímé egy könyv repül vala az égen. És2 mikor azt mondaná nékem : Mit látsz te ? és én mondék ? Látok egy repülő könyvet, mellynek hossza húsz sing, és széle tíz sing. És3 monda nékem : Ez az átok, melly ez egész földnek szinére kimegyen : mert valaki oroz e nemzetségben, mint másban, megbüntettetik : és valaki hamisan esküszik e nemzetségben, mint másban, megbüntettetik. És4 kibocsátom ezt az átkot, ezt mondja a Seregeknek Ura, és bémegyen a lopónak házába, és annak házába, a ki hamisan esküszik az én nevemre, és megmarad annak házában, és megemészti azt, annak fáit és köveit. Az asszony a mércében.És5 előjövén az Angyal, a ki én velem szól vala, monda nékem : Emeld fel a te szemeidet és lásd meg micsoda ez, a mi eljő ? És6 mondék : Micsoda ez ? ő pdig monda : A mi előjő, nem egyébb, hanem mérték. És monda : Ez az ő szemek ez egész földön. És7 ímé egy darab szélesen kivert ón forog vala az égen, és egy asszony ül vala a mértéknek közepiben. És8 monda : Ez az istentelenség ; és veté azt a mértékben közepire, és vetéa darab ónat a mértéknek szájára. És9 felemelvén az én szemeimet, látám, és ímé két asszonyok jövének elő, és azoknak szárnyaikban szél vala, és szárnyaik olyanok valának mint az eszterágnak szárnyai, és felemlék a mértéket az ég és a föld közzé. És10 mondék az Angyalnak, a ki velem szól vala : Hová viszik ezek a mértéket ? És11 felele nékem : Hogy házat épitsenek annak a Sineár földén : és letétetik és megerősittetik ott az ő fundamentomán. A6 négy szekér.És1 fordulván felemelém szemeimet, és látám, és ímé négy szekerek jőnek vala ki, két hegyek közzűl, és azok a hegyek érczhegyek valának. az2 első szekérben veres lovak valának, a másidok szekérben fekete lovak. A3 harmadik szekérben fejér lovak, és a nagyedik szekérben tarka lovak, erősek. És4 szólván, mondék az Angyalnak, a ki velem szól vala : Micsodák ezek Uram ? És5 felelvén az Angyal, monda nékem : Ezek az egeknek négy szelei, mellyek kijőnek a helyekből, a hol szoktal állani az egész földnek Ura előtt. A6 melly szekérben a fekete lovak vagynak, mennek északnak földére, a fejér lovak azok után mennek, és a tarka lovak a délnek földére mennek. Az7 erősek kijövének, és kivánák eljárni e földet ; és monda az Isten : Menjetek el, járjártok el e földet ; és eljárák e földet. És8 előhiván engemet, szóla én velem, mondván : Láthatsza, a kik kimenének az északnak földére, az én haragomat megcsendesiték az északnak földén. Ismételt igéret a Csemetéről, ki király és pap lesz egyszersmind.És9 szóla az Úr nékem, mondván : Végy10 a számkivetésből haza jöttektől, tudniillik Heldaitól, Tóbiástól, és Jedájától, és menj el te azon napon, menj el, mondom, a Sefániás fijának, Jósiának házhoz, kik Babilóniából szabadultak. Végy,11 mondom, ezektől ezüstöt és aranyat, és csinálj koronákat, és tégyed a Jehosadák fijának Jósuának a Főpapnak fejére. És12 szólj néki, mondván : Ezt mondja a Seregeknek Ura : Ímé egy férjfiú, kinek neve CSEMETE, az ő helyéből származik, és az Úr templomát megépiti. És13 ő épiti meg az Úr templomát, és ő dicsőségesen lészen, és ülvén uralkodik az ő székiben, és Pap is lészen az ő székiben, és békesség tanácsa lészene kettő között. És14 legyenek a koronák Hélemnek, Tóbiásnak, Jedájának és Hénnek a Sefániás fijának emlékezetül az Úr templomában. És15 a messziről valók eljőnek, és épitenek az Úr templomában, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött engemet ti hozzátok, és meglészen ez, ha valóban hallgatjátok a ti Uratoknak Istenteknek szavát. Nem7 a testi bőjtben, hanem a könyörület munkáiban gyönyörködik az Úr.És1 Dáríus Királynak negyedik esztendejében, a kilenczedik hónak, melly Kislevnek neveztetik, negyedik napján, szóla az Úr Zakariásnak. Minekutánna2 a nép küldötte volna az Isten templomához, Sarézert és Régem-Méleket több társaival egybe, az Úr orczájának engesztelésére. És3 hogy megmondanák a Papoknak kik a Seregeknek Urának házában valának, és a Prófétáknak illyen szókkal : Avagy sirjak é mégis minden ötöd hónapban, és böjtöljek é, a mint cselekedtem ennyi esztendőtől fogva ? És4 szóla a Seregeknek Ura nékem, ezt mondván : Mond5 meg e földnek minden népének, és a Papoknak, mondván : Mikor böjtöltetek és sirtatok az ötödik és hetedik hónapban, és e hetven esztendőkben, valyon böjtölvén nékem böjtöltetek é ? És6 mikor ettetek és ittatok, valyon nem ti magatoknak ettetek és ittatok é ? Avagy7 nem ezenek voltak é a beszédek, mellyeket szólott az Úr az előbbi Próféták által, mikor még Jérusálem csendes és gazdag volna, és az ő körülte való városok, dél felől való része, és a mezőségnek tartománya nyugodalomban volna. És8 szóla az Úr Zakariásnak mondván : Igy9 szólott vala a Seregeknek Ura, mondván : Igaz itéletet tégyetek, irgalmasságot és könyörületességet cselekedjen kiki az ő felebarátjával. Az10 özveget és árvát, a jövevényt és a szegényt meg ne nyomoritsátok ; és senki az ő szivében felebarátja ellen való gonoszról ne gondolkodjék. És11 nem akarák hallgatni, és háttal fordulának Istenhez és füleikeet bédugák, hogy ne hallának. És12 adamáskővé tevék az ő sziveket, hogy ne hallanák a törvényt és a beszédeket, mellyeket a Seregeknek Ura az ő lelke által küldött vala, az ő előbbi Prófétái által ; és lőn felette igen nagy harag reájok a Seregeknek Urától. Annakokáért13 miképen hogy én kiáltottam, és nem hallák meg : azonképen kiáltottak, és nem hallgattam meg, ezt mondja a Seregeknek Ura ; Hanem14 mintegy forgószéllel, elszélesztettem őket minden pogánynépek közzé, mellyeket nem esmértek és a föld elpusztult ő utánnok, annyira hogy senki azon által ne menne vagy megtérne, és a kivánatos földet pusztává tevék. Isten8 népének boldog jövő igértetik, mely a pogányokat is az igaz Isten keresésére ösztönzi.És1 szóla a Seregeknek Ura, ezt mondván : Ezt2 mondja a Seregeknek Ura : Nagy busulással megbusultam a Sionért, és nagy haraggal megharagudtam érette. Ezt3 mondja az Úr : Megértem Sionhoz, és lakozom Jérusálemnek közepette ; és neveztetik Jérusálem igazság városának, és a Seregeknek Urának hegye, szent hegynek. Igy4 szóla a Seregeknek Ura : Még lakozinak a vén férjfiak és vén asszonyok Jérusálemnek utczáin, és a férjfiúnak pálcza lészen kezében, az ő vénsége miatt. És5 a városnak utczái teljesek lésznek férjfiú gyermekekkel és leányzókkal, kik annak utczáin játszódnak. Ezt6 mondja a Seregeknek Ura : Ha ez csuda lészen a maradék népnek szemei előtt az napokban, valyon az én szemeim előtt is csuda lészen é ? ezt mondja a Seregeknek Ura. Igy7 szóla Seregeknek Ura : Ímé én megszabaditom az én népemet, a napkelet és napnyugot földéről. És8 meghozom őket, és lakoznak Jérusálemben ; és lésznek nékem én népem, és én lészek nékik Istenek tökéletességgel és igazsággal. Ezt9 mondja a Seregeknek Ura : Erősödjenek meg a ti kezeitek, néktek, kik halljátok e napokon e beszédeket a Prófétáknak szájokból, kik szóltak néktek a Seregeknek Urának ház a fundamentomának felvettetésének napjától fogva, hogy a templom megépittetnék. Mert10 e napoknak előtte sem az ember, sem a barom fáradságának nem volt semmi jutalma, és sem a kimenőnek, sem a béjövőnek semmi békessége nem volt a nyomoruság miatt, és minden embereket, kit-kit egymásra támasztottam. De11 most nem ugy cselekszem, mint az előtt való napokon az én népem maradékával, ezt mondja a Seregeknek Ura. Mert12 a ti vetéstek békességes lészen : a szőlő megtermi gyümölcsét, a föld is megadja az ő gyümölcsét, az egek az ő harmatjokat megadják és mind ezeket örökségül adom az én népem maradékának. És13 miképen átok alatt voltatok a pogánynépek között, óh Júda háza, és Izráel háza : azonképen megtartalak titeket, és áldottak lésztek. Ne féljetek, erősödjenek meg a ti kezeitek. Mert14 ezt mondja a Seregeknek Ura : Miképen elgondoltam vala, hogy veszedelmet hozzak reátok mikor a ti atyáitok engemet haragra ingerlettek volna, ezt mondja a Seregeknek Ura : és meg nem bántam. Azonképen15 megtérvén elgndoltam, hogy e napokon Jérusálemmel jót tegyek és Júdával ; ne féljetek ! Ezek16 a dolgok, a mellyeket cselekedjetek : Szóljon kiki igazságot az ő felebarátjával, igazságnak és békességnek törvényét szóljátok a ti kaputokban. És17 senki felebarátja ellen gonoszt szivében ne gondoljon, és a hazug esküvést ne szeressétek : mert mind ezek, a mellyeket én gyülölök, ezt mondja az Úr. És18 szóla a Seregeknek Ura nékem, mondván : Ezt19 mondja a Seregeknek Ura : A negyedik, az ötödik, a htedik és a tizedik hónapnak böjti Júda házának örömére fordul, vigasságára, és jó innepire. Azért szeressétek az igazságot és a békességet. Igy20 szól a Seregeknek Ura : Még lészen olly idő, mikor eljőnek a népek, és a nagy városoknak lakói. És21 egyik város lakói a másikéhoz mennek mondván : Menten menjünk el az Úr orczájának engesztelsére, és a Seregeknek Urának keresésére, én is elmegyek ! És22 eljőnek sok népek, és hatalmas nemzetségek Jérusálembe a Seregeknek Urának keresésére, és az Úr orczájának engesztelésére. Ezt23 mondja a Seregeknek Ura : Az napoknban lészen, hogy megragadják tiz emberek minden nyelven való pogányok közzűl, megragadják, mondom, a Zsidó köntösének prémit, ezt mondván : elmegyünk veletek, mert hallottuk, hogy az Isten vagyon veletek ! A9 pogányok megaláztatása.Az1 Úr fenyegető beszédének sulyossága a Kadrak földe ellen, és Damaskuson lészen a fenyitéknek nyugalma, minekutánna az embernek és az Izráel minden nemzetségének szeme az Úrhoz fordult. Még2 Hámát város is azon háatrban lészen : Tírus, Sidon is jóllehet igen okos : És3 erősséget épitett magának Tírus, és gyüjtöt ezüstöt mint a port, és aranyat mint az utczán való sárt. Ímé4 az Úr szegénnyé tészi őtet, és az ő tengeren való hatalmát megrontja, és tüz emészti meg őtet. Meglátja5 ezt Askalon, és megretten ; Gáza is, és bánkódni fog felette igen, Akkaron is, mivelhogy megszégyenült az ő reménységében : és kivesz a Király Gázából, és Askolonban ember nem lakik. És6 laknak Azótusban idegenek, és elvesztem a Filiszteusoknak kevélységeket. És7 elvészem az ő szájokból az ártatlan vért, és kivonszom fogaik közzűl az ő utálatos ragadományokat ; és a megmaradott nép az is a mi Istenünké lészen, és ollyan lészen mintegy Fejedelem Júdában és Akkaron úgy jár, mint a Jebuzeus. És8 tábort járok az én házam körül az ellenség ellen, az általmenő és megtérő ellenség ellen, és nem megyen többé rajtok által a kóborló : mert most látom szemeimmel az én népemnek nyomorúságát. Békés és hatalmas király, a Messiás igértetik.Örülj9 erősen Sionnak leánya, örvendezz Jérusálemnek leánya : Ímé a te Királyod eljő tenéked, igaz és szabaditó ő : szegény és szamárháton ülő és nöstényszamárnak vemhén ! És10 kivesztem a szekereket Efraimból, és a lovat Jérusálemből, a hadakozásravaló kézivet is kivesztem, és szól békességet a pogányoknak és az ő birodalma egyik tengertől fogva a másik tengerig, és az Eufrátes folyóviztől fogva, a földnek utolsó határáig lészen. Te11 is óh Sion leánya, a te veled való szövetségemnek vére által megszabaditottam a te foglyaidat a kútból, mellyben viz nem vala. Térjetek12 az erősséghez ti reménységnek foglyai ! ma is mondom néktek, hogy kettős jótéteménnyel megajándékozlak tégedet ; Mert13 Júdát magamnak mintegy kézívet felvetettem, és Efraimot megraktam, és felinditottam a te fijaidat Sion, a te fijaid ellen te pogány nemzet, és olyanná tettelek tégedet, mint az erős Óriásnak fegyvere. És14 megtetszik, hogy az Úr velek vagyon, és kimegyen kezéből az ő nyila mint a villámlás : és az Úr Isten kürtöt fuvall és déli forgószelekkel előjő. A15 Seregeknek Ura megoltalmazza őket, hogy békességgel egyenke, minekutánna meghódoltatják a parityának köveit, és igyanak és zajogjanak mint a bortól ; megteljenek mint a csészék és mint az oltárnak szegeleti ; És16 megoltalmazza őket az ő Urok Istenek az napon, mint a juhnak nyáját az ő népét, és mint a koronába tétetett drágakövek felemeltetnek az ő földén. Mert17 melly nagy az ő jótéteménye ? és melly nagy az ő szépsége ? a gabona az ifjakat, és a bor a leányokat megvidámitja. A10 nép megszabadul elnyomói hatalmából, összegyűjtetik és megáldatik.Kérjetek1 az Úrtól esőt alkalmatos időben, és az Úr felhőt szerez, és záporesőt ád néktek, és kinek-kinek füvet az ő mezejében ; Mert2 a bálványok hazugságot szóltak, és a varázslók hamisságot láttak, és hazug álmokat láttak, hijábavalósággal vigasztaltak : azért mikor rabságra mennének mint a juhokbizonyságot tőnek arról, hogy nem volt pásztorok. A3 pásztorok ellen felgerjedett az én haragom, és meglátogatom a bakokat : mert meglátogatja a Seregeknek Ura az ő nyáját a Júda házát, és olyanokká tészi őket, mint az ütközetre felékesittetett lovat. Ő4 közzűlök támad szegelet, ő közzűlök támad szeg, és hadakozásra való kéziv, és támad ő közzűlök minden rovó is. És5 lésznek olly erősek, mint az Óriások, kik a harczon tapodják ellenségeket mint az útczákon lévő sárt, és harczolnak : mert az Úr vagyon ő velek és megszégyenülnek, a kik ő ellenek lovakra ülnek. És6 megerősítem a Júda házát, és a József házát megtartom, és haza hozom őket : mert megkönyörültem rajtok, és ollyanok lésznek, mintha meg sem vetettem volna őket : mert én vagyok az ő Urok Istenek, és meghallgatom őket. És7 az Efraim fijaik ollyanok lésznek mint az Óriások, és örül az ő szívek, mint kik a bortól örülnek, és az ő fijaik meglátják és örülnek, örvend az ő szívek az Úrban ! Süvöltök8 én nékik, és egybegyüjtöm őket : mert megszabadítom őket ; és megsokasulnak mint az előtt megsokasultak vala. És9 elszlesztem őket a népek között, és a messzevaló földekben megemlékeznek én rólam, és élvén az ő fijaikkal egybe, én hozzám, haza térnek. És10 haza hozom őket Égyiptom földéből, és Assiriából öszvegyüjtöm őket, és Gileádnak és Libánusnak földére hozom őket, és helyet sem találnak nékik. És11 a tengeren általmegyen az ostor, és megcsendesíti a tengernek habjait, és minden folyóvizeknek mélységek megszárad : és megtöretik Assiriának kevélysége, és Égyiptomnak ereje eltávozik. És12 megerősitem őket az Úrban, és az ő nevében járnak, ezt mondja az Úr. Panasz11 a nép hűtlen pásztorairól. A szépség és egyesség pálcája. Harminc ezüstpénz a jó pásztornak.Nyisd1 meg a te kapuidat Libánusnak hegye, hogy a tüz megeméssze a te czédrusfáidat. Ordits2 te jegenyefa : mert leesett a czédrusfa : mert a fő népek elhullottak : orditsatok Básánnak tölgyfái : mert levágattatott az erős erdő ! A3 pásztorok orditásoknak szava hallattatik ; mert elkölt az erősségek ; az oroszlánok orditásoknak szava hallattatik ; mert elpusztult a Jordánnak kevélysége. Így4 szól az én Uram Istenem : Legeltessed az én megnyomorittatott juhaimat. Mellyeket5 az ő rajtok uralkodók megölnek, és azt állitják, hogy nem vétkeznek, és a kik őket eladják pénzen, ezt mondják : Áldott az Úr : mert meggazdagodtam ! és a kik azokat legeltetik, semmit nékik nem kedveznek. Mert6 nem cselekeszem többé kegyyelmesen e földnek lakosival, ezt mondja az Úr : Hanem ímé én adok minden embert az ő felebarátja kezébe, és az ő Királya kezébe, és megrontják az ő földöket, és nem szabaditom meg őket azoknak kezekből. Azért7 én felvevém gondviselését a maradék megnyomorittatott juhoknak ; tudniillik a nép szegényinek, és választék magamnak két pásztori pálczát, egyikét nevezém szépségnek, a másikat nevezém egyességnek, és ugy legeltettem a juhokat. És8 egy hónapon három pásztort bocsátottam el tőlök ; mert megkeseredék az én lelkem az ő háláadatlanságokon ; mivelhogy az ő lelkek is megutála engemet. És9 mondék : nem őrizlek én titeket ; a ki halálra való haljon meg, és a kinek ki kell vágattatni, vágattassék ki ; és a mellyek megmaradnak, egye meg kiki az ő társának húsát. És10 kezembe vevém az én vesszőmet, a szépség nevüt, és eltörém azt, hogy semmivé tenném az én szövetségemet, mellyet szerzettem vala mind e népekkel. És11 semmivé lőn az napon : és illyen módon eszekbe vevék a nyájnak szegényei, a kik engemet tisztelnek vala, hogy az Úr dolga volna az. És12 mondék nékik : Ha jónak tetszik néktek, adjátok meg az én szolgálatomnak jutalmát ; hogyha nem tetszik, hagyjatok békét néki, és harmincz ezüstpénzt adának bérembe. És13 monda az Úr nékem : Vesd a fazekasra e nagy bért ; a mellyre engemet becsültek : és vevém a harmincz ezüstpénzt, és vetém az Úr házába, hogy azt a fazekasnak adnák. És14 eltörém az én másik pálczámat is, az egyességnek pálczáját, hogy megoszlassam az atyafiúságot Júda és Izráel között. És15 monda az Úr nékem : Végy immár egy bolond pásztornak való táskát nyakadba. Mert16 imé én szerzek pásztort e földön, a ki azokat, mellyek a nyájból kiszakadtak, meg nem keresi, a gyengét ölébe nem veszi, a megromlottat meg nem gyógyitja, a melly békével vagyon, azt nem őrizi, a kövérinek húsával lakik, és azoknak körmeiket megrontja. Jaj17 a haszontalan pásztornak, a ki elhagyja a nyájat ; fegyver következik annak karjára, és jobbszemére : az ő karja megszáradván megszárad, és az ő jobbszeme teljességgel kiapad ! Isten12 hatalmas oltalma Jeruzsálem felett.Az1 Úrnak terhes beszéde Izráel ellen : Ezt mondja az Úr, ki az egekeet kiterjesztette, és a földet fundálta, és az emberben a lelket teremtette. Ímé2 én Jérusálemet részegitő pohárrá tészem minden körűlte való népeknek : mind annak, a ki Júdának, mind annak, a ki Jérusálemnek ellensége lészen. És3 az napon tészem én Jérusálemet nehéz kővé minden népeknek, valaki vinni akarja azt, megszakad belé, jóllehet ő ellene gyülnek a földnek minden nemzetségei. Azon4 a napon, ezt mondja az Úr, megrémitek minden lovat, és megbolonditok minden lovagot, és szemeimet vetem Júdára, és a népeknek minden lovaikat megverem vaksággal ; És5 ezt mondják a Júdának Fejedelmei : A mi erősségünk vagyon a Seregeknek Urában, az ő Istenekben ! Azon6 a napon a Júda Fejedelmit fáknak megemésztő tűzhelyévé tészem, és olyanokká mint az égő üszög a kévék között, és mind jobb- mind balkézre megemésztenek minden népeket, és megmarad Jérusálem még az ő helyén Jérusálemben. És7 megoltalmazza az Úr Júdának sátorit, mint elein ; azokáért nem dicsekedhetik a Dávid házának ékessége, és a Jérusálem lakosának ékessége Júda ellen. Azon8 a napon oltalma lészen az Úr Jérusálem lakosának, és ő közöttök a legalábbvaló, az napon hasonló lészen Dávidhoz, és a Dávid háza mint az Angyalok, és mint az Úr Angyala az ő orzcájok előtt. És9 azon a napon kész lészek elveszteni minden nemzetségeket, valamellyek Jérusálemre jőnek. A Lélek igértetik. A nép siratja, a kit bosszúsággal illettek(átszegeztek).És10 kiötnöm Dávidnak házára, és Jérusálemnek lakosira a kegyelemnek és a könyörületességnek lelkét és én reám tekintenek, a kit bosszúsággal illettek, és siratják őtet mint az ember szokta siratni egyetlenegy magzatját, és keseregnek ő rajta, mint szoktak keseregni elsőszülöttökön. Azon11 a napon nagy siralom lészen Jérusálemben, minémű volt Hadádrimmomban, a Megiddon mezején. És12 sir a föld, minden cselédek külön ; a Dávid házának cselédje külön, és az ő feleségeik külön ; a Nátán házának cselédje külön ; és az ő feleségeik külön ; A13 Lévi házának cselédje külön, és az ő feleségeik külön : a Sémei cselédje külön, és az ő feleségeik külön. Minden14 maradék cselédek, minden cselédek külön, és az ő feleségeik külön. Kegyelem13 bősége az új szövetségben.Azon1 a napon kutfő fakad a Dávid házának és a Jérusálem lakosainak, az ő bűnökből való tisztulásokra és megmosódásokra. És2 lészen azon a napon, ezt mondja a Seregeknek Ura, kivesztem a bálványoknak neveket a földről és soha többé emlékezetben nem lésznek ; sőt még az ő hamis Prófétáikat is, és a fertelmes lelket kiszaggatom e földről. És3 lészen ez, hogy mikor valkai prófétál többé, ezt mondja annak az ő attya és annya, a kik azt e világra szülték ; Nem élsz : mert hazugságot szóltál az Úr nevében ! és általverik azt az ő attya és annya, a kik azt szülték : mivelhogy prófétált : És4 azon a napon megszégyenülnek a Próféták, kiki az ő látása miatt, mikor prófétál, és nem öltöznek szőrös ruhába, hogy hazudjanak : Hanem5 ezt kezdi mondani : Nem vagyok én Próféta ; szántóvető ember vagyok én, és az emberek engem gyermekségemtől fogva barom pásztorságban neveltek. És6 ha valaki kérdi tőle : Micsoda kékek ezek a te kezeiden ? azt feleli : Az én barátim házokban verének meg engem ! A nagy Pásztor halála ; nyájának szétszóratása és összegyűjtése.Fegyver,7 serkenj fel az én pásztorom ellen, és férjfiú ellen, ki nékem társam, ezt mondja a Seregeknek Ura : Verd meg a pásztort, és eloszolnak a juhok, és forditom kezemet az én kicsinyimre. És8 lészen az egész földön, ezt mondja az Úr, a földnek két részei kivágattatnak és meghalnak, és a harmadik megmarad azon. És9 általviszen a harmadrészt a tüzön, és megkoholom azokat, mint megkoholják az ezüstöt, és megpróbálom őket, mint megpróbálják az aranyat ; ez segitségül hívja az én nevemet ; és én megfelelek néki, s ezt mondom : Én népem ez ; ő pedig ezt mondja : Az Úr én Istenem ! Jeruzsálem14 veszedelme.Ímé1 eljő az Úrnak napja, és a te prédádat felosztják te benned. Mert2 minden népeket felgyűjtök Jérusálem ellen ütközetre, és megveszik a várost, és a házakat elkóborolják ; az asszonyokat megfertéztetik ; a városnak fele számkivetésre megyen, de a nép maradéka nem vesz ki a városból. És3 kitámad az Úr, és hadakozik e népek ellen, mint ama napon harczolt, a harcznak napján. És4 állanak az ő lábai azon a napon az olajfák hegyének tetején, melly Jérusálemnek napkelet felől ellenében vagyon, és az olajfák hegye középben ketté válik, napkeletre, és napnyugotra, és lészen igen nagy völgy ; és fele a hegynek észak felé, a fele dél felé szakad. És5 e ketté szakadott hegynek völgyébe futtok : mert a hegyeknek völgye Azalig nyúl, és úgy futtok, mint futottatok a földindulás előtt Uzziásnak, Júda Királyának idejében : és eljő az én Uram Istenem, és mind a szent Angyalok ő vele. És6 nem lészen azon a napon világos és állandó nap. És7 lészen egy napon (mellyet az Úr tud) hogy sem nap, sem éjsazka nem lészen ; és lészen estvének idején világosság. Isteni szabadítás.És8 lészen azon a napon, hogy élővizek jőjjenek ki Jérusálemből, fele azoknak a napkeleti tengrre, és fele az utolsó tengerre, és nyárban-télben folynak. És9 az Úr lészen Királya az egész földnek ; az napon egy Úr lészen, és neve is egy lészen. És10 az egész föld változik mintegy térfölddé. Gébától fogva Rimmonig, Jérusálemnek dél felől való részében ; és felmagasztaltatik, és az ő helyén lakják a Benjámin kapujától fogva az első kapu helyéig, a szegelet kapujáig, és a Hananéel tornyától fogva a Király sajtójáig. És11 laknak abban, és többé el nem vesz ; és Jérusálemet bátorsággal lakják. Az ellenségek büntetése.És12 lészen pedig a csapás, melyel megver az Úr minden népeket, mellyek Jérusálem ellen hadakozándnak : megsenyved az ő húsok mikor lábaikon állanak, és az ő szemeik kijárnak helyekből, és az ő nyelvek megrothad szájokban. És13 lészen azon a napon ; az Úr nagy háborút indít ő közöttök, és kiki megragadja az ő társának kezét, és felhúzza kezét az ő felebarátjának keze ellen. Sőt14 még Juda is hadakozik Jérusálem ellen ; és felgyűl minden népeknek seregek köröskörül, aranyjok, ezüstjök és drága ruhájok nagy bősséggel lészen. És15 a lónak, öszvérnek, tevének, szamárnak, és minden baromnak veszedelme, melly a táborban lészen, olyan lészen mint az embereknek veszedelmek. Isten országának dicsősége és elterjedése.És16 lészen, hogy valaki megmarad mind a népek közzűl, mellyek Jérusálem ellen jőnek ; esztendőről esztendőre felmenjen a Királynak, tudniillik a Seregeknek Urának tiszteletire és a Sátorosinnepnek megszentelésére. És17 lészen, hogy valaki fel nem megyen e föld háznépei kö Jérusálembe, hogy a Királynak a Seregeknek Urának könyörögjön : nem lészen azokra eső. Ha18 Égyiptomnak is háznépe fel nem menénd, és meg nem jelenénd, ő rájok is nem lészen eső, és lészen ő rajtok az a büntetés, mellyel az Úr megbünteti a pogányokat, kik fel nem jőnek a Sátorosinnepnek megszentelésére. Ez19 lészen Égyiptomnak, és minden népeknek büntetések, mellyel fel nem jőnek a Sátorosinnepnek megszentelésére. Minden az Úrnak szentelt lesz.Azon20 a napon még a lovaknak fékeken is ez az irás lészen : az Úrnak szenteltetett ; és lésznek a vasfazekak az Úr házában, mint az oltár előtt való medenczék. És21 minden vasfazék Jérusálemben és Júdában a Seregeknek Urának szenteltetik ; és eljőnek mindenek, a kik áldozni akarnak, és elővesznek azoknak és főznek bennek ; és nem lészen többé Kananeus a Seregek Urának házában azon a napon !